EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32019D1037

A Bizottság (EU) 2019/1037 határozata (2016. május 23.) a Dánia által végrehajtott, kapcsolt energiatermelési létesítményeket és egy villamosenergia-szolgáltatót érintő, SA.32184 – 2013/C (korábbi 2013/NN) és SA.32669 – 2013/C (korábbi 2013/NN) számú intézkedésekről, amelyek hatással vannak a szabályozási villamosenergia-piacra (az értesítés a C(2016) 3003. számú dokumentummal történt) (EGT-vonatkozású szöveg.)

C/2016/3003

OJ L 168, 25.6.2019, p. 3–15 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2019/1037/oj

25.6.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 168/3


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1037 HATÁROZATA

(2016. május 23.)

a Dánia által végrehajtott, kapcsolt energiatermelési létesítményeket és egy villamosenergia-szolgáltatót érintő, SA.32184 – 2013/C (korábbi 2013/NN) és SA.32669 – 2013/C (korábbi 2013/NN) számú intézkedésekről, amelyek hatással vannak a szabályozási villamosenergia-piacra

(az értesítés a C(2016) 3003. számú dokumentummal történt)

(Csak a dán nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután az említett rendelkezéseknek (1) megfelelően felhívta az érdekelt feleket észrevételeik megtételére, és tekintettel a benyújtott észrevételekre,

mivel:

1.   AZ ELJÁRÁS

(1)

2011. január 29-i keltezéssel, elektronikus benyújtás útján a Bizottsághoz panasz érkezett, amelyben a Smørum Kraftvarme aggályának adott hangot a DONG Energynek nyújtott állítólagos jogellenes állami támogatással kapcsolatban. A panasz nyilvántartásba vételére SA.32184 ügyszámmal került sor.

(2)

Egy 2011. február 23-i keltezésű levélben a Bizottsághoz panasz érkezett a dán villamosenergia-szabályozók egyesületétől (Brancheforeningen for Regulerkraft I Danmark, a továbbiakban: BRD), amelyben a BRD aggályainak adott hangot a decentralizált kapcsolt energiatermelő létesítmények (a továbbiakban: DCHP létesítmények) és a DONG Energy számára nyújtott feltételezett jogellenes állami támogatás kapcsán. A panasz nyilvántartásba vételére SA.32669 ügyszámmal került sor.

(3)

A további levelezés és a panaszosok által felvetett kérdések értékelése nyomán a Bizottság 2013. június 5-i keltezésű levelében tájékoztatta Dániát, hogy a két panaszban tett állítások tekintetében a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat).

(4)

Dánia 2013. július 8-án nyújtotta be észrevételeit.

(5)

2013. augusztus 8-án az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot közzétették Az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy az intézkedéssel kapcsolatban nyújtsák be észrevételeiket.

(6)

A Bizottság a BRD-től 2013. szeptember 5-én és 2014. március 10-én, a DONG Energytől pedig 2013. szeptember 9-én kapott észrevételeket. A Smørum Kraftvarme-tól nem érkezett észrevétel. A Bizottság az észrevételeket továbbította Dániának, amelynek lehetősége nyílt reagálni. Dánia a harmadik felek észrevételeivel kapcsolatos észrevételeit 2014. március 17-én és 2014. december 9-én nyújtotta be.

(7)

A Bizottság további kérdéseire Dánia 2015. február 5-én, 2015. június 10-én és 2015. december 7-én reagált.

2.   AZ INTÉZKEDÉSEK RÉSZLETES LEÍRÁSA

2.1.   Háttér

2.1.1.   A dán átvitelirendszer-üzemeltető, az Energinet.dk

(8)

Dániában az átvitelirendszer-üzemeltető az Energinet.dk. Az Energinet.dk-ról szóló törvény előírja, hogy az Energinet.dk köteles rendszerüzemeltetési és villamosenergia-átviteli tevékenységeket végezni, ideértve a független átvitelirendszer-üzemeltetőként történő működést is. Az Energinet.dk felelős az ellátás biztonságának garantálásáért, és e feladata végrehajtása során köteles fenntartani az összekapcsolt villamosenergia-ellátási rendszer műszaki minőségét, illetve a rendszeren belüli egyensúlyt, továbbá köteles biztosítani, hogy a rendszer megfelelő termelési kapacitással rendelkezik.

(9)

Az Energinet.dk független közvállalkozás, amelynek működését az Energinet.dk-ról szóló törvény szabályozza. Különálló jogi személy, amely egy felügyelőbizottság irányítása alatt áll. A felügyelőbizottság tizenegy tagjából nyolcat (beleértve az elnököt is) a dán éghajlat-, energia- és építésügyi miniszter jelöl ki. A miniszter negyedévente ülésezik a felügyelőbizottsággal, és ezen felül ad hoc üléseket is összehívhat. A felügyelőbizottság tagjai kötelesek egy alkalmas ügyvezető testületet alkalmazni, amely az Energinet.dk mindennapos üzletvitelét irányítja. Az Energinet.dk irányítást gyakorol saját beruházási és működési alapja fölött.

2.1.2.   A dán villamosenergia-piac és kiegészítőszolgáltatás-piac

(10)

A villamosenergia-piacokon a piaci szereplők szabadon kereskedhetnek a villamosenergiával még azelőtt, hogy a villamosenergia előállítása vagy felhasználása megtörténne (a továbbiakban: „valósidő”). A „másnapi piac” kifejezés azt a piacot jelöli, ahol a villamos energia kereskedelmére egy nappal azelőtt kerül sor, hogy a kereskedelem tárgyát képező villamos energiát át kell adni vagy fel kell használni. A „napon belüli piac” kifejezés azt a piacot jelöli, ahol a villamos energia kereskedelmére egy nap és egy óra közötti időtartammal azelőtt kerül sor, hogy a kereskedelem tárgyát képező villamos energiát át kell adni vagy fel kell használni. A napon belüli kereskedelem végén, az úgynevezett „kapuzáráskor” (ami Dániában a valós időnél egy órával korábban van), az átvitelirendszer-üzemeltető irányítása alá vonja a piacot, így biztosítva a kereslet és a kínálat egyensúlyát a villamosenergia-piacon, valamint a rendszer stabilitásának megőrzését. Dániában a kapuzárás utáni időszakot a szabályozási villamosenergia-piacnak nevezik.

(11)

Az átvitelirendszer-üzemeltető – annak érdekében, hogy a szabályozási villamosenergia-piacot a rendszer kiegyensúlyozásával segítse – kiegészítő szolgáltatásokat vásárol. Dániában az Energinet.dk e szolgáltatásokat előzetesen, egyedileg megtárgyalt szerződések útján, valamint az úgynevezett tartalékpiacon aukciók keretében vásárolja meg, és emellett a szabályozási villamosenergia-piacon is vásárol kiegészítő szolgáltatásokat.

(12)

A tartalékpiacon az Energinet.dk a tartalékokra vonatkozó szerződéseket köt, amelyek értelmében az üzemeltetők felé azért történik kifizetés, hogy utasítás esetén készen álljanak energia szállítására. Az ilyen szerződéseket kötő üzemeltetők kötelesek a szabályozási villamosenergia-piacon ajánlatokat tenni.

(13)

A szabályozási villamosenergia-piacon az Energinet.dk felhívhatja a tartalékra vonatkozó szerződéseket aláíró üzemeltetőket és az egyéb szereplőket arra, hogy villamosenergia-termelésük növelése vagy csökkentése céljából nyújtsanak be önkéntes ajánlatokat.

(14)

Dániában a villamosenergia-átviteli hálózat két térségből áll: Dánia nyugati részéből (a továbbiakban: DK1) és Dánia keleti részéből (a továbbiakban: DK2). A DK1-ben működő átviteli hálózat a németországi, norvégiai és svédországi átviteli hálózatokkal van összekapcsolva, míg a DK2-ben működő átviteli hálózat a németországi és svédországi átviteli hálózatokkal. A DK1 és a DK2 közötti átviteli kapcsolat kialakítására első alkalommal 2010-ben került sor, a 600 MW-os nagy-bælti átviteli kapcsolat formájában.

2.1.3.   Az Energinet.dk és a DONG Energy közötti, a tartalék villamos energiára vonatkozó szerződés

(15)

2010. december 21-én az Energinet.dk ötéves szerződést írt alá DONG Energyvel, amelynek értelmében a DONG Energy a DK2-ben kiegészítő szolgáltatásokat volt köteles nyújtani. A szerződés 2011 januárjától 2015 végéig volt érvényben, és 300 MW gyors tartalékra (amelyet az Energinet.dk kérésére 15 percen belül kell szállítani) és 375 MW lassú tartalékra (amelyet két órán belül kell szállítani) vonatkozott. E tartalékokat a DONG Energy erőműveiben (Kyndbyi, Masnedø) kellett biztosítani.

(16)

A szerződés tartalmazott rögzített költségelemeket (amelyek célja annak biztosítása volt, hogy az Energinet.dk számára legyenek használatra elérhetők a szolgáltatások a szabályozási villamosenergia-piacon), valamint tartalmazta a ténylegesen igényelt és nyújtott szolgáltatások használati díjának kifizetését. A DONG Energy számára évente kifizethető maximális összeg 191 millió DKK volt, ami a szerződés ötéves időtartamára számítva 955 millió DKK (körülbelül 128 millió EUR) összeget tett ki.

(17)

A szerződést 2013. február 8-án módosították azért, hogy a DONG Energy felé kompenzálják a nitrogén-oxidot (NOx) érintő dániai adók módosításainak hatását, vagyis azt, hogy megnőttek a szerződéses szolgáltatások nyújtásának költségei. A módosítás időpontjában érvényben lévő adó alapján a szerződésben szereplő rögzített költségelemet a 2013. január 1-jétől2015. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan évi 827 000 DKK összeggel megemelték. Ez az Energinet.dk számára körülbelül 332 000 EUR összegű összes többletköltséget jelentett.

2.1.4.   A nagy-bælti átviteli kapcsolat kapacitásának tartalékolása kiegészítő szolgáltatások céljára

(18)

A nagy-bælti átviteli kapcsolat 600 MW-os villamosenergia-átviteli kapacitását teljes egészében vagy részben a DK1 és a DK2 közötti energiakereskedelemre lehetett fordítani, vagy tartalékolni lehetett annak biztosítására, hogy az Energinet.dk a kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által biztosított villamos energiát szállítani tudja a DK1 és a DK2 között.

(19)

A DONG Energyvel való szerződéskötés előtt az Energinet.dk a számítások alapján azt állapította meg, hogy a szerződésben lekötendő igényel tartalék villamos energia összesen 600 MW a DK1-ben és 600 MW a DK2-ben. A nagy-bælti átviteli kapcsolat kiépítése előtt az Energinet.dk kénytelen volt külön szerződéseket kötni 600 MW tartalék villamos energiáról a DK1 és 600 MW tartalék villamos energiáról a DK2 esetében.

(20)

A nagy-bælti átviteli kapcsolat kiépítésének gazdasági oka részben az volt, hogy az üzembe helyezés után a tartalék kapacitás megosztható lett a DK1 és a DK2 között, és így csökkenthető lett az Energinet.dk által megvásárolandó tartalékvillamosenergia-kapacitás. 2010 júliusában az Energitilsynet (a dán energiaügyi szabályozási hatóság) jóváhagyott egy rendszert, amelyen belül az Energinet.dk a nagy-bælti átviteli kapcsolaton kapacitást tartalékolhatott a DK2-ből (a DONG Energy által nyújtandó szerződéses kiegészítő szolgáltatások helyszínéről) a DK1-be irányuló, a tartalékra vonatkozó szerződésben előírt szolgáltatások átvitele céljából. Így az Energinet.dk a DK1-ben igényelt, a tartalékkal kapcsolatos szerződéses szolgáltatások mennyiségét 600 MW-ről 300 MW-ra tudta csökkenteni.

(21)

Általában elmondható, hogy a nagy-bælti átviteli kapcsolaton keresztül a villamos energia a legalacsonyabb árakkal jellemezhető térségből a legmagasabb árakkal jellemezhető térség felé áramlik. Az Energitilsynet által elfogadott rendszerben:

a)

Abban az esetben, ha a másnapi kereskedelem zárásakor az várható, hogy a DK2-ből a DK1-be 300 MW-nál kevesebb villamos energia áramlik, 300 MW-nyi kapacitást „tartalékolnak” a DK2-ből a DK1-be történő áramlás céljára, amely mennyiség a napon belüli kereskedelem szereplői számára nem lesz elérhető.

b)

Abban az esetben, ha a másnapi kereskedelem zárásakor az várható, hogy a DK2-ből a DK1-be 300 MW-nál több villamos energia áramlik, minden fennmaradó kapacitást a DK2-ből a DK1-be történő áramlás céljára tartalékolnak.

(22)

2012. október 30-án az Energitilsynet úgy döntött, hogy a (20) és (21) preambulumbekezdésben leírt kapacitástartalékolási rendszert 2013. január 1-jei hatállyal megszünteti.

2.1.5.   A kapcsolt energiatermelés céljára nyújtott támogatás Dániában (az N 602/2004. számú intézkedés)

(23)

2005. november 9-én a Bizottság jóváhagyott hat, állami támogatással kapcsolatos dániai intézkedést, valamint a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánította azokat. Ezek az intézkedések a szélenergiából történő energiatermelésre, a szélenergiától eltérő megújuló energiaforrásokból történő energiatermelésre, valamint a kapcsolt energiatermelési létesítményekben (a továbbiakban: CHP létesítmények) történő energiatermelésre vonatkoztak. A döntés nyilvántartásban vétele az N602/2004 szám alatt történt (COM(2005)3910, a továbbiakban: N602/2004. sz. bizottsági határozat).

(24)

Ezek az intézkedések a következőkben foglalhatók össze:

a)

Nagyon kisméretű CHP létesítmények (< 5 MW): A továbbiakban is jogosultak a rögzített árakra (háromlépcsős tarifarendszer), de lehetőség van az alapösszeg módosítására (árkiegészítés).

b)

Kisméretű CHP létesítmények (< 10 MW): A 2006 végéig tartó átmeneti időszakban lehetőségük van arra, hogy továbbra is rögzített árat kapjanak (háromlépcsős tarifarendszer), majd ezután kötelesek átállni az alapösszeg alkalmazására;

c)

Nagyméretű CHP létesítmények (minimum 10 MW): A 2004 végéig tartó átmeneti időszakban lehetőségük van arra, hogy továbbra is rögzített árat kapjanak (háromlépcsős tarifarendszer), majd ezután kötelesek átállni az alapösszeg alkalmazására.

(25)

Dánia megerősítette, hogy a bejelentett rendszerekből profitáló CHP létesítmények mindegyike igen hatékony, és hogy e létesítmények számításokat nyújtottak be az energia támogatott formájához kapcsolódó többletköltségekről, amely költségek észszerűnek minősültek. E számítások szerint a támogatás a DCHP létesítmények esetében a többletköltségek legfeljebb 87 %-át fedezné. Benyújtásra kerültek olyan számítások is, amelyek azt mutatták, hogy a támogatás nem haladja meg az értékcsökkenés és a befektetésből származó méltányos jövedelem összegét.

(26)

A támogatást ezután Környezetvédelmi támogatásokról szóló 2001. évi iránymutatások (3), ezen belül az E.3.3.1. szakasz alapján elfogadták. A Bizottság úgy vélte, hogy kizárólag a kérdéses környezetbarát energia termelési költségei és a kérdéses hagyományos energia piaci ára közötti különbség kompenzálható. A megadott információk alapján az N602/2004. sz. határozatban a Bizottság megállapította, hogy a kedvezményezettek túlkompenzálására nem kerül sor.

2.2.   Feltételezett támogatás

(27)

A panaszosoknak két fontosabb állítása volt:

a)

A tartalék kapacitás beszerzésére vonatkozó szabályok módosításai – amelyek keretében megvalósult az átállás a havi tartalékpiaci aukciókról a másnapi tartalékpiaci aukciókra – hatására a DCHP létesítményeket az érvényben lévő (az N602/2004. sz. határozattal jóváhagyott) állami támogatási rendszerek túlkompenzálták. E változás azt jelentette, hogy 2007 februárjától kezdve a DCHP létesítményeknek olyan további bevételi forrásokhoz volt hozzáférése, amelyek az állami támogatás eredeti elfogadása idején nem voltak előre jelezhetők. Ennek az az oka, hogy a szállítás előtt egy nappal a DCHP létesítmények képesek pontosan előre jelezni, hogy mekkora kapacitás áll majd rendelkezésükre a tartalékkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtására. Tehát a tartalékpiaci aukció e módosítása után a DCHP létesítmények már sokkal nagyobb mértékben tudtak részt venni a piacon, mint abban az időszakban, amikor a tartalékpiaci beszerzésekre egy hónappal előre került sor. A BRD úgy vélte, hogy ez a DCHP létesítmények túlkompenzálásához vezetett.

b)

A DONG Energy a feltételezések szerint egy, az Energinet.dk-val 2010-ben öt évre kötött, kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó szerződés révén részesült állami támogatásban. A szerződés kapcsán nyilvános pályáztatásra nem került sor, és feltételezetten nem a piaci feltételekkel összhangban kötötték meg a felek, így a szerződés előnyben részesítette a DONG Energyt. A DONG Energy számára feltételezett előnyt jelentett a tartalék villamos energia nagy-bælti átviteli kapcsolaton keresztül történő, DK2–DK1 irányú áramlásához szükséges napon belüli kapacitás tartalékolása. A panaszos szerint az Energinet.dk teljes mértékben állami tulajdonban és állami irányítás alatt álló dán piaci szereplő, tehát tevékenységei az államnak betudhatók.

2.3.   A hivatalos vizsgálat megindításáról szóló bizottsági határozat

(28)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság megállapította, hogy – a Dánia által benyújtott információk és számítások alapján (amelyek kiterjedtek a DCHP létesítmények kiegészítő szolgáltatások értékesítéséből származó bevételeire is) – a DCHP létesítmények nem részesültek túlkompenzációban a CHP kapacitás kapcsán eszközölt beruházások vonatkozásában, és hogy a DCHP létesítményeknek az N602/2004. sz határozat alapján nyújtott támogatás továbbra is összeegyeztethető a belső piaccal. A panaszoknak ez a része tehát nem képezte a hivatalos vizsgálati eljárás részét.

(29)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában azonban a Bizottság kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a DONG Energy részesült-e támogatásban, ideértve azt is, hogy e támogatás összeegyeztethető-e a belső piaccal. Az állami támogatás meglétével és összeegyeztethetőségével kapcsolatban a Bizottság a vizsgálatot a következő kérdésekre korlátozta:

a)

Dániának tudhatók-e be az Energinet.dk azon tevékenységei, amelyek a DONG Energyvel aláírt, a kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó szerződés megkötése során hajtott végre?

b)

Az Energinet.dk és a DONG Energy közötti, kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó szerződés előnyhöz juttatta-e a DONG Energyt?

c)

Amennyiben sor került állami támogatásra, az összeegyeztethető állami támogatásnak minősül-e?

3.   AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI

3.1.   A BRD észrevételei

(30)

A BRD megjegyezte, hogy a dán jogszabályok nem adnak iránymutatást az Energinet.dk számára a tartalék villamos energia beszerzésének vonatkozásában. A BRD azonban azzal érvelt, hogy a jogszabályok előírják, hogy a Dán Energiaügynökség (DEA) köteles az Energinet.dk általános operatív terveit nyomon követni és jóváhagyni, így megállapítható, hogy a DEA jóváhagyta a DONG Energyvel kötött szerződést.

(31)

A BRD emellett azt is állította, hogy az alábbi tények utalnak arra, hogy az Energinet.dk döntéshozatalába más hatóságok beavatkoztak:

a)

2006-ban az Energinet.dk nyilvánosan bejelentette, hogy versenypiacot kíván létrehozni a DK2-ben, de ezt a tervet nem hajtotta végre.

b)

A DONG Energy és az Energinet.dk közötti szerződés olyan záradékokat tartalmazott, amelyek a DONG Energy pénzügyi helyzetét védték a szerződés DEA általi későbbi módosításaival szemben.

(32)

A BRD a következőkkel érvelt amellett, hogy a szerződés alapján az Energinet.dk a DONG Energy részére a piaci árnál magasabb árat fizetett:

a)

2011 áprilisában egy parlamenti kérdés kapcsán az éghajlat- és energiaügyi miniszter kijelentette, hogy a DONG Energy részére a 675 MW-os tartalék kapacitásért kifizetett átlagár 22 716/MW/hónap, míg a DK1-ben (rövid távú szállítás esetében) a tartalék villamos energia átlagára 8 850/MW/hónap.

b)

Az átlagár valójában magasabb a miniszter válaszában említettnél, mivel e számítás nem vette figyelembe, hogy egy karbantartási kötelezettség miatt a szerződéses 675 MW-os kapacitásból 75 MW egy évre mentesült a szállítási kötelezettség alól, ami azt jelenti, hogy az ötéves időszakban csupán 660 MW vásárlására került sor.

c)

Amennyiben a DONG Energy az igény felmerülésekor nem tudta szállítani a szerződéses kapacitást (vagy úgy döntött, hogy nem szállítja), az Energinet.dk más forrásokból kényszerült beszerezni a kapacitást. A szerződés a nem teljesítés esetére olyan szankciókat állapított meg, amelyek adott esetben nem lettek volna elegendők ahhoz, hogy az Energinet.dk-nál az alternatív kapacitásbeszerzés során felmerülő járulékos költségeket fedezzék.

d)

A tartalékok DK1-ben történő kialakításának költségei alapján megállapították, hogy 300 MW gyors tartalék új berendezésekkel 750 millió DKK összegért lett volna szállítható a DK2-ben, vagy a DK1-ből a DK2-be 450 millió DKK összegért lett volna átvihető. Mindkét lehetőség költsége alacsonyabb, mint 920 millió DKK, amelyet a miniszter a 2011 áprilisában a parlamenti kérdésre adott válasza szerint a DONG Energy részére az ötéves szerződés értelmében kifizettek.

e)

A DK2-ben szükséges tartalék kapacitást legalább részben a DK1-ben kellett volna beszerezni (kihasználva a lehetőséget, hogy a nagy-bælti átviteli kapcsolaton keresztül lehetőség van a DK1-ből a DK2-be irányuló tartalékmegosztásra). A BRD állítása szerint a DONG Energyvel kötött szerződés összefüggésben állt azzal, hogy a nagy-bælti átviteli kapcsolat kapacitását a kiegészítő szolgáltatások kizárólag DK2–DK1 irányú átvitelére tartalékolták). E kapacitás tartalékolása részét képezte a nagy-bælti átviteli kapcsolat megépítése iránti első kérelemnek, amelyet a közlekedés- és energiaügyi miniszter 2007-ben hagyott jóvá.

f)

A BRD kifejtette, hogy bár Energitilsynet 2013. január 1-jével megszüntette a nagy-bælti átviteli kapcsolat kapacitásának tartalékolását lehetővé tevő rendszert, a DONG Energyvel kötött szerződés 2015-ig érvényben marad.

(33)

A BRD továbbá kijelentette, hogy nem ért egyet Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozatban szereplő megállapításával, miszerint a DCHP létesítményeknek nyújtott támogatás összeegyeztethető a belső piaccal, és megismételte véleményét, miszerint a DCHP létesítmények esetében túlkompenzációra került sor.

3.2.   A DONG Energy észrevételei

(34)

A DONG Energy kijelentette, hogy az ellentételezés, amelyet a DK2-ben nyújtott kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó ötéves szerződés értelmében kap, szokásos piaci ár, amely tükrözi a szerződéses szolgáltatások nyújtásának költségeit (beleértve az észszerű tőkearányos jövedelmezőséget).

(35)

A DONG Energy információt adott az Egyesült Királyságban és Írországban nyújtott kiegészítő szolgáltatásai árairól, azt állítva, hogy ezek jelentősen magasabbak, mint az évi 313 000 DKK/MW összeg, amelyre a DONG Energy állítása szerint az ötéves szerződés értelmében 2013-ban jogosult volt.

(36)

A DONG Energy arra is felhívta a figyelmet, hogy a 313 000 DKK/MW összeg, amely a jelenleg érvényes szerződés értelmében 2013-ban kifizetésre került, alacsonyabb, mint az Energinet.dk által a DK1-ben kiegészítő szolgáltatásokért korábban fizetett árak. Ennek szemléltetésére a DONG Energy információt nyújtott a tartalék villamos energia DK1-ben 2007-ben érvényes árairól. A DONG Energy azzal érvelt, hogy a tartalék villamos energia DK1-ben 2007-ben érvényes ára 324 000 DKK/MW/év volt (2013-ban az árak 2 %-os inflációja következett be; a dán statisztikai hivatal szerint 2007 és 2013 között Dániában a nettó infláció átlagos évi értéke 2,2 % volt.)

4.   DÁNIA ÉSZREVÉTELEI

(37)

Dánia kijelentette, hogy az Energinet.dk tevékenységei nem az államnak tudhatók be, mivel:

a)

Az Energinet.dk független közvállalkozás, amely az ellátás biztonságáért felel, ideértve a rendszer egyensúlyának fenntartását, valamint annak biztosítását, hogy a rendszer megfelelő termelési kapacitással rendelkezik.

b)

A jogszabályok nem írnak elő semmiféle követelményt azon szerződések aláírásával vagy tartalmával kapcsolatban, amelyeket az Energinet.dk feladatai végrehajtása érdekében megköt. Az Energinet.dk e szerződéseket szabadon, az éghajlat-, energia- és építésügyi miniszter jóváhagyása nélkül írhatja alá, és e szerződések megkötéséről nem köteles tájékoztatni a minisztert. Az Energinet.dk és a DONG Energy között zajló, a szerződés aláírását megelőző tárgyalásokban a minisztérium képviselői nem vállaltak szerepet, és a minisztérium nem vett részt a megbeszélések kereteinek kialakításában sem (ideértve az árképzést). Az Energinet.dk nem tájékoztatta a minisztert a tárgyalások tartalmáról, és a végleges szerződéses feltételek sem kerültek a miniszter elé jóváhagyás vagy véleményezés céljából.

c)

A miniszter jogosult arra, hogy az Energinet.dk ügyeinek bármely aspektusa kapcsán döntéseket hozzon, azonban e jogkörével sosem élt a tartalék villamos energiához kapcsolódó konkrét szerződések (ideértve a DONG Energyvel kötött szerződést) Energinet.dk általi aláírásával kapcsolatban.

d)

Az Energinet.dk semmilyen más módon nem vonta be a dán államot, és nem is kapott utasításokat az államtól a DONG Energyvel kötött szerződés vonatkozásában.

(38)

Dánia megerősítette, hogy az Energinet.dk DONG Energyvel kötött szerződése nem juttatta olyan előnyhöz a DONG Energyt, amely a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatásnak minősülne, és továbbította az Energinet.dk észrevételeit a vizsgálat ezen aspektusával kapcsolatban. Ezek az észrevételek a következő kijelentéseket tartalmazták:

a)

Az Északi Rendszerüzemeltetési Megállapodás (Nordic System Operation Agreement) előírja, hogy az Energinet.dk köteles mindkét zónában (a DK1-ben és a DK2-ben) annyi elérhető tartalékot biztosítani, amely megfelel a kapacitásnak, amelyre az adott zóna legnagyobb erőműve meghibásodása esetén lenne szükség. A DONG Energy volt az egyetlen szolgáltató, amely a DK2-ben biztosítani tudta a megfelelő mértékű tartalék kapacitást (600 MW). A többi potenciális szolgáltató együttesen sem lett volna képes megfelelő tartalék kapacitást biztosítani (és ezzel szükségtelenné tenni a szerződéskötést a DONG Energyvel).

b)

Mivel a DONG Energynél a tartalék biztosítása során felmerülő költségek nagy része az erőművek készenléti üzemmódban tartásának költségeihez kapcsolódott, a DONG Energy által nyújtott, a tartalékhoz kapcsolódó szolgáltatások összköltsége 400 MW és 600 MW szerződéses mennyiség esetén is ugyanannyi lett volna. Ennek észszerűségét a dán versenyhatóság is megerősítette.

c)

2009-ben az Energinet.dk megvizsgálta a DK2 területén tartalék kapacitást nyújtó potenciális szolgáltatókat, és megállapította, hogy a DONG Energyn kívül egyik szolgáltatótól sem lehetett volna 150MW-nál nagyobb mennyiséget vásárolni. Az Energinet.dk kijelentette, hogy a DONG Energy bevonása nélkül nem lett volna lehetőség 600 MW tartalék kapacitás szerződéses lekötésére a DK2-ben, valamint hogy a tartalék villamos energia DK2-ben történő biztosításának költségei magasabbak lettek volna, ha azt a DONG Energy és más források kombinációjából szerzik be, mint ha e szolgáltatásokra kizárólag a DONG Energyvel szerződnek.

d)

A „black start” szolgáltatások esetében (ahol az erőműnek képesnek kell lennie az energiatermelés megkezdésére a villamosenergia-átviteli rendszer villamos energiájának felhasználása nélkül) pedig semmiképpen nem nyílt volna lehetőség a DK2-ben felhasználandó villamos energia DK1-ben történő megvásárlására, mivel a „black start” szolgáltatáshoz a villamos energiát szolgáltató erőműnek közvetlen összeköttetésben kell állnia az újraindítandó erőművel.

e)

Az Energinet.dk olyan árban állapodott meg a DONG Energyvel, amely a DONG Energynél felmerülő költségek mellett [1–7] %-os nyereséget foglalt magában.

(39)

Dánia emellett benyújtott bizonyos észrevételeket is, amelyeket az Energinet.dk azon döntés kapcsán tett, amelynek értelmében a nagy-bælti átviteli kapcsolaton a DK2–DK1 irányban kapacitást kell tartalékolni. Az Energinet.dk kifejtette, hogy a kapacitás nagy-bælti átviteli kapcsolaton történő tartalékolása nélkül mind a DK1-ben, mind a DK2-ben szükség lett volna 600 MW tartalék kapacitás (azaz összesen 1200 MW) lekötésére. A tartalékolásnak köszönhetően azonban a teljes szükséges kapacitást 900 MW-ra lehetett csökkenteni.

(40)

A BRD azon javaslatára, miszerint a tartalékolást úgy is meg lehetett volna szervezni, hogy a villamos energia DK1–DK2 irányban, ne pedig fordított irányban áramoljon, az Energinet.dk kifejtette, hogy a DK2–DK1 irányú tartalékolás sokkal kevésbé torzította a piacot, mint ha a kapacitás a villamos energia ellenkező irányba történő áramoltatása céljából lett volna tartalékolva.

(41)

Az Energinet.dk elemzést nyújtott be, amely szemléltette, hogy – tekintettel arra, hogy a többletkapacitás általában a DK1-ben, és nem a DK2-ben jelentkezik – a DK1-ben érvényes alacsonyabb árak következtében a nagy-bælti átviteli kapcsolaton a villamos energia az idő 72,7 %-ában a DK1–DK2 irányban áramlik, és csak az idő 16,7 %-ában a DK2–DK1 irányban. Az Energinet.dk úgy szervezte a tartalékolást, hogy a kapacitás tartalékolására csak a másnapi piac zárása után került sor, és csak akkor, ha a másnapi kereskedelem alapján megállapítható volt, hogy a villamos energia a DK2 felől a DK1 felé áramlik majd. A tartalékolás tehát csak az idő 16,7 %-ában valósult meg. Az Energinet.dk azzal érvelt, hogy ha a kapacitástartalékolás alternatív modelljét alkalmaznák, akkor elkerülhetetlenül emelkedne azoknak az óráknak a száma, amikor tartalékolni kell, és emiatt nagyobb mértékben torzulna a napon belüli piac, hiszen kisebb átviteli kapacitás állna a piaci szereplők rendelkezésére kereskedelmi tevékenység céljára.

5.   AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

(42)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Ahhoz, hogy egy támogatás a 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősüljön, az e bekezdésben felsorolt valamennyi feltételnek teljesülnie kell.

(43)

Ahogy azt a fenti (29) preambulumbekezdés megállapítja, a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás megléte kapcsán a hivatalos vizsgálat arra fókuszált, hogy a) az Energinet.dk azon tevékenységei, amelyek a DONG Energyvel aláírt szerződéshez kapcsolódnak, Dániának tudhatók-e be, és hogy b) az Energinet.dk és a DONG Energy közötti, a tartalék villamos energiára vonatkozó szerződés előnyhöz juttatta-e a DONG Energyt, vagy piaci feltételek mellett kötötték meg.

5.1.   Az állami támogatás megléte – állami források

(44)

Egy intézkedés abban az esetben tekintendő a Szerződés 107. cikke (1) bekezdése szerinti támogatásnak, ha közvetve vagy közvetlenül állami forrásokból származik.

(45)

Az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően egy vállalkozás erőforrásait akkor kell állami forrásoknak tekinteni, ha az állam az adott vállalkozásra gyakorolt domináns befolyása révén az erőforrásai felhasználását irányítani tudja. (4)

(46)

Az Energinet.dk közvállalkozás, amely teljes egészében a dán állam tulajdonában áll. Tekintettel a dán állam mint egyedüli részvényes pozíciójára, valamint arra, hogy a dán államnak lehetősége volt arra, hogy befolyást gyakoroljon az Energinet.dk pénzügyi forrásainak felhasználására, az Energinet.dk pénzügyi forrásait állami forrásoknak kell tekinteni (5).

5.2.   Állami támogatás megléte – Az államnak való betudhatóság

(47)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az Energinet.dk és a DONG Energy közötti szerződés az államnak tudható-e be.

(48)

A Stardust Marine ügyben (6) a Bíróság rámutatott, hogy még ha az állam olyan helyzetben is van, hogy képes egy közvállalkozást ellenőrizni és annak tevékenységeire meghatározó befolyást gyakorolni, nem feltételezhető automatikusan, hogy az állam ezt az ellenőrzést egy konkrét intézkedés esetében ténylegesen gyakorolta. Meg kell azt is vizsgálni, hogy a közigazgatási szervek bármilyen módon érintettnek tekintendők-e a kérdéses intézkedések meghozatalában. A Bíróság elismerte, hogy nem mindig lehetséges egy konkrét esetben bizonyítani, hogy az ilyen vállalkozás által hozott intézkedéseket ténylegesen a közigazgatási szervek utasításai alapján fogadták el. A Bíróság ezért meghatározott bizonyos mutatókat, amelyek az államnak való betudhatóság értékelésére használhatók. E mutatók többek között a következők (a lista nem teljes és nem előíró jellegű):

a)

a közvállalkozás (jelen esetben az Energinet.dk) milyen mértékben hozhat döntéseket a hatóságok előírásainak figyelembevétele nélkül;

b)

a közvállalkozásnak (jelen esetben az Energinet.dk-nak) milyen mértékben kell figyelembe vennie a hatóságok irányelveit (iránymutatását);

c)

a közvállalkozás (jelen esetben az Energinet.dk) milyen mértékben integrálódott a közigazgatási szerkezetekbe;

d)

a közvállalkozás tevékenységeinek jellege, valamint az, hogy azokat rendes piaci körülmények között, magánszereplőkkel versenyezve végzi-e;

e)

a közvállalkozás (jelen esetben az Energinet.dk) jogállása, azaz hogy a közjog vagy az általános társasági jog hatálya alá tartozik-e;

f)

a közvállalkozás (jelen esetben az Energinet.dk) által hozott döntéseket milyen mértékben vizsgálja felül az állami hatóság.

(49)

A Bizottságnak nem jutott birtokába olyan bizonyíték, amely azt mutatta volna, hogy a dán állam bármilyen módon közreműködött volna az Energinet.dk és a DONG Energy által aláírt szerződés előkészítésében, tárgyalásában vagy jóváhagyásában. Tehát ahogy az a Stardust Marine ügyben megállapításra került, az államnak való betudhatóságot konkrét mutatók alapján kell megállapítani, amelyek arra jelzik, hogy az állam közreműködött-e a szerződés megkötésében. Mindezt részletesebben meghatározták a SACE-ügyben, ahol a Törvényszék kimondta, hogy e közreműködés „az állam tényleges befolyásának vagy ellenőrzésének gyakorlására vonatkozó, kellően pontos és egybevágó valószínűsítő körülmények” alapján is bizonyítható. (7)

(50)

Az Energinet.dk független közvállalkozás formájában működik, és nincs integrálva a közigazgatás szokásos szerkezeteibe. Az Energinet.dk nem tartozik az általános társasági jog hatálya alá, hanem az Energinet.dk-ról szóló törvény szabályozza, irányítása pedig a vállalati alapszabály szerint történik. Az Energinet.dk függetlenségét alapszabálya is tükrözi, amely szerint az Energinet.dk független jogi személy, amely tevékenységeiért a dán állam felé nem tartozik felelősséggel. Az Energinet.dk eszközei a dán állam eszközeitől elkülönülnek, és az Energinet.dk beruházási és működési alapjai fölött a meghatározott kereteken belül rendelkezik.

(51)

Az Energinet.dk irányítási struktúrája egy felügyelőbizottságból és egy ügyvezető testületből áll össze. A felügyelőbizottság tizenegy tagjából nyolcat (beleértve az elnököt is) a dán éghajlat-, energia- és építésügyi miniszter nevez ki. A miniszter által kinevezett nyolc tag közül kettőt a villamosenergia-ágazat ajánlására kell kinevezni. A felügyelőbizottság tagjai kötelesek egy alkalmas ügyvezető testületet alkalmazni, amely felügyelőbizottságnak alárendelve működik. A miniszternek joga van kinevezni a felügyelőbizottsági tagokat, így befolyással van az Energinet.dk általános működésére. Azonban az, hogy az állam befolyással van az Energinet.dk általános működésére, az állam tulajdonosi szerepét tükrözi, és önmagában nem utal arra, hogy az állam közreműködne az Energinet.dk által elfogadott bármely konkrét intézkedésben. Ezt erősítette meg a Törvényszék a SACE ügyben, amikor – megjegyezve, hogy az igazgatótanács olasz állam általi kiválasztása speciális módon kapcsolódik a hatóságokhoz – megállapította, hogy „e szervezeti valószínűsítő körülmények […] önmagukban nem elegendők a vitatott intézkedések elfogadásában való konkrét állami közreműködés bizonyításához.” (8)

(52)

Dánia azt állítja, hogy a miniszter bizottsági tagok kijelölését érintő joga mögött nem az a szándék áll, hogy a miniszter az Energinet.dk által aláírt konkrét szerződésekre befolyást gyakoroljon. Dánia arra is rámutatott, hogy az Energinet.dk alapszabályának 9. szakasza (amely a felügyelőbizottság feladatait határozza meg) teljes mértékben magában foglalja Dánia részvénytársaságokról szóló törvényének 115. bekezdését, amely előírja az ilyen vállalatok felügyelőbizottságának feladatait. Az általános társasági joghoz való kapcsolódást kifejezetten mutatják a Energinet.dk-ról szóló törvény előkészítő anyagai, amelyek kimondják, hogy „az Energinet Danmark felügyelőbizottságának feladatai alapvetően megfelelnek a felügyelőbizottság és az ügyvezető testület felelősségi körei és feladatai szétválasztásával kapcsolatos általános utasításoknak, amelyeket a részvénytársaságokról szóló törvény ír elő.” Dánia arra is rámutatott, hogy a gyakorlatban a felügyelőbizottság, hanem az ügyvezető testület kezelte a DONG Energyvel kötött szerződés tárgyalását.

(53)

Dánia azt is kijelentette, hogy az éghajlat-, energia- és építésügyi miniszter nem működött közre az Energinet.dk és a DONG Energy közötti szerződés jóváhagyásában és tárgyalásában, és nem kapott tájékoztatást a tárgyalások alakulásáról. Bár a miniszter jogosult arra, hogy az Energinet.dk ügyeinek bármely aspektusával kapcsolatban döntéseket hozzon, Dánia hangsúlyozta, hogy a miniszter e jogosultságával sosem élt az Energinet.dk által megkötött, a tartalék villamos energiára vonatkozó konkrét szerződések kapcsán. Dánia szerint e jogosultság célja annak biztosítása, hogy a miniszter szükség esetén közbe tudjon lépni annak garantálása érdekében, hogy az Energinet.dk a törvényes keretek között, pénzügyileg stabilan működik. A miniszter valóban beavatkozik az új hálózati infrastruktúrával vagy a meglévő hálózati infrastruktúra lényegi módosításaival kapcsolatos döntésekbe, de jogosultságát nem használja arra, hogy beavatkozzon az Energinet.dk konkrét feladataiba vagy szerződéseibe, amelyeket az Energinet.dk a jog által előírt kötelezettségeinek teljesítése érdekében végez vagy ír alá.

(54)

Az Energinet.dk által végrehajtott bizonyos más intézkedéseket a dán jog (9) szabályozza, de a dán jogszabályok nem adnak iránymutatást az Energinet.dk számára a tartalék villamos energia beszerzésével kapcsolatban. Nem létezik állami szabályozás és nem alkalmaznak kifejezett jóváhagyást az Energinet.dk azon döntéseivel és tevékenységeivel kapcsolatban, amelyekért az Energinet.dk a tartalék villamos energia kapcsán jogi felelősséggel tartozik. A jogszabályok továbbá nem írnak elő követelményeket azon szerződések tartalmával kapcsolatban, amelyeket az Energinet.dk a törvény által előírt kötelezettségeinek teljesítése érdekében köt meg.

(55)

A BRD azzal érvelt, hogy a dán jogszabályok előírják, hogy a Dán Energiaügynökség köteles nyomon követni és jóváhagyni az Energinet.dk általános operatív „stratégiai terveit”, tehát az állam e tervek jóváhagyásával a DONG Energyvel kötött szerződést is jóváhagyta. A SACE ügyben a Törvényszék kimondta, hogy egy közvállalkozás előzetes tervének valamely állami szerv általi jóváhagyása mutathatja azt, hogy e vállalkozás nem teljes vezetési önállóság feltételei mellett gyakorolja tevékenységeit, ezáltal pedig úgy tekinthető, hogy az állami hatóságok ellenőrzése alatt cselekszik, legalábbis a fontos határozatok elfogadását illetően (10). Azonban a SACE ügy körülményeivel ellentétben a DONG Energyvel kötött szerződés soha nem szerepelt az Energinet.dk stratégiai terveiben, ahogy a tartalék villamos energiára vonatkozó többi szerződés sem.

(56)

Dánia rámutatott arra, hogy a DONG Energyvel kötött szerződés szerepelt az Energinet.dk 2010. évi éves jelentésében, de nem volt szükség az állam előzetes jóváhagyására, és hogy a 2010. évi éves jelentést csak 2011 májusában, a szerződés megkötése után nyújtották be az éghajlat-, energia- és építésügyi minisztériumnak. 2011 márciusában került sor a minisztérium és az Energinet.dk felügyelőbizottsága közötti első olyan negyedéves értekezletre, amelyen a szerződésről említés esett. A T-305/13. sz. ügyben a Törvényszék megerősítette, hogy amennyiben a pénzügyi és politikai ellenőrzésekre egyrészt utólag kerül sor, másrészt pedig azok főszabály szerint a közvállalkozás valamennyi könyvelésére, illetve tevékenységére kiterjednek, önmagukban nem teszik lehetővé annak vélelmezését, hogy az állami hatóságok konkrétan befolyásolták a felsőbb szintű határozatok meghozatalát. (11)

(57)

Jóllehet az Energinet.dk felügyelőbizottsága és a minisztérium közötti negyedéves értekezletek, valamint az Energinet.dk által a részvényesének adott éves jelentések révén az állam gyakorol bizonyos irányítást az Energinet.dk általános tevékenysége fölött, Dánia rámutatott arra, hogy az állam szerepvállalása annak biztosítására korlátozódik, hogy az Energinet.dk általában véve teljesíti a jogszabályokban előírt kötelezettségeit. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az ilyen általános irányítás nem elégséges ahhoz, hogy egy konkrét szerződés megkötése az államnak legyen tulajdonítható. (12)

(58)

Az Energinet.dk tevékenységeinek jellegét illetően az Energinet.dk-ról szóló törvény előírja, hogy az Energinet.dk köteles rendszerüzemeltetési és villamosenergia-átviteli tevékenységeket végezni, ideértve a független rendszerüzemeltetőként történő működést is. Az Energinet.dk felelős az ellátás biztonságának garantálásáért, és e feladata végrehajtása során köteles fenntartani az összekapcsolt villamosenergia-ellátási rendszer műszaki minőségét, illetve az e rendszeren belüli egyensúlyt, továbbá köteles biztosítani, hogy a rendszer megfelelő termelési kapacitással rendelkezik. Ezek egy átvitelirendszer-üzemeltető tipikus tevékenységei, amelyek jellegükből adódóan gyakran kapcsolódnak az állam feladataihoz, függetlenül attól, hogy szervezésük hogyan történik.

(59)

Az Energinet.dk tevékenységeinek vizsgált aspektusa a kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó szerződések megkötése. A kiegészítő szolgáltatások beszerzése során az Energinet.dk a piacon tevékenykedik, vagyis választ a piacon elérhető szolgáltatók által nyújtott kiegészítő szolgáltatások közül. Lehetséges tehát, hogy egy átvitelirendszer-üzemeltető piaci szereplőként eljárva, az állam közreműködése nélkül végzi kiegészítő szolgáltatások beszerzését.

(60)

A panaszos szerint 2006-ban az Energinet.dk nyilvánosan bejelentette, hogy versenypiacot kíván létrehozni a DK2-ben, de ezt a tervet nem hajtotta végre. A panaszos szerint ez bizonyítja, hogy az állam beavatkozott az Energinet.dk döntéshozatalába. Azonban az, hogy az Energinet.dk nem hajtotta végre a 2006-ban bejelentett terveit, önmagában még nem utal arra, hogy az állam közreműködött volna az Energinet.dk döntéseiben.

(61)

A panaszos azt is állította, hogy az Energinet.dk és a DONG Energy közötti szerződés azon rendelkezései, amelyek a DONG Energyt védik a DEA általi esetleges szerződésmódosítások okozta károktól, azt mutatják, hogy a DEA beavatkozott az Energinet.dk döntéshozatalába. A szerződés azonban nem tesz említést a DEA-ról, és csak a következőt állapítja meg: „Amennyiben a dán energiaügyi szabályozási hatóság az egyik vagy mindkét Felet a szerződéses feltételek módosítására kötelezi,... a Szerződés módosításra kerül…”. A szerződés nem bizonyítja, hogy az állam felülvizsgálta vagy jóváhagyta volna a DONG Energyvel kötött szerződést, és Dánia kijelentette, hogy a dán állam nem vizsgálta felül és nem hagyta jóvá a szerződést. Ahogy azt az (56) preambulumbekezdés kifejti, a szerződést nem vetették alá előzetes állami felülvizsgálatnak, ellenőrzésnek vagy jóváhagyásnak, és Dánia a szerződésről csak az éves jelentésből szerzett tudomást, amelyet az éghajlat-, energia- és építésügyi minisztériumnak csak 2011 márciusában, a szerződés aláírása után nyújtottak be először.

(62)

Az állami közreműködés általánosabb mutatói kapcsán a Bizottság megjegyzi, hogy mindkét lehetőséget alátámasztó mutatók vannak. Bár az Energinet.dk nagyfokú függetlenséggel rendelkezik, a dán állam olyan helyzetben van, hogy bizonyos befolyást képes gyakorolni a vállalat általános működésére.

(63)

Azonban tekintettel a (85) és (86) preambulumbekezdésekben foglalt következtetésekre (amelyek azzal kapcsolatosak, hogy az intézkedések előnyhöz juttatták-e a DONG Energyt és állami támogatásnak minősülnek-e), az államnak való betudhatóság kérdésében nem szükséges határozott álláspontot kialakítani.

5.3.   A támogatás megléte – előny

(64)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az Energinet.dk és a DONG Energy közötti szerződés a szolgáltatásnyújtás szokásos piaci árát tükrözte-e, vagyis hogy a DONG Energyt előnyhöz juttatta-e. Tekintettel azokra a kérdésekre, amelyeket a BRD a nagy-bælti átviteli kapcsolaton történő kapacitástartalékolással és az Energinet.dk által a DONG Energytől a DK2-ben vásárolt kapacitás teljes mennyiségével kapcsolatban vetett fel, a Bizottság megvizsgálta az Energinet.dk által a DK2-ben vásárolt kiegészítő szolgáltatások mennyiségének szükségességét, az Energinet.dk azon döntését, hogy a DONG Energyvel tárgyal a kívánt szolgáltatások nyújtásáról, valamint az árat, amelyet végül a DONG Energynek fizetett e szolgáltatásokért.

5.3.1.   Az Energinet.dk által a DK2-ben vásárolt kiegészítő szolgáltatások mennyiségének szükségessége

(65)

Ahogy azt a (19), (20), (21) és (41) preambulumbekezdés kifejti, az Energinet.dk a DK2-ben 600 MW mennyiségű kiegészítő szolgáltatást igényelt, tekintettel a nagy-bælti átviteli kapcsolat kapacitásának a kiegészítő szolgáltatások DK1–DK2 irányú átvitele céljából történő tartalékolására, amelytől azt várták, hogy csökkenti Dánia kiegészítő szolgáltatások iránti általános szükségletét, és korlátozza a DK1 és a DK2 közötti kereskedelembe történő beavatkozás mértékét. A BRD kijelentette, hogy a DONG Energyvel kötött szerződés léptékének oka az volt, hogy az Energinet.dk úgy döntött, hogy a nagy-bælti átviteli kapcsolaton kapacitást tartalékol a villamos energia DK2–DK1irányú áramlására, amelyet a dán állam a kapcsolat kiépítésére vonatkozó kérelem részeként hagyott jóvá. A BRD továbbá azzal érvelt, hogy a tartalékolás a másik irányban (a villamos energia DK1–DK2 irányú átvitele céljára) is alkalmazható lett volna, ami fokozta volna a versenyt, és csökkentette volna a kiegészítő szolgáltatások költségeit.

(66)

Azonban az átviteli kapcsolat kiépítésébe történő beruházás általános célja éppen a piac működésének javítása volt, valamint az, hogy a piaci szereplőknek kevésbé nyíljon lehetőségük az átvitel korlátozottságából adódó piaci erejük kihasználására (13). A kiegészítő szolgáltatások használatának optimalizálása mint lehetőség csak egyike volt annak a számos előnynek, amelyet Dánia a nagy-bælti átviteli kapcsolaton eszközölt beruházástól várt. Dánia megerősítette, hogy a nagy-bælti átviteli kapcsolat kiépítését engedélyező kormányhatározat szempontjából nem volt meghatározó tényező a tartalék szolgáltatások DK1 és DK2 közötti megosztásának lehetősége, valamint hogy a dokumentum, amelyben a kormány jóváhagyta a projektet, nem tett közvetlen említést a tartalék szolgáltatások megosztásának lehetőségéről.

(67)

A Dánia által benyújtott bizonyítékok azt mutatják, hogy ha a tartalékolás fordított irányban történt volna, az – a DK1 és a DK2 kereslete és kínálata közötti egyensúly miatt, valamint azért, mert a villamos energia az idő 72,7 %-ában a DK1 felől a DK2 felé áramlik – a napon belüli piac jóval gyakoribb torzulásaihoz vezetett volna. Mivel Dánia bizonyította, hogy a másik irányban vagy mindkét irányban történő tartalékolás előreláthatólag fokozta volna a nagy-bælti átviteli kapcsolat kapacitásának tartalékolásából eredő piactorzulást, a Bizottság elutasítja a panaszos érvét, miszerint az Energinet.dk-nak az ellenkező irányban vagy mindkét irányban tartalékolnia kellett volna a nagy-bælti átviteli kapcsolat kapacitását.

(68)

A kapacitás tartalékolásának megerősítése után meghatározható lett a DK1 és a DK2 kiegészítő szolgáltatások iránti igény. A 2010 és 2012 közötti tartalékolás eredményeként az Energinet.dk-nak 600 MW mennyiségű kiegészítő szolgáltatásra volt szüksége a DK2-ben. A DK2-ben jelentkező kapacitásigényt nem módosította a nagy-bælti átviteli kapcsolaton alkalmazott kapacitástartalékolási rendszer megszüntetése.

5.3.2.   Az Energinet.dk döntése, hogy a DONG Energyvel tárgyal a kívánt szolgáltatások nyújtásáról

(69)

2009-ben, a DONG Energyvel folytatott tárgyalások megkezdése előtt az Energinet.dk piactanulmányt rendelt meg, hogy azonosíthassa azokat a potenciális lehetőségeket, amelyekkel a DK2 tartalék villamos energia iránti szükséglete kielégíthető. Az Energinet.dk 2009-es piactanulmánya azt mutatja, hogy a DK2-ben igényelt 600 MW mennyiségű kiegészítő szolgáltatás csak úgy volt beszerezhető, ha legalább bizonyos mennyiségű kapacitást a DONG Energytől vásárolnak meg. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy „nagyon is egyértelmű, hogy Kyndby erőművei – pusztán méretük miatt is – alapvető szerepet játszanak a kelet-dániai tartalék szempontjából.”

(70)

Pontosabban szólva azok a kiegészítő szolgáltatások, amelyeket a DONG Energyn kívüli egyéb szolgáltatóktól is beszerezhetők lettek volna, várhatólag viszonylag magas áron lettek volna elérhetők. A jelentés megemlíti például a fejlesztőkkel folytatott tárgyalásokat. Az egyik fejlesztő egy 150 MW-os létesítmény kiépítésére tett ajánlatot (65 000 DKK/MW/hónap összegért, hároméves szerződéssel), egy másik pedig egy 50 MW-os létesítmény kiépítésére (50 000 DKK/MW/hónap összegért, hároméves szerződéssel).

(71)

A BRD állítása szerint a DK2-ben 300 MW-ot tudtak volna szállítani a DONG Energyn kívüli szolgáltatók, azonban nem szolgált bizonyítékkal arra nézve, hogy a 300 MW-on túli 300 MW kapacitást be lehetett volna szerezni anélkül, hogy kapacitást vásárolnak a DONG Energytől vagy másképpen hajtják végre a kapacitástartalékolást a nagy-bælti átviteli kapcsolaton.

(72)

Dánia – az Energinet.dk 2009-es tanulmányának benyújtása mellett – kifejtette, hogy bár lett volna mód körülbelül 300 MW új kapacitás biztosítására a DK2-ben, e kapacitás a DONG Energyvel kötött szerződés aláírásakor nem volt elérhető a piacon, és kiépítése nem kevesebb, mint öt évet vett volna igénybe. És még ha a DONG Energyvel kötött szerződés aláírásakor a piacon elérhető is lett volna e 300 MW-os kapacitás, akkor sem lett volna lehetőség a DK2-ben igényelt teljes 600 MW-os kapacitás biztosítására anélkül, hogy a DONG Energytől kapacitást vásároltak volna.

(73)

A benyújtott bizonyítékok alapján tehát a Bizottság megállapítja, hogy a DK2-ben igényelt kiegészítő szolgáltatások teljes mennyiségének biztosításához szükség volt arra, hogy a DONG Energytől kiegészítő szolgáltatásokat vásároljanak. Azt azonban továbbra is vizsgálni kell, hogy az Energinet.dk számára elérhető lett-e volna más forrás, ahonnan a kiegészítő szolgáltatások gazdaságosabban, a DONG Energy részére az összes kiegészítő szolgáltatásért fizetett árnál kedvezőbb áron lettek volna elérhetők.

5.3.3.   A DONG Energynek a DK2-ben nyújtott szolgáltatásokért kifizetett ár

(74)

Az Energinet.dk a DK2-ben 675 MW kiegészítő szolgáltatást vásárolt a DONG Energytől. Figyelembe véve a mentességet a szállítási kötelezettség alól (amely egy karbantartási kötelezettség következménye volt), az ötéves szerződéses időszakban átlagosan 600 MW mennyiségű kiegészítő szolgáltatásnak kellett rendelkezésre állnia. Dánia benyújtott bizonyos, az Energinet.dk-tól származó dokumentumokat, amelyek szerint a DONG Energy Kyndby és Masnedø területén működő létesítményei által biztosított kapacitás csak rögzített áron volt elérhető, amelyet nem befolyásolt a vásárolt kapacitás mennyisége.

(75)

A Dánia által benyújtott dokumentumok azt mutatják, hogy az Energinet.dk a DONG Energyvel folytatott tárgyalások során azzal érvelt, hogy a költségeket arányosan csökkenteni kell abban az esetben, ha 600 MW kapacitás beszerzésére kerül sor az Energinet.dk által szerződésben végül lekötött 675 MW helyett. A DONG Energy azonban ezt az érvelést nem fogadta el, mivel a magas rögzített árak a kiegészítő szolgáltatási kapacitás elérhetővé tételével függtek össze, és nem változtak volna akkor sem, ha a szerződésben lekötött kapacitás kisebb lett volna.

(76)

A DONG Energy a szerződés értelmében legfeljebb 957 481 000 DKK összeget kapott (ideértve a megnövekedett NOx-adók kompenzációját is). Eszerint a 660 MW-nyi kiegészítő szolgáltatás ára 24 178 DKK/MW/hónap (a karbantartási kötelezettségből adódó mentesség beszámítása után elérhető kapacitás). Az Energinet.dk 600 MW-os igényével számolva ez az összeg 26 597 DKK/MW/hónap.

(77)

A DONG Energy által benyújtott információk arra mutatnak, hogy a DK2-ben nyújtott kiegészítő szolgáltatásokért fizetett ár alacsonyabb volt, mint az átvitelirendszer-üzemeltető hasonló szolgáltatásaiért Írországban vagy Nagy-Britanniában fizetett ár. A Bizottság megállapítja, hogy a brit és az ír árak nem tekinthetők megfelelő referenciaértéknek a DONG Energynek fizetett ár értékelése szempontjából, mivel több oka is lehet annak, hogy a különböző piacokon jelentősen különböznek a kiegészítő szolgáltatások árai (hatással lehet rájuk például a helyi kínálat és kereslet szintje, vagy a szerződéses szolgáltatásokra vonatkozó konkrét helyi szabályozás), és a DONG Energy nem támasztotta alá, hogy a nagy-britanniai vagy írországi árak miért relevánsak és miért tekinthetők megfelelő referenciaértéknek a szerződéses ár piaci szintjének értékelése szempontjából.

(78)

A DONG Energy arra is rámutatott, hogy az ár, amelyet részére kifizettek, alacsonyabb volt, mint a DK1-ben 2007-ben nyújtott kiegészítő szolgáltatások ára. Azonban, ahogy azt a BRD megjegyezte, a DONG Energy részére kifizetett ár jóval magasabb volt, mint a DK1-ben 2011-ben nyújtott kiegészítő szolgáltatások ára. A DK1-ben 2011-ben érvényes árak azután csökkenhettek, hogy 2007-ben megvalósult az átállás a havi tartalékpiaci aukciókról a másnapi tartalékpiaci aukciókra, aminek következtében a kiegészítő szolgáltatások beszerzése terén erősödött a verseny. Emellett a keresleti és kínálati helyzet is különböző lehet a DK1-ben és a DK2-ben. A Bizottság ezért úgy ítéli, hogy sem a DK1-ben érvényes 2007-es ár, sem a DK1-ben érvényes 2011-es ár nem tekinthető megfelelő referenciaértéknek a DONG Energy részére a DK2-ben 2011 és 2015 között nyújtott kiegészítő szolgáltatásokért fizetett ár értékelése szempontjából.

(79)

A BRD azzal érvelt, hogy 450 és 750 millió DKK közötti áron lettek volna elérhetők azok a 300 MW mennyiségű kiegészítő szolgáltatások, amelyeket a BRD véleménye szerint a DONG Energyn kívüli szolgáltatók nyújthattak volna a DK2-ben. Ez 25 000 és 41 667 DKK/MW/hónap közötti árat jelent, ami azt mutatja, hogy általában véve e 300 MW költségei magasabbak lettek volna, mint annak a 300 MW-os kapacitásnak a költségei, amelyet az Energinet.dk a szerződés keretében a DONG Energytől szerzett be (26 597 DKK/MW/hónap 600 MW-ért).

(80)

Továbbá a Bizottság megjegyzi, hogy az Energinet.dk 2009-es tanulmánya két (összesen 200 MW kapacitású) potenciális projektet azonosított, amelyek esetében megvalósult volna a kiépítés akkor, ha az Energinet.dk hároméves szerződéseket köt velük, annak ellenére, hogy Dánia szerint ezek nem lettek volna elérhetők időben ahhoz, 2011 januárjától kezdődően kapacitást biztosítanak. Amennyiben a költségek kiszámítása ötéves és nem hároméves időszak alapján történik, azt feltételezve, hogy a hároméves szerződések esetében érvényes teljes ár öt évre vonatkozik (bár a költségek a hosszabb időszak miatt emelkedhetnek, tekintettel arra, hogy a kifizetendő rögzített költségek hosszabb időszakon keresztül merülnek fel), akkor 150 MW potenciálisan 39 000 DKK/MW/hónap összegért, további 50 MW pedig 30 000 DKK/MW/hónap összegért lett volna elérhető. Mindkét indikatív költség magasabb, mint az az ár, amelyet az Energinet.dk fizetett a DONG Energy részére.

(81)

Végezetül, a BRD azt is kijelentette, hogy a DONG Energyvel kötött szerződés a nem teljesítés esetére olyan szankciókat állapított meg, amelyek nem biztos, hogy elegendőek lettek volna ahhoz, hogy az Energinet.dk-nál az alternatív kapacitásbeszerzés során felmerülő járulékos költségeket fedezzék. Dánia kifejtette, hogy a szankciók elégségesek voltak: 2014-ben a DONG Energyre kiszabott büntetés [50–70] DKK/MW, míg az alternatív kapacitás szerződéses lekötésének átlagos költsége 58 DKK/MW volt.

(82)

A Bizottság – referenciaértéknek tekintve a kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó, a BRD és az Energinet.dk által azonosított potenciális szolgáltatók árait – megjegyzi, hogy ezek az árak magasabbak voltak a DONG Energy részére kifizetett árnál. A Bizottság tehát megállapítja, hogy az Energinet.dk az elérhető alternatíváknál kedvezőbb, versenyképes árakat biztosított a DK2-ben igényelt kiegészítő szolgáltatások kapcsán.

5.3.4.   A szerződés nyereségessége a DONG Energy szempontjából

(83)

A Bizottság felmérte azt is, hogy a versenyképes ár milyen hatást gyakorolt a szerződés szerinti megtérülésre. Tekintettel arra, hogy a DONG Energy „központi” szerepet játszik a DK2-ben a kiegészítő szolgáltatások nyújtásában, az Energinet.dk-val folytatott tárgyalások során a DONG Energynek lehetősége nyílhatott arra, hogy éljen piaci erejével. A Bizottság tehát azt vizsgálta, hogy előfordulhatott-e az, hogy a DONG Energy piaci helyzetéből adódóan jogszerűtlen nyereségre tett szert.

(84)

A Dánia által benyújtott dokumentumok azt mutatják, hogy a kialkudott végleges ár alapján a DONG Energy [1–7] %-os nyereségre tett szert a kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó szerződésből. E megtérülési rátát összevetették az elérhető államkötvények, mint elérhető alternatív befektetési lehetőség megtérülésével. 2010 decemberében a dán államkötvények hozama átlagosan 2,13 % volt. Tekintettel a kockázatra, amelyet a DONG Energy vállalt a kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó létesítmények megfelelő működésének biztosítása kapcsán, valamint tekintettel az ötéves államkötvény 2,13 %-os megtérülésére, a Bizottság megállapítja, hogy az [1–7] %-os nyereség nem tekinthető észszerűtlennek.

5.3.5.   Következtetés

(85)

Az Energinet.dk tanulmányozta a piacra 2009-ben jellemző kínálati helyzetet, azzal a céllal, hogy a szükséges kiegészítő szolgáltatások megvásárlásának valamennyi lehetőségét feltárja. E tanulmány – amellett, hogy meghatározta, hogy milyen költségekkel járhatnak a szerződések, amelyeket nem a DONG Energyvel kötnének – megerősítette, hogy a DONG Energy kapacitásán kívül nincs más elégséges elérhető kapacitás, amely megfelelne az Energinet.dk követelményeinek. Ezt a panaszos is megerősíti, mivel a BRD kijelenti, hogy a szükséges kapacitásnak csak a felét tudták volna a DONG Energyn kívüli egyéb szolgáltatók biztosítani. A DONG Energyvel folytatott tárgyalások során az Energinet.dk olyan árat állapított meg, amely alacsonyabb volt a piactanulmányában szereplő referenciaáraknál, valamint azoknál az áraknál, amelyeken a panaszos szerint 300 MW-os potenciális új beruházást lehetett volna végrehajtani a DK2-ben. Az Energinet.dk-nak sikerült olyan árat megállapítania, amely a DONG Energy nyereségét [1–7] %-ra, azaz észszerű mértékűre korlátozta.

(86)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy az Energinet.dk körültekintő piaci befektetőként járt el, és hogy a szerződés értelmében a DONG Energy nem jutott olyan előnyhöz, amely a Szerződés 107. cikke (1) bekezdése szerinti támogatásnak minősülne.

6.   KÖVETKEZTETÉS

(87)

A Bizottság megállapítja, hogy mivel az Energinet.dk és a DONG Energy közötti szerződés nem felel meg a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésében megállapított valamennyi feltételnek, nem tekintendő állami támogatásnak.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Energinet.dk és a DONG Energy között 2010. december 21-én létrejött szerződés nem minősül a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Dán Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 23-án.

a Bizottság részéről

Margrethe VESTAGER

a Bizottság tagja


(1)  HL C 230., 2013.8.8., 23. o.

(2)  Vö. az 1. lábjegyzettel.

(3)  HL C 37., 2001.2.3., 3. o.

(4)  A C-482/99. sz., Franciaország kontra Bizottság (Stardust Marine) ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., I-4397. o.) 38. pontja.

(5)  A C-278/00. sz., Görög Köztársaság kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2004., I-3997. o.) 54. pontja.

(6)  A C-482/99. sz., Franciaország kontra Bizottság (Stardust Marine) ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., I-4397. o.) 52. pontja.

(7)  A T-305/13. sz., SACE és Sace BT kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:T:2015:435) 51. pontja.

(8)  A T-305/13. sz., SACE és Sace BT kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:T:2015:435) 63. pontja.

(9)  Lásd például: a 354/2008. sz. állami támogatási ügy – A „környezetbarát villamosenergia-termelés támogatását” célzó rendszer módosítása (N 602/2004), az új szélerőművekből származó villamos energiára vonatkozó kiegészítés (HL C 143., 2009.6.24., 6. o.) és N 356/2008 – A „környezetbarát villamosenergia-termelés támogatását” célzó rendszer módosítása (N 602/2004), a biogázból előállított villamos energiára vonatkozó kiegészítések (HL C 151., 2009.7.3., 16. o.).

(10)  A T-305/13. sz., SACE és Sace BT kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:T:2015:435) 76. pontja.

(11)  A T-305/13. sz., SACE és Sace BT kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:T:2015:435) 73. pontja.

(12)  Vö. az 6. lábjegyzettel.

(13)  A dán közlekedési és energiaügyi minisztérium 2025-ös energiastratégiája (2005. június).


Top