23.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/1

(1)

A 452/2007/EK rendelettel (2) a Tanács 9,9–38,1 % arányú végleges dömpingellenes vámokat vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Ukrajnából származó vasalódeszkák behozatalára; az alaprendelet (5) cikke szerinti új vizsgálatot követően (a továbbiakban: eredeti vizsgálatok) az 1243/2010/EU végrehajtási rendelettel (3) a Tanács a Since Hardware (Guangzhou) Co – egy kínai vasalódeszka exportáló gyártó – által gyártott vasalódeszkák behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki.

(2)

A 270/2010/EU végrehajtási rendelettel (4) a Tanács a Guangzhou Power Team Houseware Co. Ltd. – egy kínai vasalódeszka exportáló gyártó – által gyártott vasalódeszkák behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki.

(3)

Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti, a dömping vizsgálatára korlátozódó részleges időközi felülvizsgálatot követően az 580/2010/EU végrehajtási rendelettel (5) a Tanács 7 %-ra módosította az Ukrajnából származó vasalódeszkák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámot.

(4)

Az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatot követően a 77/2010/EU végrehajtási rendelettel (6) a Tanács a Greenwood Houseware (Zhuhai) Ltd Co – egy kínai vasalódeszka exportáló gyártó – által gyártott vasalódeszkák behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki.

(5)

A 805/2010/EU végrehajtási rendelettel (7) a Tanács a Foshan Shunde Yongjian Housewares and Hardware Co. Ltd, Foshan – egy kínai vasalódeszka exportáló gyártó – által gyártott vasalódeszkák behozatalára ismételten végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Bíróság C-141/08 P ügyben (8) hozott ítéletével összhangban.

(6)

A 987/2012/EU végrehajtási rendelettel (9) a Tanács a Kínai Népköztársaságból származó, a Zhejiang Harmonic Hardware Products Co. Ltd. – egy kínai vasalódeszka exportáló gyártó – által gyártott vasalódeszkák behozatalára ismételten végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Bíróság T-274/07 (10) ügyben hozott ítéletével összhangban

(7)

A fentiekben említett vizsgálatokra a továbbiakban „előző vizsgálatokként” is történik hivatkozás.

(8)

A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (11) közzétételét követően a Bizottsághoz 2012. január 25-én kérelem érkezett az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatára.

(9)

A kérelmet három uniós gyártó nyújtotta be, akik a vasalódeszkák uniós gyártásából jelentős részt – ebben az esetben több mint 40 %-ot – képviselnek (a továbbiakban: hatályvesztési felülvizsgálat kérelmezői).

(10)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem a hatályos intézkedések által jelenleg lefedett összes országra, azaz Kínára és Ukrajnára vonatkozik, és arra alapozták, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását eredményezné.

(11)

A Bizottság, miután a tanácsadó bizottsággal történt konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2012. április 25-én értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (12), amelyben bejelentette az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelő hatályvesztési felülvizsgálat megindítását (a továbbiakban: hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés).

(12)

2012. március 17-én a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti, a dömping vizsgálatára korlátozódó részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem érkezett. A kérelmet az Eurogold Industries Ltd., az érintett termék egyetlen ukrán exportáló gyártója (a továbbiakban: időközi felülvizsgálat kérelmezője) nyújtotta be.

(13)

Az időközi felülvizsgálat kérelmezője szerint az intézkedéshez vezető körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósnak bizonyulnak. A kérelmező az említett változásokat alapul véve azt állította, hogy a dömping ellensúlyozásához a továbbiakban nincs szükség a hatályos intézkedések fenntartására.

(14)

A Bizottság, miután a tanácsadó bizottsággal történt konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a részleges időközi felülvizsgálat megindításához, 2012. június 12-én (13) megindította a szóban forgó felülvizsgálatot (a továbbiakban: időközi felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés).

(15)

A hatályvesztési felülvizsgálat összefüggésében a dömping és a kár vizsgálata a 2011. január 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakra (a továbbiakban: hatályvesztési felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kárelemzés összefüggésében a trendvizsgálat 2008 januárjától a hatályvesztési felülvizsgálati időszak végéig tartott (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(16)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmezőket, az egyéb ismert uniós gyártókat, az exportáló gyártókat, az importőröket, az ismert érintett uniós felhasználókat és ezek szövetségeit, valamint az érintett exportáló országok képviselőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, illetve hogy meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki azt kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolták.

(17)

Tekintettel a kínai exportáló gyártók és uniós gyártók nyilvánvalóan nagy számára, a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikkének megfelelően mintavételt irányoztak elő.

(18)

A kínai exportáló gyártók felkérést kaptak, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál és a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően adjanak tájékoztatást annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja dönteni, hogy szükséges-e a mintavétel, és ha igen, akkor ki tudja választani a mintát. Mindössze két kínai exportáló gyártó jelentkezett és bocsátotta a Bizottság rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben kért információkat. Ezért mintavételre nem volt szükség.

(19)

Az egyetlen ukrán exportáló gyártó együttműködött az egyidejűleg folytatott részleges időközi felülvizsgálatban, és kérelmezte, hogy az annak összefüggésében ellenőrzött és gyűjtött adatokat használják fel a szóban forgó hatályvesztési felülvizsgálatban (lásd a (30) preambulumbekezdést).

(20)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. E minta három vállalatból állt, melyeket a vizsgálat megindítását megelőzően ismert, a hasonló terméket feltehetően gyártó 20–30 uniós gyártó közül választottak ki. A mintában szereplő három vállalatot 2011. évi, a hasonló termékre vonatkozó értékesítési és gyártási volumenük és az Unión belüli földrajzi elhelyezkedésük alapján választották ki. A minta a hatályvesztési felülvizsgálati időszak alatti teljes becsült uniós gyártás és értékesítés több mint 40 %-át képviselte, így reprezentatívnak minősült. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába, és az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 15 napon belül jelezzék, hogy megfelelőnek találják-e a választást. Egy érintett fél sem tett észrevételt a javasolt mintával kapcsolatban.

(21)

Egy független uniós importőr sem jelentkezett és működött együtt a hatályvesztési felülvizsgálatban.

(22)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét és az uniós érdeket.

(23)

Kérdőíveket küldtek a mintavételi eljárás során jelentkező két kínai exportáló gyártónak. Csak egyikük működött együtt, így egyetlen kínai exportáló gyártó töltötte ki a kérdőívet.

(24)

A kérdőívet a mintában szereplő három uniós gyártó mindegyike kitöltötte. Emellett négy együttműködő uniós gyártó bocsátott rendelkezésre általános adatokat a kárelemzéshez.

(25)

A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

(26)

Tekintettel arra, hogy az eredeti vizsgálatokban piacgazdasági elbánásban nem részesített kínai exportáló gyártók esetében szükség van a rendes érték meghatározására, a rendes érték egy analóg országból származó adatok alapján történő megállapítása érdekében ellenőrző látogatásra került sor a következő vállalat telephelyén:

(27)

Valamennyi érintett felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság szándékban állt, hogy a Kínából származó érintett termék behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetését javasolja, valamint az Ukrajnából származó érintett termék behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekre irányuló vizsgálatot megszünteti. Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, melyen belül e nyilvánosságra hozatalt követően ismertethették álláspontjukat. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel.

(28)

Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján az Ukrajnából származó behozatal részleges időközi felülvizsgálatának vizsgálati időszaka 2011. április 1-jétől2012. március 31-ig tartott (a továbbiakban: időközi felülvizsgálati időszak). A hatályvesztési felülvizsgálatban alkalmazotthoz hasonló, kevésbé időszerű vizsgálati időszak nem állt volna összhangban az alaprendelet 6. cikke (1) bekezdésében meghatározott követelményekkel. Ezen felül hasonló vizsgálati időszakot alkalmaztak egy egyidejűleg zajló visszatérítési eljárásban is.

(29)

A Bizottság hivatalosan értesítette az időközi felülvizsgálat kérelmezőjét és az érintett exportáló ország képviselőit a részleges időközi felülvizsgálat megindításáról. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az időközi felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, illetve hogy meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki azt kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolták.

(30)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa, fennáll-e az időközi felülvizsgálat kérelmezője által folytatott dömping, illetve szükséges-e az intézkedések fenntartása.

(31)

Az időközi felülvizsgálat kérelmezője az érintett termék Ukrajnából származó teljes importját képviselte. Az együttműködő vállalatnak kérdőívet küldtek, melyet az kitöltött. Ellenőrző látogatásra került sor az alábbi vállalat telephelyén:

(32)

Valamennyi érintett felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság szándékban állt, hogy az Ukrajnából származó érintett termék behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekre irányuló vizsgálatot megszünteti. Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, melyen belül e nyilvánosságra hozatalt követően ismertethették álláspontjukat. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel.

(33)

A hatályvesztési felülvizsgálat és a részleges időközi felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik a 452/2007/EK rendelet és az 1243/2010/EU végrehajtási rendelet tárgyát képező termékkel, azaz a jelenleg az ex 3924 90 00, ex 4421 90 98, ex 7323 93 00, ex 7323 99 00, ex 8516 79 70 és ex 8516 90 00 KN-kód alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból és Ukrajnából származó, állványra rögzített vagy állvány nélküli vasalódeszka, gőzelszívással és/vagy fűtéssel és/vagy fújófunkcióval ellátott felülettel vagy anélkül, beleértve az ujjafát és az alaptartozékokat, vagyis a lábakat, a huzatot és a vasalórácsot is (a továbbiakban: érintett termék).

(34)

A jelenlegi felülvizsgálatok megerősítették, hogy az eredeti vizsgálatokhoz hasonlóan az érintett termék, az érintett országokban gyártott és belföldi piacon értékesített vasalódeszkák, továbbá az uniós gyártók által előállított és az uniós piacon értékesített vasalódeszkák, valamint az analóg országban, azaz Ukrajnában gyártott és értékesített termékek alapvető fizikai és műszaki jellemzői megegyeznek, valamint alapvető felhasználási módjuk is ugyanaz.

(35)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

(36)

A fent említetteknek megfelelően mindössze egy, a hatályvesztési felülvizsgálati időszakban a teljes Kínából származó import csekély hányadát képviselő kínai exportáló gyártó működött együtt a vizsgálatban. Az e vállalat tekintetében tett megállapítások ezért nem minősülnek az országot tekintve reprezentatívnak.

(37)

Ebből adódóan a Bizottság értesítette a kínai hatóságokat és a nem együttműködő kínai exportáló gyártókat arról, hogy az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerint jár el, és lehetőséget biztosított számukra, hogy az alaprendelet 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban észrevételt tegyenek. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel.

(38)

Az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően a dömpinggel és a dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatos alábbi megállapításokat a rendelkezésre álló tényekre alapozták, így elsősorban a hatályvesztési felülvizsgálati kérelemben szereplő információkra, valamint a Bizottság rendelkezésére álló, a legmegbízhatóbbnak minősülő statisztikákra, azaz az alaprendelet 14. cikke (6) bekezdése értelmében a tagállamok által havonta továbbított adatokra (a továbbiakban: az Eurostat 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisa). Az egyéb statisztikai források – köztük a kínai exportadatbázis és az Eurostat (8 számjegyű) adatai – megbízhatatlannak minősültek, mivel a vonatkozó vámtarifák az érintett terméktől eltérő termékekre is alkalmazandók.

(39)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes értéket az analóg országban alkalmazott belföldi árak vagy a számtanilag képzett rendes érték alapján kell meghatározni.

(40)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság e célból Ukrajnát javasolta analóg országnak. A Kínai Népköztársaságra érvényes rendes érték megállapításának céljából a Bizottság az előző vizsgálatokban többek között Ukrajnát választotta megfelelő piacgazdasági berendezkedésű harmadik országnak. Minden érdekelt félnek megadták a lehetőséget, hogy észrevételt tegyen a tervezett analóg ország kiválasztásával kapcsolatban. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel.

(41)

Ezen felül a Bizottság egyéb potenciális analóg országokat is megpróbált együttműködésre bírni, ezek Malajzia, Bosznia és Hercegovina, India, Izrael, valamint Törökország. Mindössze a török hatóságok bocsátották rendelkezésre a felkeresendő ismert gyártók listáját, azt azonban nem jelezték, hogy a gyártók együttműködnének-e a vizsgálatban. Ezzel párhuzamosan az egyetlen ukrán exportáló gyártó hozzájárult, hogy a párhuzamosan zajló időközi felülvizsgálat összefüggésében benyújtott és ellenőrzött adatait felhasználják a hatályvesztési felülvizsgálatban. Ezek az adatok az egész országot tekintve reprezentatívnak minősülnek.

(42)

Tekintettel a fenti tényekre és az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjára, a Bizottság megállapította, hogy Ukrajna megfelelő analóg országnak minősül.

(43)

Az egyetlen ukrán exportáló gyártó nem működött együtt a hatályvesztési felülvizsgálatban, ugyanakkor együttműködött az azzal egyidejűleg zajló időközi felülvizsgálatban, és kérelmezte, hogy az annak összefüggésében gyűjtött és ellenőrzött adatokat használják fel a szóban forgó hatályvesztési felülvizsgálatban.

(44)

Figyelembe véve a hatályvesztési és az időközi felülvizsgálati időszak közötti jelentős átfedést, valamint hogy a szóban forgó ukrán exportőr az Unióba irányuló ukrán export 100 %-át képviseli, a rendes értéket az egyidejűleg folytatott részleges időközi felülvizsgálatban gyűjtött és ellenőrzött adatok alapján határozták meg (lásd a (77)–(83) preambulumbekezdést).

(45)

Az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a nem együttműködő kínai exportáló gyártók esetében az exportárat a rendelkezésre álló tények alapján határozták meg. Az exportárat ennek megfelelően a Bizottság rendelkezésére álló importstatisztikák (az Eurostat 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisa) alapján, a súlyozott átlag kiszámításával állapították meg.

(46)

Az együttműködő kínai exportáló gyártó esetében az exportárakat az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően az importált termékek első, független vevő részére történő viszonteladási ára alapján számították ki.

(47)

A nem együttműködő kínai exportáló gyártók esetében a rendes érték és az exportár összehasonlítását a gyártelepi ár alapján végezték el. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazítások formájában biztosították az árakat érintő különbségek és az ár összehasonlíthatóságának a figyelembevételét. Minden olyan esetben kiigazításokra került sor, amikor a fuvarozási és szállítási költségek az árak összehasonlíthatóságát bizonyíthatóan befolyásolták; ezeket az együttműködő kínai exportáló gyártó által rendelkezésre bocsátott adatok alapján állapították meg.

(48)

Az együttműködő kínai exportáló gyártó esetében a rendes érték súlyozott átlagát a rendelkezésre bocsátott és ellenőrzött adatok alapján megállapított exportár súlyozott átlagával hasonlították össze a gyártelepi ár alapján, terméktípusonként, és azonos kereskedelmi szinten. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazítások formájában biztosították az árakat érintő különbségek és az ár összehasonlíthatóságának a figyelembevételét. Minden olyan esetben legfeljebb 5,9 %-os kiigazításokra került sor, amikor a fuvarozási és szállítási költségek az árak összehasonlíthatóságát bizonyíthatóan befolyásolták.

(49)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően az együttműködő kínai exportáló gyártó dömpingkülönbözetét úgy állapították meg, hogy az egyes terméktípusok rendes értékének súlyozott átlagát összehasonlították az érintett termék megfelelő típusára alkalmazott exportár súlyozott átlagával. Ez az előzetes összehasonlítás nem mutatta ki a dömping meglétét. Abból adódóan, hogy a szóban forgó vállalat importvolumene a Kínából származó teljes importvolumen igen csekély hányadát képviseli, az e vállalat tekintetében tett megállapítások nem minősülnek egész Kínát tekintve reprezentatívnak.

(50)

A nem együttműködő kínai exportáló gyártók esetében a dömpingkülönbözetet a rendes érték és az exportár súlyozott átlagának összehasonlítása révén állapították meg. Az együttműködés hiányából adódóan a terméktípusonkénti összehasonlítást nem lehetett elvégezni. Így az összehasonlítás alapját a (44) és (45) preambulumbekezdésben leírt statisztikai adatok képezték. Az összehasonlítás 11,5 %-os indikatív dömpingkülönbözetet mutatott.

(51)

Az alacsony szintű együttműködési készség miatt a vizsgálat alatt nem álltak rendelkezésre információk a kínai belföldi piacról. Az együttműködő kínai exportőr kizárólag uniós export céljából folytat gyártási tevékenységet, így nem rendelkezett információkkal a hazai helyzetet illetően.

(52)

A dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatos megállapítások alapját elsősorban a hatályvesztési felülvizsgálati kérelemben szereplő információk, valamint az USA Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága által 2010 júniusában folytatott hatályvesztési felülvizsgálat (14) keretében ellenőrzött és nyilvánosságra hozott, a Bizottság által a vizsgálat szempontjából relevánsnak tekintett információk képezték.

(53)

A hatályos intézkedések és a Kínából származó import figyelembe vett időszakban jellemző, az alábbiakban megállapított (lásd a (106) preambulumbekezdést) csökkenése ellenére a hatályvesztési felülvizsgálati időszakban a kínai import 15–20 %-os uniós piaci részesedése az uniós árakhoz képest közel 20 %-os áralákínálás mellett (lásd a (109) preambulumbekezdést) továbbra is jelentősnek bizonyult.

(54)

Tekintettel a hatályvesztési felülvizsgálati időszakot jellemző lényeges piaci részesedésre és a folyamatosan fennálló jelentős alákínálásra, ésszerű azt a következtetést levonni, hogy az intézkedések megszüntetése esetén a jelentős mennyiségű kínai behozatal várhatóan továbbra is jelentős nyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat áraira.

(55)

Az USA hatályvesztési felülvizsgálatban közzétett adatok szerint Kína jelentős, az uniós fogyasztás 80 %-ának megfelelő kapacitással bír (2009). A Bizottság nem azonosított ennél frissebb, a vizsgálatot lefolytató egyesült államokbeli hatóság által gyűjtötteknek ellentmondó információkat. Az együttműködés hiánya miatt a kihasználatlan kapacitás pontos mértékét nem lehetett megállapítani.

(56)

A hatályvesztési felülvizsgálati kérelemben szereplő információk alapján a kínai gyártók száma változatlanul magas. Ezért nem azonosítottak a kínai termelési kapacitás csökkenésére utaló jeleket.

(57)

Ezen felül, az USA hatályvesztési felülvizsgálatból gyűjtött és az együttműködő kínai exportáló gyártó tekintetében a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat megállapításai révén megerősítést nyert információk alapján azt a következtetést vonták le, hogy fokozódó kereslet esetén könnyen bővíthető a kapacitás, mivel a gyártás főként munkaerőt igényel. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az érintett terméktől eltérő termékeket is előállító gyártóknak a kereslet függvényében módjában áll könnyen átállni az egyéb termékek gyártásáról az érintett termék gyártására. Ezért a dömpingellenes vám visszavonása esetén a kínai gyártóknak vélhetőleg viszonylag rövid időn belül, jelentős beruházások nélkül módjában állna fokozni a vasalódeszka-gyártást.

(58)

Ezért a rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy Kína potenciálisan jelentős kapacitással bír, mely a dömpingellenes intézkedések megszűnése esetén átirányítható az uniós piacra.

(59)

Az alacsony szintű együttműködési készség, valamint a megbízható adatok hiánya miatt az uniós import, a harmadik exportpiacok és a kínai belföldi piac árait nem lehetett összehasonlítani. A rendelkezésre álló tények alapján végzett előzetes összehasonlítás rámutatott, hogy a kínai import jelentős mértékben az uniós átlagárak alá kínál (lásd a (109) preambulumbekezdést). Ebből következik, hogy az uniós piacot az árak tekintetében a kínai exportáló gyártók vonzónak találják.

(60)

Továbbá, az USA hatályvesztési felülvizsgálat megállapításai alapján – melyeket semmilyen információ sem cáfolt – azt a következtetést lehet levonni, hogy jelenleg az Unió minősül a kínai gyártók legnagyobb exportpiacának. Második legnagyobb exportpiacként az USA továbbra sem nyitott a kínai exportáló gyártók számára, mivel a számottevő mértékű dömpingellenes vámok alkalmazását nemrégiben 2015-ig kiterjesztették.

(61)

A Kínából származó import viszonylag stabil és jelentős piaci részesedésének köszönhetően az Unió exportpiaca még a hatályos intézkedések ellenére is vonzó a kínai exportáló gyártók számára. A második legnagyobb, azaz az USA exportpiacának lezárása arra enged következtetni, hogy a harmadik piacok felvevőképessége korlátozott. Ebből adódóan a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések megszüntetése esetén valószínűsíthető, hogy a kínai exportáló gyártók exportjukat az uniós piacra irányítanák.

(62)

Az USA hatályvesztési felülvizsgálat keretében gyűjtött információk azt mutatják, hogy a kínai gyártók erőteljesen exportorientáltak. Ezt részben alátámasztják a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat megállapításai, mivel az egyetlen exportáló gyártó nem volt jelen a kínai belföldi piacon, hanem kizárólag exportra termelt.

(63)

Az USA hatályvesztési felülvizsgálatot követően az USA meghosszabbította dömpingellenes intézkedései hatályát, amely jelzi, hogy a dömpingellenes intézkedések megszüntetése esetén a kínai exportáló gyártók által más piacokon folytatott dömping az uniós piacra helyeződne át.

(64)

A korábban 0 %-os vámtételben részesített Since Hardware (Guangzhou) Co kínai exportáló gyártó magatartása jelzi a kínai exportőrök várható magatartását abban az esetben, ha a vámokat megszüntetik. A Since Hardware – az egyik legnagyobb kínai exportáló gyártó – a körülbelül 52 %-ban megállapított dömpingszint mellet a volumen tekintetében hozzávetőlegesen 64 %-kal növelte uniós piaci részesedését, 16 %-kal az uniós gazdasági ágazat árai alá kínálva (15). Figyelembe véve az uniós piac vonzerejét és a Kínában rendelkezésre álló kapacitást, az említett korábbi magatartás alátámasztja, hogy intézkedések megszüntetése esetén a dömpingelt import vélhetően ismét jelentős mennyiségben jelenne meg.

(65)

A fentiekben részletezett megállapítások fényében a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy figyelembe véve a Kínában rendelkezésre álló jelentős termelési kapacitást, a kínai gyártók részéről a gyártási volumen gyors növelésének és a termelés exportra irányításának képességét, a jelentős dömpingszint és alákínálás jellemezte exportot, továbbá az unós piac vonzerejét a szóban forgó export szempontjából, ésszerűnek tűnik az a feltételezés, miszerint az intézkedések hatályon kívül helyezése a Kínából származó vasalódeszkák fokozott dömpingelt uniós exportját eredményezné.

(66)

Ukrajna esetében az egyetlen ismert ukrán exportáló gyártó nem működött együtt a hatályvesztési felülvizsgálatban, így a megállapításokat a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni. Figyelembe véve a hatályvesztési és az időközi felülvizsgálati időszak közötti átfedést, valamint hogy a szóban forgó ukrán exportőr az Unióba irányuló ukrán export 100 %-át képviseli, a gyártó beleegyezésével az időközi felülvizsgálatban gyűjtött és ellenőrzött adatok szolgáltak rendelkezésre álló tényekként a párhuzamosan folytatott hatályvesztési felülvizsgálatban.

(67)

A hatályvesztési felülvizsgálatban az időközi felülvizsgálat megállapításai szolgáltak rendelkezésre álló tényekként, ezeket az alábbiakban a 6. pont fejti ki részletesen.

(68)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözetet úgy állapították meg, hogy az egyes terméktípusok rendes értékének súlyozott átlagát összehasonlították az érintett termék megfelelő típusára alkalmazott exportár súlyozott átlagával. Ez az összehasonlítás nem mutatta ki a dömping meglétét.

(69)

A dömping megismétlődésének valószínűségét a következő tényezők révén elemezték: az Ukrajnából érkező dömpingelt behozatal mennyisége és árai, az uniós piac és más harmadik piacok vonzereje, valamint az ukrán gyártó rendelkezésére álló, exportra irányítható termelési és többletkapacitása.

(70)

Az Ukrajnából származó vasalódeszkák importja 24 %-kal nőtt. Ezzel párhuzamosan a piaci részesedés a 2008. évi 8 %-ról kismértékben, 10 %-ra nőtt a hatályvesztési felülvizsgálati időszak alatt.

(71)

A figyelembe vett időszak során az importárak ugyanazon tendencia szerint alakultak, mint az uniós gazdasági ágazat uniós piacon alkalmazott értékesítési árai. Az importárak 2008 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között összességében 14 %-kal emelkedtek.

(72)

A figyelembe vett időszakban a harmadik országokba irányuló ukrán export árai jellemzően elmaradtak az uniós piacon alkalmazott áraitól. Az árkülönbség a hatályvesztési felülvizsgálati időszak alatt meghaladta az exportár szintjének 10 %-át.

(73)

A harmadik országokba irányuló ukrán export árai jellemzően elmaradtak az Unióba irányuló ukrán export áraitól, ami alátámasztja azt a következtetést, hogy az uniós piac vonzónak minősül, mivel magasabb nyereséget eredményezhet.

(74)

A hatályvesztési felülvizsgálati időszak alatt Ukrajna termelési kapacitását alacsony mértékben fordították exportra.

(75)

A vizsgálatban gyűjtött információk szerint nem várható az ukrán kapacitás további bővítése. Ebből adódóan az intézkedések hatályvesztése esetén nem valószínű az Unióba irányuló export fokozódása.

(76)

Figyelembe véve a fentieket, és különösen a kapacitás várható alakulását, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az ukrán exportáló gyártó várhatóan nem folytatna káros mennyiségű, dömpingelt árú, az uniós piacra irányuló exporttevékenységet rövid, illetve középtávon.

(77)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a hasonló termék független vevőknek történő belföldi értékesítési mennyisége az időközi felülvizsgálati időszak alatt reprezentatív volt-e, vagyis hogy a belföldi felhasználásra szánt termék teljes értékesítési mennyisége elérte-e az érintett termék e vállalatok által képviselt, Unióba irányuló exportvolumenének 5 %-át. Ezek alapján az együttműködő ukrán gyártó hazai értékesítése összességében reprezentatívnak minősült.

(78)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak, vagy összehasonlíthatóak az Unióba irányuló kivitel során értékesített típusokkal.

(79)

Az exportáló gyártó által a belföldi piacon értékesített minden olyan terméktípus esetében, amelyeket az Unióba irányuló exportra eladott terméktípussal azonosnak vagy összehasonlíthatónak találtak, megvizsgálták, hogy az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a belföldi értékesítések kellően reprezentatívak voltak-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítését akkor tekintették kellően reprezentatívnak, ha annak az időközi felülvizsgálati időszakban a belföldi piac független vevőinek értékesített összmennyisége elérte az uniós export során értékesített hasonló terméktípus összmennyiségének 5 %-át.

(80)

Ezt követően megvizsgálták, hogy a hasonló termék belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében rendes kereskedelmi forgalomnak minősül-e. Ehhez valamennyi terméktípus esetében megállapították a független vevők részére történő nyereséges belföldi értékesítés arányát.

(81)

Amennyiben a kiszámított előállítási költségekkel megegyező, vagy annál magasabb nettó árú terméktípus értékesítési mennyisége meghaladta az adott típus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-át, és amennyiben a szóban forgó típus értékesítési árának súlyozott átlaga megegyezett az egységnyi előállítási költséggel, vagy meghaladta azt, a rendes értéket a tényleges hazai árra alapozták, amelyet a kérdéses típus időközi felülvizsgálati időszak során történt összes hazai értékesítésének súlyozott átlagára alapján számítottak ki, tekintet nélkül arra, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e vagy sem.

(82)

Azokban az esetekben, amikor egy terméktípus nyereséges értékesítése a típus teljes értékesítési volumenének legfeljebb 80 %-át tette ki, vagy amikor a típus súlyozott átlagára nem érte el az egységnyi előállítási költséget, a rendes érték meghatározása a tényleges belföldi ár alapján történt, amelyet kizárólag a szóban forgó típus nyereséges, az időközi felülvizsgálati időszakban bonyolított belföldi értékesítéseinek súlyozott átlagáraként számítottak ki.

(83)

A nem nyereséges terméktípusok vonatkozásában a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdésével összhangban számították ki. A rendes értéket úgy számították ki, hogy az ukrán gyártó hatályvesztési felülvizsgálati időszakra megállapított előállítási költségeihez hozzáadták a szokásos kereskedelmi forgalomban jellemző eladási, általános és adminisztratív költségek (SGA-költségek) súlyozott átlagát, valamint a nyereséges terméktípusok esetében keletkező nyereség súlyozott átlagát.

(84)

Mivel az ukrán exportáló gyártó uniós exportját közvetlenül független uniós vevőknek értékesítette, az exportárak az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően az érintett termékért ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árakon alapultak.

(85)

A rendes értéket és az exportárat gyártelepi alapon hasonlították össze. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazítások formájában biztosították az árakat érintő különbségek és az ár összehasonlíthatóságának a figyelembevételét. Kiigazítást végeztek minden olyan esetben, amikor a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási és mellékköltségek, a csomagolás, a hitel, a banki költségek, valamint a jutalékok az árak összehasonlíthatóságát bizonyíthatóan befolyásolták.

(86)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözetet úgy állapították meg, hogy az egyes terméktípusok rendes értékének súlyozott átlagát összehasonlították az érintett termék megfelelő típusára alkalmazott exportár súlyozott átlagával. Az összehasonlítás nem mutatta ki a dömping meglétét.

(87)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően megvizsgálták azt is, hogy a megváltozott körülmények indokoltan tartósnak tekinthetők-e.

(88)

Az ukrán gyártó oly módon alakította át értékesítési struktúráját, hogy 2010 decembere óta kapcsolódó értékesítési vállalat bevonása nélkül, közvetlenül független vevőknek értékesíti az érintett exportált termék teljes mennyiségét. Az exportárak kiszámításakor ezt az új körülményt figyelembe vették.

(89)

A változás tartósnak tekinthető, mivel azokat a feladatokat, amelyeket korábban a kapcsolódó vállalat végzett, az ukrán gyártó gyakorlatilag egy éve átvette. Semmi sem mutat arra, hogy az értékesítési struktúra a jövőben megváltozna. Ennek megfelelően megállapítható, hogy a megváltozott körülmények tartósnak tekinthetők.

(90)

Hasonló termék előállításával hozzávetőlegesen 20–30 uniós gyártó foglalkozik. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében ezek a vállalatok alkotják az uniós gazdasági ágazatot.

(91)

Az uniós gazdasági ágazat éves termelését a Since Hardware (Guangzhou) Co – egy kínai vasalódeszka exportáló gyártó – által gyártott vasalódeszkák behozatalát érintő, az (1) preambulumbekezdésben említett vizsgálat megállapításai, valamint az együttműködő uniós gyártók által rendelkezésre bocsátott adatok alapján becsülték meg. Amint arra az említett exportáló gyártó által gyártott vasalódeszkák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1243/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelet (65) preambulumbekezdése is kitér, 2009-ben a vasalódeszkák teljes uniós előállítása a becslések szerint meghaladta az évi 5 millió darabot. Egyéb információk hiányában ezért a Bizottság ésszerűnek tekintette a feltételezést, miszerint a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat figyelembe vett időszakának kezdetekor (2008) a teljes uniós gyártás 5 millió darabot tett ki. A gyártási volumen figyelembe vett időszakban bekövetkezett alakulását az együttműködő uniós gyártók gyártási volumenének tendenciája alapján állapították meg. Az így megállapított uniós gyártási mennyiség a hatályvesztési felülvizsgálati időszakban a becslések értelmében 5,2 millió darabot tett ki.

(92)

A fenti (19) preambulumbekezdésben említettek szerint három uniós gyártót vettek fel a mintába, amelyek a hasonló termék uniós össztermelésének 40 %-át képviselték. A mintába kiválasztott gyártók kitöltötték a kérdőívet.

(93)

Ezen felül négy uniós gyártó nyújtott be a gyártási és értékesítési adataival kapcsolatos alapvető információkat.

(94)

A fenti hét uniós gyártóról megállapítást nyert, hogy a hasonló termék teljes uniós gyártásának több mint 55 %-át képviselték.

(95)

A vasalódeszkák uniós piacán rendszerint kis- és középtermelők vannak jelen, melyek különböző tagállamokban, köztük Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban tevékenykednek.

(96)

Mivel mindössze egy ukrán gyártó exportál az Unióba, az alábbiakban az uniós fogyasztás és egyes makrogazdasági mutatók a bizalmas adatok védelme érdekében, az alaprendelet 19. cikkének megfelelően indexált formában vagy értéktartományok megadásával szerepelnek.

(97)

Az uniós fogyasztást a (100) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítéseinek volumene és az Eurostat 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisában rögzített importvolumen alapján határozták meg.

(98)

Ami a Kínából származó import mennyiségét illeti, az egyetlen együttműködő kínai exportőr adatait nem lehetett a Kínából származó import összmennyiségének meghatározásához felhasználni, mivel az a Kínából származó teljes importnak mindössze igen kis részét képviselte. A behozatal összmennyiségét ezért az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján kellett megállapítani. Az Eurostat adatbázisában a vonatkozó KN-kódok alá az érintett terméken kívül egyéb termékek is tartoznak, ezért az Eurostat statisztikái nem minősültek alkalmasnak a Kínából származó behozatal volumenének megállapításához. Figyelembe véve a kínai exportáló gyártók rendkívül alacsony együttműködési készségét és a független importőrök együttműködésének hiányát, a behozatal volumenének meghatározásához kizárólag az Eurostat 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisa bizonyult megbízhatónak. Ugyanakkor mivel az Eurostat 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisa a behozatali mennyiséget kilogrammban tünteti fel, az adatokat darabszámra bontva (egység) kellett átalakítani, melyhez az egyidejűleg zajló időközi felülvizsgálatban az Ukrajnából származó behozatal tekintetében megállapított átváltási arányt alkalmazták. A módszer azért tűnt ésszerűnek, mert az együttműködő kínai vállalat importja nem minősült reprezentatívnak, továbbá – amint arra a (36) preambulumbekezdés is kitér – Ukrajna analóg országként is szolgált a Kínára alkalmazandó rendes érték meghatározásakor, így a Kínából származó import szintjének meghatározásához az adatok reprezentatívnak minősültek.

(99)

Az Ukrajnából származó import esetében az egyidejűleg folytatott időközi felülvizsgálat során a kérdőívre adott, ellenőrzött válaszokat használták fel. Annak ellenére, hogy a 2011. április 1-jétől2012. március 31-ig tartó időközi vizsgálati időszak nem foglalta magában a hatályvesztési felülvizsgálati időszak első negyedévét, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az információ alkalmas az import volumenének meghatározására. Az említett információt ellenőrizték, és megállapítást nyert, hogy alkalmas és reprezentatív a hatályvesztési felülvizsgálati időszak vonatkozásában az Ukrajnából származó import volumenének meghatározása céljából.

(100)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítéseinek volumenét oly módon becsülték meg, hogy a hét együttműködő uniós gyártó teljes gyártási volumenét és teljes értékesítési volumenét a figyelembe vett időszak minden egyes éve tekintetében kivetítették az uniós gazdasági ágazat becsült teljes gyártási volumenére.

(101)

A fentiek alapján az uniós fogyasztás 2008 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között 11 %-kal csökkent. Részletesebben: a kereslet 2008 és 2009 között 7 százalékponttal csökkent, majd 2009 és 2010 között 9 százalékponttal nőtt. A hatályvesztési felülvizsgálati időszakban a teljes uniós fogyasztás 9–10 millió darab között alakult, ami a megelőző évhez képest 13 százalékpontnyi csökkenést jelent.

1.   táblázat

(102)

A 2007-ben folytatott eredeti vizsgálat során a Kínából és Ukrajnából származó importot az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének megfelelően összesítve értékelték. A Bizottság megvizsgálta, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat során szintén megfelelőnek bizonyul-e az összesített értékelés.

(103)

E tekintetben megállapítást nyert, hogy a Kínából származó behozatal tekintetében meghatározott dömpingkülönbözet (11,5 %) az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdése értelmében meghaladta a minimális szintet. Az Ukrajnából származó behozatal vonatkozásában a hatályvesztési felülvizsgálati időszakra nem állapítottak meg sem dömpinget, sem a dömping megismétlődésének valószínűségét. Ezek alapján az Ukrajnából származó importot nem lehet a Kínából származó importtal összesítve értékelni, mivel nem teljesülnek az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében rögzített feltételek.

(104)

Amint arra a (98) preambulumbekezdés is kitér, a kínai exportáló gyártók rendkívül alacsony együttműködési készségéből adódóan a Kínából származó import teljes mennyiségét az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint a rendelkezésre álló tények alapján állapították meg.

(105)

Ezen az alapon az érintett termék Kínából származó behozatala 2008 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között abszolút értékben 4–4,5 millió darabról 1,5–2 millió darabra csökkent, ami a figyelembe vett időszakban 59 %-os visszaesésnek felel meg. A visszaesésé különösen jelentősnek mutatkozott 2010 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között, amikor a kínai import 3–3,5 millióról 1,5–2 millió darabra csökkent, ami 36 százalékpontos esést jelent. Ez a csökkenő tendencia egybeesik a Since Hardware-re vonatkozó dömpingellenes vám 2010. decemberi ismételt kivetésével.

(106)

Annak ellenére, hogy a Kínából származó behozatal a figyelembe vett időszakban 22 százalékponttal esett, a hatályvesztési felülvizsgálati időszakban továbbra is jelentős, 15–20 %-os piaci részesedés mutatkozott.

2.   táblázat

(107)

A kínai exportáló gyártók rendkívül alacsony együttműködési készségéből adódóan a Kínából származó behozatal átlagárait az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények, azaz az Eurostat 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisában szereplő információk alapján kellett megállapítani. Az adatbázisban rögzített információkat a fenti módszert alkalmazva (lásd a (104) preambulumbekezdést) alakították át ár/darab adatokra. A módszer révén megállapított importárak 2008 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között 7 EUR/darabról 8,2 EUR/darabra emelkedtek, ami 17%-os növekedésnek felel meg.

3.   táblázat

(108)

A hatályvesztési felülvizsgálati időszakot jellemző áralákínálás megállapításához a mintába felvett uniós gyártók uniós piaci független vevőknek felszámított, a gyártelepi árszintre kiigazított (azaz az Unión belüli szállítási költségek nélküli, és az engedmények és kedvezmények levonását követően érvényes) értékesítési árainak súlyozott átlagát összehasonlították a (107) preambulumbekezdésben megállapított, CIF alapon számított, és a vámoknak megfelelően kiigazított megfelelő importárak súlyozott átlagával.

(109)

Az összehasonlítás rámutatott, hogy a mintába felvett uniós gyártók hatályvesztési felülvizsgálati időszakban elért forgalma százalékos arányában kifejezve, a Kínából származó import közel 20 %-kal kínált az uniós gazdasági ágazat árai alá.

(110)

Amint arra a (99) preambulumbekezdés is kitér, az Ukrajnából származó behozatal volumenét és árait az ukrán exportáló gyártó által a párhuzamosan zajló időközi felülvizsgálat során a kérdőívre benyújtott és ellenőrzött válaszok alapján határozták meg.

(111)

A következő táblázat az Ukrajnából származó behozatal alakulását szemlélteti a figyelembe vett időszakban, a volumen és a piaci részesedés tekintetében.

4.   táblázat

(112)

Az Ukrajnából származó vasalódeszkák importja 2008 és 2011 között 24 %-kal nőtt. Ukrajna elsősorban a Kínából származó vasalódeszkák importjára kivetett magasabb dömpingellenes vámnak köszönhetően növelhette importját. Emellett a tendenciához az is hozzájárult, hogy 2010 júliusában az Ukrajnával szembeni dömpingellenes vám 9,9 %-ról 7,7 %-ra módosult, így az ukrán import versenyképesebbé vált az uniós piacon.

(113)

Az alábbi táblázat az uniós határparitáson számított átlagos CIF-árak alakulását mutatja be az Ukrajnából származó, intézkedések hatálya alá tartozó import tekintetében.

5.   táblázat

(114)

Amint azt az 5. táblázat mutatja, a figyelembe vett időszakban az átlagos importár 10–15 %-kal nőtt, a hatályvesztési felülvizsgálati időszakban pedig szorosan megközelítette az uniós gazdasági ágazat uniós piaci árait.

(115)

A más harmadik országokból származó, az intézkedések hatályán kívül eső behozatal volumenét az Eurostat 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisa alapján határozták meg; az adatokat a (98) preambulumbekezdésben leírt, a Kínából származó import volumene meghatározásakor alkalmazott módszerrel alakították át darabszámnak megfelelően. A módszer azért tűnt ésszerűnek, mert az Eurostat adatbázisában a vonatkozó KN-kódok alá az érintett terméken kívül egyéb termékek is tartoznak, ezért az nem minősül alkalmasnak a harmadik országokból származó behozatal volumenének megállapítására.

(116)

Az alábbi táblázat a figyelembe vett időszak alatt a más harmadik országokból származó behozatal alakulását mutatja volumen és piaci részesedés, valamint az átlagos importár szempontjából.

6.   táblázat

(117)

A figyelembe vett időszakban a más harmadik országokból származó behozatal volumene összességében növekedést mutatott. Az importvolumen 2008 és 2010 között nőtt, sőt több mint kétszeresére emelkedett, ugyanakkor 2010 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között ismételten csökkent. Ezek alapján a más harmadik országokból származó behozatal volumene a figyelembe vett időszakban jelentősen nőtt, és a hatályvesztési felülvizsgálati időszakban elérte a 1,5–1,9 millió darabot, ami ebben az időszakban 15–20 %-os piaci részesedést jelent. Az említett behozatal jelentős része Törökországból érkezett, az innen származó import 2008 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között 0,3–0,5 millióról 0,8–1 millió darabra emelkedett.

(118)

A más harmadik országokból származó, intézkedések alá nem vont behozatal átlagárai 2008 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között 7,7 euróról 9 euróra nőttek, ami 17 %-os növekedésnek felel meg.

(119)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a dömpingelt import uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta valamennyi olyan gazdasági tényező és mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(120)

A (20) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a mintavételt az uniós gazdasági ágazatot ért esetleges kár vizsgálatára használták.

(121)

A károkozás elemzése céljából a következő két szinten került sor kármutatók meghatározására:

(122)

A teljes uniós termelést a (91) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően becsülték meg. Ezek alapján 2008 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között az uniós termelés 4 %-os növekedést mutatott. Részletesebben: 2008 és 2009 között a termelés 2 %-kal csökkent, ám 2009 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között 6 százalékponttal, hozzávetőlegesen 5,2 millió egységre nőtt.

7.   táblázat

(123)

A termelési kapacitást a (122) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően oly módon becsülték meg, hogy a hét együttműködő uniós gyártó teljes gyártási volumenét és teljes kapacitását a figyelembe vett időszak minden egyes éve tekintetében kivetítették az uniós gazdasági ágazat összetermelésére.

(124)

Az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása 17 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Ez az emelkedés azonban egyetlen uniós gyártónak tudható be, míg a többi együttműködő uniós gyártó kapacitása a figyelembe vett időszakban stabilnak mutatkozott. A vizsgálat megállapításai azt mutatják, hogy a nem együttműködő uniós gyártók némelyike bezárta gyártási létesítményeit, melynek következtében a figyelembe vett időszakban csökkent a teljes uniós termelési kapacitás, amit az alábbi 8. táblázat nem szemléltet. A vizsgálat azt is feltárta, hogy az uniós gazdasági ágazat az érintett terméktől eltérő termékeket is gyártott (pl. szárítókat), részben megegyező gyártóberendezéseken. Ezen felül a vizsgálat rámutatott, hogy az uniós gyártók könnyen át tudnak állni az érintett termék gyártásáról az egyéb termékek gyártására. Ebből adódóan nem lehetett egyértelműen megállapítani az érintett termékre vonatkozó termelési kapacitást.

(125)

A kapacitáskihasználás 2008 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között 66 %-ról 58 %-ra csökkent. Amint azt az előző preambulumbekezdés jelzi, a teljes uniós termelési kapacitást nem lehetett megbízhatóan megállapítani. Mivel a kapacitáskihasználás megállapítása a teljes kapacitáson alapul, ebben az esetben ez sem tekinthető jelentős kármutatónak.

8.   táblázat

(126)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenét a (100) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően állapították meg. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az uniós piaci független vevők tekintetében 10 %-kal nőtt 2008 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között. A növekedés különösen jelentősnek mutatkozott 2010 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között, amikor az értékesítési volumen 7 százalékponttal nőtt. Mindez egybeesik a Kínából származó behozatalnak a Since Hardware (Guangzhou) Co importjára vonatkozó dömpingellenes vám kivetéséből adódó csökkenésével.

9.   táblázat

(127)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése nőtt; 2008 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között 40–45 %-ról 50–55 %-ra emelkedett, ami 24 %-os növekedésnek felel meg. A növekedést egyrészt a mérsékelt fogyasztás indokolja, másrészt a kínai importvolumen és az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenében egyidejűleg mutatkozó növekedésből adódik.

10.   táblázat

(128)

Az uniós fogyasztás 2008 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között csökkent. Ezzel párhuzamosan az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítéseinek volumene 10 %-kal nőtt, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése pedig 24 %-kal emelkedett. Ugyanebben az időszakban hasonló tendenciát követve az uniós gazdasági ágazat termelése 4 %-kal nőtt, a beruházások megkétszereződtek (lásd a (141) preambulumbekezdést), a foglalkoztatás pedig 10 %-kal emelkedett (lásd a (129) preambulumbekezdést. Ezért a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatban növekedés volt tapasztalható.

(129)

A teljes uniós gazdasági ágazattal kapcsolatos foglalkoztatást és foglalkoztatási tendenciákat az együttműködő uniós gyártókra vonatkozó, rendelkezésre álló számadatok alapján becsülték meg. Az értékesítés növekedésével egyidejűleg az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 2008 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között 10 % emelkedést mutat.

11.   táblázat

(130)

Az uniós gazdasági ágazat munkaerejének termelékenysége – egy alkalmazott éves termelésében (darabszám) mérve – a figyelembe vett időszakban 6 %-kal csökkent. Ez azzal a ténnyel áll összefüggésben, hogy a termelés alacsonyabb mértékben növekedett, mint a foglalkoztatás.

12.   táblázat

(131)

A megállapítások értelmében a dömpingkülönbözet jelentős mértékben meghaladta a minimális szintet. A tényleges dömpingkülönbözet mértékének az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása nem minősíthető elhanyagolhatónak, különösen figyelembe véve a Kínából származó import volumenét és árait.

(132)

A korábbi dömping hatásai tekintetében a fentiekben elemzett mutatók a javuló tendenciák ellenére egyúttal azt is alátámasztják, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete továbbra is bizonytalan és sérülékeny.

(133)

A mintába felvett uniós gyártók uniós független vevők esetében alkalmazott átlagos értékesítési árai az alábbi táblázat szerint alakultak. A figyelembe vett időszakban az átlagárak viszonylag stabilnak bizonyultak, noha a hatályvesztési felülvizsgálati időszakban némileg emelkedtek. Csakúgy mint a fentiekben, ez a növekedés is egybeesett a Since Hardware (Guangzhou) Co importjára alkalmazandó dömpingellenes vám kivetésével.

13.   táblázat

(134)

Az értékesítési árak a fő alapanyagok (pl. acél) árának alakulását követik. A figyelembe vett időszakban az értékesítési árak és a költségek viszonylag változatlanok voltak, noha a költségek némileg nagyobb mértékben emelkedtek mint az értékesítési árak, ami 2008 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között kedvezőtlen hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat nyereségességére. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazatnak nem állt módjában fenntartható szintre emelni árait, mivel piaci részesedésének bővítése érdekében arra kényszerült, hogy azokat a csökkenő kereslet jellemezte időszakban az olcsó kínai importhoz igazítsa.

(135)

A figyelembe vett időszakban az átlagos bérek stabilak voltak, ugyanakkor az egységnyi termelési költség 3 %-kal nőtt (lásd a 13. táblázatot).

14.   táblázat

(136)

A készletek növekedtek a figyelembe vett időszak során. A hatályvesztési felülvizsgálati időszakban a készletek 56 %-kal magasabb szintet mutattak, mint 2008-ban.

15.   táblázat

(137)

Az uniós gazdasági ágazatot a 2008-as nullszaldós szinthez képest 2009-ben 2 %-os nyereségesség jellemezte, ami enyhe növekedést jelent. Ennek ellenére a nyereségesség 2010-ben ismét csökkent, és a tendencia a hatályvesztési felülvizsgálati időszakban is folytatódott, elérve a -1,7 %-ot. Összességében a nyereségesség közel 2 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Amint az a (137) preambulumbekezdésben is szerepel, a csökkenést az okozta, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nem állt módjában fokozódó költségeivel párhuzamosan értékesítési árait is növelni, mivel piaci részesedésének bővítése érdekében arra kényszerült, hogy árait az alacsony kínai importárakhoz igazítsa.

(138)

A beruházások megtérülése mint a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség nagy vonalakban a nyereségességi tendenciát követte. 2008 és 2009 között növekedett, majd 2009 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között csökkent. Amint arra a (141) preambulumbekezdés is rámutat, a beruházások megtérülésében mutatkozó visszaesés a fokozott beruházásokból adódóan jelentősebb volt, mint a nyereségességi szint csökkenése.

16.   táblázat

(139)

A működési tevékenységekből származó nettó pénzforgalom – azaz az ágazat azon képessége, hogy maga finanszírozza tevékenységeit, és melyet a hasonló termék forgalmának százalékos értékében fejeznek ki – a nyereségességgel párhuzamosan javult, azaz a 2008-as nullszaldós szintről 2009-ben 5 %-ra emelkedett. Ezt követően 2010-ben 3 %-ra csökkent, majd a hatályvesztési felülvizsgálati időszakban negatív értéket mutatott.

17.   táblázat

(140)

Semmi sem utalt arra, hogy a tőkebevonás terén az uniós gazdasági ágazatnak nehézségei lettek volna.

(141)

A mintába felvett gyártóknak a hasonló termék gyártása terén megvalósított éves beruházásai 2008 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között több mint megkétszereződtek. 2008 és 2009 között a beruházások erőteljesen emelkedtek. A fokozott beruházásokat az indokolta, hogy az uniós gazdasági ágazat versenyképessége növelése érdekében átszervezést hajtott végre a termelési folyamat tekintetében. 2010 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között csökkenés mutatkozott, ám a beruházások a 2008-as szinthez képest továbbra is jelentősnek bizonyultak.

18.   táblázat

(142)

A makrogazdasági mutatók elemzése a figyelembe vett időszak tekintetében javulást jelzett, különösen a termelés és az értékesítési volumen, valamint az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése tekintetében. Ezzel egyidejűleg egyes lényeges mikrogazdasági mutatók, köztük a nyereségesség és a beruházások megtérülése, csökkenést mutattak. Az értékesítési árak enyhe emelkedésük ellenére nem érték el a fenntartható szintet és nem igazodtak a megnövekedett termelési költségekhez. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a Kínából származó behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban továbbra is magas volt, míg az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének bővítése érdekében az említett behozatal alacsony áraihoz igazodott.

(143)

Ebből adódóan a Kínával szembeni intézkedések csak részben járultak hozzá ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazat az okozott kárt követően helyreálljon.

(144)

Figyelembe véve a fenti elemzést, az uniós gazdasági ágazat helyzete javult, jelentős károkozásra nem került sor. A nyilvánvalóan kedvező tendenciák és az átszervezés terén tett jelentős erőfeszítések ellenére azonban az uniós gazdasági ágazat helyzete továbbra is bizonytalan és sérülékeny.

(145)

Az (51)–(51) preambulumbekezdésekben említetteknek megfelelően – tekintettel a kínai exportáló gyártók alacsony együttműködési készségére – a kínai belföldi piaccal és az egyéb harmadik országokba irányuló kínai exporttal kapcsolatos elemzést a rendelkezésre álló információk, azaz az USA Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága által 2010 júniusában folytatott hatályvesztési felülvizsgálat keretében nyilvánosságra hozott információk alapján kellett elvégezni.

(146)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat bizonytalan és sérülékeny helyzetbe került, és továbbra is ki volt téve a Kínából származó dömpingelt behozatal káros hatásainak.

(147)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság felmérte az érintett országból származó behozatalt, hogy megállapítsa, az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll-e a kár megismétlődésének valószínűsége.

(148)

A fentiekben említettek szerint a Kínából származó behozatal tekintetében az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll a dömping folytatódásának valószínűsége. Intézkedések hiányában a Kínából származó érintett termék behozatali mennyisége minden valószínűség szerint növekedne, az uniós gazdasági ágazat uniós piacon alkalmazott értékesítési áraival szemben jelentős alákínálást mutatva. A vizsgálat rámutatott, hogy az uniós gazdasági ágazat ügyfelei jellemzően kiskereskedők, azaz erőteljes tárgyalási pozícióval bíró szupermarketek, melyek egyre növekvő mértékben szerzik be Kínából a vélhetően igen alacsony dömpingelt árakon piacra lépő vasalódeszkákat. Így az uniós gazdasági ágazat áraira gyakorolt nyomás vélhetően súlyosbodna, és az ágazat árai csökkentésére kényszerülne, ami katasztrofális következményekkel járna a hatályvesztési felülvizsgálati időszakban is már negatív nyereségességére.

(149)

Így figyelembe véve az uniós gazdasági ágazat bizonytalan és sérülékeny helyzetét, a Kínából származó dömpingelt import megnövekedett volumene és árhatása súlyos anyagi veszteséget és a piaci részesedés visszaesését vonná maga után.

(150)

A korábban 0 %-os vámtételben részesített Since Hardware (Guangzhou) Co kínai exportáló gyártó magatartása jelzi a kínai exportőrök várható magatartását abban az esetben, ha a vámokat megszüntetik. Emlékeztetni kell arra, hogy a korábban (2007. április és 2010. december között) 0 %-os vámtételben részesített Since Hardware (Guangzhou) Co az említett időszakban az uniós gazdasági ágazat áraival szemben számottevő alákínálást mutató dömpingelt árakon jelentős mértékben növelte az Unióba irányuló exportját. A korábban említetteknek megfelelően egy a vállalatra vonatkozó dömpingellenes vizsgálat 35,8 %-os végleges dömpingellenes vám kivetését eredményezte. A szóban forgó vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a vonatkozó vizsgálati időszakban (2009) a vállalat által bonyolított import volumene az eredeti, 2007-ben folytatott vizsgálat vizsgálati időszakához (2005) képest megkétszereződött. A Since Hardware (Guangzhou) Co vonatkozásában folytatott vizsgálat azt a következtetést vonta le, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett.

(151)

Ezen felül a vizsgálat rámutatott, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat megindítása előtt a kínai exportáló gyártók már felvették a kapcsolatot a potenciális uniós vevőkkel, az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraival szemben jelentős alákínálást mutató árakat kínálva. Mindez alátámasztja, hogy a kínai exportáló gyártók az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén nagy valószínűséggel fokozott termékmennyiséggel, jelenlegi árszintjüket csökkentve próbálnának meg az uniós piacra lépni.

(152)

Az (55)–(57) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a kínai vasalódeszka-ágazat meglehetősen exportorientált és az Unió még az intézkedések bevezetése esetén is a legnagyobb és legvonzóbb piacnak minősül.

(153)

A kínai exportáló gyártóknak az USA jelenti a második legnagyobb exportpiacot. Ugyanakkor az USA piacára való jutás a 2015-ig kiterjesztett, szigorú dömpingellenes intézkedések következtében korlátozott. Ez megerősíti, hogy az intézkedések megszüntetése esetén a Kínából származó import vélhetően fokozott mennyiségben irányulna az uniós piacra.

(154)

A Bizottság által az USA hatályvesztési felülvizsgálatból gyűjtött információk szerint Kína jelentős potenciális szabad kapacitással bír, és a dömpingellenes intézkedések visszavonása esetén a kapacitás könnyen fokozható, mivel Kínában a vasalódeszkák gyártása munkaerő-igényes, és a termelés fokozása nem igényel jelentős beruházást vagy speciális készségeket. Ezért a rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy Kína potenciálisan jelentős szabad kapacitással bír, mely a dömpingellenes intézkedések megszűnése esetén átirányítható az uniós piacra.

(155)

A fent említetteknek megfelelően a hatályvesztési felülvizsgálati időszakban nem állapítottak meg dömpinget a 22,7 %-os egyedi vámtételben részesülő, egyetlen kínai együttműködő exportőr tekintetében. Ugyanakkor mivel a szóban forgó vállalat importja a Kínából származó teljes importvolumen igen csekély hányadát képviseli, a vállalat nem minősült jelentősnek, és nem tekintették úgy, hogy hozzájárult az uniós gazdasági ágazat hatályvesztési felülvizsgálati időszak alatti bizonytalan helyzetéhez.

(156)

Megállapítást nyert továbbá, hogy az említett vállalat importja a hatályvesztési felülvizsgálati időszakban nem kínált az uniós gazdasági ágazat árai alá.

(157)

A fentiekben említetteknek megfelelően az Ukrajnából származó vasalódeszkák importja 24 %-kal nőtt. A figyelembe vett időszakban ez a megfelelő piac enyhe növekedését eredményezte.

(158)

Ugyanakkor 2008 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között az átlagos importár 14 %-kal nőtt, és elérte az uniós gazdasági ágazat uniós piaci árszintjét.

(159)

Ebből adódóan az uniós gazdasági ágazat bizonytalan helyzete nem magyarázható az Ukrajnából származó vasalódeszka-importtal. Hasonlóképpen nem valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az Ukrajnából származó behozatal hozzájárulna a kár megismétlődéséhez.

(160)

A más harmadik országokból származó, intézkedések alá nem vont behozatal volumene a figyelembe vett időszakban nőtt, noha 2010 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között enyhe csökkenés volt tapasztalható. Az importvolumen növekedése a megegyező időszakban egyúttal a piaci részesedés növekedését is jelentette 5–10 %-ról 15–20 %-ra.

(161)

Annak ellenére, hogy a más harmadik országokból származó behozatal árszintje nem érte el az uniós gazdasági ágazat átlagárait, a jelenlegi vizsgálat megállapította, hogy a Kínából származó import átlagárait meghaladta.

(162)

A fentiek ellenére a kínai behozatal vélhetően jelentősen, dömpingelt árak mellett, az uniós gazdasági ágazat árai alá kínálva növekszik. A vizsgálat feltárta, hogy a Kínából származó import átlagárai a dömpingellenes vám alkalmazása nélkül 20 %-kal kínáltak az uniós gazdasági ágazat uniós piacon alkalmazott értékesítési árai alá. Ennek megfelelően az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából származó import vélhetően a más harmadik országokból származó import átlagárainál alacsonyabb árakkal lépne az uniós piacra, a hatályvesztési felülvizsgálati időszakban tapasztaltakhoz hasonlóan. Ezért a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a harmadik országok piacairól származó behozatal az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása ellenére nem képes ellensúlyozni azt a következtetést, miszerint az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai import valószínűleg a káros dömping megismétlődését vonná maga után.

(163)

Megjegyzendő, hogy a fogyasztásban 2010 és a hatályvesztési felülvizsgálati időszak között mutatkozó nyilvánvaló visszaesés főként a Since Hardware (Guangzhou) Co importjára kivetett dömpingellenes vám következtében csökkent import statisztikai hatásának tudható be. Ugyanezen időszakban az uniós gazdasági ágazat növelni tudta értékesítési volumenét és piaci részesedését is. Ezért a fogyasztás csökkenése nem lehetett hatással az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(164)

A vizsgálat megállapította, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kár valószínűleg megismétlődne.

(165)

Figyelembe véve a kínai exportáló gyártók által továbbra is folytatott dömping szintjét, az uniós piac vonzerejét, a Since Hardware (Guangzhou) Co kínai exportáló gyártó a 2010 decemberében folytatott vizsgálatban megállapított korábbi magatartását, a kínai gyártók azon képességét, hogy igény esetén könnyen fokozzák kapacitásukat, valamint a kínai gyártók erőteljes exportirányultságát, az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazatnak vélhetően az áraihoz képest jelentősen alákínáló kínai dömpingelt import növekedésével kellene szembenéznie. Ilyen körülmények között az uniós gazdasági ágazat jelenleg is nehéz helyzete vélhetően nem csak a nyereségesség tekintetében romlana, hanem az uniós gazdasági ágazat általános teljesítménye terén az utóbbi időben tapasztalható javuló tendenciák is valószínűleg romlanának.

(166)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően megvizsgálták, hogy a Kínából származó vasalódeszkák importjára a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat megállapításait követően esetlegesen kivetendő dömpingellenes intézkedések összességükben az Unió érdekével ellentétesek-e. A Bizottság az uniós érdeket az összes érintett érdek értékelése alapján határozta meg. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

(167)

A jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, tehát olyan helyzetet elemez, amelyben már hatályban vannak dömpingellenes intézkedések. Így lehetőség van arra, hogy megvizsgálják a jelenlegi dömpingellenes intézkedések érintett felekre gyakorolt esetleges indokolatlanul kedvezőtlen hatásait.

(168)

Emlékeztetni kell arra, hogy a javaslat az Ukrajnából származó vasalódeszkák behozatala tekintetében a dömpingellenes eljárás megszüntetésére irányul, ami azt vonja maga után, hogy a harmadik országokból származó, korlátozásokhoz nem kötött import fokozott mértékben léphet az uniós piacra.

(169)

Ennek alapján megvizsgálták, hogy a káros dömping várható megismétlődésére vonatkozó következtetések ellenére létezik-e olyan kényszerítő ok, amely alapján arra lehet következtetni, hogy ebben a konkrét esetben a Kínából származó behozatal elleni intézkedések fenntartása ellentétes az uniós érdekkel.

(170)

Az uniós gazdasági ágazat életképes iparágnak bizonyult. Ezt alátámasztották a gazdasági helyzetében a figyelembe vett időszak alatt tapasztalt kedvező fejlemények, amelyek részben az ágazat versenyképességi törekvéseinek és a meglévő intézkedéseknek köszönhetőek. Várható tehát, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is ki tudja használni a fenntartandó intézkedéseket. Amennyiben nem maradnak fenn a Kínából származó behozatallal szembeni intézkedések, az uniós gazdasági ágazat valószínűleg jelentős kárt szenved a Kínából származó dömpingelt behozatal jelentős mennyisége miatt, ami figyelembe véve a hatályvesztési felülvizsgálati időszakban megállapított alákínálási különbözeteket komolyan rontaná az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetét. A jövedelmezőségi ráta, a beruházások megtérülése és a készletek már jelenleg is negatív értékeket mutatnak, és tovább romlanának, ami végeredményben vélhetően az uniós gazdasági ágazat megszűnéséhez vezetne.

(171)

Ennek megfelelően levonható a következtetés, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása egyértelműen az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(172)

A Bizottság 15 importőrrel/kereskedővel vette fel a kapcsolatot, ám egyikük sem működött együtt. Egy potenciális érdekelt fél sem jelentkezett a vizsgálat során. Nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely szerint a hatályos intézkedések jelentős hatást gyakorolnának az érintett termék importőreire vagy fogyasztóira. Az adott körülmények között ésszerűnek tűnik az a feltételezés, miszerint az elsődleges ügyfelek, azaz a nagy kiskereskedelmi üzletek a dömpingellenes vámoknak betudható esetleges áremelkedést anélkül háríthatják át a végső fogyasztókra, hogy azok jelentős változást érzékelnének.

(173)

Ezen az alapon az a következtetés vonható le, hogy nincs olyan kényszerítő ok, amely egyértelműen arra utal, hogy a jelenlegi, Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása sérti az általános uniós érdeket.

(174)

Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések fenntartását, az Ukrajnából származó behozatal esetében pedig azok megszüntetését szándékozik javasolni. A Bizottság határidőt is biztosított számukra, hogy ismertessék észrevételeiket.

(175)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően a Kínai Népköztársaságból származó vasalódeszkák behozatalára hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani, ugyanakkor az Ukrajnából származó vasalódeszkák behozatalára hatályban lévő dömpingellenes vám hatályát kell, hogy veszítse,