A megállapodás megteremti a feltételeket az Európai Közösség (a jelenlegi EU), az Európai Űrügynökség (ESA) és az Európai Szervezet a Légi Közlekedés Biztonságáért (Eurocontrol) számára, hogy közreműködjenek egy globális navigációs műholdrendszer (GNSS)¹ kifejlesztésében, amely megfelel a polgári felhasználóknak az egyéb rádiónavigációs és helyzetmeghatározó eszközöktől független felhasználásra vonatkozó követelményeinek.
A határozat az EU nevében jóváhagyja a megállapodást.

FŐBB PONTOK

A műholdas navigációval kapcsolatos tanulmányok megfelelő fejlettségi szintet értek el ahhoz, hogy indokolttá tegyék az európai közreműködést az egyéb rádiónavigációs és helyzetmeghatározó eszközöktől független felhasználású, világméretű műholdas navigációs rendszer kifejlesztésében, fokozva az európai ipar részvételét e területen, beleértve Európa két műholdas navigációval kapcsolatos projektjét, a Galileót és az EGNOS²-t, valamint a GNSS-piacot.

A megállapodás a következőkre terjed ki:

a már meglévő műholdrendszerek és bármely megfelelő kiegészítés alkalmazásával, a GNSS 1³ működési képességeinek európai közreműködés révén létrejövő hasznosítása és validálása;
egyeztetés a GNSS 1 teljes üzemeltetési kapacitásának elérése érdekében;
párhuzamos előkészítő munka a GNSS 2⁴ kifejlesztése érdekében.

A Felek a következőkről állapodnak meg:

Az ESA a távközlési rendszerek fejlett kutatási programja (ARTES, Advanced Research in Telecommunication Systems Programme) bevezetése révén fejti ki hozzájárulását, ami különösen az európai geostacionárius navigációs átfedési szolgáltatás (EGNOS, European Geostationary Navigation Overlay Service) műszaki fejlesztését, továbbá vizsgálati és műszaki validálási célú működtetését foglalja magában;
Az Eurocontrol meghatározza a polgári repülésre vonatkozó követelményeket, biztosítva, hogy a GNSS 1 üzemeltetése a polgári repülés számára elfogadható legyen;
Az Európai Közösség (ma EU) segít a valamennyi felhasználó által támasztott követelmények beépítésében és az EGNOS létrehozásában, beleértve az AOR-E és IOR Inmarsat III geostacionárius válaszjeladók lízingelését.

E megállapodás megvalósításának ellenőrzése, iránymutatások megfogalmazása és e megállapodás végrehajtására irányuló közös tevékenységek összehangolása céljából egy háromoldalú vegyes bizottság minden évben, legalább egy alkalommal összeül. Az Uniót az Európai Bizottság képviseli.

A Felek:

kicserélik egymással a rendelkezésükre álló valamennyi szükséges információt;
a saját alkalmazottaikon vagy az olyan személyeken kívül, akiket hivatalosan felhatalmaztak az ilyen információk kezelésére, másnak nem adhatnak tájékoztatást;
nem használhatják fel ezt a tájékoztatást kereskedelmi célokra.

Továbbá a megállapodás:

meghatározza azon három szervezet tulajdonjogait, amelyek vállalják a szükséges pénzügyi intézkedéseknek a megállapodás végrehajtása céljából történő meghozatalát;
felelősségi mechanizmust hoz létre a megállapodás szerinti tevékenységekre vonatkozóan;
kötelezi a Feleket, hogy egyeztetik a PR-tevékenységeket egymás között, és világosan határozzák meg a szerepköröket;
csak a Felek egyhangú írásos megállapodásával módosítható;
tevékenységeiben való részvétel nyitva áll más Felek számára is.

Bármely vitás kérdést, amely a Felek között keletkezik:

a háromoldalú vegyes bizottságon belül közvetlenül vitatják meg; vagy
öt választottbíró segítségével vitatják meg, melyből hármat a Felek, kettőt pedig a bizottság jelöl ki.

HATÁLYBALÉPÉS

A megállapodás 1998. június 18-án lépett hatályba.

HÁTTÉR

További információk :

Az Európai GNSS Ügynökség (GSA) (Európai Globális Navigációs Műholdrendszer Ügynökség).

KULCSFOGALMAK

Világméretű műholdas navigációs rendszer (GNSS): olyan műholdas, világméretű helyzet-, sebesség- és időmeghatározási lehetőségeket nyújtó rendszer, amely állandó jelleggel kielégíti a polgári alkalmazások által megkövetelt felhasználói igényeket.
Európai geostacionárius navigációs szolgáltatás (EGNOS): a már meglévő műholdas navigációs és helyzetmeghatározó rendszerek geostacionárius műholdakkal (a Föld egy bizonyos pontja felett állónak tűnő műholdak) történő európai kiegészítése azzal a céllal, hogy növeljék e rendszerek teljesítményét Európa felett, és hogy a rendszer a teljes geostacionárius lefedési területen belül nyújtson navigációs szolgáltatásokat. Az EGNOS a GNSS 1 európai alkotóeleme.
GNSS 1: a GNSS már működő amerikai és orosz katonai műholdas navigációs rendszereken alapuló kezdeti megvalósítása, olyan polgári rendszerekkel kiegészítve, amelyek kialakítása lehetővé teszi, hogy a felhasználók egymástól függetlenül, megfelelő mértékben figyelhessék az egész rendszert.
GNSS 2: az a világméretű, nemzetközileg igazgatott és ellenőrzött, polgári navigációs műholdas rendszer, amely kielégíti az összes kategória alá tartozó felhasználó helyzet-, sebesség- és időmeghatározási követelményeit.

FŐ DOKUMENTUMOK

A Tanács 98/434/EK határozata (1998. június 18.) az Európai Közösség, az Európai Űrügynökség és az Európai Szervezet a Légi Közlekedés Biztonságáért között létrejött, a globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) kifejlesztésére irányuló európai közreműködéssel kapcsolatos megállapodásról (HL L 194., 1998.7.10., 15. o.)