A munkavállalók kiküldetéséről szóló uniós jogszabályok érvényesítésének felgyorsítása

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

96/71/EK irányelv a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről

2014/67/EU irányelv a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről

(EU) 2020/1057 irányelv a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályoknak a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv tekintetében való meghatározásáról, a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

MI AZ IRÁNYELVEK CÉLJA?

• A 96/71/EK irányelv felsorolja azokat a munkakörülményeket, amelyeket biztosítani kell a munkáltatójuk által ideiglenesen külföldre kiküldött munkavállalóknak abban az országban, ahová kiküldik őket (fogadó ország). A célja, hogy garantálja a munkavállalók védelmét, és egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a szolgáltatók számára.
• A 2014/67/EU irányelv célja, hogy javítsa a 96/71/EK irányelv végrehajtását és érvényesítését. Olyan kérdésekkel foglalkozik, mint például a kiküldetési szabályokkal való visszaélés és azok kijátszása, közös felelősség az alvállalkozói láncokban és az uniós országok közötti információcsere.
• Az (EU) 2018/957 módosító irányelv aktualizálja és módosítja a 96/71/EK irányelvet. Szabályokat állapít meg a munkakörülményekre, illetve a kiküldött munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére vonatkozóan, és igyekszik méltányos béreket és egyenlő versenyfeltételeket biztosítani a kiküldő és a fogadó országbeli helyi vállalatok között, a szolgáltatások szabad mozgása elvének fenntartása mellett.
• Az (EU) 2020/1057 irányelv különös szabályokat állapít meg a kereskedelmi közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozóan és ezeknek a szabályoknak a hatékony érvényesítése érdekében. Az irányelv olyan szabályokat állapít meg, amelyek nagyobb mértékben igazodnak a közúti szállítási ágazat rendkívül mobil jellegéhez. Az irányelv célja, hogy az uniós országok között a közúti szállítási ágazatban dolgozó munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok értelmezése, alkalmazása és végrehajtása terén mutatkozó eltéréseket megszüntesse. Az irányelv arra irányul, hogy a közúti szállítási ágazat méltányosan, hatékonyan és társadalmilag elszámoltatható módon, egyben nagyobb jogbiztonsággal működjön, csökkentve a közúti fuvarozókra rótt adminisztratív terhet és megakadályozva a verseny torzulását.

FŐBB PONTOK

96/71/EK irányelv

• A 96/71/EK irányelv olyan vállalkozásokra vonatkozik, amelyek – transznacionális szolgáltatásnyújtás keretében – valamely uniós ország területére küldenek ki munkavállalókat annak feltétele mellett, hogy a kiküldést végző vállalkozás és a munkavállaló között a kiküldetés időtartama alatt munkaviszony áll fenn. A „kiküldött munkavállaló” olyan munkavállaló, aki meghatározott időtartam alatt munkáját valamely szokásos munkavégzése szerinti uniós országtól eltérő országban végzi.
• A kiküldött munkavállalók jogainak védelme érdekében, amikor a vállalatok igénybe veszik a szolgáltatásnyújtás szabadságát, valamint e szabadság gyakorlásának megkönnyítése érdekében a 96/71/EK irányelv olyan alapvető foglalkoztatási feltételeket tartalmaz, amelyeket alkalmazni kell a kiküldött munkavállalókra a fogadó országban. Ilyenek például a következők:
  • a ledolgozható leghosszabb idő és a minimális pihenési idő;
  • az éves fizetett szabadnapok számának legalsó határa;
  • az alkalmazandó minimális bérszintek, ideértve a túlórázás bérezését is;
  • munkahelyi egészségvédelem, biztonság és higiénia.

2014/67/EU irányelv

Az alkalmazandó szabályokkal való bármilyen visszaélés megfelelőbb megelőzése, nyomon követése és szankcionálása

• A szabályokkal (például postafiókcégek* révén) történő visszaélés és az azok kijátszása elleni küzdelem támogatása érdekében a 2014/67/EU irányelv olyan tényszerű elemek listáját tartalmazza, amelyek segítik annak felmérését, hogy egy adott szituáció valódi kiküldetésnek minősül-e.
• A nagyobb jogbiztonság érdekében a 2014/67/EU irányelv egy sor indokoltnak és arányosnak tekintett nemzeti ellenőrzési intézkedést állapít meg, amelyek a 96/71/EK irányelv és a végrehajtási irányelv (2014/67/EU irányelv) megfelelőségének nyomon követésére alkalmazhatók.
• A munkavállalói jogoknak az alvállalkozói láncokban való fokozottabb védelme érdekében az uniós országoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az építőiparban a kiküldött munkavállalók közvetlen alvállalkozói munkaviszonyban a minimális bérszintnek megfelelő mértékig, a munkáltatóval együttesen vagy a munkáltató helyett felelősségre tudják vonni a vállalkozót bármely kifizetetlen nettó járandóságért. A felelősségre vonatkozó e szabályok helyett az uniós országok egyéb megfelelő jogérvényesítési intézkedéseket is tehetnek.

Az információkhoz való megfelelőbb hozzáférés

• A tudatosság növelése és az átláthatóság fokozása érdekében az uniós országok kötelesek a kiküldött munkavállalókra alkalmazandó foglalkoztatási feltételekre, valamint kollektív szerződésekre vonatkozó információkat díjmentesen elérhetővé tenni egy egységes hivatalos nemzeti honlapon keresztül. Az információkat a fogadó ország hivatalos nyelvén/nyelvein, illetve a munkaerőpiaci keresletet figyelembe véve a legtöbb érintett nyelven is nyilvánossá kell tenni.

Megfelelőbb igazgatási együttműködés

• A 2014/67/EU irányelv a megfelelőség – ideértve a tájékoztatás időkeretének – nyomon követéséért felelős nemzeti hatóságok közötti igazgatási együttműködés javítását szolgáló egyértelműbb szabályokat is tartalmaz. A belső piaci információs rendszerről (IMI) szóló rendelet szerepe ekkor értékelődik fel. Az IMI rendszer egy többnyelvű elektronikus eszköz, amely lehetővé teszi a nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak, hogy gyorsan és könnyen kommunikáljanak a belső piaci jogról az uniós, izlandi, liechtensteini és norvég partnereikkel.
• A 2014/67/EK irányelv ezenkívül azt is biztosítja, hogy az alkalmazandó szabályokat az egyik uniós országban be nem tartó szolgáltatókra kivetett közigazgatási szankciók és bírságok másik uniós országban is érvényesíthetők és behajthatók legyenek.

(EU) 2018/957 módosító irányelv

Az (EU) 2018/957 módosító irányelv számos új szabályt vezet be:

• ugyanazok a bérezésre vonatkozó szabályok vonatkoznak a kiküldött munkavállalókra, mint a fogadó országban a helyi munkavállalókra;
• a munkavállalót 12 hónap elteltével hosszú távra kiküldöttnek kell tekinteni (6 hónapos meghosszabbítás lehetőségével, a szolgáltató indokolással ellátott értesítésével), mely időszak után a kiküldött munkavállalóra a fogadó ország munkajogának szinte minden szempontja vonatkozik;
• növelhető azon lehetséges kollektív megállapodások száma, amelyek alkalmazhatók azokban az uniós országokban, amelyek rendelkeznek a kollektív megállapodások vagy a választott bírósági határozatok általánosan alkalmazandónak nyilvánításának rendszerével;
• a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásoknak a kiküldött munkavállalók számára ugyanazokat a feltételeket kell garantálniuk, amelyek a munka elvégzésének országában alkalmazott kölcsönzött munkaerőre vonatkoznak;
• jobb együttműködés az uniós országok hatóságai között a kiküldetéssel összefüggő szabályok megsértése és kijátszása terén.

(EU) 2020/1057 irányelv

Az (EU) 2020/1057 irányelv által bevezetett módosítások többek között a következők:

• kivétel a kabotázs- és nemzetközi szállítási műveletekre vonatkozó általános kiküldetési szabályok alól, a tranzit, a „kétoldalú szállítási műveletek” (mind az áru-, mind a személyszállítás) és a két további szállítással kapcsolatos megállást magában foglaló kétoldalú szállítási műveletek kivételével – ez a kivétel azokra az esetekre korlátozódik, amikor szolgáltatási szerződés létezik a járművezetőt kiküldő munkáltató és a fogadó uniós országban működő fél között;
• a járművezetők kiküldésére, az ellenőrzésre és a végrehajtásra vonatkozó közigazgatási szabályok – a fuvarozóknak a kiküldetési nyilatkozatok és bármilyen kért adatok elküldésére az IMI-rendszert kell használniuk;
• jogsértés esetén szankciók;
• „intelligens végrehajtás”, mely szerint az uniós országoknak a kiküldetési szabályok ellenőrzését egy átfogó ellenőrzési stratégiába kell beépíteniük;
• olyan szabályok, amelyek gondoskodnak arról, hogy az uniós járművezetőkre vonatkozó kiküldetési szabályok szigorítása ne járjon versenyelőnnyel azon nem uniós fuvarozók számára, akik hozzáférek az uniós közúti közlekedési piachoz.

MIKORTÓL HATÁLYOSAK EZEK AZ IRÁNYELVEK?

• A 96/71/EK irányelv 1997. február 10. óta van hatályban, és az uniós országokban 1999. december 16-ig kellett törvénybe iktatni.
• A 2014/67/EU irányelv 2014. június 17. óta van hatályban, és az uniós országok nemzeti jogába 2016. június 18-ig kellett átültetni.
• Az (EU) 2018/957 módosító irányelvet az uniós országok nemzeti jogába 2020. július 30-ig kellett átültetni. Azonban a közúti szállítási ágazatra csak egy olyan jogalkotási aktus hatálybalépésének dátumától fog vonatkozni, amelyet elfogadtak a 2006/22/EK és 2014/67/EU irányelv közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetését érintő módosításához. Ez az (EU) 2020/1057 irányelv, amely 2022. február 2-től alkalmazandó.
• Az (EU) 2020/1057 irányelvet az uniós országok jogába 2022. február 2-ig kell átültetni.

HÁTTÉR

További információk:

• Kiküldött dolgozók (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1–6. o.)

A 96/71/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/67/EU irányelve (2014. május 15.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet („az IMI-rendelet”) módosításáról (HL L 159., 2014.5.28., 11–31. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1057 irányelve (2020. július 15.) a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályoknak a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv tekintetében való meghatározásáról, a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 249., 2020.7.31., 49–65. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1055 rendelete (2020. július 15.) az 1071/2009/EK rendeletnek, az 1072/2009/EK rendeletnek és az 1024/2012/EU rendeletnek a közúti fuvarozási ágazati fejleményekre tekintettel történő módosításáról (HL L 249., 2020.7.31., 17–32. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről („az IMI-rendelet”) (HL L 316., 2012.11.14., 1–11. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.4.11., 35–44. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 13.10.2020