Egyezmény a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről – Bonni Egyezmény

 

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMOKRÓL:

Egyezmény a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről

82/461/EGK határozat a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény megkötéséről

MI AZ EGYEZMÉNY ÉS A HATÁROZAT CÉLJA?

• A Bonni Egyezmény célja a vándorló*, vadon élő állatfajok globális védelme. A vadon élő állatoknak különleges figyelmet kell szentelni a környezetvédelmi, ökológiai, genetikai, tudományos, pihenési, kulturális, oktatási, szociális és gazdasági szempontból egyre növekvő értékük miatt. A vándorló fajok védelme különleges nemzetközi együttműködést igényel annak érdekében, hogy az egész elterjedési területen* biztosítsák a teljes körű védelmüket.
• A határozat az EGK (a jelenlegi EU) nevében megköti az Egyezményt.

FŐBB PONTOK

• Az Egyezmény Szerződő Felei elismerik a vándorló fajok védelmének fontosságát, és különleges figyelmet kell szentelniük a kedvezőtlen természetvédelmi helyzetben* lévő fajoknak.
• A felek annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy bármely vándorló faj veszélyeztetetté* váljon, kötelesek a következőkre törekedni:
  • elősegítik és támogatják a vándorló fajokkal kapcsolatos kutatásokat, azokban együttműködnek; és
  • a II. függelékben felsorolt vándorló fajok védelme és gondozása érdekében megállapodások megkötésére törekszenek.
• A veszélyeztetett vándorló fajok védelme érdekében az Egyezmény Szerződő Felei a következőkre törekszenek:
  • biztosítják az I. függelékben felsorolt vándorló fajok azonnali védelmét;
  • megőrzik vagy helyreállítják a veszélyeztetett fajok élőhelyeit;
  • megelőzik, kiküszöbölik, ellensúlyozzák vagy a minimumra csökkentik minden olyan tevékenység vagy akadály káros hatását, amely gátolja a fajok vándorlását; és
  • lehetőség és célszerűség szerint megakadályozzák, csökkentik vagy szabályozzák azokat a tényezőket, amelyek veszélyeztetik vagy valószínűleg további veszélynek teszik ki e fajokat.
• Az I. függelékben felsorolt vándorló fajok elterjedési területét érintő államok kötelesek megtiltani az ilyen fajokhoz tartozó állatok zsákmányolását. Ez alól a tilalom alól kivétel csak akkor tehető, ha a zsákmányolás tudományos célokat szolgál, vagy a zsákmányolás célja az érintett faj elterjesztésének vagy fenntartásának elősegítése. Kivételek akkor tehetők, ha azok tartalmukban pontosan meghatározottak, térben és időben korlátozottak, valamint e zsákmányejtések nem hátrányosak az adott fajok számára.
• A II. függelékben felsorolt fajok megóvása és gondozása nemzetközi megállapodásokat igényelhet.
• Iránymutatás a megállapodásokhoz:
  • állítsák vissza vagy tartsák fenn az érintett vándorló faj kedvező természetvédelmi helyzetét;
  • terjedjenek ki az érintett vándorló fajok elterjedési területének egészére.
  • tartsák fenn a lehetőséget a csatlakozásra az adott fajok szempontjából érintett összes elterjedési területet érintő állam számára, akár Felekként szerepelnek ebben az Egyezményben, akár nem;
  • lehetőleg egynél több vándorló fajjal foglalkozzanak.
• Az egyes megállapodásoknak a következő információkat kell tartalmazniuk:
  • az érintett vándorló faj neve;
  • a vándorló faj elterjedési területe és vándorlási útvonala;
  • a megállapodás végrehajtására irányuló intézkedések;
  • a vitás ügyek rendezésére szolgáló eljárások;
  • a megállapodás végrehajtásával foglalkozó nemzeti hatóság kijelölése.
• A megállapodások a következőket is tartalmazhatják:
  • a fajokkal kapcsolatos kutatás;
  • a vándorló fajjal kapcsolatos adatok cseréje;
  • a fajok megóvására alkalmas élőhelyek hálózatának helyreállítása vagy fenntartása;
  • a fajok természetvédelmi helyzetének időszakos áttekintése;
  • sürgősségi intézkedések, amelyekkel a védelmi tevékenység gyorsan fokozható.
• Az Egyezmény IV. cikke (4) bekezdésének hatálya alá eltérő típusú megállapodások tartoznak. Ezek nem korlátozódnak az Egyezmény II. függelékében felsorolt fajokra, továbbá ezeket a vadon élő állatok bármely olyan fajának vagy olyan alacsonyabb rendszertani egységének teljes populációjára vagy a populáció bármely olyan földrajzilag elkülönülő részére vonatkozóan meg lehet kötni, amelynek tagjai (egyedei) időszakonként egy vagy több államhatáron áthaladnak.
• A Szerződő Felek konferenciája az Egyezmény döntéshozó szerve. Áttekinti az Egyezmény végrehajtását, és ajánlásokat fogadhat el.
• Az Egyezményt, valamint annak I. és II. függelékét módosítani lehet.
• Az Egyezmény Szerződő Felei közötti vitákat az érintett felek közötti tárgyalások útján kell rendezni. Ha a vita tárgyalásos úton nem oldható meg, azt választottbíróság elé terjeszthetik – elsősorban a Hágai Állandó Választottbíróság elé –, és a választottbíróság határozata a Felekre nézve kötelező.

HATÁLYBALÉPÉS

A Bonni Egyezményt 1979-ben írták alá, és 1983. november 1-jén lépett hatályba.

HÁTTÉR

További információk:

• Globális biodiverzitás (Európai Bizottság)
• CMS (Egyezmény a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUMOK

Egyezmény a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről (HL L 210., 1982.7.19., 11–22. o.)

A Tanács 82/461/EGK határozata (1982. június 24.) a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 210., 1982.7.19., 10. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Tanács 2006/871/EK határozata (2005. július 18.) az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás Európai Közösség részéről történő megkötéséről (HL L 345., 2006.12.8., 24–25. o.)

A Tanács 98/145/EK határozata (1998. február 12.) a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló bonni egyezmény I. és II. függeléke az egyezményben részes felek konferenciája ötödik ülésén elhatározott módosításainak az Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról (HL L 46., 1998.2.17., 6–7. o.)

utolsó frissítés 12.05.2020