A szakképzés korszerűsítése Európában

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új lendület az európai szakképzési együttműködésnek az „Európa 2020” stratégia támogatására (COM(2010) 296 végleges, 2010. június 9.)

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió korszerűsíteni kívánja a szakképzési programot annak érdekében, hogy növelje annak vonzerejét és az EU általános növekedési és munkahely-teremtési programjában betöltött szerepét.

MI ENNEK A KÖZLEMÉNYNEK A CÉLJA?

A közlemény az uniós szintű szakképzési együttműködés újraindítására tesz javaslatot, mivel az hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez, valamint az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréhez.

FŐBB PONTOK

A közlemény bemutatja az oktatásra és képzésre vonatkozó stratégiai keretrendszer főbb szakképzési prioritásait.

Egész életen át tartó tanulás*

• Mivel egyre több ember vált szakmát, a lehető legnagyobbra kell növelni a képzési lehetőségekhez való hozzáférést.
• Nagyobb rugalmasságra van szükség a tanulási eredmények elsajátítása, mérése és a képesítésekkel való kapcsolata tekintetében.
• A munkáltatóknak, a képzési intézményeknek és felsőoktatási intézményeknek is nagyobb szerepet kell vállalniuk a szakképzés fejlesztése terén.
• A formális oktatási és képzési kereteken kívül elsajátított készségek egy a szakképesítésekkel kapcsolatos eredményalapú megközelítés alkalmazásával válnak elismerhetővé a következők alapján:
  • Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR)
  • európai szakképzési kreditrendszer (ECVET).

A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy sürgős szükség van a transznacionális mobilitásra a szakképzés terén.

A szakképzés javítása

• A szakképzés minőségének, hatékonyságának és vonzerejének a javítására javasolt intézkedések közé tartoznak – többek között – a következők:
  • nemzeti szintű minőségbiztosítási rendszerek végrehajtása az európai szakképzési minőségbiztosítási referenciakeret alapján;
  • az oktatók és tanárok készségeinek ellenőrzése;
  • kulcskompetenciák kialakítása a munkahelyi környezetben történő tanulás révén;
  • a munkahelyeket képzettségekre letérképező eszközök kidolgozása a munkaerő-piaci igényeknek való megfelelés fokozása érdekében.

A szakképzés hozzájárul a társadalmi kirekesztéssel szembeni küzdelemhez, és előmozdítja az inkluzív növekedést. A hátrányos helyzetű tanulók többet profitálhatnak az iskolán kívüli, munkahelyi környezetben való – a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő – tanulásból.

A közlemény a kreativitás és a vállalkozói szellem erősítését is szorgalmazza.

További fejlemények

Az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) 2015-ben nyomonkövetési jelentést adott ki a 2010–2014 közötti szakképzési fejleményekről.

A jelentés szerint az uniós országok kétharmada hajtott végre szakképzési reformokat – különösen a kulcskompetenciák és a munkahelyi környezetben való tanulás terén – a szakképzést kínálók és a foglalkoztatásban érdekeltek közötti megerősített együttműködéssel.

Több fejlődésre van azonban szükség – többek között – a következő területeken:

• az egész életen át tartó tanulás előmozdítása;
• a mobilitás; valamint
• a nem formális tanulás* elismerése.

2015-ben az uniós miniszterek kidolgozták a rigai következtetéseket, amelyek új középtávú prioritásokat javasolnak a szakképzés terén. Ezek többek között a következők:

• a munkahelyi környezetben való tanulás fokozottabb előmozdítása;
• a szakképzésekhez való hozzáférés kiterjesztése; és
• a kulcskompetenciák további erősítése a szakképzési tantervekben.

A szakképzés jelentőségét az Európai Bizottságnak „Az oktatás újragondolása” című közleménye és a Tanács 2013-as ifjúsági garancia létrehozásáról szóló ajánlása is hangsúlyozza.

HÁTTÉR

A közlemény központi jelentőségű a 2002. évi koppenhágai folyamat szempontjából, amelynek célja a szakképzés teljesítményének, minőségének és vonzerejének a növelése az EU-ban. 2010-ben ezt követte a számos rövid távú szakképzési javaslatot tartalmazó bruges-i közlemény.

• Az oktatás és a képzés támogatása az Európai Unióban és az uniós határokon túl

KULCSFOGALMAK

* Egész életen át tartó tanulás: élethosszig tartó tanulás a készségek, képességek, ismeretek és képesítések javítása érdekében.

* Nem formális tanulás: „nem formális” helyzetekben (például sportklubokban vagy ifjúsági klubokban) való tanulás a „formális” (iskolában, egyetemen stb. folytatott) tanulással szemben.

utolsó frissítés 14.10.2015