22.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/1

(1)

A munkavállalók szabad mozgása az Unió polgárainak alapvető szabadsága, és az Unió belső piacának egyik pillére az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 45. cikke értelmében. Érvényesítését uniós jogszabályok teszik lehetővé, amelyek az uniós polgárok és családtagjaik számára biztosított jogok teljes körű gyakorlásának szavatolását célozzák.

(2)

A munkavállalók szabad mozgása alapvetően fontos ahhoz, hogy integráltabb uniós munkaerőpiac jöjjön létre, a határrégiókban is, ami elősegíti a nagyobb arányú munkavállalói mobilitást, és ezáltal növeli a diverzitást, valamint Európa egészében elősegíti a társadalmi befogadást és hozzájárul a munkaerőpiacról kizárt személyek integrálásához. Hozzájárul továbbá ahhoz, hogy az üres álláshelyeket a megfelelő készségekkel rendelkező személyek töltsék be, és hogy fel lehessen számolni a munkaerőpiac szűk keresztmetszeteit.

(3)

A 492/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) mechanizmusokat hozott létre a közvetítés és az információcsere tekintetében, a 2012/733/EU bizottsági végrehajtási határozat (5) pedig az említett rendeletnek megfelelően a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata (EURES-hálózat) működéséről rendelkezett. Az említett szabályozási keretet módosítani kell az olyan tényezők figyelembevétele érdekében, mint az új mobilitási minták, a tisztességes alapon történő munkaerő-mobilitásra vonatkozó határozottabb követelmények, az állásajánlatokkal kapcsolatos adatok megosztásához használt technológia fejlődése, a munkavállalók és a munkáltatók által használt többféle munkaerő-felvételi csatorna, valamint a munkaerő-felvételi szolgáltatások nyújtása során az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSZ-ek) mellett fellépő más munkaerő-piaci közvetítők növekvő szerepe.

(4)

Annak érdekében, hogy a más tagállamban való munkavállalás jogát élvező munkavállalók ezzel a jogukkal a gyakorlatban is élhessenek, az e rendelet szerinti segítséget minden, munkavállalásra jogosult uniós polgár és annak családtagjai igénybe vehetik, az EUMSZ 45. cikkének megfelelően. A tagállamok az említett területen az uniós vagy nemzeti joggal összhangban egyenlő bánásmódra jogosult, harmadik országbeli állampolgároknak az említett segítséghez ugyanolyan hozzáférést kötelesek biztosítani, mint saját állampolgáraiknak. Ez a rendelet nem érinti a harmadik országok állampolgárainak a nemzeti munkaerőpiacokhoz való hozzáférését meghatározó, a vonatkozó uniós és nemzeti jogban foglalt szabályokat.

(5)

A munkaerőpiacok kölcsönös függőségének fokozódása az EUMSZ 46. cikkének a) pontjával összhangban a foglalkoztatási szolgálatok – ideértve a határrégiókban tevékenykedőket is – szorosabb együttműködését kívánja meg annak érdekében, hogy minden munkavállaló számára biztosított legyen az Unión belüli önkéntes és tisztességes alapon történő, az uniós jognak és a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelő munkaerő-mobilitáson keresztül megvalósuló szabad mozgás. Ezért a Bizottság és a tagállamok között az Unión belüli munkaerő-mobilitást érintően egy együttműködési keretet kell létrehozni. Az említett keret célja az Unió-szerte közzétett állásajánlatok összegyűjtése és az ezen álláshelyekre való jelentkezés lehetővé tétele, intézkedések meghozatala a kapcsolódó támogatási szolgáltatások munkavállalók és munkáltatók számára történő nyújtása tekintetében, valamint közös megközelítés kialakítása az ilyen együttműködés elősegítéséhez szükséges információ-megosztás tekintetében.

(6)

Az Európai Unió Bírósága (Bíróság) kimondta, hogy az EUMSZ 45. cikkében szereplő „munkavállaló” fogalmának uniós értelmet kell adni, és azt olyan objektív kritériumok alapján kell meghatározni, amelyek a munkaviszonyt az érintett személyek jogai és kötelezettségei alapján határozzák meg. Ahhoz, hogy valaki „munkavállalónak” minősüljön, valós és tényleges tevékenységet kell végeznie, kizárva az olyan korlátozott tevékenységeket, amelyek tisztán járulékos és kiegészítő jellegűek. A munkaviszony hagyományosan egyik legfontosabb jellemzője az a körülmény, hogy valamely személy meghatározott ideig, más személy javára és irányítása alatt, díjazás ellenében szolgáltatást nyújt. (6) A „munkavállaló” fogalmába bizonyos esetekben a tanulószerződéses gyakorlati képzésben (7) vagy szakmai gyakorlaton (8) részt vevő személyek is beletartozhatnak.

(7)

A Bíróság az ítéleteiben következetesen azt mondta ki, hogy a munkavállalók szabad mozgáshoz való joga képezi az Unió egyik alapkövét, és hogy az említett szabadságot megállapító rendelkezéseket – ebből következően – tágan kell értelmezni (9). A Bíróság kimondta, hogy a munkavállalók részére az EUMSZ 45. cikkében biztosított szabad mozgás bizonyos jogokat ruház a tagállamok azon állampolgáraira is, akik az Unióban munkakeresési céllal mozognak (10). A „munkavállaló” fogalmát ezért e rendelet alkalmazásában úgy kell értelmezni, hogy az az álláskeresőkre is kiterjed, függetlenül attól, hogy aktuálisan munkaviszonyban állnak-e.

(8)

Az Unión belüli munkaerő-mobilitás megkönnyítése érdekében az Európai Tanács a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumban felkérést fogalmazott meg az EURES-hálózatnak a tanulószerződéses gyakorlati képzésre és a szakmai gyakorlatra való kiterjesztési lehetőségeinek a feltérképezésére vonatkozóan. E rendelet hatályának ki kell terjednie a tanulószerződéses gyakorlati képzésre és a szakmai gyakorlatra is, feltéve, hogy a sikeres pályázókkal munkaviszony létesítésére kerülne sor. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a szakmai gyakorlatok és a tanulószerződéses gyakorlati képzések bizonyos kategóriáit kizárhassák a közvetítésből oktatási rendszereik koherenciájának és működésének biztosítása, valamint annak figyelembevétele érdekében, hogy az aktív munkaerő-piaci intézkedéseiket az ezen intézkedések által célzott munkavállalók szükségleteinek megfelelően alakíthassák ki. Figyelembe kell venni a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló, 2014. március 10-i tanácsi ajánlást (11) a szakmai gyakorlatok minőségének javítása érdekében, különösen a tanulási és képzési tartalom, valamint a munkakörülmények tekintetében, abból a célból, hogy könnyebbé váljon az átmenet az oktatásból, a munkanélküliségből vagy az inaktivitásból a munka világába. Az említett ajánlásnak megfelelően tiszteletben kell tartani a gyakornokokat az alkalmazandó uniós és nemzeti jog szerint megillető jogokat és munkakörülményeket.

(9)

Az e rendeletben meghatározott tanulószerződéses gyakorlati képzési és szakmai gyakorlati ajánlatokról szóló tájékoztatást ki lehet egészíteni a Bizottság vagy más szereplők által kifejlesztett olyan, webalapú eszközökkel és szolgáltatásokkal, amelyek lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy közvetlenül tájékoztassák a munkavállalókat az Unió-szerte rendelkezésre álló tanulószerződéses és szakmai gyakorlati képzési lehetőségekről.

(10)

1994-es elindítása óta az EURES – humán hálózata és az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálon (EURES-portál) elérhető online szolgáltatási eszközök révén – a Bizottság és az ÁFSZ-ek közötti együttműködési hálózatként működik, amelynek célja, hogy tájékoztatással és tanácsadással szolgáljon, valamint munkaerő-felvételi vagy kiközvetítési szolgáltatást biztosítson a munkavállalók és a munkáltatók, továbbá minden olyan uniós polgár számára, aki élni kíván a munkavállalók szabad mozgásának elvével. Következetesebben kell végezni a közvetítést, a támogatási szolgáltatások nyújtását és az Unión belüli munkaerő-mobilitással kapcsolatos információcserét. Az EURES hálózatát ezért a szabályozási keret módosításának részeként új alapokra kell helyezni és át kell szervezni, hogy tovább erősödhessen. Meg kell határozni az EURES-hálózatban részt vevő különböző szervezetek feladatait és felelősségi köreit.

(11)

Az EURES-hálózat összetételének elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy igazodni tudjon a munkaerő-felvételi szolgáltatások piacán végbemenő változásokhoz. A különböző foglalkoztatási szolgálatok megjelenése felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak közös erővel bővíteniük kell az EURES-hálózatot, hogy az Unió-szerte a munkaerő-felvételi szolgáltatások fő uniós eszközévé váljon. Az EURES-hálózat tagságának kibővítése társadalmi, gazdasági és pénzügyi előnyökkel járna, és hozzájárulhat innovatív tanulási és együttműködési formák létrejöttéhez – az állásajánlatokra és a támogatási szolgáltatásokra vonatkozó minőségi standardokat is beleértve – nemzeti, regionális és helyi szinten, valamint határokon átnyúló összefüggésben egyaránt.

(12)

Az EURES-hálózat tagságának kibővítése a partnerségek létrejöttének megkönnyítése, valamint a kiegészítő jelleg fokozása és a minőség javítása révén javítaná a szolgáltatásnyújtás hatékonyságát, továbbá növelné az EURES-hálózat piaci részesedését, mivel az új résztvevők állásajánlatokat, álláspályázatokat és önéletrajzokat bocsátanának rendelkezésre, és támogatási szolgáltatásokat kínálnának a munkavállalók és a munkáltatók részére.

(13)

Bármely olyan szervezet – ideértve a köz-, magán- vagy harmadik szektorbeli foglalkoztatási szolgálatokat – számára biztosítani kell a lehetőséget az EURES-taggá válásra, amely vállalja, hogy teljesíti az e rendeletben foglalt kritériumok és feladatok teljes körét.

(14)

Egyes szervezetek nem lennének képesek arra, hogy ellássák azon feladatok teljes körét, amelyet e rendelet az EURES-tagok számára előír, azonban fontos hozzájárulást nyújthatnának az EURES-hálózathoz. Helyénvaló ezért lehetőséget biztosítani e szervezetek számára arra, hogy kivételesen EURES-partnerekké váljanak. Ilyen kivételt kizárólag indokolt esetben lehet biztosítani, amelyet a tagságot kérelmező szervezet kis mérete, korlátozott pénzügyi forrásai, illetve az indokolhatna, hogy általában nem végzi az előírt feladatok teljes körét, vagy pedig az non-profit szervezet.

(15)

A transznacionális és határokon átnyúló együttműködést, valamint a tagállamokban működő valamennyi EURES-tag és -partner számára nyújtott támogatást egy uniós szintű struktúra (az Európai Koordinációs Iroda) révén kell elősegíteni. Az Európai Koordinációs Iroda általános tájékoztatást, eszközöket és iránymutatást biztosít, valamint a tagállamokkal közösen kidolgozott képzési tevékenységeket és ügyfélszolgálati funkciót lát el. A képzési tevékenységek és az ügyfélszolgálati funkció mindenekelőtt az EURES-hálózatban részt vevő szervezetek azon alkalmazottait segítenék, akik szakértelemmel rendelkeznek az állások és a megfelelő jelöltek közötti megfeleltetésekkel, a kiközvetítéssel és a munkaerő-felvétellel kapcsolatos tevékenységek, valamint a transznacionális és határokon átnyúló mobilitási kérdések iránt érdeklődő munkavállalók, munkáltatók és szervezetek tájékoztatása, a nekik nyújtott iránymutatást és támogatás terén, és akik e tekintetben közvetlen kapcsolatban állnak az említett célcsoportokkal. Az Európai Koordinációs Irodának kell felelnie az EURES-portálnak, valamint a közös informatikai platformnak a működtetéséért és fejlesztéséért is. Munkája irányításához – a tagállamokkal konzultálva – többéves munkaprogramokat kell kidolgozni.

(16)

A tagállamoknak nemzeti koordinációs irodákat kell létrehozniuk azért, hogy biztosítsák a rendelkezésre álló adatok továbbítását az EURES-portálra, és hogy általános támogatást és segítséget nyújtsanak a területükön valamennyi EURES-tag és -partner számára, többek között az állásajánlatokkal kapcsolatos panaszok és problémák kezelésének mikéntjét illetően, együttműködve adott esetben az olyan érintett hatóságokkal, mint például a munkaügyi felügyeletek. A tagállamoknak továbbá támogatni kell – többek között határokon átnyúló szinten is – a többi tagállamban működő megfelelő szervezetekkel és az Európai Koordinációs Irodával folytatott együttműködést. A nemzeti koordinációs irodáknak feladatuk lenne továbbá megfelelőségi kérdéseket ellenőrizni az adatok tartalmi és technikai minőségére vonatkozó standardok és az adatvédelem tekintetében. Az Európai Koordinációs Irodával való kommunikáció megkönnyítése és annak elősegítése érdekében, hogy a nemzeti koordinációs irodák előmozdíthassák az említett standardok minden EURES-tag és -partner általi betartását a területükön, a nemzeti koordinációs irodáknak biztosítaniuk kell, hogy az adatok továbbítása az EURES-portálra koordinált módon, egyetlen koordinált csatornán keresztül történjen, adott esetben a már meglévő nemzeti informatikai platformok felhasználásával. Annak érdekében, hogy a megfelelő időben, jó minőségű szolgáltatást lehessen nyújtani, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzeti koordinációs irodájuk rendelkezzen az e rendeletben megállapított feladatai végrehajtásához szükséges, kellő számú, képzett személyzettel és egyéb erőforrásokkal.

(17)

A szociális partnerek részvétele az EURES-hálózatban főként a mobilitás akadályainak elemzéséhez, valamint – a határrégiókat is beleértve – az Unión belüli, önkéntes és tisztességes alapon történő munkaerő-mobilitás ösztönzéséhez járul hozzá. Az uniós szintű szociális partnerek számára ezért lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek az e rendelettel létrehozott Koordinációs Csoport ülésein, és rendszeres párbeszédet kell folytatniuk az Európai Koordinációs Irodával, a nemzeti munkáltatói szervezeteket és szakszervezeteket pedig be kell vonni az EURES-hálózattal való együttműködésbe, aminek elősegítése a nemzeti koordinációs irodák feladata, mégpedig a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően a szociális partnerekkel folytatott rendszeres párbeszéd révén. A szociális partnerek számára lehetővé kell tenni, hogy kérelmezzék az EURES-tagságot vagy -partnerséget, amennyiben teljesítik az e rendelet szerinti, vonatkozó kötelezettségeket.

(18)

A tagállamoknak engedélyezési eljárás nélkül kell az ÁFSZ-eket EURES-taggá kijelölni, tekintettel azok különleges helyzetére. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ÁFSZ-ek megfeleljenek az I. mellékletben foglalt minimális közös kritériumoknak (a továbbiakban: minimális közös kritériumok), valamint az e rendelet szerinti kötelezettségeknek. Ezenfelül a tagállamok az ÁFSZ-eiket megbízhatják az e rendelet szerinti munka megszervezéséhez kapcsolódó általános feladatokkal és tevékenységekkel, ideértve az EURES-tagok és -partnerek engedélyezésére szolgáló nemzeti rendszerek kidolgozását és működtetését. Annak érdekében, hogy teljesíthessék az e rendelet szerinti kötelezettségeiket, minden ÁFSZ részére elegendő kapacitást, technikai segítséget, valamint pénzügyi és humán erőforrást kell biztosítani.

(19)

A szervezetek EURES-tagként és -partnerként való engedélyezéséért a területükön – a munkaerőpiacok megszervezésében való illetékességüknek megfelelően – a tagállamok felelnek. Az említett engedélyezést a minimális közös kritériumok és az engedélyezési folyamatra vonatkozó néhány alapszabály betartásával kell végrehajtani, ezáltal biztosítva az átláthatóságot és az esélyegyenlőséget az EURES-hálózathoz való csatlakozás során, úgy, hogy az biztosítsa a különböző nemzeti modellek, valamint az ÁFSZ-ek és más tagállami munkaerő-piaci szereplők közötti együttműködési formák figyelembevételéhez szükséges rugalmasságot. A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy visszavonják az engedélyt olyan szervezetektől, amelyek már nem tesznek eleget az engedélyezés alapjául szolgáló alkalmazandó kritériumoknak vagy követelményeknek.

(20)

Az EURES-taggá vagy -partnerré váláshoz szükséges minimális közös kritériumok megállapításának a célja a minimális minőségi standardoknak való megfelelés biztosítása. Az EURES-tagság vagy -partnerség iránti kérelmeket ezért legalább a minimális közös kritériumok alapján kell elbírálni.

(21)

Az EURES-hálózat egyik célja, hogy támogassa az Unión belüli, önkéntes és tisztességes alapon történő munkaerő-mobilitást, ezért a szervezetek EURES-hálózathoz való csatlakozásának engedélyezésével kapcsolatos minimális közös kritériumoknak magukban kell foglalniuk azt a követelményt, miszerint ezeknek a szervezeteknek vállalniuk kell, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják az alkalmazandó munkaügyi standardokat és jogi követelményeket, a megkülönböztetésmentesség elvét is beleértve. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy visszavonják az olyan szervezetek engedélyét, amelyek megsértik a munkaügyi standardokat vagy jogi követelményeket, különösen ami a javadalmazást és a munkakörülményeket illeti, vagy hogy megtagadják az ilyen szervezetek engedélyezését. Amennyiben az engedélyezés megtagadására vagy az engedély visszavonására ezen standardok vagy követelmények nem teljesítése miatt került sor, az érintett nemzeti koordinációs irodának tájékoztatnia kell az Európai Koordinációs Irodát, amelynek a tájékoztatást továbbítania kell a többi nemzeti koordinációs iroda részére. A nemzeti koordinációs irodák a területükön működő szervezetekkel kapcsolatban a nemzeti jogukkal és gyakorlatukkal összhangban megtehetik a megfelelő intézkedéseket.

(22)

A tagállamoknak nyomon kell követniük az EURES-hálózatba felvett szervezetek tevékenységét annak biztosítása érdekében, hogy a szervezetek helyesen alkalmazzák e rendelet rendelkezéseit. Meg kell hozniuk a megfelelő intézkedéseket az optimális megfelelés biztosítása érdekében. A nyomon követést elsősorban az érintett szervezetek által a nemzeti koordinációs irodáknak e rendeletnek megfelelően benyújtott adatok alapján kell végezni, ugyanakkor adott esetben a nyomon követés keretében ellenőrzési és audit tevékenységet – így például véletlenszerű ellenőrzéseket – is végezni lehet. Ennek ki kell terjednie az alkalmazandó, hozzáférésre vonatkozó követelmények teljesítésének nyomon követésére.

(23)

Koordinációs csoportot kell létrehozni, amely koordinációs szerepkört tölt be az EURES-hálózat tevékenységei és működése tekintetében. A csoport platformként szolgál az információcseréhez és a legjobb gyakorlatok megosztásához, különösen a munkavállalók – köztük a határ menti munkavállalók – és a munkáltatók megfelelő tájékoztatását és a nekik nyújtott iránymutatást célzó információk kidolgozása és az EURES-hálózat egészében való terjesztése tekintetében. A koordinációs csoporttal konzultálni kell a formanyomtatványok, technikai standardok és formátumok elkészítése során, valamint az adatgyűjtésre és -elemzésre vonatkozó egységes részletes előírások meghatározásakor is. A szociális partnerek számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek a Koordinációs Csoport megbeszélésein, különösen azokon, amelyek az e rendeletben említett szolgáltatások és tevékenységek stratégiai tervezésével, kidolgozásával, végrehajtásával, nyomon követésével és értékelésével kapcsolatosak. Annak érdekében, hogy az EURES-hálózat és az 573/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (12) által létrehozott ÁFSZ-hálózat munkája között szinergiák jöhessenek létre, a Koordinációs Csoportnak együtt kell működnie az ÁFSZ-hálózat Irányító Testületével. Ez az együttműködés magában foglalhatja a legjobb gyakorlatok megosztását, illetve az Irányító Testület tájékoztatását az EURES-hálózat folyamatban lévő és tervezett tevékenységeiről.

(24)

Az EURES szolgáltatási védjegye és logója az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál európai uniós védjegyként van bejegyezve. Kizárólag az Európai Koordinációs Iroda illetékes abban, hogy az EURES-logó használatát a 207/2009/EK tanácsi rendelettel (13) összhangban harmadik felek számára engedélyezze. Az Európai Koordinációs Irodának az érintett szervezeteket ennek megfelelően tájékoztatnia kell.

(25)

Annak érdekében, hogy a munkavállalókkal és a munkáltatókkal megbízható és naprakész információkat oszthasson meg az Unión belüli munkaerő-mobilitás és szociális védelem különböző szempontjairól, az EURES-hálózatnak együtt kell működnie egyrészt olyan egyéb szervekkel, szolgálatokkal és uniós hálózatokkal, amelyek elősegítik a mobilitást és tájékoztatják az uniós polgárokat az uniós jog szerinti jogaikról – ilyen például az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek európai hálózata (Equinet), az Európa Önökért internetes oldal, az európai ifjúsági portál és a SOLVIT –, másrészt a határokon átnyúló együttműködés érdekében tevékenykedő szervezetekkel, valamint a szakmai képesítések elismeréséért felelős szervezetekkel és a munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód ösztönzéséért, elemzéséért, figyelemmel kíséréséért és támogatásáért felelős olyan szervekkel, amelyeket a 2014/54/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (14) összhangban jelöltek ki. A szinergiák biztosítása érdekében az EURES-hálózatnak együtt kell működnie a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó érintett szervekkel is.

(26)

A munkavállalók szabad mozgása jogának gyakorlását olyan eszközök létrehozásával lehetne elősegíteni, amelyek segítik a közvetítést, hogy ezáltal a munkaerőpiac teljes mértékben hozzáférhető legyen a munkavállalók és a munkáltatók számára egyaránt. Ezért uniós szinten folytatni kell egy – a Bizottság által működtetett – közös informatikai platform kifejlesztését. Az említett jog biztosítása révén lehetővé válik a munkavállalók számára, hogy az egész Unióban hozzáférjenek munkalehetőségekhez.

(27)

Digitális felhasználás céljából az álláspályázatokra és az önéletrajzokra vonatkozó adatokat álláskeresői profilként lehetne megjeleníteni.

(28)

A közös informatikai platform, amely összekapcsolja az állásajánlatokat és az ezekre való jelentkezés lehetőségét, valamint lehetővé teszi a munkavállalók és a munkáltatók számára, hogy különböző kritériumok alapján és különböző szinteken automatikusan megfeleltessék az adatokat, várhatóan elő fogja segíteni az Unió munkaerő-piacain az egyensúly kialakítását, hozzájárulva ezáltal az Unión belüli foglalkoztatás növekedéséhez.

(29)

A munkavállalók szabad mozgásának előmozdítása érdekében az ÁFSZ-eken és más EURES-tagokon vagy adott esetben EURES-partnereken keresztül közzétett minden állásajánlatot közzé kell tenni az EURES-portálon is. Ugyanakkor bizonyos körülmények esetén, valamint annak biztosítása céljából, hogy az EURES-portál kizárólag az Unión belüli mobilitás szempontjából releváns információkat tartalmazzon, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy biztosítsák a munkáltatók részére annak a lehetőségét, hogy miután a munkáltató a szóban forgó álláshoz kapcsolódó követelményeket – nevezetesen az állással járó feladatok megfelelő elvégzéséhez szükséges készségeket és kompetenciákat – objektív szempontok alapján értékelte, kizárólag ezen értékelésre alapozva indoklását úgy döntsön, hogy az állásajánlatot ne tegyék közzé az EURES-portálon.

(30)

A munkavállalók számára lehetővé kell tenni, hogy bármikor visszavonhassák beleegyezésüket, és kérhessék a rendelkezésre bocsátott adatok bármelyikének vagy egészének törlését vagy módosítását. A munkavállalók számára több opciót is biztosítani kell az adataikhoz vagy bizonyos paraméterekhez való hozzáférés korlátozására.

(31)

A közös informatikai platform rendelkezésére bocsátott információk – és elsősorban az állásajánlatokkal kapcsolatos adatok – tartalmi és technikai minőségének biztosításáért jogilag azon szervezetek felelősek, amelyek a szóban forgó információkat rendelkezésre bocsátják az adott tagállam jogának és standardjainak megfelelően. Az Európai Koordinációs Irodának elő kell segítenie az együttműködést az információk uniós szintű cseréjével kapcsolatos csalások vagy visszaélések felderítése érdekében. Valamennyi érintett félnek gondoskodnia kell arról, hogy jó minőségű adatokat szolgáltasson.

(32)

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az EURES-tagok és -partnerek személyzete, így például az ügyintézők gyors és eredményes kereséseket és megfeleltetéseket hajthassanak végre, fontos, hogy az érintett szervezetekben ne legyen technikai akadálya az EURES-portálon nyilvánosan elérhető adatok felhasználásának, hogy így az ilyen adatokat a nyújtott munkaerő-felvételi és -kiközvetítési szolgáltatás részeként lehessen kezelni.

(33)

A Bizottság jelenleg dolgozza ki a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozási rendszerét (a továbbiakban: európai osztályozási rendszer). Az európai osztályozási rendszer a foglalkozások, készségek, kompetenciák és képesítések szabványos terminológiája, amelynek célja, hogy az Unión belül megkönnyítse az online álláspályázatokat. Helyénvaló továbbfejleszteni az együttműködést a Bizottság és a tagállamok között a kölcsönös átjárhatóság, valamint az állásajánlatoknak és az álláspályázatoknak, illetve önéletrajzoknak a közös informatikai platformon történő automatizált megfeleltetése (a továbbiakban: automatizált megfeleltetés) tekintetében, határokon átnyúló szinten is. Az ilyen együttműködésnek ki kell terjednie a készségek, kompetenciák és foglalkozások európai osztályozási rendszerben foglalt jegyzékének a nemzeti osztályozási rendszerekkel való kétirányú megfeleltetésére. A tagállamokat folyamatosan tájékoztatni kell az európai osztályozási rendszer fejlesztéséről.

(34)

A tagállamok által az európai képesítési keretrendszer (EKKR) összefüggésében kifejlesztett adatokat a képesítéseket illetően fel lehetne tölteni az európai osztályozási rendszerbe. Az EKKR-rel kapcsolatos legjobb gyakorlatok és tapasztalatok elősegíthetik az EKKR és az európai osztályozási rendszer adatállományai közötti kapcsolódás továbbfejlesztését.

(35)

A készségek, kompetenciák és foglalkozások európai osztályozási rendszerben foglalt jegyzékének a nemzeti osztályozási rendszerekkel való megfeleléseit tartalmazó nyilvántartás elkészítése, illetve ennek alternatívájaként a nemzeti osztályozási rendszereknek az európai osztályozási rendszerrel való felváltása a tagállamok számára költségekkel járhat. E költségek tagállamonként változhatnak. A Bizottságnak technikai és lehetőség szerint pénzügyi támogatást kell biztosítania a rendelkezésre álló releváns finanszírozási eszközökre alkalmazandó szabályok, így az 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) szerint.

(36)

Az EURES-tagoknak és adott esetben az EURES-partnereknek biztosítaniuk kell, hogy a segítségért hozzájuk forduló munkavállalók és munkáltatók igénybe vehessék a támogatási szolgáltatásaikat. Egységes megközelítést kell kialakítani a szolgáltatásokat illetően, és a lehető legnagyobb mértékben érvényre kell juttatni az egyenlő bánásmód elvét az Unión belüli munkaerő-mobilitással kapcsolatban segítséget kérő munkavállalók és munkáltatók tekintetében, függetlenül az Unión belüli tartózkodási helyüktől. Alapelveket és szabályokat kell ezért megállapítani a támogatási szolgáltatásoknak az egyes tagállamok területén való rendelkezésre állásával kapcsolatban.

(37)

Az e rendelet szerinti szolgáltatások nyújtásakor az összehasonlítható helyzeteket nem lehet eltérő módon kezelni, az eltérő helyzeteket pedig nem lehet azonos módon kezelni, hacsak ez objektív módon nem indokolható. Az ilyen szolgáltatások nyújtása során tilos az állampolgárságon, a nemen, a faji vagy etnikai származáson, a valláson vagy meggyőződésen, a fogyatékosságon, az életkoron vagy a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés.

(38)

A munkavállalók érdekeit szolgálja, ha az Unión belüli munkaerő-mobilitási lehetőségekkel kapcsolatban többféle és átfogóbb segítséget vehetnek igénybe. A támogatási szolgáltatások segítségével csökken majd azon akadályok száma, amelyeket a munkavállalók az uniós jog által biztosított jogaik gyakorlása során tapasztalnak, valamint hatékonyabban ki lehet majd aknázni az álláslehetőségeket, és ezáltal javulnak a munkavállalók egyéni foglalkoztatási kilátásai és útvonalai, a kiszolgáltatott csoportokba tartozók esetében is. Valamennyi érdekelt munkavállalónak hozzáféréssel kell ezért rendelkeznie az álláslehetőségekkel, valamint a másik tagállamokon belüli élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos általános információkhoz, továbbá igénybe kell tudniuk venni alapszintű segítséget az önéletrajz-írással kapcsolatban. Ésszerű kérésük esetén az érdekelt munkavállalók számára személyre szabottabb segítségnyújtás igénybevételére is lehetőséget kell biztosítani, a nemzeti gyakorlatok figyelembevételével. Ezen túlmenően olyan további álláskeresési és egyéb kiegészítő szolgáltatásokat lehet nyújtani, mint például a megfelelő állásajánlatok kiválogatása, segítségnyújtás az álláspályázatok és az önéletrajzok megírásához, valamint részletes információk szerzése más tagállamokban közzétett konkrét állásajánlatokról.

(39)

A támogatási szolgáltatásoknak annak megkönnyítésére is ki kell terjedniük, hogy az Unión belülről munkaerőt felvenni kívánó munkáltatók más tagállamban találjanak megfelelő jelöltet. Valamennyi érdekelt munkáltató számára hozzáférést kell biztosítani a más tagállamból történő munkaerő-felvétellel kapcsolatos konkrét szabályokra és tényezőkre vonatkozó információkhoz, továbbá az érdekelt munkáltatóknak igénybe kell tudniuk venni alapszintű segítséget az állásajánlatok megfogalmazásához. Amennyiben valószínűsíthető a munkaerő-felvétel, úgy az érdekelt munkáltatók számára személyre szabottabb segítségnyújtás igénybevételére is lehetőséget kell biztosítani, a nemzeti gyakorlatok figyelembevételével. A további segítségnyújtás kiterjedhet a pályázók előválogatására, a munkáltatók és a pályázók közötti közvetlen kapcsolatfelvétel megkönnyítésére, erre szolgáló online eszközök felhasználásával vagy olyan rendezvények során, mint például az állásbörzék, továbbá a munkaerő-felvételi folyamat során adminisztratív támogatás nyújtására, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára.

(40)

Amikor az EURES-tagok és – adott esetben – EURES-partnerek alapvető tájékoztatást nyújtanak az EURES-portálról és az EURES-hálózatról a munkavállalók és a munkáltatók számára, az e rendelet szerinti támogatási szolgáltatásokhoz való tényleges hozzáférést nem csupán azáltal kell biztosítaniuk, hogy az adott munkavállaló vagy munkáltató kifejezett kérésére rendelkezésre bocsátják e szolgáltatásokat, hanem – adott esetben – úgy is, hogy saját kezdeményezésükre már az első kapcsolatfelvételkor tájékoztatják a munkavállalókat és munkáltatókat az EURES-ről („az EURES szisztematikus beépítése a munkaközvetítésbe”), valamint hogy proaktív módon felkínálják a segítségnyújtást ezen a területen a munkaerő-felvételi folyamat egésze során.

(41)

A munkaerő-piaci kereslet alapos ismerete a foglalkozások, ágazatok és a munkáltatók igényei szempontjából segítené a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának érvényesülését az Unión belül. A támogatási szolgáltatások keretében ezért jó minőségű segítséget kell nyújtani a munkáltatók, különösen a kkv-k számára. A foglalkoztatási szolgálatok és a munkáltatók közötti szoros munkakapcsolat várhatóan növeli majd az összegyűjtött állásajánlatok mennyiségét, javítja az állások és a megfelelő jelöltek közötti megfeleltetéseket, és általánosan emeli a munkaerő-piaccal kapcsolatos ismeretek szintjét.

(42)

A munkavállalóknak nyújtott támogatási szolgáltatások az őket az uniós jog alapján munkavállalóként megillető szabad mozgás jogának a gyakorlásához kapcsolódnak, és ezeket ingyenesen kell biztosítani. A munkáltatóknak nyújtott támogatási szolgáltatások azonban a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően díjkötelesek lehetnek.

(43)

Annak biztosítása céljából, hogy bekapcsolódhassanak az EURES-hálózatba a hálózatban való részvétel engedélyezését kérelmező olyan szervezetek, amelyek célja az online csatornákon keresztül történő tájékoztatás és segítségnyújtás, lehetővé kell tenni számukra, hogy az e rendeletben említett támogatási szolgáltatásokat e-szolgáltatásként nyújtsák. Figyelembe véve, hogy a digitális műveltség szintje tagállamonként jelentősen eltérő, szükség esetén legalább az ÁFSZ-eknek tudniuk kell a támogatási szolgáltatásokat offline csatornán keresztül is biztosítani. A tagállamoknak meg kell hozniuk az ahhoz szükséges megfelelő intézkedéseket, hogy biztosítsák az EURES-tagok és -partnerek által nyújtott online tájékoztatás és támogatás jó minőségét. Megbízhatják a nemzeti koordinációs irodájukat azzal a feladattal, hogy nyomon kövessék az online tájékoztatást és támogatást.

(44)

Különös figyelmet kell fordítani a mobilitás határrégiókban való elősegítésére, valamint a határ menti munkavállalók számára történő szolgáltatásnyújtásra, akikre különböző nemzeti gyakorlatok és jogrendszerek vonatkoznak, és mobilitásukat különböző közigazgatási, jogi és adózási akadályok nehezítik. A tagállamok úgy dönthetnek, hogy ezt a típusú mobilitást megkönnyítendő speciális támogatási struktúrákat, például határokon átívelő partnerségeket hoznak létre. Ezeknek a struktúráknak – az EURES-hálózat keretén belül – a határ menti munkavállalók sajátos tájékoztatási és iránymutatásra irányuló szükségleteivel, valamint kiközvetítési és munkaerő-felvételi szolgáltatásokkal, továbbá a részt vevő szervezetek közötti koordinált együttműködéssel kell foglalkozniuk.

(45)

Fontos, hogy az EURES-tagok és -partnerek képesek legyenek együttműködni a határ menti munkavállalókat célzó szolgáltatások nyújtása terén az EURES-hálózaton kívüli szervezetekkel úgy, hogy azokra ne ruházzanak az e rendelet szerinti jogokat vagy kötelezettségeket.

(46)

Az egyes tagállamokban az álláskereséshez segítséget nyújtó aktív munkaerő-piaci intézkedéseket az olyan uniós polgárok számára is igénybe vehetővé kell tenni, akik más tagállamokban keresnek munkalehetőséget. E rendelet nem érinti az egyes tagállamok azon hatáskörét, hogy eljárási szabályokat állapítsanak meg és általános belépési feltételeket alkalmazzanak a rendelkezésre álló állami források megfelelő használatának biztosítása érdekében. Ez a rendelet nem érinti a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (16), és nem ró olyan irányú kötelezettséget a tagállamokra, hogy aktív munkaerő-piaci intézkedéseiket más tagállam területére exportálják, amennyiben az érintett polgár már ott él.

(47)

A munkaerő-piacok átláthatósága és a megfelelő megfeleltetési képességek, ezen belül a készségek és képesítések munkaerő-piaci igényekkel történő megfeleltetése az Unión belüli munkaerő-mobilitás fontos előfeltételei. Jobb munkaerő-piaci egyensúly érhető el, ha létrejön a nemzeti, regionális és ágazati munkaerő-piaci kínálattal és kereslettel kapcsolatos információcsere olyan, uniós szintű, hatékony rendszere, amely lehetővé teszi a keresett és kínált készségek és munkahelyek jobb megfeleltetését. Egy ilyen rendszert a Bizottság és a tagállamok között kell létrehozni, és azt a tagállamoknak az EURES-hálózaton belüli gyakorlati együttműködés támogatásának alapjaként kell igénybe venniük. Az említett információcsere tekintetében figyelembe kell venni a Bizottság és a tagállamok által az Unióban nyomon követett munkaerő-mobilitási áramlatokat és mintákat.

(48)

Létre kell hozni egy programozási ciklust az Unión belüli mobilitással kapcsolatos intézkedések koordinációjának támogatására. A tagállamok nemzeti munkaprogramjainak kidolgozásakor figyelembe kell venni a mobilitási áramlásokat és mintákat, a meglévő és előre jelzett munkaerőhiánnyal és -túlkínálattal kapcsolatos adatok elemzéseit, valamint az EURES-hálózat keretében szerzett munkaerő-felvételi tapasztalatokat és folytatott gyakorlatokat. A munkaprogramok kidolgozása során át kell tekinteni azokat a meglevő erőforrásokat és eszközöket, amelyek a tagállami szervezetek rendelkezésére állnak az Unión belüli munkaerő-mobilitás elősegítésére.

(49)

A nemzeti munkaprogram-tervezeteknek a programozási ciklus keretében a tagállamok között történő megosztása lehetővé kell hogy tegye a nemzeti koordinációs irodák számára, hogy az EURES-hálózat erőforrásait az Európai Koordinációs Irodával együttműködésben a megfelelő intézkedésekhez és projektekhez rendeljék, és ezáltal elősegítsék, hogy az EURES-hálózat nagyobb mértékben eredményorientált eszközzé fejlődjön, amely fogékony a munkavállalók és a munkáltatók igényeire a munkaerőpiacok dinamikájának megfelelően. Ezt erősíthetné a legjobb gyakorlatok – többek között az EURES tevékenységéről szóló jelentések révén történő – uniós szintű megosztása.

(50)

Az EURES-hálózat teljesítményének mérését lehetővé tevő megfelelő információk megszerzése érdekében e rendelet meghatározza a tagállamokban gyűjtendő minimumadatokat. Az EURES-hálózat uniós szintű nyomon követése érdekében a tagállamoknak összehasonlítható mennyiségi és minőségi adatokat kell gyűjteniük nemzeti szinten. E rendelet ezért eljárási keretet határoz meg az adatgyűjtésre és -elemzésre vonatkozó egységes részletes előírások meghatározására vonatkozóan. Ezen előírásoknak elő kell segíteniük az EURES-hálózattal összefüggésben e rendeletben kitűzött célok megvalósítása terén elért eredmények értékelését és az ÁFSZ-eken belüli meglévő gyakorlatok felhasználását. Tekintettel arra, hogy a munkavállalók és a munkáltatók tekintetében nem áll fenn jelentéstételi kötelezettség és emiatt nehéz lehet a munkaerő-felvételi és kiközvetítési eredményekről közvetlen adatokat gyűjteni, az EURES-hálózatban részt vevő szervezeteknek fel kell használniuk a rendelkezésükre álló egyéb információkat, így például a feldolgozott állásajánlatok és betöltött álláshelyek számát, amennyiben az valószínűsíthetően mutatójául szolgál az említett eredményeknek. Az e szervezeteknél dolgozó ügyintézőknek rendszeresen jelentést kell tenniük a kapcsolatfelvételeikről és az általuk kezelt ügyekről annak érdekében, hogy az adatgyűjtés tekintetében határozott és megbízható alapot biztosítsanak.

(51)

Amennyiben az e rendeletben foglalt intézkedések személyes adatok kezelésével járnak, akkor azokat a személyes adatok védelméről szóló uniós jognak, különösen a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (17) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (18), valamint az uniós jogot végrehajtó nemzeti intézkedéseknek megfelelően kell végrehajtani. Ebben az összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a személyes adatok megőrzésével kapcsolatos kérdésekre.

(52)

Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikke (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2014. április 3-án véleményt (19) nyilvánított.

(53)

Ez a rendelet az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 6. cikkében említettek szerint tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és szem előtt tartja azokat az alapelveket, amelyeket különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája állapít meg.

(54)

E rendelet célját, nevezetesen a tagállamok közötti együttműködést szolgáló olyan közös keretrendszer létrehozását, amely lehetővé teszi egyrészt az állásajánlatok összegyűjtését, másrészt az ezekre való jelentkezést, valamint elősegíti a munkaerő-piaci kereslet és kínálat kiegyensúlyozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(55)

A munkaerőpiacok változó igényeinek figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon EURES tevékenységi területek módosítására, amelyek tekintetében a tagállamoknak adatokat kell gyűjteniük, illetve az adatgyűjtést igénylő területek körének egyéb, e rendelet keretében nemzeti szinten végrehajtott EURES tevékenységi területekkel való kiegészítésére. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő szakértői konzultációkat folytasson, többek között tagállami szakértőkkel is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(56)

A közvetítésre és az automatizált megfeleltetésre vonatkozó technikai standardok és formátumok, a tagállamok közötti információ-megosztásra vonatkozó modellek és eljárások, valamint az adatgyűjtésre és -elemzésre vonatkozó egységes részletes előírások végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, illetve a készségek, kompetenciák és foglalkozások európai osztályozási rendszerben foglalt jegyzékének az elfogadása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (20) megfelelően kell gyakorolni.

(57)

Az EURES-hálózat összetételének az átmeneti időszakra való meghatározása és a 492/2011/EU rendelet keretében létrehozott EURES-hálózattal való operatív folytatólagosság biztosítása érdekében az e rendelet hatálybalépésének időpontjában a 2012/733/EU végrehajtási határozat alapján EURES-partnerként, illetve társult EURES-partnerként kijelölt szervezetek az átmeneti időszakban továbbra is EURES-tagként, illetve -partnerként folytathatják tevékenységüket. Amennyiben a szóban forgó szervezetek az átmeneti időszak letelte után is az EURES-hálózatban kívánnak maradni, úgy azoknak az EURES-tagok és -partnerek részvételének engedélyezésére alkalmazandó rendszer e rendelet szerinti létrehozását követően ilyen irányú kérelmet kell benyújtaniuk.

(58)

A 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

a)

az EURES-hálózatnak a Bizottság és a tagállamok közötti megszervezése;

b)

a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés az állásajánlatokkal, az álláspályázatokkal és az önéletrajzokkal kapcsolatos releváns, rendelkezésre álló adatok megosztása terén;

c)

az egyes tagállamok által vagy között a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közötti egyensúly megteremtése érdekében, a magas szintű, minőségi foglalkoztatás elérését célul tűző intézkedések;

d)

az EURES-hálózat működése, ideértve a szociális partnerekkel való együttműködést és más szereplők bevonását;

e)

a munkavállalók és munkáltatók számára nyújtandó, az EURES-hálózat működésével kapcsolatos, mobilitást támogató szolgáltatások, előmozdítva ezáltal a tisztességes alapon történő mobilitást is;

f)

az EURES-hálózat népszerűsítése uniós szinten, a Bizottság és a tagállamok által meghozandó hatékony kommunikációs intézkedések révén.

a)

az EUMSZ 45. cikkében és a 492/2011/EU rendeletben megállapított jogok gyakorlásának elősegítése;

b)

az EUMSZ 145. cikkében említett összehangolt stratégia végrehajtása a foglalkoztatás és különösen a szakképzett, képzett és alkalmazkodásra képes munkaerő fejlesztése terén;

c)

a munkaerőpiacok működésének, kohéziójának és integrációjának javítása az Unióban, többek között határokon átnyúló szinten is;

d)

az önkéntes földrajzi és foglalkozási mobilitás előmozdítása az Unióban – többek között a határrégiókban –, tisztességes alapon és az uniós és tagállami joggal és gyakorlattal összhangban;

e)

a munkaerőpiacra történő belépés támogatása, ezáltal előmozdítva az EUSZ 3. cikkében említett szociális és foglakoztatási célok teljesülését.

a)

a Bizottságon belül létrehozott Európai Koordinációs Iroda, amelynek az a feladata, hogy segítse az EURES-hálózatot a tevékenységei végzésében;

b)

a tagállamok által kijelölt nemzeti koordinációs irodák, amelyek feladata e rendelet alkalmazásának biztosítása az adott tagállamban és amelyek az ÁFSZ-ek is lehetnek;

c)

az EURES-tagok, nevezetesen:

d)

azon EURES-partnerek, amely szervezetek a 11. cikkel és különösen annak (2) és (4) bekezdésével – illetve egy átmeneti időszakra vonatkozóan a 40. cikkel – összhangban engedélyt kaptak arra, hogy nemzeti, regionális vagy helyi szinten, többek között határokon átnyúlóan is, közvetítést végezzenek vagy támogatási szolgáltatásokat nyújtsanak a munkavállalók és munkáltatók számára.

a)

koherens keretrendszer kialakítása és horizontális támogató tevékenységek végzése az EURES-hálózat javára, ideértve a következőket:

b)

a földrajzi és foglalkozási mobilitás elemzése, figyelembe véve a tagállamokban fennálló eltérő körülményeket;

c)

a tanulószerződéses gyakorlati képzéssel és a szakmai gyakorlatokkal kapcsolatos uniós együttműködés és közvetítés megfelelő struktúrájának kialakítása e rendelettel összhangban.

a)

az EURES-hálózattal kapcsolatos munkának az adott tagállamban való megszervezése, ideértve az állásajánlatokra, álláspályázatokra és önéletrajzokra vonatkozó információknak egyetlen koordinált csatornán keresztül, a 17. cikkel összhangban történő, koordinált eljuttatását az EURES-portálra;

b)

együttműködés a Bizottsággal és a tagállamokkal a közvetítés terén, a III. fejezetben foglalt keretrendszeren belül;

c)

az Európai Koordinációs Iroda tájékoztatása a jelentett állásajánlatok száma és a nemzeti szinten rendelkezésre álló állásajánlatok teljes száma közötti eltérésre vonatkozó bármely rendelkezésre álló információról;

d)

az intézkedések összehangolása egyrészt az érintett tagállamon belül, másrészt a többi tagállammal, az V. fejezettel összhangban.

a)

olyan naprakész információk összegyűjtése és validálása az – elsősorban az EURES-portálon való – közzététel céljával, amelyek a nemzeti koordinációs iroda által lefedett nemzeti területen működő EURES-tagokkal és -partnerekkel, azok tevékenységével és az általuk a munkavállalóknak és munkáltatóknak nyújtott támogatási szolgáltatások körével kapcsolatosak;

b)

az EURES tevékenységéhez kapcsolódó előképzés nyújtása, valamint a közös képzési programban és a kölcsönös tanulási folyamatban részt vevő személyzet kiválasztása;

c)

a 31. és 32. cikkben foglaltakhoz kapcsolódó adatgyűjtés és -elemzés.

a)

élet- és munkakörülmények, ideértve a szociális biztonsággal és az adófizetéssel kapcsolatos általános információkat is;

b)

a munkavállalással kapcsolatos adminisztratív eljárások; valamint a munkavállalókra a munkába álláshoz kapcsolódóan alkalmazandó szabályok;

c)

a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és a szakmai gyakorlatokra vonatkozó nemzeti szabályozási keret az adott tagállamban, valamint a meglévő uniós szabályok és eszközök;

d)

a 17. cikk (2) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül, a szakoktatási és -képzési rendszerekben való részvétel lehetősége;

e)

a határ menti munkavállalók helyzete, különösen a határrégiókban;

f)

az elhelyezkedés utáni segítségnyújtás általában, valamint arra vonatkozó információk, hogy az EURES-hálózaton belül és – amennyiben ilyen információ rendelkezésre áll – azon kívül hová lehet fordulni ilyen segítségnyújtásért.

a)

az állásajánlatok adatbázisához való hozzájárulás a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban;

b)

az álláspályázatok és önéletrajzok adatbázisához való hozzájárulás a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban;

c)

támogatási szolgáltatások nyújtása a munkavállalók és munkáltatók számára a 23. és 24. cikkel, a 25. cikk (1) bekezdésével, a 26. cikkel és adott esetben a 27. cikkel összhangban.

a)

a 9. cikk (4) bekezdésében említett, az EURES-portálon közzéteendő információk és iránymutatások gyűjtése;

b)

a 30. cikkben említett információcsere;

c)

a 31. cikkben említett programozási ciklus;

d)

a 32. cikkben említett adatok gyűjtése.

a)

az ÁFSZ-eken keresztül nyilvánosan közzétett, valamint az EURES-tagok és adott esetben az EURES-partnerek által a 12. cikk (3) bekezdésének megfelelően rendelkezésre bocsátott összes állásajánlatot;

b)

az ÁFSZ-eken keresztül hozzáférhető, valamint a más EURES-tagok és adott esetben EURES-partnerek által a 12. cikk (3) bekezdésének megfelelően rendelkezésre bocsátott összes álláspályázatot és önéletrajzot, amennyiben az érintett munkavállalók beleegyeztek, hogy ezeket az információkat az EURES-portálon az e cikk (3) bekezdésében megadott feltételek mellett közzétegyék.

a)

azokat az állásajánlatokat, amelyek jellegük vagy a nemzeti szabályok miatt kizárólag egy adott ország állampolgárai számára nyitottak;

b)

azokat az állásajánlatokat, amelyek olyan tanulószerződéses gyakorlati képzésekhez és szakmai gyakorlatokhoz kapcsolódnak, amelyek elsősorban tanulási komponenssel rendelkeznek és így a nemzeti oktatási rendszerek részét képezik, vagy amelyek valamely tagállam aktív munkaerő-piaci szakpolitikái részeként államilag finanszírozottak;

c)

azokat a további állásajánlatokat, amelyek valamely tagállam aktív munkaerő-piaci szakpolitikáinak részét képezik.

a)

általános tájékoztatás az élet- és munkakörülményekről a célországban vagy azok elérhetőségi helyére utalás;

b)

segítségnyújtás és iránymutatás a 9. cikk (4) bekezdésében említett információk megszerzésére vonatkozóan;

c)

adott esetben segítségnyújtás az álláspályázatok és önéletrajzok elkészítésében, hogy azok megfeleljenek a 17. cikk (8) bekezdésében és a 19. cikk (6) bekezdésében említett uniós technikai standardoknak és formátumoknak, valamint segítségnyújtás az ilyen álláspályázatoknak és az önéletrajzoknak az EURES-portálra való feltöltésében;

d)

adott esetben egy egyénre szabott cselekvési terv részeként az Unión belüli lehetséges kiközvetítés mérlegelése vagy egy olyan egyénre szabott mobilitási terv kidolgozásának a támogatása, amely az Unión belüli kiközvetítés célját szolgálja;

e)

adott esetben a munkavállalók átirányítása egy másik EURES-taghoz vagy -partnerhez.

a)

tájékoztatás a más tagállamokból érkező munkavállalók felvételével kapcsolatos különös szabályokról és azokról a tényezőkről, amelyek elősegíthetik az ilyen munkaerő-felvételt;

b)

adott esetben tájékoztatás és segítségnyújtás az állásajánlatokban szereplő egyedi munkaköri követelmények megfogalmazásában, hogy azok megfeleljenek a 17. cikk (8) bekezdésében és a 19. cikk (6) bekezdésében említett uniós technikai standardoknak és formátumoknak.

a)

általános tájékoztatást kell nyújtaniuk az elhelyezkedés után igénybe vehető segítségnyújtásról, például az interkulturális kommunikációs képzésekről, a nyelvtanfolyamokról és a beilleszkedés támogatásáról, ideértve a munkavállaló családtagjainak foglalkoztatási lehetőségeiről szóló általános tájékoztatást;

b)

amennyiben lehetséges, rendelkezésre kell bocsátaniuk az elhelyezkedés utáni segítségnyújtást kínáló szervezetek elérhetőségeit.

a)

munkaerőhiány és -túlkínálat a nemzeti és ágazati munkaerőpiacokon, különös figyelmet fordítva a munkaerőpiac legkiszolgáltatottabb csoportjaira és a munkanélküliség által leginkább sújtott régiókra;

b)

nemzeti szintű és adott esetben határokon átnyúló EURES-tevékenységek.

a)

az EURES-hálózaton belül egészében nemzeti és adott esetben határokon átnyúló szinten végrehajtandó fő tevékenységek;

b)

a végrehajtásukra elkülönített valamennyi humán- és pénzügyi erőforrás;

c)

a tervezett tevékenységek nyomon követésére és értékelésére, valamint szükség esetén az aktualizálásukra vonatkozó eljárások.

a)

az EURES-hálózat által nyújtott tájékoztatás és iránymutatás, az EURES-tagok és -partnerek ügyintézői és a munkavállalók, illetve munkáltatók közötti kapcsolatfelvételek száma alapján;

b)

foglalkoztatási teljesítmény, így az EURES tevékenységének eredményeként megvalósult kiközvetítés és munkaerő-felvétel, az EURES-tagok és -partnerek ügyintézői által kezelt és feldolgozott állásajánlatok, álláspályázatok és önéletrajzok száma, illetve a más tagállamokba felvett munkavállalóknak az ügyintézők előtt ismert száma vagy a felmérések alapján rendelkezésre álló száma alapján, amennyiben végeztek ilyen felmérést;

c)

az ügyfelek EURES-hálózattal való elégedettségével kapcsolatos információk, amelyek többek között felmérések révén szerezhetők meg.

a)

A 23. cikket el kell hagyni.

b)

A 24. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(1)„(2)   Az EURES terület nyitva áll valamennyi olyan, a tagállamok vagy a Bizottság által kijelölt szervezet, szereplő és intézmény előtt, amely teljesíti az EURES-ben való részvétel feltételeit, az (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*) meghatározottak szerint. Ilyen szervezetek, szereplők és intézmények különösen:

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/589 rendelete (2016. április 13.) a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról (HL L 107., 2016.4.22.,. 1. o.)”."

a)

A 11. és 12. cikket, a 13. cikk (2) bekezdését, a 14–20. cikket és a 38. cikket el kell hagyni.

b)

A 13. cikk (1) bekezdését 2018. május 13-tól kezdődő hatállyal el kell hagyni.