Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 32021L0555

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/555 irányelve (2021. március 24.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről (kodifikált szöveg)

PE/56/2020/REV/1

OJ L 115, 6.4.2021, p. 1–25 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2021/555/oj

2021.4.6.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/555 IRÁNYELVE

(2021. március 24.)

a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről

(kodifikált szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A 91/477/EGK tanácsi irányelvet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az irányelvet az áttekinthetőség és észszerűség érdekében célszerű kodifikálni.

(2)

A 91/477/EGK irányelv kísérő intézkedést hozott létre a belső piac számára. Egyensúlyt teremtett egyrészről az egyes tűzfegyvereknek és azok alapvető alkotóelemeinek az Unión belüli bizonyos fokú szabad mozgását biztosító kötelezettségvállalás, másrészről e szabadságnak az említett termékek szempontjából megfelelő biztonsági garanciák alkalmazásával történő ellenőrzésének szükségessége között.

(3)

Rendőrségi hírszerzési értesülések szerint az Unión belül növekedett az átalakított fegyverek használata. Ezért alapvető fontosságú, hogy az ilyen átalakítható fegyverek beletartozzanak a tűzfegyverek ezen irányelv szerinti fogalommeghatározásába.

(4)

A kereskedők tevékenysége nem csak a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és a lőszerek gyártására, hanem azok módosítására vagy átalakítására is kiterjed – például egy teljes tűzfegyver csövének megrövidítésére –, amely a fegyver kategóriájának vagy alkategóriájának megváltozását eredményezi. A tisztán magánjellegű, nem kereskedelmi célú tevékenységek, így a lőszer saját használatra lőszerek alkotóelemeiből kézzel való megtöltése és újratöltése vagy az érintett személy tulajdonában lévő tűzfegyverek vagy alapvető alkotóelemek módosítása, például az agyazás vagy az irányzék módosítása, vagy az alapvető alkotóelemek kopás elleni karbantartása nem tekintendő a kizárólag kereskedő számára engedélyezett tevékenységnek.

(5)

Ezen irányelv alkalmazásában a „közvetítő” meghatározásának ki kell terjednie minden természetes vagy jogi személyre, ideértve a partnerségeket is, és a „szolgáltatás” kifejezést úgy kell érteni, hogy az magában foglalja a kölcsönzést és a lízinget is. Mivel a közvetítők a kereskedőkéhez hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, rájuk is ki kell terjednie ezen irányelv hatályának a kereskedők azon kötelezettségei vonatkozásában, amelyek relevánsak a közvetítők tevékenysége szempontjából, amennyiben abban a helyzetben vannak, hogy teljesíthetik a szóban forgó kötelezettségeket és amennyiben azokat az alapul szolgáló ugyanazon ügylet tekintetében egy kereskedő nem teljesíti.

(6)

Célszerű meghatározni azokat a tűzfegyverkategóriákat, amelyek magánszemélyek által történő megszerzését és tartását tiltani kell, vagy engedélyhez, illetve bejelentéshez kell kötni.

(7)

A tűzfegyverek megszerzéséhez és tartásához szükséges engedélyezést lehetőség szerint egyetlen közigazgatási eljárásban kell lefolytatni.

(8)

Amint a tűzfegyvereket ezen irányelvvel összhangban jogszerűen megszerzik és tartják, a fegyverviselésre, a vadászatra vagy a céllövészetre vonatkozó nemzeti rendelkezéseket kell alkalmazni.

(9)

Ez az irányelv nincs hatással a tagállamok azon jogára, hogy intézkedéseket hozzanak az illegális fegyverkereskedelem megelőzése érdekében.

(10)

A tagállamoknak olyan központosított vagy decentralizált számítógépes nyilvántartási rendszert szükséges fenntartaniuk, amely garantálja a hatáskörrel rendelkező hatóságok hozzáférését azon nyilvántartási rendszerhez, amely minden egyes tűzfegyver szükséges információit tartalmazza. A rendőrségnek, az igazságszolgáltatási hatóságoknak és más hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a számítógépes nyilvántartási rendszerben tárolt információkhoz való hozzáférésének tiszteletben kell tartania az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 8. cikkét.

(11)

Valamennyi tűzfegyver és alapvető alkotóelem nyomonkövethetőségének javítása és szabad mozgásának elősegítése érdekében valamennyi tűzfegyvert és azok alapvető alkotóelemeit egyértelmű, tartós és egyedi megjelöléssel kell ellátni, és regisztrálni kell a tagállamok nyilvántartási rendszereiben.

(12)

A nyilvántartási rendszerekben tárolt bejegyzéseknek minden olyan információt tartalmazniuk kell, amelynek alapján egy adott tűzfegyver a tulajdonosához kapcsolható, valamint tartalmazniuk kell a tűzfegyver gyártójának nevét vagy a tűzfegyver márkáját, a gyártási országát vagy helyét, a típusát, gyártmányát, modelljét, kaliberét és gyártási számát, valamint bármely, a tűzfegyver tokján vagy tokszerkezetén elhelyezett egyedi megjelölést. A tokon és a tokszerkezeten kívüli alapvető alkotóelemeket a nyilvántartási rendszer azon tűzfegyverre vonatkozó bejegyzésében kell feltüntetni, amelyre a szóban forgó alkotóelemeket felszerelik.

(13)

A fegyverek nyomon követésének megkönnyítése érdekében alfanumerikus kódok használata szükséges, és a megjelölésbe bele kell foglalni a fegyver gyártásának évét is, amennyiben az év nem része a sorozatszámnak.

(14)

A megjelölések könnyű eltávolításának megakadályozása és annak pontosítása érdekében, hogy a megjelölést mely alapvető alkotóelemeken kell elhelyezni, közös uniós szabályokra van szükség a megjelölésre vonatkozóan. Ezeket a szabályokat kizárólag azon tűzfegyverek és alapvető alkotóelemek forgalomba hozatalakor kell alkalmazni, amelyeket 2018. szeptember 14-én vagy azután gyártottak vagy hoztak be az Unióba, ugyanakkor a szóban forgó időpontot megelőzően gyártott vagy az Unióba behozott tűzfegyverek és részeik esetében továbbra is a 91/477/EGK irányelvnek az említett időpontig alkalmazandó megjelölési és bejegyzési követelményeit kell alkalmazni.

(15)

A kereskedők és közvetítők tevékenységének sajátos jellege miatt e tevékenységet a tagállamoknak szigorú ellenőrzés alá kell vonniuk, különösen a kereskedők és közvetítők szakmai feddhetetlenségének és szakértelmének vizsgálata céljából.

(16)

Tekintettel a tűzfegyverek és az alapvető alkotóelemek veszélyes természetére és tartósságára, annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok képesek legyenek a tűzfegyvereket és az alapvető alkotóelemeket nyomon követni a közigazgatási eljárások és büntetőeljárások céljából, valamint a nemzeti eljárásjogot figyelembe véve, a nyilvántartási rendszerekben található bejegyzéseket az érintett tűzfegyverek vagy alapvető alkotóelemek megsemmisítésétől számított 30 éven át meg kell őrizni. Az ezekhez a bejegyzésekhez és minden kapcsolódó személyes adathoz való hozzáférést az illetékes hatóságokra kell korlátozni, és az legfeljebb az érintett tűzfegyver vagy alapvető alkotóelemek megsemmisítését követő 10 éven át megengedett engedélyek megadása vagy visszavonása, vagy vámügyi eljárás céljából, közigazgatási szankciók esetleges kiszabását is beleértve, illetve a tűzfegyver vagy alapvető alkotóelemek megsemmisítését követően legfeljebb 30 éven át abban az esetben, ha a hozzáférés a büntetőjog érvényesítése céljából szükséges.

(17)

A nyilvántartási rendszerek hatékony működéséhez fontos az egyrészt a kereskedők és közvetítők, másrészt a nemzeti illetékes hatóságok közötti hatékony információmegosztás. A kereskedőknek és közvetítőknek ezért indokolatlan késedelem nélkül információt kell szolgáltatniuk a nemzeti illetékes hatóságok számára. Ennek megkönnyítése érdekében a nemzeti illetékes hatóságoknak a kereskedők és közvetítők számára hozzáférhető elektronikus kapcsolódási eszközöket kell létrehozniuk, amelyek magukban foglalhatják az e-mail útján vagy közvetlenül valamely adatbázison vagy egyéb nyilvántartáson át történő információszolgáltatást.

(18)

Főszabályként meg kell tiltani azt, hogy meghatározott súlyos bűncselekmények miatt jogerősen elítélt személyek tűzfegyvert szerezhessenek be.

(19)

A tagállamoknak nyomonkövetési rendszerrel szükséges rendelkezniük annak biztosítása céljából, hogy a tűzfegyver engedélyezésére vonatkozó feltételek az engedély teljes időtartama alatt teljesüljenek. A tagállamoknak dönteniük kell arról, hogy az értékelés részét képezi-e az előzetes orvosi vagy pszichológiai vizsgálat.

(20)

A szakmai felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül, nem tekinthető úgy, hogy a releváns orvosi vagy pszichológiai információk értékelése megalapozza az ilyen információkat nyújtó egészségügyi szakember vagy egyéb személyek bármilyen felelősségét az ezen irányelvvel összhangban tartott tűzfegyverekkel való visszaélések esetén.

(21)

A tűzfegyvereket és a lőszereket biztonságos módon kell tárolni, amikor azok nem állnak közvetlen felügyelet alatt. Ha a tárolás nem széfben történik, a tűzfegyvereket és a lőszereket egymástól elkülönítve kell tárolni. Amikor a tűzfegyvert és a lőszereket szállítás céljából át kell adni egy fuvarozónak, a megfelelő felügyeletért és a tárolásért a szóban forgó fuvarozó felelős. A megfelelő tárolásra és a biztonságos szállításra vonatkozó feltételeket a nemzeti jognak kell meghatároznia, figyelembe véve az érintett tűzfegyverek és lőszerek számát és kategóriáját.

(22)

Ezen irányelv nem érintheti azokat a tagállami szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy csomagküldő kereskedelem, az internet vagy a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) értelmében vett távollevők között kötött szerződések révén a tűzfegyverekkel, azok alapvető alkotóelemeivel és lőszerekkel kapcsolatos jogszerű ügyleteket hajtsanak végre, például online árverési katalógusok vagy apróhirdetések, telefon vagy e-mail útján. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy az ilyen ügyleteket kötő felek személyazonossága és az ilyen ügyletek jogszerű megkötésére való képességük ellenőrizhető és ténylegesen ellenőrzött legyen. Ami a vevőket illeti, helyénvaló annak biztosítása, hogy valamely engedéllyel rendelkező kereskedő vagy közvetítő, valamely hatóság vagy az említett hatóság képviselője a rendelkezésre bocsátás előtt, vagy legkésőbb a rendelkezésre bocsátás időpontjában ellenőrizze személyazonosságukat és adott esetben azt, hogy engedéllyel rendelkeznek a tűzfegyver, alapvető alkotóelemek vagy lőszer megszerzésére.

(23)

A legveszélyesebb tűzfegyverekre vonatkozóan ezen irányelvben szigorú szabályokat kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy azok megszerzése, tartása vagy kereskedelme – kisszámú és kellően megindokolt kivételtől eltekintve – ne legyen megengedett. E szabályok be nem tartása esetén a tagállamoknak minden megfelelő intézkedést meg kell tenniük, amely intézkedések körébe tartozhat az adott tűzfegyverek lefoglalása is.

(24)

A tagállamok számára biztosítani kell azonban a lehetőséget arra, hogy engedélyezzék az A kategóriába sorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszer megszerzését és tartását abban az esetben, ha az oktatási, kulturális – többek között film- vagy színházművészeti –, kutatási vagy történelmi célokból szükséges. Az engedéllyel rendelkező személyek körébe tartozhatnak többek között a fegyverjavítók, fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezetek, gyártók, felhatalmazással rendelkező szakértők, igazságügyi szakértők és bizonyos esetekben film- vagy televíziós tartalomgyártással foglalkozó személyek. A tagállamok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy egyének számára engedélyezzék az A kategóriába sorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszer megszerzését és tartását nemzeti védelmi célokra, például a nemzeti jog alapján tartott önkéntes katonai kiképzések összefüggésében.

(25)

A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani, hogy eldönthessék, hogy engedélyt adnak elismert múzeumok és gyűjtők számára az A kategóriába sorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszerek történelmi, kulturális, tudományos, műszaki, oktatási vagy örökségvédelmi céllal történő megszerzéséhez és tartásához, feltéve, hogy e múzeumok és gyűjtők az engedély megadása előtt bizonyítják, hogy megtették a szükséges intézkedéseket a közbiztonságot vagy a közrendet fenyegető veszélyek kezelésére, beleértve a megfelelő tárolást is. Az ilyen engedélyezésnek figyelembe kell vennie és tükröznie kell a konkrét helyzetet, beleértve a gyűjtemény és céljai jellegét, és a tagállamoknak biztosítaniuk kell egy, a gyűjtők és gyűjtemények nyomon követésére szolgáló rendszer meglétét.

(26)

A kereskedők és közvetítők nem akadályozhatók meg abban, hogy az A kategóriába sorolt tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket és lőszert kezeljenek olyan esetekben, amikor e tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszer megszerzését és tartását kivételesen engedélyezték, ha az ilyen tűzfegyverek kezelése hatástalanítás vagy átalakítás céljából szükséges, illetve ha a megszerzést és tartást egyébként ezen irányelv engedélyezi. A kereskedők és közvetítők továbbá nem akadályozhatók meg abban, hogy az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó esetekben ilyen tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket és lőszert kezeljenek, például az Unión kívülre exportálandó tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszer esetében, illetve a fegyveres erők, a rendőrség vagy a hatóságok általi megszerzendő fegyverek esetében.

(27)

A kereskedők és közvetítők számára biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy visszautasíthassák a lőszerek egybeszerelt lőszereinek vagy a lőszerek csappantyúinak megszerzésével kapcsolatos gyanús ügyletek teljesítését. Egy ügylet akkor tekinthető gyanúsnak, ha például a tervezett magánjellegű felhasználáshoz képest szokatlan mennyiség képezi tárgyát, ha a vevő nem tűnik járatosnak a lőszerek használatában vagy ha ragaszkodik ahhoz, hogy készpénzben fizessen, ugyanakkor nem kívánja személyazonosságát igazolni. A kereskedők és közvetítők számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen gyanús ügyleteket jelentsék az illetékes hatóságoknak.

(28)

Magas a kockázata annak, hogy az akusztikus fegyverek és más típusú vaktöltényes fegyverek valódi tűzfegyverekké alakíthatók. Ezért lényeges foglalkozni az ilyen, átalakított, bűncselekmények elkövetésére használt tűzfegyverek problémájával. Továbbá azon kockázat elkerülése érdekében, hogy a riasztó- és jelzőfegyverek gyártása olyan módon történjen, hogy azok átalakíthatók legyenek sörét, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére, a Bizottságnak műszaki előírásokat kell elfogadnia annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a fegyvereket ne lehessen ilyen módon átalakítani.

(29)

Tekintettel a nem megfelelően hatástalanított tűzfegyverek reaktiválásának jelentős kockázatára, valamint az Unióban a biztonság növelése érdekében ezen irányelv hatályának az ilyen tűzfegyverekre is ki kell terjednie. Be kell vezetni a hatástalanított tűzfegyverek olyan fogalommeghatározását, amely tükrözi a jegyzőkönyvet az uniós jogi keretbe átültető 2014/164/EU tanácsi határozathoz (6) csatolt, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyv által megállapított, a tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó általános elveket.

(30)

Az európai tűzfegyvertartási igazolvány tekintendő az elsődleges olyan okmánynak, amelyre a céllövészeknek és az ezen irányelvnek megfelelően engedéllyel rendelkező más személyeknek egy másik tagállamba történő utazásuk során a tűzfegyverek tartásához szükségük van. A tagállamok nem köthetik az európai tűzfegyvertartási igazolvány elfogadását semmiféle díj, illetve illeték megfizetéséhez.

(31)

Ezen irányelv európai tűzfegyvertartási igazolványra vonatkozó rendelkezéseinek utalniuk kell az A kategóriás tűzfegyverekre is, a tagállamok ennél szigorúbb szabályozás alkalmazására vonatkozó jogának sérelme nélkül.

(32)

A tűzfegyverek nyomon követésének megkönnyítése, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok és a lőszerek tiltott kereskedelme és gyártása elleni hatékony küzdelem érdekében szükséges a tagállamok közötti információcsere .

(33)

A katonai felhasználásra tervezett tűzfegyvereket – mint például az AK47-es és az M16-os –, amelyek kialakítása szelektív tüzelésen alapuló működést tesz lehetővé, azaz a felhasználó kézi úton választhat az automata és félautomata üzemmód között, az A kategóriába kell sorolni, ezért meg kell tiltani polgári használatukat. Amennyiben az ilyen fegyvereket félautomata tűzfegyverekké alakítják át, azokat az A kategória 6. pontjába kell sorolni.

(34)

Bizonyos félautomata tűzfegyverek könnyen automata tűzfegyverré alakíthatók át, ami fenyegeti a biztonságot. Bizonyos félautomata tűzfegyverek még ilyen átalakítás hiányában is nagyon veszélyesek lehetnek, ha nagyszámú lőszer befogadására alkalmasak. Ezért a nagyszámú lövés leadására alkalmas, nem eltávolítható töltőszerkezettel rendelkező félautomata tűzfegyverek, valamint az eltávolítható, nagy befogadóképességű töltőszerkezettel rendelkező félautomata tűzfegyverek polgári használatát meg kell tiltani. Egy hosszú tűzfegyver 10 tölténynél, egy rövid tűzfegyver 20 tölténynél nagyobb befogadóképességű töltőszerkezettel való felszerelésének lehetősége önmagában még nem határozza meg a tűzfegyver valamely kategóriába való besorolását.

(35)

Az engedélyek ezen irányelv szerinti megújításának sérelme nélkül a peremgyújtású félautomata tűzfegyverek – ideértve a .22 vagy annál kisebb kaliberű fegyvereket is – nem sorolhatók az A kategóriába, kivéve, ha azokat automata tűzfegyverekből alakították át.

(36)

Az olyan tárgyak, amelyeknek fizikai megjelenése tűzfegyveréhez hasonló (tűzfegyverutánzatok), de úgy készültek, hogy nem alakíthatók át sörét, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére, nem tartozhatnak ezen irányelv hatálya alá.

(37)

Amennyiben a tagállamok rendelkeznek az antik fegyverekre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal, ezek a fegyverek nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá. Az antik fegyverek utánzatai azonban nem rendelkeznek ugyanilyen történelmi jelentőséggel és történelmi érdek sem fűződik hozzájuk, és létrehozhatók olyan modern technikák segítségével, amelyek növelhetik tartósságukat és pontosságukat. Ezen utánzatokra ezért ki kell terjeszteni ezen irányelv hatályát. Ezen irányelv nem lehet alkalmazandó olyan egyéb eszközökre, mint például a légfegyverek, amelyekre nem terjed ki a tűzfegyver fogalommeghatározása, és amelyeket ezért az irányelv nem szabályoz.

(38)

A tagállamok közötti információcsere működésének javítása érdekében célszerű lenne, ha a Bizottság fel tudná mérni, hogy mely elemek szükségesek egy olyan rendszerhez, amely támogatja a tagállamok meglévő számítógépes nyilvántartási rendszereiben tárolt információk cseréjét, ideértve az egyes tagállamok ilyen rendszerhez való hozzáférésének megvalósíthatóságát. E rendszer működhet az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott belső piaci információs rendszer (IMI) kifejezetten tűzfegyverekre kialakított moduljának felhasználásával. A szóban forgó, tagállamok közti információcserét az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) megfogalmazott adatvédelmi szabályokkal összhangban kell megvalósítani. Amennyiben az illetékes hatóságnak hozzáférésre van szüksége egy tűzfegyver megszerzésére vagy tartására engedélyt kérő személy bűnügyi nyilvántartásban szereplő adataihoz, a szóban forgó hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy ehhez az információhoz a 2009/315/IB tanácsi kerethatározat (9) alapján hozzáférjen. A Bizottság által e célból végzett felméréshez adott esetben csatolni lehetne egy olyan jogalkotási javaslatot, amely figyelembe veszi az információcsere meglévő eszközeit.

(39)

A tűzfegyverek más tagállamba történő szállítására kiadott engedélyekre és a tűzfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozó engedélyek megtagadására vonatkozó információk tagállamok közötti, elektronikus úton történő megfelelő cseréjének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el olyan rendelkezések megállapítására vonatkozóan, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára egy ilyen információcsere-rendszer létrehozását. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (10) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(40)

Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni.

(41)

Ez az irányelv tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket.

(42)

A személyes adatoknak ezen irányelv keretében történő kezelésére az (EU) 2016/679 rendeletet kell alkalmazni. Ha az ezen irányelv alapján gyűjtött személyes adatokat bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából kezelik, akkor a szóban forgó adatokat kezelő hatóságoknak be kell tartaniuk az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) alapján elfogadott szabályokat.

(43)

Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(44)

Izland és Norvégia tekintetében ez az irányelv az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (13) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (14) 1. cikkében említett területhez tartoznak.

(45)

Svájc tekintetében ez az irányelv az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (15) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (16) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkében említett területhez tartoznak.

(46)

Liechtenstein tekintetében ez az irányelv az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (17) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (18) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkében említett területhez tartoznak.

(47)

Ez az irányelv nem érinti a III. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

HATÁLY

1. cikk

(1)   Ezen irányelv alkalmazásában:

1.

„tűzfegyver”: minden olyan hordozható csöves fegyver, amely gyúlékony hajtóanyag segítségével sörétet, golyót vagy lövedéket lő ki, azt ennek kilövésére tervezték vagy átalakítható erre a célra, kivéve, ha az I. melléklet III. részében felsorolt valamely ok kizárja ezen fogalommeghatározásból. A tűzfegyverek besorolását az I. melléklet II. része tartalmazza.

Egy tárgy gyúlékony hajtóanyag segítségével sörét, golyó vagy lövedék kilövésére átalakíthatónak minősül, ha:

a)

megjelenésében egy tűzfegyverre hasonlít; és

b)

kivitelezése vagy alapanyaga miatt ilyenné átalakítható;

2.

„alapvető alkotóelem”: a fegyvercső, a tokszerkezet, a tok – adott esetben az alsó és a felső tokot egyaránt beleértve –, a szán, a forgódob, a retesz vagy a zár, amelyek – mivel különálló tárgyak – azon tűzfegyver-kategóriába tartoznak, amelyekre felszerelik vagy fel kívánják szerelni azokat;

3.

„lőszer”: egybeszerelt lőszer, vagy annak alkotóelemei, beleértve a töltényhüvelyt, a csappantyút, a hajtóanyagtöltetet, a tűzfegyverben használandó golyókat és lövedékeket, feltéve, hogy ezek az alkotóelemek az érintett tagállamban maguk is engedélykötelesek;

4.

„riasztó- és jelzőfegyverek”: tölténytartóval rendelkező eszközök, amelyeket kizárólag vaktöltények, irritáló anyagok, egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai jelzőtöltények kilövésére terveztek, és amelyek nem alakíthatók át sörét, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére;

5.

„tisztelgésre használt és akusztikus fegyverek”: olyan tűzfegyverek, amelyeket kifejezetten vaktöltények kilövésére alakítottak át például színházi előadásokon, fotózáshoz, filmes és televíziós felvételeknél, történelmi események újrajátszásánál, felvonulásokon, sporteseményeken és kiképzéseken történő használat céljára;

6.

„hatástalanított tűzfegyverek”: olyan tűzfegyverek, amelyeket használatra véglegesen alkalmatlanná tettek olyan hatástalanítás alkalmazásával, amely biztosítja, hogy a szóban forgó tűzfegyver minden alapvető alkotóeleme használatra véglegesen alkalmatlanná vált, és ezek eltávolítása, kicserélése vagy módosítása sem lehetséges oly módon, amely a tűzfegyvert reaktiválhatná;

7.

„múzeum”: olyan állandó, a társadalmat és annak fejlődését szolgáló, a nyilvánosság számára nyitott intézmény, amelyet az érintett tagállam hivatalosan ilyennek ismer el, és amely történelmi, kulturális, tudományos, műszaki, oktatási, örökségvédelmi vagy szórakoztatási célból tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket vagy lőszert szerez, őriz meg, kutat és állít ki;

8.

„gyűjtő”: olyan természetes vagy jogi személy, akit, illetve amelyet az érintett tagállam hivatalosan ilyennek ismer el, és aki, illetve amely történelmi, kulturális, tudományos, műszaki, oktatási vagy örökségvédelmi célból tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket vagy lőszert gyűjt és őriz meg;

9.

„kereskedő”: minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek, illetve amelynek a kereskedelmi vagy üzleti tevékenysége teljes egészében vagy részben az alábbiak valamelyikéből áll:

a)

tűzfegyverek vagy alapvető alkotóelemek gyártása, kereskedelme, cseréje, bérbeadása, javítása, módosítása vagy átalakítása;

b)

lőszer gyártása, kereskedelme, cseréje, módosítása vagy átalakítása;

10.

„közvetítő”: a kereskedőtől eltérő minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek, illetve amelynek kereskedelmi vagy üzleti tevékenysége teljes egészében vagy részben a következők valamelyikéből áll:

a)

tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek vagy lőszer vételére, eladására vagy szolgáltatására irányuló ügyletek tárgyalása vagy lebonyolítása;

b)

tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek vagy lőszer valamely tagállamon belül, egy tagállamból egy másik tagállamba, valamely tagállamból egy harmadik országba, vagy valamely harmadik országból egy tagállamba történő szállításának lebonyolítása;

11.

„tiltott gyártás”: tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszer gyártása vagy összeszerelése:

a)

tiltott kereskedelem tárgyát képező ilyen tűzfegyverek bármely alapvető alkotóeleméből;

b)

a gyártás vagy az összeszerelés helye szerinti tagállam illetékes hatósága által a 4. cikknek megfelelően kiadott engedély nélkül; vagy

c)

a tűzfegyverek gyártáskor történő, a 4. cikknek megfelelő megjelölése nélkül;

12.

„tiltott kereskedelem”: tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik vagy lőszer megszerzése, eladása, szállítása, mozgatása vagy átadása egy tagállam területéről, vagy ez utóbbin keresztül egy másik tagállam területére, ha azt az érintett tagállamok valamelyike ezen irányelvvel összhangban nem engedélyezi, vagy ha a tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket vagy lőszert nem jelölték meg a 4. cikknek megfelelően;

13.

„nyomon követés”: a tűzfegyvereknek, és amennyiben lehetséges, azok alapvető alkotóelemeinek és lőszereinek rendszeres nyomon követése a gyártótól a vevőig, a tagállamok illetékes hatóságainak a tiltott gyártás és a tiltott kereskedelem felderítésében, kivizsgálásában és elemzésében való segítségnyújtás céljából.

(2)   Ennek az irányelvnek az alkalmazásában valamely személy azon ország lakosának tekintendő, amely a lakóhelyét igazoló azon hivatalos okmányban – például útlevélben vagy nemzeti személyi igazolványban – feltüntetett címben szerepel, amelyet a megszerzés vagy tartás ellenőrzésekor valamely tagállam illetékes hatóságainak vagy valamely kereskedőnek, vagy közvetítőnek bemutat. Ha a személy címe nincs feltüntetve az útlevelében vagy a nemzeti személyi igazolványában, a lakóhely szerinti országát az érintett tagállam által elismert, a lakóhelyre vonatkozó más hivatalos bizonyíték alapján kell meghatározni.

(3)   Az „európai tűzfegyvertartási igazolványt” kérelemre valamely tagállam illetékes hatóságai bocsátják ki a tűzfegyvert jogszerűen megszerző és tartó személy számára. Az európai tűzfegyvertartási igazolvány legfeljebb öt évre érvényes, amely meghosszabbítható, és tartalmaznia kell a II. mellékletben meghatározott információkat. Az európai tűzfegyvertartási igazolvány olyan át nem ruházható okmány, amelybe fel kell jegyezni a birtokosa által tartott és használt tűzfegyver vagy tűzfegyverek adatait. Az igazolványnak mindig a tűzfegyvert használó személy birtokában kell lennie, és a tulajdonosváltozást vagy a tűzfegyverek jellemzőiben bekövetkezett változásokat, valamint a tűzfegyver elvesztését vagy ellopását az igazolványban fel kell tüntetni.

2. cikk

(1)   Ez az irányelv nem érinti az ezen irányelvnek megfelelően jogszerűen megszerzett és tartott fegyverek viselésére, valamint az ilyen fegyverek felhasználásával végzett vadászatra vagy céllövészetre vonatkozó nemzeti rendelkezések alkalmazását.

(2)   Ez az irányelv nem alkalmazandó a fegyvereknek és lőszernek a fegyveres erők, a rendőrség vagy a hatóságok általi, a nemzeti jognak megfelelően történő megszerzésére és tartására. Nem alkalmazandó továbbá a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (19) szabályozott transzferekre (átadás, szállítás) sem.

3. cikk

A tagállamok nemzeti jogszabályaikban elfogadhatnak az ezen irányelvben meghatározottaknál szigorúbb rendelkezéseket is, a tagállamok honosai számára a 17. cikk (2) bekezdése alapján biztosított jogok figyelembevételével.

II. FEJEZET

A TŰZFEGYVEREKRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÖSSZEHANGOLÁSA

4. cikk

(1)   Azon tűzfegyverek és alapvető alkotóelemek tekintetében, amelyeket 2018. szeptember 14-én vagy azt követően gyártottak vagy hoztak be az Unióba, a tagállamok biztosítják, hogy minden ilyen, forgalomba hozott tűzfegyvert vagy alapvető alkotóelemet:

a)

a gyártást követően haladéktalanul, és legkésőbb a forgalomba hozatala előtt vagy haladéktalanul az Unióba történő behozatalt követően egyértelmű, állandó és egyedi megjelöléssel lássanak el; és

b)

haladéktalanul a gyártást követően, és legkésőbb a forgalomba hozatala előtt vagy haladéktalanul az Unióba történő behozatalt követően ezen irányelvnek megfelelően nyilvántartásba vegyenek.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett egyedi megjelölésen fel kell tüntetni a gyártó vagy a márka nevét, a gyártás országát vagy helyét, a sorozatszámot, valamint a gyártás évét (amennyiben az nem képezi egyébként is a sorozatszám részét), és – ha lehetséges – a modell megnevezését. A gyártó védjegye ettől függetlenül elhelyezhető. Amennyiben valamely alapvető alkotóelem túl kicsi ahhoz, hogy e cikknek megfelelően megjelöljék, akkor fel kell tüntetni legalább a gyártási számot, vagy egy alfanumerikus vagy digitális kódot.

A különös történelmi jelentőségű tűzfegyverekre és alapvető alkotóelemekre vonatkozó jelölési előírásokat a nemzeti joggal összhangban kell meghatározni.

A tagállamok biztosítják, hogy a teljes lőszercsomag minden legkisebb csomagolási egységén olyan megjelölés legyen, amely feltünteti a gyártó nevét, a gyártási tétel számát vagy az azonosító számot, a kalibert és a lőszer fajtáját.

Az (1) bekezdés és e bekezdés alkalmazásában a tagállamok dönthetnek úgy, hogy alkalmazzák a kézi lőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről szóló, 1969. július 1-jei egyezmény (a továbbiakban: az 1969. évi egyezmény) rendelkezéseit.

A tagállamok ezen kívül biztosítják, hogy a kormányzati készleteikből állandó polgári használatra átadott tűzfegyvert vagy annak alapvető alkotóelemeit az átadás időpontjában ellássák az (1) bekezdésben említett egyedi megjelöléssel, lehetővé téve az átadó szerv azonosítását.

(3)   A Bizottság a megjelölésre vonatkozó műszaki előírások meghatározása érdekében végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 20. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   Minden tagállam létrehoz egy, a kereskedők és közvetítők tevékenységét szabályozó rendszert. E rendszereknek legalább az alábbi intézkedésekre kell kiterjednie:

a)

az adott tagállam területén működő kereskedők és közvetítők nyilvántartásba vétele;

b)

az adott tagállam területén működő kereskedők és közvetítők tevékenységének engedélyezési eljárása; és

c)

az érintett kereskedő vagy közvetítő magán és szakmai feddhetetlenségének, valamint megfelelő szakértelmének ellenőrzése. Jogi személyek esetén az ellenőrzésnek a jogi személyre és a vállalkozást irányító természetes személyre vagy személyekre egyaránt ki kell kiterjednie.

(5)   A tagállamok biztosítják egy központosított vagy decentralizált számítógépes nyilvántartási rendszer létrehozatalát és üzemeltetését, amely garantálja a hatáskörrel rendelkező hatóságok hozzáférését minden olyan nyilvántartási rendszerhez, amely minden egyes, ezen irányelv hatálya alá tartozó tűzfegyver információit tartalmazza. Az adat-nyilvántartási rendszerben rögzíteni kell a tűzfegyverekre vonatkozó minden olyan információt, amelyek a tűzfegyverek nyomon követéséhez és azonosításához szükségesek, többek között:

a)

minden egyes tűzfegyver típusát, gyártmányát, modelljét, kaliberét és gyártási számát, valamint a tokon vagy tokszerkezeten az (1) bekezdéssel összhangban egyedi megjelölésként elhelyezett jelzést, amelynek minden egyes tűzfegyver egyedi azonosítójaként kell szolgálnia;

b)

az alapvető alkotóelemek sorozatszámát vagy egyedi megjelölését, amennyiben az különbözik az adott tűzfegyver tokján vagy tokszerkezetén elhelyezett jelzéstől;

c)

a tűzfegyvert szolgáltató, valamint az azokat megszerző vagy tartó személyek nevét és címét, a vonatkozó dátum vagy dátumok feltüntetésével; és

d)

a tűzfegyvernek a kategóriáját vagy alkategóriáját megváltoztató bármely átalakítását vagy módosítását, beleértve a tanúsított hatástalanítását vagy megsemmisítését is, a vonatkozó dátum vagy dátumok feltüntetésével.

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok a tűzfegyverekről és alapvető alkotóelemekről vezetett nyilvántartási rendszereikben a bejegyzéseket – beleértve a kapcsolódó személyes adatokat is – az érintett tűzfegyverek és az alapvető alkotóelemek megsemmisítésétől számított 30 éven át megőrizzék.

Az e bekezdés első albekezdésében említett, tűzfegyverekre és alapvető alkotóelemekre vonatkozó bejegyzéseket és a kapcsolódó személyes adatokat a következők számára kell hozzáférhetővé tenni:

a)

az engedélyeknek a 9. vagy 10. cikkben említett megadása vagy visszavonása tekintetében, illetve a vámügyi eljárások tekintetében illetékes hatóságok, az érintett tűzfegyverek és alapvető alkotóelemek megsemmisítésétől számított 10 éven át; valamint

b)

bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése vagy büntetőeljárás alá vonása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása tekintetében illetékes hatóságok, az érintett tűzfegyverek és alapvető alkotóelemek megsemmisítésétől számított 30 éven át.

A tagállamok biztosítják, hogy a személyes adatok a második és harmadik albekezdésben meghatározott időtartamok elteltével törlésre kerüljenek nyilvántartási rendszerekből. Ez nem érinti azokat az eseteket, amelyekben meghatározott személyes adatokat adnak át bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése, büntetőeljárás alá vonása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása tekintetében illetékes hatóságnak, és azokat e meghatározott összefüggésben használják, illetve amelyekben a nemzeti jogban előírtak szerint ezzel összeegyeztethető célokból adnak át más illetékes hatóságoknak. Ezekben az esetekben az ilyen adatoknak az illetékes hatóságok általi kezelését az érintett tagállamok nemzeti jogában kell szabályozni, teljes összhangban az uniós joggal, különösen az adatvédelemre vonatkozó uniós joggal.

A kereskedők és közvetítők tevékenységük teljes ideje alatt kötelesek nyilvántartást vezetni, amelyben rögzítenek az általuk kézhez kapott vagy továbbadott minden egyes, ezen irányelv hatálya alá tartozó tűzfegyvert és alapvető alkotóelemet, valamint azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik az érintett tűzfegyver vagy alapvető alkotóelem azonosítását és nyomon követését, különösen annak típusát, gyártmányát, modelljét, kaliberét és gyártási számát, valamint a tűzfegyvert, illetve alapvető alkotóelemet szolgáltatók, illetve az azt megszerző személyek nevét és címét.

Tevékenységük befejezésekor a kereskedőknek és a közvetítőknek a nyilvántartást át kell adniuk az első albekezdésben meghatározott nyilvántartási rendszerért felelős nemzeti hatóságnak.

A tagállamok biztosítják, hogy a területükön letelepedett kereskedők és közvetítők indokolatlan késedelem nélkül bejelentsék az illetékes nemzeti hatóságoknak a tűzfegyvereket vagy alapvető alkotóelemeket érintő ügyleteket, hogy a kereskedők és közvetítők e bejelentés megtételéhez e hatóságokhoz elektronikus összeköttetéssel rendelkezzenek, valamint hogy az ilyen ügyletekre vonatkozó információk beérkezését követően az adatnyilvántartási rendszereket haladéktalanul frissítsék.

(6)   A tagállamok biztosítják, hogy az összes tűzfegyver bármely időpontban kapcsolható legyen a tulajdonosához.

5. cikk

A 3. cikk sérelme nélkül, a tagállamok tűzfegyverek megszerzését és tartását csak olyan személyek számára engedik meg, akik engedéllyel rendelkeznek, vagy – a C kategóriába sorolt tűzfegyverek esetében – akiknek a számára az ilyen tűzfegyverek megszerzése és tartása a nemzeti joggal összhangban kifejezetten megengedett.

6. cikk

(1)   A 3. cikk sérelme nélkül, a tagállamok a tűzfegyverek megszerzését és tartását csak olyan személy számára engedélyezik, akinek megfelelő indoka van erre, és aki:

a)

betöltötte legalább a 18. életévét, kivéve a vadászatra és céllövészetre használt tűzfegyverek nem vétel útján történő megszerzése és tartása esetén, amennyiben a 18 évnél fiatalabb személy szülői engedéllyel rendelkezik, vagy szülői irányítás alatt áll, vagy érvényes tűzfegyvertartási vagy vadászengedéllyel rendelkező felnőtt irányítása alatt áll, vagy engedélyezett vagy más módon jóváhagyott edzőközpontban használja a fegyvert, és a szülő, vagy az érvényes tűzfegyvertartási vagy vadászengedéllyel rendelkező felnőtt a 7. cikkben foglaltaknak megfelelően vállalja a felelősséget a megfelelő tárolásért; valamint

b)

nem valószínűsíthető, hogy veszélyt jelent önmagára vagy másokra, a közrendre vagy a közbiztonságra; a szándékos, erőszakos bűncselekmény miatti elmarasztaló ítélet az ilyen veszélyre utaló jelnek minősül.

(2)   A tagállamoknak folyamatosan vagy időszakosan működtethető nyomonkövetési rendszerrel kell rendelkezniük annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti jogban előírt engedélyezési feltételek az engedélyezés időtartama alatt teljesüljenek, és hogy – többek között – értékelésre kerüljenek a vonatkozó orvosi és pszichológiai információk. Az egyedi szabályokat a nemzeti joggal összhangban kell meghatározni.

Ha az engedélyre vonatkozó feltételek bármelyike már nem teljesül, akkor a tagállamok az adott engedélyt visszavonják.

A tagállamok nem tilthatják meg a területükön lakóhellyel rendelkező személyeknek, hogy egy másik tagállamban megszerzett tűzfegyvert tartsanak, kivéve, ha ugyanezen típusú tűzfegyvernek a megszerzését saját területükön tiltják.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a B kategóriába sorolt tűzfegyverek megszerzésére jogosító, valamint az annak tartására jogosító engedélyt visszavonják, amennyiben megállapítják, hogy az engedéllyel rendelkező személy központi gyújtású félautomata vagy ismétlő tűzfegyverre szerelhető olyan töltőszerkezet birtokában van, amely:

a)

20-nál több töltény befogadására alkalmas; vagy

b)

hosszú tűzfegyverek esetében, 10-nél több töltény befogadására alkalmas,

kivéve, ha a szóban forgó személy számára a 9. cikk alapján adtak ki engedélyt, vagy ha számára a 10. cikk (5) bekezdése alapján megerősített, megújított vagy meghosszabbított engedélyt adtak ki.

7. cikk

Az engedéllyel nem rendelkező személyek tűzfegyverekhez és lőszerhez való hozzáférése kockázatának minimálisra csökkentése érdekében a tagállamok megállapítják a tűzfegyverek és lőszer megfelelő felügyeletére, valamint megfelelő, biztonságos tárolására vonatkozó szabályokat. Biztosítani kell, hogy a tűzfegyverekhez és a hozzájuk tartozó lőszerhez egyszerre ne lehessen könnyen hozzáférni. A megfelelő felügyelet azt jelenti, hogy az érintett tűzfegyvert vagy lőszert jogszerűen tartó személy annak szállítása és használata során ellenőrzése alatt tartja azt. A megfelelő tárolással kapcsolatos szabályokra vonatkozó ellenőrzés mértékének összhangban kell állnia az érintett tűzfegyverek és lőszer számával és kategóriájával.

8. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy az A, B vagy C kategóriába sorolt tűzfegyvereknek, alapvető alkotóelemeknek vagy lőszernek a 2011/83/EU irányelv 2. cikkének 7. pontjában meghatározott távollevők között kötött szerződések révén történő megszerzése és eladása esetében a tűzfegyver, alapvető alkotóelem vagy lőszer vevője személyazonosságának és szükség esetén engedélyének az ellenőrzésére a tűzfegyvernek, alapvető alkotóelemnek vagy lőszernek az érintett személy részére történő rendelkezésre bocsátása előtt vagy legkésőbb a rendelkezésre bocsátás időpontjában sor kerüljön az alábbiak által:

a)

engedéllyel rendelkező kereskedő vagy közvetítő; vagy

b)

valamely hatóság vagy annak képviselője.

9. cikk

(1)   A 2. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok megtesznek minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy megtiltsák az A kategóriába sorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszer megszerzését és tartását. A tagállamok biztosítják, hogy az e tilalom ellenére jogellenesen tartott tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket és lőszert lefoglalják.

(2)   A kritikus infrastruktúra, kereskedelmi rakományok, nagy értékű konvojok és fontos ingatlanok biztonsága és védelme érdekében, továbbá nemzeti védelmi, oktatási, kulturális, kutatási és történelmi célokból, és az (1) bekezdés sérelme nélkül, a nemzeti illetékes hatóságok egyedi, különleges és megfelelően indokolt esetekben engedélyeket adhatnak ki az A kategóriába sorolt tűzfegyverekre, alapvető alkotóelemekre és lőszerre vonatkozóan, amennyiben ez nem ellentétes a közbiztonsággal vagy a közrenddel.

(3)   A tagállamok egyedi, különleges, kivételes és megfelelően indokolt esetekben engedélyeket adhatnak ki gyűjtők számára arra vonatkozóan, hogy az A kategóriába sorolt tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket vagy lőszert szerezzenek meg és tartsanak szigorú biztonsági feltételek mellett, ideértve az illetékes nemzeti hatóságok előtt annak bizonyítását, hogy rendelkeznek a közbiztonságot vagy a közrendet fenyegető bármely veszély elkerülését célzó intézkedésekkel, továbbá hogy az érintett tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszer tárolásának biztonsági szintje arányos azzal a veszéllyel, amelyet az ilyen tűzfegyverekhez, alapvető alkotóelemekhez vagy lőszerhez való jogellenes hozzáférés jelentene.

A tagállamok biztosítják, hogy az e bekezdés első albekezdése szerint engedélyt kapott gyűjtők azonosíthatók legyenek a 4. cikkben említett adatnyilvántartási rendszerben. Az engedéllyel rendelkező gyűjtőknek nyilvántartást kell vezetniük az általuk tartott összes, A kategóriába sorolt tűzfegyverről, amely hozzáférhető kell, hogy legyen az illetékes nemzeti hatóságok számára. A tagállamok megfelelő nyomonkövetési rendszert hoznak létre az engedéllyel rendelkező gyűjtőkre vonatkozóan, figyelembe véve az összes releváns tényezőt.

(4)   A tagállamok kereskedők vagy közvetítők számára engedélyezhetik, hogy szakmai minőségükben eljárva és szigorú biztonsági feltételek mellett A kategóriába sorolt tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket és lőszert szerezzenek meg, gyártsanak, hatástalanítsanak, javítsanak, szolgáltassanak, adjanak át és tartsanak.

(5)   A tagállamok múzeumok számára engedélyezhetik, hogy – szigorú biztonsági feltételek mellett – A kategóriába sorolt tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket és lőszert szerezzenek meg és tartsanak.

(6)   A tagállamok céllövészek számára engedélyezhetik, hogy az A kategória 6. vagy 7. pontjába sorolt félautomata tűzfegyvereket szerezzenek meg és tartsanak az alábbi feltételek mellett:

a)

a 6. cikk (2) bekezdésének alkalmazása alapján szerzett releváns információk kielégítő értékelése;

b)

bizonyíték benyújtása arról, hogy az érintett céllövész az érintett tagállam valamely hivatalosan elismert sportlövő szervezete által vagy valamely hivatalosan elismert nemzetközi sportlövő szövetség által elismert lövészeti versenyekre aktívan gyakorol vagy ilyen versenyeken vesz részt; valamint

c)

olyan, valamely hivatalosan elismert sportlövő szervezet tanúsítványának benyújtása, amely igazolja, hogy:

i.

a céllövész valamely lövészeti klub tagja és annak keretében legalább 12 hónapja rendszeresen gyakorolja a céllövészetet, és

ii.

az érintett tűzfegyver kielégíti valamely hivatalosan elismert nemzetközi sportlövő szövetség által elismert valamely lövészeti szakág gyakorlására vonatkozó előírásokat.

Az A kategória 6. pontjába sorolt tűzfegyverek esetében azok a tagállamok, amelyek kötelező sorkatonai szolgálaton alapuló katonai rendszert alkalmaznak és az elmúlt ötven évben olyan rendszert állítottak fel, amely szerint a kötelező sorkatonai szolgálat teljesítését követően a hadsereget elhagyó személyeknek rendszerszerűen katonai tűzfegyvereket adnak át, az ilyen személyek számára céllövész minőségükben engedélyezhetik egy darab, a kötelező sorkatonai szolgálat időtartama alatt használt tűzfegyver megtartását. Ezeket a tűzfegyvereket a vonatkozó hatóságnak félautomata tűzfegyverré kell átalakítania, és rendszeres időközönként ellenőriznie kell, hogy az ezeket a tűzfegyvereket használó személyek nem jelentenek-e veszélyt a közbiztonságra. Az első albekezdés a), b) és c) pontjában foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.

(7)   Az e cikk alapján kiadott engedélyeket öt évet nem meghaladó időközönként rendszeresen felül kell vizsgálni.

10. cikk

(1)   Senki nem szerezhet B kategóriába sorolt tűzfegyvert egy tagállam területén anélkül, hogy arra az adott tagállam engedélyt adott volna.

Nem adható ilyen engedély egy másik tagállamban honos személynek e tagállam előzetes hozzájárulása nélkül.

(2)   Senkinek a birtokában nem lehet B kategóriába sorolt tűzfegyver egy tagállam területén anélkül, hogy az adott tagállam arra engedélyt adott volna. Ha ez a személy egy másik tagállamban honos személy, a másik tagállamot erről tájékoztatni kell.

(3)   A B kategóriába sorolt tűzfegyver megszerzésére szóló, valamint birtoklására vonatkozó engedélyezés egyetlen közigazgatási határozat formájában is történhet.

(4)   A tagállamok megfontolhatják, hogy olyan személyek részére, akik teljesítik a tűzfegyverre vonatkozó engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket, többéves engedélyt adjanak minden engedélyköteles tűzfegyver megszerzésére és tartására a következők sérelme nélkül:

a)

az illetékes hatóságok értesítésének kötelezettsége az átruházásokról;

b)

annak időszakos ellenőrzése, hogy ezek a személyek továbbra is megfelelnek-e a feltételeknek; és

c)

a nemzeti jogszabályban megállapított, a tartásra vonatkozó maximális időszak.

A tűzfegyvertartási engedélyt rendszeresen, öt évet nem meghaladó időközönként felül kell vizsgálni. Az engedély megújítható vagy meghosszabbítható, ha azok a feltételek, amelyek alapján megadták, továbbra is teljesülnek.

(5)   A tagállamok dönthetnek arról, hogy az A kategória 6., 7. vagy 8. pontjába tartozó, 2017. június 13. előtt B kategóriába sorolt, jogszerűen megszerzett és nyilvántartásba vett félautomata tűzfegyverek engedélyét az ezen irányelvben meghatározott egyéb feltételeknek megfelelően megerősítik, megújítják vagy meghosszabbítják. A tagállamok lehetővé tehetik továbbá ilyen tűzfegyverek megszerzését az ezen irányelvnek megfelelő tagállami engedéllyel rendelkező más személyek számára.

(6)   A tagállamok szabályokat fogadnak el annak érdekében, hogy a 2008. július 28-án hatályban lévő nemzeti jog értelmében B kategóriába sorolt tűzfegyverekre vonatkozó engedéllyel rendelkező személyeknek ne legyen szükséges kérvényezniük az általuk az említett dátum előtt tartott C vagy D kategóriás tűzfegyverek engedélyezését. A C vagy D kategóriás tűzfegyverek bármilyen átruházásának feltétele azonban, hogy az átvevő szerezzen hozzá engedélyt, vagy rendelkezzen engedéllyel, illetve a nemzeti jogszabályokkal összhangban kifejezetten jogosult legyen ilyen tűzfegyverek tartására.

11. cikk

(1)   Senkinek a birtokában nem lehet C kategóriába sorolt tűzfegyver, kivéve, ha bejelentette a tűzfegyver tartásának helye szerinti tagállam hatóságainál.

A tagállamok 2021. március 14-ig elfüggeszthetik a C kategória 5., 6. és 7. pontjában felsorolt tűzfegyverek bejelentésére vonatkozó kötelezettség alkalmazását a 2018. szeptember 14. előtt megszerzett tűzfegyverek esetében.

(2)   Minden eladónak, kereskedőnek és magánszemélynek tájékoztatnia kell annak a tagállamnak a hatóságait a C kategóriába sorolt tűzfegyverek átruházásáról és átadásáról, amelyben az átruházás vagy átadás történik, a tűzfegyver és az azt megszerző személy azonosításához szükséges adatok feltüntetésével. Ha az ilyen tűzfegyvert megszerző személy egy másik tagállamban honos, az a tagállam, amelyben a megszerzés történt, valamint a tűzfegyvert megszerző személy tájékoztatja az említett másik tagállamot.

(3)   Ha egy tagállam a területén megtiltja, vagy engedélyhez köti egy B vagy C kategóriába sorolt tűzfegyver megszerzését és tartását, erről tájékoztatja a többi tagállamot, amelyek ezt a tényt az általuk a 17. cikk (2) bekezdése értelmében ilyen tűzfegyverre vonatkozóan kiadott európai tűzfegyvertartási igazolványban egyértelműen feltüntetik.

12. cikk

(1)   Egy A, B vagy C kategóriába sorolt tűzfegyver átadása a 9., a 10. és a 11. cikkben megállapított kötelezettségek teljesülésének függvényében megengedett egy olyan személy számára, aki nem a kérdéses tagállamban honos, ha:

a)

ha a tűzfegyvert megszerző személy a 16. cikknek megfelelően engedélyt kapott, hogy a tűzfegyvert a lakóhelye szerinti országba bevigye;

b)

ha a tűzfegyvert megszerző személy írásos nyilatkozatot nyújt be tanúsítva és igazolva azt a szándékát, hogy tűzfegyvert birtokoljon abban a tagállamban, ahol a megszerzés történt, feltéve hogy teljesíti az adott tagállamban érvényes, megszerzésre előírt jogi feltételeket.

(2)   A tagállamok engedélyezhetik tűzfegyverek ideiglenes átadását az általuk megállapítandó eljárásoknak megfelelően.

13. cikk

(1)   A lőszer megszerzésére és tartására vonatkozó szabályok megegyeznek az azon tűzfegyverek tartására vonatkozó előírásokkal, amelyekhez a lőszert szánják.

A 20 tölténynél nagyobb befogadóképességű központi gyújtású félautomata tűzfegyverek vagy 10 tölténynél nagyobb befogadóképességű hosszú tűzfegyverek töltőszerkezeteinek megszerzése csak olyan személyek számára engedélyezhető, akik számára engedélyt a 9. cikk alapján adtak ki, vagy a 10. cikk (5) bekezdése alapján megerősített, megújított vagy meghosszabbított engedélyt adtak ki.

(2)   A kereskedők és közvetítők visszautasíthatják a lőszerek egybeszerelt lőszereinek vagy a lőszer-alkotóelemeknek a megszerzésével kapcsolatos olyan ügyletek teljesítését, amelyeket jellegük vagy nagyságrendjük miatt észszerűen gyanúsnak ítélnek, és bármely ilyen tervezett ügyletet jelentenek az illetékes hatóságoknak.

14. cikk

(1)   A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy kizárólag vaktöltények, irritáló anyagok, egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai jelzőtöltények kilövésére tervezett tölténytartóval rendelkező eszközöket ne lehessen átalakítani sörét, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére.

(2)   A tagállamok tűzfegyvernek minősítik a kizárólag vaktöltények, irritáló anyagok, egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai jelzőtöltények kilövésére tervezett tölténytartóval rendelkező eszközöket, amelyek átalakíthatók sörét, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére.

(3)   A Bizottság műszaki előírásokat meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 2018. szeptember 14-én vagy azt követően gyártott vagy az Unióba behozott riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy azokat ne lehessen sörét, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére átalakítani. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 20. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

15. cikk

(1)   A tagállamok szabályokat állapítanak meg arra vonatkozóan, hogy a tűzfegyverek hatástalanítását az illetékes hatóságnak kell ellenőriznie annak biztosítására, hogy a tűzfegyveren elvégzett módosítások következtében az adott tűzfegyver alapvető alkotóelemei véglegesen használhatatlanná váljanak, és azoknak a tűzfegyver reaktiválását bármely módon lehetővé tevő eltávolítása, kicserélése vagy módosítása lehetetlen legyen. A tagállamok az említett ellenőrzés keretében tanúsítvány és a tűzfegyver hatástalanítását igazoló okmány kiadását és erre a célra a tűzfegyveren jól látható megjelölés elhelyezését írják elő.

(2)   A Bizottság hatástalanítási előírásokat és technikákat meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogad el annak biztosítására, hogy a tűzfegyver valamennyi alapvető alkotóeleme véglegesen használhatatlanná váljék, és azoknak a tűzfegyver reaktiválását bármely módon lehetővé tevő eltávolítása, kicserélése vagy módosítása lehetetlenné váljék. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 20. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   A (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok nem vonatkoznak az alkalmazásuk kezdőnapját megelőzően hatástalanított tűzfegyverekre, kivéve, ha azokat átszállítják egy másik tagállamba vagy azokat ezen időpont után hozzák forgalomba.

(4)   A tagállamok a 2017. június 13-át követő két hónapon belül értesíthetik a Bizottságot a 2016. április 8. előtt alkalmazott, hatástalanításra vonatkozó nemzeti előírásaikról és technikáikról és megindokolhatják, hogy e hatástalanításra vonatkozó nemzeti előírások és technikák által biztosított biztonsági szint miért egyenértékű a 2016. április 8-től alkalmazandó (EU) 2015/2403 bizottsági végrehajtási rendelet (20) I. mellékletében meghatározott, a tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó műszaki előírások által biztosított biztonsági szinttel.

(5)   Amikor a tagállamok a (4) bekezdés szerint értesítik a Bizottságot, a Bizottság az értesítést követően legkésőbb 12 hónapon belül végrehajtási jogi aktusokat fogad el arról, hogy e hatástalanításra vonatkozó nemzeti előírások és technikák biztosítják-e azt, hogy a tűzfegyverek hatástalanítása a 2016. április 8-től alkalmazandó (EU) 2015/2403 végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott, a tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó műszaki előírásokkal egyenértékű biztonsági szinten történt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 20. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)   Az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának kezdőnapjáig a 2016. április 8. előtt alkalmazott, hatástalanításra vonatkozó nemzeti előírások és technikák alapján hatástalanított tűzfegyvereknek más tagállamba történő átszállítás, illetve forgalomba hozatal esetén meg kell felelniük az (EU) 2015/2403 végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott, a tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó műszaki előírásoknak.

(7)   A 2016. április 8-tól alkalmazandó (EU) 2015/2403 végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott, a tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó műszaki előírások által biztosított biztonsági szinttel egyenértékűnek minősített, hatástalanításra vonatkozó nemzeti előírások és technikák alapján 2016. április 8. előtt hatástalanított tűzfegyverek hatástalanított tűzfegyvereknek minősülnek abban az esetben is, ha azokat más tagállamokba szállítják át vagy azokat az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának kezdőnapja után hozzák forgalomba.

3. FEJEZET

A FEGYVEREK UNIÓN BELÜLI MOZGÁSÁRA VONATKOZÓ ALAKI KÖVETELMÉNYEK

16. cikk

(1)   A 17. cikk sérelme nélkül tűzfegyvereket egyik tagállamból egy másikba csak az e cikkben meghatározott eljárással összhangban lehet átszállítani. Ez az eljárás alkalmazandó a tűzfegyvereknek a 2011/83/EU irányelv 2. cikkének 7. pontjában meghatározott, távollevők között kötött szerződések révén történő értékesítését követő átadására is.

(2)   Amennyiben valamely tűzfegyvert egy másik tagállamba kívánnak átszállítani, az érintett személynek – a szállítást megelőzően – az alábbi adatokat kell benyújtania azon tagállam számára, amelyben az adott tűzfegyver található:

a)

a tűzfegyvert eladó vagy a tűzfegyvertől megváló személy és az azt megvásárló vagy megszerző személy, vagy – adott esetben – a tulajdonos neve és címe;

b)

az a cím, ahová a tűzfegyvereket küldeni vagy szállítani kell;

c)

az elküldendő vagy szállítandó tűzfegyverek száma;

d)

a tűzfegyver azonosítását lehetővé tevő adatok, valamint annak jelzése, hogy a tűzfegyver átesett az 1969. évi egyezmény szerint történő ellenőrzésen;

e)

a szállítóeszköz;

f)

az indulás időpontja és az érkezés várható időpontja.

Nem kell megadni az e) és az f) pontban említett információt, ha az átadás kereskedők között történik.

A tagállam köteles megvizsgálni a tűzfegyverek átadásának lebonyolításakor betartandó feltételeket, különösen a biztonságra vonatkozókat.

Amikor egy tagállam ilyen átadást engedélyez, kibocsátja az első albekezdésben foglalt valamennyi adatot tartalmazó engedélyt. Ez az engedély addig kíséri a tűzfegyvert, amíg az el nem éri rendeltetési helyét; azt minden alkalommal be kell mutatni, amikor a tagállamok hatóságai kérik.

(3)   Az ezen irányelv hatálya alól a 2. cikk (2) bekezdése értelmében kivett hadifegyverek kivételével a tűzfegyverek szállítása esetén valamennyi tagállam megadhatja a kereskedőknek azt a jogot, hogy az e cikk (2) bekezdésében említett előzetes engedély nélkül tűzfegyvert szállítsanak át területéről egy másik tagállamban letelepedett kereskedő számára. E célból a tagállam egy legfeljebb három évre szóló engedélyt bocsát ki, amelyet indokolt határozattal bármikor felfüggeszthet vagy visszavonhat. Az ilyen engedélyre hivatkozó okmány addig kíséri a tűzfegyvert, amíg az el nem éri rendeltetési helyét. Az okmányt minden alkalommal be kell mutatni, amikor a tagállamok hatóságai kérik.

Az átadás előtt a kereskedő a (2) bekezdés első albekezdésében felsorolt valamennyi adatot közli azon tagállam hatóságaival, ahonnan a szállítás történik. E hatóságok – adott esetben helyszíni – ellenőrzéseket végeznek a kereskedő által közölt információk és az átadás tényleges jellemzői megfelelésének ellenőrzésére. A kereskedő megfelelő időben közli ezeket az adatokat.

(4)   Minden tagállam a többi tagállam rendelkezésére bocsát egy listát azokról a tűzfegyverekről, amelyek területére történő szállítása előzetes hozzájárulása nélkül engedélyezhető.

Ezt a tűzfegyverlistát közölni kell azokkal a kereskedőkkel, akik megszerezték az engedélyt tűzfegyverek előzetes hozzájárulás nélküli átszállítására a (3) bekezdésben megállapított eljárás szerint.

17. cikk

(1)   Ha a 16. cikkben előírt eljárást nem alkalmazzák, nem megengedett a tűzfegyver birtoklása két vagy több tagállamon keresztül történő utazás során, kivéve, ha az érintett személy megszerezte ezen tagállamok mindegyikének engedélyét.

A tagállamok egy vagy több útra vonatkozóan maximum egyéves időtartamra adhatnak ilyen engedélyt, amely meghosszabbítható. Ezeket az engedélyeket be kell jegyezni az európai tűzfegyvertartási igazolványba, amelyet minden alkalommal be kell mutatni, amikor a tagállamok hatóságai kérik.

(2)   Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére a vadászok és történelmi eseményeket eljátszó csoportok C kategóriába sorolt tűzfegyvereket, a céllövészek pedig B és C kategóriába sorolt tűzfegyvereket, valamint az A kategóriába sorolt, egy vagy több olyan tűzfegyvert tarthatnak a 16. cikk (2) bekezdésében említett előzetes engedély nélkül, amelyeket a 9. cikk (6) bekezdése alapján engedélyeztek vagy amelyek engedélyét a 10. cikk (5) bekezdése alapján megerősítették, megújították vagy meghosszabbították, ha tevékenységük folytatása céljából átutaznak két vagy több tagállamon, feltéve, hogy:

a)

rendelkeznek az ilyen tűzfegyvert vagy tűzfegyvereket felsoroló európai tűzfegyvertartási igazolvánnyal; és

b)

megfelelően meg tudják indokolni utazásukat, különösen meghívónak vagy a céltagállamban történő vadászati vagy céllövészeti tevékenységükre vagy történelmi események eljátszására vonatkozó egyéb igazolás bemutatásával.

A tagállamok nem köthetik az európai tűzfegyvertartási igazolvány elfogadását semmiféle díj, illetve illeték megfizetéséhez.

Ugyanakkor, az e bekezdés első albekezdésében említett eltérés nem vonatkozik olyan tagállamba történő utazásokra, amely a 11. cikk (3) bekezdése alapján tiltja vagy engedélyhez köti a kérdéses tűzfegyver megszerzését és tartását. Ebben az esetben egy ilyen irányú egyértelmű nyilatkozatot kell az európai tűzfegyvertartási igazolványba bejegyezni. A tagállamok megtagadhatják továbbá ezen eltérés alkalmazását olyan, A kategóriába sorolt tűzfegyverek esetében, amelyeket a 9. cikk (6) bekezdése alapján engedélyeztek vagy amelyek engedélyét a 10. cikk (5) bekezdése alapján megerősítették, megújították vagy meghosszabbították.

A 24. cikkben említett jelentéssel kapcsolatban a Bizottság a tagállamokkal történő konzultációt követően mérlegeli a harmadik albekezdés alkalmazásának hatásait, különösen, ami a közrendre és a közbiztonságra gyakorolt hatását illeti.

(3)   A nemzeti okmányok kölcsönös elismerésére vonatkozó megállapodások szerint két vagy több tagállam az ebben a cikkben leírtaknál rugalmasabb intézkedéseket írhat elő a területükön belül tűzfegyverekkel történő mozgásra.

18. cikk

(1)   Minden tagállam közli a tűzfegyverek végleges átadásával kapcsolatban rendelkezésére álló valamennyi hasznos információt azzal a tagállammal, amelynek területére az átadás történt.

(2)   A tagállamok a tűzfegyverek átadására vonatkozóan a 16. cikkben és a tűzfegyvereknek nem honos személyek által történő megszerzésére és birtoklására vonatkozóan a 10. cikk (2) bekezdésében, valamint a 11. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárások során szerzett valamennyi információt legkésőbb az adott átadás időpontjában közlik a rendeltetési hely szerinti tagállamokkal, és adott esetben legkésőbb az átadás időpontjában a tranzittagállamokkal is.

(3)   Ezen irányelv hatékony alkalmazása céljából a tagállamok rendszeresen információt cserélnek a 91/477/EGK irányelv 13. cikkének (3) bekezdése szerint létrehozott kapcsolattartó csoporton belül. Az információ gyűjtésért és továbbításáért, valamint az ezen irányelv 16. cikkének (4) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítéséért felelős nemzeti hatóságokról a tagállamok tájékoztatják egymást és a Bizottságot.

(4)   A tagállamok illetékes hatóságainak elektronikus úton információt kell cserélniük a tűzfegyverek valamely másik tagállamba történő szállítására kiadott engedélyekről, valamint az engedélyek megadásának a 9. és 10. cikkben meghatározottak szerinti megtagadásáról, amennyiben a megtagadás biztonsági,vagy az érintett személy megbízhatóságával kapcsolatos indokokon alapul.

(5)   A Bizottság rendelkezik az e cikkben említett információk cseréjére szolgáló rendszer létrehozásáról.

A Bizottság a 19. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen irányelvnek az elektronikus eszközökkel történő szisztematikus információcserére vonatkozó részletes szabályok meghatározásával történő kiegészítése érdekében.

19. cikk

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 18. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2017. június 13-tól kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 18. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 18. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

20. cikk

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

21. cikk

A tagállamok elfogadnak minden olyan rendelkezést, amely megtiltja, hogy területükre:

a)

a 16. és a 17. cikkben meghatározott esetek kivételével – feltéve, hogy az említett cikkekben foglalt feltételeket teljesítik – tűzfegyvert vigyenek be;

b)

feltéve, hogy azt a kérdéses tagállam nemzeti előírásai megengedik, tűzfegyvernek nem minősülő egyéb fegyvert vigyenek be.

4. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

(1)   A tagállamok fokozzák a fegyverbirtoklás ellenőrzését az Unió külső határain. Különösen azt biztosítják, hogy harmadik országokból érkező, és útjukat egy másik tagállamba folytatni kívánó utazók megfeleljenek a 17. cikk előírásainak.

(2)   Ez az irányelv nem zárja ki a tagállamok vagy a fuvarozó által a szállítóeszköz fedélzetére lépés során történő ellenőrzések végrehajtásának lehetőségét.

(3)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) és a (2) bekezdésben említett ellenőrzések lefolytatásának módjáról. A Bizottság összegyűjti, és valamennyi tagállam rendelkezésére bocsátja ezeket az információkat.

(4)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot nemzeti rendelkezéseikről, beleértve a fegyverek megszerzésre és tartására vonatkozó változásokat is, amennyiben a nemzeti jogszabályok szigorúbbak, mint a szabályozási minimumok, amelyet kötelesek elfogadni. A Bizottság továbbítja az információt a többi tagállamnak.

23. cikk

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

24. cikk

A Bizottság 2020. szeptember 14-ig és azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról, beleértve rendelkezéseinek célravezetőségi vizsgálatát, és adott esetben azzal együtt jogalkotási javaslatot tesz különösen az I. mellékletben szereplő tűzfegyver-kategóriákat, valamint az európai tűzfegyvertartási igazolvány rendszerének megvalósításával, a tűzfegyverek megjelölésével és az olyan új technológiákkal kapcsolatos kérdéseket illetően, mint a 3D nyomtatás, a QR-kódok használata és a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) hatásai.

25. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

26. cikk

Az ezen irányelv III. mellékletének A. részében említett irányelvekkel módosított 91/477/EGK irányelv hatályát veszti, az ezen irányelv III. mellékletének B. részében említett irányelveknek a belső jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket nem érintve.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni és az ezen irányelv IV. mellékletében szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

27. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

28. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 24-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

A. P. ZACARIAS

(1)  HL C 311., 2020.9.18., 52. o.

(2)  Az Európai Parlament 2021. február 9-i álláspontja (A Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. március 9-i határozata.

(3)  A Tanács 91/477/EGK irányelve (1991. június 18.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről (HL L 256., 1991.9.13., 51. o.).

(4)  Lásd a III. melléklet A. részét.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

(6)  A Tanács 2014/164/EU határozata (2014. február 11.) az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményéhez csatolt, a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 89., 2014.3.25., 7. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (az IMI-rendelet) (HL L 316., 2012.11.14., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(9)  A Tanács 2009/315/IB kerethatározata (2009. február 26.) a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról (HL L 93., 2009.4.7., 23. o.).

(10)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(13)  HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(14)  A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(15)  HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(16)  A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(17)  HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(18)  A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).

(20)  A Bizottság (EU) 2015/2403 rendelete (2015. december 15.) a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról (HL L 333., 2015.12.19., 62. o.).

I. MELLÉKLET

I.

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában „fegyver”:

—

az 1. cikkben meghatározott bármilyen tűzfegyver,

—

a nemzeti jogszabályokban meghatározott, a tűzfegyvereken kívüli egyéb fegyverek.

II.

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a tűzfegyvereket az alábbi kategóriákba kell sorolni:

A kategória – Tiltott tűzfegyverek

1.

Robbanó katonai rakéták és kilövőik.

2.

Automata tűzfegyverek.

3.

Más tárgynak álcázott tűzfegyverek.

4.

Áthatoló, robbanó- vagy gyújtólövedékkel felszerelt lőszerek, valamint az ilyen lőszerhez való lövedékek.

5.

Kiterjedő lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedékek, kivéve a vadászati vagy céllövészeti célokat szolgáló fegyverekhez használatosakat, a használatukra jogosult személyek számára.

6.

Félautomata tűzfegyverekké átalakított automata tűzfegyverek a 10. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül.

7.

Az alábbi félautomata központi gyújtású tűzfegyverek bármelyike:

a)

rövid tűzfegyverek, amelyek újratöltés nélkül 21-nél több töltény kilövésére alkalmasak, amennyiben:

i.

a tűzfegyvernek részét képezi egy 20 tölténynél nagyobb befogadóképességű töltőszerkezet; vagy

ii.

abba be van illesztve egy 20 tölténynél nagyobb befogadóképességű eltávolítható töltőszerkezet;

b)

hosszú tűzfegyverek, amelyek újratöltés nélkül 11-nél több töltény kilövésére alkalmasak, amennyiben:

i.

a tűzfegyvernek részét képezi egy 10 tölténynél nagyobb befogadóképességű töltőszerkezet; vagy

ii.

abba be van illesztve egy 10 tölténynél nagyobb befogadóképességű eltávolítható töltőszerkezet.

8.

Félautomata hosszú tűzfegyverek – azaz olyan tűzfegyverek, amelyeket vállból történő lövésre terveztek –, amelyeket behajtható, összehajtható vagy betolható, vagy szerszámok nélkül is eltávolítható válltámaszuknak köszönhetően a funkcionalitásuk elvesztése nélkül is 60 cm-nél rövidebb hosszúságra lehet alakítani.

9.

Az ebbe a kategóriába sorolt bármely tűzfegyver, amelyet vaktöltények, irritáló anyagok, egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények működtetésére, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré alakítottak át.

B kategória – Engedélyhez kötött tűzfegyverek

1.

Ismétlő rövid tűzfegyverek.

2.

Központi gyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek.

3.

Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, amelyek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb.

4.

Félautomata hosszú tűzfegyverek, amelyek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen peremgyújtású tűzfegyverek esetében háromnál több, központi gyújtású tűzfegyverek esetében pedig háromnál több, de tizenkettőnél kevesebb töltény befogadására alkalmas.

5.

Az A kategória 7. pontjának a) alpontjában felsoroltakon kívüli egyéb rövid félautomata tűzfegyverek.

6.

Az A kategória 7 pontjának b) alpontjában felsorolt félautomata hosszú tűzfegyverek, amelyek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen legfeljebb három töltény befogadására alkalmas, ha a töltőszerkezet eltávolítható, vagy ha nem biztos, hogy szokásos szerszámokkal a fegyvert nem lehet olyan fegyverré átalakítani, amelynek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas.

7.

Ismétlő és félautomata hosszú tűzfegyverek huzagolatlan, 60 cm-t meg nem haladó hosszúságú csővel.

8.

Az ebbe a kategóriába sorolt bármely tűzfegyver, amelyet vaktöltények, irritáló anyagok, egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények működtetésére, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré alakítottak át.

9.

Az A kategória 6., 7. vagy 8. pontjában felsoroltaktól eltérő, automata szerkezetű fegyverekre hasonlító, polgári célú félautomata tűzfegyverek.

C kategória – Bejelentéshez kötött tűzfegyverek és fegyverek

1.

A B kategória 7. pontjában felsoroltakon kívüli egyéb ismétlő hosszú tűzfegyverek.

2.

Hosszú tűzfegyverek egylövetű huzagolt csővel.

3.

Az A vagy B kategóriában felsoroltakon kívüli egyéb hosszú félautomata tűzfegyverek.

4.

Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, amelyek teljes hossza 28 cm-nél nem rövidebb.

5.

Az ebbe a kategóriába sorolt bármely tűzfegyver, amelyet vaktöltények, irritáló anyagok, egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények működtetésére, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré alakítottak át.

6.

Az A, B vagy e kategóriába sorolt olyan tűzfegyverek, amelyeket az (EU) 2015/2403 végrehajtási rendeletnek megfelelően hatástalanítottak.

7.

Olyan egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolatlan csővel, amelyeket 2018. szeptember 14-én vagy azt követően hoztak forgalomba.

III.

Ennek a mellékletnek az alkalmazásában a „tűzfegyver” meghatározásának megfelelő tárgyak nem tartoznak a meghatározás alá, ha:

a)

riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy csak a megjelölt célokra használhatók;

b)

antik fegyvereknek tekintik őket azokban az esetekben, ha e fegyverek nem szerepelnek a II. részben meghatározott kategóriákban, és nemzeti jogszabályok hatálya alá tartoznak.

Az uniós szinten történő koordinációtól függően a tagállamok nemzeti szabályozásukat alkalmazhatják ez ebben a részben felsorolt tűzfegyverekre.

IV.

Ennek a mellékletnek az alkalmazásában:

a)

„rövid tűzfegyver”: az a tűzfegyver, amelynek csöve nem haladja meg a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 cm-t;

b)

„hosszú tűzfegyver”: minden egyéb, a rövid tűzfegyveren kívüli tűzfegyver;

c)

„automata tűzfegyver”: olyan tűzfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőbillentyű egyszeri meghúzásával egynél több lövést képes leadni;

d)

„félautomata tűzfegyver”: olyan tűzfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőbillentyű egyszeri meghúzásával csak egy lövést képes leadni;

e)

„ismétlő tűzfegyver”: olyan tűzfegyver, amelyet úgy terveztek, hogy minden lövés leadása után tölténytárból vagy forgódobból a szerkezet kézi működtetésével tölthető újra;

f)

„egylövetű tűzfegyver”: olyan, tölténytár nélküli tűzfegyver, amelynek töltényűrjébe vagy a csőfar töltőnyílásába minden lövés leadása előtt kézzel helyezik be a lőszert;

g)

„áthatoló lövedékkel felszerelt lőszerek”: katonai célra használt lőszerek, amelyeknél a lövedéket köpeny burkolja, és behatoló kemény maggal rendelkezik;

h)

„robbanó lövedékkel felszerelt lőszerek”: katonai célra használt lőszerek, amelyeknél a lövedék olyan töltetet tartalmaz, amely becsapódáskor robban;

i)

„gyújtólövedékeket tartalmazó lőszerek”: katonai célra használt lőszerek, amelyeknél a lövedék olyan vegyi keveréket tartalmaz, amely a levegővel történő érintkezéskor vagy becsapódáskor lángra lobban.

II. MELLÉKLET

EURÓPAI TŰZFEGYVERTARTÁSI IGAZOLVÁNY

Az igazolványnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a)

az igazolvány birtokosának személyazonosságát;

b)

a fegyver vagy tűzfegyver azonosító adatait, beleértve az ezen irányelv szerinti kategóriába sorolást;

c)

az igazolvány érvényességi időtartamát;

d)

az igazolványt kibocsátó tagállam által kitöltendő rovatot (az engedélyek típusa és hivatkozása stb.);

e)

más tagállamok által történő bejegyzésekre szolgáló szakaszt (a területükre való behozatalra vonatkozó engedélyek stb.);

f)

a következő nyilatkozatokat:

„Az ebben az igazolványban említett, A, B vagy C kategóriába sorolt tűzfegyver vagy tűzfegyverek birtokában egy másik tagállamba történő beutazás akkor lehetséges, ha ezen tagállam hatóságai erre vonatkozóan előzetesen engedélyt, illetve engedélyeket adtak. Ezeket az engedélyeket az igazolványban fel lehet tüntetni.

A fent említett előzetes engedély alapvetően nem szükséges C kategóriába sorolt tűzfegyverrel vadászaton vagy történelmi események eljátszásában való részvétel céljából történő utazáshoz, vagy A, B vagy C kategóriába sorolt tűzfegyverrel céllövészeten történő részvétel céljából történő utazáshoz azzal a feltétellel, hogy az utazó rendelkezik tűzfegyvertartási igazolvánnyal és meg tudja indokolni az utazás célját.”

Amennyiben egy tagállam arról tájékoztatta a 11. cikk (3) bekezdése szerint a többi tagállamot, hogy megtiltja, vagy engedélyhez köti bizonyos B vagy C kategóriába sorolt tűzfegyverek tartását, az alábbi nyilatkozatok egyikét is szerepeltetni kell:

„Tilos a … [az érintett állam(ok)] területére a … tűzfegyverrel (a tűzfegyver azonosító adata) történő utazás.”

„A …[az érintett állam(ok)] területére a … tűzfegyverrel (a tűzfegyver azonosító adata) történő utazás engedélyhez kötött.”

III. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és módosításai

(a 26. cikk szerint)

A Tanács 91/477/EGK irányelve

(HL L 256., 1991.9.13., 51. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/51/EK irányelve

(HL L 179., 2008.7.8., 5. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/853 irányelve

(HL L 137., 2017.5.24., 22. o.)

B. RÉSZ

A belső jogba való átültetésre vonatkozó határidők

(a 26. cikk szerint)

Irányelv

Az átültetés határideje

91/477/EGK

1992. december 31.

2008/51/EK

2010. júlus 28.

(EU) 2017/853

2018. szeptember 14. (1)

(1)  Ugyanakkor az (EU) 2017/853 irányelv 2. cikkének (2) bekezdése értelmében „E cikk (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ezen irányelvvel módosított 91/477/EGK irányelv 4. cikke (3) és (4) bekezdésének 2019. december 14-ig megfeleljenek.”

IV. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

91/477/EGK irányelv

Ez az irányelv

1. cikk

1. cikk

2. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk

4. cikk, (1) és (2) bekezdés

4. cikk, (1) és (2) bekezdés

4. cikk, (2a) bekezdés

4. cikk, (3) bekezdés

4. cikk, (3) bekezdés

4. cikk, (4) bekezdés

4. cikk, (4) bekezdés

4. cikk, (5) bekezdés

4. cikk, (5) bekezdés

4. cikk, (6) bekezdés

4a. cikk

5. cikk

5. cikk

6. cikk

5a. cikk

7. cikk

5b. cikk

8. cikk

6. cikk

9. cikk

7. cikk, (1)-(4) bekezdés

10. cikk, (1)-(4) bekezdés

7. cikk, (4a) bekezdés

10. cikk, (5) bekezdés

7. cikk, (5) bekezdés

10. cikk, (6) bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

11. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

8. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

–

–

11. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

8. cikk, (2) és (3) bekezdés

11. cikk, (2) és (3) bekezdés

9. cikk, (1) bekezdés, bevezető fordulat

12. cikk, (1) bekezdés, bevezető fordulat

9. cikk, (1) bekezdés, első franciabekezdés

12. cikk, (1) bekezdés, a) pont

9. cikk, (1) bekezdés, második franciabekezdés

12. cikk, (1) bekezdés, b) pont

9. cikk, (2) bekezdés

12. cikk, (2) bekezdés

10. cikk

13. cikk

10a. cikk

14. cikk

10b. cikk

15. cikk

11. cikk, (1) bekezdés

16. cikk, (1) bekezdés

11. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, bevezető fordulat

16. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, bevezető fordulat

11. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, első franciabekezdés

16. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a) pont

11. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, második franciabekezdés

16. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, b) pont

11. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, harmadik franciabekezdés

16. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, c) pont

11. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, negyedik franciabekezdés

16. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, d) pont

11. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, ötödik franciabekezdés

16. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, e) pont

11. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, hatodik franciabekezdés

16. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, f) pont

11. cikk, (2) bekezdés, második, harmadik és negyedik albekezdés

16. cikk, (2) bekezdés, második, harmadik és negyedik albekezdés

11. cikk, (3) és (4) bekezdés

16. cikk, (3) és (4) bekezdés

12. cikk

17. cikk

13. cikk

18. cikk

13a. cikk

19. cikk

13b. cikk

20. cikk

14. cikk, bevezető fordulat

21. cikk, bevezető fordulat

14. cikk, első franciabekezdés

21. cikk, a) pont

14. cikk, második franciabekezdés

21. cikk, b) pont

15. cikk

22. cikk

16. cikk

23. cikk

17. cikk

24. cikk

18. cikk

–

–

25., 26. és 27. cikk

19. cikk

28. cikk

I. melléklet

I. melléklet

II. melléklet

II. melléklet

–

III. melléklet

–

IV. melléklet
Top