27.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/47

(1)

A Tanács 2011. május 17-én Portugália kérésére pénzügyi támogatást nyújtott az országnak (2011/344/EU tanácsi végrehajtási határozat (2)), a bizalom visszaállítására, a gazdaság fenntartható növekedéséhez való visszatérés lehetővé tételére, valamint Portugália, az euroövezet és az Unió pénzügyi stabilitásának megőrzésére irányuló határozott gazdasági és pénzügyi reformprogramhoz (a továbbiakban: a program) való hozzájárulásként.

(2)

A 2011/344/EU végrehajtási határozat 3. cikkének (10) bekezdésével összhangban a Bizottság a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együtt és az Európai Központi Bankkal (EKB) összeköttetésben február 25. és március 14. között elvégezte a portugál hatóságok által a program keretében egyeztetett intézkedések végrehajtása terén elért előrelépésre vonatkozó hetedik felülvizsgálatot. Ezt követően 2013. április 14. és 17. között, valamint 2013. május 8. és 11. között sor került néhány költségvetési intézkedés kiegészítő értékelésére.

(3)

Hasznos lenne az uniós hitel maximális átlagos futamidejének meghosszabbítása, mivel hozzájárulna Portugália azon erőfeszítéseihez, hogy ismét teljes mértékben képes legyen piaci finanszírozást igénybe venni és sikerrel le tudja zárni a programot. Annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen használni az uniós hitel maximális átlagos futamidejének meghosszabbításából származó előnyöket, a Bizottságot fel kell hatalmazni a részfolyósítások és részletek futamidejének meghosszabbítására.

(4)

Miután 2012 utolsó negyedévében a gazdasági tevékenység és a foglalkoztatás váratlan mértékben szűkült, a reál bruttó hazai termék (GDP) 3,2 %-kal esett vissza. Ezek a fejlemények a gazdasági kilátások lefelé irányuló módosítását tették szükségessé: a 2012. évi eredményeknek betudható kedvezőtlenebb kiindulási alap, a belföldi fogyasztásnak a korábban feltételezettnél magasabb munkanélküliség okán erősebb visszaesése és a külső kereslet gyengébb kilátásai miatt a reál-GDP az újabb előrejelzések szerint 2013-ban 2,3 %-kal szűkül. A gazdaságélénkülés az előrejelzések alapján szintén a vártnál visszafogottabb, a becslések szerint a reál-GDP az év második felében éri el mélypontját, 2014-ben pedig a növekedés éves átlagos mértéke 0,6 % lesz; a reál-GDP 2015. évi növekedése várhatóan 1,5 %-ot ér el. A munkanélküliségi ráta várhatóan a munkaerő 18,5 %-ánál éri el csúcsát 2014-ben.

(5)

Az államháztartási hiány 2012-ben GDP-arányosan 6,4 %-ot ért el, ami meghaladja a GDP 5 %-ában meghatározott programcélt. Az államháztartási hiányt számos jelentős egyszeri művelet befolyásolta, amelyeknek költségvetési hatása az előző felülvizsgálat idején nem volt ismert. A műveletek közé tartozik a CGD állami tulajdonban lévő banknak juttatott tőkeinjekció (a GDP 0,5 %-a), a Parpública és a SAGESTAMO – két nem állami vállalat – közötti tulajdonosi hitel-tőke konverzió kormányzaton keresztül zajló tranzakciója (a GDP 0,5 %-a), és a BPN-től származó eszközátadásokhoz kapcsolódó értékcsökkenés (a GDP 0,1 %-a). Ezen túlmenően, a főbb portugáliai repülőterek működtetési koncessziójának értékesítéséből származó bevételeket az Eurostat útmutatásának megfelelően tőkekivonásként kezelték, ami így – ellentétben a kormány által a költségvetésben meghatározottal – nem volt hatással az államháztartási egyenlegre (a GDP 0,7 %-a). Az említett egyszeri tényezők hatását kizárva az államháztartási egyenlegből, az államháztartás hiánya a GDP 4,7 %-ának felelt volna meg, vagyis a célérték alatt maradt volna. A hiánynak erre a szintre történő leszorítása kihívást jelentett, mivel a bevételek makrogazdasági tényezőkkel magyarázható elmaradását a költségvetésben tervezettnél magasabb megtakarításokkal kellett ellensúlyozni, különösen az állami bérek, a folyó termelőfelhasználás és az új beruházási projektekre szánt előirányzatok terén.

(6)

Összességében a strukturális egyenleg javulásával mért költségvetési erőfeszítés 2012-ben elérte a GDP 2,4 %-át, ami összhangban van a Portugáliában fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről szóló, 2012. október 9-i tanácsi ajánlással. A strukturális elsődleges egyenleg javulása még nagyobb volt, a GDP 2,7 %-a.

(7)

A 2012. évi fejlemények nyomán a 2013. évi új költségvetési kiindulási alap feltételezi, hogy a nem várt bevételkiesések és a megnövekedett természetbeni szociális transzferek erre az évre is áthúzódnak, a 2012 utolsó negyedévében megvalósult kiadási megtakarítások nagy része pedig nem tekinthető tartósnak, ami 2013-ban a GDP 0,4 %-a körüli negatív áthúzódó hatást eredményez. Ezen túlmenően a 2013. évi makrogazdasági kilátások jelentős romlása a költségvetési kiindulási alapot a GDP 0,5 %-ával tovább csökkentette. E fejlemények ismeretében a program ötödik felülvizsgálatakor meghatározott költségvetési célok (2013-ban a GDP 4,5 %-a, 2014-ben a GDP 2,5 %-a) már nem megvalósíthatók. Mivel az eltérés az értékelés szerint alapvetően a kormány befolyásán kívül áll, indokoltnak tűnik a költségvetési kiigazítási pálya módosítása.

(8)

A hiánycélok ezért 2013-ban a GDP 5,5 %-ára, 2014-ben a GDP 4,0 %-ára és 2015-ben a GDP 2,5 %-ára módosultak. Ezt a költségvetési pályát úgy kalibrálták újra, hogy a 2011-2015 közötti időszakban fennmaradjon a közel 9 %-os strukturális elsődleges kiigazítás, egyúttal lehetővé váljon az automatikus stabilizátorok működése és figyelembe vegyék a finanszírozási és adósságkorlátokat, valamint a kiigazítás társadalmi költségeit. Még a módosított célok mellett is jelentős mértékű, 2013-ban a GDP 3,5 %-ának, 2014-ben pedig a GDP 2 %-ának megfelelő konszolidációs intézkedésekre lesz szükség. A programidőszak során a tervezett kiigazítást számos strukturális kiadási és bevételi intézkedés támasztja alá. A konszolidációs pálya várhatóan a programidőszak után is folytatódik, hogy a hiányt 2015-re egyértelműen a 3 %-os küszöb alá csökkentsék.

(9)

A 2013. évi költségvetés a GDP valamivel több mint 3 %-át kitevő strukturális jellegű diszkrecionális intézkedést tartalmazott, a közalkalmazottak két prémiuma közül az egyiknek és a nyugdíjasok két prémiuma 1,1-szeresének – ezeket 2012-ben vonták meg – a visszaállítása okozta hatás figyelembevételét követően. Április 5-én azonban az alkotmánybíróság a 2013. évi költségvetés néhány rendelkezését illetően elmarasztaló ítéletet hozott, beleértve a közalkalmazottak maradék prémiumának és a nyugdíjasok prémiuma 0,9-szeresének a megvonását, valamint az álláskeresési járadékra és a táppénzre terhelt új különadót, és ezzel a GDP 0,8 %-át kitevő költségvetési rést teremtett. E rés bezárása és a 2014-ben és 2015-ben szükséges költségvetési kiigazítás alátámasztása érdekében a kormány április és május folyamán tartós kiadáscsökkentő intézkedéseket tartalmazó csomagot fogadott el, amelynek kumulatív hozama 2013-2014 között 4,7 milliárd EUR vagy a GDP 2,8 %-a, és amelyből a GDP 0,8 %-át kitevő intézkedést előrehoztak 2013-ra. 2014-re a bevétel- és kiadásalapú konszolidáció egyenlege ismét helyreáll.

(10)

Többek között a közalkalmazottak és a nyugdíjasok két prémiumának teljes visszaállítása következtében 2013-ban a teljes költségvetési konszolidáció több mint két harmadát teszi ki a bevételnövelés, míg a kiadáscsökkentés kevesebb mint egy harmadát, szemben az eredeti tervekkel, miszerint a konszolidáció a kiadásoldalon összpontosul.

(11)

A 2013. évi bevételi intézkedések közé tartozik a személyi jövedelemadó átalakítása; az adóköteles jövedelem minimálbér feletti részére kivetett 3,5 %-os pótadó; a legmagasabb jövedelmekre kivetett szolidaritási különadó; az adóalap szélesítése és egyéb bevételnövelő változások a társasági adózásban; a dohánytermékekre, az alkoholra és a földgázra kivetett magasabb jövedéki adó; az ingatlanok újraértékelését követően az ingatlanadózás alapjának kiszélesítése és az elöregedéshez kapcsolódó fenntarthatósági problémák kezelése érdekében a nyugdíjakra kivetett rendkívüli szolidaritási hozzájárulás. Kiadási oldalon az intézkedések közé tartozik a forráselosztás optimalizálásával és az állami szféra alkalmazottainak alacsonyabb számával, valamint a túlóradíjak, a béren kívüli juttatások és a rendkívüli szabadság alatti kompenzáció csökkentésével az állami szféra bérköltségeinek jelentős csökkentése. Az egyéb kiadáscsökkentő intézkedések magukban foglalják az egészségügyi ágazatban a racionalizálási erőfeszítések folytatását; a szociális ellátások egyszerűsítését és a szociális támogatás jobb célzottságát; a szakminisztériumokban a folyó termelőfelhasználás csökkentését; a köz- és magánszféra közötti partnerségek szerződéseinek újratárgyalásából fakadó megtakarításokat és az állami tulajdonban lévő vállalatok átalakítására tett további erőfeszítéseket. A tervezett megtakarítások részben a közkiadások felülvizsgálata keretében megállapított intézkedések előrehozatalának köszönhetők.

(12)

Míg a fent említett intézkedések tartósak, a kormány nem tartós intézkedéseket is elfogad majd – többek között a Kohéziós Alap forrásainak a kevésbé kiforrott projektektől az előrehaladottabb állapotban lévők számára történő áthelyezése révén –, és a tőkekiadások további csökkentését (Polis program).

(13)

A pótköltségvetésben foglalt konszolidációs intézkedéseken felül a kormány a közkiadások felülvizsgálatához kapcsolódó reformok végrehajtásához szükséges minden egyéb jogszabály-módosítást és jogalkotási javaslatot esettől függően elfogad, illetve előterjeszt a parlamentnek a jogalkotási ülésszak végéig, 2013. július közepéig.

(14)

A költségvetési kiigazítás 2014-ben a kormány által az elmúlt hónapok során végrehajtott közkiadás-felülvizsgálat alapján folytatódik, és a GDP 2 %-ának megfelelő tartós kiadáscsökkentő intézkedéseket is magában foglal 2014-ben. A közkiadások felülvizsgálatához kapcsolódó intézkedések legnagyobb hatása három fő tengelyt érint: 1) az állami szektor bérköltségeinek csökkentése; 2) a nyugdíjellátások csökkentése és 3) a szakminisztériumok és programok ágazati kiadásainak csökkentése. A közkiadások felülvizsgálatához kapcsolódó intézkedések az állam reformjára irányuló szélesebb körű erőfeszítés részét képezik azzal a céllal, hogy fokozzák a szociális transzferek és közszolgáltatások hatékonyságát és méltányosságát. A bérköltségek 2014. évi csökkentésének célja az állami szférában a munkaerő létszámának csökkentése, összetételének pedig a magasabban képzett alkalmazottak felé való elmozdítása, az állami szféra munkarendjének hozzáigazítása a magánszférához, valamint a javadalmazási politika átláthatóbbá és érdemeken alapulóvá tétele. A konkrét reformok közé tartozik a speciális mobilitási rendszer átképzési programmá való átalakítása, az állami szféra munkaidejének a magánszektorral való összehangolása (azaz heti 35 óráról 40 órára emelése), munkaidőkeret bevezetése, szabadnap-jogosultságok csökkentése, önkéntes létszám-leépítési rendszer végrehajtása (amely a becslések szerint a GDP mintegy 0,3 %-át kitevő egyszeri kezdeti költséggel jár), és egységes bér- és pótlékskála bevezetése. A megtakarítások másik jelentős részét az átfogó nyugdíjreform teremti meg, amely méltányossági elvekre és a jövedelem progresszivitására épül, és ezáltal védi a legalacsonyabb nyugdíjakat. A reformok célja konkrétan a közalkalmazotti rendszer (CGA) és az általános rendszer jelenlegi különbségeinek csökkentése, a kötelező nyugdíjkorhatár emelése, a demográfiai fenntarthatósági tényező módosítása és – ha mindenképp szükséges – egy progresszív fenntarthatósági hozzájárulás bevezetése. Végül pedig a szakminisztériumok folyó termelőfelhasználása és kiadási programjai terén fokozzák a megtakarításokat.

(15)

A közkiadások felülvizsgálatához kapcsolódó néhány intézkedést ugyanolyan nagyságrendű és minőségű más intézkedéssel válthatnak fel a szociális és politikai partnerekkel jelenleg folytatott konzultáció során, tekintettel a végrehajtási folyamat politikai és jogi kockázataira.

(16)

A költségvetési kiigazítási folyamatot a kormányzati kiadások ellenőrzésének fokozására és az adóbeszedés javítására irányuló számos költségvetési strukturális intézkedés támasztja alá. Mindenekelőtt a költségvetési keret átfogó – központi, regionális és helyi önkormányzati szintű – reformja révén kerül összhangba a költségvetési eljárások és irányítás legjobb gyakorlataival. A költségvetési kerettörvényt módosították annak érdekében, hogy magában foglalja a megerősített uniós pénzügyi irányítási keretet a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésben és a hatos csomag néven ismert gazdaságirányítási csomagban meghatározott követelmények átültetése révén. A kötelezettségvállalások ellenőrzésének új rendszere eredményekkel járt, de a végrehajtást szorosan nyomon kell követni annak biztosítása érdekében, hogy a kötelezettségvállalások összhangban legyenek a finanszírozással. A közigazgatás reformja az állami foglalkoztatás és az állami vállalatok jelentős racionalizálásával folytatódik. Az adóigazgatás korszerűsítésére irányuló reformok tovább haladnak előre, a hatóságok pedig fokozzák a nyomon követést és erősítik az adózási fegyelmet. A köz- és magánszféra közötti partnerségek újratárgyalása megkezdődött, 2013-ra és későbbre jelentős megtakarítások várhatók. Az állami vállalatok 2012 végére átlagban működési egyensúlyt értek el, és az eredmények javítása érdekében további, hatékonyságnövelő reformok vannak tervben. Az egészségügyi reformok jelentős megtakarításokat eredményeznek, a végrehajtás pedig nagyjából a célokkal összhangban folytatódik.

(17)

A nominális GDP-növekedésre (2013-ban –1,0 %, 2014-ben 1,6 % és 2015-ben 3,3 %) és az államháztartási hiányra (2013-ban a GDP 5,5 %-a, 2014-ben a GDP 4,0 %-a, 2015-ben pedig a GDP 2,5 %-a) vonatkozó jelenlegi bizottsági előrejelzések alapján az adósság GDP-hez viszonyított aránya várhatóan a következőképpen alakul: 2013-ban a GDP 122,9 %-a, 2014-ben a GDP 124,2 %-a, 2015-ben pedig a GDP 123,1 %-a. Így az adósság GDP-hez viszonyított aránya 2014 után – a hiány további csökkenését feltételezve – csökkenő pályára kerül. Az adósság dinamikájára számos vonal alatti művelet hat, amelyek jelentős pénzügyieszköz-beszerzéseket foglalnak magukban, mindenekelőtt esetleges banki feltőkésítések és az állami tulajdonú vállalatok, valamint az elhatárolt és a pénzforgalmilag ténylegesen fizetendő kamatok közötti különbségek finanszírozása céljából.

(18)

A bankokat érintő tőkeinjekciós intézkedések végrehajtása 2012-ben befejeződött, és lehetővé tette a részt vevő bankok számára az Európai Bankhatóság által előírt szavatolótőke-pufferek, valamint az év végére a programban meghatározott 10 %-os alaptőke-megfelelési mutató teljesítését, amely 2012 közepére megtörtént. A hitel/betét arányra vonatkozó, 120 százaléknak megfelelő indikatív célt 2014-re valószínűleg sikerül elérni, mivel néhány bank már 2012 végére a küszöbérték alatti szintet ért el. A vállalati szektor finanszírozási forrásainak diverzifikációjára irányuló erőfeszítéseket fokozzák. Folyamatban van a kormány által támogatott, már meglévő hitelkeretek teljesítményének és irányításának javítását szolgáló lehetőségek értékelése. Zajlik a bankok helyreállítási terveinek elemzése és készülnek a szanálási tervek.

(19)

A növekedést és versenyképességet fokozó strukturális reformok végrehajtása terén további haladást értek el. Az aktív munkaerő-piaci intézkedések megerősítése mellett a hatóságok átfogó munkaerő-piaci reformot fogadtak el. A munkaerőpiac rugalmassága és a munkahelyteremtés előmozdítása érdekében az új jogi keret csökkenti a végkielégítéseket, lazítja a tisztességes elbocsátás feltételeit, növeli a munkaidő rugalmasságát, kibővíti a vállalati szintű béralku lehetőségeit, valamint úgy módosítja a munkanélküli-biztosítási ellátási rendszert, hogy fokozza a munkába való gyors visszatérés ösztönzőit, ugyanakkor megfelelő szintű védelmet nyújt. A középfokú oktatásra, valamint a szakképzésre vonatkozó cselekvési tervek végrehajtása a tervek szerint halad előre.

(20)

Jó ütemben halad a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) végrehajtása, amelynek célja a piacra lépés akadályainak csökkentése és a verseny, valamint a gazdasági tevékenység ösztönzése azáltal, hogy megkönnyíti az új belépőknek a különböző gazdasági rendszerekben a piaci hozzáférést. Hamarosan előterjesztésre kerül a Parlamentnek a legfontosabb nemzeti szabályozó hatóságok működésére vonatkozó főbb elveket, köztük erős függetlenséggel és autonómiával való felruházásukat meghatározó kerettörvény. Jelentős haladást értek el a harmadik energiacsomag átültetésében és a rendszer fenntarthatóságának biztosítása érdekében folyamatban van a villamosenergia-tarifa terén fennálló adósság csökkentése. Egyes gazdasági ágazatokban, mint például a környezetvédelem és a területrendezés, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, az ipar, a turizmus és a geológia, egyszerűsödnek az engedélyezési eljárások és egyéb adminisztratív terhek.

(21)

A lakásbérleti piac átfogó reformja 2012. novemberben lépett hatályba, és várhatóan dinamikusabbá teszi az ingatlanpiacot. Az igazságszolgáltatási rendszer reformja az egyeztetett ütemterv szerint halad. Haladást értek el a lezáratlan ügyek számának csökkentésében, valamint szélesebb körű reformok, például a bírósági kerületek földrajzi átszervezése és a polgári perrendtartás reformja terén.

(22)

E fejlemények fényében a 2011/344/EU végrehajtási határozatot módosítani kell,

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 3. cikk a következőképpen módosul: