EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 22017A1027(01)
Treaty establishing the Transport Community
A Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés
A Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés
OJ L 278, 27.10.2017, p. 3–53
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2017/1937/oj
|
27.10.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 278/3 |
A Közlekedési Közösséget létrehozó
SZERZŐDÉS
A szerződő felek:
AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: „az Unió” vagy „az Európai Unió”)
és
A DÉLKELET-EURÓPAI FELEK, az Albán Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó (*1) (a továbbiakban: Koszovó), Montenegró, a Szerb Köztársaság,
az összes fent említett fél a továbbiakban együttesen: „a szerződő felek”.
ÉPÍTVE a délkelet-európai regionális közlekedési törzshálózat fejlesztéséről szóló, 2004. június 11-én Luxembourgban aláírt egyetértési megállapodás keretében végzett munkára, és TUDOMÁSUL VÉVE, hogy ez az egyetértési megállapodás a továbbiakban már nem releváns;
FELISMERVE a nemzetközi közlekedés integrált jellegét, és AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az Európai Unió és a délkelet-európai felek között Közlekedési Közösség jöjjön létre a szerződő felek közlekedési piacának a vonatkozó uniós vívmányok alapján történő fokozatos integrációja keretében;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Közlekedési Közösséggel kapcsolatos szabályok a Közlekedési Közösség területén többoldalúan alkalmazandók, valamint hogy ezért ezzel összefüggésben különleges szabályokat kell megállapítani;
FIGYELEMMEL az ideiglenes megállapodásra és a gyakorlati intézkedésekről szóló megállapodásra, melyet a Görög Köztársaság és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 1995-ben írt alá;
EGYETÉRTVE abban, hogy a Közlekedési Közösség szabályainak az e szerződés I. mellékletében felsorolt, az Európai Unióban hatályos, az Európai Unióról szóló szerződésnek és az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek megfelelő vonatkozó jogszabályokon kell alapulniuk, FIGYELEMBE VÉVE az e jogszabályokban foglalt módosításokat, többek között az „Európai Közösség” kifejezésnek az „Európai Unió” kifejezéssel történő felváltását;
SZEM ELŐTT TARTVA, hogy a közlekedési piacok integrációját nem lehet egyetlen lépésben elérni, csak korlátozott ideig érvényes konkrét rendelkezések révén megvalósuló átmenettel;
HANGSÚLYOZVA, hogy a fuvarozókat a közlekedési infrastruktúrához való hozzáférésük tekintetében megkülönböztetésmentes módon kell kezelni;
SZEM ELŐTT TARTVA az egyes délkelet-európai felek azon óhaját, hogy közlekedésre és a kapcsolódó kérdésekre vonatkozó jogszabályaikat összhangba hozzák az Európai Unió megfelelő jogszabályaival, és ennek részeként az uniós vívmányok jövőbeni fejlődésével;
FELISMERVE az ezzel összefüggő technikai segítségnyújtás jelentőségét;
SZEM ELŐTT TARTVA a környezet védelmének és az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek a szükségességét, valamint azt, hogy a közlekedési ágazat fejlődésének fenntarthatónak kell lennie;
SZEM ELŐTT TARTVA azt, hogy figyelembe kell venni a Közlekedési Közösség szociális dimenzióját, valamint ki kell alakítani a szociális párbeszéddel kapcsolatos struktúrákat a délkelet-európai felek körében;
SZEM ELŐTT TARTVA a délkelet-európai felek európai perspektíváit, amelyet számos közelmúltbeli európai tanácsi csúcstalálkozó is megerősített;
MEGÁLLAPÍTVA, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, a Szerb Köztársaság és az Albán Köztársaság az Európai Unió tagjelölt országai, valamint hogy Bosznia-Hercegovina is csatlakozási kérelmet nyújtott be;
MEGÁLLAPÍTVA, hogy az e szerződés alapján a koszovói hatóságok által kibocsátott dokumentumok beérkeztetésekor az Európai Unió tagállamainak belső eljárásai alkalmazhatók;
TUDOMÁSUL VÉVE a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok elszántságát az Európai Unióhoz való közeledés és az uniós vívmányok végrehajtása tekintetében, különösen a közlekedés területén,
ÚGY HATÁROZTAK, HOGY KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉGET HOZNAK LÉTRE:
1. cikk
Célok és alapelvek
1. E szerződés célja az Európai Unió és a délkelet-európai felek között a közúti, vasúti, belvízi és tengeri közlekedés terén egy Közlekedési Közösség létrehozása, valamint a közlekedési hálózat továbbfejlesztése, a továbbiakban: a Közlekedési Közösség. A Közlekedési Közösség a délkelet-európai felek közlekedési piacainak a vonatkozó uniós vívmányok alapján az uniós közlekedési piacba történő fokozatos integrációján alapul, többek között a műszaki szabványok, a kölcsönös átjárhatóság, a biztonság, a védelem, a forgalomirányítás, a szociális politika, a közbeszerzés és a környezetvédelem területén, a légi közlekedés kivételével valamennyi közlekedési mód tekintetében. E célból e szerződés rögzíti a szerződő felek között a következőkben meghatározott feltételek mellett alkalmazandó szabályokat. Az említett szabályok közé tartoznak az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokban megállapított rendelkezések is.
2. E szerződés rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok a közúti, vasúti, belvízi, tengeri közlekedésre és közlekedési hálózatokra – egyebek mellett a repülőtéri infrastruktúrára –, vagy az I. mellékletben említett kapcsolódó kérdésekre vonatkoznak.
3. Ez a szerződés a Közlekedési Közösség általános működését előíró cikkekből (a továbbiakban: a szerződés főszövege), a mellékletekből – köztük a szerződés főszövege keretén belül a szerződő felek viszonyában alkalmazandó európai uniós jogi aktusokat tartalmazó I. mellékletből –, valamint a jegyzőkönyvekből áll, melyekből valamennyi délkelet-európai fél tekintetében legalább egy készült az adott fél tekintetében alkalmazandó átmeneti rendelkezések rögzítése céljából.
2. cikk
1. E szerződés alkalmazásában:
|
(a) |
„szerződés”: a szerződés főszövege, annak mellékletei, az I. mellékletben említett jogi aktusok és a szerződés jegyzőkönyvei; |
|
(b) |
„délkelet-európai felek”: az Albán Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó, Montenegró és a Szerb Köztársaság; |
|
(c) |
az e szerződésben – többek között annak mellékleteiben és jegyzőkönyveiben – alkalmazott kifejezések, szövegezés vagy meghatározások egyike sem értelmezhető akként, hogy az Európai Unió független államként ismerné el Koszovót, sem akként, hogy az egyes tagállamok ilyen minőségben ismernék el Koszovót, amennyiben ezt korábban nem tették meg; |
|
(d) |
„egyezmény”: az e szerződéstől eltérő bármely nemzetközi közlekedési egyezmény vagy megállapodás, amelyet aláírásra megnyitottak; |
|
(e) |
„uniós tagállam”: az Európai Unió valamely tagállama; |
|
(f) |
„uniós vívmányok”: az Európai Unió által célkitűzéseinek elérése érdekében elfogadott jogszabályok összessége; |
2. Az „ország”, „nemzeti”, „állampolgárok” vagy „terület” szavak használata nem érinti az egyes szerződő felek nemzetközi jogi státuszát.
3. cikk
1. A II. melléklettel összhangban kiigazított I. mellékletben vagy a regionális irányítóbizottság határozataiban említett vagy foglalt jogi aktusok alkalmazandó rendelkezései a szerződő felekre nézve kötelező erejűek.
2. Az ilyen rendelkezéseket az alábbiak szerint kell beépíteni a délkelet-európai felek belső jogrendjébe:
|
(a) |
az európai uniós rendeletnek megfelelő jogi aktusokat az adott délkelet-európai fél belső jogrendjének részévé kell tenni a regionális irányítóbizottság által a délkelet-európai felek számára meghatározott időn belül; |
|
(b) |
az európai uniós irányelvnek megfelelő jogi aktusoknak az adott délkelet-európai fél hatóságaira kell bízniuk az alkalmazás formájának és módjának megválasztását; |
|
(c) |
az európai uniós határozatnak megfelelő jogi aktusokat az adott délkelet-európai fél belső jogrendjének részévé kell tenni a regionális irányítóbizottság által a délkelet-európai felek számára meghatározott időn belül és módon. |
3. Amennyiben az (1) bekezdésben említett jogi aktusok rendelkezéseiből fakadóan az uniós tagállamok számára kötelezettségek keletkeznek, ezeket a kötelezettségek egy, az Európai Unióban érvényes szabályok szerint elfogadott olyan határozatot követően kell alkalmazni az uniós tagállamokra, amely figyelembe veszi az I. mellékletben említett európai uniós jogi aktusok délkelet-európai felek által történő teljes körű végrehajtásának európai bizottsági értékelését.
4. cikk
A szerződő felek minden olyan szükséges – általános vagy konkrét – intézkedést megtesznek, amely szükséges az e szerződésből fakadó kötelezettségek teljesítéséhez, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti e szerződés céljainak elérését.
5. cikk
Szociális kérdések
A délkelet-európai felek végrehajtják az I. mellékletben meghatározott, közlekedésre vonatkozó szociális vívmányokat. A Közlekedési Közösség erősíti és előmozdítja a szociális párbeszédet és a szociális dimenziót, egyrészt a szociális kérdésekkel és a munkavállalók alapvető jogaival kapcsolatos uniós vívmányokra való hivatkozás révén, másrészt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a közlekedési ágazatban tevékenykedő nemzeti és európai szociális partnereknek a megfelelő szinten történő bevonásával.
6. cikk
Környezet
A délkelet-európai felek a közlekedés tekintetében végrehajtják a vonatkozó környezetvédelmi vívmányokat, különös tekintettel a stratégiai környezeti vizsgálatra, a környezeti hatásvizsgálatra, valamint a természetvédelmi, a vízzel kapcsolatos és a levegőminőséggel kapcsolatos irányelvekre, összhangban az I.6. mellékletben meghatározottakkal.
7. cikk
Közbeszerzés
A délkelet-európai felek a közlekedés tekintetében végrehajtják a vonatkozó közbeszerzési vívmányokat, összhangban az I.7. mellékletben meghatározottakkal.
8. cikk
Infrastruktúra
1. A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) átfogó és törzshálózatának Nyugat-Balkánra vonatkozó indikatív kiterjesztésével kapcsolatos térképeket e szerződéshez az I.1. mellékletben csatolták. A regionális irányítóbizottság évente jelentést tesz a Miniszteri Tanácsnak az e szerződésben leírt TEN-T megvalósításáról. A regionális irányítóbizottságot technikai bizottságok segítik a jelentés elkészítésében.
2. A Közlekedési Közösség összhangban az I.1. mellékletben meghatározottakkal, az (EU) 2016/758 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (1) megfelelően támogatja a TEN-T átfogó és törzshálózatának Nyugat-Balkánra vonatkozó indikatív kiterjesztését. Figyelembe veszi a szerződő felek által kötött, kapcsolódó két- és többoldalú megállapodásokat, ideértve a szűk keresztmetszetek megszüntetéséhez, valamint a nemzeti hálózatok és az uniós TEN-T hálózatok összekapcsolásának előmozdításához szükséges kulcsfontosságú kapcsolatok és összeköttetések fejlesztését.
9. cikk
1. A Közlekedési Közösség kétévente öt évre szóló folyamatos munkatervet dolgoz ki a TEN-T átfogó és törzshálózatának Nyugat-Balkánra vonatkozó indikatív kiterjesztésének és a regionális érdeklődésre számot tartó azon kiemelt projekteknek a legjobb uniós gyakorlattal összhangban történő meghatározása céljából, amelyek a gazdaság, a térbeli integráció, a környezeti és társadalmi hatások, valamint a társadalmi kohézió tekintetében hozzájárulnak a kiegyensúlyozott fenntartható fejlődéshez.
2. Az ötéves időszakra szóló folyamatos munkaterv:
|
(a) |
megfelel az I. mellékletben felsorolt vonatkozó uniós jogszabályoknak, különösen ami az Európai Unió általi finanszírozás kérdését illeti; |
|
(b) |
a donorok finanszírozási szabályaival, valamint a legjobb nemzetközi szabványokkal és gyakorlatokkal összhangban bemutatja a legjobb ár-érték arányt és a szélesebb értelemben vett társadalmi-gazdasági hatásokat; |
|
(c) |
különös figyelmet fordít a globális éghajlatváltozásra és a környezeti fenntarthatóságra a projektek meghatározásának és elemzésének szakaszában; |
|
(d) |
magában foglalja a donorok és a nemzetközi pénzügyi intézmények által, különösen a nyugat-balkáni beruházási kereten keresztül nyújtott finanszírozási lehetőségeket. |
3. A Közlekedési Közösség támogatja a szükséges tanulmányok és elemzések elvégzését, különösen a gazdasági életképesség, a műszaki előírások, a környezeti hatások, a szociális következmények és a finanszírozási mechanizmusok terén.
4. Az állandó titkárság létrehoz egy információs rendszert, amelyet a döntéshozók fognak használni a TEN-T átfogó és törzshálózatának Nyugat-Balkánra vonatkozó indikatív kiterjesztése feltételeinek és teljesítményének nyomon követésére és felülvizsgálatára.
10. cikk
A délkelet-európai felek hatékony forgalomirányítási rendszereket, többek között intermodális rendszereket és intelligens közlekedési rendszereket alakítanak ki.
11. cikk
Vasúti közlekedés
1. Az e szerződés, valamint az I. mellékletben meghatározott vonatkozó jogi aktusok hatályán belül és az azokban foglalt feltételek szerint az uniós tagállamok vagy a délkelet-európai felek valamelyike által engedélyezett vasúti társaságok nemzetközi vasúti személyszállítási vagy árufuvarozási szolgáltatások működtetése céljából hozzáférésre jogosultak valamennyi uniós tagállam és délkelet-európai fél infrastruktúrájához.
2. Az e szerződés, valamint az I. mellékletben meghatározott vonatkozó jogi aktusok hatályán belül és az azokban foglalt feltételek szerint nem vonatkoznak korlátozások az Unió vagy valamely tagállam illetékes hatósága vagy egy délkelet-európai fél által kiadott vasúti társasági engedélyek, biztonsági tanúsítványok, mozdonyvezetői tanúsítási dokumentumok, valamint vasútijármű-engedélyek érvényességére.
12. cikk
Közúti közlekedés
A délkelet-európai felek elősegítik a közúti szállítási műveletek hatékonyságát és biztonságosságát. A szerződő felek közötti együttműködés célja az Európai Unió közúti közlekedésre vonatkozó szabványaihoz és szakpolitikáihoz történő közelítés, különösen az I. mellékletben említett közúti közlekedési vívmányok végrehajtása révén.
13. cikk
Belvízi közlekedés
A délkelet-európai felek elősegítik a belvízi szállítási műveletek hatékonyságát és biztonságosságát. A szerződő felek közötti együttműködés célja az Európai Unió belvízi közlekedésre vonatkozó szabványaihoz és szakpolitikáihoz történő közelítés, különösen az I. mellékletben foglalt jogi aktusok délkelet-európai felek által történő végrehajtása révén.
14. cikk
Tengeri közlekedés
A szerződő felek elősegítik a tengeri szállítási műveletek hatékonyságát és biztonságosságát. A szerződő felek közötti együttműködés célja az Európai Unió tengeri közlekedésre vonatkozó szabványaihoz és szakpolitikáihoz történő közelítés, különösen az I. mellékletben foglalt jogi aktusok délkelet-európai felek által történő végrehajtása révén.
15. cikk
Az adminisztratív eljárások megkönnyítése
1. A szerződő felek megkönnyítik az egyik vámterületről a másikra történő áthaladásra vonatkozó adminisztratív eljárásokat (alaki követelmények) az egyrészről az Európai Unió, másrészről az egyes délkelet-európai felek között alkalmazandó megállapodások vámügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.
2. Ugyanezzel a céllal a délkelet-európai felek megkönnyítik az egyik vámterületről a másikra történő áthaladásra vonatkozó közigazgatási eljárásokat a közöttük alkalmazandó megállapodások vámügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.
16. cikk
Megkülönböztetésmentesség
E szerződés alkalmazási területén és e megállapodás különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés.
17. cikk
Verseny
1. E szerződés alkalmazási területén a III. melléklet rendelkezései alkalmazandóak. Amennyiben más megállapodás, például társulási megállapodás is tartalmaz versenyre és állami támogatásokra vonatkozó szabályokat két vagy több szerződő fél között, az érintett felek viszonylatában az említett szabályokat kell alkalmazni.
2. A 18., a 19. és a 20. cikk nem alkalmazandó a III. melléklet azon rendelkezései tekintetében, amelyek a versenyre vonatkoznak. Az állami támogatások tekintetében az említett cikkeket alkalmazni kell.
18. cikk
Végrehajtás
1. A (2) bekezdés sérelme nélkül, valamennyi szerződő fél biztosítja, hogy az e szerződésből, különösen az I. mellékletben meghatározott jogi aktusokból fakadó jogok nemzeti bíróságok előtt érvényesíthetők legyenek.
2. Az Európai Unió által elfogadott és az I. mellékletben meghatározott jogi aktusok jogszerűségét érintő bármely kérdés kizárólag az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: a Bíróság) hatáskörébe tartozik.
19. cikk
Értelmezés
1. Mindaddig, amíg e szerződés rendelkezései és az I. mellékletben meghatározott jogi aktusok rendelkezései a lényeget illetően megegyeznek az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó szabályaival, illetve az említett szerződések alapján elfogadott jogi aktusokkal, ezeket a rendelkezéseket végrehajtásuk és alkalmazásuk során a Bíróság és az Európai Bizottság által e szerződés aláírása előtt hozott vonatkozó döntésekkel, illetve határozatokkal összhangban kell értelmezni. Az e szerződés aláírását követően hozott döntésekről és határozatokról a szerződő felek értesítést kapnak. A szerződés megfelelő működése érdekében a szerződő felek kérésére a technikai bizottságok által segített regionális irányítóbizottság meghatározza az ilyen döntések és határozatok következményeit. A meglévő értelmezéseket e szerződés aláírása előtt eljuttatják a délkelet-európai felekhez. A regionális irányítóbizottság ezen eljárás keretében hozott határozatainak összhangban kell lenniük a Bíróság esetjogával.
2. Amennyiben e szerződés, az I. mellékletben meghatározott jogi aktusok rendelkezései vagy az azok aqlapján elfogadott jogi aktusok rendelkezései (melyek lényegileg megegyeznek az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó szabályaival, illetve az említett szerződések alapján elfogadott jogi aktusokkal) tekintetében értelmezési kérdés merül fel egy délkelet-európai fél bírósága vagy törvényszéke előtt folyamatban lévő ügyben, az említett bíróság, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához a kérdésre vonatkozóan döntésre van szüksége, a IV. melléklettel összhangban a Bírósághoz fordul. Egy délkelet-európai fél a IV. melléklettel összhangban dönthet úgy, hogy előírja bíróságai és törvényszékei számára e rendelkezés alkalmazásának mértékét és módját. Az ilyen döntésről értesíteni kell a letéteményest és a Bíróságot. A letéteményes tájékoztatja a többi szerződő felet. A Bíróság előzetes döntése kötelező erejű azon délkelet-európai fél bíróságai számára, amelyek eljárnak abban az ügyben, amellyel kapcsolatban a kérdés felmerült.
20. cikk
Új jogszabályok
1. Ez a szerződés nem érinti az egyes délkelet-európai felek azon jogát, hogy a megkülönböztetésmentesség elvével és e cikk rendelkezéseivel összhangban egyoldalúan új jogszabályokat fogadjanak el vagy módosítsák a közlekedésre vagy az I. mellékletben említett bármely kapcsolódó területre vonatkozó meglévő jogszabályaikat. A délkelet-európai felek kizárólag ezzel a szerződéssel összhangban lévő jogszabályokat fogadhatnak el.
2. Amint egy délkelet-európai fél új jogszabályt fogad el vagy módosítja meglévő jogszabályait, erről a regionális irányítóbizottságon keresztül legkésőbb egy hónapon belül tájékoztatja a többi szerződő felet. Az érintett technikai bizottság bármely szerződő fél kérésére két hónapon belül megvitatja az ilyen új jogszabálynak vagy módosításnak az e szerződés megfelelő működésére gyakorolt következményeit.
3. A regionális irányítóbizottság az új, jogilag kötelező erejű európai uniós jogi aktusok tekintetében:
|
(a) |
határozatot fogad el az I. melléklet felülvizsgálatáról oly módon, hogy abba felveszi a kérdéses új jogi aktust, szükség esetén kölcsönösségi alapon; vagy |
|
(b) |
határozatot fogad el arról, hogy a kérdéses új jogi aktus e szerződéssel összhangban lévőnek tekinthető; vagy |
|
(c) |
bármely más intézkedést meghozhat e szerződés megfelelő működésének biztosítása érdekében. |
4. Az e szerződés aláírása és hatálybalépése között elfogadott új kötelező erejű európai uniós jogi aktusok esetében, amelyekről a szerződő feleket tájékoztatták, a tájékoztatás kézhezvételének napját kell a beterjesztés időpontjának tekinteni. A regionális irányítóbizottság legkorábban e szerződés hatálybalépése után 60 nappal hozhat határozatot.
21. cikk
Miniszteri tanács
Létrejön a Miniszteri Tanács. A Miniszteri Tanács biztosítja az e szerződésben meghatározott célkitűzések elérését és feladata:
|
(a) |
általános politikai iránymutatást nyújtani; |
|
(b) |
felülvizsgálni az e szerződés végrehajtása terén elért előrelépéseket; többek között nyomon követni a szociális fórum által előterjesztett javaslatok sorsát; |
|
(c) |
véleményt nyilvánítani az állandó titkárság igazgatójának kinevezésére vonatkozóan; |
|
(d) |
konszenzussal döntést hoz az állandó titkárság székhelyéről. |
22. cikk
A miniszteri tanács a szerződő felek egy-egy képviselőjéből áll. A megfigyelőként való részvétel lehetősége valamennyi uniós tagállam előtt nyitva áll.
23. cikk
A miniszteri tanács évente ülésezik.
24. cikk
Regionális irányítóbizottság
1. Létrejön a regionális irányítóbizottság. A regionális irányítóbizottság feladata a 19. cikk sérelme nélkül e szerződés gondozása és megfelelő végrehajtásának biztosítása. Ebből a célból ajánlásokat tesz és az e szerződésben meghatározott esetekben határozatokat hoz. A regionális irányítóbizottság határozatait a szerződő felek saját szabályaikkal összhangban hajtják végre.
2. A regionális irányítóbizottság a szerződő felek egy-egy képviselőjéből és azok helyetteseiből áll. A megfigyelőként való részvétel lehetősége valamennyi uniós tagállam előtt nyitva áll.
3. A regionális irányítóbizottság egyhangúlag hozza meg döntéseit.
4. E szerződés megfelelő végrehajtása érdekében a szerződő felek megosztják egymással egyebek között az e szerződés szempontjából releváns új jogszabályokra vagy határozatokra vonatkozó információikat, és bármely szerződő fél kérésére konzultációt folytatnak a regionális irányítóbizottságban, többek között szociális kérdésekről is.
5. A regionális irányítóbizottság elfogadja eljárási szabályzatát.
6. A regionális irányítóbizottság elnöki tisztét a délkelet-európai felek felváltva töltik be, a bizottság eljárási szabályzatában meghatározandó rend szerint.
7. A regionális irányítóbizottság elnöke legalább évente kétszer ülést hív össze az e szerződés általános működésének áttekintése végett, illetve – ha azt a körülmények indokolják – valamely szerződő fél kérésére. A regionális irányítóbizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a Bíróság esetjogának alakulását. Ennek érdekében az Európai Unió eljuttatja a délkelet-európai felekhez a Bíróság azon ítéleteit, amelyek e szerződés működése szempontjából relevánsak. A regionális irányítóbizottság három hónapon belül fellép a szerződés egységes értelmezésének fenntartása érdekében.
8. A regionális irányítóbizottság előkészíti a miniszteri tanács munkáját.
25. cikk
1. A regionális irányítóbizottság határozatai a szerződő felekre nézve kötelező erejűek. Ha a regionális irányítóbizottság valamely határozata intézkedést kíván meg a szerződő felektől, az érintett felek megtesznek minden szükséges lépést, és erről tájékoztatják a regionális irányítóbizottságot.
2. A regionális irányítóbizottság határozatait közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a délkelet-európai felek hivatalos lapjaiban. Minden határozatban meg kell adni a szerződő felek által történő végrehajtás időpontját, valamint minden egyéb, a gazdasági szereplők számára lényegesnek tekinthető információt.
26. cikk
Technikai bizottságok
1. A regionális irányítóbizottság ad hoc munkacsoportok formájában technikai bizottságok létrehozásáról határoz. Az egyes technikai bizottságok saját hatáskörükben határozathozatali javaslatokat tehetnek a regionális irányítóbizottságnak. A technikai bizottságok a szerződő felek képviselőiből állnak. A megfigyelőként való részvétel lehetősége valamennyi uniós tagállam előtt nyitva áll.
Eseti alapon biztosítani kell releváns civil szervezetek, különösen környezetvédelmi szervezetek megfigyelőként való részvételét.
2. A technikai bizottságok elfogadják saját eljárási szabályzatukat.
3. A technikai bizottságok elnöki tisztét a délkelet-európai felek felváltva töltik be, a bizottság eljárási szabályzatukban meghatározandó rend szerint.
27. cikk
Szociális fórum
1. A szerződő felek kellő mértékben figyelembe veszik a szociális dimenziót, és elismerik annak szükségességét, hogy minden megfelelő szinten együtt kell működni a szociális partnerekkel az e szerződés végrehajtásának és hatásainak nyomon követésével kapcsolatos szociális párbeszéd előmozdítása révén.
2. A szerződő felek fontosnak tartják, hogy ügyeljenek az alábbi kulcsfontosságú területekre:
|
a) |
a munkavállalók alapvető jogai az emberi jogok és alapvető szabadságok védeleméről szóló európai egyezménynek, az Európai Szociális Chartának, a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló közösségi chartának és az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelően; |
|
b) |
munkaügyi jogszabályok a jobb munkakörülmények és életszínvonal előmozdításával összefüggésben; |
|
c) |
munkahelyi egészségvédelem és biztonság a munkahelyi környezetnek a közlekedési ágazatban dolgozók egészsége és biztonsága érdekében történő javításával összefüggésben; |
|
d) |
esélyegyenlőség, szükség esetén annak az elvnek a bevezetése, mely szerint férfiaknak és nőknek ugyanazon munkáért ugyanolyan fizetést kell kapniuk. |
3. E szociális kérdések kezelése érdekében a szerződő felek szociális fórum létrehozásáról állapodnak meg. Az egyes szerződő felek belső eljárásaikkal összhangban kijelölik képviselőiket, akik részt vehetnek a szociális fórum megfelelő ülésein. A képviselet magában foglalja a kormányokat, valamint a munkavállalói és munkáltatói szervezeteket, továbbá minden más olyan érintett szervet, amely a napirenden lévő téma szempontjából relevánsnak minősül. Az üléseken jelen vannak és részt vesznek a közlekedési ágazat európai szociális párbeszédért felelős bizottságai, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság képviselői. A szociális fórum megállapítja eljárási szabályzatát.
28. cikk
Állandó titkárság
Létrejön az állandó titkárság. Az állandó titkárság feladata:
|
(a) |
igazgatási támogatást nyújtani a Miniszteri Tanács, a regionális irányítóbizottság, a technikai bizottságok és a szociális fórum számára; |
|
(b) |
közlekedési megfigyelőközpontként eljárni annak érdekében, hogy nyomon kövesse a TEN-T átfogó és törzshálózata Nyugat-Balkánra vonatkozó indikatív kiterjesztésének teljesítését; |
|
(c) |
támogatni a „nyugat-balkáni hatok” összeköttetési menetrendjének végrehajtását, mely a nyugat-balkánon belüli, valamint e régió és az Európai Unió közötti kapcsolódások javítását célozza. |
29. cikk
Az állandó titkárság egy igazgatóból és a Közlekedési Közösség kérésének megfelelő összetételű személyzetből áll. Az állandó titkárság egy vagy több igazgatóhelyettesből is állhat. Munkanyelve az angol.
30. cikk
Az állandó titkárság igazgatóját a Miniszteri Tanáccsal folytatott konzultációt követően a regionális irányítóbizottság nevezi ki. Megbízatásának időtartama nem haladhatja meg a három évet. A megbízatás megújítható. Az állandó titkárság szabályait a regionális irányítóbizottság állapítja meg, különösen a titkársági személyzeti állomány felvételére, munkafeltételeire és földrajzi egyensúlyára vonatkozóan. A regionális irányítóbizottság egy vagy több igazgatóhelyettest is kinevezhet. Az igazgató a regionális irányítóbizottsággal folytatott konzultációt követően választja ki és nevezi ki a személyzetet.
31. cikk
Feladataik ellátása során az állandó titkárság igazgatója és személyzete pártatlanul járnak el, és nem kérhetnek, illetve nem kaphatnak utasításokat egyetlen szerződő féltől sem. A tagállamok előmozdítják a Közlekedési Közösség érdekeit.
32. cikk
Az állandó titkárság igazgatója vagy egy kijelölt helyettes segíti a Miniszteri Tanács, a regionális irányítóbizottság, a technikai bizottságok és a szociális fórum ülésein zajló egyeztetéseket.
33. cikk
Az állandó titkárság székhelyét a 21. cikk d) pontjával összhangban kell megállapítani.
34. cikk
Költségvetés
Minden szerződő fél hozzájárul az V. mellékletben foglaltak szerint a Közlekedési Közösség költségvetéséhez. A hozzájárulások mértékét bármely szerződő fél kérésére háromévente felül lehet vizsgálni a regionális irányítóbizottság határozatával.
35. cikk
A regionális irányítóbizottság minden évben elfogadja a Közlekedési Közösség költségvetését. A költségvetés fedezi a Közlekedési Közösség működési kiadásait, melyek a szervei feladatainak ellátásához szükségesek. Az egyes szervek kiadásait a költségvetés külön-külön részében kell meghatározni. A regionális irányítóbizottság határozatot fogad el, amelyben meghatározza a költségvetés végrehajtására, a könyvelésre és a könyvvizsgálatra, valamint az ellenőrzésre vonatkozó eljárást.
36. cikk
Az állandó titkárság igazgatója végrehajtja a költségvetést, és erről évente jelentést tesz a regionális irányítóbizottságnak. A regionális irányítóbizottság adott esetben határozhat úgy, hogy független könyvvizsgálókat bíz meg a költségvetés megfelelő végrehajtásának ellenőrzésével.
37. cikk
Vitarendezés
1. Bármely szerződő fél vitát kezdeményezhet a regionális irányítóbizottság előtt az e szerződés alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos kérdésekben, kivéve azokat az eseteket, amelyekre nézve e szerződés különleges eljárásokat határoz meg.
2. Amennyiben egy kérdésben az (1) bekezdés értelmében a regionális irányítóbizottság előtt vitát kezdeményeztek, haladéktalanul egyeztetéseket kell tartani a vitában érintett felek részvételével. Azokban az esetekben, amikor az Európai Unió nem érintett a vitában, a vitában érintett egyik fél meghívhatja az Európai Unió képviselőjét az egyeztetésekre. A vitában érintett felek megoldási javaslatot készíthetnek, amelyet haladéktalanul be kell nyújtani a regionális irányítóbizottsághoz. A regionális irányítóbizottság ezen eljárás keretében hozott határozatainak összhangban kell lenniük a Bíróság esetjogával.
3. Amennyiben egy vita kezdeményezését követően a regionális irányítóbizottság négy hónapon belül nem tud a vitát lezáró határozatot hozni, a vitában érintett felek a Bíróság elé vihetik az ügyet, ez esetben a Bíróság határozata végleges és kötelező erejű. A IV. melléklet ismerteti a Bírósághoz való beterjesztés módozatait.
38. cikk
Az információk nyilvánosságra hozatala
1. Az e szerződéssel vagy e szerződés alapján létrehozott valamennyi szerv biztosítja munkájában a lehető legszélesebb körű átláthatóságot. Ennek érdekében a szerződő felek bármely polgára, valamint a valamely szerződő fél területén lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult az e szerződéssel vagy e szerződés alapján létrehozott szervek birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférésre, a (2) bekezdéssel összhangban meghatározandó elvekre és feltételekre is figyelemmel.
2. A dokumentumokhoz való hozzáférési jog általános elveit és köz- vagy magánérdeken alapuló korlátozását a regionális irányítóbizottság határozza meg az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) említett, a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó európai uniós szabályokon alapuló szabályok alapján. A regionális irányítóbizottság által elfogadandó szabályoknak igazgatási eljárást kell előírniuk, amely lehetővé teszi a dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadásakor e döntés újbóli megfontolását vagy felülvizsgálatát.
3. Amennyiben az e szerződéssel vagy e szerződés alapján létrehozott szervek birtokában lévő dokumentumok a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény 2. cikkének 3. pontjában meghatározott környezeti információkat tartalmaznak, az ezen információkhoz való hozzáférést az említett egyezmény 4. cikkével összhangban kell biztosítani.
A regionális irányítóbizottság elfogadja az e bekezdés végrehajtásának biztosításához szükséges szabályokat. A szóban forgó végrehajtási szabályoknak igazgatási eljárást kell előírniuk, amely lehetővé teszi a környezeti információkhoz való hozzáférés megtagadásakor e döntés újbóli megfontolását vagy felülvizsgálatát.
4. A szerződő felek képviselői, küldöttei és szakértői, valamint az ezen szerződés értelmében eljáró tisztviselők és egyéb alkalmazottak feladataik megszűnését követően sem fedhetnek fel szolgálati titoktartási kötelezettség alá eső információkat, különös tekintettel a vállalkozásokra, ezek üzleti kapcsolataira vagy költségösszetevőire vonatkozó információkra.
39. cikk
Harmadik országok és nemzetközi szervezetek
1. A szerződő felek bármelyik szerződő fél kérésére a regionális irányítóbizottság keretében konzultálnak egymással:
|
(a) |
olyan közlekedési kérdésekről, amelyekkel nemzetközi szervezetek és regionális kezdeményezések foglalkoznak; és |
|
(b) |
a szerződő felek és harmadik országok közötti kapcsolatokban a közlekedés területén bekövetkező lehetséges fejlemények különböző aspektusairól, és az e területen elfogadott kétoldalú vagy többoldalú megállapodások jelentős elemeinek működéséről. |
2. Az (1) bekezdésben előírt konzultációkat sürgős esetekben a lehető leghamarabb, egyéb esetekben a kérelemtől számított három hónapon belül kell megtartani.
40. cikk
Átmeneti rendelkezések
1. Az egyrészről az Európai Unió, másrészről az érintett délkelet-európai felek között alkalmazandó átmeneti szabályokat és a megfelelő időszakokat az I–IV. jegyzőkönyv határozza meg.
2. Az egyes délkelet-európai feleknek a Közlekedési Közösség teljes körű alkalmazására történő fokozatos átállását értékelések kísérik. Az értékeléseket az Európai Bizottság végzi, együttműködésben az adott délkelet-európai féllel. Az Európai Bizottság saját kezdeményezésére, illetve az érintett délkelet-európai fél kezdeményezésére indíthatja el az értékelést.
3. Amennyiben az Európai Unió azt állapítja meg, hogy a feltételek teljesülnek, erről tájékoztatja a regionális irányítóbizottságot, majd ezt követően határoz arról, hogy az érintett délkelet-európai fél továbbléphet-e a Közlekedési Közösség következő szakaszába.
4. Amennyiben az Európai Unió azt állapítja meg, hogy a feltételek nem teljesülnek, az Európai Bizottság jelentést tesz erről a regionális irányítóbizottságnak. Az Európai Unió az érintett délkelet-európai félnek javaslatot tesz konkrét javító intézkedésekre.
HATÁLYBALÉPÉS, FELÜLVIZSGÁLAT, MEGSZÜNTETÉS ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK
41. cikk
Hatálybalépés
1. E szerződést az aláíró feleknek belső rendelkezéseikkel összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítő vagy jóváhagyó okiratokat letétbe kell helyezni az Európai Unió Tanácsának főtitkárságán, amely értesíti a többi aláírót, és a letéteményes valamennyi egyéb feladatát ellátja.
2. Ez a szerződés az Európai Unió és legalább négy délkelet-európai fél megerősítő vagy jóváhagyó okirata letétbe helyezésének időpontjától számított második hónap első napján lép hatályba. Azon aláíró felek számára, amelyek ezen időpont után erősítik meg vagy hagyják jóvá e szerződést, e szerződés a megerősítő vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezése napjától számított második hónap első napján lép hatályba.
3. Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve, az Európai Unió és legalább három délkelet-európai fél dönthet úgy, hogy egymás között az aláírás időpontjától kezdve ideiglenesen alkalmazzák e szerződést a hazai jogalkalmazással összhangban, és erről értesítik a letéteményest, aki értesíti a többi szerződő felet.
42. cikk
Felülvizsgálat
A szerződést bármelyik szerződő fél kérésére, de legkésőbb hatálybalépése után öt évvel felülvizsgálják.
43. cikk
Megszüntetés
1. Bármelyik szerződő fél felmondhatja e szerződést a letéteményes értesítése útján, aki a felmondásról tájékoztatja a többi szerződő felet. Amennyiben e szerződést az Európai Unió mondja fel, úgy az az erről szóló értesítés időpontjától számított egy év múlva hatályát veszti. Amennyiben a szerződést valamely délkelet-európai fél mondja fel, a megállapodás csak e szerződő fél tekintetében veszti hatályát az értesítés időpontjától számított egy év múlva.
2. Az Európai Unió tagjává vált délkelet-európai fél a csatlakozás időpontjától kezdve e megállapodás tekintetében automatikusan megszűnik délkelet-európai fél lenni, ehelyett uniós tagállammá válik.
44. cikk
Nyelvek
Ez a szerződés egy-egy eredeti példányban az Európai Unió intézményei és a délkelet-európai felek hivatalos nyelvein készült; e szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
Съставено в Брюксел на девети октомври през две хиляди и седемнадесета година.
Hecho en Bruselas, el nueve de octubre de dos mil diecisiete.
V Bruselu dne devátého října dva tisíce sedmnáct.
Udfærdiget i Bruxelles den niende oktober to tusind og sytten.
Geschehen zu Brüssel am neunten Oktober zweitausendsiebzehn.
Kahe tuhande seitsmeteistkümnenda aasta oktoobrikuu üheksandal päeval Brüsselis.
Έγινε στις Βρυξέλλες, στις εννέα Οκτωβρίου δύο χιλιάδες δεκαεπτά.
Done at Brussels on the ninth day of October in the year two thousand and seventeen.
Fait à Bruxelles, le neuf octobre deux mille dix-sept.
Sastavljeno u Bruxellesu devetog listopada godine dvije tisuće sedamnaeste.
Fatto a Bruxelles, addì nove ottobre duemiladiciassette.
Briselē, divi tūkstoši septiņpadsmitā gada devītajā oktobrī.
Priimta du tūkstančiai septynioliktų metų spalio devintą dieną Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenhetedik év október havának kilencedik napján.
Magħmul fi Brussell, fid-disa’ jum ta’ Ottubru fis-sena elfejn u sbatax.
Gedaan te Brussel, negen oktober tweeduizend zeventien.
Sporządzono w Brukseli dnia dziewiątego października roku dwa tysiące siedemnastego.
Feito em Bruxelas, em nove de outubro de dois mil e dezassete.
Întocmit la Bruxelles la nouă octombrie două mii șaptesprezece.
V Bruseli deviateho októbra dvetisícsedemnásť.
V Bruslju, dne devetega oktobra leta dva tisoč sedemnajst.
Tehty Brysselissä yhdeksäntenä päivänä lokakuuta vuonna kaksituhattaseitsemäntoista.
Som skedde i Bryssel den nionde oktober år tjugohundrasjutton.
Sačinjeno u Briselu devetog dana oktobra u godini dvijehiljadesedamnaestoj.
Составен во Брисел на деветиот ден од месецот октомври во две илјади и седумнаесеттата година.
Sačinjeno u Briselu devetog dana oktobra dvije hiljade sedamnaeste godine.
BËRË në Bruksel, më nëntë tetor, dy mijë e shtatëmbëdhjetë.
Сачињено у Бриселу деветог дана октобра у години двијехиљадеседамнаестој.
За Европейския съюз
Por la Unión Europea
Za Evropskou unii
For Den Europæiske Union
Für die Europäische Union
Euroopa Liidu nimel
Για την Ευρωπαϊκή Ένωση
For the European Union
Pour l'Union européenne
Za Europsku uniju
Per l'Unione europea
Eiropas Savienības vārdā –
Europos Sąjungos vardu
Az Európai Unió részéről
Għall-Unjoni Ewropea
Voor de Europese Unie
W imieniu Unii Europejskiej
Pela União Europeia
Pentru Uniunea Europeană
Za Európsku úniu
Za Evropsko unijo
Euroopan unionin puolesta
För Europeiska unionen
Për Republikën e Shqipërisë
Za Bosnu i Hercegovinu
Za Bosnu i Hercegovinu
3a Боснy и Xерueroвннy
Za Bivšu Jugoslovensku Republiku Makedoniju
(*1) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
(1) A Bizottság (EU) 2016/758 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. február 4.) az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a rendelet III. mellékletének kiigazítása céljából történő módosításáról (HLEU L 126., 2016.5.14., 3. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (EU HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
(*2) Ky përcaktim nuk paragjykon qëndrimin ndaj statusit dhe është në përputhje me Rezolutën 1244/1999 dhe Opinionin e Gjykatës Ndërkombëtare të Drejtësisë mbi shpalljen e pavarësisë së Kosovës.
(*3) Ovaj naziv ne prejudicira stavove о statusu i u skladu je sa RSBUN 1244/1999 i mišljenjem Međunarodnog Suda Pravde о deklaraciji о nezavisnosti Kosova.
I. MELLÉKLET
A KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATRA ÉS KAPCSOLÓDÓ KÉRDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
I.1. MELLÉKLET
A DÉLKELET-EURÓPAI TÖRZSHÁLÓZATOT ALKOTÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Az alábbi európai uniós aktusok „alkalmazandó rendelkezései” a szerződés főszövegével és a horizontális kiigazításokról szóló II. melléklettel összhangban alkalmazandók, hacsak ez a melléklet vagy az I–VI. jegyzőkönyv másképp nem rendelkezik. Az egyes jogi aktusokra való hivatkozást szükség esetén speciális kiigazítások egészítik ki.
Az alábbi európai uniós jogi aktusok az ilyen jogi aktusok legutóbbi módosításának legfrissebb változatára utalnak.
|
Szabályozási terület |
Jogszabályok |
|
TEN-T fejlesztés |
Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 348., 2013.12.20., 1. o.). A Bizottság (EU) 2016/758 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. február 4.) az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a rendelet III. mellékletének kiigazítása céljából történő módosításáról (EUHL L 126., 2016.5.14., 3. o.). |
A TEN-T ÁTFOGÓ ÉS TÖRZSHÁLÓZATÁNAK NYUGAT-BALKÁNRA VONATKOZÓ INDIKATÍV KITERJESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÉRKÉPEK
I.2. MELLÉKLET
A VASÚTI KÖZLEKEDÉSRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK
Az alábbi európai uniós aktusok „alkalmazandó rendelkezései” a szerződés főszövegével és a horizontális kiigazításokról szóló II. melléklettel összhangban alkalmazandók, hacsak ez a melléklet vagy az I–VI. jegyzőkönyv másképp nem rendelkezik. Az egyes jogi aktusokra való hivatkozást szükség esetén speciális kiigazítások egészítik ki.
Az alábbi európai uniós jogi aktusok az ilyen jogi aktusok legutóbbi módosításának legfrissebb változatára utalnak.
|
Szabályozási terület |
Jogszabályok |
|
Piacra jutás |
Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 79. cikke (3) bekezdésének végrehajtása keretében a fuvardíjakban és a fuvarozási feltételek terén alkalmazott hátrányos megkülönböztetés megszüntetéséről szóló 11. rendelet (EKHL L 52., 1960.8.16., 1121. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU irányelve (2012. november 21.) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (EUHL L 343., 2012.12.14., 32. o.). A Bizottság 869/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. augusztus 11.) új vasúti személyszállítási szolgáltatásokról (EUHL L 239., 2014.8.12., 1. o.). A Bizottság (EU) 2015/10 végrehajtási rendelete (2015. január 6.) a vasútiinfrastruktúra-kapacitás kérelmezőire vonatkozó kritériumokról és a 870/2014/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 3., 2015.1.7., 34. o.). A Bizottság (EU) 2015/171 végrehajtási rendelete (2015. február 4.) a vasúti társaságok engedélyezésére irányuló eljárás egyes vonatkozásairól (EUHL L 29., 2015.2.5., 3. o.). A Bizottság (EU) 2015/909 végrehajtási rendelete (2015. június 12.) a vasúti szolgáltatások működtetésével kapcsolatban közvetlenül felmerülő költségek kiszámításának módjairól (EUHL L 148., 2015.6.13., 17. o.). A Bizottság (EU) 2015/1100 végrehajtási rendelete (2015. július 7.) a vasúti piac nyomon követése keretében fennálló tagállami jelentéstételi kötelezettségekről (EUHL L 181., 2015.7.9., 1. o.). A Bizottság (EU) 2016/545 végrehajtási rendelete (2016. április 7.) a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról szóló keretmegállapodásokra vonatkozó eljárások és kritériumok megállapításáról (EUHL L 94., 2016.4.8., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról (EUHL L 276., 2010.10.20., 22. o.). |
|
A mozdonyvezetői engedélyek kiadása |
Az Európai Parlament és a Tanács 2007/59/EK irányelve (2007. október 23.) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről (EUHL L 315., 2007.12.3., 51. o.). A Bizottság 2010/36/EU rendelete (2009. december 3.) a mozdonyvezetői engedélyeknek, a kiegészítő tanúsítványoknak, a kiegészítő tanúsítványok hitelesített másolatának, valamint a mozdonyvezetői engedély kérelmezésére szolgáló formanyomtatványnak a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti közösségi mintájáról (EUHL L 13., 2010.1.19., 1. o.). A Bizottság 2010/17/EK határozata (2009. október 29.) a mozdonyvezetői engedélyek és a kiegészítő tanúsítványok vonatkozásában a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott nyilvántartások alapvető paramétereinek elfogadásáról (EUHL L 8., 2010.1.13., 17. o.). A Bizottság 2011/765/EU határozata (2011. november 22.) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a mozdonyvezetők képzésében részt vevő képzési központok elismerésére, a mozdonyvezetők vizsgáztatóinak elismerésére és a vizsgák szervezésére vonatkozó feltételekről (EUHL L 314., 2011.11.29., 36. o.). |
|
Átjárhatóság |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (EUHL L 138., 2016.5.26., 44. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve (2008. június 17.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról (EUHL L 191., 2008.7.18., 1. o.). (Lásd azonban az (EU) 2016/797 irányelv 58. cikkét). A Bizottság 2009/965/EK határozata (2009. november 30.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentumról (EUHL L 341., 2009.12.22., 1. o.). A Bizottság 1299/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszerének infrastruktúra alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (EUHL L 356., 2014.12.12., 1. o.). A Bizottság 1300/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az uniós vasúti rendszernek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek általi hozzáférhetőségével kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírásokról (EUHL L 356., 2014.12.12., 110. o.). A Bizottság 1301/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszerének „energia” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (EUHL L 356., 2014.12.12., 179. o.). A Bizottság 1302/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszerének „járművek – mozdonyok és személyszállító járművek” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról (EUHL L 356., 2014.12.12., 228. o.). A Bizottság 1303/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszeréhez tartozó vasúti alagutak biztonságára vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (EUHL L 356., 2014.12.12., 394. o.). A Bizottság 1304/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a „járművek – zaj” alrendszerre vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról, a 2008/232/EK határozat módosításáról és a 2011/229/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 356., 2014.12.12., 421. o.). A Bizottság 1305/2014/EU rendelete (2014. december 11.) az Európai Unió vasúti rendszerének a fuvarozási szolgáltatások telematikai alkalmazásai elnevezésű alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 62/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 356., 2014.12.12., 438. o.). A Bizottság 2011/665/EU végrehajtási határozata (2011. október 4.) az engedélyezett vasútijármű-típusok európai nyilvántartásáról (EUHL L 64., 2011.10.8., 32. o.). A Bizottság 2014/880/EU végrehajtási határozata (2014. november 26.) a vasúti infrastruktúra nyilvántartásának közös előírásairól és a 2011/633/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 356., 2014.12.12., 489. o.). A Bizottság 2012/757/EU határozata (2012. november 14.) az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2007/756/EK határozat módosításáról (EUHL L 345., 2012.12.15., 1. o.). A Bizottság 2011/229/EU határozata (2011. április 4.) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer „járművek – zaj” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról (EUHL L 99., 2011.4.13., 1. o.). A Bizottság 2011/291/EU határozata (2011. április 26.) a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer „mozdonyok és személyszállító járművek” járműalrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (EUHL L 139., 2011.5.26., 1. o.). A Bizottság 454/2011/EU rendelete (2011. május 5.) a transzeurópai vasúti rendszer személyszállítási szolgáltatások telematikai alkalmazásai alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról (EUHL L 123., 2011.5.12., 11. o.). A Bizottság 2011/314/EU határozata (2011. május 12.) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról (EUHL L 144., 2011.5.31., 1. o.). A Bizottság 201/2011/EU rendelete (2011. március 1.) engedélyezett vasúti jármű típusmegfelelőségi nyilatkozatának modelljéről (EUHL L 57., 2011.3.2., 8. o.). A Bizottság (EU) 2016/919 rendelete (2016. május 27.) az Európai Unió vasúti rendszerének „ellenőrző-irányító és jelző” alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásról (EUHL L 158., 2016.6.15., 1. o.). A Bizottság 321/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Európai Unió vasúti rendszere „járművek – teherkocsik” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a 2006/861/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 104., 2013.4.12., 1. o.). A Bizottság 2010/713/EU határozata (2010. november 9.) az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve alapján elfogadott, az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőségértékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljairól (EUHL L 319., 2010.12.4., 1. o.). |
|
Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/796 rendelete (2016. május 11.) az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 138., 2016.5.26., 1. o.). |
|
Vasútbiztonság |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/798 irányelve (2016. május 11.) a vasútbiztonságról (EUHL L 138., 2016.5.26., 102. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (vasútbiztonsági irányelv) (EUHL L 164., 2004.4.30., 44. o.). (Lásd azonban az (EU) 2016/798 irányelv 34. cikkét). A Bizottság 653/2007/EK rendelete (2007. június 13.) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelő biztonsági tanúsítványok és kérelemmel benyújtott dokumentáció egységes európai formátumának használatáról és a 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében kibocsátott biztonsági tanúsítványok érvényességéről (EUHL L 153., 2007.6.14., 9. o.). A Bizottság 445/2011/EU rendelete (2011. május 10.) a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról (EUHL L 122., 2011.5.11., 22. o.). A Bizottság 1158/2010/EU rendelete (2010. december 9.) a vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről (EUHL L 326., 2010.12.10., 11. o.). A Bizottság 1169/2010/EU rendelete (2010. december 10.) a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés teljesítésének értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről (EUHL L 327., 2010.12.11., 13. o.). A Bizottság 1078/2012/EU rendelete (2012. november 16.) a biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező vasúttársaságok, a biztonsági engedéllyel rendelkező pályahálózat-működtetők és a karbantartásért felelős szervezetek által alkalmazandó, a nyomon követésre vonatkozó közös biztonsági módszerről (EUHL L 320., 2012.11.17., 8. o.). A Bizottság 1077/2012/EU rendelete (2012. november 16.) a nemzeti biztonsági hatóságok által a biztonsági tanúsítvány vagy a biztonsági engedély kiadását követő felügyelet céljára alkalmazandó közös biztonsági módszerről (EUHL L 320., 2012.11.17., 3. o.). A Bizottság 2009/460/EK határozata (2009. június 5.) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkében említett, a biztonsági célok elérésének értékelésére alkalmazandó közös biztonsági módszer elfogadásáról (EUHL L 150., 2009.6.13., 11. o.). |
|
Veszélyes áruk szárazföldi szállítása |
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (EUHL L 260., 2008.9.30., 13. o.). |
|
Szállítható nyomástartó berendezések |
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/35/EU irányelve (2010. június 16.) a szállítható nyomástartó berendezésekről és a 76/767/EGK, 84/525/EGK, 84/526/EGK, 84/527/EGK és az 1999/36/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 165., 2010.6.30., 1. o.). |
|
Szociális terület – munkaidő/munkával töltött órák |
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól (EUHL L 299., 2003.11.18., 9. o.). A Tanács 2005/47/EK irányelve (2005. július 18.) az Európai Vasúti Közösség (CER) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló megállapodásról (EUHL L 195., 2005.7.27., 15. o.). |
|
Az utasok jogai |
Az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (EUHL L 315., 2007.12.3., 14. o.). |
I.3. MELLÉKLET
A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK
Az alábbi európai uniós aktusok „alkalmazandó rendelkezései” a szerződés főszövegével és a horizontális kiigazításokról szóló II. melléklettel összhangban alkalmazandók, hacsak ez a melléklet vagy az I–VI. jegyzőkönyv másképp nem rendelkezik. Az egyes jogi aktusokra való hivatkozást szükség esetén speciális kiigazítások egészítik ki.
Az alábbi uniós jogi aktusok az ilyen jogi aktusok legutóbbi módosításának legfrissebb változatára utalnak.
|
Szabályozási terület |
Jogszabályok |
|
Úthasználati díjakkal kapcsolatos infrastruktúra – Éves gépjárműadó |
Az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról (EKHL L 187., 1999.7.20., 42. o.). |
|
A közúti fuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezése |
Az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 300., 2009.11.14., 51. o.). |
|
Szociális rendelkezések – Vezetési és pihenőidők |
Az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 102., 2006.4.11., 1. o.). A Bizottság 581/2010/EU rendelete (2010. július 1.) a vonatkozó adatoknak a járműegységekről és a járművezetői kártyákról történő letöltésére irányadó maximális időtartamok meghatározásáról (EUHL L 168., 2010.7.2., 16. o.). |
|
Menetíró készülék |
Az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendelete (2014. február 4.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (EUHL L 60., 2014.2.28., 1. o.). A Bizottság (EU) 2016/68 végrehajtási rendelete (2016. január 21.) a járművezetői kártyák elektronikus nyilvántartásainak összekapcsolásához szükséges közös eljárásokról és előírásokról (EUHL L 15., 2016.1.22., 51.o. ). A Bizottság (EU) 2016/799 végrehajtási rendelete (2016. március 18.) a menetíró készülékek és alkatrészeik kialakítására, tesztelésére, beépítésére, működtetésére és javítására vonatkozó követelményeket meghatározó 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (EUHL L 139., 2016.5.26., 1. o.). A Tanács 3821/85/EGK rendelete (1985. december 20.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről (EKHL L 370., 1985.12.31., 8. o.). (Lásd azonban az 165/2014/EU rendelet 46. cikkét.). |
|
A szociális jogszabályok végrehajtása |
A Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 102., 2006.4.11., 35. o.). |
|
A tevékenységeket igazoló formanyomtatvány |
A Bizottság 2007/230/EK határozata (2007. április 12.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos formanyomtatványról (EUHL L 99., 2007.4.14., 14. o.). |
|
Munkaidő |
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/15/EK irányelve (2002. március 11.) a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről (EKHL L 80., 2002.3.23., 35. o.). |
|
Szállítható nyomástartó berendezések |
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/35/EU irányelve (2010. június 16.) a szállítható nyomástartó berendezésekről és a 76/767/EGK, 84/525/EGK, 84/526/EGK, 84/527/EGK és az 1999/36/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 165., 2010.6.30., 1. o.). |
|
Műszaki alkalmasság |
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/45/EU irányelve (2014. április 3.) a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 127., 2014.4.29., 51. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2009/40/EK irányelve (2009. május 6.) a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról (EUHL L 141., 2009.6.6., 12. o. ). (Lásd azonban a 2014/45/EU irányelv 24. cikkét.). |
|
Közúti ellenőrzés |
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/47/EU irányelve (2014. április 3.) az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 127., 2014.4.29., 134. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2000/30/EK irányelve (2000. június 6.) a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közlekedésre alkalmasságának országúti műszaki ellenőrzéséről (EKHL L 203., 2000.8.10., 1. o.). (Lásd azonban a 2014/47/EU irányelv 27. cikkét). |
|
Sebességkorlátozó készülékek |
A Tanács 92/6/EGK irányelve (1992. február 10.) a Közösségben egyes gépjármű-kategóriákra sebességkorlátozó készülékek felszereléséről és használatáról (EKHL L 57., 1992.3.2., 27. o.). |
|
Biztonsági övek |
A Tanács 91/671/EGK irányelve (1991. december 16.) a járművekben a biztonsági övek és gyermekbiztonsági rendszerek kötelező használatáról (EKHL L 373., 1991.12.31., 26. o.). |
|
Tükrök |
Az Európai Parlament és a Tanács 2007/38/EK irányelve (2007. július 11.) a Közösségben nyilvántartásba vett nehéz tehergépjárművek visszapillantó tükrökkel való utólagos felszereléséről (EUHL L 184., 2007.7.14., 25. o.). |
|
Nyilvántartásba vételhez kapcsolódó okmányok |
A Tanács 1999/37/EK irányelve (1999. április 29.) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról (EKHL L 138., 1999.6.1., 57. o.). A Tanács 2006/103/EK irányelve (2006. november 20.) a közlekedéspolitika területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról (EUHL L 363., 2006.12.20., 344. o.). |
|
Járművezetők képzése |
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/59/EK irányelve (2003. július 15.) egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 61/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról (EUHL L 226., 2003.9.10., 4. o.). |
|
Járművezetői engedély |
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről (EUHL L 403., 2006.12.30., 18. o.). A Bizottság 383/2012/EU rendelete (2012. május 4.) az adathordozót (mikrocsipet) tartalmazó vezetői engedélyekre vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról (EUHL L 120., 2012.5.5., 1. o.). |
|
Határokon átnyúló információcsere |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/413 irányelve (2015. március 11.) a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről (EUHL L 68., 2015.3.13., 9. o.). |
|
Veszélyes áruk szárazföldi szállítása |
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (EUHL L 260., 2008.9.30., 13. o.). |
|
Veszélyes áruk szállításának ellenőrzése |
A Tanács 95/50/EK irányelve (1995. október 6.) a veszélyes áruk közúti szállítása ellenőrzésének egységes eljárásáról (EKHL L 249., 1995.10.17., 35. o.). |
|
Alagutak |
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/54/EK irányelve (2004. április 29.) a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről (EUHL L 167., 2004.4.30., 39. o.). |
|
A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelése |
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/96/EK irányelve (2008. november 19.) a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről (EUHL L 319., 2008.11.29., 59. o.). |
|
A járművek mérete és tömege |
A Tanács 96/53/EK irányelve (1996. július 25.) a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (EKHL L 235., 1996.9.17., 59. o.). |
|
Az utasok jogai |
Az Európai Parlament és a Tanács 181/2011/EU rendelete (2011. február 16.) az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (EUHL L 55., 2011.2.28., 1. o.). |
|
Tiszta üzemű járművek és/vagy alternatív üzemanyagok |
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról (EUHL L 120., 2009.5.15., 5. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (EUHL L 307., 2014.10.28., 1. o.). |
|
Intelligens közlekedési rendszerek |
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről (EUHL L 207., 2010.8.6., 1. o.). A Bizottság 2011/453/EU végrehajtási határozata (2011. július 13.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében a tagállami jelentéstételre vonatkozó iránymutatások elfogadásáról (EUHL L 193., 2011.7.23., 48. o.). A Bizottság (EU) 2016/209 végrehajtási határozata (2016. február 12.) a városi területeken alkalmazott intelligens közlekedési rendszerek (ITS) tekintetében az európai szabványügyi szervekhez intézett, az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet támogató szabványosítási felkérésről (EUHL L 39., 2016.2.16., 48. o.). A Bizottság 305/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. november 26.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható, harmonizált e-segélyhívó szolgáltatások tekintetében való kiegészítéséről (EUHL L 91., 2013.4.3., 1. o.). A Bizottság 885/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. május 15.) az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a teher- és haszongépjárművekkel igénybe vehető biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó információs szolgáltatásnyújtás tekintetében történő kiegészítéséről (EUHL L 247., 2013.9.18., 1. o.). A Bizottság 886/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. május 15.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk lehetőség szerinti, a felhasználók számára térítésmentes biztosításához szükséges adatok és eljárások tekintetében való kiegészítéséről (EUHL L 247., 2013.9.18., 6. o.). A Bizottság (EU) 2015/962 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. december 18.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről (EUHL L 157., 2015.6.23., 21. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 585/2014/EU határozata (2014. május 15.) az Európai Unió egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható e-segélyhívó szolgáltatás kiépítéséről (EUHL L 164., 2014.6.3., 6. o.). |
|
Útdíjszedési rendszerek |
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/52/EK irányelve (2004. április 29.) a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról (EUHL L 166., 2004.4.30., 124. o.). A Bizottság 2009/750/EK határozata (2009. október 6.) az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei meghatározásáról (EUHL L 268., 2009.10.13., 11. o.). |
|
Típusjóváhagyás |
Az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (keretirányelv) (EUHL L 263., 2007.10.9., 1. o.). |
I.4. MELLÉKLET
A TENGERI KÖZLEKEDÉSRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK
Az alábbi európai uniós aktusok „alkalmazandó rendelkezései” a szerződés főszövegével és a horizontális kiigazításokról szóló II. melléklettel összhangban alkalmazandók, hacsak ez a melléklet vagy az I–VI. jegyzőkönyv másképp nem rendelkezik. Az egyes jogi aktusokra való hivatkozást szükség esetén speciális kiigazítások egészítik ki.
Az alábbi európai uniós jogi aktusok az ilyen jogi aktusok legutóbbi módosításának legfrissebb változatára utalnak.
|
Szabályozási terület |
Jogszabályok |
|
Tengerpolitika |
Az Európai Parlament és a Tanács 1255/2011/EU rendelete (2011. november 30.) az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program létrehozásáról (EUHL L 132., 2011.12.5., 1. o.). |
|
Piacra jutás |
A Tanács 3577/92/EGK rendelete (1992. december 7.) a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról (EKHL L 364., 1992.12.12., 7. o.). A Tanács 4055/86/EGK rendelete (1986. december 22.) a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és harmadik országok közötti tengeri szállításban a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének alkalmazásáról (EKHL L 378., 1986.12.31., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 789/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a teher- és személyhajók Közösségen belüli átlajstromozásáról és a 613/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 138., 2004.4.30., 19. o.). A Tanács 4058/86/EGK rendelete (1986. december 22.) az óceánokon lebonyolódó kereskedelemben a rakományokhoz való szabad hozzáférés biztosítását szolgáló összehangolt intézkedésekről (EKHL L 378., 1986.12.31., 21. o.). |
|
Nemzetközi kapcsolatok |
A Tanács 4057/86/EGK rendelete (1986. december 22.) a tengeri fuvarozásban alkalmazott tisztességtelen árképzési gyakorlatokról (EKHL L 378., 1986.12.31., 14. o.). |
|
Nemzetközi megállapodások |
A Tanács 2012/22/EU határozata (2011. december 12.) az Európai Uniónak a tengeri utas- és poggyászszállításról szóló 1974. évi athéni egyezményhez csatolt 2002. évi jegyzőkönyvhöz – a 10. és 11. cikkei kivételével – való csatlakozásáról (EUHL L 8., 2012.1.12., 1. o.). A Tanács 2012/23/EU határozata (2011. december 12.) az Európai Uniónak a tengeri utas- és poggyászszállításról szóló 1974. évi athéni egyezményhez csatolt 2002. évi jegyzőkönyvhöz – a 10. és 11. cikkei kivételével – való csatlakozásáról (EUHL L 8., 2012.1.12., 13. o.). |
|
Hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek – elismert szervezetek |
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/15/EK irányelve (2009. április 23.) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól (EUHL L 131., 2009.5.28., 47. o.). A Bizottság 2009/491/EK határozata (2009. június 16.) egy lobogó szerinti állam nevében eljáró szervezet biztonsággal és környezettel szembeni elfogadhatatlan fenyegetésnek tekinthető teljesítménye értékelésének kritériumairól (EUHL L 162., 2009.6.25., 6. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 391/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól (EUHL L 131., 2009.5.28., 11. o.). A Bizottság 788/2014/EU rendelete (2014. július 18.) a pénzbírságoknak és időszakos kényszerítő bírságoknak a 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke szerinti kiszabására, valamint a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek elismerésének ugyanezen rendelet 7. cikke szerinti visszavonására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról (EUHL L 214., 2014.7.19., 12. o.). |
|
Lobogó szerinti állam |
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/21/EK irányelve (2009. április 23.) a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről (EUHL L 131., 2009.5.28., 132. o.). |
|
A kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzés |
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/16/EK irányelve (2009. április 23.) a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről (EUHL L 131., 2009.5.28., 57. o.). |
|
Hajóforgalom figyelemmel kísérése |
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/59/EK irányelve (2002. június 27.) a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról és a 93/75/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EKHL L 208., 2002.8.5., 10. o.). |
|
A hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat |
Az Európai Parlament és a Tanács 336/2006/EK rendelete (2006. február 15.) a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról és a 3051/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 64., 2006.3.4., 1. o.). |
|
A jelentéstétel alaki követelményei |
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/65/EU irányelve (2010. október 20.) a tagállamok kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó nyilatkozattételi követelményekről és a 2002/6/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 283., 2010.10.29.,1. o.). |
|
Tengerészeti felszerelések |
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/90/EU irányelve (2014. július 23.) a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 257., 2014.8.28., 146. o.). |
|
Utasszállító hajók |
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/25/EK irányelve (2003. április 14.) a ro-ro személyhajókra vonatkozó különleges stabilitási követelményekről (EUHL L 123., 2003.5.17., 22. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 392/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a tengeri utasszállítók baleseti felelősségéről (EUHL L 131., 2009.5.28., 24. o.). A Tanács 98/41/EK irányelve (1998. június 18.) a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról (EKHL L 188., 1998.7.2., 35. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2009/45/EK irányelve (2009. május 6.) a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről (EUHL L 163., 2009.6.5., 1. o.). A Tanács 1999/35/EK irányelve (1999. április 29.) a menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett kötelező szemlék rendszeréről (EKHL L 138., 1999.6.1., 1. o.). |
|
Biztonság a halászhajókon |
A Tanács 97/70/EK irányelve (1997. december 11.) a 24 méteres és annál hosszabb halászhajók összehangolt biztonsági rendszeréről (EKHL L 34., 1998.2.9., 1. o.). |
|
Olajszállító tartályhajók |
Az Európai Parlament és a Tanács 530/2012/EU rendelete (2012. június 13.) az egyhéjazatú olajszállító tartályhajókra alkalmazandó kettős héjazatra vagy azzal egyenértékű szerkezeti megoldásra vonatkozó követelmények gyorsított bevezetéséről (EUHL L 172., 2012.6.30., 3. o.). |
|
Ömlesztettáru-szállító hajók |
Az Európai Parlament és a Tanács 2001/96/EK irányelve (2001. december 4.) az ömlesztettáru-szállító hajók biztonságos be- és kirakodására vonatkozó harmonizált követelmények és eljárások megállapításáról (EKHL L 13., 2002.1.16., 9. o.). |
|
Balesetek kivizsgálása |
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/18/EK irányelve (2009. április 23.) a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (EUHL L 131., 2009.5.28., 114. o.). A Bizottság 651/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. július 5.) a tagállamok által a Bizottsággal együttműködésben a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke értelmében létrehozott állandó együttműködési keret eljárási szabályzatának elfogadásáról (EUHL L 177., 2011.7.6., 18. o.). A Bizottság 1286/2011/EU rendelete (2011. december 9.) a tengeri balesetek és események kivizsgálására szolgáló, a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerint kidolgozott közös módszertan elfogadásáról (EUHL L 328., 2011.12.10., 36. o.). |
|
Biztosítás |
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/20/EK irányelve (2009. április 23.) a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényre vonatkozó biztosításáról (EUHL L 131., 2009.5.28., 128. o.). |
|
Hajók által okozott szennyezés |
Az Európai Parlament és a Tanács 2005/35/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a hajók által okozott szennyezésről és a szennyezéssel elkövetett jogsértésekre alkalmazandó, büntetőjogi szankciókat is magukban foglaló szankciók bevezetéséről (EUHL L 255., 2005.9.30., 11. o.). |
|
A hajókon keletkező hulladék |
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/59/EK irányelve (2000. november 27.) a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről (EUHL L 332., 2000.12.28., 81. o.). |
|
Szerves ónvegyületek |
Az Európai Parlament és a Tanács 782/2003/EK rendelete (2003. április 14.) a szerves ónvegyületek hajókon történő használatának tilalmáról (EUHL L 115., 2003.5.9., 1. o.). |
|
Tengerbiztonság |
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/725/EK rendelete (2004. március 31.) a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásáról (EUHL L 129., 2004.4.29., 6. o.) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/65/EK irányelve (2005. október 26.) a kikötővédelem fokozásáról (EUHL L 310., 2005.11.25., 28. o.). A Bizottság 324/2008/EK rendelete (2008. április 9.) a tengeri védelemmel kapcsolatos bizottsági vizsgálatok lefolytatására vonatkozó felülvizsgált eljárások megállapításáról (EUHL L 98., 2008.4.10., 5. o.). |
|
Tengerészek képzése |
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/106/EK irányelve (2008. november 19.) a tengerészek képzésének minimumszintjéről (EUHL L 323., 2008.12.3., 33. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2005/45/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a tagállamok által kiállított tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismeréséről és a 2001/25/EK irányelv módosításáról (EUHL L 255., 2005.9.30., 160. o.). |
|
Szociális szempontok |
Az Európai Parlament és a Tanács 2013/54/EU irányelve (2013. november 20.) a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezménynek való megfelelés és annak végrehajtása vonatkozásában a lobogó szerinti államokra háruló egyes kötelezettségekről (EUHL L 329., 2013.12.10., 1. o.). A Tanács 1999/63/EK irányelve (1999. június 21.) az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége az Európai Unióban (FST) között, a tengerészek munkaidejének szervezésére vonatkozóan kötött megállapodásról (EKHL L 167., 1999.7.2., 33. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 1999/95/EK irányelve (1999. december 13.) a tengerészeknek a közösségi kikötőkbe befutó hajók fedélzetén töltött munkaidejére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról (EKHL L 14., 2000.1.20., 29. o.). A Tanács 2009/13/EK irányelve (2009. február 16.) az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezmény alapján kötött megállapodás végrehajtásáról, valamint az 1999/63/EK irányelv módosításáról (EUHL L 124., 2009.5.20., 30. o.). A Tanács 92/29/EGK irányelve (1992. március 31.) a hajók fedélzetén a jobb orvosi ellátás biztosítását célzó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről (EKHL L 113., 1992.4.30., 19. o.). |
|
Tengeri és belvízi hajózás |
Az Európai Parlament és a Tanács 1177/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (EUHL L 334., 2010.12.17., 1. o.). |
|
Szállítható nyomástartó berendezések |
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/35/EU irányelve (2010. június 16.) a szállítható nyomástartó berendezésekről és a 76/767/EGK, 84/525/EGK, 84/526/EGK, 84/527/EGK és az 1999/36/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 165., 2010.6.30., 1. o.). |
|
Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség |
Az Európai Parlament és a Tanács 1406/2002/EK rendelete (2002. június 27.) az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség létrehozásáról (EKHL L 208., 2002.8.5., 1. o.). |
|
A tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság |
Az Európai Parlament és a Tanács 2099/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) létrehozásáról, valamint a tengeri közlekedés biztonságáról és a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló rendeletek módosításáról (EKHL L 324., 2002.11.29., 1. o.). |
I.5. MELLÉKLET
A BELVÍZI KÖZLEKEDÉSRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK
Az alábbi európai uniós aktusok „alkalmazandó rendelkezései” a szerződés főszövegével és a horizontális kiigazításokról szóló II. melléklettel összhangban alkalmazandók, hacsak ez a melléklet vagy az I–VI. jegyzőkönyv másképp nem rendelkezik. Az egyes jogi aktusokra való hivatkozást szükség esetén speciális kiigazítások egészítik ki.
Az alábbi európai uniós jogi aktusok az ilyen jogi aktusok legutóbbi módosításának legfrissebb változatára utalnak.
|
Szabályozási terület |
Jogszabályok |
|
Piacra jutás |
A Tanács 1356/96/EK rendelete (1996. július 8.) a közlekedési szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabadság megvalósításának érdekében bevezetett, a tagállamok közötti belvízi árufuvarozásra vagy személyszállításra alkalmazandó közös szabályokról (EKHL L 175., 1996.7.13., 7. o.). A Tanács 3921/91/EGK rendelete (1991. december 16.) a nem honos fuvarozók által valamely tagállam belvízi útjain történő árufuvarozás vagy személyszállítás feltételeinek megállapításáról (EKHL L 373., 1991.12.31., 1. o.). A Tanács 718/99/EK rendelete (1999. március 29.) a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló közösségi belvízi flottakapacitási politikáról (EKHL L 90., 1999.4.2., 1. o.). A Tanács 96/75/EK irányelve (1996. november 19.) a Közösségen belüli nemzeti és nemzetközi belvízi szállításra vonatkozó hajóbérleti szerződések és árképzések rendszeréről (EKHL L 304., 1996.11.27., 12. o.). A Tanács 2919/85/EGK rendelete (1985. október 17.) a rajnai hajózásban részt vevő hajókra vonatkozó, a Felülvizsgált Rajnai Hajózási Egyezmény szerinti szabályozás igénybevételéhez szükséges feltételek megállapításáról (EKHL L 280., 1985.10.22., 4. o.). |
|
A szakma gyakorlása |
A Tanács 87/540/EGK irányelve (1987. november 9.) a belföldi és nemzetközi vízi fuvarozás területén az árufuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, valamint e szakma okleveleinek, bizonyítványainak és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványainak kölcsönös elismeréséről (EKHL L 322., 1987.11.12., 20. o.). |
|
Hajóvezetői bizonyítvány |
A Tanács 91/672/EGK irányelve (1991. december 16.) a belvízi áru- és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről (ELHL L 373., 1991.12.31., 29. o.). A Tanács 96/50/EK irányelve (1996. július 23.) a Közösségen belüli belvízi árufuvarozásra és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítvány megszerzési feltételeinek összehangolásáról (EKHL L 235., 1996.9.17., 31. o.). |
|
Biztonsági / műszaki követelmények |
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/100/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a belvízi hajókra vonatkozó hajóbizonyítványok kölcsönös elismeréséről (EUHL L 259., 2009.10.2., 8. o.). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1629 irányelve (2016. szeptember 14.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról, a 2009/100/EK irányelv módosításáról és a 2006/87/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 252., 2016.9.16., 118. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2006/87/EK irányelve (2006. december 12.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról és a 82/714/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 389., 2006.12.30., 1. o.). (Lásd ugyanakkor az (EU) 2016/1629 irányelv 38. cikkét.). |
|
Veszélyes áruk szárazföldi szállítása |
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (EUHL L 260., 2008.9.30., 13. o.). |
|
Folyami információs szolgáltatások |
Az Európai Parlament és a Tanács 2005/44/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) (EUHL L 255., 2005.9.30., 152. o.). A Bizottság 909/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. szeptember 10.) a 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett, a belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszerre (a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS) vonatkozó műszaki előírásokról (EUHL L 258., 2013.9.28., 1. o.). A Bizottság 164/2010/EU rendelete (2010. január 25.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkében meghatározott elektronikus hajózási adatszolgáltatás műszaki előírásairól (EUHL L 57., 2010.3.6., 1. o.). A Bizottság 416/2007/EK rendelete (2007. március 22.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkében meghatározott, hajósoknak szóló hirdetményekre vonatkozó műszaki előírásokról (EUHL L 105., 2007.4.23., 88. o.). A Bizottság 415/2007/EK rendelete (2007. március 13.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkében meghatározott hajó-helyzetmegállapító és nyomon követő rendszerekre vonatkozó műszaki előírásokról (EUHL L 105., 2007.4.23., 35. o.). A Bizottság 414/2007/EK rendelete (2007. március 13.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkében meghatározott, a folyami információs szolgáltatások (RIS) tervezésére, megvalósítására és működtetésére vonatkozó műszaki iránymutatásokról (EUHL L 105., 2007.4.23., 1. o.). |
|
Környezetvédelem |
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/30/EK irányelve (2009. április 23.) a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású kibocsátott gázok mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 140., 2009.6.5., 88. o.). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1628 rendelete (2016. szeptember 14.) a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról, valamint a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 252., 2016.9.16., 53. o.). |
|
|
Az Európai Parlament és a Tanács 97/68/EK irányelve (1997. december 16.) a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (EKHL L 59., 1998.2.27., 1. o.). (Lásd ugyanakkor az (EU) 2016/1628 rendelet 64. cikkét.). Az Európai Parlament és a Tanács 2004/26/EK irányelve (2004. április 21.) a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésről szóló 97/68/EK irányelv módosításáról (EUHL L 146., 2004.4.30., 1. o.). |
|
Tengeri és belvízi hajózás |
Az Európai Parlament és a Tanács 1177/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (EUHL L 334., 2010.12.17., 1. o.). |
I.6. MELLÉKLET
A KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATRA VONATKOZÓ KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOK
Az alábbi európai uniós aktusok „alkalmazandó rendelkezései” a szerződés főszövegével és a horizontális kiigazításokról szóló II. melléklettel összhangban alkalmazandók, hacsak ez a melléklet vagy az I–VI. jegyzőkönyv másképp nem rendelkezik. Az egyes jogi aktusokra való hivatkozást szükség esetén speciális kiigazítások egészítik ki.
Az alábbi európai uniós jogi aktusok az ilyen jogi aktusok legutóbbi módosításának legfrissebb változatára utalnak.
|
Szabályozási terület |
Jogszabályok |
|
A hatások vizsgálata |
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (EUHL L 26., 2012.1.28., 1. o.). és az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. évi egyezmény (Espooi Egyezmény). Az e szerződés hatálya alá tartozó valamennyi projekt esetében az uniós előírásoknak megfelelő környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. Ezen túlmenően a határokon átnyúló vonatkozásokkal az Espooi Egyezmény követelményeivel összhangban kell foglalkozni. Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (EKHL L 197., 2001.7.21., 30. o.). és a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló jegyzőkönyv (SEA jegyzőkönyv) A közlekedés területére vonatkozó valamennyi tervet és programot adott esetben a 2001/42/EK irányelvben előírt környezeti vizsgálathoz hasonló környezeti vizsgálatnak kell alávetni. Ezen túlmenően a határokon átnyúló vonatkozásokkal az Espooi Egyezmény stratégiai környezeti vizsgálatról szóló jegyzőkönyvének követelményeivel összhangban kell foglalkozni. |
|
Természetvédelem |
A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (EKHL L 206., 1992.7.22., 7. o.). Amennyiben egy projekt vélhetően hatással van a természetvédelmi területekre, a 92/43/EGK irányelv 6. cikkében előírttal egyenértékű megfelelő természetvédelmi vizsgálatot kell végezni. |
|
Tüzelőanyagok |
Az Európai Parlament és a Tanács 98/70/EK irányelve (1998. október 13.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról (EKHL L 350., 1998.12.28., 58. o.). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/802 irányelve (2016. május 11.) az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről (EUHL L 132., 2016.5.21., 58. o.). |
|
Vízpolitika |
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (EKHL L 327., 2000.12.22., 1. o.). Az e szerződés hatálya alá tartozó összes hajózási közlekedési projektet a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (7) bekezdésével összhangban kell kidolgozni és végrehajtani. Az e szerződés hatálya alá tartozó összes hajózási közlekedési projektet adott esetben a Duna-vízgyűjtő belvízi hajózásáról és környezeti fenntarthatóságáról szóló, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR), a Duna Bizottság és a Száva Bizottság által jóváhagyott közös nyilatkozattal összhangban kell végrehajtani. |
I.7. MELLÉKLET
A KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATRA VONATKOZÓ KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOK
Az alábbi európai uniós aktusok „alkalmazandó rendelkezései” a szerződés főszövegével és a horizontális kiigazításokról szóló II. melléklettel összhangban alkalmazandók, hacsak ez a melléklet vagy az I–VI. jegyzőkönyv másképp nem rendelkezik. Az egyes jogi aktusokra való hivatkozást szükség esetén speciális kiigazítások egészítik ki.
Az alábbi európai uniós jogi aktusok az ilyen jogi aktusok legutóbbi módosításának legfrissebb változatára utalnak.
|
Szabályozási terület |
Jogszabályok |
|
Felülvizsgálati eljárások |
A Tanács 89/665/EGK irányelve (1989. december 21.) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (EKHL L 395., 1989.12.30., 33. o.). A Tanács 92/13/EGK irányelve (1992. február 25.) a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (EKHL L 76., 1992.3.23., 14. o.). |
|
Közbeszerzési eljárások |
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (EUHL L 94., 2014.3.28., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 94., 2014.3.28, 65. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 94., 2014.3.28, 243. o.). A Bizottság (EU) 2015/1986 végrehajtási rendelete (2015. november 11.) a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és a 842/2011/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 296., 2015.11.12., 1. o.). |
|
Közszolgáltatások |
Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (EUHL L 315., 2007.12.3., 1. o.). |
II. MELLÉKLET
HORIZONTÁLIS KIIGAZÍTÁSOK ÉS BIZONYOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
Ha az I. melléklet másként nem rendelkezik, az I. mellékletben meghatározott jogi aktusok rendelkezései a szerződés főszövegének és e melléklet 1–3. bekezdésének megfelelően alkalmazandók. Az egyes jogi aktusok esetében szükséges konkrét kiigazításokat az I. melléklet tartalmazza.
Az e szerződés az e melléklet 4. és 6. bekezdésében foglalt eljárási szabályoknak megfelelően alkalmazandó.
1. A JOGI AKTUSOK BEVEZETŐ RÉSZEI
A felsorolt jogi aktusok preambulumbekezdései nincsenek hozzáigazítva e szerződés céljaihoz. Ezek az e szerződés keretén belül, a szóban forgó aktusok rendelkezéseinek megfelelő értelmezéséhez és alkalmazásához szükséges mértékben relevánsak.
2. A JOGI AKTUSOKBAN ALKALMAZOTT KIFEJEZÉSEK
Az I. mellékletben felsorolt jogi aktusok következő kifejezéseit az alábbiak szerint kell érteni:
|
(a) |
az „Európai Közösség”, „Közösség”, „Európai Unió” és „Unió” kifejezés „a Közlekedési Közösség területe” értelemben veendő; |
|
(b) |
a „közösségi jog”, a „közösségi jogszabályok”, a „közösségi jogi eszközök”, az „uniós jog”, az „uniós jogszabályok” és az „uniós jogi eszközök” kifejezés, valamint a „Szerződés” kifejezés, amennyiben ez utóbbi az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre utal, „a Közlekedési Közösségről szóló szerződés” értelemben veendő; |
|
(c) |
a „vasúti infrastruktúra” kifejezés „a Közlekedés Közösség területének vasúti infrastruktúrája” értelemben veendő; |
|
(d) |
a „közúti infrastruktúra” kifejezés „a Közlekedés Közösség területének közúti infrastruktúrája” értelemben veendő; |
|
(e) |
a „repülőtéri infrastruktúra” kifejezés „a Közlekedés Közösség területének repülőtéri infrastruktúrája” értelemben veendő; |
|
(f) |
a „belvízi infrastruktúra” kifejezés „a Közlekedés Közösség területének belvízi infrastruktúrája” értelemben veendő; |
|
(g) |
az „Európai Közösségek Hivatalos Lapja” vagy az „Európai Unió Hivatalos Lapja” kifejezés „a szerződő felek hivatalos lapjai” értelemben veendő. |
3. A TAGÁLLAMOKRA VALÓ HIVATKOZÁSOK
E melléklet 4. bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokban a „tagállam(ok)” hivatkozás szerepel, az ilyen hivatkozás úgy értendő, hogy az az uniós tagállamokon kívül a délkelet-európai felekre is vonatkozik.
4. AZ EURÓPAI UNIÓS BIZOTTSÁGOKRA ÉS A DÉLKELET-EURÓPAI FELEKKEL VALÓ KONZULTÁCIÓRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Az Európai Bizottság konzultál a délkelet-európai felek szakértőivel, és lehetőséget biztosít számukra tanács nyújtására minden olyan esetben, amikor az I. mellékletben felsorolt jogi aktusok előírják az Európai Bizottság számára az európai uniós bizottságokkal való konzultációt, és számukra lehetőséget biztosítanak tanács nyújtására és véleményük kifejtésére.
Minden konzultáció egy, az Európai Bizottság elnöklésével zajló ülésből áll, és a konzultációra az Európai Bizottság meghívása alapján a regionális irányítóbizottság keretén belül kerül sor, a releváns európai uniós bizottsággal folytatott konzultációt megelőzően. Hacsak valamilyen különleges körülmény rövidebb értesítési időt nem indokol, az Európai Bizottság legkésőbb két héttel az ülés előtt értesítés küld valamennyi délkelet-európai félnek, megadva minden szükséges tájékoztatást.
A délkelet-európai feleket fel kell kérni, hogy ismertessék álláspontjukat az Európai Bizottsággal. Az Európai Bizottság kellő mértékben figyelembe veszi a délkelet-európai felek tanácsait.
A fenti rendelkezések nem vonatkoznak az e szerződésben foglalt versenyszabályok alkalmazására, arra ugyanis a III. mellékletben előírt konzultációs eljárások vonatkoznak.
5. EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS INFORMÁCIÓCSERE
Annak érdekében, hogy a szerződő felek illetékes hatóságai könnyebben gyakorolhassák vonatkozó hatásköreiket, a szóban forgó hatóságok kérésre az e szerződés megfelelő működéséhez szükséges valamennyi információt megosztják egymással.
6. NYELVEKRE VALÓ HIVATKOZÁS
A IV. melléklet sérelme nélkül, a szerződő felek jogosultak az e szerződés körébe tartozó eljárások során az Európai Unió intézményeinek vagy valamely másik szerződő fél bármelyik hivatalos nyelvét használni. A szerződő felek azonban tisztában vannak azzal, hogy az angol nyelv használata megkönnyíti az eljárásokat. Ezért ha egy hivatalos okirat olyan nyelven készült, amely nem hivatalos nyelve az Európai Unió intézményeinek, egyidejűleg mellékelni kell annak fordítását az Európai Unió intézményeinek valamelyik hivatalos nyelvén, figyelembe véve az előző mondat rendelkezését. Amennyiben valamely szerződő fél egy szóbeli eljárás során olyan nyelvet kíván használni, amely nem hivatalos nyelve az Európai Unió intézményeinek, a szerződő fél gondoskodik az angol nyelvre történő szinkrontolmácsolásról.
III. MELLÉKLET
A SZERZŐDÉS FŐSZÖVEGÉNEK 17. CIKKÉBEN EMLÍTETT, A VERSENYRE ÉS AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
1. cikk
Állami monopóliumok
A délkelet-európai felek a kereskedelmi jellegű állami monopóliumokat fokozatosan kiigazítják oly módon, hogy az e szerződésnek az érintett délkelet-európai félre vonatkozó átmeneti szabályokat rögzítő jegyzőkönyvében említett második időszak végére az áruk beszerzése és forgalmazása tekintetében ne legyen semmilyen megkülönböztetés a szerződő felek állampolgárai között. A regionális irányítóbizottságot tájékoztatni kell az ezen célkitűzés elérése érdekében hozott intézkedésekről.
2. cikk
Az állami támogatások és a versenyszabályok közelítése
1. A szerződő felek elismerik, hogy a délkelet-európai felek állami támogatásokra és versenyre vonatkozó meglévő jogszabályi rendelkezéseinek az Európai Unió hasonló jogszabályaihoz való közelítése nagy jelentőséggel bír. Ezért a délkelet-európai felek törekednek annak biztosítására, hogy az állami támogatásokra és a versenyre vonatkozó hatályos és megalkotandó jogszabályi rendelkezéseik fokozatosan összeegyeztethetővé váljanak az uniós vívmányokkal.
2. A jogszabályok közelítését e szerződés hatálybalépésekor megkezdik, és az e szerződés – az egyes érintett délkelet-európai felek tekintetében átmeneti szabályokat rögzítő – jegyzőkönyvében említett második időszak végére fokozatosan kiterjesztik az ebben a mellékletben említett, állami támogatásokra és versenyre vonatkozó európai uniós rendelkezések minden elemére. Az érintett délkelet-európai felek az Európai Bizottsággal egyetértésben meghatározzák a jogszabályi közelítés végrehajtásának és a szükséges jogalkalmazási lépéseknek a nyomon követésére szolgáló módszereket.
3. cikk
Versenyszabályok és egyéb gazdasági rendelkezések
1. A következő gyakorlatok, amennyiben két vagy több szerződő fél között befolyásolhatják a kereskedelmet, nem egyeztethetők össze e szerződés megfelelő működésével:
|
(a) |
minden olyan, vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulása által meghozott döntés, illetve vállalkozások közötti összehangolt gyakorlat, amelynek célja vagy hatása a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása; |
|
(b) |
egy vagy több vállalkozás által elkövetett, a szerződő felek területének egészén, vagy annak jelentős részén meglévő piaci erőfölénnyel való visszaélés; |
|
(c) |
bármely állami támogatás, amely azáltal, hogy előnyben részesít egyes vállalkozásokat vagy egyes termékeket, torzítja a versenyt, vagy ezzel fenyeget. |
2. Az e cikknek ellentmondó bármely gyakorlatot az Európai Unióban alkalmazandó versenyszabályok alkalmazásából származó és különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 93., 101., 102., 106., 107. és 108. cikkében és az Európai Unió intézményei által elfogadott értelmező dokumentumokban meghatározott kritériumok alapján kell elbírálni.
3. A délkelet-európai felek mindegyike gondoskodik arról, hogy egy függetlenül működő közjogi szervezetet felruházzon az (1) bekezdés a) és b) pontjának hiánytalan végrehajtásához szükséges hatáskörrel azon magán- és állami vállalkozások vonatkozásában, amelyek különleges jogokat élveznek.
4. A délkelet európai felek mindegyike kijelöl vagy létrehoz egy függetlenül működő hatóságot, és azt felruházza az (1) bekezdés c) pontjának hiánytalan végrehajtásához szükséges hatáskörrel. E hatóságnak többek között hatáskörrel rendelkeznie az állami támogatási programok és egyedi támogatásoknak a (2) bekezdéssel összhangban történő engedélyezésére, valamint a jogtalan állami támogatások visszakövetelésének elrendelésére.
5. A szerződő felek biztosítják az állami támogatások átláthatóságát, egyebek mellett azáltal, hogy az Európai Unió állami támogatásokról szóló felmérésének módszereit és felépítését követve éves jelentést vagy azzal egyenértékű beszámolót készítenek a többi szerződő fél számára. Egy szerződő fél kérésére a másik szerződő fél köteles tájékoztatást adni az egyedi állami támogatási esetekről.
6. A délkelet-európai felek összeállítják a (4) bekezdésben említett hatóság felállítása előtt kialakított támogatási programok átfogó jegyzékét, és az ilyen támogatási programokat összhangba hozzák a (2) bekezdésben említett kritériumokkal.
|
7. |
|
8. Amennyiben egy szerződő fél úgy ítéli meg, hogy valamely konkrét gyakorlat nem áll összhangban az (1) bekezdéssel, a regionális irányítóbizottságon belüli egyeztetést követően vagy harminc munkanappal az ilyen egyeztetés kérése után megteheti a megfelelő intézkedéseket.
9. A szerződő felek – a szakmai és üzleti titoktartási követelmények korlátain belül – megosztják egymással az információkat.
IV. MELLÉKLET
AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁHOZ FORDULÁS
1. A szerződés főszövegének 19. cikkével kapcsolatos alapelvek
|
1. |
Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) alapokmányának és az előzetes döntéshozatal iránti kérelmekre vonatkozó eljárási szabályzatának rendelkezéseit adott esetben alkalmazni kell valamely délkelet-európai fél bírósága vagy törvényszéke által a szerződés főszövegének 19. cikke alapján előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmek esetében is. |
|
2. |
Ilyen esetekben a délkelet-európai felek e szerződés alkalmazási területén az észrevételek Bírósághoz való beterjesztése tekintetében ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint az uniós tagállamok. |
2. A szerződés főszövegének 19. cikkében előírt eljárás alkalmazásának mértéke és módozatai
|
1. |
Amikor a szerződés főszövegének 19. cikke (2) bekezdésével összhangban valamely délkelet-európai fél határozatot fogad el a Bírósághoz fordulás mértékéről és módjáról, e határozatban azt is meghatározza, hogy vagy:
|
|
2. |
A szerződés főszövegének 19. cikke alkalmazásának módozataihoz a Bíróság működését szabályozó jogi rendelkezések adnak elvi alapot, beleértve az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseit, a Bíróság alapokmányát és eljárási szabályzatát, valamint esetjogát. Amennyiben e rendelkezés alkalmazásának módozatairól határozatot hoz, a délkelet-európai fél figyelembe veszi a Bíróság által a nemzeti bíróságok és törvényszékek számára az előzetes döntéshozatali eljárások megindításával kapcsolatban kiadott ajánlásokat is. |
3. A szerződés főszövegének 37. cikke (3) bekezdésével összhangban a Bíróság elé terjesztett jogviták
Az Európai Unió Bírósága alapokmányának rendelkezéseit és az Európai Unióról szóló szerződés 273. cikkével összhangban a Bíróság elé terjesztett vitákra vonatkozó eljárási szabályzatának rendelkezéseit adott esetben a szerződés főszövegének 37. cikke (3) bekezdésével összhangban a Bíróság elé terjesztett vitákra is alkalmazni kell.
4. Bírósághoz fordulás és nyelvek
A Bíróság előtt folyó, e szerződés körébe tartozó eljárások során a délkelet-európai felek jogosultak az Európai Unió intézményeinek vagy valamely másik délkelet-európai félnek bármelyik hivatalos nyelvét használni. Amennyiben valamely hivatalos dokumentumban olyan nyelvet használnak, amely nem hivatalos nyelve az Európai Unió intézményeinek, ahhoz egyidejűleg francia nyelvű fordítást kell mellékelni. Amennyiben valamely délkelet-európai fél a szóbeli eljárás során olyan nyelvet kíván használni, amely nem hivatalos nyelve az Európai Unió intézményeinek, az adott délkelet-európai fél gondoskodik a francia nyelvre történő szinkrontolmácsolásról.
V. MELLÉKLET
HOZZÁJÁRULÁS A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
|
Felek |
A hozzájárulás mértéke százalékban |
|
Európai Unió |
80,00 |
|
Albán Köztársaság |
3,20 |
|
Bosznia-Hercegovina |
3,55 |
|
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság |
2,88 |
|
Koszovó (*1) |
2,57 |
|
Montenegró |
2,38 |
|
Szerb Köztársaság |
5,42 |
A hozzájárulás két részből áll: az Európai Unió részesedése 80 %, a hat délkelet-európai felek részesedése pedig 20 %.
A délkelet-európai felek 20 %-os részesedése tovább bontható a következő módszer szerint: minden egyes fél 2 %-ban járul hozzá a költségvetéshez, és a fennmaradó 8 %-ot a hat délkelet-európai fél között osztják el a délkelet-európai felek teljes GDP-jében való részesedés arányában.
(*1) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
I. JEGYZŐKÖNYV
ÁTMENETI SZABÁLYOK EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ, MÁSRÉSZRŐL AZ ALBÁN KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
I. Az átmenet feltételei a vasúti közlekedés esetében
1. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak e szerződés hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint az Albán Köztársaság (a továbbiakban: Albánia) eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
|
2. |
A második átmeneti időszak az első átmeneti időszak végétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Albánia eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
|
3. |
Albánia az első átmeneti időszak végén kérheti az Európai Bizottságtól az előrehaladás értékelését a szerződés főszövegének 40. cikkével összhangban annak érdekében, hogy a szerződés főszövege 11. cikkének megfelelően azonnal beléphessen az integrált piacra. |
2. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak végére Albániának:
|
|
2. |
A második átmeneti időszak végére Albániának alkalmaznia kell e szerződést, beleértve az összes vasúti közlekedési jogszabályt, valamint az (1) bekezdésben említett, az állami támogatásokra és a versenyre vonatkozó szabályokat. |
3. CIKK
|
1. |
A szerződés főszövege 1. cikke (1) bekezdésének ellenére:
|
II. Az átmenet feltételei a tengeri közlekedés esetében
1. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak e szerződés hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Albánia eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
|
2. |
A második átmeneti időszak az első átmeneti időszak végétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Albánia eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
2. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak végére:
|
|
2. |
A második átmeneti időszak végére:
|
III. Az átmenet feltételei a belvízi közlekedés esetében
1. CIKK
|
1. |
Az átmeneti időszak e szerződés hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Albánia eleget tesz az e szakasz 2. cikkében rögzített valamennyi feltételnek. |
2. CIKK
|
1. |
Az átmeneti időszak végére:
|
II. JEGYZŐKÖNYV
ÁTMENETI SZABÁLYOK EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ, MÁSRÉSZRŐL BOSZNIA-HERCEGOVINA KÖZÖTT
I. Az átmenet feltételei a vasúti közlekedés esetében
1. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak e szerződés hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Bosznia-Hercegovina eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
|
2. |
A második átmeneti időszak az első átmeneti időszak végétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Bosznia-Hercegovina eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
|
3. |
Bosznia-Hercegovina az első átmeneti időszak végén kérheti az Európai Bizottságtól az előrehaladás értékelését a szerződés főszövegének 40. cikkével összhangban annak érdekében, hogy a szerződés főszövege 11. cikkének megfelelően azonnal beléphessen az integrált piacra. |
2. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak végére Bosznia-Hercegovinának:
|
|
2. |
A második átmeneti időszak végére Bosznia-Hercegovinának alkalmaznia kelle szerződést, beleértve az összes vasúti közlekedési jogszabályt, valamint az (1) bekezdésben említett, állami támogatásokra és a versenyre vonatkozó szabályokat. |
3. CIKK
|
1. |
A szerződés főszövege 1. cikke (1) bekezdésének ellenére:
|
II. Az átmenet feltételei a tengeri közlekedés esetében
1. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak e szerződés hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Bosznia-Hercegovina eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
|
2. |
A második átmeneti időszak az első átmeneti időszak végétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Bosznia-Hercegovina eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
2. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak végére:
|
|
2. |
A második átmeneti időszak végére:
|
III. Az átmenet feltételei a belvízi közlekedés esetében
1. CIKK
|
1. |
Az átmeneti időszak e szerződés hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Bosznia-Hercegovina eleget tesz az e szakasz 2. cikkében rögzített valamennyi feltételnek. |
2. CIKK
|
1. |
Az átmeneti időszak végére:
|
III. JEGYZŐKÖNYV
ÁTMENETI SZABÁLYOK EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ, MÁSRÉSZRŐL MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
I. Az átmenet feltételei a vasúti közlekedés esetében
1. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak e szerződés hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
|
2. |
A második átmeneti időszak az első átmeneti időszak végétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
|
3. |
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság az első átmeneti időszak végén kérheti az Európai Bizottságtól az előrehaladás értékelését a szerződés főszövegének 40. cikkével összhangban annak érdekében, hogy a szerződés főszövege 11. cikkének megfelelően azonnal beléphessen az integrált piacra. |
2. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak végére Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak:
|
|
2. |
A második átmeneti időszak végére Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak alkalmaznia kell e szerződést, beleértve az összes vasúti közlekedési jogszabályt, valamint az (1) bekezdésben említett, az állami támogatásokra és a versenyre vonatkozó szabályokat. |
3. CIKK
|
1. |
A szerződés főszövege 1. cikke (1) bekezdésének ellenére:
|
II. Az átmenet feltételei a tengeri közlekedés esetében
1. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak e szerződés hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
|
2. |
A második átmeneti időszak az első átmeneti időszak végétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
2. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak végére:
|
|
2. |
A második átmeneti időszak végére:
|
III. Az átmenet feltételei a belvízi közlekedés esetében
1. CIKK
|
1. |
Az átmeneti időszak e szerződés hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság eleget tesz az e szakasz 2. cikkében rögzített valamennyi feltételnek. |
2. CIKK
Az átmeneti időszak végére:
|
(a) |
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak alkalmaznia kell ezt a szerződést, ideértve az I. mellékletben felsorolt jogszabályokat is; |
|
(b) |
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak jogában áll, hogy egy uniós tagállam valamely kikötője és egy másik tagállam valamely kikötője vagy tengeri létesítménye között belvízi úton utasokat vagy árut szállítson. |
IV. JEGYZŐKÖNYV
ÁTMENETI SZABÁLYOK EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ, MÁSRÉSZRŐL KOSZOVÓ (*1) KÖZÖTT
I. Az átmenet feltételei a vasúti közlekedés esetében
1. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak e szerződés hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Koszovó eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
|
2. |
A második átmeneti időszak az első átmeneti időszak végétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Koszovó eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
|
3. |
Koszovó az első átmeneti időszak végén kérheti az Európai Bizottságtól az előrehaladás értékelését a szerződés főszövegének 40. cikkével összhangban annak érdekében, hogy a szerződés főszövege 11. cikkének megfelelően azonnal beléphessen az integrált piacra. |
2. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak végére Koszovónak:
|
|
2. |
A második átmeneti időszak végére Koszovónak alkalmaznia kell e szerződést, beleértve az összes vasúti közlekedési jogszabályt, valamint az (1) bekezdésben említett, az állami támogatásokra és a versenyre vonatkozó szabályokat. |
3. CIKK
|
1. |
A szerződés főszövege 1. cikke (1) bekezdésének ellenére:
|
II. Az átmenet feltételei a közúti közlekedés esetében
Az Európai Unió és Koszovó megállapodnak abban, hogy az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Koszovó (*1) közötti stabilizációs és társulási megállapodás (1) 61. cikkének (1) bekezdése ellenére a tranzitforgalomról szóló III. fejezet a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés hatálybalépését követően továbbra is alkalmazandó.
III. Az átmenet feltételei a tengeri közlekedés esetében
1. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak e szerződés hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Koszovó eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
|
2. |
A második átmeneti időszak az első átmeneti időszak végétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Koszovó eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
2. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak végére:
|
|
2. |
A második átmeneti időszak végére:
|
IV. Az átmenet feltételei a belvízi közlekedés esetében
1. CIKK
|
1. |
Az átmeneti időszak e szerződés hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Koszovó eleget tesz az e szakasz 2. cikkében rögzített valamennyi feltételnek. |
2. CIKK
Az átmeneti időszak végére:
|
(a) |
Koszovó alkalmazza ezt a szerződést, ideértve az I. mellékletben felsorolt jogszabályokat is; |
|
(b) |
Koszovónak jogában áll, hogy egy uniós tagállam valamely kikötője és egy másik uniós tagállam valamely kikötője vagy tengeri létesítménye között belvízi úton utasokat vagy árut szállítson. |
(*1) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
V. JEGYZŐKÖNYV
ÁTMENETI SZABÁLYOK EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ, MÁSRÉSZRŐL MONTENEGRÓ KÖZÖTT
I. Az átmenet feltételei a vasúti közlekedés esetében
1. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak e szerződés hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Montenegró eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
|
2. |
A második átmeneti időszak az első átmeneti időszak végétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Montenegró eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
|
3. |
Montenegró az első átmeneti időszak végén kérheti az Európai Bizottságtól az előrehaladás értékelését a szerződés főszövegének 40. cikkével összhangban annak érdekében, hogy a szerződés főszövege 11. cikkének megfelelően azonnal beléphessen az integrált piacra. |
2. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak végére Montenegrónak:
|
|
2. |
A második átmeneti időszak végére Montenegrónak alkalmaznia kell e szerződést, beleértve az összes vasúti közlekedési jogszabályt, valamint az (1) bekezdésben említett, az állami támogatásokra és a versenyre vonatkozó szabályokat. |
3. CIKK
|
1. |
A szerződés főszövege 1. cikke (1) bekezdésének ellenére:
|
II. Az átmenet feltételei a tengeri közlekedés esetében
1. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak e szerződés hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Montenegró eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
|
2. |
A második átmeneti időszak az első átmeneti időszak végétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Montenegró eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
2. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak végére:
|
|
2. |
A második átmeneti időszak végére:
|
III. Az átmenet feltételei a belvízi közlekedés esetében
1. CIKK
|
1. |
Az átmeneti időszak e szerződés hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Montenegró eleget tesz az e szakasz 2. cikkében rögzített valamennyi feltételnek. |
2. CIKK
Az átmeneti időszak végére:
|
(a) |
Montenegró alkalmazza ezt a szerződést, ideértve az I. mellékletben felsorolt jogszabályokat is; |
|
(b) |
Montenegrónak jogában áll, hogy egy uniós tagállam valamely kikötője és egy másik uniós tagállam valamely kikötője vagy tengeri létesítménye között belvízi úton utasokat vagy árut szállítson. |
VI. JEGYZŐKÖNYV
ÁTMENETI SZABÁLYOK EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ, MÁSRÉSZRŐL A SZERB KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
I. Az átmenet feltételei a vasúti közlekedés esetében
1. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak e szerződés hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint a Szerb Köztársaság (a továbbiakban: Szerbia) eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
|
2. |
A második átmeneti időszak az első átmeneti időszak végétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Szerbia eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
|
3. |
Szerbia az első átmeneti időszak végén kérheti az Európai Bizottságtól az előrehaladás értékelését a szerződés főszövegének 40. cikkével összhangban annak érdekében, hogy a szerződés főszövege 11. cikkének megfelelően azonnal beléphessen az integrált piacra. |
2. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak végére Szerbiának:
|
|
2. |
A második átmeneti időszak végére Szerbiának alkalmaznia kell e szerződést, beleértve az összes vasúti közlekedési jogszabályt, valamint az (1) bekezdésben említett, az állami támogatásokra és a versenyre vonatkozó szabályokat. |
3. CIKK
|
1. |
A szerződés főszövege 1. cikke (1) bekezdésének ellenére:
|
II. Az átmenet feltételei a tengeri közlekedés esetében
1. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak e szerződés hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Szerbia eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
|
2. |
A második átmeneti időszak az első átmeneti időszak végétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Szerbia eleget tesz az e szakasz 2. cikkének (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. |
2. CIKK
|
1. |
Az első átmeneti időszak végére:
|
|
2. |
A második átmeneti időszak végére:
|
III. Az átmenet feltételei a belvízi közlekedés esetében
1. CIKK
|
1. |
Az átmeneti időszak e szerződés hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Bizottság által a szerződés főszövegének 40. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett értékelés tanúsága szerint Szerbia eleget tesz az e szakasz 2. cikkében rögzített valamennyi feltételnek. |
2. CIKK
Az átmeneti időszak végére:
|
(a) |
Szerbia alkalmazza ezt a szerződést, ideértve az I. mellékletben felsorolt jogszabályokat is; |
|
(b) |
Szerbiának jogában áll, hogy egy uniós tagállam valamely kikötője és egy másik uniós tagállam valamely kikötője vagy tengeri létesítménye között belvízi úton utasokat vagy árut szállítson. |