Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

851/2004/EK rendelet az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról

MI A RENDELET CÉLJA?

• A rendelet létrehozza az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (ECDC).
• A dokumentum meghatározza az ECDC küldetését, struktúráját, szerveit és munkamódszereit.
• 2022-ben az ECDC megbízatását kiterjesztették, így már a szükséges tudományos szakértelmet is biztosítja, valamint az Európai Unióban (EU) a határokon átnyúló súlyos egészségügyi veszélyekre való felkészülést és az azok elleni küzdelmet célzó intézkedéseiket is támogatja.

FŐBB PONTOK

Cél és feladatok

Az ECDC célja, hogy a fertőző betegségek által az emberi egészségre jelentett fennálló és újonnan megjelenő veszélyeket azonosítsa és értékelje, valamint jelentést tegyen ezekről, továbbá hogy ajánlásokat fogalmazzon meg az uniós és nemzeti, valamint szükség esetén regionális szintű válaszlépésekre vonatkozóan.

E célkitűzések elérése érdekében:

• kutatja, összegyűjti, egybeveti, értékeli és terjeszti a vonatkozó tudományos és technikai információkat;
• elemzésekkel, tudományos tanácsadással, véleményekkel és támogatással segíti az Unió és az uniós tagállamok határokon átnyúló egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos tevékenységeit, többek között az alábbiakat:
  • kockázatértékelések,
  • járványügyi információk elemzése,
  • járványügyi modellezés;
  • előrejelzés,
  • ajánlások a fertőző betegségek veszélyeinek és egyéb különleges egészségügyi problémáknak a megelőzésére és ellenőrzésére irányuló intézkedésekre,
  • a kutatási prioritások meghatározásához való hozzájárulás, és
  • tudományos és technikai segítségnyújtás, beleértve a képzést és a megbízatása körébe tartozó egyéb tevékenységeket;
• koordinálja a feladatkörébe tartozó területeken működő szervezetek európai hálózatba szervezését;
• információt, szakértelmet és bevált gyakorlatokat oszt meg;
• figyelemmel kíséri, hogy az egészségügyi rendszerek milyen kapacitásokkal rendelkeznek a fertőző betegségek veszélyeinek és egyéb különleges egészségügyi problémáknak a kezeléséhez kapcsolódóan;
• elősegíti a vonatkozó uniós finanszírozási programok és eszközök által finanszírozott kezdeményezések kidolgozását és végrehajtását (beleértve a közös kezdeményezések végrehajtását);
• iránymutatásokat nyújt a fertőző betegségek és más, a közegészségügy szempontjából releváns különleges egészségügyi kérdések kezelésére és esetkezelésére vonatkozóan;
• támogatja a járványokra és járványkitörésekre való reagálást a tagállamokban és a nem uniós országokban, kiegészítve ezzel az egyéb uniós vészhelyzet-kezelő eszközöket, különös tekintettel az uniós polgári védelmi mechanizmusra;
• hozzájárul a nemzetközi egészségügyi szabályozások szerinti felkészültségi kapacitások megerősítéséhez a nem uniós országokban, különösen az Unió partnerországaiban;
• az Európai Bizottság vagy az Egészségügyi Biztonsági Bizottság kérésére bizonyítékokon alapuló üzeneteket közvetít a nyilvánosság számára a fertőző betegségekkel, azok egészségügyi veszélyeivel, valamint a kapcsolódó megelőzési és ellenőrzési intézkedésekkel kapcsolatban.

A tagállamok kötelezettségei

A tagállamok kötelesek haladéktalanul:

• az elfogadott szabályoknak megfelelően megosztani az ECDC-vel a fertőző betegségek felügyeletére és egyéb különleges egészségügyi problémákra vonatkozó adatokat, valamint az ECDC küldetése szempontjából releváns rendelkezésre álló tudományos és technikai adatokat és információkat;
• a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek esetén azok észlelésekor a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren keresztül értesíteni az ECDC-t, és tájékoztatni az ECDC-t a meghozott válaszintézkedésekről;
• azonosítani azon elismert illetékes szerveket és közegészségügyi szakértőket, akik vagy amelyek rendelkezésre tudnak állni, hogy az egészségügyi veszélyekre adott uniós válaszlépésekhez segítséget nyújtsanak.

A kijelölt felügyeleti hálózatok és a hálózati tevékenységek

Az ECDC:

• a kijelölt felügyeleti hálózatok működtetése, valamint a Bizottság és a tagállamok számára biztosított technikai és tudományos szakértelem és koordináció révén támogatja a hálózati tevékenységeket;
• biztosítja a fertőző betegségek és a kapcsolódó különös egészségi problémák járványügyi felügyeletére kijelölt hálózat integrált működését;
• támogatja az Egészségügyi Biztonsági Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és más uniós struktúrák munkáját a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekre adott válaszlépések összehangolása érdekében;
• a járványügyi felügyeleti hálózaton keresztül:
  • figyelemmel kíséri a fertőző betegségek időbeli tendenciáit a tagállamokban és a nem uniós országokban, és azokról jelentést készít,
  • észleli és nyomon követi a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyeket, és jelentést készít azokról,
  • hozzájárul a fertőző betegségek megelőzését és ellenőrzését célzó programok értékeléséhez és nyomon követéséhez,
  • figyelemmel kíséri és értékeli az egészségügyi rendszereknek a bizonyos fertőző betegségek diagnosztizálásához, megelőzéséhez és kezeléséhez, valamint a betegek biztonságához kapcsolódó kapacitását;
  • azonosítja a népesség azon veszélyeztetett csoportjait, amelyek célzott megelőzési és válaszintézkedésekre szorulnak, és biztosítja, hogy ezek az intézkedések a fogyatékkal élők számára is hozzáférhetőek legyenek,
  • adatok felhasználásával hozzájárul azoknak a terheknek a felméréséhez, amelyeket a fertőző betegségek rónak a lakosságra, és gondoskodik arról, hogy ezek az adatok életkor, nem és fogyatékosság szerint bontva legyenek,
  • járványügyi modellezést és előrejelzést végez, továbbá forgatókönyveket dolgoz ki a válaszlépésekhez; a bevált gyakorlatok megosztása és a modellezési kapacitás uniós szintű javítása érdekében koordinálja ezeket az erőfeszítéseket,
  • azonosítja a betegség terjedésének kockázati tényezőit, a leginkább veszélyeztetett csoportokat, valamint a kutatási prioritásokat és szükségleteket;
• biztosítja az alábbiak működését:
  • a közegészségügyre veszélyt jelentő kórokozók diagnosztizálására, kimutatására, azonosítására és jellemzésére szolgáló uniós referencialaboratóriumok hálózata,
  • a transzfúziót, a szervátültetést és az orvosilag asszisztált reprodukciót támogató tagállami szolgálatok hálózata, a szeroepidemiológiai adatokhoz* való folyamatos és gyors hozzáférés biztosítása érdekében (a lakosság körében végzett szeroepidemiológiai felmérésekkel).

A tagállamok kijelölnek egy koordináló illetékes szervet, továbbá egy nemzeti kapcsolattartási pontot és operatív kapcsolattartási pontokat a közegészségügyi funkciók (beleértve a járványügyi felügyeletet is), valamint a különböző betegségcsoportok és egyes betegségek tekintetében. E kapcsolattartási pontok hálózatokat alkotnak, amelyek stratégiai tanácsokkal látják el az ECDC-t.

Megerősített intézkedések

Az (EU) 2022/2370 rendelet módosítása többek között olyan cikkeket vezet be, amelyek kifejezetten azt érintik, hogy az ECDC hogyan:

• támogatja a tagállamokata fertőző betegségek megelőzésére és a velük szembeni védekezésre irányuló kapacitásaik megerősítésében;
• tudományos és technikai szakértelmet biztosít a felkészültség- és reagálástervezés terén;
• azonosítja a felkészültséggel kapcsolatos hiányosságokat, és a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló (EU) 2022/2371 rendelet (lásd az összefoglalót) 8. cikkével összhangban elvégzi a megelőzés-, felkészültség- és reagálástervezés értékelését;
• a szabványosított adatgyűjtési eljárásokra és kockázatértékelésekre vonatkozó, releváns közös mutatókat dolgoz ki, és az értékeléseket kellő időben végzi el;
• egészségügyi munkacsoportot hoz létre és biztosítja, hogy állandó kapacitás és megerősített szükséghelyzeti kapacitás álljon rendelkezésre annak mozgósítására és igénybevételére; és
• támogatja a válaszlépések Egészségügyi Biztonsági Bizottságon belüli koordinálását a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló (EU) 2022/2371 rendeletben foglaltak szerint.

Felépítés

Az ECDC részei a következők.

• Az igazgatótanács, amely az ECDC munkaprogramjának és pénzügyi szabályzatának elfogadásával biztosítja, hogy az ECDC elvégezze feladatait. Az igazgatótanács tagjai:
  • egy-egy tag tagállamonként, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia esetében;
  • az Európai Parlament által kijelölt két tag; és
  • a Bizottságot képviselő és általa kijelölt három tag.
• Az igazgató, akit egy kis létszámú csoport segít a munkájában. Az igazgató felel az ECDC mindennapos irányításáért, a munkaprogram kidolgozásáért és végrehajtásáért.
• Az illetékes nemzeti hatóságok képviselőiből álló tanácsadó fórum. A fórum működteti az egészségügyi veszélyekre vonatkozó információcsere rendszerét és a tudásbázis közkinccsé tételét.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2004. május 20. óta alkalmazandó.

HÁTTÉR

Az ECDC 2005 májusa óta működik, székhelye Stockholm (Svédország).

További információk:

• Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 851/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról HL L 142., 2004.4.30., 1–11. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2370 rendelete (2022. november 23.) az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló 851/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 314., 2022.12.6., 1–25. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2371 rendelete (2022. november 23.) a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 314., 2022.12.6., 26–63. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924–947. o.)

Az 1313/2013/EU határozat későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés 29.11.2022