AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2021/1549 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2021. április 29.)

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IV. szakasz – az Európai Unió Bírósága

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, IV. szakasz – az Európai Unió Bírósága,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0064/2021),

A.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

1.

elégedetten veszi tudomásul, hogy a 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék nem állapított meg jelentős hiányosságokat az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken;

2.

üdvözli, hogy ellenőrzési munkája alapján a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy a 2019. december 31-én véget ért év kifizetéseinek egésze a Bíróság igazgatási és egyéb kiadásai tekintetében lényeges hibáktól mentesek, és hogy a vizsgált felügyeleti és ellenőrzési rendszerek hatékonyak voltak;

3.

általános megjegyzésként sajnálja, hogy a Számvevőszék éves jelentése „Igazgatás” című 9. fejezetének hatóköre és következtetései meglehetősen korlátozottak, még akkor is, ha a többéves pénzügyi keret „Igazgatás” című 5. fejezete alacsony kockázatúnak minősül; kéri, hogy az említett fejezettel kapcsolatos ellenőrzési munka összpontosítson jobban a Bíróság számára nagy jelentőséggel bíró vagy akár kritikus kérdésekre;

4.

megállapítja, hogy a Bíróság költségvetése 429 468 936 EUR volt (2018-ban 410 025 089 EUR, 2017-ben pedig 399 344 000 EUR), valamint hogy a végrehajtási arány 98,7% volt (szemben a 2018-as 99,18%-kal és a 2017-es 98,69%-kal); megállapítja, hogy mind az 1. cím (az intézménynél dolgozó személyek), mind pedig a 2. cím (épületek, bútorok, berendezések és egyéb működési költségek) végrehajtási aránya igen magas volt, az 1. cím esetében 98,4% (2018-ban 99% és 2017-ben 98,6%), a 2. cím esetében pedig 99,6% (2018-ban 99,8% és 2017-ben 98,1%);

5.

megjegyzi, hogy a Bíróság költségvetésének közel 75%-át fordították a tagokhoz és a személyzethez kapcsolódó kiadásokra (1. cím), közel 25%-át pedig infrastrukturális kiadásokra (2. cím), különösen épületekre és információs technológiákra; megállapítja, hogy a 2018-ról 2019-re átvitt előirányzatok 21 092 468 EUR-t tettek ki (főleg az épületekből, ennek összege 15 038 328 EUR), és ennek 87,21%-át használták fel 2019-ben, míg 2018-ban ugyanez az érték 85,45% volt;

6.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Bíróság a 2017. évi mentesítési állásfoglalásban megállapítottakhoz hasonlóan továbbra is túlbecsüli egyes kötelezettségvállalásait: a 104. költségvetési tétel („tagok kiküldetései”) esetében a kötelezettségvállalás 299 750 EUR volt, a kifizetés viszont csupán 34 340 EUR; a 162. költségvetési tétel („az intézménynél dolgozó személyek kiküldetései”) esetében a kötelezettségvállalás 498 500 EUR volt, a kifizetés viszont csupán 272 898 EUR; a 106. költségvetési tétel („tagok képzése”) esetében a kötelezettségvállalás 270 065 EUR volt, a kifizetés viszont csupán 164 263 EUR; a 1612. költségvetési tétel („az intézménynél dolgozó személyek képzése”) esetében pedig a kötelezettségvállalás 1 528 061 EUR volt, a kifizetés viszont csupán 706 717 EUR; megjegyzi azonban, hogy 2020-ban jelentős összegeket fizettek ki az átvitt kötelezettségvállalásokból; felhívja a Bíróságot, hogy továbbra is tegyen meg minden erőfeszítést a hatékony és eredményes pénzügyi tervezés valamennyi költségvetési tétel tekintetében történő biztosítása érdekében, hogy elkerülje a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti jelentős eltéréseket;

Humánerőforrás

7.

tudomásul veszi, hogy a Bíróság 2019-ben 2 256 személyt foglalkoztatott (míg 2018-ban 2 217, 2017-ben pedig 2 180 főt); megállapítja, hogy az álláshelyek tevékenységi ágazatok szerinti felosztása továbbra is hasonló az előző évekéhez, mivel az álláshelyek majdnem 85%-a az igazságszolgáltatási és nyelvi tevékenységekhez tartozott; az álláshelyek betöltésével kapcsolatban megállapítja, hogy az 2018-hoz hasonlóan 2019-ben is nagyon magas, 97% körüli volt; tudomásul veszi azonban, hogy a munkaerő-felvétel terén nehézségek tapasztalhatók, amelyeket a szakmai előmenetel korlátozottabb lehetőségei, valamint a kezdő besorolási fokozatokhoz tartozó alapfizetésnek a magas luxemburgi megélhetési költségekhez képest alacsony összegei okoznak; ismét aggodalmának ad hangot a Luxemburgba rendelt uniós köztisztviselőket a vásárlóerő tekintetében sújtó egyenlőtlenség egyre fokozódó problémája miatt;

8.

hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a nemek közötti egyensúly hiányával a bírói kollégiumon belül; hangsúlyozza, hogy a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elkötelezett a nemek közötti egyensúly mellett; elismeri ugyanakkor, hogy az esélyegyenlőség terén tett erőfeszítések igazgatási szinten egyre látványosabbak, mivel a középvezetőként dolgozó nők aránya 41%, a felső vezető nőké pedig 40%; megállapítja, hogy általánosságban a személyzet 39%-a férfi és 61%-a nő, az AD besorolású személyzet esetében pedig 46% a férfiak és 54% a nők aránya;

9.

hangsúlyozza, hogy szükség van a személyzet földrajzi egyensúlyának javítására, különös tekintettel a vezetői beosztásokra, mivel 2020 közepére 58 egységvezetőből 15 (25,8%) és 15 igazgatóból csupán 2 (13,3%) származik olyan tagállamból, amelyek 2004 májusa óta csatlakoztak az Unióhoz (2018-ban 57 egységvezetőből 15 és 13 igazgatóból kettő származott ilyen tagállamból); felszólítja a Bíróságot, hogy e tekintetben tegyen további erőfeszítéseket, ösztönözve az alulreprezentált állampolgárságú jelöltek pályázatait és kihasználva az intézményközi cserék nyújtotta lehetőségeket;

10.

kéri a Bíróság esélyegyenlőséggel és sokszínűséggel foglalkozó egységét, hogy mérje fel, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az esélyegyenlőség elveinek további erősítésére és integrálására a munkaerő-felvétel, a képzés, a szakmai előmenetel és a munkakörülmények terén, valamint hívja fel a személyzet figyelmét ezekre a szempontokra;

11.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy az elmúlt években nagyon sok esetben számoltak be kiégésről a Bíróságnál; üdvözli, hogy 2019-ben a Bíróság számos intézkedést hozott a kiégés megelőzése és kezelése érdekében, például felvett egy pszichológust, képzéseket szervezett a személyzet számára, és kötelező vezetői képzési programot indított, amely egy jelentős jólléti elemet is tartalmaz; úgy véli, hogy a költségvetési megszorításokkal és a létszámcsökkentési intézkedésekkel kapcsolatos döntéseknek összhangban kell lenniük a magas színvonalú teljesítmény fenntartásának elvével, tiszteletben kell tartaniuk az alkalmazottak jóllétét és elégedettségi szintjét, és figyelembe kell venniük a Bíróságra nehezedő és az elmúlt évek során folyamatosan növekvő terhet; sürgeti a Bíróságot, hogy szorosan kövesse nyomon a növekvő munkateher kezelését célzó, újonnan bevezetett intézkedések hatékonyságát, és tegyen jelentősebb erőfeszítéseket a kiégések megelőzésére; ösztönzi a Bíróságot, hogy a meglévő rugalmas munkafeltételeket egészítse ki az alkalmazottak lecsatlakozáshoz való jogának védelmével;

12.

üdvözli, hogy a kiégés előfordulásának csökkentése és a hatékonyság növelése érdekében a Bíróság lépéseket tesz annak értékelésére, hogy a munkaterhelés arányosan oszlik-e meg a különböző csapatok és a személyzet különböző tagjai között; megállapítja, hogy a Bíróság és a Törvényszék elnöke felelős az ügyek elosztásáért, figyelembe véve a jelenlegi és a várható munkaterhelést; kiemeli, hogy a helyzet pontos felmérése céljából eszközöket bocsátottak rendelkezésre, például hathetente elemzik a munkaterhelést; megállapítja, hogy az igazgatási szolgálatok esetében a vezetők a munkaterhelés folyamatos növekedését és a rendelkezésre álló erőforrások korlátozottságát figyelembe véve folyamatosan figyelemmel kísérik a munkaterhelést és annak elosztását a személyzet különböző tagjai között, hogy megtehessék a szükséges kiigazításokat;

13.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2019-ben a Bíróságon belüli szakmai gyakorlatoknak csupán 48,5%-a volt fizetett gyakorlat; megállapítja ugyanakkor, hogy ez az arány 2018-ban még csak 31,7% volt; elismeri, hogy 2019 átmeneti év volt az új rendszer fokozatos bevezetése felé (a Bíróság 2018. december 3-i határozata biztosít lehetőséget az intézmények által fizetett gyakornokok felvételére); tudomásul veszi azt a becslést, hogy a Bíróság 2020-ban gyakornokai 75%-át díjazza; megállapítja, hogy a Covid19-válság kapcsán törölt összes szakmai gyakorlat fizetetlen gyakorlat volt; sürgősen felhívja a Bíróságot, hogy gyakornokait olyan fizetett szerződéssel alkalmazza, amely legalább a megélhetési költségeket fedező juttatásokat nyújt, kivéve azokat az eseteket, amikor a gyakornokok a Bíróság által aláírt intézményközi megállapodásokkal összhangban más forrásokból díjazásban részesülnek;

14.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a 2015-ben elfogadott strukturális reform harmadik és egyben utolsó szakaszának keretében 2019-ben hét további bíró csatlakozott a Törvényszékhez, ami a Törvényszék bírái számának megduplázódásához vezetett;

15.

megjegyzi, hogy 2019-ben a Bíróságról 5 tag távozott és 4 tag érkezett, a Törvényszékről pedig 8 tag távozott és 14 érkezett; megjegyzi, hogy a Törvényszék bíráinak száma jelenleg 52, összhangban azzal a döntéssel, hogy fokozatosan megduplázzák a bírák számát; megjegyzi, hogy a bírósági határozatok minősége és a Törvényszék folyamatban lévő reformja nem képezte a Számvevőszék 2017-es felülvizsgálatának részét, azonban a Számvevőszék hivatkozik az (EU, Euratom) 2015/2422 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésére, amely kimondja, hogy „2020. december 26-ig a Bíróság […] jelentést készít a Törvényszék működéséről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára, amely különösen a Törvényszék hatékonyságára, a bírói létszám 56 főre történő emelésének szükségességére és eredményességére, az erőforrások felhasználására és eredményességére, valamint további különös hatáskörű tanácsok kialakítására és/vagy egyéb strukturális változásokra összpontosít” (1);

16.

kéri a Bíróságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az igazgatási folyamatok hatékonyságában elért minden olyan fejlesztésről, amely elengedhetetlennek tűnik az egyre növekvő munkaterhelés mellett; megismétli, hogy szükség van a folyamatban lévő reformokra annak biztosítása érdekében, hogy a Bíróság megfelelően készen álljon a jövőbeni kihívásokra való reagálásra és általános teljesítményének további javítására az esetek kezelésében bekövetkező észszerűtlen késedelem elkerülése érdekében;

Etika és feddhetetlenségi stratégia

17.

üdvözli a tagok utazásaira vonatkozó belső jogi keret módosításait, különösen a hivatali gépjárművek és sofőrök igénybevételével kapcsolatban; megállapítja, hogy sofőr igénybe vétele ma már csak két konkrét esetben lehetséges: előzetesen engedélyezett üzleti utak, amelyeket a tagok külső tevékenységek céljából hajtanak végre (az ilyen üzleti utazásokra vonatkozó szabályok nem írnak elő semmilyen konkrét helyzetet, kivéve, ha olyan kivételes körülmények állnak fenn, amikor a sofőrt felkérhetik a tag származási országába vagy bármely más országba anélkül történő utazásra, hogy tagot szállítanának a járműben), és különleges körülmények (egészségügyi vagy orvosi okok, biztonsági vagy védelmi okok és a vis maior esetei) miatt szükségessé tett utazások;

18.

megállapítja, hogy 2019-ben egy állítólagos zaklatásról számoltak be, és arra a következtetésre jutottak, hogy az állítólagos tények nem minősülnek a személyzeti szabályzat 12a. cikke szerinti zaklatásnak; megállapítja, hogy 2019-ben egy vizsgálatot zártak le a személyzet tagjai által elkövetett zaklatás miatt, és hogy az esettel a Közszolgálati Törvényszék egykori bírója által vezetett közigazgatási vizsgálat keretében foglalkoztak; megállapítja, hogy más panasz nem érkezett, és a bírósági ügyek kezelése vagy a büntetések tekintetében nem merült fel kiadás; elégedetten veszi tudomásul, hogy a tiszteletteljes munkakörnyezet előmozdítása és a zaklatás bármilyen formájának megakadályozása érdekében a Bíróság intranetes oldalán közzéteszik a zaklatásellenes szabályokat és eljárásokat;

19.

megállapítja, hogy 2019-ben egy visszaéléssel kapcsolatos bejelentésre került sor, és egyúttal ez volt az első olyan, amelynek alapján a Bíróság által a visszaélések bejelentésére vonatkozóan 2017-ben elfogadott szabályok alkalmazására került sor; üdvözli, hogy a szóban forgó eset megmutatta, hogy a szabályok megfelelnek a célnak; megállapítja, hogy nem tartották szükségesnek az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tájékoztatását, mivel a Bíróság rendelkezésére álló információk lehetővé tették a megfelelő döntések meghozatalát; mindazonáltal kéri a Bíróságot, hogy számoljon be erről az ügyről a mentesítésért felelős hatóságnak;

20.

üdvözli a 2019-ben megtartott, „A helyes magatartás szabályai” című képzést, amelyen 63 alkalmazott vett részt; megállapítja, hogy az említett képzést azért szervezték meg, hogy az újonnan érkezőket és az egyéb alkalmazottakat tájékoztassák a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek szerinti kötelezettségeikről; elégedetten veszi tudomásul, hogy a tanfolyamok olyan témákat ölelnek fel, mint például a zaklatás, a visszaélések bejelentése, az összeférhetetlenség megelőzése és más etikai kérdések; üdvözli, hogy a visszaélések bejelentése és az összeférhetetlenség is bekerült a pénzügyi képzés tartalmába; ösztönzi a Bíróságot, hogy ezt a képzést továbbra is rendszeresen tartsa meg az újonnan érkezők számára, és rendszeres időközönként a személyzet többi tagja számára is; felkéri a Bíróságot, hogy mozdítsa elő más, hasonló jellegű képzések szervezését;

21.

megállapítja, hogy az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszokkal kapcsolatos ügyek tekintetében 2019. január 1-jén két ügy volt folyamatban, és 2019-ben egy ügyet nyitottak meg; üdvözli, hogy 2019-ben mindhárom ügyet lezárták anélkül, hogy az európai ombudsman hivatali visszásságot állapított volna meg;

22.

üdvözli, hogy a Humánerőforrás-ügyi és Személyzeti Adminisztrációs Igazgatóságon belül létrejött az esélyegyenlőséggel és sokszínűséggel foglalkozó egység, melynek célja egy olyan irányvonal kidolgozása és végrehajtása, amely különös figyelmet fordít az esélyegyenlőség és a sokféleség elvének a humánerőforrás-menedzsment különböző eljárásaiba történő integrálására; kéri a Bíróságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a munka végrehajtásáról és eredményeiről;

23.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bíróság nem tudott tájékoztatást adni a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos belső eljárásairól a vezető beosztásban lévő alkalmazottakat illetően; emlékeztet a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának azon kérésére, hogy a Bíróság e tekintetben haladéktalanul állapítson meg és tegyen közzé szigorú szabályokat; emlékeztet továbbá az európai ombudsman arra vonatkozó 2018-as kezdeményezésére, amely a „forgóajtó-jelenségre” vonatkozóan a személyzeti szabályzatban foglalt rendelkezések legmegfelelőbb végrehajtásának mikéntjét érinti;

24.

tudomásul veszi a Bíróság tagjainak a hivatali idejük utáni foglalkoztatására vonatkozó, hatályos szabályokat; megállapítja, hogy a magatartási kódex számos különböző korlátozást határoz meg, például egy hároméves várakozási időszakot, amely alatt a volt tagok nem képviselhetnek feleket a Bíróság előtti ügyekben; megállapítja továbbá, hogy a volt tagokat semmilyen módon nem szabad bevonni olyan ügyekbe, amelyek folyamatban voltak a tagságuk szerinti bíróság előtt, vagy más olyan ügyekbe, amelyek olyan folyamatban lévő vagy lezárt ügyekkel kapcsolatosak, amelyekkel a bíróság tagjaként foglalkoztak;

25.

üdvözli, hogy a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának kérésére a Bíróság közzétette honlapján tagjai külső tevékenységeinek listáját; szorgalmazza, hogy az átláthatóság érdekében további részletes információkat kell közzétenni olyan kérdésekben, mint a felsorolt tevékenységek célja, dátuma, helyszíne, a kapcsolódó útiköltségek és napidíjak, valamint hogy ezeket a költségeket a Bíróság vagy harmadik fél fizette-e; megállapítja, hogy a külső tevékenységekben való részvétel előzetes engedélyhez kötött, a tagok ítélkezési gyakorlat terjesztésével kapcsolatos feladatainak körébe kell tartoznia, és összeegyeztethetőnek kell lennie a magatartási kódex követelményeivel;

26.

ösztönzi a Bíróságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a személyzet magatartási kódexéhez kapcsolódó általános intézkedéscsomag véglegesítése érdekében; emlékeztet arra, hogy a tagok legutóbb felülvizsgált magatartási kódexe 2017. január 1-jén lépett hatályba; ismét hangsúlyozza, hogy részletes rendelkezésekre van szükség olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint az összeférhetetlenség, a külső tevékenységek, a szolgálati jogviszony megszűnését követő foglalkozási tevékenységek és a házastársak fizetett foglalkoztatása; megállapítja, hogy a jelenlegi egészségügyi helyzet miatti többletterhelés késleltette a folyamatot;

27.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a pénzügyi érdekekről szóló nyilatkozatok továbbra is önbevalláson alapulnak; felhívja a Bíróságot, hogy gyorsítsa fel annak vizsgálatát, hogy ez a mechanizmus javítható-e az igazságszolgáltatás függetlenségének elvével összhangban, és tegyen jelentést a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának; megállapítja, hogy hivatalba lépésekor valamennyi tag nyilatkozatot nyújt be pénzügyi érdekeiről, és szükség esetén frissíti azt; megállapítja, hogy az egyes bíróságok elnökei megvizsgálják a nyilatkozatokat az összeférhetetlenség elkerülése érdekében, amikor az ügyeket kiosztják a különböző előadó bíróknak; ismételten hangsúlyozza ugyanakkor, hogy egy harmadik, független fél feladata lenne, hogy felülvizsgálja a pénzügyi érdekekről szóló nyilatkozatokat és értékelje az összeférhetetlenség fennállását;

28.

üdvözli, hogy a Bíróság hajlandó biztosítani a nagyobb átláthatóságot; ösztönzi a Bíróságot, hogy tegye közzé weboldalán a tagok önéletrajzát, és felszólítja, hogy vegye figyelembe a többi intézmény és a tagállamok által e téren alkalmazott megközelítéseket;

Épületek és biztonság

29.

üdvözli a Bíróság főépülete 5. bővítésének átadását, többek között a 2019 júliusában átadott új C tornyot; tudomásul veszi, hogy összesen 42 631 m2 alapterületről van szó, amelyből megközelítőleg 14 850 m2 irodaterület, és ez lehetővé tette a Bíróság számára, hogy felmondja a Kirchbergben az elmúlt években bérelt előző épület bérletét; megállapítja, hogy az egylégterű irodákról szóló felmérést követően változtatásokat hajtottak végre az irodák elrendezésében, valamint hogy a változtatások kielégítőnek bizonyultak, és lehetővé tették a Bíróság számára, hogy megfelelő megoldásokat kínáljon a szolgálatok és az alkalmazottak számára;

30.

kéri a Bíróságot, hogy számoljon be arról, hogy az egyes esélyegyenlőségi bizottságok (Intercopec) milyen megállapításokra jutottak a fogyatékosság témakörében, valamint a csökkent mozgásképességű vagy egyéb fogyatékossággal élő személyek helyzetének a Bíróság épületeinek a bejutás és a megfelelő irodai berendezések tekintetében történő észszerű módosítása révén való lehetséges javításával kapcsolatban, beleértve ezen személyek sürgősségi evakuálását is;

31.

elismeri, hogy a Bíróság rendelkezik válságügyi testületekkel, ami lehetővé teszi számára az esetleges incidensekre való eredményes reagálást a személyzet, az épületek és az információk biztonságának garantálása, valamint az üzleti folytonosság biztosítása érdekében, valamint hogy e testületek 2020-ban a Covid19-válság során hasznosnak és jól működőnek bizonyultak; megállapítja, hogy a 2026. sz. költségvetési tétel („Épületbiztonság és -felügyelet”) többletkiadásai 2019-ben megközelítőleg 500 000 EUR-t tettek ki;

Környezetvédelmi vetület

32.

értékeli, hogy a Bíróság a különböző környezeti szempontok mutatók alapján történő figyelemmel kísérését előíró 1221/2009/EK rendelet (2) (EMAS III) alkalmazásával folyamatosan javítja környezeti teljesítményét; üdvözli, hogy a teljes munkaidős egyenértékhez viszonyított arányban kifejezett 11 mutató többsége 2015-höz, a Bíróság EMAS-rendszerének bázisévéhez képest 2019-ben kedvező tendenciát mutatott; ösztönzi a Bíróságot, hogy karbonsemleges munkamegoldások és tiszta energiaforrások alkalmazásával folytassa környezeti lábnyomának csökkentését;

Kommunikáció

33.

érdeklődéssel veszi tudomásul, hogy a Bíróság 2019-ben folytatott kommunikációs tevékenységeinek egyik fő pontja a védett közösségi média annak érdekében történő fokozottabb használata volt, hogy biztosítsák információinak szélesebb körben történő terjesztését; megjegyzi, hogy a Bíróság 2019 novemberében aktívan használni kezdte a LinkedInt, hogy tájékoztassa az érdekelt feleket munkájáról; ösztönzi a Bíróságot, hogy a nagyobb átláthatóság és szélesebb körű tájékoztatás érdekében jelenjen meg a szabad és nyílt forráskódú közösségimédia-hálózatokon, például a Mastodonon is; üdvözli, hogy 2019-ben a Bíróság honlapját összesen 8 150 232 alkalommal látogatták meg (szemben a 2018. évi 8 270 495-tel), és 36 065 064 volt az oldalmegtekintések száma (szemben a 2018. évi 32 808 573-mal); megállapítja, hogy 2018-ban és 2019-ben is összesen 60 000 EUR-t különítettek el bizonyos olyan médiafigyelő munkák kiszervezésére, amelyeket házon belül már nem lehetett elvégezni, mivel bizonyos emberi erőforrásokat más feladatokra kellett átcsoportosítani;

34.

ösztönzi a Bíróságot az átláthatóság fokozására, és üdvözli a Bíróság azon döntését, hogy az Europe by Satellite-on keresztül élőben közvetíti a nagytanács ítéleteinek kihirdetését; tudomásul veszi, hogy maguknak a meghallgatásoknak a közvetítése összetett és költséges lenne, mivel ezekre 24 nyelven kerül sor, és szinkrontolmácsoláshoz való hozzáférés nélkül az uniós polgárok túlnyomó többsége számára rendkívül nehezen lenne követhető; üdvözli azt a tényt is, hogy 2019 novemberétől a Bíróság az Európai Unió Igazságügyi Hálózatának honlapján közzéteszi a nemzeti bíróságok előzetes döntéshozatal iránti kérelmeit, belső kutatási feljegyzéseit és a nemzeti bírósági határozatokat;

35.

hangsúlyozza a nemzeti bírákkal való együttműködés fejlesztését, akik közül 2019-ben 2 824 érkezett a Bírósághoz szemináriumok, képzések, látogatások vagy szakmai gyakorlatok céljából, míg 2018-ban ez az szám 2 292 volt;

36.

üdvözli az Európai Unió Igazságügyi Hálózatának pozitív fejlődését, és gratulál a Bíróságnak az átláthatóság előmozdításához azáltal, hogy Jogi Bizottság 2018. évi mentesítési eljárás részét képező, a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára készített véleményének megfelelően 2019-ben ingyenes hozzáférést biztosított honlapján az Európai Unió Igazságügyi Hálózatának platformjáról származó eljárási és doktrínai dokumentumokhoz; üdvözli a digitális területen elért haladást, különösen az új „igazságügyi dokumentáció” eszköz formájában, amely megkönnyíti a hozzáférést a Bíróság előtt folyamatban lévő egyes ügyek kezelésével kapcsolatos dokumentumokhoz és információkhoz;

Intézményközi együttműködés

37.

üdvözli, hogy a Bíróság mindenkor teljes mértékben együttműködött az OLAF-fal, és hogy a Bíróság elkötelezett amellett, hogy folytassa ezt a pozitív együttműködést; hangsúlyozza, hogy 2019-ben fegyelmi intézkedést hoztak egy 2018-ban végrehajtott OLAF-vizsgálatot követően, és megállapítja, hogy az OLAF-ot erről tájékoztatták; megállapítja továbbá, hogy 2019-ben egy OLAF-vizsgálatot indítottak, amely még mindig folyamatban van, és intenzív együttműködést eredményezett az OLAF-fal;

38.

üdvözli, hogy új fejezet szerepel a Bíróság éves tevékenységi jelentésében, amely a 2018. évi mentesítési állásfoglalásban kérteknek megfelelően a más uniós intézményekkel és szervekkel kötött, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokkal kapcsolatos díjakkal, szolgáltatásokkal és kapcsolódó kérdésekkel foglalkozik; megállapítja, hogy a Bíróság tovább folytatta az intézményközi együttműködés több szempontú stratégiájának kidolgozását, és az intézményközi szolgáltatási szintű megállapodások összértéke 2019-ben 7 852 221 EUR volt; tudomásul veszi az intézményközi pályázati felhívások megszervezését, melyekben a Bíróság vagy partner vagy vezető, lehetőséget biztosítva a jobb piaci árak kihasználására és a kapcsolódó irányítási költségek optimalizálására; tudomásul veszi a fordítás és tolmácsolás terén a Tolmácsolási és Tolmácsolási Intézményközi Bizottság keretében folytatott együttműködést;

39.

üdvözli a Bíróság intézményközi csoportokban vagy hálózatokban való részvételét olyan különféle területeken, mint például az épületek és biztonság, a környezetvédelem, a jogi informatika, a szakképzés, a könyvtár, az információ és a kommunikáció; megállapítja, hogy a Bíróság és más intézmények közös megosztott alkalmazásai lefedik az adminisztratív igazgatás főbb területeit, például az emberi erőforrásokat, a bérszámfejtést, a költségvetést, valamint a pénzügyi és számviteli irányítást; megállapítja, hogy a Bíróság aktívan együttműködik a Bizottsággal az elektronikus fordítási eszköz fejlesztésében; tudomásul veszi, hogy a Bíróság részt vesz az ír hatóságokkal és más uniós intézményekkel közös intézményközi ellenőrző csoportban, amelynek feladata annak előkészítése, hogy 2022. január 1-jén megszüntessék az ír nyelvre vonatkozó eltérést;

40.

elismeri, hogy a Bíróság gondosan figyelembe veszi a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának a mentesítési állásfoglalásokban megfogalmazott ajánlásait; kiemeli e visszajelzés fontosságát, amint az a Bíróság mentesítésért felelős hatóságnak szóló nyomonkövetési dokumentumában szerepelt;

Digitalizáció, kiberbiztonság

41.

kiemeli és üdvözli azt a tényt, hogy a Bíróság 2019 folyamán saját digitális stratégiájával összhangban folytatta az integrált esetkezelési rendszer program (SIGA program) kidolgozását, amelynek célja egy olyan integrált rendszer kiépítése, amely felváltja a Bíróság és a Törvényszék által használt igazságszolgáltatási alkalmazások többségét; megállapítja, hogy a SIGA program 2018 közepén, a Számvevőszék ajánlása nyomán indult; üdvözli, hogy a Bíróság a továbbiakban is fejleszti informatikai helyzetét; megállapítja, hogy a projektekbe és berendezésekbe történő beruházásokat 2019-ben 2018-hoz képest 1,3 millió EUR-val növelték;

42.

tudomásul veszi, hogy a Bíróság továbbra is biztosította informatikai műveleteinek biztonságát, szoros együttműködésben az uniós intézmények, szervek és ügynökségek hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportjával; megállapítja, hogy 2019 folyamán a Bíróság minden olyan kibertámadást kezelni tudott, amellyel szembesült, és nagyobb incidensek nélkül biztosíthatta az egész informatikai környezet védelmét; üdvözli, hogy a kibervédelem biztosítása érdekében tett technikai és operatív intézkedések mellett a Bíróság 2019-ben jelentős tudatosságnövelő kezdeményezéseket indított el;

43.

üdvözli, hogy a Bíróság megerősítette az adatvédelemre vonatkozó belső jogi keretét annak érdekében, hogy független felügyeleti hatóságokat hozzon létre, amelyek feladata a személyes adatok Bíróság és Törvényszék általi kezelésének nyomon követése, amikor azok igazságszolgáltatási minőségükben járnak el;

44.

megjegyzi, hogy a Bíróság innovációs laboratóriumot hozott létre annak érdekében, hogy feltárja a mesterséges intelligencia igazságszolgáltatási rendszerekben történő alkalmazásának lehetőségeit; aggodalmát fejezi ki a mesterséges intelligencia igazságszolgáltatási rendszerekben való alkalmazásának emberi jogi hatásai miatt; kéri a Bíróságot, hogy nyújtson több információt a Parlamentnek az innovációs laboratórium tevékenységeiről;

45.

megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos 2019-ben két vizsgálatot végzett a Bíróságnál; kiemeli, hogy a 2018-ban indított első vizsgálat a Bíróság honlapján található webszolgáltatások használatára vonatkozott; üdvözli, hogy az európai adatvédelmi biztos ajánlásait követve és a Bíróság ítéletének (3) fényében a honlapot kiigazították; megállapítja, hogy folyamatban van a Microsoft-termékek Bíróság általi használatának második vizsgálata; megállapítja, hogy a Bíróság a rugalmas megközelítés stratégiáját követi, figyelembe véve mind a nyílt forráskódú technológiákat, mind a kereskedelemben kapható szoftvereket és hardvereket, szükségleteitől függően;

46.

bátorítja a Bíróságot, hogy kövesse az európai adatvédelmi biztos által az uniós intézmények és a Microsoft között 2018-ban aláírt intézményközi licencmegállapodás és végrehajtási szerződés újratárgyalására megfogalmazott ajánlást, hogy elérje a digitális szuverenitást, elkerülje a vevőfogvatartást és az ellenőrzés elmaradását, valamint biztosítsa a személyes adatok védelmét;

47.

üdvözli, hogy a Bíróságnál 2019 folyamán egyre többször használták az e-Curiát (a Bíróságnak 2019-ben benyújtott összes eljárási irat 80%-át ezen a csatornán keresztül nyújtották be), és hogy a használat százalékos aránya 2020-ban, a Covid19-válság során tovább nőtt; ösztönzi a Bíróságot, hogy lehetőség szerint továbbra is fokozza a digitális eszközök használatát eljárásaiban; teljes mértékben megérti a Bíróság azon aggályait, hogy az e-Curia használatának minden körülmények között történő bevezetése aránytalan lehet, és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés esetleges korlátozását eredményezheti;

48.

kiemeli, hogy az e-Curia 2011. novemberi bevezetése jelentős hatással volt a postai költségek csökkentésére (míg ezek a költségek 2011-ben 720 598 EUR-t tettek ki, 2019-ben már csak 89 954 EUR-t, ami a több mint 87%-os csökkenés nyolc év alatt); ösztönzi továbbá a Bíróságot az integrált ügykezelési rendszer létrehozása iránti elkötelezettségét illetően, végrehajtva a bírósági eljárás valamennyi szakaszának a lehető legnagyobb mértékben történő digitalizálását is;

49.

üdvözli az e-Curia alkalmazáshoz való csatlakozások számának folyamatos növekedését (2019-ben 6 588, szemben a 2018. évi 4 865-tel), valamint azt, hogy az alkalmazást valamennyi tagállam használja, ami egyszerre mutatja, hogy platform hatékony, és hogy a eredményes volt az arra irányuló fellépése, hogy a nyilvánosság tisztában legyen az alkalmazás létezésével, hatékonyságával, gyorsaságával és előnyeivel; üdvözli továbbá, hogy nőtt az e-Curia alkalmazáson keresztül benyújtott eljárási iratok aránya, amely a Törvényszéken 93% (a 2018-as 85%-hoz képest), a Bíróságon pedig 80% volt (a 2018-as 75%-hoz képest);

Belső irányítás, belső ellenőrzés, teljesítmény

50.

üdvözli a strukturális reform harmadik szakaszának 2019-ben történő lezárását, amely jelentős strukturális változásokat hozott a Törvényszék szempontjából, különös tekintettel a szellemi tulajdonnal és a személyzeti ügyekkel foglalkozó szakosodott tanácsok létrehozására, az elnökök és az alelnök fokozottabb részvételére az igazságügyi munkában, valamint a tanácsok teljesítményének statisztikai nyomon követését és a Törvényszék félidős tervezését szolgáló rendszerek korszerűsítésére;

51.

megjegyzi, hogy a Bíróságot alkotó két bíróság 2019-ben összesen 1 739 ügyet zárt le, ami annak ellenére jelentős termelékenységet jelent, hogy 2018-hoz képest (1 769 ügy) kismértékben csökkent; megjegyzi továbbá, hogy a két bíróság elé terjesztett ügyek száma 2019-ben rekordszintet ért el, a 2018-as 1 683-hoz képest ugyanis 1 905 ügy volt, és e tekintetben üdvözli a fellebbezések előzetes elfogadására vonatkozó mechanizmus 2020. május 1-jei bevezetését, amelynek eredményeként a Bíróság terhei csökkenni fognak;

52.

hangsúlyozza, hogy a Bíróság 2019-ben nagyszámú, 966 új ügyet vett nyilvántartásba, ami 2018-hoz képest 13,78 %-os növekedést jelent; rámutat arra, hogy 2019-ben a Törvényszék elé is sok, 939 új ügyet terjesztettek, szemben a 2018. évi 834 üggyel; üdvözli, hogy a Bíróság rekordszámú, 865 ügyet zárt le, ami 2018-hoz képest 13,8 %-os növekedést jelent; aggodalommal állapítja meg, hogy a Törvényszéken 2019-ben lezárt ügyek száma (874) jelentősen alacsonyabb, mint 2018-ban (1 009);

53.

tudomásul veszi, hogy a folyamatban lévő ügyek száma 2018-hoz képest mintegy 7%-kal nőtt (2019. december 31-én2 500, 2018. december 31-én ezzel szemben 2 334 folyamatban lévő ügy);

54.

rámutat arra, hogy 2019-ben a vizsgált ügyek a Bíróság esetében főként a versenyre és az állami támogatásokra, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkoztak, a Törvényszék esetében pedig az állami támogatásokra, valamint a szellemi és ipari tulajdonra; megjegyzi, hogy a Törvényszék által vizsgált főbb ügyek nem változtak 2018 és 2019 között, míg 2018-ban a Bíróság által vizsgált fontosabb ügyek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen kívül a szabad mozgásra és letelepedésre, a belső piacra, valamint a szellemi és ipari tulajdonra vonatkoztak;

55.

emlékeztet a strukturális reformfolyamatnak megfelelően abból a célból létrehozott legfontosabb fő teljesítménymutatókról szóló jelentések fontosságára, hogy az elért eredményeket összehasonlítsák a stratégiai célokkal; kéri az Európai Uniót, hogy a következő éves tevékenységi jelentésben adjon összefoglalót;

56.

üdvözli a Bíróság igazgatásáról szóló idei jelentés szerkezetében bekövetkezett változást, amely így világosabb és érthetőbb módon mutatja be az információkat;

57.

üdvözli a Bíróság és a Törvényszék előtti eljárások átlagos hosszának csökkenését, és megjegyzi, hogy 2019-ben jelentősen nőtt a Bíróság elé terjesztett új ügyek száma (2018-hoz képest 14%-os növekedés), nagyrészt a fellebbezések számának jelentős növekedése miatt;

58.

emlékeztet, hogy a belső ellenőrzési rendszer hatékony és eredményes működésének prioritást kell jelentenie a Bíróság számára; megállapítja, hogy az igazgatási bizottság határozatával 2019. január 29-én elfogadott belső ellenőrzési keret főként az autonómia és az elszámoltathatóság elvein alapszik a vezetés minden szintjén; üdvözli, hogy 2019-ben elkészült a belső ellenőrzés útmutatója a céllal, hogy segítse a szolgálatokat az új keret végrehajtásában és nyomon követésében; megállapítja, hogy a keret többek között egy központosított előzetes ellenőrzési szolgáltatás, egy rendkívül hatékony integrált számla- és költségvetés-kezelő rendszer és egy független Belső Ellenőrzési Szolgálatból áll;

59.

megállapítja, hogy amint azt a Belső Ellenőrzési Szolgálat éves jelentése megállapította, 2019-ben az „intézményközi testületekben való részvétel felülvizsgálata” és „a házon belüli külső szolgáltatók bevált gyakorlatainak elemzése” területén végeztek ellenőrzéseket; megállapítja, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2019-ben továbbra is több tevékenységi területen nyújtott tanácsadást az igazságügyi rendszer reformjával és a Bíróság egyes szolgálatainak megnövekedett munkaterhelésével összefüggésben;

60.

üdvözli, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat rendszeresen nyomon követi az előző években végrehajtott ellenőrzések során tett ajánlásokra válaszul hozott intézkedéseket; megállapítja, hogy „a csalás, korrupció és az Európai Unió érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelem bírósági stratégiájának felülvizsgálata” keretében az egyik fő ajánlás a kockázati nyilvántartások időszakos felülvizsgálata; tudomásul veszi továbbá az információmegosztás javításában rejlő értéket; nagyra értékeli azt a tényt, hogy az intranetes oldalt kiegészítették egy etikának és szakmai magatartásnak szentelt résszel; üdvözli továbbá a kötelező felkészítő képzési programot, amelynek foglalkozásai a fizikai biztonságot, az adatvédelmet és az információbiztonságot szolgálják;

Többnyelvűség

61.

megállapítja, hogy a Bíróság folytatta erőfeszítéseit „A külső fordításból származó input optimalizálása” elnevezésű projekt kapcsán, amely 2015-ben kezdődött; tudomásul veszi, hogy a jogi fordítások kiszervezésének általános aránya a 2015. évi 31,2%-ról 2019-re 40,6%-ra nőtt; hangsúlyozza azonban, hogy a bizalmas dokumentumok és a kevés beszállító miatt a kiszervezésnek megvannak a maga korlátai; tisztában van azzal, hogy a Bíróság valamennyi fordítása technikai és jogi jellegű, rendkívül összetett szöveg, ami azt jelenti, hogy a szabadúszó fordítóknak lehetőség szerint vagy jogászoknak kell lenniük, vagy más okból rendelkezniük kell jogi fordítási tapasztalattal.

---

(1)  14/2017. sz. különjelentés: Az Európai Unió Bírósága ügykezelésének teljesítményértékelése.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).

(3)  A Bíróság által a C-673/17. sz. Bundesverband der Verbraucherzentralen und Verbraucherverbände - Verbraucherzentrale Bundesverband e.V. kontra Planet49 GmbH ügyben 2019. október 1-én hozott ítélet, ECLI:EU:C:2019:801.