Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52021BP1582

Az Európai Parlament (EU) 2021/1582 állásfoglalása (2021. április 29.) az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

OJ L 340, 24.9.2021, p. 239–242 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/res/2021/1582/oj

2021.9.24.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/239

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2021/1582 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2021. április 29.)

az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—

tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0084/2021),

A.

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (a továbbiakban: a központ) 2019. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 45 750 404 EUR volt, ami 2018-hoz képest 2,95%-os csökkenést jelent; mivel a központ költségvetésének 86,72%-a intézmények, más ügynökségek és szervek közvetlen hozzájárulásaiból származik;

B.

mivel a Számvevőszék az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2019. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

1.

 megállapítja, hogy a 2019. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeképpen a költségvetés végrehajtási aránya 93,03%-os volt, ami az előző évhez képest 1,91%-os csökkenést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 85,11%-os volt, ami 2018-hoz képest 2,82%-os csökkenést jelent;

2.

 sürgeti a központot, hogy fogadjon el fenntartható üzleti modellt a „Study on the Translation Centre as the Linguistic Shared Service Provider for the EU Agencies and Bodies” (Tanulmány az uniós ügynökségek és szervek közös nyelvi szolgáltatójáról, a Fordítóközpontról) című külső tanulmány alapján kidolgozott kétéves átalakítási tervvel összhangban; megjegyzi, hogy a központ 2018-as költségvetési évre vonatkozó mentesítést követő jelentése szerint az átalakítási terv és az annak alapjául szolgáló projektek végrehajtását 2019-ben nyomon követték, és arról jelentést tettek; ösztönzi a központot, hogy maradéktalanul hajtsa végre azokat a fellépéseket, melyek segítenek az új üzleti modellt hozzáigazítani a technológiai fejlődéshez;

3.

 aggodalommal állapítja meg, hogy a központ nem készült el azzal a csalás elleni tervvel, amelyet 2018 végére kellett volna elkészítenie; megjegyzi, hogy a 2018. évi csalás elleni tervben nem véglegesített intézkedéseket hozzáadták a 2019–2020 közötti időszakra szóló csalás elleni tervben szereplő új intézkedéscsomaghoz, és a terveknek megfelelően 2020 végére lezárták; javasolja, hogy a központ tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az elhalasztott intézkedésekről és azoknak a csalás kockázatára gyakorolt hatásáról, amelynek a központ ki lenne téve;

4.

 sajnálatosnak tartja, hogy néhány más ügynökség alapító rendelete nem követeli meg, hogy a központ szolgálatait vegyék igénybe, és emlékeztet, hogy alapító rendelete alapján a központ felel az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek nyelvi szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeinek kielégítéséért;

5.

 megkérdőjelezi annak előnyös voltát, hogy az igazgatótanács 72 tagot számlál, mivel ez megnehezíti a döntéshozatalt;

6.

 hangsúlyozza, hogy fontos a többnyelvűség megőrzése és előmozdítása az Unió intézményeiben, szerveiben, hivatalaiban és ügynökségeiben, valamint, hogy valamennyi hivatalos nyelvet egyenlően kell kezelni; elismeri, hogy a központ fordítási szolgáltatásai felbecsülhetetlen mértékben hozzájárulnak az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek zökkenőmentes működéséhez, valamint ahhoz, hogy munkájuk az uniós polgárok számára átlátható és anyanyelvükön hozzáférhető legyen;

Teljesítmény

7.

 megjegyzi, hogy a központ még mindig elsősorban bemeneti és kimeneti mutatókat használ a tevékenységei eredményességének értékelésére szolgáló fő teljesítménymutatókként, és több mutatót alkalmaz költségvetési gazdálkodásának javítására; tudomásul veszi a központ programjainak és tevékenységeinek felülvizsgált előzetes értékelését és folyamatban lévő utólagos felülvizsgálatát; felkéri a központot, hogy fejlessze tovább a fő teljesítménymutatókat tevékenységei eredményének és hatásának értékelésére, annak érdekében, hogy minőségi tanácsot kapjon arra vonatkozóan, hogy miként lehet több hozzáadott értéket biztosítani a központ teljesítménye számára, és javítani a központ üzleti modelljét;

8.

 megjegyzi, hogy 309 047 oldallal a lefordított, módosított, szerkesztett és felülvizsgált dokumentumok száma 16,2%-kal csökkent 2018-hoz képest, amely rekordév volt, de emlékeztet arra, hogy ez a mennyiség 2,4%-kal volt magasabb az eredeti költségvetésben előrejelzettnél, és 8,3%-kal volt magasabb a 2019. évi módosított költségvetésben előrejelzettnél;

9.

 üdvözli, hogy a központ 2019–2020-ban fordítási minőségbiztosítási cselekvési tervet hajtott végre, amelynek célja az ügyfeleknek nyújtott nyelvi szolgáltatások minőségének és a központ működési hatékonyságának javítása;

10.

 megállapítja, hogy a központ az uniós ügynökségek közös nyelvi szolgáltatójaként definiálja magát, és alapvető feladatai nem fedik egymást más ügynökségek feladataival; megállapítja továbbá, hogy a központ az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel közösen alkalmazta a „Systal” elnevezésű megosztott elektronikus munkaerő-felvételi eszközt, az Ügynökségek Koordinációs Támogatási Hivatalán keresztül rendszeresen megosztotta ismereteit és tapasztalatait más uniós ügynökségekkel, valamint részt vett az uniós ügynökségek hálózatának ülésein és tevékenységeiben; javasolja, hogy a központ tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a „Systal”-ról, és aktívan törekedjen ezen eszköz más uniós ügynökségekkel való megosztott használatára; ösztönzi a központot, hogy az együttműködés, valamint az ismeretek és tapasztalatok megosztása terén folytassa a megkezdett utat;

11.

 üdvözli, hogy a központ kétéves átalakítási terve részeként megegyezett az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával egy együttműködési programról, amely 5 informatikai projektet tartalmaz, amelyek nemcsak e két szervezet számára stratégiai jelentőségűek, hanem más uniós ügynökségek számára is előnyösek;

12.

 üdvözli a központ azon szándékát, hogy szinergiákat alakít ki más ügynökségekkel, például a „Systal” alkalmazása révén; felszólítja a központot, hogy a hatékonyság javítása érdekében (humánerőforrás-gazdálkodás, épületkezelés, informatikai szolgáltatások és biztonság) folytassa a szinergiák fejlesztését, fokozza az együttműködést és ossza meg a bevált gyakorlatokat a többi uniós ügynökséggel;

13.

 kiemeli, hogy a központ kibővítette ügyfélportfólióját azáltal, hogy együttműködési megállapodást írt alá az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozással, az Európai Munkaügyi Hatósággal és a Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóságával;

14.

 emlékeztet, hogy fokozni kell a központ digitalizálását a belső működés és irányítás tekintetében, illetve az eljárások digitalizálásának felgyorsítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a központnak továbbra is proaktívnak kell lennie e tekintetben, hogy mindenképpen elkerülhető legyen az uniós ügynökségek közötti digitális szakadék; hangsúlyozza azonban, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a kezelt adatok online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

Személyzeti politika

15.

 megállapítja, hogy 2019. december 31-én a létszámterv végrehajtása 93,26%-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 141 ideiglenes és 52 tisztviselői álláshelyből (szemben a 2018. évi 189 engedélyezett álláshellyel) 48-at kinevezett tisztviselő és 132-t ideiglenes alkalmazott töltött be; megjegyzi, hogy ezen felül a központnál 2019-ben 23 szerződéses alkalmazott dolgozott;

16.

 elégedetten állapítja meg, hogy 2019-ben a vezetői álláshelyek tekintetében (60% férfi és 40% nő) és az igazgatótanácson belül (53% férfi és 47% nő) sikerült megfelelő nemek közötti egyensúlyt elérni; aggodalommal állapítja meg, hogy a központ teljes személyzetében a férfiak alulreprezentáltsága figyelhető meg (37% férfi és 63% nő); kéri a központot, hogy a jövőben biztosítsa a nemek közötti egyensúlyt a személyzet körében;

17.

 tudomásul veszi, hogy a központ elfogadta a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát; megelégedettséggel nyugtázza, hogy 2019-ben a központ új iránymutatásokat fogadott el a vezetőképzés terén, amelyek a zaklatás megelőzéséről szóló képzést írnak elő valamennyi felső- és középvezető, osztályvezető, illetve a lehetséges jövőbeli vezetők számára;

18.

 ösztönzi a központot, hogy folytassa a hosszú távú emberierőforrás-politikai keret kidolgozását, amely a munka és magánélet közötti egyensúlyra, az egész életen át tartó pályaorientációra és karrierfejlesztésre, a nemek közötti egyensúlyra, a távmunkára, a földrajzi egyensúlyra, valamint a fogyatékossággal élő személyek felvételére és integrációjára irányul;

Közbeszerzés

19.

 aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a központ az informatikai szolgáltatásokra vonatkozóan egy olyan kétértelmű megfogalmazást tartalmazó szerződéseket írt alá informatikai vállalatokkal, amely lehetőséget ad egyértelműen meghatározott informatikai szolgáltatások nyújtása helyett ideiglenes munkavállalók kirendelésére („mise à disposition”), ami nem lenne összhangban az uniós szociális és foglalkoztatási szabályokkal; megjegyzi továbbá, hogy 2019-ben a központ által e tekintetben teljesített kifizetések teljes összege 1 207 560 EUR-t tett ki; tudomásul veszi a központ válaszát, amely szerint ezt a gyakorlatot intézményközi keretszerződés keretében hajtják végre; megjegyzi, hogy e gyakorlat egyik esete ügyében jelenleg jogi eljárás zajlik a Bíróság előtt; javasolja, hogy a központ kövesse nyomon a folyamatban lévő bírósági ügyet, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az eredményről és a megfelelés érdekében tett intézkedésekről;

20.

 a Számvevőszék előző évi megállapításainak nyomon követése tekintetében megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a központ 2018 végéig bevezette ugyan az elektronikus számlázást, de még nem vezette be a Bizottság által létrehozott e-közbeszerzés és e-benyújtás eszközt, amely a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcserét szolgáló egységes megoldás bevezetését célozza; megjegyzi, hogy a központ 2019-ben bevezette az e-közbeszerzést, de az e-benyújtás elindítása a Covid19-válság miatt 2020-ban késedelmet szenvedett; felhívja a központot, hogy vezessen be minden eszközt, amely a közbeszerzési eljárások kezelésének javítására irányul, végrehajtásukról pedig számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

21.

 aggodalommal állapítja meg, hogy igazgatótanácsának mérete miatt (körülbelül 130 tag és póttag) a központ úgy döntött, hogy csak az érdekeltségi nyilatkozatokat teszi közzé, az önéletrajzokat nem; hangsúlyozza, hogy más ügynökségek az igazgatótanács tagjainak önéletrajzát is közzéteszik, még azon testületek esetében is, amelyek mérete a központét is meghaladja; felhívja ezért a központot, hogy tegye közzé az igazgatótanács valamennyi tagjának önéletrajzát, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e tekintetben hozott intézkedésekről; megjegyzi, hogy az igazgató önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát közzétették a központ honlapján;

22.

 aggodalommal állapítja meg, hogy bár a központ finanszírozása nem díjakból történik, a központ az igazgatótanácsában képviselt ügyfeleitől kapott bevételektől függ (a központ megerősítette, hogy bevételeinek 99,2%-a ügyfeleitől fizetett díjakból származik), és hogy ezért fennáll az összeférhetetlenség kockázata a központ termékeinek árképzése tekintetében; megjegyzi, hogy a központ az ilyen összeférhetetlenség költségvetési következményeinek enyhítésére szolgáló intézkedésként költségvetési tartalékot tart fenn („árstabilitási tartalék”) annak érdekében, hogy előre nem látható események vagy a kereslet csökkenése esetén egyensúlyba tudja hozni a költségvetést; megjegyzi, hogy ez elsősorban visszamenőleges intézkedés, és arra ösztönzi a központot, hogy dolgozzon ki megelőző intézkedéseket is, biztosítva a tisztességes árképzés fenntartását a központ valamennyi ügyfele számára;

Belsőkontroll-rendszerek

23.

 megjegyzi, hogy 2019-ben a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) ellenőrzést végzett a központ új munkaszervezési rendszerére (eCdT), vagyis az ügyfelek fordítási kérelmeinek kezelésére szolgáló munkafolyamat-kezelő eszközre vonatkozóan, és arra a következtetésre jutott, hogy a fordítási folyamatra és az eCdT-re irányulóan a központ által létrehozott irányítási és belsőkontroll-rendszerek általában véve megfelelően megtervezettek, hatékonyak és eredményesek, ugyanakkor négy olyan fontos területet azonosítottak, ahol javításokat ajánlottak; megjegyzi, hogy a központ cselekvési tervet nyújtott be ezen ajánlások végrehajtására, amelyet a Belső Ellenőrzési Szolgálat az azonosított kockázatok csökkentésére megfelelőnek ítélt;

24.

 megjegyzi, hogy a belsőkontroll-standardok 2019. évi önértékelését követően megállapítást nyert, hogy a belsőkontroll-standardok jelen vannak és hatékonyak, de az igazgató arra a következtetésre jutott, hogy a hatékonyság javítása érdekében a kockázatkezelési folyamatot prioritásként kell kezelni, és megbízta a kockázatkezelésért és a belső kontroll koordinálásáért felelős tisztviselőt, hogy végezze el több dokumentum, például a belsőkontroll-stratégia, a bizalmas beosztásokra vonatkozó eljárás és a kockázatkezelési politika felülvizsgálatát vagy frissítését; megjegyzi, hogy a központ konszolidált éves tevékenységi jelentésében belsőkontroll-standardokat és belsőkontroll-elveket egyaránt alkalmaz az e területen végzett tevékenységeinek leírására; javasolja, hogy a központ vegye tudomásul a Bizottság 2017-ben bevezetett felülvizsgált belső ellenőrzési keretrendszerét, és hangolja össze konszolidált éves tevékenységi jelentésének szövegezését a belső ellenőrzési keretrendszerrel;

Egyéb megjegyzések

25.

 aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék „egyéb ügyként” ismertetett véleménye szerint a központ a végleges beszámolóban nem adott megfelelő tájékoztatást arról, hogy a Covid19-járvánnyal kapcsolatos intézkedések hogyan befolyásolják a központ folyó és tervezett műveleteit, habár ezek az információk a végleges beszámoló benyújtásának időpontjában észszerűen rendelkezésre álltak; kéri, hogy a központ értékelje e hatást, és az eredményeket ismertesse a költségvetési hatósággal;

26.

 megjegyzi, hogy a központ nem tapasztalt az (EU) 2016/679 rendeletben (2) meghatározott adatvédelmi incidenseket, és hogy a központ adatvédelmi tisztviselőjéhez nem érkezett panasz; megjegyzi azonban, hogy a központ az európai adatvédelmi biztos véleményének késedelmes kézhezvétele miatt 2019-ben nem tudta benyújtani az igazgatótanácsnak az (EU) 2016/679 rendelet 25. cikke szerinti határozatot, amelynek célja a beépített és alapértelmezett adatvédelem biztosítása volt; sürgeti a központot, hogy a lehető leghamarabb fogadja el ezt a határozatot annak érdekében, hogy teljes mértékben megfeleljen az (EU) 2016/679 rendeletnek;

27.

 üdvözli a központ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet hozzon létre, és üdvözli az ügynökség által a CO2-kibocsátásának és energiafogyasztásának csökkentése, valamint a papírmentes munkafolyamat kialakítása érdekében tett valamennyi intézkedést;

28.

 üdvözli egyrészt a központ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ösztönözze az ingyenes tömegközlekedési rendszer használatát Luxemburgban, másrészt a központnak a biodiverzitás megőrzésére irányuló kezdeményezéseit;

29.

 a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2021. április 29-i állásfoglalására (3).

(1)  HL C 391., 2019.11.18., 57. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) ( HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(3)  Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0215.

Top