32021R2087

Language
- My EUR-Lex
- Sign in
- Register
- My recent searches (0)

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

EUROPA
EUR-Lex home
Felhatalmazáson alapuló rendelet - 2021/2087 - EN - EUR-Lex

Document 32021R2087

Help

A Bizottság (EU) 2021/2087 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. július 6.) az (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és IV. mellékletének a termikus oxidáció útján létrejött anyagokkal és azok származékaival mint az uniós termésnövelő anyagok összetevő-kategóriájával való kiegészítése céljából történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

C/2021/4751

OJ L 427, 30.11.2021, p. 130–139 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2021/2087/oj

HTML

PDF

Official Journal

2021.11.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 427/130

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/2087 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2021. július 6.)

az (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és IV. mellékletének a termikus oxidáció útján létrejött anyagokkal és azok származékaival mint az uniós termésnövelő anyagok összetevő-kategóriájával való kiegészítése céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 42. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2019/1009 rendelet szabályokat állapít meg az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozóan. Az uniós termésnövelő anyagok az említett rendelet II. mellékletében felsorolt egy vagy több kategóriába tartozó összetevőket tartalmaznak.

(2)

Az (EU) 2019/1009 rendelet 42. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjával összefüggésben értelmezett 42. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottságnak 2019. július 15. után indokolatlan késedelem nélkül értékelnie kell a hamualapú termékeket, és azokat fel kell vennie az említett rendelet II. mellékletébe, amennyiben az értékelés arra a következtetésre jut, hogy az említett anyagokat tartalmazó uniós termésnövelő anyagok nem jelentenek kockázatot az emberek, az állatok vagy a növények egészségére, a biztonságra vagy a környezetre, és biztosítják a mezőgazdasági hatékonyságot.

(3)

A hamualapú termékek hulladéknak minősülhetnek, és az (EU) 2019/1009 rendelet 19. cikkének megfelelően megszűnik a hulladékstátuszuk, amennyiben a megfelelő uniós termésnövelő anyagban találhatók. Az (EU) 2019/1009 rendelet 42. cikkének a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 6. cikkével összefüggésben értelmezett (3) bekezdése értelmében a Bizottság ezért csak akkor veheti fel a hamualapú termékeket az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletébe, ha az említett mellékletben szereplő hasznosítási szabályok biztosítják, hogy az anyagokat meghatározott célokra használják fel, hogy ezen anyagok iránt piac vagy kereslet mutatkozik, és hogy használatuk összességében nincs káros hatással a környezetre vagy az emberi egészségre.

(4)	A Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) az (EU) 2019/1009 rendelet elfogadását megelőzően megkezdte a hamualapú termékek értékelését, és 2019-ben lezárta azt. Az értékelés során a hatályt kiterjesztették a termikus oxidáció útján létrejött anyagok és származékaik széles skálájára.

(5)

A Közös Kutatóközpont értékelő jelentése (3) arra a következtetésre jut, hogy ha a termikus oxidáció útján létrejött anyagok és azok származékai a jelentésben javasolt hasznosítási szabályok szerint készülnek, tápanyagot biztosítanak a növényeknek, vagy javítják tápanyag-felhasználási hatékonyságukat, és ezáltal biztosítják az agronómiai hatékonyságot.

(6)

A JRC értékelő jelentése továbbá arra is rámutatott, hogy a termikus oxidáció útján létrejött anyagok és azok származékai iránt m ár van piaci kereslet és az egyre növekszik is, valamint hogy ezeket az anyagokat valószínűleg az európai mezőgazdaságban tápanyagbevitelre használják fel. A jelentésből kiderül továbbá, hogy a jelentésben javasolt hasznosítási szabályok szerint előállított, termikus oxidáció útján létrejött anyagok és azok származékainak használata összességében nincs káros hatással a környezetre vagy az emberi egészségre.

(7)

A JRC értékelő jelentésében javasolt hasznosítási szabályok olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyek csökkentik az újrafeldolgozás vagy a szennyező anyagok keletkezésének kockázatát, ezen intézkedések közé tartozik többek között az alkalmazható bemeneti anyagok tételes jegyzékének összeállítása, kizárva például a vegyes települési hulladékot, valamint konkrét feldolgozási feltételek és termékminőségi követelmények meghatározása. Az értékelő jelentés azt is megállapítja, hogy a termikus oxidáció útján létrejött anyagokat és azok származékait tartalmazó termésnövelő anyagoknak egyedi címkézési szabályoknak kell megfelelniük, és az ilyen termékekre alkalmazandó megfelelőségértékelési szabályoknak tartalmazniuk kell egy bejelentett szervezet által értékelt és jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert.

(8)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a termikus oxidáció útján létrejött anyagok és azok származékai – amennyiben azokat a JRC értékelő jelentésében javasolt hasznosítási szabályokkal összhangban állítják elő – az (EU) 2019/1009 rendelet 42. cikke (1) bekezdése első albekezdése b) pontjának ii. alpontja értelmében biztosítják a mezőgazdasági hatékonyságot. Továbbá megfelelnek a 2008/98/EK irányelv 6. cikkében meghatározott kritériumoknak. Végezetül, ha általában megfelelnek az (EU) 2019/1009 rendeletben és különösen az említett rendelet I. mellékletében meghatározott egyéb követelményeknek, akkor nem jelentenek kockázatot az emberek, az állatok vagy a növények egészségére, a biztonságra vagy a környezetre az (EU) 2019/1009 rendelet 42. cikke (1) bekezdése első albekezdése b) pontjának i. alpontja értelmében. Ennélfogva a termikus oxidáció útján létrejött anyagokat és azok származékait fel kell venni az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletébe az említett hasznosítási szabályok figyelembevételével.

(9)

Különösen az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szerinti állati melléktermékek vagy azokból származó termékek csak akkor engedélyezhetők az (EU) 2019/1009 rendelet hatálya alá tartozó termikus oxidáció útján létrejött anyagok és azok származékainak bemeneti anyagaként, ha és amikor az előállítási lánc végpontjait az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban meghatározták, és legkésőbb a termikus oxidáció útján létrejött anyagokat és azok származékait tartalmazó uniós termésnövelő anyagok gyártási folyamatának végére elérik azokat.

(10)

Továbbá tekintettel arra, hogy a termikus oxidáció útján létrejött anyagok és azok származékai a 2008/98/EK irányelv szerinti vett hasznosított hulladéknak vagy mellékterméknek tekinthetők, ezeket az anyagokat az említett rendelet 42. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében ki kell zárni az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 1. és 11. összetevő-kategóriájából.

(11)

Fontos biztosítani, hogy a termikus oxidáció útján létrejött anyagokat és származékokat tartalmazó termésnövelő anyagok megfeleljenek további címkézési szabályoknak és azokat megfelelőségértékelési eljárásnak vessék alá, beleértve egy bejelentett szervezet által értékelt és jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert is. Ezért az (EU) 2019/1009 rendelet III. és IV. mellékletét módosítani kell az ilyen termésnövelő anyagokra vonatkozó címkézési követelmények és megfelelőségértékelés biztosítása érdekében.

(12)	mivel az (EU) 2019/1009 rendelet II. és III. mellékletében meghatározott követelményeket és az említett rendelet IV. mellékletében meghatározott megfelelőségértékelési eljárásokat 2022. július 16-tól kell alkalmazni, e rendelet alkalmazását ugyanerre az időpontra kell halasztani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2019/1009 rendelet a következőképpen módosul:

1.	A II. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2.	A III. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3.	A IV. melléklet e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. július 16-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 170., 2019.6.25., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(3) Huygens D, Saveyn HGM, Tonini D, Eder P, Delgado Sancho L, Technical proposals for selected new fertilising materials under the Fertilising Products Regulation (Regulation (EU) 2019/1009) - Process and quality criteria, and assessment of environmental and market impacts for precipitated phosphate salts & derivates, thermal oxidation materials & derivates and pyrolysis & gasification materials (Technikai javaslatok bizonyos új termésnövelő anyagok tekintetében a termésnövelő anyagokról szóló rendelet ((EU) 2019/1009 rendelet) alapján – A kicsapatott foszfátsók és azok származékai, a termikus oxidációs anyagok és azok származékai, valamint pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagok feldolgozási és minőségi kritériumai, továbbá környezeti és piaci hatásainak vizsgálata), EUR 29841 EN, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2019, ISBN 978-92-76-09888-1, doi:10.2760/186684, JRC117856.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/1009 rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

1.	Az I. rész a következő ponttal egészül ki: „13. összetevő-kategória: Termikus oxidáció útján létrejött anyagok és azok származékai”.

A II. rész a következőképpen módosul:

Az 1. összetevő-kategória 1. pontja a következő j) alponttal egészül ki:

„j)	a termikus oxidáció útján létrejött anyagokat vagy azok származékait, amelyek a 2008/98/EK irányelv szerinti hulladékból származnak vagy melléktermékek, vagy”.

A 11. összetevő-kategória 1. pontja a következő f) alponttal egészül ki:

„f)	termikus oxidáció útján létrejött anyagok vagy azok származékai, amelyek a 2008/98/EK irányelv szerinti hulladékból származnak vagy melléktermékek, vagy”.

A szöveg az alábbi 13. összetevő-kategóriával egészül ki:

„13. ÖSSZETEVŐ-KATEGÓRIA: TERMIKUS OXIDÁCIÓ ÚTJÁN LÉTREJÖTT ANYAGOK VAGY AZOK SZÁRMAZÉKAI

Az uniós termésnövelő anyagok kizárólag a következő bemeneti anyagok közül egy vagy többől, oxigént nem korlátozó feltételek között, termokémiai átalakítással nyert, termikus oxidáció útján létrejött anyagokat tartalmazhatnak:

feldolgozatlan, vagy kizárólag kézzel, mechanikusan vagy gravitációs úton, vízben való oldással, úsztatással, vizes kivonással, vízgőz-desztillációval vagy kizárólag víz eltávolítása céljából hevítéssel feldolgozott, vagy levegőből – bármilyen módon – kivont, élő vagy elpusztult szervezetek vagy azok részei, kivéve (*1):

—	a vegyes települési hulladékból származó anyagokat,

—	a szennyvíziszapot, az ipari iszapot vagy a kotrásból származó iszapot, és

—	az 1069/2009/EK rendelet szerinti állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket;

b)	az élelmiszer-feldolgozó iparból származó növényi hulladékot, valamint a cellulózgyártásból és a cellulózból történő papírgyártásból származó rostos növényi hulladékot, ha nem kémiailag kerül sor az átalakításra;

az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékektől vagy az azokból származó termékektől eltérő, a 2008/98/EK irányelv értelmében vett újrafeldolgozás céljából elkülönítetten gyűjtött biohulladék további kezelési műveleteiből származó biohulladék-hányadot, amelynek égetése az említett irányelv 4. cikkével összhangban a legjobb környezeti eredményt hozza;

d)	olyan ellenőrzött mikrobiális vagy termokémiai átalakítási eljárásból származó anyagokat, amelyek kizárólag az a), b) és c) alpontban említett bemeneti anyagokat használják fel;

e)	az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó települési szennyvíztisztító telepekről származó szennyvíziszapot, az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek kivételével;

a 91/271/EGK tanácsi irányelv (*2) hatálya alá nem tartozó, önállóan működtetett szennyvízkezelésből származó, az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó, élelmiszer-feldolgozásból, kedvtelésből tartott állatok eledeléből, takarmány-, tej- és italgyártásból származó anyagokat, az állati melléktermékek vagy az állati melléktermékekből származó termékek kivételével;

a 2008/98/EK irányelv szerinti hulladékot, kivéve (*1):

—	az a)–f) alpontban említett bemeneti anyagokat,

—	a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 2. pontja szerinti veszélyes hulladékot,

—	a vegyes települési hulladékból származó anyagokat,

—	a keletkezési helyen történő elkülönített gyűjtéséből származó, a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontja szerinti biohulladékot, és

—	az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékeket vagy állati melléktermékekből származó termékeket,

h)	kiegészítő tüzelőanyagok (földgáz, cseppfolyósított gáz, földgázkondenzátum, folyamatgázok és azok összetevői, nyersolaj, szén, koksz és ezek származékos anyagai), amennyiben azokat az a)–g) alpontban említett bemeneti anyagok feldolgozásához használják fel;

i)	a vas- és acélipar gyártási folyamatai során használt anyagok; vagy

anyagok és keverékek, kivéve (*1):

—	az a)–i) alpontban említett bemeneti anyagokat,

—	a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti hulladékot,

—	az olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyek a 2008/98/EK irányelv 6. cikkét átültető nemzeti intézkedések értelmében egy vagy több tagállamban már nem minősülnek hulladéknak,

—	az olyan, prekurzorokból előállított anyagokat, amelyek a 2008/98/EK irányelv 6. cikkét átültető nemzeti intézkedések értelmében egy vagy több tagállamban már nem minősülnek hulladéknak, vagy az ilyen anyagokat tartalmazó keverékeket, valamint

—	az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékeket vagy az állati melléktermékekből származó termékeket.

Az 1. pont ellenére az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak olyan termikus oxidáció útján létrejött anyagokat, amelyeket az 1069/2009/EK rendelet 32. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint az említett rendelet 32. cikkének (3) bekezdésében említett intézkedésekben meghatározott feltételekkel összhangban, önmagukban vagy az 1. pontban említett bemeneti anyagokkal keverve, oxigént nem korlátozó feltételek között, a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagokból vagy azokból származó termékekből termokémiai átalakítással nyertek, feltéve, hogy mindkét alábbi feltétel teljesül:

a)	a gyártási lánc végpontját az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően határozták meg;

b)	teljesülnek a 3., 4. és 5. pontban foglalt feltételek.

A termikus oxidációnak oxigént nem korlátozó feltételek között oly módon kell végbemennie, hogy a termokémiai átalakítási eljárásból származó gáz hőmérséklete az égési levegő utolsó befújása után ellenőrzött és homogén módon, még a legkedvezőtlenebb feltételek között is legalább 2 másodpercig legalább 850 °C-ra emelkedjen. Ezek a feltételek minden bemeneti anyagra vonatkoznak, az alábbiak kivételével:

a)	az 1. pont a), b) és h) alpontjában említett bemeneti anyagok vagy kizárólag ezen anyagokat felhasználó, ellenőrzött mikrobiális vagy termokémiai átalakítási eljárásból származó bemeneti anyagok, és

b)	a 2. pontban említett bemeneti anyagok,

amelyekre legalább 450 °C-os hőmérsékletet kell alkalmazni legalább 0,2 másodpercig,

A termikus oxidációt égetőműben vagy égetőkamrában kell végezni. A kamrában csak olyan bemeneti anyagok dolgozhatók fel, amelyek nem szennyeződtek más anyagáramokkal, vagy olyan, az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékektől vagy az azokból származó termékektől eltérő bemeneti anyagok, amelyek egyszeri esemény során véletlenül szennyeződtek más anyagáramokkal, ami csak nyomokban eredményezett exogén vegyületeket.

A következő feltételek mindegyikének teljesülnie kell abban az üzemben, ahol a termikus oxidáció végbemegy:

a)	az 1. és 2. pontban említett bemeneti anyagok feldolgozására szolgáló gyártósorokat egyértelműen el kell különíteni az egyéb bemeneti anyagok feldolgozására szolgáló gyártósoroktól,

b)	a bemeneti anyagot úgy kell oxidálni, hogy a keletkező salak és kazánhamu teljes szervesszén-tartalma (Corg) kevesebb legyen, mint az anyag szárazanyag-tartalmának 3 %-a,

c)	a bemeneti és kimeneti anyagok közötti fizikai érintkezést a kémiai átalakítási folyamat után – még a tárolás során is – el kell kerülni.

A termikus oxidáció útján létrejött anyagok hamu vagy salak lehetnek, amelyek legfeljebb:

a)	6 mg/kg PAH16 szárazanyagra vonatkoztatott tartalommal rendelkeznek (*3),

b)	a PCDD/F (4)/kg szárazanyag-tartalom 20 ng WHO toxicitási egyenértékével (5) rendelkeznek.

Az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak olyan, a termikus oxidáció útján létrejött anyagokból származó származékokat, amelyeket az 1. és 2. pontban említett bemeneti anyagokból állítottak elő, és amelyek megfelelnek az 5. pontban meghatározott feltételeknek, és amelyeket a 3. és 4. pontnak megfelelően termokémiai átalakítási eljárással állítottak elő.

A származékgyártási eljárást úgy kell végrehajtani, hogy a termikus oxidáció útján létrejött anyagok kémiai összetételét szándékosan módosítsák.

A származékgyártási eljárást a következők jellemzik:

vegyi anyagok előállítása: a származékokat egy vagy több kémiai gyártási lépéssel állítják elő, amelyek a termikus oxidáció útján létrejött anyagokat reakcióba hozzák az 1. pont j) alpontjában említett, vegyi eljárás során felhasznált vagy ahhoz használt bemeneti anyagokkal, míg biológiailag nem lebontható polimerek nem használhatók;

b)	termokémiai gyártás: a származékokat egy vagy több olyan gyártási lépéssel állítják elő, amelyek termokémiailag reakcióba lépnek az 1. és 2. pontban említett, vegyi eljárás során felhasznált vagy ahhoz használt reagensekkel.

A 2008/98/EK irányelv III. mellékletében felsorolt egy vagy több veszélyes tulajdonsággal rendelkező, termikus oxidáció útján létrejött anyagok nem keverhetők össze és nem reagálhatnak sem hulladékkal, sem egyéb anyagokkal abból a célból, hogy a veszélyes anyagokat az említett irányelv III. mellékletében a veszélyességi tulajdonság tekintetében meghatározott határértékek alá csökkentsék. A veszélyes tulajdonságokkal rendelkező termikus oxidáció útján létrejött anyagokat használó gyártóknak tömegmérlegmódszert alkalmazva bizonyítaniuk kell, hogy a szennyező anyagokat eltávolították vagy oly módon átalakították, hogy azok a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében meghatározott határértékek alá kerülnek.

A termikus oxidáció útján létrejött anyagokat vagy azok származékait tartalmazó vagy azokból álló uniós termésnövelő anyagokban található szennyező anyagok nem haladhatják meg a következő határértékeket:

a)	teljes krómtartalom (Cr): 400 mg/kg szárazanyag-tartalom, ha a termikus oxidáció útján létrejött anyagok vagy azok származékai az 1. pont e), g) vagy i) alpontjában említett bemeneti anyagokból származnak;

b)	tallium (Tl): 2 mg/kg szárazanyag-tartalom, ha a termikus oxidáció útján létrejött anyagok vagy azok származékai az 1. pont e), g), h) vagy i) alpontjában említett bemeneti anyagokból származnak;

A klórtartalom (Cl-) nem lehet magasabb 30 g/kg szárazanyag-tartalomnál. Ez a határérték azonban nem vonatkozik azokra az uniós termésnövelő anyagokra, amelyeket olyan gyártási folyamat során állítanak elő, amelyben alkálifémsók vagy alkalikus földfémsók előállítása céljából Cl--tartalmú vegyületet adtak hozzá, és a III. mellékletnek megfelelően jelentették be;

A vanádiumtartalom (V) nem lehet nagyobb 600 mg/kg szárazanyag-tartalomnál, ha a termikus oxidáció útján létrejött anyagok vagy azok származékai az 1. pont g) vagy i) alpontjában említett bemeneti anyagokból származnak.

A termikus oxidáció útján létrejött anyagoknak vagy azok származékainak az 1907/2006/EK rendelet értelmében olyan dokumentációban regisztrált anyagnak kell lennie, amely tartalmazza:

a)	az 1907/2006/EK rendelet VI., VII. és VIII. mellékletében előírt információkat, és

b)	az 1907/2006/EK rendelet 14. cikkében előírt kémiai biztonsági jelentést, amely kiterjed a termésnövelő anyagként való felhasználására,

kivéve, ha kifejezetten alkalmazandó rájuk az 1907/2006/EK rendelet IV. mellékletében vagy V. mellékletének 6., 7., 8. vagy 9. pontjában meghatározott, regisztrálási kötelezettség alóli mentességek valamelyike.

(*1) Egy bemeneti anyagnak az alpontból való kizárása nem jelenti azt, hogy ne lenne alkalmazható a bemeneti anyagként egy másik alpont alapján."

(*2) A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.)."

(*1) Egy bemeneti anyagnak az alpontból való kizárása nem jelenti azt, hogy ne lenne alkalmazható a bemeneti anyagként egy másik alpont alapján."

(*3) Az összes naftalin, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benzo[a]antracén, krizén, benzo[b]fluorantén, benzo[k]fluorantén, benzo[a]pirén, indenol[1,2,3-cd]pirén, dibenzo[a,h]antracén és benzo[g,h,i]perilén."

(*4) van den Berg M., L.S. Birnbaum, M. Denison, M. De Vito, W. Farland, et al. (2006) The 2005 World Health Organization Re-evaluation of Human and Mammalian Toxic Equivalency Factors for Dioxins and Dioxin-like Compounds (Az Egészségügyi Világszervezet 2005. évi humán és emlős toxicitási egyenérték-tényezőinek újraértékelése a dioxinok és dioxin jellegű vegyületek tekintetében). Toxikológiai tudományok: a Toxikológiai Társaság hivatalos lapja 93:223-241. doi:10.1093/toxsci/kfl055."

(*5) Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és dibenzofuránok.”"

(*1) Egy bemeneti anyagnak az alpontból való kizárása nem jelenti azt, hogy ne lenne alkalmazható a bemeneti anyagként egy másik alpont alapján.

(*2) A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

(*5) Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és dibenzofuránok.””

II. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/1009 rendelet III. mellékletének I. része az alábbi ponttal egészül ki:

„7a.	Ha az uniós termésnövelő anyag a II. melléklet II. részének 13. összetevő-kategóriájában említett termikus oxidáció útján létrejött anyagokat vagy azok származékait tartalmazza, vagy ezekből áll, és mangántartalma (Mn) meghaladja a 3,5 tömegszázalékot, a mangántartalmat fel kell tüntetni.”

III. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/1009 rendelet IV. mellékletének II. részében a D1. modul (A gyártási folyamat minőségbiztosítása) a következőképpen módosul:

A 2.2. pont a következőképpen módosul:

a d) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

az uniós termésnövelő anyag gyártási folyamatának megértéséhez szükséges rajzok, modellek, leírások és magyarázatok, valamint – a II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12. vagy 13. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan – a gyártási folyamat olyan írásba foglalt bemutatása és ábrája, amelyen minden kezelés, tároló tartály és terület egyértelműen azonosítva van,”;

a szöveg a következő ga) alponttal egészül ki:

„ga)

a veszélyes hulladékokra vonatkozó számítások a 13. összetevő-kategóriát tartalmazó vagy abból álló uniós termésnövelő anyagok tekintetében; a II. melléklet II. része 13. összetevő-kategóriájának 6. pontjában említett vizsgálatot legalább évente el kell végezni, vagy az uniós termésnövelő anyag biztonságát vagy minőségét esetlegesen befolyásoló jelentős változás esetén a tervezettnél korábban el kell végezni (például eltérő összetételű bemenetianyag-tételek feldolgozása, a feldolgozási feltételek módosítása). Az üzemben feldolgozott reprezentatív bemenetianyag-tétel esetében az azonosított veszélyes tulajdonságot (az 5.1.3.1. pontnak megfelelően) és a teljes tömeget a különböző bemeneti anyagokon (1, ..., n) és az uniós termésnövelő anyagba beépítendő kimeneti anyagon kell mérni. A veszélyes tulajdonságnak a kimeneti anyagba történő bedolgozási arányát ezután a következőképpen kell kiszámítani:

ahol:

HPC	=	a veszélyes tulajdonság koncentrációja (mg/kg),
M	=	a teljes tömeg (kg), és
i (1-n)	=	a gyártási folyamatban felhasznált különböző bemeneti anyagok.

A gyártási folyamat során a veszélyes tulajdonság eltávolítása oly módon történjen, hogy az egyes bemeneti anyagok veszélyes tulajdonságának koncentrációjával megszorzott bekeverési arány a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében az adott veszélyes tulajdonságra vonatkozóan meghatározott határértékek alatt maradjon.”

Az 5.1.1.1. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.1.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12. és 13. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a gyártó felső vezetésének:”.

Az 5.1.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.2.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12. és 13. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell az említett mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.”

Az 5.1.3.1. pont a következőképpen módosul:

A bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.3.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12. és 13. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan az ellenőrzéseknek és vizsgálatoknak a következő elemeket kell tartalmazniuk:”.

A b) és a c) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„b)	Szakképzett személyzetnek kell szemrevételeznie a bemeneti anyagok minden egyes szállítmányát, és ellenőriznie azt, hogy az megfelel a II. melléklet 3., 5., 12. és 13. összetevő-kategóriájába tartozó bemeneti anyagokra vonatkozó előírásoknak.

A gyártónak bármely adott bemeneti anyag bármely szállítmányát el kell utasítania, amennyiben a szemrevételezés során gyanú merül fel a következők bármelyikére vonatkozóan:

i.	a végső uniós termésnövelő anyag előállítására vagy minőségére nézve veszélyes vagy káros anyagok jelenléte;

ii.	a II. melléklet 3., 5., 12. és 13. összetevő-kategóriájára vonatkozó előírásokkal való összeférhetetlenség, különösen műanyagoknak a makroszkopikus szennyeződésekre vonatkozó határérték túllépéséhez vezető jelenléte.”

Az e) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

A kimeneti anyagokból mintát kell venni annak ellenőrzése érdekében, hogy azok megfelelnek-e a II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12. és 13. összetevő-kategóriára vonatkozó előírásoknak, valamint hogy a kimeneti anyag tulajdonságai nem veszélyeztetik-e az uniós termésnövelő anyagnak az I. mellékletben foglalt alkalmazandó követelményeknek való megfelelését.”

Az fa) alpontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„fa)	A 12. és 13. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan legalább a következő alapértelmezett gyakorisággal, vagy az uniós termésnövelő anyag minőségét esetlegesen befolyásoló jelentős változás esetén a tervezettnél korábbi gyakorisággal kell mintát venni:”.

Az fb) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„fb)

A 12. és 13. összetevő-kategóriába tartozó anyagok esetében minden egyes gyártási tételt vagy gyártási részt minőségirányítási célból egyedi kóddal kell ellátni; ezen anyagokból 3000 tonnánként legalább egy mintát vagy két hónaponként egy mintát – attól függően, hogy melyik következik be előbb – legalább két évig jó állapotban kell tárolni.”

A g) alpont iv. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„iv.	a 12. és 13. összetevő-kategóriába tartozó anyagok esetében az fb) alpontban említett mintákat megmérni, és a szükséges korrekciós intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy megakadályozza az anyag esetleges továbbszállítását és felhasználását.”

Az 5.1.4.1. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.4.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12. és 13. összetevő-kategóriába tartozó anyagok esetében a minőségbiztosítási feljegyzésekből ki kell tűnnie, hogy megtörtént a bemeneti anyagok, a gyártás, a raktározás, valamint a be- és a kimeneti anyagok e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelése tényleges ellenőrzése. Mindegyik dokumentumnak olvashatónak és a megfelelő használati helyén (helyein) elérhetőnek kell lennie, és valamennyi elavult változatot azonnal el kell távolítani mindenhonnan, ahol használják, vagy legalábbis elavultként kell megjelölni. A minőségirányítási dokumentációnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:”.

Az 5.1.5.1. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.5.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12. és 13. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a gyártónak éves belső ellenőrzési programot kell létrehoznia a minőségbiztosítási rendszernek való megfelelés ellenőrzésére, amely program során:”.

A 6.3.2. pont bevezető szövege helyébe a következő szöveg lép:

„6.3.2.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12. és 13. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a bejelentett szervezetnek minden egyes ellenőrzés során mintát kell vennie a kimeneti anyagból, és azt elemeznie kell, az ellenőrzéseket pedig a következő gyakorisággal kell elvégezni:”.

Top