32013R1075

Language
- My EUR-Lex
- Sign in
- Register
- My recent searches (0)

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

EUROPA
EUR-Lex home
Rendelet - 1075/2013 - EN - EUR-Lex

Document 32013R1075

Help

Az Európai Központi Bank 1075/2013/EU rendelete ( 2013. október 18. ) az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról (átdolgozás) (EKB/2013/40)

OJ L 297, 7.11.2013, p. 107–121 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 27/11/2013

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1075/oj

HTML

PDF

Official Journal

7.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/107

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1075/2013/EU RENDELETE

(2013. október 18.)

az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról

(átdolgozás)

(EKB/2013/40)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank általi statisztikai információgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

Mivel az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló, 2008. december 19-i 24/2009/EK (EKB/2008/30) európai központi banki rendelet (2) különösen az európai unióbeli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) tekintettel lényeges módosításra szorul, azt az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A 2533/98/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeinek biztosítása érdekében az Európai Központi Banknak (EKB) – a nemzeti központi bankok (NKB-k) közreműködésével – joga van a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) feladatainak ellátásához szükséges mértékben statisztikai adatokat gyűjteni az adatszolgáltatói körtől. A 2533/98/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjából következik, hogy az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok (a továbbiakban: „PKV-k”) az adatszolgáltatói kör részét képezik az EKB egyebek között monetáris és pénzügyi statisztikák területén fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése alkalmazásában. Emellett a 2533/98/EK rendelet 3. cikke előírja az EKB számára, hogy részletesen határozza meg az adatszolgáltatói kör keretein belül a tényleges adatszolgáltatók csoportját, illetve feljogosítja arra, hogy az adatszolgáltatók egyes csoportjait teljes mértékben vagy részlegesen mentesítse a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség alól.

(3)	A PKV-adatok fő célja, hogy az EKB átfogó statisztikákat kapjon az egy gazdasági területnek tekintett azon tagállamokban, amelyeknek a pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállamok) a PKV-alszektorban folyó pénzügyi tevékenységekről.

(4)

A PKV-k és a monetáris pénzügyi intézmények („MPI-k”) értékpapírosítási tevékenységének szoros kapcsolata miatt szükség van az MPI-k és PKV-k részéről az egységes, egymást kiegészítő és integrált adatszolgáltatásra. Ezért az ezzel a rendelettel összhangban megadott statisztikai információkat az MPI-ket az értékpapírosított hitelekkel kapcsolatban terhelő, a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről szóló, 2013. szeptember 24-i 1071/2013/EU európai központi banki rendeletben (EKB/2013/33) (4) megállapított adatszolgáltatási követelményekkel együtt kell mérlegelni.

(5)	A PKV-k és az MPI-k integrált adatszolgáltatási megközelítése és az ebben a rendeletben előírt mentességek célja az adatszolgáltatók adatszolgáltatási terheinek minimumra csökkentése, valamint a PKV-k és az MPI-k statisztikai adatszolgáltatása átfedéseinek megelőzése.

(6)	Az NKB-knak jogosultnak kell lenniük arra, hogy mentesítsék a PKV-kat azon statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség alól, amely az annak révén elért statisztikai előnyhöz képest ésszerűtlenül magas költséggel járna.

(7)

Noha az EKB által, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 34.1. cikke szerint elfogadott rendeletek azokra a tagállamokra nem ruháznak jogokat, és nem rónak kötelezettségeket, amelyeknek pénzneme nem az euro, az Alapokmány 5. cikke egyformán vonatkozik az euroövezeti és nem euroövezeti tagállamokra. A 2533/98/EK rendelet (17) preambulumbekezdése emlékeztet arra, hogy a KBER Alapokmányának 5. cikke az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével együtt magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem euroövezeti tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai adatszolgáltatási előírásainak teljesítéséhez szükséges statisztikai információk összegyűjtése céljából, valamint biztosítani kell statisztikai területen az előkészületek időben történő megtételét arra, hogy euroövezeti tagállammá válhassanak.

(8)	Alkalmazni kell a bizalmas statisztikai adatok védelmére és felhasználására szolgáló, a 2533/98/EK rendelet 8. cikkében szereplő előírásokat.

(9)	A 2533/98/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint az EKB jogosult szankciók megállapítására azokkal az adatszolgáltatókkal szemben, akik elmulasztják az EKB rendeleteiben vagy határozataiban megállapított statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítését,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „PKV”: olyan vállalkozás, amely a közösségi vagy nemzeti jog alapján az alábbiak egyike alapján jött létre:

és amelynek alapvető tevékenysége a következő két kritérium mindegyikének megfelel:

A fogalommeghatározásba nem tartoznak bele az alábbiak:

2. „értékpapírosítás”: olyan tranzakció vagy program, amelynek révén az eszközátruházótól vagy a biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól elkülönült és az értékpapírosítás céljaira létrehozott vagy az értékpapírosítás célját szolgáló jogalany finanszírozási eszközöket bocsát ki a befektetőknek, és az alábbiak közül egy vagy több bekövetkezik:

Amennyiben ilyen finanszírozási eszközöket bocsátanak ki, azok nem az eszközkibocsátó vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító fizetési kötelezettségét képviselik;

3. „eszközkibocsátó”: az eszközöknek vagy eszközök csoportjának és/vagy az eszközök vagy eszközök csoportja hitelkockázatának az értékpapírosító szervezetre való átruházója;

4. „adatszolgáltató”: jelentése azonos a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében adott meghatározással;

5. „rezidens”: jelentése megegyezik a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében adott meghatározással. E rendelet alkalmazásában, ha a jogi személy fizikai kiterjedéssel nem bír, rezidensi jogállása azon gazdasági terület révén kerül meghatározásra, amelynek joga szerint bejegyezték. Amennyiben a jogalanyt nem jegyezték be, szempontként a székhely alkalmazandó, vagyis a jogalany azon országban rezidens, amelynek jogrendszere irányadó a jogalany létrehozására és folyamatos működésére;

6. „illetékes NKB”: azon euroövezeti tagállam NKB-ja, amelyben a PKV rezidens;

7. „tevékenység megkezdése”: az értékpapírosításhoz kapcsolódó minden tevékenység, beleértve az értékpapírosítással kapcsolatos előkészületi intézkedéseket, az olyan jogalany egyszerű létrehozása kivételével, amely a következő hat hónap során nem kezd értékpapírosítási tevékenységbe. A PKV által az értékpapírosítást követően tett minden, előre láthatóvá váló intézkedés a tevékenység megkezdését jelenti.

2. cikk

Az adatszolgáltatók köre

(1) Az adatszolgáltatói kört az euroövezeti tagállam területén rezidens PKV-k alkotják. Az adatszolgáltatói körre vonatkozik a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség.

(2) A tényleges adatszolgáltatói kört az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint a statisztikai adatszolgáltatási követelmények alól teljes egészében mentesített PKV-k figyelmen kívül hagyásával kapott adatszolgáltatói kör alkotja. A tényleges adatszolgáltatói kör a 4. cikkben meghatározott statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek alá tartozik, az 5. cikkben foglalt eltérésekkel. A tényleges adatszolgáltatói körbe beletartoznak azok a PKV-k is, amelyek az 5. cikk (3) bekezdése szerint éves pénzügyi beszámolójukban kötelezettek adatszolgáltatásra vagy amelyek az 5. cikk (5) bekezdése szerint eseti adatszolgáltatásra kötelezettek.

(3) Ha a PKV nemzeti joga szerint nem jogi személy, e rendelet szerint adatszolgáltatónak a PKV képviseletére jogi értelemben jogosult személyek, vagy alakszerű képviselet hiányában a nemzeti jog szerint a PKV cselekményeiért felelős személyek minősülnek.

3. cikk

A PKV-k statisztikai célú jegyzéke

(1) Az Igazgatóság hozza létre és vezeti az e rendelet hatálya alá tartozó adatszolgáltató PKV-k statisztikai célú jegyzékét. A PKV-k benyújtják az NKB-hoz azokat az adatokat, amelyeket az NKB-k a monetáris pénzügyi intézményekről és a piaci statisztikákról szóló, 2007. augusztus 1-jei EKB/2007/9 iránymutatásnak (8) megfelelően kérnek be tőlük. Ezt a jegyzéket és annak frissített változatait az NKB-k és az EKB teszi hozzáférhetővé megfelelő módon, ideértve az elektronikus eszközök és az internet használatát vagy az érintett adatszolgáltatók kérésére a nyomtatott formát.

(2) A PKV az üzleti tevékenysége megkezdése napjától számított egy héten belül értesíti az illetékes NKB-t létezéséről, attól függetlenül, hogy várhatóan az e rendelet szerinti statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá fog-e tartozni vagy sem.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett jegyzék legutóbbi elérhető elektronikus változata téves, az EKB nem ró ki szankciót arra az adatszolgáltatóra, amelyik nem teljesítette megfelelően a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét, amennyiben a (2) bekezdésben említett követelményt teljesítette és az adatszolgáltató jóhiszeműen hagyatkozott a téves jegyzékre.

4. cikk

Negyedéves statisztikai adatszolgáltatási követelmények és adatszolgáltatási szabályok

(1) A tényleges adatszolgáltatói kör negyedévente, az I. és II. melléklet szerint adatot szolgáltat az illetékes NKB-nak az állományok, a pénzügyi tranzakciók és a leírások/kivezetések tekintetében.

(2) Az NKB-k gyűjthetik értékpapíronként a PKV-k által kibocsátott vagy tartott értékpapírokra vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítéséhez szükséges statisztikai információkat, amennyiben az (1) bekezdésben említett adatok a III. mellékletben meghatározott statisztikai minimum-előírásoknak megfelelően levezethetőek. A határidőkre a (6) bekezdésben meghatározott követelmények sérelme nélkül az NKB-k előírhatják a PKV-k által tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett pénzügyi tranzakciókra vonatkozó értékpapíronkénti adatok az 1011/2012/EU (EKB/2012/24) európai központi banki rendelet (9) I. melléklete I. részének 2. szakaszában megadott két megközelítés egyikével összhangban történő szolgáltatását.

(3) A II. mellékletben megállapított adatszolgáltatási szabályok sérelme nélkül e rendelet értelmében a PKV valamennyi eszközét és forrását jelenteni kell a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvet (10) átültető, megfelelő nemzeti jogszabályban megállapított adatszolgáltatási szabályoknak megfelelően. A Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelvet (11) átültető, vonatkozó nemzeti jogszabályokban szereplő számviteli szabályok vonatkoznak azokra a PKV-kra, amelyekre nem terjed ki a 86/635/EGK irányelvet átültető nemzeti jogszabályok hatálya. Az említett irányelveket átültető nemzeti jogszabályok hatálya alá nem tartozó PKV-kra vonatkozik minden más idevágó nemzeti vagy nemzetközi számviteli standard vagy gyakorlat.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés alapján az eszközök piaci áron történő jelentése kötelező, az NKB-k mentesíthetik a PKV-t ezeknek az eszközöknek a piaci áron történő jelentése alól, amennyiben a PKV ezzel járó költségei ésszerűtlenül magasak lennének. Ebben az esetben a PKV a befektetői jelentések céljaira használt értékelési módszert alkalmazza.

(5) Amennyiben a nemzeti piaci gyakorlatok szerint a rendelkezésre álló adatok a negyedéven belüli valamely időpontra vonatkoznak, ehelyett az NKB-k megengedhetik az adatszolgáltatóknak e negyedéves adatok jelentését, ha az adatok összehasonlíthatóak, és ha az ezen időpont és a negyedév vége között történt jelentős tranzakciókat figyelembe veszik.

(6) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatok helyett az adatszolgáltatók az illetékes NKB-val való megegyezés alapján megadhatnak átértékelési kiigazításokat és más volumenváltozásokat is, amelyek lehetővé teszik az NKB számára a pénzügyi tranzakciók levezetését.

(7) Az (1) bekezdésben említett leírások/kivezetések helyett a PKV az illetékes NKB-val történő megegyezés alapján más olyan adatot is szolgáltathat, amely lehetővé teszi az NKB számára a leírásokra/kivezetésekre vonatkozó adatok levezetését.

5. cikk

Eltérések

(1) Az NKB-k a következők szerint adhatnak eltérést a 4. cikkben meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények alól:

Az euroövezeti MPI-k által átruházott, lejárat, az adós szektora és területi illetékessége szerint részletezett hitelek tekintetében, és amennyiben az MPI-k továbbra is kezelik az értékpapírosított hiteleket a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet értelmében, az NKB eltéréseket engedélyezhet a PKV-knak az e hitelekre vonatkozó adatok jelentése tekintetében. Ezeknek az adatoknak a jelentéséről a 1071/2013/EU rendelet rendelkezik.

Az NKB-k mentesíthetik a PKV-ket – a teljes eszközállomány negyedév végi állományi adatainak negyedévenként történő jelentése kötelezettségének kivételével – az I. mellékletben meghatározott valamennyi statisztikai adatszolgáltatási követelmény alól, feltéve, hogy a negyedéves összesített eszközadatok számításakor figyelembe vett PKV-k legalább a PKV-k teljes eszközállományának 95 %-át teszik ki minden egyes euroövezeti tagállamban. Az NKB-k megfelelő időben ellenőrzik e feltétel teljesülését annak érdekében, hogy a felmentések minden naptári év kezdetétől számított hatállyal megadhatók vagy szükség szerint visszavonhatók legyenek.

Amennyiben a 4. cikkben említett adatok más statisztikai, nyilvános vagy felügyeleti adatokból levezethetők a III. mellékletben meghatározott statisztikai minimum-előírásoknak megfelelően, valamint az a) és b) pont sérelme nélkül, az NKB-k az EKB-val folytatott konzultációt követően teljes egészében vagy részlegesen mentesíthetik az adatszolgáltatókat az I. mellékletben meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények alól.

(2) A PKV-k az illetékes NKB előzetes hozzájárulásával választhatják azt is, hogy nem élnek az (1) bekezdésben említett eltérésekkel, és ehelyett eleget tesznek a 4. cikkben meghatározott, teljes körű statisztikai adatszolgáltatás követelményeknek.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjának értelmében vett eltérést élvező PKV-k éves pénzügyi kimutatásaikat megküldik az illetékes NKB-nak, ha az nyilvános forrásokból nem elérhető, a tárgyidőszak végét követő hat hónapon belül vagy az ezt követő legkorábbi időpontban, a PKV területi illetékessége szerinti tagállam irányadó nemzeti jogi gyakorlatának megfelelően. Az illetékes NKB értesíti azokat a PKV-kat, amelyekre ez az adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik.

(4) Az illetékes NKB visszavonja az (1) bekezdés c) pontja szerinti eltérést, ha három egymást követő adatszolgáltatási időszakban nem bocsátottak időben az illetékes NKB rendelkezésére az e rendeletben előírt statisztikai előírásoknak megfelelő minőségű adatokat, tekintet nélkül arra, hogy ez az érintett PKV-nak felróható-e. A PKV-k az azt követő legkésőbb három hónapon belül megkezdik a 4. cikkben meghatározott adatgyűjtést, hogy az illetékes NKB-tól értesítette az adatszolgáltatókat a mentesítés visszavonásáról.

(5) A (3) bekezdés sérelme nélkül, az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítése érdekében az NKB-k előírhatnak eseti statisztikai adatszolgáltatási követelményeket az (1) bekezdés c) pontja szerinti eltérésben részesített PKV-k számára. A PKV-k az eseti adatszolgáltatást az illetékes NKB erre irányuló kérésétől számított 15 munkanapon belül teljesítik.

6. cikk

Az adatszolgáltatás határideje

Az NKB-k a tárgynegyedév végét követő 28. munkanap végéig nyújtják be az EKB-nak a rezidens PKV-k pozícióit lefedő, negyedéves összevont eszköz- és forrásadatokat. Az NKB-k határozzák meg azokat a határidőket, amelyeken belül az adatszolgáltatók adatainak be kell érkezniük.

7. cikk

Minimum-előírások és nemzeti adatszolgáltatási szabályok

(1) Az adatszolgáltatók megfelelnek azoknak a statisztikai adatszolgáltatási követelményeknek, amelyek a III. mellékletében meghatározott, az adattovábbításra, pontosságra, koncepcionális megfelelésre és revíziókra vonatkozó minimum-előírásoknak megfelelően rájuk irányadóak.

(2) Az NKB-k a nemzeti követelményekkel összhangban határozzák meg és hajtják végre a tényleges adatszolgáltatói kör által követendő adatszolgáltatási szabályokat. Az NKB-k gondoskodnak arról, hogy ez az adatszolgáltatási rend biztosítsa az előírt statisztikai adatokat, és lehetővé tegye a III. mellékletben lefektetett, a koncepcionális megfelelésre, az adattovábbításra, pontosságra és revíziókra vonatkozó minimum-előírások betartásának pontos ellenőrzését.

8. cikk

Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés

Az adatszolgáltatók által e rendelet szerint szolgáltatandó információk kötelező begyűjtésére, illetve azok ellenőrzésére vonatkozó jogosultságot az NKB-k gyakorolják, az EKB e jogosultságok gyakorlására vonatkozó jogának sérelme nélkül. Az NKB ezt a jogot különösen abban az esetben gyakorolja, ha a tényleges adatszolgáltatói körben szereplő valamely intézmény nem teljesíti az e rendelet III. mellékletében az adattovábbításra, pontosságra, koncepcionális megfelelésre és revíziókra vonatkozó minimum-előírásokat.

9. cikk

Első adatszolgáltatás

(1) Az első adatszolgáltatás a 2014. negyedik negyedévére vonatkozó adatokkal kezdődik.

(2) A tevékenységüket 2014. december 31-e után megkezdő PKV-k az első adatszolgáltatás alkalmával egészen az értékpapírosítási tevékenység megkezdésének időpontjáig visszamenőleg jelentenek negyedéves adatokat.

(3) Azok a PKV-k, amelyek üzleti tevékenységüket az euro tagállamuk általi, 2014. december 31-e utáni bevezetése előtt kezdik meg, az első adatszolgáltatáskor negyedéves alapon attól a referencia-időszaktól szolgáltatnak adatokat, amikor tagállamuk bevezette az eurót. Arra a referencia-időszakra, amelyben a tagállam bevezette az eurót, a PKV-k fennálló állományokat jelentenek.

10. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 24/2009/EK (EKB/2008/30) rendelet 2015. január 1-jével hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

11. cikk

Záró rendelkezések

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2013. október 18-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2) HL L 15., 2009.1.20., 1. o.

(3) HL L 174., 2013.6.26., 1. o.

(4) Lásd e Hivatalos Lapb 1. oldalát.

(5) Lásd e Hivatalos Lap 73. oldalát.

(6) HL L 335., 2009.12.17., 1. o.

(7) HL L 174., 2011.7.1., 1. o.

(8) HL L 341., 2007.12.27., 1. o.

(9) HL L 305., 2012.11.1., 6. o.

(10) HL L 372., 1986.12.31., 1. o.

(11) HL L 222., 1978.8.14., 11. o.

I. MELLÉKLET

STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

II. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. RÉSZ

Az instrumentumkategóriák meghatározása

Ez a táblázat az instrumentumkategóriák részletes leírását tartalmazza, amelyet a nemzeti központi bankok („NKB-k”) e rendeletnek megfelelően átalakítanak nemzeti kategóriákra. A táblázat nem az egyes pénzügyi eszközök listája és az ismertetés nem tételes. A fogalommeghatározások az 549/2013/EU rendeletben megállapított, az Európai Unióban a nemzeti és regionális számlák európai rendszerérre (a továbbiakban: ESA 2010) utalnak.

Egyes eszközkategóriák esetében lejárat szerinti részletezés szükséges. Ezek az eredeti, azaz a kibocsátáskori futamidőre utalnak, amely a pénzügyi instrumentum egy olyan kötött „élettartama”, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely szankció terhe mellett váltható vissza (pl. a betétek egyes típusai).

A pénzügyi követelések aszerint is megkülönböztethetőek, hogy átruházhatóak-e vagy nem. Egy követelés akkor átruházható, ha tulajdonjoga azonnal átruházható egy egységről egy másikra átadás vagy forgatmányozás, illetve származtatott eszközök esetében ellenirányú ügylet kötése révén. Míg bármelyik pénzügyi eszközzel lehet potenciálisan kereskedni, az átruházható eszközöket szervezett tőzsdén történő vagy „tőzsdén kívüli” (OTC) kereskedésre tervezték, bár a tényleges kereskedés nem képezi az átruházhatóság szükségszerű feltételét.

Valamennyi pénzügyi eszközt és forrást bruttó összegben kell jelenteni, azaz a pénzügyi eszközöket nem szabad a pénzügyi források levonásával jelenteni.

A. táblázat

A PKV-k eszközei és forrásai instrumentumkategóriáinak meghatározása

ESZKÖZKATEGÓRIÁK

Kategória

A főbb jellemzők leírása

1.	Betétek és hitelkövetelések

Az adatszolgáltatási program alkalmazásában ez a tétel tartalmazza a PKV-k által a hitelfelvevők részére nyújtott pénzeszközöket jelenti, amelyeket nem átruházható dokumentum igazol, illetve amelyeket nem igazol dokumentum.

Ez a következő tételeket tartalmazza:

—	a PKV-k által elhelyezett betétek, így az egynapos betétek, a határozott futamidejű betétek és a felmondásos betétek,

—	a PKV-k által nyújtott hitelek,

—

vagy készpénzfedezet mellett fordított repoügyletek alapján fennálló követelések: A PKV-k által egy adott áron megvett olyan értékpapírokért cserébe kifizetett készpénz ellentétele, amelyekre határozott kötelezettséget vállaltak, hogy ugyanazon (vagy hasonló) értékpapírokat egy meghatározott jövőbeli napon rögzített áron újból eladnak,

—	a készpénzfedezet melletti értékpapír-kölcsönzés alapján fennálló követelések: a PKV-k által kölcsönzött értékpapírok ellenében kifizetett készpénz ellentétele.

E rendelet alkalmazásában ez a tétel szintén tartalmazza a fizetésre általánosan használt, forgalomban levő euro- és külföldi bankjegyek és pénzérmék állományait.

2.	Értékpapírosított hitelek

Az adatszolgáltatási program alkalmazásában ez a tétel a PKV által az eszközátruházótól megszerzett hiteleket tartalmazza. A hitelek olyan pénzügyi eszközök, amelyek akkor jönnek létre, amikor a hitelezők pénzt adnak kölcsön az adósoknak, amit vagy át nem ruházható okiratok támasztanak alá, vagy ami okirattal nem igazolt.

Ez a kategória az alábbiakat is magában foglalja:

—

harmadik személyek részére nyújtott pénzügyi lízing A pénzügyi lízing olyan szerződés, amelynek keretében egy tartós használati cikk tulajdonjogának kockázatait és előnyeit annak jog szerinti tulajdonosa (a továbbiakban: lízingbe adó) egy harmadik személyre ruházza át. Statisztikai alkalmazásban a pénzügyi lízinget a lízingbe adó által a lízingbe vevőnek nyújtott hitelként kezelik (amelynek révén a lízingbe vevő számára lehetővé válik tartós használati cikk megvásárlása). A lízingbe adóként eljáró eszközátruházó által nyújtott pénzügyi lízinget az eszközök között, az „értékpapírosított hitelek” sorban kell kimutatni. A lízingelt eszköz nem a lízingbeadó, hanem a lízingbevevő mérlegében jelenik meg,

—	a még vissza nem fizetett, illetve le nem írt, rossz hitelek azok a hitelek minősülnek rossz hitelnek, amelyek esetében a visszafizetés határideje lejárt vagy a hitel valamilyen egyéb okból bizonytalanná vált,

—	át nem ruházható értékpapírok állománya hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya, amelyek nem átruházhatóak és amelyekkel másodlagos piacon sem lehet kereskedni,

—	eladható hitelek: a ténylegesen átruházhatóvá vált hiteleket a „hitelek” eszköztételbe kell besorolni, feltéve, hogy a másodlagos piaci kereskedésre bizonyíték nincsen. Egyébként azok hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak minősülnek,

—

betétek vagy hitelek formájában megjelenő alárendelt követelés: az alárendelt követelést megtestesítő instrumentumok a kibocsátó intézménnyel szemben fennálló olyan járulékos követelések, amelyeket csak az összes, magasabb státusú követelés kielégítését követően lehet érvényesíteni, s ez az egyéb részesedések egyes jellemzőivel ruházza fel azokat. Statisztikai alkalmazásban az alárendelt követelést az instrumentum jellegének megfelelően kell kezelni, azaz az „értékpapírosított hitelek” vagy a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” sorban kell szerepeltetni, az instrumentum jellegének megfelelően. Amennyiben a PKV állományában levő alárendelt követelés valamennyi formáját a statisztikai nyilvántartás céljára jelenleg egyetlen számadat formájában azonosítják, ezt a számadatot a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” sorban kell szerepeltetni azon az alapon, hogy az alárendelt követelés túlnyomórészt nem hitelek, hanem értékpapírok formájában jelenik meg,

—	az értékpapírosított hiteleket névértéken kell jelenteni, még abban az esetben is, ha azokat az eszközátruházótól más áron vették meg. A névérték és a vételi ár közötti különbség ellentételét az „egyéb források” sorban kell kimutatni.

Ebbe a tételbe tartoznak az értékpapírosított hitelek, tekintet nélkül arra, hogy az uralkodó számviteli gyakorlat előírja-e a hitelek PKV mérlegében történő kimutatását

3.	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az adósság tényét tanúsító átruházható pénzügyi eszközök, amelyek általában a másodlagos piacokon értékesíthetők vagy a piacon kompenzációs célokra felhasználhatók, és a tulajdonosuknak nem biztosítanak a kibocsátó intézményben semmiféle tulajdonjogot.

E tételbe az alábbiak tartoznak:

—	olyan értékpapírok állománya, amelyek birtokosa feltétlen jogot szerez egy rögzített vagy szerződésben meghatározott, szelvények révén hozzáférhető jövedelemre és/vagy egy meghatározott összegre, ami adott napon (napokon), illetve a kibocsátáskor meghatározott időponttól kezdődően jár,

—

olyan hitelek, amelyek átruházhatóvá válnak egy szervezett piacon, feltéve, hogy van bizonyíték a másodlagos piaci kereskedelemre, beleértve az árjegyzők meglétét is, és gyakori a pénzügyi eszköz jegyzése, például a vételi és eladási árfolyam különbözetének megadásával. Amennyiben ez nem áll fenn, a hitel „értékpapírosított hitelnek” minősül,

—	hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában fennálló, alárendelt követelés.

Az értékpapír-kölcsönzési műveletek keretében kölcsönbe adott értékpapírokat az eredeti tulajdonosuk mérlegében kell nyilvántartani, és azok nem helyezhetők át az azokat ideiglenesen megszerző mérlegébe, ha határozott kötelezettségvállalás történt a művelet későbbi visszafordítására, és annak megtétele nem egyszerűen opció. Ha az ideiglenes megszerző az értékpapírokat eladja, akkor az ilyen értékesítést végleges értékpapír-adásvételként kell nyilvántartásba venni, és az értékpapír-portfólió negatív előjelű pozíciójaként kell bevezetni a megszerző mérlegébe.

Ebbe a tételbe tartoznak a hitelviszonyt megtestesítő, értékpapírosított értékpapírok, tekintet nélkül arra, hogy az uralkodó számviteli gyakorlat előírja-e az értékpapírok PKV mérlegében történő kimutatását.

4.	Egyéb értékpapírosított eszközök

Ebbe a tételbe tartoznak a 2. és 3. kategóriában nem szereplő értékpapírosított eszközök – úgymint az adó-visszatérítések vagy kereskedelmi hitelek –, tekintet nélkül arra, hogy az irányadó számviteli gyakorlat előírja-e az eszközöknek a PKV mérlegében történő kimutatását.

5.	Tulajdonosi részesedések és befektetési jegyek/egységek

Vállalatokban vagy kvázivállalatokban fennálló tulajdonjogot megtestesítő pénzügyi eszközök. Az ilyen pénzügyi eszközök általában arra jogosítják tulajdonosaikat, hogy részesüljenek a vállalatok, illetve a kvázivállalatok nyereségéből, továbbá felszámolás esetén részesedjenek nettó vagyonukból.

Ebbe a tételbe tartoznak a tőzsdei és a nem tőzsdei részvények, egyéb részesedések, pénzpiaci alapok (PPA-k) befektetési jegyei és nem PPA befektetési alapok befektetési jegyei.

Az értékpapír-kölcsönzési ügyletek keretében kölcsönadott vagy repomegállapodás keretében értékesített értékpapírokat a 3. kategóriába tartozó, „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” szabályai szerint kell kezelni

6.	Pénzügyi derivatívák

A pénzügyi derivatívák olyan pénzügyi eszközök, amelyek meghatározott pénzügyi eszközhöz, mutatóhoz vagy áruhoz kapcsolódnak, amelyek révén a pénzügyi kockázatokkal saját jogon lehet a pénzpiacokon kereskedni.

E tételbe az alábbiak tartoznak:

—

opciók,

—	opciós utalványok,

—	tőzsdei határidős ügyletek,

—	határidős ügyletek,

—	swapügyletek,

—	hitelderivatívák.

A pénzügyi derivatívákat a mérlegben bruttó módon, piaci értéken kell nyilvántartani. A pozitív piaci értéket képviselő egyedi származtatott szerződéseket a mérleg eszközoldalán, a negatív piaci értéket képviselőket pedig a forrásoldalán kell nyilvántartani.

A származtatott szerződésekből eredő jövőbeni bruttó kötelezettségvállalásokat nem szabad a mérlegben kimutatni.

Ez a tétel nem tartalmazza azokat a pénzügyi derivatívákat, amelyeket a nemzeti szabályok szerint nem kell a mérlegben kimutatni.

7.	Nem pénzügyi eszközök (beleértve az állóeszközöket)

A pénzügyi eszköznek nem minősülő materiális vagy immateriális javak. A materiális javak olyan nem pénzügyi eszközök, amelyeket a PKV-k egymást követően több éven keresztül ismételten vagy folyamatosan fel kívánnak használni.

Ebbe a tételbe tartoznak lakások, egyéb épületek és építmények, gépek és berendezések, értéktárgyak és szellemi tulajdont képező termékek, így a számítógépes szoftverek és adatbázisok.

8.	Egyéb eszközök

Ez mérleg eszközoldalán fennmaradó, „a máshova nem sorolt eszközök”-ként meghatározott tétel. Ez az alábbiakat foglalja magában:

—	a betétek és hitelek után járó felhalmozott kamatkövetelés,

—	értékpapírok után járó felhalmozott kamat,

—	a PKV-k főtevékenységéhez nem kapcsolódó követelések.

FORRÁSKATEGÓRIÁK

Kategória

A főbb jellemzők leírása

9.	Kapott hitelek és betétek

Az átruházható értékpapírok kibocsátásából eredő tartozások kivételével a PKV-k hitelezőkkel szemben fennálló tartozásai. Ez a tétel az alábbiakat foglalja magában:

—	hitelek: a PKV-k részére nyújtott olyan hitelek, amelyeket nem átruházható dokumentum igazol, illetve amelyeket nem igazol dokumentum,

—

a PKV-k által kibocsátott nem átruházható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: a kibocsátott, nem átruházható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat általában a „betéti források” közé kell sorolni. Ha a PKV által kibocsátott nem átruházható értékpapírok a későbbiekben átruházhatóvá válnak, amelyekkel másodlagos piacokon kereskedni lehet, akkor ezeket át kell sorolni a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” közé,

—

készpénzfedezet melletti repók és repo-típusú ügyletek: a PKV által egy adott áron eladott olyan értékpapírokért cserébe kapott készpénz ellentétele, amelyekre a PKV azt a határozott kötelezettséget vállalta, hogy ugyanazon (vagy hasonló) értékpapírokat egy meghatározott jövőbeli napon rögzített áron visszavásárol. a PKV által harmadik személy („ideiglenes megszerző”) részére átruházott értékpapírok ellenében kapott összegeket ebben a sorban kell szerepeltetni, feltéve, hogy határozott kötelezettségvállalás történik a művelet irányának megfordítására, és az nem pusztán opció. Ez azzal jár, hogy a PKV-k az egész művelet lebonyolítása során megtartják az ügylet alapját képező értékpapírok tekintetében a kockázatviselés és a haszonszedés jogát,

—	az értékpapír-kölcsönzésért cserébe kapott készpénzfedezet: a harmadik személy részére készpénzbiztosíték melletti értékpapír-kölcsönzési művelettel ideiglenesen átruházott értékpapírokért cserébe kapott összegek,

—	az arany készpénzfedezet melletti ideiglenes átruházásával járó műveletekben kapott készpénz.

10.	Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok

A PKV által kibocsátott nem részvény értékpapírok, amelyek rendszerint átruházhatók, és amelyekkel másodlagos értékpapírpiacokon kereskednek, illetve amelyek a piacon jóváírásra használhatók, és amelyek birtokosai nem szereznek semmiféle tulajdonosi jogot a kibocsátó intézménnyel szemben. Ez a tétel egyebek között magában foglalja a következő formában kibocsátott értékpapírokat:

—	eszközfedezetű értékpapírok

—	hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírok

—	biztosításhoz kapcsolt értékpapírok

11.	Tőke és tartalékok

Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e kategória azon összegekből áll, amelyek az adatszolgáltatók által a részvényesek vagy más tulajdonosok részére kibocsátott alaptőkéből erednek, képviselve a PKV-ben más birtokosok tulajdonosi jogait és általában a PKV eredményéből és felszámolás esetére saját tőkéjéből a részesedésre való jogosultságot. Ide tartoznak a fel nem osztott eredményből vagy tőkéből származó, a jövőben várhatóan szükséges kifizetésekre és kötelezettségekre a PKV-k által félretett összegek is. Ez az alábbiakat foglalja magában:

—	saját tőke,

—	fel nem osztott eredmény vagy pénzeszközök,

—	a hitelekre, értékpapírokra és más eszközökre képzett különleges és általános céltartalékok,

—	értékpapírosítási alapok befektetési jegyei.

12.	Pénzügyi derivatívák

Lásd a 6. kategóriát.

13.	Egyéb források

Ez a mérleg forrásoldalán fennmaradó, „máshová nem sorolt források”-ként meghatározott tétel.

Ez az alábbiakat foglalja magában:

—	a betétek és hitelek után járó, felhalmozott kamattartozás,

—	a hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok után járó felhalmozott kamat,

—	a PKV-k fő üzleti tevékenységéhez nem kapcsolódó fizetendő összegek, azaz a szállítóknak járó összegek, adók, bérek, társadalombiztosítási hozzájárulások stb.,

—	harmadik személyekkel szembeni kötelezettségeket, azaz nyugdíjakat, osztalékokat, stb. képviselő céltartalékok,

—	a készpénzbiztosíték nélkül nyújtott értékpapírkölcsönökből eredő nettó pozíciók,

—	értékpapírokkal végzett tranzakciók jövőbeli elszámolása során fizetendő nettó összegek,

—	a hitelek tekintetében az átértékelési kiigazítások ellentételei, azaz a hitelek névértéke és vételára közötti különbségek.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fizetendő felhalmozott kamatát külön „ebből:” tételként kell feltüntetni, kivéve, ha az illetékes NKB eltérést ad, amely szerint az adatok más forrásokból is levezethetőek vagy megbecsülhetőek.

2. RÉSZ

A szektorok meghatározása

Az ESA 2010 szolgál a szektorbesorolás alapjául. Az alábbi táblázatok a szektorok részletes leírását tartalmazzák, amelyet a nemzeti központi bankoknak kell e rendeletnek megfelelően átalakítaniuk a nemzeti szinten alkalmazható kategóriákra. Az azon tagállamok területén található ügyfeleket, amelyek pénzneme az euro, az Európai Központi Bank által statisztikai célkora vezetett statisztikai célokat szolgáló listája és az ügyfelek az EKB monetáris-pénzügyi intézményi és piaci statisztikai szektor kézikönyvében (Útmutató az ügyfelek szektorális besorolásához) meghatározott statisztikai azonosítására szolgáló útmutatásokkal összhangban azok szektora szerint azonosítják. Az azon tagállamok területén kívüli hitelintézetek, amelyek pénznem az euro, nem MPI, hanem „bank” elnevezéssel szerepelnek hivatkozásokban. Hasonlóképpen a nem MPI megjelölés csak az euroövezetre vonatkozik. Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme nem az euro, a „nem bankok” kifejezés használatos.

B. táblázat

A szektorok meghatározása

Szektor

Fogalommeghatározás

MPI-k

A 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet 1. cikkében meghatározott MPI-k. Ebbe a szektorba tartoznak az NKB-k, az uniós jogban meghatározott hitelintézetek, a PPA-k, egyéb olyan pénzügyi intézmények, amelyek tevékenysége betétek és/vagy azok közeli helyettesítőinek nem MPI-körbe tartozó vállalkozásoktól való elfogadása, és saját számlára (legalábbis közgazdasági értelemben) történő hitelnyújtás és/vagy értékpapírokba való befektetés, valamint azok az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, amelyek főtevékenysége elektronikuspénz-kibocsátás formájában történő pénzügyi közvetítés

2.	Kormányzat

A kormányzati szektor (S.13) magában foglalja mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek nem piaci termelők, kibocsátásuk egyéni vagy közösségi fogyasztásra szolgál, és amelyek finanszírozása a többi szektorhoz tartozó egységek által teljesített kötelező hozzájárulással történik, valamint mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek fő tevékenysége a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása (ESA 2010, 2.111–2.113. pont)

3.	Nem PPA BA-k

A 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet 1. cikkében meghatározott befektetési alapok (BA-k). Ez az alszektor a valamennyi olyan kollektív befektetési vállalkozásból (kivéve a PPA-kat) áll, amelyek pénzügyi és nem pénzügyi eszközökbe fektetnek, amennyiben a cél a befektetőktől nyilvánosan bevont tőke befektetése

4.	Egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és nyugdíjpénztárak kivételével + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

Az egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével (S.125) alszektor magában foglal minden olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot, amelynek fő tevékenysége a pénzügyi közvetítés, melynek keretében intézményi egységekkel szemben olyan kötelezettségeket vállal, amelyet nem fizetőeszköz, betét (vagy betét közeli helyettesítője), illetve befektetési jegy testesít meg, valamint nem kapcsolódik biztosítási, nyugdíj- és szabványosított garanciarendszerekhez. Az e rendeletben meghatározott PKV-k ebbe az alszektorba tartoznak (ESA 2010, 2.86–2.94. pont)

A kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek alszektor (S.126) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek maguk nem pénzügyi közvetítők, de fő tevékenységük pénzügyi közvetítéshez szorosan kapcsolódó tevékenység. Ez az alszektor szintén magában foglalja az olyan vállalatközpontokat, amelyek leányvállalatai főként vagy kizárólag pénzügyi vállalatok (ESA 2010, 2.95–2.97. pont).

A „captive finanszírozók és pénzkölcsönzők” alszektor (S.127) magában foglalja az összes olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot, amelyek nem foglalkoznak sem pénzügyi közvetítéssel, sem kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtásával, és amelyek eszközeinek vagy kötelezettségeinek nagy része nem képezi gazdasági műveletek tárgyát a nyílt piacokon. Ez az alszektor holdingtársaságok, amelyeknek leányvállalatok egy csoportja felett ellenőrzést biztosító tulajdoni részesedés van a tulajdonukban, és amelyek fő tevékenysége az, hogy a tulajdonukban tartják a csoportot anélkül, hogy bármilyen további szolgáltatást nyújtanának azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tőkéjét birtokolják, vagyis nem kezelnek vagy irányítanak más egységeket (ESA 2010, 2.98–2.99. pont)

5.	Biztosítók + nyugdíjpénztárak

A biztosítók alszektor (S.128) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek fő tevékenysége a kockázatok megosztásának formájában megvalósuló pénzközvetítés, főként közvetlen biztosítás vagy viszontbiztosítás formájában (ESA 2010, 2.100–2.104. pont).

A nyugdíjpénztárak alszektor (S.129) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek fő tevékenysége a biztosított személyek társadalmi kockázatainak és szükségleteinek megosztása (társadalombiztosítás) keretében megvalósuló pénzügyi közvetítés. A nyugdíjpénztárak mint társadalombiztosítási rendszerek nyugdíjjövedelmet, valamint gyakran haláleseti és fogyatékossági juttatásokat is biztosítanak (ESA 2010, 2.105–2.110. pont).

6.	Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektor (S.11) olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági egységekből áll, amelyek piaci termelők, és amelyek fő tevékenysége a javak előállítása és a nem pénzügyi szolgáltatások nyújtása. A nem pénzügyi vállalatok szektor magában foglal nem pénzügyi kvázi vállalatokat is. Ez a szektor magában foglalja a nem pénzügyi kvázivállalatokat is (ESA 2010, 2.45–2.50. pont).

7.	Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

A háztartások szektor (S.14) az egyéneket és az egyének csoportjait foglalja magában, egyrészt mint fogyasztókat, másrészt mint olyan vállalkozókat, akik piacra szánt javakat állítanak elő és pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak (azaz piaci termelők), feltéve, hogy a javak és szolgáltatások előállítását nem kvázivállalatként kezelt elkülönült gazdasági egységek keretében végzik. A szektorba tartoznak azok az egyének vagy csoportok is, akik kizárólag saját végső felhasználásra állítanak elő javakat vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat. A háztartások szektor magában foglalja az egyéni vállalkozókat és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokat, a kvázivállalkozásként kezelt szervezetek kivételével, amelyek piaci termelők (ESA 2010, 2.118–2.128. pont).

A háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektort (S.15) olyan nonprofit intézmények alkotják, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, háztartásokat segítő tevékenységet folytatnak, és nem piaci magántermelők. Fő bevételi forrásuk a háztartásoktól mint fogyasztóktól származó önkéntes pénzbeli és természetbeni hozzájárulások, a kormányzati kifizetések és a tulajdonból származó jövedelem (ESA 2010, 2.129 és 2.130. pont).

3. RÉSZ

Pénzügyi tranzakciók fogalommeghatározása

Az ESA 2010-nek megfelelően pénzügyi tranzakció a pénzügyi eszközök nettó beszerzése vagy a kötelezettségek nettó keletkezése az összes pénzügyi instrumentum típus tekintetében, azaz a tárgyidőszakban előfordult összes pénzügyi tranzakció összege. A szervezeti egységek közötti pénzügyi tranzakció jelentheti a pénzügyi eszköz és az ellentételező kötelezettség egyidejű létrejöttét vagy likvidációját, egy pénzügyi eszköz tulajdonjogának megváltozását, vagy egy kötelezettség átvállalását. A pénzügyi tranzakciókat tranzakciós értéken rögzítik, vagyis azon a nemzeti valutában kifejezett értéken, amelyen az érintett pénzügyi eszközök és/vagy kötelezettségek szervezeti egységek között üzleti megfontolások alapján létrejönnek, megszűnnek, cserére, vagy átvállalásra kerülnek. A leírások/kivezetések és az átértékelési változások nem képezik a pénzügyi tranzakciók részét.

4. RÉSZ

Leírások/kivezetések fogalommeghatározása

A leírások/kivezetések a mérlegben szereplő hitelek értékében beálló olyan változások hatásaiként kerülnek meghatározásra, amelyeket a hitelek leírásának/kivezetésének alkalmazása idéz elő. A hitelek harmadik személy részére történő eladásakor vagy átruházásakor elismert leírását/kivezetését – amennyiben ez megállapítható – szintén jelenteni kell. A leírások arra az eseményre utalnak, amikor a hitelt értéktelen eszköznek tekintik és kivezetik a mérlegből. A kivezetések arra az eseményre utalnak, amikor úgy tekintik, hogy a hitel nem kerül teljes egészében visszafizetésre, és annak mérlegben nyilvántartott értékét csökkentik.

III. MELLÉKLET

A TÉNYLEGES ADATSZOLGÁLTATÓK ÁLTAL ALKALMAZANDÓ MINIMUMSZABÁLYOK

Az adatszolgáltatóknak az alábbi minimumszabályoknak kell eleget tenniük az Európai Központi Bank (EKB) statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítéséhez.

Adatátviteli minimumszabályok:

a)	a beszámolókat időben és a megfelelő NKB által előírt határidőkön belül kell eljuttatni az NKB-k-hoz;

b)	a statisztikai jelentések alaki-formai megjelenésének meg kell felelnie az érintett NKB-k által létrehozott technikai adatszolgáltatási követelményeknek;

c)	meg kell nevezni az adatszolgáltatón belüli kapcsolattartó személyt;

d)	be kell tartani az NKB-k részére történő adatátvitelre vonatkozó műszaki előírásokat.

Adatpontossági minimumszabályok:

a)	A statisztikai információk helyessége érdekében: teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. az eszközöknek és kötelezettségeknek egyensúlyban kell lenniük, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel);

b)	az adatszolgáltatók legyenek képesek információkat szolgáltatni az átadott adatok által jelzett összes fejleményről;

c)	a statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük és nem tartalmazhatnak folyamatos és strukturális hiányosságokat; a meglevő hiányosságokat el kell ismerni és meg kell magyarázni az érintett NKB-knak, és amennyiben lehet, azokat a lehető leggyorsabban át kell hidalni;

d)	az adatszolgáltatóknak követniük kell az NKB-k által az adatok technikai átadására nézve megadott dimenziókat, kerekítési szabályokat és tizedesjegy-beállításokat.

Koncepcionális megfelelési minimumszabályok:

a)	a statisztikai információknak meg kell felelniük az e rendeletben foglalt meghatározásoknak és osztályozásoknak;

b)	az említett meghatározásoktól és osztályozásoktól való eltérések esetén az adatszolgáltatóknak rendszeresen figyelemmel kell kísérniük és számszerűen meg kell határozniuk a gyakorlatban használt, illetve az e rendeletnek megfelelő mérték közötti különbségeket; és

c)	az adatszolgáltatóknak képesnek kell lenniük arra, hogy megmagyarázzák a jelentési időszakban szolgáltatott adatok előző időszakok adataihoz viszonyított hirtelen változásait.

4.	Revízióra vonatkozó minimumszabályok: Be kell tartani az EKB és az érintett NKB-k által meghatározott adatrevíziós irányelveket és eljárásokat. A rendhagyó helyesbítéseket írásos magyarázattal kell ellátni.

Top