Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE)

FŐBB PONTOK

Az EIGE céljai

Az intézet technikai szakértelmével segíti az Európai Unió (EU) intézményeit és a tagállamokat, hogy azok hozzájáruljanak az alábbiakhoz:

• a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és megerősítése;
• a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítése valamennyi uniós politikában és az abból eredő nemzeti politikákban;
• a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem;
• a nemek közötti egyenlőségre és a nők elleni erőszak kezelésének szükségességére irányuló tudatosság erősítése az uniós polgárokban.

Az EIGE munkája

• Az intézet munkája objektív, megbízható és európai szinten összehasonlítható adatokon alapul.
• Az intézet felelős a nemek közötti egyenlőséget érintő adatok összegyűjtéséért, elemzéséért és terjesztéséért.
• Fejleszti az alábbiakat:
  • az adatok európai szintű objektivitásának, összehasonlíthatóságának és megbízhatóságának javítására szolgáló módszerek olyan kritériumok megállapításával, amelyek javítják az információk összhangját és az adatgyűjtéskor figyelembe veszik a nemek kérdését;
  • együttműködés és párbeszéd nem kormányzati és esélyegyenlőségi szervezetekkel, egyetemekkel és szakértőkkel, kutatóintézetekkel, szociális partnerekkel, valamint a nemzeti és európai szinten az egyenlőség elérésére aktívan törekvő, kapcsolódó szervekkel.
• Kidolgozza, értékeli és terjeszti azokat a módszertani eszközöket, amelyek a nemek közötti egyenlőség valamennyi uniós politikába és nemzeti politikákba való integrálását segítik.
• A nemek közötti egyenlőség európai helyzetére vonatkozó felméréseket végez.
• Szakértői üléseket szervez az intézet kutatómunkájának segítése és a kutatók közötti információcsere, valamint a nemi dimenziónak a kutatásaikba való beépítése ösztönzése céljából.
• Az élet minden területén a nők és férfiak sztereotípiáktól mentes szerepére vonatkozó pozitív példákkal kapcsolatos információkat terjeszt, továbbá bemutatja eredményeit és az ilyen sikertörténeteket nyilvánosság elé táró és ezekre építő kezdeményezéseit.
• Az uniós polgárok körében a nemek közötti egyenlőség tudatosításának növelése érdekében európai szintű konferenciákat, kampányokat és üléseket szervez, és a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentációs forrásokat hoz létre.

Működés

• Az intézet függetlenül és átláthatóan végzi feladatait.
• Az intézetet az igazgatótanács irányítja, az igazgató vezeti, munkájában pedig a szakértői fórum támogatja.
• Székhelye Vilniusban (Litvánia) található.
• Az EIGE szoros együttműködésben dolgozik az Élet- és Munkakörülmények Javításáért dolgozó Európai Alapítvánnyal (lásd az összefoglalót), az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséggel (lásd az összefoglalót), az Európai Szakképzés-fejlesztési Központtal (lásd az összefoglalót) és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (lásd az összefoglalót).

Költségvetés

• Az intézet minden évben összeállítja az összes bevételt és kiadást tartalmazó előirányzatát, amelynek egyensúlyban kell lennie. Az igazgatótanács ezt – a létszámtervet is magában foglaló – előirányzatot legkésőbb március 31-ig továbbítja az Európai Bizottság részére. Az előirányzatot a Bizottság az Unió előzetes általános költségvetés-tervezetével együtt továbbítja az Unió költségvetési hatósága részére, amely az Európai Parlamentből és az Európai Unió Tanácsából áll. Az előirányzat alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott összegeket, valamint az uniós általános költségvetés terhére juttatott támogatási összeget felveszi az Unió általános költségvetésének előzetes tervezetébe, amelyet aztán beterjeszt a költségvetési hatóság elé.
• Az adott időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel összhangban a költségvetési hatóság engedélyezi az Unió általános költségvetéséből az éves támogatásra szánt előirányzatokat, és elfogadja a létszámtervet.
• Az EIGE költségvetését az igazgatótanács fogadja el, és az Unió költségvetésének végérvényes elfogadását követően válik véglegessé. Szükség esetén megfelelő módosításokra kerül sor.
• Az EIGE egyéb bevételi forrásai közé tartozhatnak a nyújtott szolgáltatásokért befolyó befizetések, a nemzetközi szervezetek vagy nem uniós országok által juttatott pénzügyi hozzájárulások, és bármely önkéntes tagállami hozzájárulás.