EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32016R0089

A Bizottság (EU) 2016/89 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. november 18.) a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról

OJ L 19, 27.1.2016, p. 1–21 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 22/06/2022; közvetve hatályon kívül helyezte: 32022R0869

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2016/89/oj

27.1.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/89 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. november 18.)

a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2013. április 17-i 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 3. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 347/2013/EU rendelet létrehozza az olyan közös érdekű projektek kijelölésének, tervezésének és végrehajtásánek keretét, amelyekre szükség van a villamos energia, a földgáz és a kőolaj tekintetében meghatározott kilenc földrajzilag stratégiai jelentőségű infrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosó, valamint az intelligens hálózatok, a villamosenergia-szupersztrádák és a szén-dioxid-szállítási hálózatok tekintetében meghatározott három infrastruktúra-prioritásnak minősülő terület megvalósításához.

(2)

A 347/2013/EU rendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közös érdekű projektek uniós listájának (a továbbiakban: uniós lista) összeállítására.

(3)

A regionális csoportok kiértékelték a közös érdekű projektek uniós listájára történő felvételre javasolt projekteket, és azok megfelelnek a 347/2013/EU rendelet 4. cikkében meghatározott kritériumoknak.

(4)

A regionális csoportok szakértői szintű ülésein megállapodás született a regionális listák tervezetéről. Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (a továbbiakban: ACER) az értékelési kritériumok és a költség-haszon elemzés következetes, régiós szintű alkalmazásáról szóló, 2015. október 30-i pozitív véleményeit követően a regionális csoportok döntéshozó testületei 2015. november 3-án elfogadták a regionális listákat. A 347/2013/EU rendelet 3. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a regionális listák elfogadását megelőzően valamennyi projektjavaslat megkapta azon tagállamok jóváhagyását, amelyek területét az adott projektek érintik.

(5)

Az uniós listára történő felvételre javasolt projektekről egyeztetések zajlottak az érintett érdekelt feleket képviselő szervezetekkel, többek között az energiatermelőkkel, az elosztórendszer-üzemeltetőkkel, az elosztókkal, a fogyasztókkal és a környezetvédelmi szervezetekkel.

(6)

A közös érdekű projekteket a 347/2013/EU rendelet I. mellékletében szereplő, a transzeurópai energia-infrastruktúra szempontjából stratégiai jelentőségű prioritások sorrendjében kell feltüntetni a listán. Az uniós lista nem tartalmazhat semmiféle rangsort a projektek között.

(7)

A közös érdekű projekteknek vagy önálló projektekként, vagy több közös érdekű projektekből álló klaszterek részeként kell szerepelniük a listán. Bizonyos közös érdekű projekteket azonban szükséges klaszterekbe sorolni, mivel összefüggnek egymással vagy (potenciálisan) versenyben állnak egymással.

(8)

Az uniós lista különböző fejlettségi szintű közös érdekű projekteket tartalmaz, néhány közülük még az előzetes megvalósíthatósági, a megvalósíthatósági, az engedélyezési vagy a kiépítési szakaszban van. A korai szakaszban lévő közös érdekű projektek esetében tanulmányokra lehet szükség annak bizonyítására, hogy az adott projektek műszakilag és gazdaságilag életképesek, valamint hogy megfelelnek az uniós jogszabályoknak, ideértve a környezetvédelmi szabályozást. Ebben az összefüggésben a potenciális negatív környezeti hatásokat indokolt megfelelő módon meghatározni, értékelni, elkerülni, illetve mérsékelni.

(9)

A projekteknek az uniós listájára való felvétele nem érinti a vonatkozó környezeti hatásvizsgálat eredményét és az engedélyezési eljárás kimenetelét. A 347/2013/EU rendelet 5. cikke (8) bekezdésének értelmében amennyiben valamely projekt nem felel meg az uniós jognak, az eltávolítható az uniós listáról. A közös érdekű projektek végrehajtását, beleértve a vonatkozó szabályozásnak való megfelelésüket, a szóban forgó rendelet 5. cikke alapján nyomon kell követni.

(10)

A 347/2013/EU rendelet 3. cikke (4) bekezdésének második albekezdése értelmében kétévente új uniós lista összeállítására kerül sor, ezért az 1391/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (2) létrehozott lista a továbbiakban nem érvényes, így azt új listának kell felváltania.

(11)

A 347/2013/EU rendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében az uniós listát melléklet formájában kell az említett rendelethez csatolni.

(12)

A 347/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 347/2013/EU rendelet VII. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. november 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 115., 2013.4.25., 39. o.

(2)  A Bizottság 2013. október 14-i 1391/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról (HL L 349., 2013.12.21., 28. o.).


MELLÉKLET

A 347/2013/EU rendelet VII. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„VII. MELLÉKLET

A közös érdekű projektek uniós listája (»uniós lista«) a 3. cikk (4) bekezdése szerint

A.   A LISTA ÖSSZEÁLLÍTÁSAKOR ALKALMAZOTT ELVEK

1.   Közös érdekű projektek klaszterei

Az egymással összefüggő, potenciálisan vagy ténylegesen versenyben álló projektek klaszterekbe rendezhetők. A közös érdekű projektek klasztereinek a következő típusai kerülnek létrehozásra:

az egymással összefüggő közös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: »X klaszter, amely az alábbi projekteket foglalja magában:«. Az ilyen klaszter olyan közös érdekű projektek azonosítására szolgál, amelyek ugyanazzal az országok közötti szűk keresztmetszettel foglalkoznak, és amelyek közös megvalósítása révén szinergiák teremthetők. Ebben az esetben valamennyi közös érdekű projektet végre kell hajtani annak érdekében, hogy előnyeik az EU egészében érzékelhetőek legyenek;

az egymással potenciálisan versenyben álló közös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: »X klaszter, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:«. Az ilyen klaszter esetében bizonytalanság áll fenn az országok közötti szűk keresztmetszetek mértékét illetően. Ebben az esetben nem szükséges a klaszterbe tartozó valamennyi közös érdekű projektet végrehajtani. A tervezéshez és megvalósításhoz szükséges engedélyektől és jóváhagyási eljárásoktól függően a piac határozza meg, hogy egy, több vagy az összes projekt valósuljon-e meg. A közös érdekű projektek szükségességét a projektek következő kijelölési folyamata keretében újra kell értékelni, többek között a kapacitási szükségletek tekintetében is; valamint

az egymással versenyben álló közös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: »X klaszter, amely az alábbi projektek egyikét foglalja magában:«. Az ilyen klaszter ugyanezzel a szűk keresztmetszettel foglalkozik. A szűk keresztmetszet mértéke azonban biztosabban meghatározható, mint az egymással potenciálisan versenyben álló közös érdekű projektekből álló klaszterek esetében, ezért a közös érdekű projektek közül csak egyet kell végrehajtani. A tervezéshez és megvalósításhoz szükséges engedélyektől és jóváhagyási eljárásoktól függően a piac határozza meg, hogy melyik közös érdekű projekt valósuljon meg. Szükség esetén a közös érdekű projektek következő kijelölési folyamata keretében újra kell értékelni a közös érdekű projektek megvalósításának szükségességét.

Valamennyi közös érdekű projektre ugyanazok a 347/2013/EU rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek vonatkoznak.

2.   Alállomások és kompresszorállomások kezelése

A villamosenergia esetében az alállomások és a szoros csatolású áramátalakító állomások, valamint a földgáz esetében a kompresszorállomások a közös érdekű projektek részének tekinthetők, ha földrajzilag a szállítási vezetéken találhatók. A villamosenergia esetében az alállomások és a szoros csatolású áramátalakító állomások, valamint a földgáz esetében a kompresszorállomások külön projektnek tekinthetők, és külön említendők az uniós listán, ha földrajzilag a szállítási vezetéktől eltérő helyen találhatók. A 347/2013/EU rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk.

3.   A »Már nem tekinthető közös érdekű projektnek« meghatározása

A »Már nem tekinthető közös érdekű projektnek« kifejezés azokra az 1391/2013/EU rendeletben megállapított uniós listán szereplő projektekre utal, amelyek az alábbi okok közül egyből vagy többől kifolyólag már nem tekinthetők közös érdekű projektnek:

az új adatok alapján a projekt nem teljesíti a támogathatósági feltételeket;

a projektgazda nem nyújtotta be újra a projektet az említett uniós lista összeállítását célzó kiválasztási folyamatban;

a projektet már beüzemelték vagy a közeljövőben be fogják üzemelni, így nem alkalmazhatók rá a 347/2013/EU rendelet rendelkezései; vagy

azt a kiválasztási eljárás során alacsonyabb helyre rangsorolták, mint a listára való felvételre javasolt más közös érdekű projekteket.

Az ilyen projektek nem közös érdekű projektek, de az átláthatóság és a tisztánlátás érdekében az eredeti azonosító számukkal felvételre kerülnek az uniós listára.

Mérlegelni lehet az ilyen projektek felvételét a következő uniós listára, amennyiben a jelenlegi listára való felvétel megtagadását megalapozó okok időközben megszűnnek.

4.   A Villamosenergia-szupersztrádaként kettős címkézéssel rendelkező közös érdekű projektek meghatározása

A villamosenergia-szupersztrádaként kettős címkézéssel rendelkező közös érdekű projektek alatt olyan projektek értendők, amelyek a kiemelt jelentőségű villamosenergia-folyosók egyikéhez és a kiemelt jelentőségű tematikus területnek minősülő villamosenergia-szupersztrádákhoz tartoznak.

B.   A KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK UNIÓS LISTÁJA

1.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Északi-tengeri szélerőmű-hálózat (»NSOG«)

A Belgium és az Egyesült Királyság közötti első összeköttetés megépítése:

Szám

Meghatározás

1.1.

A (jelenleg »NEMO« projektként ismert) Belgium–Egyesült Királyság klaszter Zeebrugge és Canterbury között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

1.1.1.

Zeebrugge (BE) és Richborough (UK) környékének összekapcsolása

1.1.2.

Belső vezeték Richborough környéke és Canterbury (UK) között

1.1.3.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

1.2.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

A Dánia, Németország és Hollandia közötti szállítási kapacitás növelése:

1.3.

Dánia–Németország klaszter Endrup és Brunsbüttel között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

1.3.1.

Endrup (DK) és Niebüll (DE) összekapcsolása

1.3.2.

Belső vezeték Brunsbüttel és Niebüll (DE) között

1.4

Dánia–Németország klaszter Kassø és Dollern között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

1.4.1.

Kassø (DK) és Audorf (DE) összekapcsolása

1.4.2.

Belső vezeték Audorf és Hamburg/Nord (DE) között

1.4.3.

Belső vezeték Hamburg/Nord és Dollern (DE) között

1.5.

A (jelenleg »COBRAcable« projektként ismert) Dánia–Hollandia összekapcsolás Endrup (DK) és Eemshaven (NL) között

A Franciaország, Írország és az Egyesült Királyság közötti szállítási kapacitás növelése:

1.6.

A (jelenleg »Celtic Interconnector« projektként ismert) Franciaország–Írország összekapcsolás La Martyre (FR) és Great Island vagy Knockraha (IE) között

1.7.

A Franciaország–Egyesült Királyság összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.7.1.

A (jelenleg »FAB« projektként ismert) Franciaország–Egyesült Királyság összekapcsolás Cotentin (FR) és Exeter (UK) környéke között

1.7.2.

A (jelenleg »IFA2« projektként ismert) Franciaország–Egyesült Királyság összekapcsolás Tourbe (FR) és Chilling (UK) között

1.7.3.

A (jelenleg »ElecLink« projektként ismert) Franciaország–Egyesült Királyság összekapcsolás Coquelles (FR) és Folkestone (UK) között

1.8.

A (jelenleg »NordLink« projektként ismert) Németoszág–Norvégia összekapcsolás Wilster (DE) és Tonstad (NO) között

1.9.

Írországot az Egyesült Királysággal összekapcsoló klaszter, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.9.1.

A (jelenleg »Greenlink« projektként ismert) Írország–Egyesült Királyság összekapcsolás Wexford (IE) és Pembroke, Wales (UK) között

1.9.2.

A (jelenleg »ISLES« projektként ismert) Írország–Egyesült Királyság összekapcsolás Coolkeeragh – Coleraine elosztóközpontok (IE) és Hunterston alállomás, Islay, Argyll és Location C tengeri szélerőmű-parkok (UK) között

1.9.3.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

1.9.4.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

1.9.5.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

1.9.6.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

1.10.

Norvégia–Egyesült Királyság összekapcsolás

1.11.

Már nem tekinthető közös érdekű projektnek

1.12.

Sűrített levegős energiatároló, Larne (Egyesült Királyság)

1.13.

A (jelenleg »Ice Link« projektként ismert) Izland–Egyesült Királyság összekapcsolás

1.14.

A (jelenleg »Viking Link« projektként ismert) Dánia–Egyesült Királyság összekapcsolás Revsing (DK) és Bicker Fen (UK) között

2.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Electricity«)

Szám

Meghatározás

2.1.

Belső vezeték Nyugat-Tirol és Zell-Ziller (AT) között a kapacitás növelése érdekében az osztrák–német határon

A Belgium és Németország közötti szállítási kapacitás növelése – a két ország közötti első összeköttetés megépítése:

2.2.

A (jelenleg »ALEGrO« projektként ismert) Belgium–Németország klaszter Lixhe és Oberzier között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.2.1.

Lixhe (BE) és Oberzier (DE) összekapcsolása

2.2.2.

Belső vezeték Lixhe és Herderen (BE) között

2.2.3.

Új alállomás Zutendaalban (BE)

2.3.

Belgium–Luxemburg klaszter – kapacitásnövelés a belga–luxemburgi határon –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.3.1.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

2.3.2.

Aubange (BE) és Bascharage/Schifflange (LU) összekapcsolása

2.4.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

2.5.

Franciaország–Olaszország klaszter Grande Ile és Piossasco között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.5.1.

A (jelenleg »Savoie-Piemont« projektént ismert) Grande Ile (FR) és Piossasco (IT) közötti összekapcsolás

2.5.2.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

2.6.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

2.7.

A (jelenleg »Biscay Gulf« projektként ismert) Franciaország–Spanyolország összekapcsolás Aquitaine (FR) és Baszkföld (ES) között

2.8.

Fáziseltolásos transzformátor koordinált üzembe helyezése és üzemeltetése Arkaléban az Argia (FR) és Arkale (ES) közötti összekapcsolás kapacitásának növelése érdekében

Klaszter (Németország) – Észak–déli folyosó (nyugat) a szállítási kapacitás növelésére és a megújuló energiaforrások integrálására:

2.9.

Németország – Belső vezeték Osterath és Philippsburg (DE) között a kapacitás növelése érdekében a nyugati határon

2.10.

Németország – Belső vezeték Brunsbüttel-Großgartach és Wilster-Grafenrheinfeld (DE) között a kapacitás növelése érdekében az északi és a déli határokon

2.11.

Németország–Ausztria–Svájc klaszter a Boden-tó körzetében, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.11.1.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

2.11.2.

Belső vezeték a rommelsbachi összekapcsolási ponttól Herbertingenig (DE)

2.11.3.

Belső vezeték a wullenstetteni összekapcsolási ponttól a niederwangeni összekapcsolási pontig és belső vezeték Neuravensburgtól a német–osztrák határ menti területig

2.12.

Németország–Hollandia összekapcsolás Niederrhein (DE) és Doetinchem (NL) között

Projektek klasztere a megújuló energiaforrások integrálásának növelésére Írország és Észak-Írország között:

2.13.

Az Írország–Egyesült Királyság összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

2.13.1.

Írország–Egyesült Királyság összekapcsolás Woodland (IE) és Turleenan (UK) között

2.13.2.

Írország–Egyesült Királyság összekapcsolás Srananagh (IE) és Turleenan (UK) között

A Svájc és Olaszország közötti szállítási kapacitás növelése:

2.14.

Olaszország–Svájc összekapcsolás Thusis/Sils (CH) és Verderio Inferiore (IT) között

2.15.

Olaszország–Svájc klaszter – kapacitásnövelés az olasz–svájci határon –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.15.1.

Airolo (CH) és Baggio (IT) összekapcsolása

2.15.2.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

2.15.3.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

2.15.4.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

Belső projektek klasztere a megújuló energiaforrások integrálására Portugáliában, valamint a Portugália és Spanyolország közötti szállítási kapacitás javítására:

2.16.

Klaszter (Portugália) – kapacitásnövelés a portugál–spanyol határon és új megújulóenergia-termelő létesítmények csatlakoztatása –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.16.1.

Belső vezeték Pedralva és Sobrado (PT) (korábban: Pedralva és Alfena [PT]) között

2.16.2.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

2.16.3.

Belső vezeték Vieira do Minho, Ribeira de Pena és Feira (PT) – korábban Frades B, Ribeira de Pena és Feira (PT) – között

A Portugália és Spanyolország közötti szállítási kapacitás növelése:

2.17.

Portugália–Spanyolország összekapcsolás Beariz–Fontefría (ES), Fontefría (ES)–Ponte de Lima (PT) (korábban: Vila Fria/Viana do Castelo) és Ponte de Lima–Vila Nova de Famalicão (PT) (korábban: Vila do Conde [PT]) között, ideértve a Beariz (ES), Fontefría (ES) és Ponte de Lima (PT) helyszíneken található alállomásokat

Tárolási projektek Ausztriában és Németországban:

2.18.

Szivattyús energiatározó vízerőművek kapacitásnövelése Ausztriában – Kaunertal, Tirol (AT)

2.19.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

2.20.

Szivattyús energiatározó vízerőművek kapacitásnövelése Ausztriában – Limberg III, Salzburg (AT)

2.21.

Szivattyús energiatározó vízerőművek az osztrák–német határ menti területen – Riedl

2.22.

Szivattyús energiatározó vízerőművek – Pfaffenboden, Molln (AT)

Projektek klasztere Észak- és Nyugat-Belgiumban a szállítási kapacitás növelésére:

2.23.

A (jelenleg »Brabo« projektként ismert) belső vezetékek klasztere Belgium északi határánál Zandvliet és Lillo (BE), Lillo-Mercator (BE) között, ideértve egy Lillóban (BE) található alállomást

2.24.

Belső vezeték Horta és Mercator (BE) között

Belső vezetékek klasztere Spanyolországban a Földközi-tenger térségében történő szállítás kapacitásának növelésére:

2.25.

Belső vezetékek klasztere Spanyolországban az Észak-Spanyolország és a Földközi-tenger térsége közötti szállítási kapacitás növelésére, ideértve a következő közös érdekű projekteket:

2.25.1.

Belső vezetékek, Mudejar–Morella (ES) és Mezquite–Morella (ES), és alállomás Mudejarban (ES)

2.25.2.

Belső vezeték, Morella–La Plana (ES)

2.26.

Spanyolország – belső vezeték, La Plana/Morella–Godelleta, az észak–déli földközi-tengeri tengely kapacitásának növelésére

2.27.

Kapacitásnövelés Spanyolország és Franciaország között (általános projekt)

3.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Electricity«)

Ausztria és Németország összekapcsolásának megerősítése

Szám

Meghatározás

3.1.

Ausztria–Németország klaszter St. Peter és Isar között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.1.1.

St. Peter (AT) és Isar (DE) összekapcsolása

3.1.2.

Belső vezeték St. Peter és Tauern (AT) között

3.1.3.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

Ausztria és Olaszország összekapcsolásának megerősítése:

3.2.

Ausztria–Olaszország klaszter Lienz és Veneto régió között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.2.1.

Lienz (AT) és Veneto régió (IT) összekapcsolása

3.2.2

Belső vezeték Lienz és Obersielach (AT) között

3.2.3.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

3.3.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

3.4.

Ausztria–Olaszország összekapcsolás Wurmlach (AT) és Somplago (IT) között

3.5.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

3.6.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

Bulgária és Görögország összekapcsolásának megerősítése:

3.7.

Bulgária–Görögország klaszter Marica Iztok-1 és N. Santa között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.7.1.

Marica Iztok–1 (BG) és N. Santa (EL) összekapcsolása

3.7.2.

Belső vezeték Marica Iztok-1 és Plovdiv (BG) között

3.7.3.

Belső vezeték Marica Iztok-1 és Marica Iztok-3 (BG) között

3.7.4.

Belső vezeték Marica Iztok-1 és Burgasz (BG) között

Bulgária és Románia összekapcsolásának megerősítése:

3.8.

A jelenleg »Fekete-tengeri folyosó« projektként ismert Bulgária–Románia klaszter – kapacitásnövelés, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.8.1.

Belső vezeték Dobrudzsa és Burgasz (BG) között

3.8.2.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

3.8.3.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

3.8.4.

Belső vezeték Cernavodă és Stâlpu (RO) között

3.8.5.

Belső vezeték Gutinaș és Smârdan (RO) között

3.8.6.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

Szlovénia, Horvátország és Magyarország összekapcsolásának megerősítése, valamint a szlovéniai belső hálózat megerősítése több ponton

3.9.

Horvátország–Magyarország–Szlovénia klaszter Žerjavenec/Hévíz és Cirkovce között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.9.1.

Žerjavenec (HR)/Hévíz (HU) és Cirkovce (SI) összekapcsolása

3.9.2.

Belső vezeték Divača és Beričevo (SI) között

3.9.3.

Belső vezeték Beričevo és Podlog (SI) között

3.9.4.

Belső vezeték Podlog és Cirkovce (SI) között

3.10.

A (jelenleg »EUROASIA Interconnector« néven ismert) Izrael–Ciprus–Görögország klaszter Hadera és Attika régió között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.10.1.

Hadera (IL) és Kofínu (CY) összekapcsolása

3.10.2.

Kofínu (CY) és Korakia, Kréta (EL) összekapcsolása

3.10.3.

Belső vezeték Korakia, Kréta és Attika régió (EL) között

A belső hálózat megerősítése több ponton a Cseh Köztársaságban:

3.11.

Klaszter (Cseh Köztársaság) – belső vezetékek a kapacitásnövelés érdekében az északnyugati és déli határokon –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.11.1.

Belső vezeték Vernéřov és Vítkov (CZ) között

3.11.2.

Belső vezeték Vítkov és Přeštice (CZ) között

3.11.3.

Belső vezeték Přeštice és Kočín (CZ) között

3.11.4.

Belső vezeték Kočín és Mírovka (CZ) között

3.11.5.

Belső vezeték Mírovka és Čebín (CZ) között

Klaszter (Németország) – Észak–déli folyosó (kelet) a szállítási kapacitás növelésére és a megújuló energiaforrások integrálására:

3.12.

Belső vezeték Németországban Wolmirstedt és Bajorország között a belső észak–déli szállítási kapacitás növelésére

3.13.

Belső vezeték Németországban Halle/Saale és Schweinfurt között a kapacitás növelése érdekében az észak–déli folyosón (kelet)

A Németország és Lengyelország közötti szállítási kapacitás növelése:

3.14.

A (jelenleg »GerPol Power Bridge« projektként ismert) Németország–Lengyelország klaszter Eisenhüttenstadt és Plewiska között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.14.1.

Eisenhüttenstadt (DE) és Plewiska (PL) összekapcsolása

3.14.2.

Belső vezeték Krajnik és Baczyna (PL) között

3.14.3.

Belső vezeték Mikułowa és Świebodzice (CZ) között

3.15.

A (jelenleg »GerPol Improvements« projektként ismert) Németország–Lengyelország klaszter Vierraden és Krajnik között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.15.1.

Vierraden (DE) és Krajnik (PL) összekapcsolása

3.15.2.

Fáziseltolásos transzformátor üzembe helyezése és összehangolt üzemeltetése a Krajnik (PL)–Vierraden (DE) és a Mikułowa (PL)–Hagenwerder (DE) rendszerösszekötő vezetékeken

A Magyarország és Szlovákia közötti szállítási kapacitás növelése:

3.16.

Magyarország–Szlovákia klaszter Gönyű és Gabčikovo (Bős) között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.16.1.

Összekapcsolás Bős (Gabčíkovo) (SK)–Gönyű (HU) és Nagygyőröd (Veľký Ďur) (SK) között

3.16.2.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

3.16.3.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

3.17.

Magyarország és Szlovákia összekapcsolása Sajóvánka (HU) és Rimaszombat (Rimavská Sobota) (SK) között

3.18.

Magyarország–Szlovákia klaszter Kisvárda környéke és Nagykapos (Velké Kapušany) között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.18.1.

Kisvárda környéke (HU) és Nagykapos (Velké Kapušany) (SK) összekapcsolása

3.18.2.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

3.19.

Olaszország–Montenegró klaszter Villanova és Lastva között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.19.1.

Villanova (IT) és Lastva (ME) összekapcsolása

3.19.2.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

3.19.3.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

3.20.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

3.21.

Olaszország és Szlovénia összekapcsolása Salgareda (IT) és Divača–Bericevo régió (SI) között

3.22.

A (jelenleg »Mid Continental East Corridor« projektként ismert) Románia–Szerbia klaszter Resita és Pancevo között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.22.1.

Resicabánya (Reșița) (RO) és Pančevo (RS) összekapcsolása

3.22.2.

Belső vezeték Portile de Fier és Resicabánya (Reșița) (RO) között

3.22.3.

Belső vezeték Resicabánya (Reșița) és Temesvár/Szakálháza (Timișoara/Săcălaz) (RO) között

3.22.4.

Belső vezeték Arad és Temesvár/Szakálháza (Timișoara/Săcălaz) (RO) között

Szivattyús energiatározó vízerőművek, Bulgária és Görögország

3.23.

Szivattyús energiatározó vízerőművek, Bulgária – Jadenica

3.24.

Szivattyús energiatározó vízerőművek, Görögország – Amfilohía

3.25.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

3.26.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

4.   Kiemelt jelentőségű folyosó: a balti energiapiacok összekapcsolási terve (»BEMIP Electricity«)

Szám

Meghatározás

4.1.

A (jelenleg »Kriegers Flak Combined Grid Solution« projektként ismert) Dánia–Németország összekapcsolás a Kriegers Flak (DK) és a Baltic 1 és 2 (DE) tengeri szélerőművek révén Tolstrup Gaarde (DK) és Bentwisch (DE) között

4.2.

A (jelenleg »harmadik összekapcsolás« [3rd interconnection] néven ismert) Észtország–Lettország klaszter Kilingi-Nõmme és Riga között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

4.2.1.

Kilingi-Nõmme (EE) és Riga CHP2 alállomás (LV) összekapcsolása

4.2.2.

Belső vezeték Harku és Sindi (EE) között

4.2.3.

Belső vezeték Riga CHP 2 and Riga HPP (LV) között

4.3.

Jelenleg a 4.9-es számú közös érdekű projekt része

4.4.

A (jelenleg »NordBalt« projektként ismert) Lettország–Svédország klaszter – kapacitásnövelés –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

4.4.1.

Belső vezeték Ventspils, Tume és Imanta (LV) között

4.4.2.

Belső vezeték Ekhyddan és Nybro/Hemsjö (SE) között

Megerősítés több ponton Litvániában és Lengyelországban a LitPol Link I üzemeltetésére:

4.5.

Litvánia–Lengyelország klaszter Alytus (LT) and Elk (PL) között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

4.5.1.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

4.5.2.

Belső vezeték Stanisławów és Olsztyn Mątki (PL) között

4.5.3.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

4.5.4.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

4.5.5.

Belső vezeték Kruonis és Alytus (LT) között

Szivattyús energiatározó vízerőművek, Észtország és Litvánia:

4.6.

Szivattyús energiatározó vízerőművek, Észtország – Muuga

4.7.

Szivattyús energiatározó vízerőművek kapacitásnövelése, Litvánia – Kruonis

4.8.

Észtország–Lettország klaszter, valamint belső megerősítés több ponton Litvániában, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

4.8.1.

Összekapcsolás Tartu (EE) és Valmiera (LV) között

4.8.2.

Belső vezeték Balti és Tartu (EE) között

4.8.3.

Összekapcsolás Tsirguliina (EE) és Valmiera (LV) között

4.8.4.

Belső vezeték Eesti és Tsirguliina (EE) között

4.8.5.

Belső vezeték egy litvániai alállomás és az államhatár (LT) között

4.8.6.

Belső vezeték Kruonis és Visaginas (LT) között

4.9.

A balti államok villamosenergia-hálózatainak a kontinentális európai hálózatba történő integrálásának különböző aspektusai, ideértve a szinkron üzemüket (általános projekt)

5.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Gas«)

Az Írország és az Egyesült Királyság közötti kétirányú áramlást lehetővé tévő projektek

Szám

Meghatározás

5.1.

A kétirányú áramlást Észak-Írországból Nagy-Britanniába és Írországba, valamint Írországból az Egyesült Királyságba lehetővé tévő projektek klasztere, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

5.1.1.

Kétirányú fizikai áramlás a Moffat összekapcsolási ponton (IE/UK)

5.1.2.

A SNIP vezeték (Skóciától Észak-Írországig) korszerűsítése a kétirányú fizikai áramlás lehetővé tétele érdekében Ballylumford ésTwynholm között

5.1.3.

Az Islandmagee föld alatti gáztároló (UGS) létesítmény fejlesztése Larne-nál (Észak-Írország)

5.2.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

5.3.

Shannon LNG-terminál és összekötő vezeték (IE)

A Portugália, Spanyolország, Franciaország és Németország közötti kétirányú áramlást lehetővé tévő projektek

5.4.

Harmadik összekapcsolási pont Portugália és Spanyolország között

5.5.

A (jelenleg »Midcat« projektként ismert) Spanyolország–Franciaország keleti tengely – összekapcsolási pont az Ibériai-félsziget és Franciaország között Le Perthusnál, ideértve a Montpellier és St. Martin de Crau helyszíneken található kompresszorállomásokat

5.6.

A francia hálózat megerősítése dél–északi irányban – Fordított irányú áramlás Franciaországból Németországba Obergailbach/Medelsheim összekapcsolási pontnál (FR)

5.7.

A francia hálózat megerősítése dél–északi irányban egységes piaci övezet létrehozására, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

5.7.1.

Val de Saône: vezeték Etrez és Voisines (FR) között

5.7.2.

Gascogne-Midi: vezeték (FR)

5.8.

A francia hálózat megerősítése az észak–déli irányú áramlás támogatására, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

5.8.1.

Est Lyonnais: vezeték Saint-Avit és Etrez (FR) között

5.8.2.

Eridan: vezeték Saint-Martin-de-Crau és Saint-Avit (FR) között

5.9.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

5.10.

A TENP vezetéken kétirányú áramlást lehetővé tévő összekapcsolás, Németország

5.11.

Olaszország és Svájc között kétirányú áramlást lehetővé tévő összekapcsolás Passo Gries összekapcsolási pontnál

5.12.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

5.13.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

5.14.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

5.15.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

5.16.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

5.17.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

5.18.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

5.19.

Máltának az európai gázhálózathoz kapcsolása – gázvezeték-összeköttetés Olaszországgal Gelánál és/vagy tengeri úszó LNG-tároló és -visszaalakító egység (FSRU)

5.20.

Az Algériát Olaszországgal (Szardínia) összekapcsoló (jelenleg »Galsi« vezeték néven ismert) gázvezeték

6.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Gas«)

A Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia közötti kétirányú áramlást lehetővé tévő, az LNG-terminálokat Lengyelországba és Horvátországba bekapcsoló projektek

Szám

Meghatározás

6.1.

Csehország–Lengyelország klaszter – összekapcsolások korszerűsítése és ezekkel összefüggő belső megerősítés több ponton Nyugat-Lengyelországban –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.1.1.

Lengyelország és a Cseh Köztársaság (jelenleg »Stork II« néven ismert) összekapcsolása Libhošť–Hať (CZ/PL) és Kedzierzyn (PL) között

6.1.2.

Átviteli infrastruktúrára irányuló projektek Lwówek and Kędzierzyn (PL) között

6.1.3.

Jelenleg a 6.1.2-es számú közös érdekű projekt része

6.1.4.

Jelenleg a 6.1.2-es számú közös érdekű projekt része

6.1.5.

Jelenleg a 6.1.2-es számú közös érdekű projekt része

6.1.6.

Jelenleg a 6.1.2-es számú közös érdekű projekt része

6.1.7.

Jelenleg a 6.1.2-es számú közös érdekű projekt része

6.1.8.

Jelenleg a 6.2.3-as számú közös érdekű projekt része

6.1.9.

Jelenleg a 6.1.2-es számú közös érdekű projekt része

6.1.10.

Jelenleg a 6.2.3-as számú közös érdekű projekt része

6.1.11.

Jelenleg a 6.2.3-as számú közös érdekű projekt része

6.1.12.

Tvrdonice–Libhošť vezeték, ideértve a břeclavi kompresszorállomás korszerűsítését (CZ)

6.2.

Lengyelország–Szlovákia klaszter – összekapcsolások és ezekkel összefüggő belső megerősítés több ponton Kelet-Lengyelországban –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.2.1.

Lengyelország–Szlovákia rendszerösszekötő

6.2.2.

Átviteli infrastruktúrára irányuló projektek Rembelszczyzna és Strachocina (PL) között

6.2.3.

Átviteli infrastruktúrára irányuló projektek Tworóg és Strachocina (PL) között

6.2.4.

Jelenleg a 6.2.2-es számú közös érdekű projekt része

6.2.5.

Jelenleg a 6.2.2-es számú közös érdekű projekt része

6.2.6.

Jelenleg a 6.2.2-es számú közös érdekű projekt része

6.2.7.

Jelenleg a 6.2.2-es számú közös érdekű projekt része

6.2.8.

Jelenleg a 6.2.2-es számú közös érdekű projekt része

6.2.9.

Jelenleg a 6.2.2-es számú közös érdekű projekt része

6.3.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

6.4.

Osztrák–cseh kétirányú összekapcsolás (BACI) Baumgarten (AT) – Reinthal (CZ/AT) – Brečlav (CZ) között

A horvát LNG-termináltól a szomszédos országokba történő gázáramlást lehetővé tévő projektek

6.5.

Klaszter, Krk – LNG-terminál és -csővezeték Magyarország és további országok felé –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.5.1.

LNG-terminál szakaszos fejlesztése, Krk (HR)

6.5.2.

Gázvezeték, Zlobin–Bosiljevo–Sisak–Kozarac–Slobodnica (HR)

6.5.3.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

6.5.4.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

6.6.

Jelenleg a 6.26.1-es közös érdekű projekt

6.7.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

A déli gázfolyosóról és/vagy a Görögországban található LNG-terminálokból Görögországon, Bulgárián, Románián, Szerbián keresztül Magyarország felé történő gázáramlást lehetővé tévő projektek, beleértve a délről északra irányuló fordított áramlási kapacitást, valamint a tranzit- és szállítási rendszerek integrációját:

6.8.

A Görögország, Bulgária és Románia közötti összekapcsolások és a Bulgáriában szükséges megerősítések klasztere, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.8.1.

A (jelenleg »IGB« néven ismert) Görögország–Bulgária összekapcsolás Komotini (EL) és Sztara Zagora (BG) között

6.8.2.

A bolgár szállítási rendszer szükséges rehabilitációja, korszerűsítése és bővítése

6.8.3.

A bolgár gázszállítási rendszer északi gyűrűjének összekapcsolása a Podișor–Horia csővezetékkel és a Hurezani–Újpanád (Horia)–Csanádpalota közötti szakasz bővítése

6.8.4.

Gázvezeték a bolgár és román gázszállítási hálózatok északi gyűrűje összekapcsolásának kapacitásbővítésére

6.9.

Klaszter – LNG-terminál Észak-Görögországban –, amely az alábbi közös érdekű projektek egyikét foglalja magában:

6.9.1.

LNG-terminál Észak-Görögországban

6.9.2.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

6.9.3.

Gázkompresszor-állomás, Kipi (EL)

6.10.

Bulgária–Szerbia gázösszekapcsolás (jelenleg »IBS« néven ismert) közös érdekű projekt

6.11.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

6.12.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

6.13.

6.13.1.

Jelenleg a 6.24.4-es számú közös érdekű projekt

6.13.2.

Jelenleg a 6.24.5-ös számú közös érdekű projekt

6.13.3.

Jelenleg a 6.24.6-os számú közös érdekű projekt

6.14.

Jelenleg a 6.24.1-es közös érdekű projekt

6.15.

A nemzeti szállítási rendszer összekapcsolása a nemzetközi gázvezetékekkel és kétirányú áramlás lehetővé tétele Isacceánál (RO)

6.15.1.

Jelenleg a 6.15-ös számú közös érdekű projekt része

6.15.2.

Jelenleg a 6.15-ös számú közös érdekű projekt része

A gázáramlást a déli gázfolyosóról Olaszországon keresztül Északkelet-Európa felé lehetővé tévő projekt

6.16.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

6.17.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

6.18.

Adriatica csővezeték (IT), közös érdekű projekt

6.19.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

Föld alatti gáztároló kapacitások fejlesztésére irányuló projektek Délkelet-Európában

6.20.

A délkelet-európai föld alatti gáztároló kapacitások fejlesztésére irányuló projektek klasztere az alábbi közös érdekű projektek közül foglal magában egyet vagy többet:

6.20.1.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

6.20.2.

A hireni föld alatti gáztároló kibővítése (BG)

6.20.3.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

és egyet az alábbi közös érdekű projektek közül:

6.20.4.

Depomureș tároló Romániában

6.20.5.

Új föld alatti gáztároló Romániában

6.20.6.

Föld alatti gáztároló, Sărmăşel (Románia)

6.21.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

6.22.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

6.23.

Magyarország–Szlovénia összekapcsolás (Nagykanizsa – Tornyiszentmiklós (HU) – Lendva (Lendava) (SI) – Kidričevo)

6.24.

Klaszter – (a jelenleg »ROHUAT/BRUA« néven ismert) szakaszos kapacitásbővítés a Bulgária–Románia–Magyarország–Ausztria kétirányú átviteli folyosón, amelynek célja, hogy lehetővé tegye az első szakaszban 1,75 milliárd m3/év, a második szakaszban pedig 4,4 milliárd m3/év földgáz szállítását, beleértve új fekete-tengeri források kiaknázását:

6.24.1.

Románia és Magyarország közötti kétirányú áramlás: Magyar rész, a kapacitásbővítés első fázisa, kompresszorállomás Csanádpalotánál (első szakasz)

6.24.2.

A nemzeti gázszállítási rendszer fejlesztése Románia területén a Bulgária–Románia–Magyarország–Ausztriafolyosón – a Podișor–Horia gázvezeték és 3 új kompresszorállomás (Jupa, Bibești és Podișor) (első szakasz)

6.24.3.

GCA, mosonmagyaróvári kompresszorállomás (fejlesztés az osztrák oldalon) (első szakasz)

6.24.4.

Városföld–Ercsi–Győr csővezeték (kapacitás: 4,4 milliárd m3/év) (HU)

6.24.5.

Ercsi–Százhalombatta csővezeték (HU) (kapacitás: 4,4 milliárd m3/év)

6.24.6.

Kompresszorállomás, Városföld (HU) (kapacitás: 4,4 milliárd m3/év)

6.24.7.

A Magyarországra irányuló szállítási kapacitás bővítése Romániában 4,4 milliárd m3/évre (második szakasz)

6.24.8.

Csővezeték a Fekete-tenger és Podișor (RO) között a fekete-tengeri földgáz átvételére

6.24.9.

Románia és Magyarország közötti kétirányú áramlás: Magyar rész, második fázis, kompresszorállomás Csanádpalotánál vagy Algyőnél (HU) (kapacitás: 4,4 milliárd m3/év) (második szakasz)

6.25.

Klaszter – infrastruktúraépítés diverzifikáció céljából, a közép- és délkelet-európai térség gázellátásának növelésére –, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

6.25.1.

A (jelenleg »Eastring« néven ismert) csővezetékrendszer Bulgária és Szlovákia között

6.25.2.

A (jelenleg »Tesla« néven ismert) csővezetékrendszer Görögország és Ausztria között

6.25.3.

A (jelenleg »ROHUAT/BRUA« néven ismert) kapacitásbővítés a Bulgária–Románia–Magyarország–Ausztria kétirányú átviteli folyosón (harmadik szakasz)

6.25.4.

A bolgár gázelosztó központ fejlesztését lehetővé tevő infrastruktúra

6.26.

Horvátország–Szlovénia–Ausztria klaszter Rogatecnél, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.26.1.

Horvátország–Szlovénia összekapcsolás (Lučko–Zabok–Rogatec)

6.26.2.

Kompresszorállomás, Kidričevo, a korszerűsítés második szakasza (SI)

6.26.3.

Kompresszorállomások a horvát gázszállítási rendszerben

6.26.4.

GCA 2014/04 Murfeld (AT)

6.26.5.

A Murfeld–Ceršak összekapcsolás korszerűsítése (AT–SI)

6.26.6.

A rogateci összekapcsolás korszerűsítése

7.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Déli gázfolyosó (»SGC«)

Szám

Meghatározás

7.1.

Klaszter – integrált, specifikus és méretezhető szállítási infrastruktúra és kapcsolódó berendezések a Kaszpi-tenger térségében található új forrásokból legalább 10 milliárd m3/év földgáz Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül az EU piacaira (Görögországba és Olaszországba) történő szállítására – közös érdekű projekt, amely az alábbi projekteket foglalja magában:

7.1.1.

A Türkmenisztánból és Azerbajdzsánból Grúzián és Törökországon keresztül haladó (jelenleg a »transzkaszpi gázvezeték« [TCP], a »dél-kaukázusi csővezeték meghosszabbítása« [SCP-(F)X] és a »transzanatóliai földgázvezeték« [TANAP] kombinációjaként ismert) gázvezeték

7.1.2.

Gázkompresszor-állomás, Kipi (EL)

7.1.3.

A Görögországból Albánián és az Adriai-tengeren keresztül Olaszországba érkező (jelenleg »transzadriai gázvezeték« [TAP] néven ismert) gázvezeték

7.1.4.

A Görögországból Olaszországba érkező (jelenleg »Poszeidón gázvezeték« néven ismert) gázvezeték

7.1.5.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

7.1.6.

Mérő- és szabályozóállomások a görög szállítási rendszernek a TAP-val összekapcsolására

7.1.7.

Komotiní–Teszprotía csővezeték (EL)

7.2.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

7.3.

7.3.1.

A Ciprus tengeri területeiről Krétán keresztül a görög szárazföldre érkező (jelenleg »EastMed« néven ismert) csővezeték

7.3.2.

Belső szűk keresztmetszetek kiküszöbölése Cipruson az elszigeteltség megszüntetésére és a Földközi-tenger keleti medencéjéből történő gázszállítás lehetővé tételére

7.4.

Törökországgal való összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

7.4.1.

Gázkompresszor-állomás, Kipi (EL)

7.4.2.

A (jelenleg »ITB« néven ismert) Törökország–Bulgária rendszerösszekötő

8.   Kiemelt jelentőségű folyosó: a balti energiapiacok összekapcsolási terve a gázenergia területén (»BEMIP Gas«)

Szám

Meghatározás

8.1.

Klaszter az ellátás diverzifikálására a Balti-tenger keleti régiójában, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

8.1.1.

A (jelenleg »Balticconnector« néven ismert) Észtország–Finnország rendszerösszekötő, valamint

8.1.2

az alábbi LNG-terminálok egyike:

8.1.2.1.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

8.1.2.2.

LNG, Paldinski (EE)

8.1.2.3.

LNG, Tallinn (EE)

8.1.2.4.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

Az átviteli infrastruktúra megerősítése a balti államokban és a lettországi föld alatti gáztároló korszerűsítése

8.2.

Infrastruktúra-korszerűsítések klasztere a Balti-tenger keleti régiójában, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

8.2.1.

A Lettország–Litvánia összekapcsolás megerősítése

8.2.2.

Az Észtország–Lettország összekapcsolás megerősítése

8.2.3.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

8.2.4.

Az Inčukalns föld alatti gáztároló kibővítése (LV)

8.3.

A (jelenleg »balti csővezetékként« [»Baltic Pipe«] ismert) Lengyelország–Dánia összekapcsolás

8.4.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

8.5.

A (jelenleg »GIPL« néven ismert) Lengyelország–Litvánia összekapcsolás

8.6.

LNG-terminál, Göteborg, Svédország

8.7.

A Świnoujście LNG-terminál kapacitásnövelése Lengyelországban

8.8.

»Már nem tekinthető közös érdekű projektnek«

9.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Olajszállítási hálózati összeköttetések Közép-Kelet-Európában (OSC)

Az olajellátás biztonságának fokozása a közép-kelet-európai régióban a kölcsönös átjárhatóság növelése és megfelelő alternatív ellátási útvonalak biztosítása révén:

Szám

Meghatározás

9.1.

Adamowo–Brody csővezeték: az Uktransnafta részvénytársaság Brodyban (Ukrajna) található kezelőtelepét és az adamowói olajtárolót (Lengyelország) összekötő csővezeték

9.2.

Pozsony (Bratislava)–Schwechat csővezeték: Schwechatot (Ausztria) és Pozsonyt (Bratislavát) (Szlovák Köztársaság) összekötő csővezeték

9.3.

JANAF–Adria csővezetékek: a meglévő JANAF és Adria vezetékek felújítása, korszerűsítése, karbantartása és kapacitásnövelése, valamint a horvát Omišalj kikötőnek a Barátság kőolajvezeték déli részéhez kapcsolása (Horvátország, Magyarország, Szlovák Köztársaság); (a magyar–szlovák összekapcsolás már nem tekinthető közös érdekű projektnek)

9.4.

Litvinov (Cseh Köztársaság)–Spergau (Németország) csővezeték: a Barátság kőolajvezeték meghosszabbítási projektje a TRM Spergau finomítóig

9.5.

Klaszter – pomerániai csővezeték (Lengyelország) –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

9.5.1.

Olajterminál építése Gdańskban

9.5.2.

A pomerániai csővezeték kibővítése: párhuzamos vezetékek és második vezeték a (Płock közelében található) plebankai olajtároló és a gdański kezelőterminál között

9.6.

TAL Plus: a TAL csővezeték kapacitásnövelése Trieszt (Olaszország) és Ingolstadt (Németország) között

10.   Kiemelt tematikus terület: intelligens hálózatok kiépítése

Szám

Meghatározás

10.1.

»North Atlantic Green Zone« projekt (Írország, Egyesült Királyság/Észak-Írország): célja a szélerőművi betáplálás korlátozottságának csökkentése a kommunikációs infrastruktúra kiépítése, a hálózatirányítás és az összeköttetés fejlesztése, valamint a keresletoldali gazdálkodás (határokon átnyúló) protokolljainak létrehozása révén

10.2.

»Green-Me« (Franciaország, Olaszország): célja a megújuló energiaforrások integrálásának fokozása automatizálással, a nagyfeszültségű és a nagyfeszültségű/közepes feszültségű alállomások ellenőrzési és felügyeleti rendszereivel, amely magában foglalja a megújulóenergia-termelőkkel folytatott magas szintű kommunikációt, az elsődleges alállomásokon történő tárolást és az új adatok cseréjét az összeköttetések határokon átnyúló igazgatásának javítása érdekében

10.3.

SINCRO.GRID (Szlovénia/Horvátország): célja a hálózati feszültséggel, a frekvenciaellenőrzéssel és a túlterheléssel kapcsolatos kérdések megoldása a megújuló energiaforrások nagyobb fokú felhasználásának és a hagyományos energiatermelés kiiktatásának lehetővé tétele érdekében. Ehhez az átviteli és elosztóhálózatok új aktív elemeinek az országok közötti virtuális irányítóközpontba történő integrálására van szükség. Ennek alapjául a továbbfejlesztett adatkezelés, a közös rendszeroptimalizálás és két szomszédos átvitelirendszer-üzemeltető, illetve elosztórendszer-üzemeltető közreműködésével történő előrejelzés szolgál.

11.   Kiemelt tematikus terület: villamosenergia-szupersztrádák

A villamosenergia-szupersztrádaként kettős címkézéssel rendelkező közös érdekű projektek listája

Szám

Meghatározás

Kiemelt jelentőségű folyosó: Északi-tengeri szélerőmű-hálózat (»NSOG«)

1.1.1.

Zeebrugge (BE) és Richborough (UK) környékének összekapcsolása

1.3.1.

Endrup (DK) és Niebüll (DE) összekapcsolása

1.3.2.

Belső vezeték Brunsbüttel és Niebüll (DE) között

1.4.1.

Kassø (DK) és Audorf (DE) összekapcsolása

1.4.2.

Belső vezeték Audorf és Hamburg/Nord (DE) között

1.4.3.

Belső vezeték Hamburg/Nord és Dollern (DE) között

1.5.

A (jelenleg »COBRAcable« projektként ismert) Dánia–Hollandia összekapcsolás Endrup (DK) és Eemshaven (NL) között

1.6.

A (jelenleg »Celtic Interconnector« projektként ismert) Franciaország–Írország összekapcsolás La Martyre (FR) és Great Island vagy Knockraha (IE) között

1.7.1.

A (jelenleg »FAB« projektként ismert) Franciaország–Egyesült Királyság összekapcsolás Cotentin (FR) és Exeter (UK) környéke között

1.7.2.

A (jelenleg »IFA2« projektként ismert) Franciaország–Egyesült Királyság összekapcsolás Tourbe (FR) és Chilling (UK) között

1.7.3.

A (jelenleg »ElecLink« projektként ismert) Franciaország–Egyesült Királyság összekapcsolás Coquelles (FR) és Folkestone (UK) között

1.8.

A (jelenleg »NordLink« projektként ismert) Németoszág–Norvégia összekapcsolás Wilster (DE) és Tonstad (NO) között

1.10.

Norvégia–Egyesült Királyság összekapcsolás

1.13.

A (jelenleg »Ice Link« projektként ismert) Izland–Egyesült Királyság összekapcsolás

1.14.

A (jelenleg »Viking Link« projektként ismert) Dánia–Egyesült Királyság összekapcsolás Revsing (DK) és Bicker Fen (UK) között

Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Electricity«)

2.2.1.

Lixhe (BE) és Oberzier (DE) összekapcsolása

2.5.1.

A (jelenleg »Savoie-Piemont« projektként ismert) Grande Ile (FR) és Piossasco (IT) közötti összekapcsolás

2.7.

A (jelenleg »Biscay Gulf« projektként ismert) Franciaország–Spanyolország összekapcsolás Aquitaine (FR) és Baszkföld (ES) között

2.9.

Németország – Belső vezeték Osterath és Philippsburg (DE) között a kapacitás növelése érdekében a nyugati határon

2.10.

Németország – Belső vezeték Brunsbüttel-Großgartach és Wilster-Grafenrheinfeld (DE) között a kapacitás növelése érdekében az északi és a déli határokon

2.13.

Az Írország–Egyesült Királyság összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

2.13.1.

Írország–Egyesült Királyság összekapcsolás Woodland (IE) és Turleenan (UK) között

2.13.2.

Írország–Egyesült Királyság összekapcsolás Srananagh (IE) és Turleenan (UK) között

Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Electricity«)

3.10.1.

Hadera (IL) és Kofínu (CY) összekapcsolása

3.10.2.

Kofínu (CY) és Korakia, Kréta (EL) összekapcsolása

3.10.3.

Belső vezeték Korakia, Kréta és Attika régió (EL) között

3.12.

Belső vezeték Németországban Wolmirstedt és Bajorország között a belső észak–déli szállítási kapacitás növelésére

Kiemelt jelentőségű folyosó: a balti energiapiacok összekapcsolási terve (»BEMIP Electricity«)

4.1.

A (jelenleg »Kriegers Flak Combined Grid Solution« projektként ismert) Dánia–Németország összekapcsolás a Kriegers Flak (DK) és a Baltic 1 és 2 (DE) tengeri szélerőművek útján Tolstrup Gaarde (DK) és Bentwisch/Güstrow (DE) között”


Top