A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

864/2007/EK rendelet – a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog („Róma II.”)

ÖSSZEFOGLALÓ

MI A RENDELET CÉLJA?

—	Nagyobb jogbiztonságot hoz a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog terén, különösen a jogellenes károkozási esetekben.

—	Ésszerű egyensúlyt biztosít a felelősnek tekintett és a kárt elszenvedő személy érdekei között.

—	A rendelet által meghatározott jogot akkor is alkalmazni kell, ha e jog nem egy tagállam joga.

—	A rendelet Dánia kivételével minden uniós országra vonatkozik.

FŐBB PONTOK

A rendelet nem lép a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó (azaz a jogokat és kötelezettségeket meghatározó) nemzeti anyagi jog helyébe, csupán azt határozza meg, hogy melyik nemzeti jog alkalmazandó.

Egy jogellenes károkozásból származó szerződésen kívüli kötelezettségre az alábbi jog vonatkozik:

1.	azon ország joga, ahol a kár bekövetkezett, vagy

2.	azon ország joga, ahol mindkét fél szokásos tartózkodási helye vagy üzleti tevékenységének fő helye volt a kár bekövetkeztekor, vagy

3.	amennyiben az ügy szorosabban kapcsolódik egy másik országhoz, akkor ezen ország joga.

A rendelet bizonyos körülmények esetén lehetővé teszi a feleknek is, hogy kölcsönös megállapodás alapján megválasszák a szerződésen kívüli kötelmi viszonyra alkalmazandó jogot.

Az irányadó jog alkalmazási köre

A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog különösen a következőkre vonatkozik:

—	a felelősség alapja és mértéke, beleértve azon személyek meghatározását, akik felelősségre vonhatók;

—	a felelősség alóli mentesülés indokai; a felelősség bármiféle korlátozása vagy megosztása;

—	a károk megléte, természete és mértékének megállapítása, valamint az igényelt jóvátétel;

—	az intézkedések, amelyeket a bíróság a sérülés vagy károsodás megelőzése és megszüntetése, illetve a kár megtérítése érdekében megtehet;

—	a kötelezettségek megszűnésének, továbbá az elévülés és a jogvesztés feltételei;

—	a kártérítés vagy jóvátétel iránti igény átruházhatóságának, illetve öröklés útján történő átszállásának kérdése;

—	azon személyek köre, akik kártérítésre jogosultak a személyesen elszenvedett károkért;

—	kártérítési felelősség más személy cselekményeiért.

Speciális szabályok vonatkoznak bizonyos szerződésen kívüli kötelezettségekre, így például a termékfelelősségre és a szellemi tulajdonjogokra. Bizonyos szerződésen kívüli kötelezettségek ugyanakkor ki vannak zárva a rendelet hatálya alól. Ezek közé tartoznak:

—	az adó-, vám- vagy közigazgatási ügyek;

—	az állami felelősség;

—	bizonyos szerződésen kívüli kötelmi viszonyok, amelyek például a házassági vagyonjogból és családi kapcsolatokból, atomkárokból vagy a magánélet és a személyiségi jogok – többek között a jó hírnév – megsértéséből erednek.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZ A RENDELET?

2009. január 11-től (a 29. cikk kivételével, amelyet 2008. július 11 -től kell alkalmazni).

HÁTTÉR

E rendelet („Róma II.”) mellett:

—	a „Róma I.”rendelet (593/2008/EK rendelet) rögzíti a polgári és kereskedelmi ügyekben a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog meghatározásáról szóló szabályokat; valamint

—	a „Róma III.”rendelet (1259/2010/EU rendelet) rögzíti a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén alkalmazandó jog meghatározásáról szóló szabályokat.

Lásd még:

—	Szerződéses és szerződésen kívüli kötelezettségek.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról („Róma II.”) (HL L 199., 2007.7.31., 40–49. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról („Róma I.”) (HL L 177., 2008.7.4., 6–16. o.). Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 26.10.2015