Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A be nem jelentett munkavégzés – az uniós országok közötti együttműködés

Legal status of the document This summary has been archived and will not be updated. See 'Európai Munkaügyi Hatóság' for an updated information about the subject.

A be nem jelentett munkavégzés – az uniós országok közötti együttműködés

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2016/344 határozat a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform létrehozásáról

MI A HATÁROZAT CÉLJA?

  • A határozat egy uniós szintű platformot vagy fórumot hoz létre, amelynek keretei között valamennyi uniós ország képviselői találkozhatnak:
    • az információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje;
    • az ismeretek és a kapacitás fejlesztése; valamint
    • a be nem jelentett munkavégzés* elleni eredményesebb és hatékonyabb küzdelem érdekében történő szorosabb határokon átnyúló együttműködés ösztönzése céljából.

FŐBB PONTOK

  • A platform céljai a következők:
    • a be nem jelentett munkavégzés csökkentése;
    • a munkafeltételek javítása;
    • a munkaerő-piaci integráció és a társadalmi befogadás előmozdítása;
    • a jogérvényesítés javítása a munkaerő-piaci integráció és a társadalmi befogadás tekintetében;
    • a bejelentett munkahelyek kialakulásának ösztönzése;
    • a strukturális reformokhoz való hozzájárulás a be nem jelentett munkavégzés területén.
  • A platform a következők révén támogatja az uniós országok közötti együttműködést:
    • a bevált gyakorlatok és az információk cseréje;
    • a szakértelem bővülése és elemzések készítése;
    • a hatékony és eredményes határokon átnyúló együttműködés innovatív lehetőségeinek ösztönzése;
    • a be nem jelentett munkavégzésből fakadó problémák szélesebb körben való megértése.
  • A platform tevékenységei többek között a következőkre terjednek ki:
    • közös meghatározások és fogalmak, valamint összehasonlítható elemzések kidolgozása, adatgyűjtés és kölcsönös felülvizsgálatok alkalmazása;
    • különböző szakpolitikák, megelőző intézkedések és szankciók elemzése;
    • tudásbank létrehozása az információk és a tapasztalatok megosztása céljából;
    • végrehajtási iránymutatások, illetve a bevált gyakorlatokról és a közös felügyeleti elvekről szóló kézikönyvek kidolgozása;
    • a nemzeti tisztviselők cseréjének és a közös tevékenységek ösztönzése;
    • a gyors információcserét szolgáló rendszer megvalósíthatóságának vizsgálata és az adatcsere javítása;
    • képzési kapacitás kialakítása;
    • a be nem jelentett munkavégzésből fakadó problémákra való figyelemfelkeltés fokozása európai kampányok, valamint összehangolt regionális és uniós szintű stratégiák révén.
  • A platform szoros együttműködésben áll a be nem jelentett munkavégzés kezelésével foglalkozó egyéb uniós szakértői csoportokkal és bizottságokkal.
  • A platformban valamennyi uniós ország, az Európai Bizottság, valamint az ágazat munkáltatói és munkavállalói oldalának képviselői vesznek részt.
  • A szociális partnerek képviselői, különösen azokban az ágazatokban, amelyekben jelentős a be nem jelentett munkavégzés előfordulása, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséghez hasonló, érintett uniós és nemzetközi szervek, valamint az EU-n kívüli országok (Izland, Liechtenstein és Norvégia) megfigyelőként vehetnek részt.
  • A platform évente legalább kétszer ülésezik, elnöke pedig a Bizottság.
  • A platformon való részvétel nem érinti az uniós országok be nem jelentett munkavégzésre irányuló egyéb nemzeti vagy nemzetközi erőfeszítéseit.
  • A Bizottság a platform tevékenységeiről 2020. március 13 -ig tesz jelentést. A tevékenységi körök módosítására ajánlásokat terjeszthet elő.

MIKORTÓL HATÁLYOS E HATÁROZAT?

A határozat 2016. március 12 -én lépett hatályba.

HÁTTÉR

  • A be nem jelentett munkavégzés különösen gyakori a következő ágazatokban: építőipar, javítóipar, kertészet, takarítás, gyermekgondozás, vendéglátóipar és szállodaipar.
  • Károsítja az uniós gazdaságot, tisztességtelen versenyt eredményez, valamint aláássa a munkavállalók szociális és munkahelyi védelmét.
  • A nemzeti hatóságokat terheli leginkább a be nem jelentett munkavégzés kezelése: elrettentés (szigorúbb szankciók, hatékonyabb vizsgálatok) vagy megelőzés (adókedvezmények vagy adóamnesztiák) révén.

* KULCSFOGALMAK

Be nem jelentett munkavégzés: bármely olyan fizetett tevékenység, amely jellegét tekintve törvényes, azonban nincs bejelentve a hatóságoknál.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/344 irányelve (2016. március 9.) a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform létrehozásáról (HL L 65., 2016.3.11., 12–20. o.)

utolsó frissítés 12.12.2016

Top