14.1.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 11/3

a)

Az Európai Unió és tagállamai, valamint Kanada az alábbi közös értelmező okmányt fogadják el az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) aláírásakor.

b)

A CETA az Európai Unió és tagállamai, valamint Kanada aziránti elkötelezettségét testesíti meg, hogy a felek vonatkozásában szabad és tisztességes kereskedelem jöjjön létre dinamikus és előretekintő társadalmak között. Olyan korszerű és progresszív kereskedelmi megállapodásról van szó, amely amellett, hogy elősegíti majd a kereskedelmi és gazdasági tevékenységet, hozzájárul közös értékeinknek és a kormányzat társadalmi szerepével kapcsolatos közös elképzeléseinknek az előmozdításához és védelméhez is.

c)

A CETA új kereskedelmi és beruházási lehetőségeket teremt az európaiak és a kanadaiak számára, és jól tükrözi az EU és Kanada közötti kapcsolat erejét és mélységét, valamint közös alapvető értékeinket. Emlékeztetni kívánunk különösen a következőkre:

d)

Az Európai Uniónak és tagállamainak, valamint Kanadának ezért továbbra is lehetősége lesz arra, hogy teljesítsék a demokratikus intézmények által meghatározott legitim közpolitikai céljaikat, például a következők tekintetében: közegészség, szociális szolgáltatások, közoktatás, biztonság, környezetvédelem, közerkölcsök, a magánélet védelme és az adatvédelem, valamint a kulturális sokszínűség előmozdítása és védelme. A CETA továbbá nem lazítja fel az élelmiszerbiztonsággal, a termékbiztonsággal, a fogyasztóvédelemmel, valamint az egészség, a környezet és a munkavállalók védelmével kapcsolatos előírásainkat és szabályainkat. A behozott áruknak, a szolgáltatóknak és a beruházóknak továbbra is meg kell felelniük a helyi követelményeknek, köztük a jogszabályoknak és az egyéb rendelkezéseknek. Az Európai Unió és tagállamai, valamint Kanada ismételten megerősítik az elővigyázatosság tekintetében a nemzetközi megállapodásokban tett kötelezettségvállalásaikat.

e)

Ezen értelmező okmány – a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 31. cikkének értelmében – világosan és egyértelműen bemutatja, hogy Kanada és az EU és tagállamai miről állapodtak meg a CETA bizonyos olyan rendelkezéseiben, amelyeket nyilvános viták és aggályok öveztek, és kölcsönösen elfogadott értelmezést nyújt azokra vonatkozóan. Ide tartozik különösen az, hogy a CETA hogyan érinti a kormányzatok azon jogát, hogy a közérdeket szolgáló szabályokat fogadjanak el, továbbá ide tartoznak a beruházásvédelemre és a vitarendezésre, valamint a fenntartható fejlesztésre, a munkavállalói jogokra és a környezetvédelemre vonatkozó rendelkezések.

a)

Kanada, valamint az Európai Unió és tagállamai elismerik és megerősítik a kormányzatok ahhoz fűződő jogát, hogy valamennyi közigazgatási szinten általuk közszolgáltatásnak minősített szolgáltatásokat nyújtsanak, illetve ezen szolgáltatások nyújtását támogassák olyan területeken, mint például a közegészségügy és a közoktatás, a szociális szolgáltatások, a lakhatás, valamint a szennyvízelvezetés, a szennyvíztisztítás és a vízszolgáltatás.

b)

A CETA nem akadályozza a kormányzatokat abban, hogy meghatározzák és szabályozzák az említett szolgáltatások közérdekből történő nyújtását. A CETA nem kötelezi a kormányzatokat semmilyen közszolgáltatás privatizálására, és annak sem képezi akadályát, hogy a kormányzatok bővítsék az általuk nyújtott közszolgáltatások körét.

c)

A CETA abban sem akadályozza a kormányzatokat, hogy olyan közszolgáltatásokat nyújtsanak, amelyeket korábban magánszolgáltatók nyújtottak, illetve hogy ismét állami kézbe vegyenek korábban már privatizált szolgáltatásokat. A CETA nem eredményezi azt, hogy a magánszolgáltatóknak átadott közszolgáltatásoknak végérvényesen a magánszférában kellene maradniuk.

a)

A CETA olyan korszerű beruházásvédelmi szabályokat tartalmaz, amelyek meghagyják a kormányzatok azon jogát, hogy közérdekből – akár a külföldi beruházásokat is érintő – szabályokat fogadjanak el, ugyanakkor nagyfokú beruházásvédelmet, valamint méltányos és átlátható vitarendezést biztosítanak. A CETA nem eredményezi azt, hogy a külföldi beruházók kedvezőbb elbánásban részesülnek a belföldieknél. A CETA nem részesíti előnyben a megállapodással létrehozott, a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer igénybevételét. A beruházók választhatnak úgy is, hogy a hazai bíróságokon indítanak eljárást.

b)

A CETA egyértelművé teszi, hogy az államok abban az esetben is módosíthatják jogszabályaikat, ha a módosítás hátrányosan érint valamely beruházást, illetve hátrányosan érinti valamely beruházó várható profitját. Emellett a CETA leszögezi, hogy a beruházónak adott esetben nyújtandó kártérítés összegét a Fórum fogja meghatározni objektív kritériumok alapján, és az nem lehet nagyobb a beruházó által elszenvedett kár összegénél.

c)

A CETA világosan meghatározott beruházásvédelmi előírásokat tartalmaz többek között a tisztességes és méltányos elbánást és a kisajátítást illetően is, és világos iránymutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy ezeket az előírásokat a vitarendezési igazságszolgáltatási fórumoknak hogyan kell alkalmazniuk.

d)

A CETA értelmében a vállalkozások csak abban az esetben élvezhetik a megállapodás előnyeit, ha valódi gazdasági kapcsolatuk van Kanada, illetve az Európai Unió gazdaságaival, ezért a más országbeli beruházók által Kanadában vagy az Európai Unióban létrehozott „postafiókcégek” nem támaszthatnak követeléseket Kanadával, az Európai Unióval, illetve ez utóbbi tagállamaival szemben. Az Európai Unió és Kanada feltett szándéka, hogy rendszeresen felülvizsgálja a tisztességes és méltányos elbánásra vonatkozó kötelezettség tartalmát annak biztosítása érdekében, hogy az tükrözze a felek akaratát (beleértve az ezen okmányban foglaltakat is), és hogy azt ne értelmezzék tágabban, mint ahogy a felek kívánták.

e)

Annak érdekében, hogy a bíróságok minden esetben tiszteletben tartsák a feleknek a megállapodásban rögzített szándékát, a CETA olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik jogi kötőerővel bíró értelmezések közzétételét. Kanada, valamint az Európai Unió és tagállamai elkötelezettek amellett, hogy e rendelkezéseket úgy alkalmazzák, hogy azzal elkerüljék vagy orvosolni tudják a CETA-nak a bíróságok általi esetleges téves értelmezését.

f)

A CETA határozottan szakít a beruházásokkal kapcsolatos vitarendezés hagyományos megközelítésével, és független, pártatlan és állandó beruházási igazságszolgáltatási Fórumokat hoz létre, az Európai Unió és tagállamai, valamint Kanada igazságszolgáltatási rendszerei, illetve a nemzetközi bíróságok – mint például a Nemzetközi Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága – által alkalmazott elvek szellemében. Ennek megfelelően e Fórumok tagságát a saját országukban bírói hivatal betöltésére jogosult személyek alkotják majd, akiket az Európai Unió és Kanada határozott időre nevez ki. Az egyes ügyeket véletlenszerűen kiválasztott három tag tárgyalja majd. Ezekre a személyekre szigorú etikai szabályok vonatkoznak, amelyek a függetlenségüket és pártatlanságukat, valamint azt hivatottak biztosítani, hogy esetükben ne álljon fenn összeférhetetlenség, elfogultság vagy az elfogultság látszata. Az Európai Unió, annak tagállamai és Kanada megállapodtak arról, hogy haladéktalanul megkezdik egy a fórumok tagjainak pártatlanságát biztosító magatartási kódex kidolgozását, és megállapítják a tagok díjazására vonatkozó módszereket és szinteket, valamint a tagok kiválasztására vonatkozó eljárást. A felek közös célja az, hogy a munkát sikerüljön még a CETA hatálybalépése előtt befejezni.

g)

A CETA az első olyan megállapodás, amely fellebbviteli mechanizmust tartalmaz. Ez lehetővé teszi a hibák orvosolását és biztosítja az elsőfokú Fórum határozatainak következetességét.

h)

Kanada, valamint az EU és tagállamai elkötelezettek amellett, hogy figyelemmel kísérjék e beruházási szabályok működését, hogy kellő időben orvosolják az esetlegesen felmerülő hiányosságokat, valamint hogy folyamatosan vizsgálják, hogy hosszú távon miként tökéletesíthető e szabályok működése.

i)

A CETA ebből a szempontból fontos és döntő változást jelent a beruházási szabályok és a vitarendezés tekintetében. Olyan többoldalú kezdeményezés alapjául szolgál, amely a beruházási tárgyú vitarendezés ezen új megközelítését továbbfejlesztve megteremtheti a multilaterális beruházási bíróság intézményét. Az EU és Kanada gyors ütemben munkálkodik tovább e multilaterális beruházási bíróság létrehozása érdekében. A multilaterális beruházási bíróságot haladéktalanul létre kell hozni, amint rendelkezésre áll a résztvevők minimális kritikus tömege. Létrehozása után a bíróság azonnal felváltja a kétoldalú rendszereket – így például a CETA-ban meghatározott rendszert –, és nyitva fog állni minden olyan ország csatlakozása előtt, amely elfogadja a bíróság alapját képező elveket.

a)

A CETA újólag megerősíti Kanada, valamint az EU és tagállamai régóta fennálló elkötelezettségét a fenntartható fejlődés iránt, és azt hivatott elősegíteni, hogy a kereskedelem is hozzájáruljon e cél eléréséhez.

b)

Ennek megfelelően a CETA a munkavállalói jogok és a környezet védelmére vonatkozó átfogó és kötelező erejű kötelezettségvállalásokat tartalmaz. Az EU és az uniós tagállamok, valamint Kanada kiemelten fontosnak tartja annak biztosítását, hogy a CETA kézzelfogható eredményekkel járjon ezeken a területeken, és így a megállapodás a lehető legelőnyösebb legyen mind a munkavállalók, mind a környezet szempontjából.

a)

A CETA értelmében Kanada, valamint az EU és tagállamai kötelesek úgy tökéletesíteni jogszabályaikat és szakpolitikáikat, hogy azok magas szintű védelmet nyújtsanak a munkavállalók részére. A CETA előírja, hogy a kereskedelem ösztönzése vagy beruházások vonzása céljából tilos a munkajogi előírások lazítása, és e tilalom megsértése esetén a kormányok kiigazító intézkedéseket hozhatnak, függetlenül attól, hogy azok hátrányosan érintenek-e egy beruházást vagy valamely beruházó profitvárakozásait. A CETA nem érinti a munkavállalók azon jogát, hogy kollektív megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokat folytassanak, hogy ilyen megállapodásokat kössenek és azokat érvényesítsék, valamint hogy együttesen lépjenek fel.

b)

A CETA kötelezi az EU-t és tagállamait, valamint Kanadát, hogy erősítsék meg és ténylegesen hajtsák végre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető egyezményeit. Kanada ez idáig hét alapvető egyezményt erősített meg, és megindította a fennmaradó egyezmény (a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról szóló, 1949. évi C98. sz. egyezmény) megerősítésére szolgáló eljárást.

c)

Mindemellett a CETA keretet biztosít Kanada, valamint az EU és tagállamai számára a kereskedelemmel kapcsolatos, közös érdekű munkaügyi kérdésekben folytatott együttműködéshez. Az együttműködés többek között az ILO közreműködésével és a civil társadalommal való folyamatos párbeszéd révén valósul meg, biztosítva ezzel, hogy a CETA kereskedelemösztönző intézkedései egyúttal a munkavállalók számára is előnyösek legyenek, és támogassák a munkavállalók védelmét célzó intézkedéseket.

a)

A CETA kötelezi az Európai Uniót és tagállamait, valamint Kanadát arra, hogy írják elő és ösztönözzék a magas szintű környezetvédelem biztosítását, valamint hogy igyekezzenek tovább javítani e jogszabályokat és szakpolitikákat, valamint az általuk biztosított védelmi szinteket.

b)

A CETA kifejezetten elismeri Kanada, valamint az EU és tagállamai azon jogát, hogy környezetvédelmi prioritásaikat megállapítsák, környezetvédelmük szintjeit meghatározzák, valamint hogy ennek megfelelően olyan jogszabályokat és szakpolitikákat fogadjanak el és módosítsanak, amelyek összhangban állnak nemzetközi, többek között a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban előírt kötelezettségeikkel. Ezzel egyidejűleg az EU és tagállamai, valamint Kanada a CETA keretében megállapodott arról, hogy a kereskedelem vagy a beruházások ösztönzése céljából nem gyengítik a környezetvédelem szintjét, és e kötelezettségvállalás megsértése esetén a kormányok kiigazító intézkedéseket hozhatnak, függetlenül attól, hogy azok hátrányosan érintenek-e egy beruházást vagy valamely beruházó profitvárakozásait.

c)

A CETA az erdőkkel, a halállományokkal és az akvakultúrával való fenntartható gazdálkodásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat is tartalmaz. További kötelezettségvállalásként fogalmazza meg, hogy a felek együttműködnek a kereskedelemmel kapcsolatos, közös érdekű környezetvédelmi kérdésekben, például az éghajlatváltozás területén, ahol a Párizsi Megállapodás végrehajtása fontos közös feladat az EU és tagállamai, illetve Kanada számára.

a)

A kereskedelem és a fenntartható fejlődés, a kereskedelem és a munkajog, valamint a kereskedelem és a környezetvédelem tekintetében tett kötelezettségvállalások teljesítését célzott és kötelező értékelésnek, illetve felülvizsgálatnak kell alávetni. Kanada, valamint az EU és tagállamai teljeskörűen elkötelezettek az iránt, hogy az értékelési és a felülvizsgálati mechanizmust a megállapodás időtartama alatt végig érdemben alkalmazzák. Vállalják továbbá, hogy mielőbb kezdeményezni fogják a fenti tárgyú rendelkezések felülvizsgálatát, többek között azzal a céllal, hogy a kereskedelem és a munkajog, illetve a kereskedelem és a környezetvédelem kapcsolatát érintő CETA-rendelkezések ténylegesen érvényesíthetők legyenek.

b)

Az érdekelt felek, így a munkáltatók, a szakszervezetek, a munkavállalói és üzleti szervezetek, valamint a környezetvédelmi csoportok fontos szereplőként segíthetik elő a CETA eredményes végrehajtását. Az EU és tagállamai, valamint Kanada vállalta, hogy a CETA végrehajtásának értékeléséhez rendszeresen kikéri majd az érdekelt felek véleményét. A felek támogatják az érdekeltek aktív részvételét. Ennek egyik eszköze a CETA-val foglalkozó civil társadalmi fórum létrehozása.