EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
The EU’s strategy for sustainable marine and maritime growth: Blue Growth
Uniós stratégia a fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedésért: Kék növekedés
Uniós stratégia a fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedésért: Kék növekedés
This summary has been archived and will not be updated, because the summarised document is no longer in force or does not reflect the current situation.
Uniós stratégia a fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedésért: „Kék növekedés”
ÖSSZEFOGLALÓ
A tengergazdálkodási és tengergazdasági tevékenységek 5,4 millió ember számára biztosítanak munkahelyet az EU-ban, és közel 500 milliárd EUR évi bruttó hozzáadott értéket jelentenek. 2012-ben az EU az óceánjaiban és tengereiben rejlő potenciál hasznosítására irányuló hosszú távú stratégiát dolgozott ki.
MI ENNEK A KÖZLEMÉNYNEK A CÉLJA?
Az Európai Bizottság közleménye indította el az Európai Unió tengeri ágazatra irányuló stratégiáját. A „kék növekedés” néven ismert stratégia a tengeri ágazat hozzájárulása az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. A Bizottság 2007-ben indított integrált tengerpolitikájára épül.
FŐBB PONTOK
A „kék növekedés” stratégia a tengergazdálkodási és tengeri ágazatokban (kék gazdaságban) rejlő potenciálra összpontosít annak érdekében, hogy hozzájáruljon az EU-n belüli fenntartható gazdasági fellendüléshez, különösen a munkahelyteremtéshez, valamint az innováció és a fenntartható növekedés előmozdításához.
A tengeri és a part menti régiók egyedi földrajzi helyzetüknek (azaz nyitottságuknak) köszönhetően mindig is az új eszmék és az innováció központjainak számítottak. Fennáll mindamellett három tényező, amelyek várhatóan tovább erősítik a bennük rejlő potenciált e tekintetben:
— |
Az elmúlt évtizedben az egyre mélyebb, nyílt tengeri vizeken végzett tevékenységek kapcsán gyors műszaki fejlődés ment végbe (különösen a robotika, a videokamerás megfigyelőrendszerek és a tengeralattjáró technológiák terén).
|
— |
A népesség növekedésével egyre növekvő nyomás nehezedik a szárazföldi erőforrásokra az élelmiszer és az energia biztosítása tekintetében. A 71 %-ban óceánok által borított földfelszínre kell csupán tekintenünk ahhoz, hogy az emberi szükségletek kielégítésére fenntarthatóbb alternatívákat találjunk.
|
— |
Tengereink jelentős szerepet töltenek be a megújuló energiát előállító, nyílt tengeri létesítmények révén az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének támogatásában, valamint – a szárazföldi szállításnál kevésbé szennyező tengeri szállításnak köszönhetően – az energiamegtakarításban.
|
A stratégia öt olyan ágazatot határoz meg, amelyek a munkahelyteremtés és a növekedés szempontjából nagy potenciállal rendelkeznek. Ezen ágazatok a következők: akvakultúra (halak és kagylók tenyésztése), turizmus, tengeri biotechnológia, óceánenergia és tengerfenék-bányászat. Számos bizottsági kezdeményezést indítottak e területek növekedési potenciáljának feltárására és fejlesztésére. Ezek között szerepelnek a következőkre vonatkozó közlemények:
— |
— |
óceánenergia; valamint
|
— |
A stratégia a következők jelentőségét hangsúlyozza:
— |
a tengerrel kapcsolatos tudás növelése (új termékek és szolgáltatások fejlesztése céljából);
|
— |
a tengeri tevékenységek irányításának javítása, ami létfontosságú az esetleges konfliktusok megelőzése és a különféle tevékenységek közötti szinergiák megteremtése céljából;
|
— |
az EU vizeinek biztonsága (azaz integrált tengerfelügyelet), amely lehetővé teszi a tengeri hatóságok számára a kockázatokkal és veszélyekkel kapcsolatos információk megosztását.
|
Elismeri továbbá, hogy személyre szabott megközelítésekre van szükség Európa hét tengermedencéje (az Adriai- és a Jón-tenger, a Jeges-tenger, az Atlanti-óceán, a Balti-tenger, a Fekete-tenger, a Földközi-tenger és az Északi-tenger medencéi) tekintetében. Ez biztosítja valamennyi tengermedence egyedi igényeinek kielégülését, valamint ösztönzi együttműködésre az érintett országokat.
További információk az Európai Bizottság Tengerügyi és Halászati Főigazgatóságának honlapján állnak rendelkezésre.
JOGI AKTUS
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Kék növekedés – A fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetőségei (COM(2012) 494 final, 2012. szeptember 13.)
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Stratégiai iránymutatás az uniós akvakultúra fenntartható fejlesztéséhez (COM(2013) 229 final, 2013. április 29.)
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Kék energia – Az európai tengerekben és óceánokban rejlő energia potenciáljának kiaknázásához szükséges intézkedések 2020-ig és azon túl (COM(2014) 8 final, 2014. január 20.)
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiája (COM(2014) 86 final, 2014. február 20.)
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A kék gazdaság innovációja: tengereink és óceánjaink növekedési és munkahelyteremtési potenciáljának feltárása (COM(2014) 254 final/2, 2014. május 8.)
Bizottsági szolgálati munkadokumentum – A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020: ütemterv – amely a következő dokumentumot kíséri: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A kék gazdaság innovációja: tengereink és óceánjaink növekedési és munkahelyteremtési potenciáljának feltárása (SWD(2014) 149 final, 2014. május 8.)
utolsó frissítés 02.10.2015