A kollektív nyugdíjkonstrukciók kezelése – foglalkoztatói nyugdíjalapok

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2016/2341/EU irányelv a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az (EU) 2016/2341 irányelv (a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló második irányelv) minimális harmonizációs szabályokat határoz meg a foglalkoztatók által alkalmazottaik számára biztosított kollektív nyugdíjkonstrukciókat kezelő intézmények számára. Az Európai Unió (EU) tagállamainak kormányai további, általuk szükségesnek tartott intézkedéseket is bevezethetnek, feltéve, hogy ezek az intézkedések összhangban állnak a tagállamoknak az uniós jog szerinti kötelezettségeivel.

A szabályok célja, hogy:

• biztosítsák a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók pénzügyi megbízhatóságát;
• adjanak nagyobb védelmet és bővebb tájékoztatást a tagoknak és a kedvezményezetteknek;
• távolítsák el a határokon átnyúló alapok tevékenységének akadályait;
• bátorítsák a hosszú távú és felelős befektetést.

A jogszabály felülvizsgálja és felváltja a 2003/41/EK irányelvet, amelyet a 2008. évi pénzügyi válság után frissíteni kellett.

FŐBB PONTOK

A tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények:

• csak a nyugellátásokhoz kapcsolódó tevékenységekkel foglalkoznak;
• megvédik vagyonukat a tagok és az ellátottak számára, ha egy partnerszervezet csődbe megy;
• be vannak jegyezve és van engedélyük az illetékes nemzeti hatóságtól, ideértve a határokon átnyúló tevékenységeket is;
• rendelkeznek elegendő pénzeszközzel pénzügyi kötelezettségvállalásaik teljesítéséhez;
• körültekintően fektetnek be, a tagok és az ellátottak hosszú távú érdekeinek legmegfelelőbb módon;
• hatékony irányítási rendszert működtetnek, amely biztosítja tevékenységeik megbízható és óvatos menedzselését;
• olyan emberekkel dolgoznak, akiknek megvan a megfelelő szakértelmük, végzettségük és tudásuk;
• megbízható javadalmazási politikát alkalmaznak valamennyi munkavállalójuk számára;
• működtetnek kockázatkezelést, belső ellenőrzést és aktuáriusi feladatköröket*;
• legalább háromévente belső kockázatértékelést végeznek, és befektetési politikájuk elveiről írásos nyilatkozatot nyújtanak be;
• elkészítik és nyilvánosságra hozzák éves beszámolóikat;
• prudenciális felügyelet alá tartoznak az olyan kérdésekben, mint a szavatoló tőkére és a befektetésekre vonatkozó szabályok;
• többek között készenléti tervek kidolgozásával észszerű lépéseket tesznek tevékenységeik folyamatos és szabályszerű végrehajtásának biztosítására. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények e célból megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaznak, ideértve különösen a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló (EU) 2022/2554 rendelettel (lásd az összefoglalót) összhangban lévő hálózati és információs rendszerek létrehozását és kezelését.

Az érintett uniós tagállamok nemzeti hatóságai:

• rendelkeznek a prudenciális felügyelet gyakorlásához szükséges erőforrásokkal;
• megkövetelik, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények megbízható igazgatási, számviteli és belső ellenőrzési mechanizmusokkal rendelkezzenek;
• kivethetnek igazgatási és más bírságokat a jogszabályok megszegése esetén;
• jogosultak felülvizsgálni a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény stratégiáit, folyamatait és jelentéstételi eljárásait, megszerezni olyan belső dokumentumokat, amelyekre szükségük lehet és lefolytatni helyszíni ellenőrzéseket;
• információcserét folytathatnak egymással és a pénzügyi hatóságokkal a szakmai titoktartás megsértése nélkül.

A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek a jövőbeli és a tényleges tagok és kedvezményezettek számára világos, frissített és ingyenes tájékoztatást kell adniuk. Ezek a következőket foglalják magukban:

• a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény adatai, valamint a tagok jogai és kötelességei;
• a nyugdíjjuttatási nyilatkozatok, amelyek tartalmazzák például a befizetett hozzájárulások adatait, a költségek bontását és a személyre szóló tervet;
• tanácsadás arról, hogyan szerezhetők be kiegészítő információk;
• nyugdíjazás előtti tanácsadás a juttatás kifizetésének lehetséges módozatairól.

A szóban forgó követelményektől függően a tagállamok bizonyos alapok számára felmentést adhatnak bizonyos, jogszabályban rögzített feltételek szerint, ha 15-nél vagy 100-nál kevesebb tag számára működtetnek nyugellátást. Abban az esetben azonban, ha a nyugdíjalap más tagállamban kíván szolgáltatásokat nyújtani, az irányelvben foglalt összes szabályt alkalmaznia kell.

Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság:

• segítséget nyújt a nemzeti hatóságok között felmerülő viták rendezésében;
• biztosítja a biztosításra és a foglalkoztatói nyugdíjakra vonatkozó uniós jogszabályok következetes alkalmazását.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓK EZEK A SZABÁLYOK?

Az irányelvet 2019. január 13-ig kellett átültetni a nemzeti jogba.

HÁTTÉR

A foglalkoztatói nyugdíjak munkaadói hozzájárulásokat tartalmaznak. Ezek képezik a nyugdíjrendszer „második pillérét”. Az állami alapú társadalombiztosítási nyugdíjak jelentik az „első pillért”. A „harmadik pillér” az egyének nem kötelező magánnyugdíj-megtakarításaiból áll.

Az uniós szabályok szerint az egyik tagállamban működő alapok kezelhetnek foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókat más országok cégei számára. A páneurópai társaságoknak lehet egyetlen, az összes európai leányvállalatukra kiterjedő nyugdíjalapjuk is.

Az EU-ban mintegy 125 000 foglalkoztatói nyugdíjalap működik. A birtokukban lévő eszközök 2,5 billió eurót tesznek ki, 75 millió állampolgár részére, akik az EU aktív korú népességének 20%-át teszik ki.

További információk:

• Foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények (Európai Bizottság)
• A Foglalkoztatói Nyugdíjalap Irányelv felülvizsgálata – gyakran feltett kérdések – sajtóközlemény (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (átdolgozás) (HL L 354., 2016.12.23., 37–85. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2556 irányelve (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciája tekintetében a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2015/2366 és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 153–163. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 1–79. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48–83. o.)

Az 1094/2010/EU rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés 11.10.2023