1.

„vitorlázó repülőgép”: levegőnél nehezebb légi jármű, amelynek repülését a rögzített emelő felületeire ható aerodinamikai erő biztosítja, és amelynek szabad repülése nem függ hajtóműtől;

2.

„hajtómű”: segédmotoros vitorlázógép meghajtására használt vagy szánt berendezés;

3.

„segédmotoros vitorlázógép”: egy vagy több hajtóműves vitorlázó repülőgép, amely a hajtómű(vek) kikapcsolása esetén egy vitorlázó repülőgép jellemzőivel rendelkezik;

4.

„kereskedelmi célú üzemben tartás”: vitorlázó repülőgép díjazás vagy bármilyen egyéb ellenszolgáltatás ellenében történő üzemben tartása, amely a lakosság által igénybe vehető, vagy amennyiben az a lakosság által nem vehető igénybe, az üzemben tartó és az ügyfél közötti szerződés alapján végzett üzemben tartás, ahol az ügyfél nem gyakorol ellenőrzést az üzemben tartó felett;

5.

„versenyrepülés”: minden olyan, vitorlázó repülőgéppel végzett légi művelet, amelyet repülőversenyen való részvétel céljából végeznek, ideértve az ilyen műveletre való felkészülést, valamint a repülőverseny helyszínének elérése, illetve az onnan való távozás céljából végzett repülést;

6.

„légi bemutató”: minden olyan, vitorlázó repülőgéppel végzett légi művelet, amelyet a nagyközönség számára meghirdetett esemény keretében, bemutatás vagy szórakoztatás céljából végeznek, ideértve a műveletre való felkészülést, valamint a meghirdetett esemény helyszínének elérése, illetve az onnan való távozás céljából végzett repüléseket is;

7.

„bevezető repülés”: vitorlázó repülőgéppel végzett, díjazás vagy egyéb ellenszolgáltatás ellenében végrehajtott, rövid időtartamú légi művelet, amelyet egy, az 1178/2011/EU bizottsági rendelet (4) 10a. cikke szerinti képző szervezet vagy a légi sportok, illetve a kedvtelési célú repülés népszerűsítése céljából létrehozott szervezet mutat be új tanulók vagy új tagok toborzása érdekében;

8.

„műrepülés”: olyan szándékos manőver, amely a vitorlázó repülőgép hirtelen helyzetváltoztatásával, a szokásostól eltérő helyzetével vagy sebességváltoztatásával jár, és nem képezi a szokásos repülés vagy – a műrepülő jogosítás kivételével – a szakszolgálati engedélyekkel, tanúsítványokkal és jogosításokkal kapcsolatos képzés részét;

9.

„a központi ügyvezetés helye”: a vitorlázórepülőgép-üzembentartó központi ügyvezetésének helye vagy cégjegyzék szerinti székhelye, ahol a fő pénzügyi feladatokat végzi és az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek feletti operatív ellenőrzést gyakorolja;

10.

„sima bérleti megállapodás”: vállalkozások közötti olyan megállapodás, amelynek értelmében a vitorlázó repülőgép üzemben tartása a bérbevevő felelősségére történik.

1.

„megfelelés elfogadható módozatai (AMC)”: az Ügynökség által elfogadott, nem kötelező érvényű előírások, amelyekkel bizonyítható az (EU) 2018/1139 rendeletnek és a rendelet felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusainak való megfelelés;

2.

„alternatív megfelelési módozatok (AltMoC)”: egy meglévő elfogadható megfelelési módozatra alternatívát kínáló módozatok vagy az (EU) 2018/1139 rendeletnek és annak felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusainak való megfelelésre új módozatokat javasló olyan megfelelési módozatok, amelyekhez az Ügynökség nem fogadott el kapcsolódó elfogadható megfelelési módozatot;

3.

„légi jármű parancsnoka (PIC)”: a parancsnoki feladatra kijelölt, a repülés biztonságos végrehajtásáért felelős pilóta;

4.

„légi jármű repülési kézikönyve (AFM)”: a vitorlázó repülőgéppel kapcsolatosan alkalmazandó és jóváhagyott repülési korlátozásokat és információkat tartalmazó dokumentum;

5.

„pszichoaktív anyagok”: alkohol, opioidok, kannabinoidok, nyugtatók és altatók, kokain, valamint egyéb pszichostimulánsok, hallucinogének és illékony oldószerek, kivéve a koffeint és a dohányt;

6.

„a repülés kritikus szakaszai”: a felszállási nekifutás, a felszállási repülési útvonal, a végső megközelítési eljárás, a megszakított megközelítés, a leszállás – a landolás utáni gurulást is beleértve –, valamint a repülés bármely egyéb olyan szakasza, amelyet a légijármű-parancsnok a vitorlázó repülőgép biztonságos üzemben tartása szempontjából kritikusnak ítél;

7.

„műveleti terület”: olyan, a légijármű-parancsnok vagy az üzemben tartó által fel- és leszállásra kijelölt terület, amely nem repülőtér;

8.

„személyzet tagja”: az üzemben tartó által a vitorlázó repülőgép fedélzetén ellátandó feladatoknak a légijármű-parancsnok felügyelete alatti elvégzésére kijelölt személy, ha ezeket a feladatokat nem maga a légi jármű parancsnoka látja el;

9.

„elektronikus pilótatáska (EFB)”: a repülőgép személyzete által használható berendezésekből és alkalmazásokból álló elektronikus információs rendszer, amely az elektronikus pilótatáskának a repülőgép üzemeltetését és az azzal kapcsolatos feladatokat támogató funkciói számára tárol, frissít és dolgoz fel adatokat;

10.

„veszélyes áruk”: olyan áruk vagy anyagok, amelyek kockázatot jelenthetnek az egészségre, a biztonságra, a vagyontárgyakra vagy a környezetre nézve, és amelyek fel vannak tüntetve a műszaki utasítások veszélyes árukat tartalmazó listáján, vagy amelyeket ezen utasítások szerint osztályoztak;

11.

„műszaki utasítás”: az ICAO által a 9284-AN/905. számú dokumentumban kiadott, „Műszaki utasítás veszélyes áruk biztonságos légi szállításához” című kiadvány legfrissebb alkalmazandó kiadása, valamint annak kiegészítései és függelékei;

12.

„vitorlázó repülőgéppel végzett egyedi művelet”: vitorlázó repülőgéppel végzett bármilyen olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célú művelet, amelynek során a vitorlázó repülőgépet nem tipikus sport- vagy szabadidős műveletekre használják, hanem ejtőernyős műveletekre, hírmédia vagy televízió számára végzett repülésre, filmforgatás céljából vagy légi bemutatókon végzett repülésre, vagy más hasonló egyedi műveletekre;

13.

„éjszaka”: a szokványos értelemben vett esti szürkület vége és a reggeli pirkadat kezdete közötti időszak. A szokványos értelemben vett esti szürkület akkor ér véget, amikor este a napkorong középpontja 6 fokkal a látóhatár alatt van, a reggeli pirkadat pedig akkor kezdődik, amikor reggel a napkorong középpontja 6 fokkal a látóhatár alatt van.

a)

A 965/2012/EU rendelet II. mellékletének ARO.GEN.300 a) 2. pontja szerint a folyamatos megfelelés ellenőrzéséért felelős illetékes hatóság kérésére az üzemben tartó bizonyítja az (EU) 2018/1139 rendelet V. mellékletében szereplő alapvető követelményeknek és az e rendeletben szereplő követelményeknek való megfelelést.

b)

Az üzemben tartó a megfelelést az alábbi módozatok révén bizonyíthatja:

a)

látvarepülési szabályok (VFR) szerint nappal kell végezni; és

b)

biztonsági szempontból a bemutató repülésekért felelős szervezet által kijelölt személynek kell felügyelnie.

a)

az illetékes hatóság által a 965/2012/EU rendelet II. mellékletének ARO.GEN.135 c) pontjával összhangban elrendelt biztonsági intézkedéseket; és

b)

a légialkalmassági irányelveket és az Ügynökség által az (EU) 2018/1139 rendelet 77. cikke (1) bekezdésének h) pontjával összhangban kiadott egyéb kötelező információkat.

a)

a vitorlázó repülőgéppel végzett műveletek során felelős a vitorlázó repülőgép és a fedélzeten szállított személyek biztonságáért;

b)

felelős a repülés megkezdéséért, folytatásáért, és biztonsági okból történő megszakításáért;

c)

gondoskodik valamennyi műveleti eljárás és ellenőrzőlista betartásáról;

d)

csak akkor kezdi meg a repülést, ha meggyőződött arról, hogy az összes repülési feltétel teljesül, azaz:

e)

gondoskodik arról, hogy a repülés előtti ellenőrzés a légi jármű repülési kézikönyvében előírt módon történjék;

f)

nem látja el feladatait a vitorlázó repülőgép fedélzetén az alábbi helyzetekben:

g)

megtagadja bármely olyan személynek vagy poggyásznak a szállítását, illetve a repülőgépről leszállít minden olyan poggyászt és személyt, aki/amely potenciális veszélyt jelenthet a vitorlázó repülőgépre vagy az abban szállított utasokra;

h)

megtiltja az olyan személyek vitorlázó repülőgéppel való szállítását, akik olyan mértékben pszichoaktív anyagok befolyása alatt állónak tűnnek, hogy az vélhetően veszélyeztetné a vitorlázó repülőgép vagy a fedélzeten lévő személyek biztonságát;

i)

gondoskodik arról, hogy a repülés kritikus szakaszai során, illetve bármikor, amikor az a biztonság érdekében szükséges, a fedélzeten lévő személyek az üléseikben üljenek és biztonsági övük be legyen kötve;

j)

repülés közben:

k)

olyan vészhelyzet esetén, amely azonnali döntést és cselekvést igényel, megtesz minden intézkedést, amelyet az adott körülmények között szükségesnek tart. Ilyen esetekben a repülésbiztonság érdekében a szükséges mértékben eltérhet az érvényben lévő előírásoktól, üzembentartási eljárásoktól és módszerektől;

l)

befejezi a repülést a legközelebbi alkalmas időjárású repülőtéren vagy műveleti területen, ha betegség, fáradtság, oxigénhiány vagy bármely más ok következtében jelentősen lecsökkent a feladatok ellátására való képessége;

m)

bejegyzi a vitorlázó repülőgép repülési idejét, valamint az összes ismert vagy feltételezett hibát a légi jármű műszaki naplójába vagy fedélzeti naplójába a repülés vagy repüléssorozat végén;

n)

ha a vitorlázó repülő balesetben vagy súlyos repülési eseményben érintett, erről a rendelkezésére álló leggyorsabb módon haladéktalanul értesíti azon tagállam eseményvizsgálatot végző hatóságát, amelynek a területén az esemény történt, és ugyanezen tagállam sürgősségi segélyszolgálatát;

o)

haladéktalanul jelenti az illetékes hatóságnak, ha jogellenes cselekmény történt, és tájékoztatja az azon tagállam által kijelölt helyi hatóságot, ahol a jogellenes cselekmény történt; és

p)

haladéktalanul jelenti a megfelelő légiforgalmi szolgálat (ATS) felé, ha olyan időjárási körülményeket vagy repülési körülményeket tapasztal, amelyek hatással lehetnek más légi járművek biztonságára.

a)

A személyzet tagjai felelősek a vitorlázó repülőgép üzemben tartásával kapcsolatos feladataik megfelelő ellátásáért.

b)

A személyzet tagjai nem láthatnak el feladatot a vitorlázó repülőgép fedélzetén, ha bármilyen okból, például sérülés, betegség, gyógyszerszedés, fáradtság vagy valamilyen pszichoaktív anyag hatása miatt nem képesek feladataik ellátására, vagy arra más okból alkalmatlannak érzik magukat.

c)

A személyzet tagjai jelentik a légijármű-parancsnok felé az alábbiakat:

a)

A légijármű-parancsnok és a személyzet minden tagja köteles betartani azon államok valamennyi törvényét, szabályozásait és eljárását, ahol a műveletek végrehajtásra kerülnek.

b)

A légijármű-parancsnoknak a feladatai végzéséhez kapcsolódóan ismernie kell azon törvényeket, szabályozásokat és eljárásokat, amelyek azokra a területekre vonatkoznak, amelyeken a vitorlázó repülőgép át fog haladni, valamint azokra a repülőterekre és műveleti területekre érvényesek, amelyeket igénybe fognak venni, továbbá azokat, amelyek a kapcsolódó léginavigációs berendezésekre vonatkoznak.

a)

A légijármű-parancsnok senkinek sem engedélyezheti veszélyes áruk szállítását a fedélzeten.

b)

Az olyan észszerű mennyiségű – egyébként veszélyes árunak minősülő – cikkek és anyagok, amelyeket a repülésbiztonság elősegítésére használnak, és a vitorlázó repülőgép fedélzetén történő szállításuk javasolt annak érdekében, hogy operatív célokra azonnal rendelkezésre álljanak, szállíthatók a fedélzeten.

a)

Az alábbi dokumentumokat, kézikönyveket és tájékoztatókat minden repülés során eredeti példányban vagy másolatban a repülőgép fedélzetén kell tartani:

b)

Továbbá, ha a SAO.DEC.100 pont szerinti nyilatkozat szükséges, a nyilatkozat egy példányát is a repülőgép fedélzetén kell tartani.

c)

Az alábbi dokumentumok, kézikönyvek és információ eredeti példányának vagy másolatának – amennyiben azt nem a fedélzeten tartják – rendelkezésre kell állnia a repülőtéren vagy a műveleti területen:

d)

Az a) és b) ponttól eltérve az ott meghatározott dokumentumok, kézikönyvek és az azokban található információ a repülőtéren vagy a műveleti területen is tartható olyan repülések esetében, amelyeknél a vitorlázó repülőgép:

e)

Az illetékes hatóság kérésére a légijármű-parancsnoknak vagy az üzemben tartónak a hatóság által meghatározott időtartamon, de legalább 24 órán belül be kell mutatnia a dokumentumok eredeti példányát.

a)

a vitorlázó repülőgép biztonságos üzemben tartásához szükséges berendezések a tervezett repülési művelethez megfelelőek;

b)

az adott időjárási körülmények között a repülés biztonságosan hajtható végre;

c)

motoros vitorlázó repülőgép esetén, ha használni szándékozik a motort, elegendő üzemanyag vagy egyéb energiaforrás áll rendelkezésre a repülés biztonságos végrehajtásához.

a)

a vitorlázó repülőgépbe nem tölthető üzemanyag; és

b)

a vitorlázó repülőgép meghajtásához használt akkumulátorok nem cserélhetők és nem tölthetők újra.

a)

Vitorlázó repülőgéppel végzett egyedi művelet vagy műveletsorozat végrehajtását megelőzően a légijármű-parancsnok köteles kockázatelemzést végezni, amelynek során felméri a tevékenység összetettségét, hogy meghatározza a végrehajtandó művelettel járó veszélyeket és kockázatokat, és szükség esetén az enyhítő intézkedéseket.

b)

A vitorlázó repülőgépekkel végzett egyedi műveleteket ellenőrző lista alapján kell végrehajtani. A légijármű-parancsnok – kockázatelemzés alapján és figyelembe véve az e mellékletben meghatározott összes követelményt – összeállítja az ellenőrző listát, és gondoskodik arról, hogy az megfeleljen az egyedi tevékenységnek és az adott vitorlázó repülőgép jellemzőinek. Az ellenőrző listának minden repüléskor hozzáférhetőnek kell lennie a légijármű-parancsnok és a személyzet minden tagja számára, amikor ez feladataik ellátásához szükséges.

c)

A légijármű-parancsnoknak a kockázatértékelés kellő figyelembevétele érdekében rendszeres időközönként felül kell vizsgálnia és szükség esetén módosítania kell az ellenőrző listát.

a)

A vitorlázó repülőgép tömegének mérését a vitorlázó repülőgép gyártójának kell végeznie, vagy azt adott esetben az 1321/2014/EU bizottsági rendelet (2) I. mellékletével összhangban kell végrehajtani.

b)

Az üzemben tartó gondoskodik arról, hogy az első szolgálatba állítást megelőzően tényleges tömegméréssel megállapítsák a vitorlázó repülőgép tömegét. Fel kell mérni és megfelelően dokumentálni kell a módosítások és javítások tömegre gyakorolt összhatását. Ezeket az információkat a légijármű-parancsnok rendelkezésére kell bocsátani. Amennyiben a módosítások vagy javítások tömegre gyakorolt hatása nem ismert, a vitorlázó repülőgépet újra kell mérni.

a)

Az ezen alrészben előírt műszereket és berendezéseket a 748/2012/EU rendelet I. melléklete szerint – vagy nem uniós országban lajstromozott műszerek és berendezések esetén a lajstromozó állam légialkalmassági követelményeinek megfelelően – kell jóváhagyni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

b)

Az a) ponttól eltérve az ezen alrészben előírt alábbi műszerek és berendezések nem jóváhagyás-kötelesek:

c)

A műszereknek és berendezéseknek könnyen kezelhetőeknek, illetve azonnal elérhetőeknek kell lenniük arról a helyről, ahol a légijármű-parancsnok vagy bármely, azokat használó hajózó ül.

a)

A vitorlázó repülőgépeket fel kell szerelni az összes alábbi paraméter mérésére és megjelenítésére alkalmas eszközökkel:

b)

Az olyan körülmények között repülő vitorlázó repülőgépeket, amelyek fennállása esetén a kívánt repülési útvonalat nem lehet egy vagy több további műszer használata nélkül tartani, továbbá a felhőben történő repülést végző vagy éjszaka repülő vitorlázó repülőgépeket, az a) bekezdésben felsoroltakon túl fel kell szerelni az alábbiak mérésére és megjelenítésére alkalmas eszközzel is:

a)

összeütközés-védelmi fényrendszer;

b)

navigációs/helyzetjelző fények;

c)

leszálló fényszóró;

d)

a vitorlázó repülőgép villamos rendszeréről működő, a vitorlázó repülőgép biztonságos repüléséhez szükséges valamennyi műszer és berendezés megfelelő megvilágításához szükséges világítás;

e)

a légijármű-parancsnok és a személyzet minden tagjának ülőhelyén egy független hordozható világítóberendezés.

a)

A 3. cikk (2) bekezdésében említett nyilatkozatban az üzemben tartónak meg kell erősítenie, hogy megfelel és a jövőben is meg fog felelni az (EU) 2018/1139 rendelet V. mellékletében szereplő alapvető követelményeknek és az e rendeletben szereplő követelményeknek.

b)

Az üzemben tartó a nyilatkozatban feltünteti az összes alábbi információt:

c)

A nyilatkozattétel során az üzemben tartónak annak érdekében, hogy a SAO.GEN.110 pontban előírtak szerint bizonyítsa megfelelését, el kell juttatnia az illetékes hatósághoz az alternatív megfelelési módozatok (AltMoC) listáját. A listának hivatkozást kell tartalmaznia a vonatkozó elfogadható megfelelési módozatokra (AMC).

d)

A nyilatkozat megtételekor az üzemben tartó az e melléklet függelékében szereplő formanyomtatványt használja.

a)

Az üzemben tartó haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot a körülmények minden olyan változásáról, amely hatással van az (EU) 2018/1139 rendelet V. mellékletében szereplő alapvető követelményeknek és e rendelet követelményeinek való, az illetékes hatóságok részére tett nyilatkozat szerinti megfelelésére, továbbá a nyilatkozat részét képező vagy ahhoz csatolt, a SAO.DEC.100 b) pontban említett információkat és az alternatív megfelelési módozatok SAO.DEC.100 c) pontban említett jegyzékét érintő változásokról.

b)

Az üzemben tartó haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot arról, ha már nem végzi vitorlázó repülőgépek kereskedelmi célú üzemben tartását.