Az igazságszolgáltatáshoz való jog környezeti ügyekben

Ez a javaslat felhatalmazza a polgárokat, hogy a környezetvédelmi jogot sértő intézkedésekkel és mulasztásokkal szemben közigazgatási és igazságügyi eljárásokat indítsanak. Célja továbbá a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosság részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) harmadik pillérjének közösségi és tagállami szintű végrehajtása. Mindezek végső célja a környezetvédelmi jog alkalmazásának javítása.

JAVASLAT

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve (2003. október 24.) a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról [a Bizottság előterjesztése].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez az irányelvre vonatkozó javaslat meghatározza a környezeti tárgyú közigazgatási és igazságügyi eljárásokhoz való joggal kapcsolatos minimumkövetelményeket, amellyel egyidejűleg átülteti a közösségi jogba és a tagállamok jogrendszerébe az Aarhusi Egyezmény harmadik pillérét.

Magánszemélyek intézkedései és mulasztásai

A tagállamok szavatolják, hogy a nyilvánosság tagjai (természetes vagy jogi személyek, valamint az ilyen személyek által alkotott szövetségek, csoportosulások és szervezetek) közigazgatási és igazságügyi eljárásokat indíthatnak magánszemélyek olyan intézkedéseivel és mulasztásaival szemben, amelyek ellentétesek a környezetvédelmi joggal.

Hatóságok intézkedései és mulasztásai

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nyilvánosság tagjai jogosultak legyenek közigazgatási és igazságügyi eljárást indítani a környezetvédelmi jogot sértő, közigazgatási jellegű intézkedések vagy mulasztások ellen, amennyiben az ügyhöz megfelelő érdekük fűződik, vagy bizonyítani tudják, hogy valamely joguk sérült.

A tagállamok biztosítják, hogy a minősített jogalanyok (egy tagállam által elismert, környezetvédelmi célt szolgáló szövetségek, csoportosulások vagy szervezetek) közigazgatási és igazságügyi eljárást indíthatnak a környezeti jog megsértése eseteinek elítélése érdekében anélkül, hogy megfelelő érdek meglétét vagy jogaik sérelmét bizonyítanák, ha az eljárás tárgya törvényes tevékenységeik és földrajzi illetékességük hatálya alá tartozik. A valamely tagállamban elismert minősített jogalanyok másik tagállamban is indíthatnak ilyen eljárást.

Azon személyeknek és minősített jogalanyoknak, akik vagy amelyek egy intézkedés vagy mulasztás esetében jogorvoslattal élhetnek, belső felülvizsgálatra vonatkozó kérelmet kell tudniuk benyújtani. Ez a kérelem olyan előzetes eljárás, amelynek keretében az érintett jogalany a közigazgatási vagy igazságügyi eljárás megindítása előtt kapcsolatba léphet a tagállam által kijelölt hatósággal. A kérelmet a közigazgatási intézkedés vagy a mulasztás dátumától számított négy héten belül kell benyújtani. Ezt követően a hatóságnak 12 hét áll rendelkezésére ahhoz, hogy indokolással ellátott írásbeli határozatot hozzon, és azt megküldje a kérelmezőnek. Az írásbeli határozat ismerteti a környezetvédelmi jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket, illetve adott esetben elutasítja a kérelmet. Amennyiben a hatóság nem tud határozatot hozni, erről mihamarabb tájékoztatja a kérelem benyújtóját. Amennyiben a hatóság az előírt határidőn belül nem válaszol a kérelemre, vagy ha határozata nem teszi lehetővé a környezetvédelmi jognak való megfelelést, a kérelmező közigazgatási vagy igazságügyi eljárást indíthat.

A minősített jogalanyok elismerése

A tagállamok létrehozzák a minősített jogalanyok elismeréséhez kapcsolódó eljárást. Választhatják az előzetes eljárást vagy az eseti alapú (ad hoc) eljárást. A minősített jogalanyoknak minden esetben eleget kell tenniük az alábbi feltételeknek:

• független, nonprofit létesítmények, amelyek tevékenységének célja a környezet védelme;
• szervezetük lehetővé teszi célkitűzéseik megvalósítását;
• jogi személyiséggel és a környezetvédelem terén tapasztalattal rendelkeznek;
• éves beszámolóikat okleveles könyvvizsgálóval hitelesíttetik.

Közigazgatási és igazságügyi eljárások

Az e javaslatban előirányzott közigazgatási és igazságügyi eljárásoknak pártatlannak, eredményesnek, megfelelőnek, méltányosnak és gyorsnak kell lenniük, és nem járhatnak túlzott költségterhekkel.

Háttér: Aarhusi Egyezmény

Az Európai Közösség és tagállamai 1998 júniusában írták alá a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosság részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményt (Aarhusi Egyezményt). A jelenlegin túl 2003 októberében két további javaslat született, amelyek célja az egyezmény végleges jóváhagyása, valamint a rendelkezéseinek a Közösség intézményeire és szerveire történő alkalmazása.

Az Aarhusi Egyezmény három pilléren nyugszik. Az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos első pillér közösségi szintű végrehajtása a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2003/4/EK irányelvvel valósult meg. A 2003/35/EK irányelvvel átültetett második pillér a nyilvánosság környezeti eljárásokban történő részvételét foglalja magában. Végül, a harmadik pillér a nyilvánosság igazságszolgáltatáshoz való jogának biztosítására vonatkozik. Ez az irányelvre vonatkozó javaslat az egyezmény e harmadik pillérjének végrehajtását célozza.

Az Aarhusi Egyezmény alapvető elképzelése szerint a nyilvánosság információhoz és igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférése, valamint a környezeti döntéshozatalban való nagyobb arányú részvétele a környezetvédelmi jog jobb alkalmazásához vezet.

Utolsó frissítés: 25.07.2007