Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32004L0049

Vasútbiztonság

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2004/49/EK irányelv – biztonság az uniós vasutakon

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv célja versenyképesebb és biztonságosabb vasúti rendszer létrehozása, amely az Európai Unió (EU) piacának teljes területét lefedi, ahelyett, hogy nemzeti piacokra korlátozódna.

FŐBB PONTOK

A megállapodás hatálya

Az irányelv az uniós országok vasúti rendszerére érvényes, és hatálya kiterjed a rendszer egészére vonatkozó biztonsági követelményekre, beleértve az infrastruktúrát és a forgalmi szolgálatot, valamint a vasúttársaságok* és a pályahálózat-működtetők*.

Ilyen összefüggésben az irányelv négy jelentős vonatkozásra összpontosít:

  • a biztonság felügyeletéért felelős hatóság létrehozása minden uniós országban;
  • az uniós országokban kiadott biztonsági tanúsítványok kölcsönös elismerése;
  • közös biztonsági mutatók (KBM-ek) kialakítása, annak megállapítására, hogy a rendszer megfelel-e a közös biztonsági céloknak (KBC-k) és meg könnyítsék a vasútbiztonság teljesítményének nyomon követését;
  • definiált közös szabályok a biztonsági vizsgálatokhoz.

Fejlesztés és a biztonságirányítás

A biztonsági szabályok és szabványok, mint például az üzemeltetési szabályok, a jelzőrendszer szabályai, a személyzettel szembeni követelmények, a gördülőállományra vonatkozó műszaki követelmények kialakítása főként nemzeti szinten történt.

Ezeket a nemzeti biztonsági szabályokat fokozatosan le kell cserélni közös szabványokon alapuló szabályokkal, amelyeket az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) állapítanak meg – a berendezés vagy csoportok képessége arra, hogy egymással összekapcsolódva működjenek. Az Európai Bizottság rendelkezik olyan hatalommal, hogy egy nemzeti biztonsági szabály végrehajtását legfeljebb 6 hónapra felfügessze.

Ebben az összefüggésben az uniós országoknak gondoskodniuk kell a következőkről:

  • a vasútbiztonságot általánosan fenn kell tartani és folyamatosan javítani kell, az uniós jog fejlődését figyelembe véve;
  • a biztonsági szabályokat nyílt és diszkriminációmentes módon állapítják meg, alkalmazzák és érvényesítik;
  • a pályahálózat-üzemeltetőknek és a vasúti vállalkozásoknak felelősséget kell vállalniuk a vasúti rendszer biztonságos működéséért és a kapcsolódó kockázatok ellenőrzéséért;
  • a közös biztonsági mutatókról az éves jelentések révén összegyűjtik az információkat, a KBM-ek teljesítésének értékelése céljából, és figyelemmel kísérik a vasútbiztonság általános alakulását.

Biztonsági tanúsítás

A vasúti infrastruktúrákhoz való hozzáféréshez a vasúti vállalkozásnak biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. Ez a biztonsági tanúsítvány vonatkozhat egy uniós ország teljes vasúti hálózatára, vagy csak annak egy meghatározott részére.

A nemzetközi közlekedési szolgáltatások esetében elegendő lehet, ha a biztonságirányítási rendszert egy uniós országban jóváhagyják, majd a jóváhagyás az egész EU-ra érvényes lesz.

A nemzeti jogszabályokhoz való csatlakozáshoz ugyanakkor minden egyes uniós országban további tanúsításra van szükség.

A biztonsági tanúsítványt a vasúttársaságnak öt évet nem meghaladó időközönként meg kell újítania. A tanúsítványt teljes egészében vagy részben aktualizálni kell, amikor az üzemeltetés jellege vagy mértéke alapvetően megváltozik.

A tanúsítványban megállapított biztonsági követelményeken túlmenően az engedéllyel rendelkező vasúttársaságoknak meg kell felelniük az uniós joggal összeegyeztethető és diszkriminációmentesen alkalmazott nemzeti követelményeknek az egészségügyi, biztonsági és szociális feltételek tekintetében, ideértve a vezetési időre vonatkozó szabályokat, valamint a dolgozók és a felhasználók jogait.

A biztonság lényeges vonatkozása a személyzet, különösen a mozdonyvezetők képzése és tanúsítása. A képzés magában foglalja az üzemeltetési szabályokat, a jelzőrendszert, az útvonalak ismeretét és a vészhelyzeti eljárásokat.

Járműkarbantartás

Mielőtt a járművet üzembe helyezik vagy a hálózatban használják, minden egyes jármű számára kijelölik a karbantartó egységet (amely konkrétan vasúti vállalkozás vagy pályahálózat-üzemeltető lehet). Az egység biztosítja a járművek üzemképességét, a jármű karbantartási utasításaival és az alkalmazandó biztonsági követelményekkel összhangban lévő karbantartási rendszer bevezetésével.

Nemzeti biztonsági hatóságok

Mindegyik uniós országnak meg kell határoznia egy olyan biztonsági hatóságot, amely független a vasúti vállalkozásoktól, pályahálózat-üzemeltetőktől, a tanúsítványok kérelmezőitől és a közbeszerzési szervezetektől. Ez a hatóság:

  • késedelem nélkül válaszol a kérésekre és kérelmekre;
  • haladéktalanul közli, ha információkat kér; továbbá
  • valamennyi határozatát az összes kért információ benyújtásától számított négy hónapon belül meghozza.

A biztonsági hatóság végzi el mindazokat az ellenőrzéseket és vizsgálatokat, amelyek feladatainak teljesítéséhez szükségesek, és hozzáférést kap a pályahálózat-üzemeltető és vasúti társaságok dokumentumaihoz, valamint helységeik, felszereléseik és berendezéseik megtekintéséhez.

Balesetek és incidensek kivizsgálásai

Súlyos vasúti balesetek, mint például a végzetes következményekkel járó kisiklások és ütközések, ritkán fordulnak elő, de amikor előfordulnak, akkor mind a közfigyelmet, mind a biztonsági szakemberek figyelmét magukra vonják egész Európában.

A vizsgáló testület függetlenségét biztosító kritériumokat szigorúan úgy határozzák meg, hogy ennek a testületnek nem lehet kapcsolata az ágazat különböző szereplőivel. Ez a testület határoz arról, hogy egy ilyen baleset vagy incidens vizsgálatát el kell-e végezni, és meghatározza a vizsgálatok terjedelmét, illetve a követendő eljárást.

Minden uniós országnak biztosítania kell, hogy a balesetek és az incidensek kivizsgálását egy állandó testület végezze el, amelyben legalább egy olyan vizsgáló van, aki baleset vagy incidens esetén el tudja látni a vizsgálatvezető feladatát.

A 2004/49/EK irányelv hatályon kívül helyezése

2016/798/EU irányelv hatályon kívül helyezi a 2004/49/EK irányelvet, 2020. június 16-ával annak helyébe lép. Az új irányelv célja, hogy az egész EU-ban javítsa a vasút biztonságát, a nemzeti biztonsági hatóságok (NBH-k) szerepének felülvizsgálatával, valamint a felelősségek újraelosztásával közöttük és az Európai Unió Vasúti Ügynöksége között. A 2004/49/EK irányelv V. melléklete hatályban marad mindaddig, amíg a 2016/798/EU irányelv 24. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott végrehajtási aktusok (a balesetek és incidensek vizsgálati jelentéseinek jelentéstételi struktúrája) hatályban vannak.

A 2016/798/EU irányelv egyike annak a 3 jogalkotási aktusnak, amelyek a vasúti ágazat újjáélesztését és szolgáltatásainak jobb minőségét szolgáló, valamint az utasok számára több választási lehetőséget kínáló negyedik vasúti csomag műszaki vonatkozásaival foglalkoznak. Az irányelv az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről szóló rendelettel és a vasútrendszer átjárhatóságáról szóló irányelvvel párhuzamosan működik.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2004. április 30. óta van érvényben. Az uniós országoknak a nemzeti jogba 2006. április 30-ig kellett beépíteniük.

HÁTTÉR

További információkért lásd:

KULCSFOGALMAK

Vasúti társaságok: állami vagy magáncégek, amelyek az áruszállítási és/vagy utasszállítási vasúti szolgáltatásokkal foglalkoznak.
Pályahálózat-működtetők: olyan testületek vagy cégek, amelyek kifejezetten az infrastruktúra vagy annak egy részének létrehozásáért, megépítéséért és karbantartásáért, valamint a biztonságért felelnek. Egyes uniós országokban a biztonságot a vasúti vállalkozásokra is bízhatják.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (vasútbiztonsági irányelv) (HL L 164., 2004.4.30., 44-113., o.)

Az alapszöveg tartalmazza a 2004/49/EK irányelv további módosításait. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/796 rendelete (2016. május 11.) az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 138., 2016.5.26., 1-43. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 138., 2016.5.26., 44-101. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/798 irányelve (2016. május 11.) a vasútbiztonságról (HL L 138., 2016.5.26., 102-149. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13–59. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve (2008. júnus 17.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról (átdolgozás) (HL L 191., 2008.7.18., 1-45. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot

Az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (HL L 315., 2007.12.3., 14–41. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/59/EK irányelve (2007. október 23.) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről (HL L 315., 2007.12.3., 51-78. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot

Az Európai Parlament és a Tanács 653/2007/EK rendelete (2008. június 17.) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelő biztonsági tanúsítványok és kérelemmel benyújtott dokumentáció egységes európai formátumának használatáról és a 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében kibocsátott biztonsági tanúsítványok érvényességéről (HL L 153., 2007.6.14., 9–24. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól (HL L 299., 2003.11.18., 9–19. o.)

utolsó frissítés 06.12.2017

Az oldal tetejére