Kis értékű követelések európai eljárása – a határokon átnyúló jogvitákra vonatkozó szabályozás

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

861/2007/EK rendelet a kis értékű követelések európai eljárásának létrehozásáról

MI A RENDELET CÉLJA?

• A rendelet egyszerűsített és gyorsított írásos eljárást hoz létre a határokon átnyúló* kis értékű követeléseket érintő ügyek kezelésére. Ez csökkenti a költségeket, és garantálja, hogy az egyik uniós országban meghozott ítéleteket automatikusan végrehajtsák egy másik uniós országban.
• A 861/2007/EK rendeletet továbbfejlesztette és korszerűsítette az (EU) 2015/2421 rendelet, amely szintén aktualizálta az európai fizetési meghagyásos eljárás szabályait (amelyeket először az 1896/2006/EK rendelettel vezettek be).

FŐBB PONTOK

A jogszabály;

• olyan határokon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozik, amelyeknél a követelés értéke nem haladja meg az 5 000 euró összeget;
• nem alkalmazható a következők tekintetében:
  • természetes személyek személyi állapota, jog- és cselekvőképessége;
  • házassági vagy élettársi vagyonjogon alapuló jogok;
  • családi jellegű tartási kötelezettségek;
  • végrendelet és örökség;
  • csődeljárás;
  • szociális biztonság;
  • választottbíráskodás;
  • munkajog;
  • ingatlan bérlete;
  • a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a személyiségi jogok megsértése, beleértve a rágalmazást is.

Az eljárás kimondja, hogy:

• a felperes az írásos eljárást az egységesített „A” keresetlevél (I. melléklet) kitöltésével és annak, valamint a vonatkozó dokumentumoknak az ügyet kezelő bírósághoz történő megküldésével indítja meg;
• a bíróság:
  • az eredeti beadványhoz további információkat, pontosításokat vagy javításokat kérhet a „B” formanyomtatványon (II. melléklet);
  • elutasíthatja azokat a kérelmeket, amelyek nem elfogadhatók, vagy ha a felperes az előírt határidőn belül nem nyújtja be a kiegészítő információkat;
  • szóbeli meghallgatást tarthat, ha úgy ítéli meg, hogy lehetetlen ítéletet hozni kizárólag az írásos bizonyítékok alapján;
• a bíróság az ügyet úgy folytatja, hogy az alperesnek a megfelelően kitöltött keresetlevél kézhezvételétől számított 14 napon belül megküldi a keresetlevelet, valamint a „C” válasz-formanyomtatványt (III. melléklet);
• az alperes:
  • 30 napon belül köteles válaszolni a bíróságnak. Válaszát 14 napon belül megküldik a felperesnek;
  • válaszában kijelentheti, hogy a nem pénzügyi követelés értéke meghaladja az 5 000 eurós felső határt. A bíróság megállapítja, hogy ez igaz-e. Ha nem igaz, az ügy folytatódik. Ha igaz, az ügyet átadják az ország illetékes igazságszolgáltatási rendszerének;
• a bíróság az alperes vagy a felperes válaszának kézhezvételét követően 30 napon belül ítéletet hoz, kivéve, ha:
  • az érintett felektől további információkat kér be;
  • a bizonyításfelvételt a legegyszerűbb és legkevesebb teherrel járó módon folytatja le;
  • szóbeli meghallgatást szervez, a távkommunikációs technológia, például videó- vagy telefonkonferencia segítségével, ha lehetséges, bár az érintett személyek kérhetik a fizikai megjelenést;
• a dokumentumokat és az ítéleteket postai vagy elektronikus úton kézbesítik, és kézhezvételüket visszaigazolják;
• a hivatalos nyomtatványoknak a bíróság által használt nyelven kell elkészülniük, és szükséges lehet a többi dokumentum lefordítása;
• az ügy tárgyalása szerinti uniós ország eljárási joga alkalmazandó.

Az eljárási illetékek:

• nem lehetnek aránytalanok, és nem haladhatják meg a nemzeti szintű egyszerűsített bírósági eljárásért kirótt eljárási illetékeket;
• engedélyezni kell a feleknek, különösen másik uniós országban lévőknek a távoli fizetési formák használatát, például banki átutalást, hitel- vagy betéti kártyát, vagy bankszámláról történő közvetlen beszedést.

A költségeket a pervesztes viseli, és azokat nem ítélik meg a pernyertes javára ha, azok indokolatlanul merültek fel, vagy a követeléshez képest aránytalanok voltak.

Az ítélet ellen fellebbezés lehetséges, ha a bíróság nemzeti joga rendelkezik arról.

Az ítélet felülvizsgálata:

• lehetséges, ha az alperes:
  • nem kapta meg a keresetet vagy a szóbeli meghallgatásra való meghívást megfelelő időben ahhoz, hogy a védekezéshez szükséges előkészületeket meg tudja tenni;
  • a kereset ellen vis maior (vagy rendkívüli körülmények) miatt, számára fel nem róható okból nem tudott kifogást emelni;
  • az ítélettől számított 30 napon belül felülvizsgálatot kér;
• a bíróság elfogadhatja, amely esetben az ítélet semmis, vagy elutasítja, és az ítélet hatályban marad.

Az ítélet:

• bármely másik uniós országban érvényesíthető;
• csatolni kell hozzá egy tanúsítványt, a „D” formanyomtatványt (IV. melléklet), a megfelelő uniós nyelven, amely díjmentesen kézbesítésre kerül, ha az egyik fél úgy kívánja;
• a végrehajtó joghatóság elutasítja azt a pervesztes fél kérése alapján, ha az összeegyeztethetetlen egy korábbi, uniós vagy nem uniós országban hozott határozattal, feltéve, hogy:
  • azonos feleket és azonos követelést érintett;
  • a végrehajtó uniós országban hozták, vagy ilyenként jogilag elismerték;
  • az összeegyeztethetetlenséget kifogásként nem hozták fel és nem is hozhatták volna fel kifogásként a másik ország bírósági eljárásában;
• az egyik fél jogorvoslati vagy felülvizsgálati kérelmét követően a végrehajtás szerinti tagállam illetékes bírósága:
  • a végrehajtási eljárást biztosítási intézkedésekre korlátozhatja;
  • biztosíték nyújtásától teheti függővé a végrehajtást;
  • kivételes körülmények fennállása esetén az eljárást teljes egészében felfüggesztheti.

Az ítéletek végrehajtását a végrehajtó ország joga szabályozza.

Az uniós országok:

• a kis értékű követelések európai eljárását alkalmazó összes bíróságon és törvényszéken elérhetővé teszik az egységesített „A” keresetlevelet;
• ingyenes segítséget nyújtanak a nyomtatványok kitöltéséhez, illetve általános tájékoztatást adnak;
• nem kötelesek költségmentességet vagy segítséget biztostani egy konkrét ügyben;
• tájékoztatják az Európai Bizottságot arról, hogy a nemzeti joguk alapján fellebbezés lehetséges-e – a Bizottság nyilvánosságra hozza az információkat;
• a nyilvánosság és a szakmai körök tájékoztatására a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatot használják.

MIKORTÓL HATÁLYOSAK A RENDELETEK?

• A 861/2007/EK rendelet 2009. január 1-jén lépett hatályba azon szabályok kivételével, amelyek értelmében az uniós országoknak tájékoztatást kell nyújtaniuk a Bizottság részére a joghatóságra, kommunikációs eszközökre és a jogorvoslatokra (25. cikk) vonatkozóan; ezek a szabályok 2008. január 1-jén léptek hatályba.
• Az (EU) 2015/2421 módosító rendelet 2017. július 14-én lépett hatályba az 1. cikknek a 861/2007/EK rendelet 25. cikkét módosító 16. pontja kivételével, amely 2017. január 14-től alkalmazandó.

HÁTTÉR

• A kis értékű követelések eljárásához szükséges formanyomtatványok (Európai igazságügyi portál)
• Kis értékű követelések (Európai e-igazságügyi portál)
• Kis értékű követelések európai eljárása (Európa Önökért)
• Útmutató a kis értékű követelések európai eljárását igénybe vevők számára (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről (HL L 199., 2007.7.31., 1–22. o.)

A 861/2007/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról (HL L 399., 2006.12.30., 1–32. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 05.05.2020