Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) (2014–2020)

FŐBB PONTOK

Jogosultság

Az uniós országok valamennyi régiója támogatható, a megítélt támogatás azonban függ az uniós prioritásoktól és a régió típusától.

Főbb témák

Az ERFA beruházásai a következő négy fő témára koncentrálódnak:

• innováció és kutatás;
• információs és kommunikációs technológiák (IKT);
• kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása;
• az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás.

A beruházások típusai

• Kkv-k-ra irányuló beruházások fenntartható munkahelyek teremtése és azok megőrzése céljából;
• a vállalkozások valamennyi típusára irányuló beruházások az innováció és kutatás, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság, valamint az IKT területén, amennyiben kkv-k is érintettek;
• az energia, a környezetvédelem, a közlekedés és az IKT területén alapvető szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúrára, valamint a szociális, egészségügyi és oktatási infrastruktúrára irányuló beruházások;
• szükség esetén a kkv-k működő tőkéjének finanszírozása, átmeneti intézkedésként (a Covid19-világjárványt követő) közegészségügyi válságra való hatékony reagálás biztosítása céljából; valamint
• a saját belső potenciál kifejlesztésére irányuló beruházások.

Teljes költségvetés

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó költségvetés több mint 185 milliárd EUR.

Szakpolitikai és költségvetési prioritások

• A fent felsorolt négy fő téma igen jelentős szerepet tölt be az ERFA támogatásainak szétosztásában, ami a régió besorolásától függően változó.
• A régiók az egy főre jutó GDP-nek az EU átlagához viszonyított aránya szerint kerülnek besorolásra:
  • fejlettebb régiók: több mint 90 %-os GDP,
  • átmeneti régiók: 75 %–90 % közötti GDP,
  • kevésbé fejlett régiók: 75 %-nál kevesebb GDP.
• A fejlettebb régiókban a teljes ERFA-támogatás legalább 80 %-át (az átmeneti régiókban 60 %-át, a kevésbé fejlettekben 50 %-át) a négy kulcsfontosságú téma – azaz az innováció és kutatás, a kkv-k, az IKT és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás – közül legalább kettőre kell fordítani minden országban. Fontossága miatt a fejlettebb régiókban a teljes ERFA-támogatás legalább 20 %-át (az átmeneti régiókban 15 %-át, a kevésbé fejlettekben 12 %-át) valamennyi országban specifikusan az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággal összefüggő projektekre kell fordítani.
• Az ERFA-támogatás legalább 5 %-át fenntartható városfejlesztésre kell előirányozni. A fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos hálózatépítés és tapasztalatcsere megerősítése érdekében egy uniós szintű városfejlesztési hálózatot kell létrehozni.

Végrehajtás

• Az ERFA végrehajtására nemzeti szinten az adott uniós ország és az EU közötti – a következő öt európai strukturális és beruházási alapot (esb-alapok) bevonó – partnerségi megállapodás részét képező hétéves programok keretében kerül sor:
  • ERFA,
  • Európai Szociális Alap (ESZA),
  • Kohéziós Alap,
  • Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), valamint
  • Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA).
• Ezt a megállapodást valamennyi uniós ország a regionális és helyi hatóságokat, valamint a társadalmi, gazdasági, környezeti és egyéb érdekek széles körét képviselő partnerek bevonásával készíti el.

A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés

Az (EU) 2020/460 rendelet által bevezetett, koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés 37 milliárd EUR összeget bocsát az uniós országok rendelkezésére az esb-alapokból az egészségügyi rendszerek erősítésére, valamint a kis- és középvállalkozások, a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás és a közösségi alapú szolgáltatások támogatására.

A koronavírussal kapcsolatos egyedi intézkedések: fokozott rugalmasság az esb-alapok felhasználásában

Az (EU) 2020/558 módosító rendelet lehetővé teszi az uniós országok számára a források átcsoportosítását az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap között, a régiókategóriák között, illetve a három alap egyedi prioritási területei között.

A Covid19-cel kapcsolatos kohéziós politikai programok finanszírozása 2020. július 1-jétől 2021. június 30-ig, az adott számviteli évben kivételesen 100 %-os uniós finanszírozással teljesülhet. Az intézkedések a programok jóváhagyását is egyszerűsítik a végrehajtás felgyorsítása céljából, továbbá könnyebbé teszik a pénzügyi eszközök felhasználását és egyszerűsítik az ellenőrzéseket.