24.4.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/3

(1)

A 130/2006/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: az eredeti rendelet) a Tanács a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó borkősav behozatalára 0 %-tól 34,9 %-ig terjedő végleges dömpingellenes vámot vetett ki. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a Hangzhou Bioking Biochemical Engineering Co. (a továbbiakban: a Hangzhou Bioking) kínai exportáló gyártó által gyártott borkősavra kivetett végleges dömpingellenes vám mértéke 0 % volt, más kínai exportáló gyártók esetében pedig 4,7–34,9 %.

(2)

Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján indított felülvizsgálatot követően a Tanács 2008. február 22-én a 150/2008/EK rendelettel (3) módosította a fent említett intézkedések hatályát.

(3)

A Hangzhou Biokingra alkalmazandó hatályos intézkedéseknek az 1515/2001/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján indított felülvizsgálatát követően, a WTO Fellebbezési Testületének a „Mexikó: marhahúsra és rizsre kivetett végleges dömpingellenes intézkedések” című jelentése (4) tekintetében – amely a 305. és 306. bekezdésben megállapította, hogy olyan exportáló gyártót, amelyről az eredeti vizsgálatban nem állapították meg, hogy dömpinget folytatott, ki kell zárni az ilyen vizsgálat eredményeként kivetett végleges dömpingellenes vám hatályából, és nem végezhető rajta adminisztratív és a megváltozott körülmények miatti felülvizsgálat – 2012. április 16-án a Tanács a(z) 332/2012/EU rendelettel (5) módosította a Hangzhou Biokingra vonatkozó intézkedéseket.

(4)

A vizsgálat, amely az eredeti rendelet által előírt intézkedésekhez vezetett a továbbiakban az eredeti vizsgálat.

(5)

A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (6) közzétételét követően a Bizottsághoz 2009. október 27-én kérelem érkezett az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatára. A kérelmet a következő gyártók nyújtották be (a továbbiakban: a kérelmezők): a Distillerie Bonollo SpA, az Industria Chimica Valenzana SpA, a Distillerie Mazzari SpA, a Caviro Distillerie S.r.l. és a Comercial Química Sarasa SL, amelyek termelése a borkősav teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át teszi ki.

(6)

A kérelem azon alapult, hogy a Kínából származó borkősav behozatalára vonatkozóan bevezetett intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az európai uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódásával járna.

(7)

A Bizottság, miután a tanácsadó bizottsággal történt konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2011. január 26-án a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele (7) (a továbbiakban: a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés) útján bejelentette az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelő hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(8)

A Bizottság továbbá 2011. július 29-én bejelentette, hogy az 5. cikk alapján a Kínából származó borkősav behozatalára dömpingellenes eljárást (8) indít, amely egyetlen kínai exportáló gyártóra, a Hangzhou Biokingra korlátozódik.

(9)

Ugyanazon a napon a Bizottság bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján részleges időközi felülvizsgálatot (9) indít a Kínából származó borkősav behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekre vonatkozóan, amely két kínai exportáló gyártó – nevezetesen a Changmao Biochemical Engineering Co., Ltd, Changzhou City és a Ninghai Organic Chemical Factory, Ninghai – dömpingjének vizsgálatára korlátozódott.

(10)

A dömping folytatására vonatkozó vizsgálat a 2010. január 1-je és 2010. december 31-e közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2007. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak).

(11)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmezőket, az egyéb ismert uniós gyártókat, az exportáló gyártókat, az importőröket, az ismert érintett uniós felhasználókat és ezek szövetségeit, valamint az érintett exportáló ország képviselőit.

(12)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, illetve hogy meghallgatást kérjenek.

(13)

Figyelembe véve azt, hogy a vizsgálatban láthatóan sok kínai exportáló gyártó, független uniós importőr és uniós gyártó érintett, a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben felmerült, hogy az alaprendelet 17. cikkének megfelelően mintavételre kerüljön sor. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – az alaprendelet 17. cikkével összhangban felkérte a fenti feleket, hogy a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés közzétételét követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(14)

A beérkezett válaszok alapján az a döntés született, hogy az uniós gyártók tekintetében mintavételt alkalmaznak. A vizsgálatban egyetlen független uniós importőr sem működött együtt. A kínai exportáló gyártókat illetően csak két exportáló gyártó mutatott hajlandóságot a vizsgálatban való együttműködésre. Ezért úgy döntöttek, hogy az exportáló gyártók tekintetében nincs szükség mintavételre.

(15)

A felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben kért információkat hat uniós gyártó nyújtotta be, és járult ahhoz hozzá, hogy felvegyék a mintába. Az ezektől az uniós gyártóktól érkezett információk alapján a Bizottság négy uniós gyártót vett fel a mintába, amely a hasonló termék uniós értékesítési mennyiségét illetően reprezentatív volt az uniós gazdasági ágazatra nézve. Értékesítéseik volumene összesen az uniós piac értékesítési volumenének 61 %-át képviselte.

(16)

Kitöltött kérdőív a mintában szereplő négy uniós gyártótól, két uniós felhasználótól és két kínai exportáló gyártótól érkezett vissza. Emellett két együttműködő uniós gyártó adta meg a kárelemzéshez kért általános adatokat.

(17)

A Hangzhou Bioking exportját (a vállalat egyéni dömpingkülönbözete az eredeti vizsgálat során 0 volt) a dömping- és a kárelemzésből egyaránt kizárták, ideértve a dömping folytatásának valószínűségére és a kár megismétlődésének dömpingelt behozatalok miatti veszélyére irányuló vizsgálatot is. A jelen felülvizsgálat keretében folytatott elemzés tehát az érintett terméknek a felülvizsgálati időszak alatt Kínából az Unióba irányuló kivitelén alapult, kivéve a Hangzhou Bioking gyártó exportját; ezeket az exportokat e rendelet „az intézkedések hatálya alá tartozó exportok”-ként is említi.

(18)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét és az uniós érdeket. A következő vállalatok telephelyein került sor ellenőrző látogatásokra:

(19)

Az ebben a felülvizsgálatban érintett termék azonos a 150/2008/EK rendeletben meghatározott termékkel, amely rendelet a fent említettek szerint az eredeti rendelet által bevezetett eredeti intézkedések hatályát módosítja. Az érintett termék a jelenleg az ex 2918 12 00 KN-kód (TARIC-kód: 2918120090) alá tartozó, Kínából származó borkősav az Európai Gyógyszerkönyvben ismertetett módszer szerint vizes oldatban mért, legalább 12,0 fokos negatív optikai forgatóképességű D-(-)-borkősav kivételével (a továbbiakban: az érintett termék).

(20)

A felülvizsgálat megerősítette az eredeti vizsgálat megállapítását, miszerint az uniós piacra importált érintett termék és az exportáló gyártók által gyártott és a belföldi piacokon értékesített termékek, valamint az uniós gazdasági ágazat által előállított és az Unióban értékesített termékek (a továbbiakban: a hasonló termék) ugyanazokkal az alapvető kémiai és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és alapvető felhasználásuk is azonos. Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

(21)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

(22)

A (13) preambulumbekezdésben említettek szerint az ebben a felülvizsgálatban részt vevő exportáló gyártók esetleges nagy számára való tekintettel a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés mintavételt irányzott elő. A 20 ismert exportáló gyártó közül csak két vállalat jelentkezett és egyezett bele az együttműködésbe, amelyek mindegyike piacgazdasági elbánásban részesül. Ez a két vállalat képviseli a felülvizsgálati időszak alatt az érintett termék Kínából az Unióba irányuló importjának nagy részét, kivéve a Hangzhou Bioking exportját, amely vállalat egyéni dömpingkülönbözete az eredeti vizsgálat során 0 volt.

(23)

Mivel Kína átalakulóban lévő gazdaságú ország, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjában szereplő rendelkezések szerint a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók számára a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű, megfelelő harmadik ország (a továbbiakban: az analóg ország) árai vagy számtanilag képzett értékei alapján kell megállapítani.

(24)

Mint az eredeti vizsgálatban, az eljárás megindításáról szóló értesítésben is Argentína szerepelt a rendes érték megállapítása céljából javasolt analóg országként. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy ismertessék az analóg ország kiválasztásával kapcsolatos észrevételeiket.

(25)

A borkősav egyik ipari felhasználója bizonyos korlátokra hívta fel a figyelmet Argentína mint analóg ország kiválasztásával kapcsolatban, azzal érvelve, hogy a rendes érték meghatározására nem ennek kellene az egyetlen teljesítménymutatónak lennie. Az érintett fél különösen a kínai és argentin gyártás közötti állítólagos különbségekre, a globális gyártáshoz képest az éves gyártás korlátozott mennyiségére és az átváltási árfolyamok ingadozására hivatkozott. Ezeket az érveket azonban nem támasztotta alá dokumentumokkal.

(26)

Az argentin és kínai különböző gyártási folyamatokat és ennek az érintett termék költségeire és értékére gyakorolt hatását mindenesetre az eredeti vizsgálat alkalmával már alaposan figyelembe vették, és azt a következtetést vonták le, hogy nem változtatta meg a termékek összehasonlíthatóságát, amelyeket hasonlónak találtak. Mivel az ipari fogyasztó állítása nem vetett fel új elemeket, és nem is támasztották alá, az érvet el kell utasítani. A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat eredményei ezért megerősítik az eredeti vizsgálat eredményeit, amelyek szerint a gyártási folyamatokban tapasztalt különbségek nem befolyásolták a termékek összehasonlíthatóságát.

(27)

Az, hogy a borkősav globális gyártásához képest Argentína éves gyártása korlátozott, nem releváns érv annak értékelésekor, hogy egy adott piac alkalmas-e rendes érték meghatározására egy analóg piacon. A vizsgálat tulajdonképpen megerősítette, hogy Argentína nyitott és versenyképes piac legalább két gazdasági szereplővel. Ennek alapján ezt az érvet el kell utasítani.

(28)

Az átváltási árfolyamok régiók közötti jelentős ingadozásának érvét nem támasztották alá. Ráadásul a helyszíni vizsgálat nem derített fel olyan elemet, amely a régiók között az árfolyamok torzítására utalna. Ennek alapján ezt az érvet is el kell utasítani.

(29)

Következésképpen az eredeti vizsgálathoz hasonlóan megállapítást nyert, hogy Argentína megfelelő analóg ország, ahonnan a rendes értéket meghatározzák.

(30)

Felvették a kapcsolatot a két ismert argentin vállalattal, de csak az egyik egyezett bele az együttműködésbe, a kérdőív kitöltésébe és az ellenőrző látogatásba. Számadatait felhasználták a rendes érték meghatározásához.

(31)

Az eredeti vizsgálat során piacgazdasági elbánásban részesülő két vállalat esetében a rendes értéket saját adataik alapján határozták meg. Az alaprendelet 2. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a borkősav független vásárlóknak való belföldi értékesítése a felülvizsgálati időszak alatt reprezentatív volt-e, vagyis hogy a belföldi felhasználásra szánt termék értékesítési mennyisége kiteszi-e az érintett termék e vállalatok által képviselt Unióba irányuló exportjának legalább 5 %-át.

(32)

Az egyik piacgazdasági elbánásban részesülő vállalatnak a rendes értéket számtanilag kellett képezni, mert belföldi értékesítésük nem volt elegendő ahhoz, hogy a (31) preambulumbekezdés szerint reprezentatív legyen. A rendes értéket ezért a vállalat előállítási összköltségei alapján számították ki, melyekhez hozzáadták a vállalat értékesítési, általános és adminisztratív költségeit, valamint a rendes kereskedelmi forgalomban történt belföldi értékesítés során elért nyereséget.

(33)

A másik piacgazdasági elbánásban részesülő vállalat esetében, mivel a belföldi értékesítés reprezentatív volt és rendes kereskedelemi forgalomban történt, a rendes értéket az exportáló országban lévő független vásárlók által fizetett árak alapján határozták meg.

(34)

Az eredeti vizsgálatban piacgazdasági elbánásban nem részesülő vállalatok esetében az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a rendes értéket az analóg országbeli együttműködő gyártótól kapott információk alapján állapították meg.

(35)

Ezért a független vásárlóknak történő belföldi értékesítést az analóg országban is értékelték az alaprendelet 2. cikkében meghatározott kritérium szerint. A Bizottság igazolta, hogy ezek az értékesítések megfelelő mennyiségben, a szokásos kereskedelmi forgalomban történtek, ezért fel lehet őket használni a piacgazdasági elbánásban nem részesülő vállalatok rendes értékének meghatározásához.

(36)

Az együttműködő exportáló gyártóknak az Unióba irányuló minden exportértékesítése közvetlenül független ügyfeleknek történt az Unióban. Az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerint az exportárat a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg.

(37)

Minden más kínai székhelyű gyártó exportárához a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban rendelkezésre álló importstatisztikákból vettek információkat.

(38)

A rendes értéket és az exportárat gyártelepi (ex-works) alapon hasonlították össze egymással.

(39)

Az együttműködő exportáló gyártók rendes értéke és exportára közötti tisztességes összehasonlítás érdekében és az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazítások formájában kellően figyelembe vették a szállítással, a biztosítással, adókkal és hitelköltségekkel kapcsolatos – az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló – bizonyos különbségeket.

(40)

Ahhoz, hogy az analóg országból származó gyártelepi rendes értéket és a (37) preambulumbekezdésben említett exportárat tisztességesen lehessen összehasonlítani, az ellenőrző látogatások során összegyűjtött adatok felhasználásával a CIF-exportárakat a gyártelepi árakhoz igazították.

(41)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözetet a súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár összehasonlítása alapján állapították meg.

(42)

Az eredeti vizsgálat során piacgazdasági elbánásban részesülő együttműködő exportáló gyártók esetében ez az összehasonlítás azt mutatta, hogy ezek a vállalatok továbbra is dömpinget folytattak, bár kissé alacsonyabb mértékben.

(43)

A kiszámított maradványvám jelentős szintű dömpinget mutatott, amely még az eredeti vizsgálat szintjénél is magasabb volt.

(44)

A vizsgálat azt a kérdést elemezte, hogy fennállt-e dömping a felülvizsgálati időszak alatt, valamint azt, hogy valószínű-e a dömping folytatódása.

(45)

Ebben az összefüggésben az alábbiakat elemezték: a Kínából érkező dömpingelt behozatalok mennyisége és árai, gyártási és szabad kapacitás Kínában, valamint az uniós piac és más harmadik piacok vonzereje.

(46)

A végleges intézkedések 2006. januári bevezetését követően a Kínából érkező dömpingelt behozatal mennyisége továbbra is nőtt: 2007-ben 3 034 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 3 649 tonnára, ami kb. 20 %-os növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan a Kínából származó dömpingelt behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 1,0 százalékponttal nőtt: 2007-ben 12,6 %-ról a felülvizsgálati időszakban 13,5 %-ra.

(47)

Ugyanebben az időszakban a Kínából érkező dömpingelt behozatal árai viszonylag stabilak maradtak, majd 2007 és 2008 között 12,6 %-kal növekedtek, ezután 2009-ben és a felülvizsgálati időszakban folyamatosan csökkentek, és ez utóbbi időszakban elérték a 2007-es szintet.

(48)

Ami Kína borkősavgyártási összkapacitását illeti, különböző nyilvános információforrások (10) azt mutatják, hogy a gyártási kapacitás jóval nagyobb, mint a kínai belföldi piac kereslete.

(49)

A becslések szerint a kínai gyártási összkapacitás 25 000 tonna, figyelembe véve a vizsgálat során a helyszínen szerzett információkat és a piackutatásokat (11). Ahhoz képest, hogy Kínában mekkora a rendelkezésre álló kapacitás, az 5 000 tonna becsült felhasználással a kínai piac kicsinek mondható.

(50)

Ezenkívül megbízható források szerint a kínai kapacitás a 25 000 tonnát is meghaladja. A két együttműködő kínai exportőr összkapacitása az eredeti vizsgálati időszak és a jelenlegi felülvizsgálati időszak adatait összehasonlítva több mint 200 %-kal emelkedett. A vonatkozó szabad kapacitás a felülvizsgálati időszakban az összkapacitás kb. 20 %-a volt.

(51)

Továbbá a fenti (48) preambulumbekezdésben említett jelentésekből szerzett és a nyilvánosan elérhető információk szerint 2007-ben legalább két új borkősavgyártó jött létre.

(52)

Ezek alapján egyértelmű, hogy a kínai kapacitás aránytalan a belföldi felhasználáshoz képest, ami alátámasztja, hogy a kínai gyártók egyértelműen arra kényszerülnek, hogy javítsák pozíciójukat az exportpiacokon.

(53)

Az együttműködő kínai vállalatoktól szerzett információk alapján a harmadik országok tekintetében megállapított árszintek összhangban állnak azokkal az árszintekkel, amelyeket az uniós piacon állapíthatnának meg. A fent említettek szerint a kínai belföldi piacon komoly gyártási kapacitástöbblet van, ami arra enged következtetni, hogy erőteljes és természetes az igény arra, hogy ennek a gyártási kapacitástöbbletnek a felhasználása érdekében alternatív piacokat keressenek.

(54)

A világ borkősav-felhasználásának 40 %-át kitevő uniós piac messze a legnagyobb a világon, és továbbra is növekedőben van (lásd a (60) preambulumbekezdést). A vizsgálat során szerzett információk alapján az is egyértelmű, hogy a kínai vállalatok komoly érdeklődést mutatnak az iránt, hogy a világ legnagyobb piacán jelen lehessenek, és megtartsák az uniós piacon szerzett jelentős piaci részesedésüket.

(55)

A fenti eredmények tekintetében az a következtetés vonható le, hogy Kínából származó behozatalok jelentős része továbbra is dömpingelt formában történik, és a dömping folytatódásának igen nagy a valószínűsége. A potenciális kínai szabad kapacitásból adódóan, ideértve a kínai piacon megjelent új gyártókat is, és mivel a vonzó árszinteket kínáló uniós piac a világ legnagyobb piaca, az a következtetés vonható le, hogy a dömpingellenes intézkedések megszűnése esetén a kínai exportőrök dömpingelt árakon valószínűleg tovább növelik exportjukat az Unióba.

(56)

A felülvizsgálati időszak alatt kilenc gyártó állított elő hasonló terméket az Unióban. Ebből a kilenc gyártóból hat teljes mértékben együttműködött a vizsgálat során, mintavételi űrlapokat nyújtott be, és kérte a mintába való felvételét. Erről a hat gyártóról megállapították, hogy a hasonló termék teljes uniós gyártásának jelentős hányadát, jelen esetben több mint 73 %-át képviseli. A (57) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a kilenc gyártó, amely a felülvizsgálati kérelemben rendelkezésre bocsátotta a kért adatokat, a továbbiakban az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében az „uniós gazdasági ágazat”.

(57)

A károkozás elemzése céljából a következő két szinten került sor kármutatók meghatározására:

(58)

A borkősav uniós piaca viszonylag kevés gyártóból áll, ezek javarészt Olaszországban és Spanyolországban működő kis- és középvállalkozások. Egy spanyolországi gyártó kivételével, amely csak borkősavat gyárt, az összes többi gyártó vertikálisan integrált, fő tevékenységük a borseprőből való alkohol-előállítás, amelynek a borkősav az egyik mellékterméke.

(59)

Az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített mennyiségek, a kínai exportadatbázis, az uniós piacra érkező behozatal volumenére vonatkozó Eurostat-adatok, a többi uniós gyártó esetében pedig a felülvizsgálati kérelmen alapuló számítások alapján határozták meg.

(60)

A borkősav uniós felhasználása 2007 és a felülvizsgálati időszak között 11 %-kal nőtt. A látható kereslet 2007 és 2009 között 15 %-kal csökkent. A felülvizsgálati időszak alatt azonban az uniós felhasználás elérte a 29 964 tonnát, ami az előző évhez képest jelentős, 26 százalékpontos növekedést jelent. Ez a növekedés a borkősav nagy árrugalmasságával magyarázható. Valójában amikor alacsonyak az árak – mint ahogyan az a felülvizsgálati időszakban is megfigyelhető volt –, a borkősavat más célokra, így egyéb vegyi nyersanyagok, pl. citromsav vagy almasav helyettesítésére is fel lehet használni, ezért nőtt meg az uniós összfelhasználás.

1.   táblázat

(61)

Az érintett termék Kínából az Unióba irányuló teljes importvolumene 45 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. A felülvizsgálati időszakban elérte a 8 495 tonnát, ami 28,4 %-os piaci részesedésnek felelt meg.

(62)

A kínai exportőröktől származó és az Unióba irányuló, dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó borkősav mennyisége 20 %-kal nőtt, és elérte a 3 649 tonnát a felülvizsgálati időszak alatt, ami 12,2 %-os piaci részesedésnek felel meg a figyelembe vett időszak elején tapasztalt 11,3 %-kal szemben. A behozatal fennmaradó része (4 846 tonna) egy 0 %-os kínai exportőrtől származik, amely a figyelembe vett időszak alatt szintén növelte részesedését az Unióba irányuló kínai exportból (+ 9 százalékponttal).

2.   táblázat

(63)

Az alábbi táblázat az intézkedések hatálya alá tartozó, Kínából származó behozatal uniós határparitáson számított átlagos CIF-árainak, valamint az uniós gazdasági ágazat vonatkozó értékesítési árainak alakulását mutatja.

3.   táblázat

(64)

Az intézkedések hatálya alá tartozó kínai kivitel átlagos értékesítési egységára a felülvizsgálati időszak alatt CIF-szinten 1 819 EUR/tonnát ért el, ami a figyelembe vett időszakban 20 %-os növekedést jelent.

(65)

Ami a borkősavnak a felülvizsgálati időszakban megfigyelhető uniós piaci értékesítési árát illeti, összehasonlították az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített borkősav, illetve a Kínából származó, az intézkedések hatálya alá tartozó import borkősav árát. Az uniós gazdasági ágazat vonatkozó értékesítési árai a független vevők esetében alkalmazott árak voltak, szükség esetén a gyártelepi árszintre kiigazítva, azaz nem tartalmazva az Unión belüli szállítási költségeket, és az engedmények és kedvezmények levonását követően. Ezeket az árakat összehasonlították az említett kínai exportáló gyártók kedvezménymentes értékesítési áraival, és szükség esetén hozzáigazították őket az uniós határparitáson számított CIF-árhoz a vámkezelési és a behozatal utáni költségekhez megfelelően hozzáigazítva. A felülvizsgálati időszak alatt az uniós súlyozott értékesítési ár 2 496 EUR/tonna volt.

(66)

A terméktípusonkénti összehasonlítás azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az intézkedések hatálya alá tartozó, Kínából származó importált érintett termékeket olyan áron értékesítették az Unióban, amely jelentősen, százalékban kifejezve 32,6 %-kal alákínálta az uniós gazdasági ágazat árait.

(67)

Az alábbi táblázat a figyelembe vett időszak alatt a más harmadik országokból származó behozatal alakulását mutatja volumen és piaci részesedés, valamint az átlagos importár szempontjából.

4.   táblázat

(68)

A borkősav más harmadik országokból az EU-ba irányuló behozatalának volumene a figyelembe vett időszakban 43 %-kal nőtt, és a felülvizsgálati időszakban elérte a 845 tonnát. Ennek a behozatalnak az árai viszonylag magasak, jóval meghaladják a Kínából származó termékek árait, és csak alig alacsonyabbak, mint az uniós gazdasági ágazat árainak átlagos szintje. Vélhetően azonban a más harmadik országokból származó behozatal elhanyagolható volt, ugyanis a felülvizsgálati időszak alatt csak 2,8 %-os piaci részesedést képviselt annak ellenére, hogy a figyelembe vett időszak végén százalékban kifejezve nagymértékű növekedést mutatott.

(69)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése szerint minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgáltak, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolhatott az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(70)

Tekintettel arra, hogy az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan a kárelemzés céljából mintavételt alkalmaztak, a kármutatókat két szinten állapították meg a fenti (57) preambulumbekezdésben említettek szerint.

(71)

2007 és a felülvizsgálati időszak között az uniós gyártás 5 %-kal növekedett. Az uniós gyártás konkrétan 2009 és a felülvizsgálati időszak között 19 százalékponttal emelkedett, elérve a kb. 30,5 ezer tonnát, ezt megelőzően, 2007 és 2009 között nagymértékben, 14 %-kal csökkent. A megnövekedett gyártási szintek lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára, hogy megfékezzék a gyártási költségek emelkedését, és kedvező hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazat általános nyereségességére.

5.   táblázat

(72)

Az uniós gyártók gyártási kapacitása a figyelembe vett időszakban 2 %-kal csökkent.

(73)

A kapacitáskihasználtság 2007-ben 63 %-os volt, és 2009-ben 56 %-ra csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban 68 %-ot ért el. A 2009-es alacsonyabb kihasználtsági arány a válság kedvezőtlen hatását tükrözte. A teljes kapacitáskihasználtság a figyelembe vett időszakban 8 %-kal növekedett, ami hozzájárult az állandó költségek további arányos csökkenéséhez.

6.   táblázat

(74)

Az uniós gyártók értékesítési volumene az uniós piaci független vevők tekintetében kismértékben, 1 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. A 2007 és 2008 közötti 11 %-os visszaesést követően 2009-ben további 9 %-kal csökkent, majd közel ugyanazt a szintet érte el a figyelembe vett időszak végén, mint az elején, vagyis változatos képet mutatott a 2008–2009-es gazdasági válság miatt.

7.   táblázat

(75)

A figyelembe vett időszak során az uniós gyártók piaci részesedése 7,3 százalékponttal csökkent, és a 2007-es 76,1 %-ról 68,8 %-ra esett vissza a felülvizsgálati időszak alatt. A piaci részesedés e csökkenése azt mutatja, hogy a felhasználás növekedése ellenére az uniós gazdasági ágazat értékesítései nem tudtak ugyanolyan ütemben előrehaladni a figyelembe vett időszakban, de valamelyest stabilak maradtak.

8.   táblázat

(76)

2007 és a felülvizsgálati időszak között az uniós fogyasztás 11 %-os növekedése ellenére az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az EU piacán stabil maradt; piaci részesedése 10 %-kal csökkent. Következésképpen az uniós gyártók nem voltak képesek kihasználni a piacnövekedés előnyeit.

(77)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 2007 és a felülvizsgálati időszak között 28 %-os csökkenést mutat. Konkrétan a foglalkoztatottak száma jelentősen, a 2007–2008-as 320-ról 2009-ben 280-ra, a felülvizsgálati időszak alatt pedig 230-ra csökkent. A 2009-es csökkenés a számos uniós gyártó részéről tett átszervezési erőfeszítéseket tükrözi.

9.   táblázat

(78)

Az uniós gazdasági ágazat munkaerejének termelékenysége – egy alkalmazott éves termelésében (tonna) mérve – a figyelembe vett időszakban 47 %-kal nőtt. Ez azt tükrözi, hogy a foglalkoztatottság 28 %-os csökkenésével párhuzamosan a gyártás 5 %-kal nőtt, ami az uniós gazdasági ágazat növekvő hatékonyságának a jele. Ez a tendencia különösen a felülvizsgálati időszakban nyilvánvaló, amikor a gyártás növekedett, míg a foglalkoztatási szint csökkent, a termelékenység pedig 48 %-kal magasabb volt, mint 2009-ben.

10.   táblázat

(79)

A mintába felvett gyártók uniós piaci független vevők felé felszámított átlagos éves értékesítési árai 2007 és 2009 között 8 %-kal nőttek, de a figyelembe vett időszak alatt 6 %-kal csökkentek, ugyanis a felülvizsgálati időszak alatt az átlagos értékesítési ár 2 496 EUR/tonna volt, szemben a 2007-es tonnánkénti 2 667 EUR-val. A borseprőből gyártott és a borkősav gyártási összköltségének 66 %-át kitevő kalcium-tartarát mennyisége a betakarított borszőlő minősége szerint változik. A kedvező vagy kedvezőtlen éghajlati viszonyok tehát kihatnak a kalcium-tartarát teljes kínálatára, ami pedig befolyásolja az átlagos éves értékesítési árakat. Meg kell jegyezni, hogy a borszőlő betakarítását illetően 2007 és 2008 nem volt kedvező év, ami a gyártási időszak után a nyersanyagok és értékesítési árak növekedéséhez vezetett (mivel szezonális termékről van szó, a hatás csak hónapokkal a betakarítás után tapasztalható). Ezzel szemben 2009 jó év volt, ezért a felülvizsgálati időszak alatt az átlagos éves értékesítési árak az előző évhez képest 14 %-kal alacsonyabbak voltak.

11.   táblázat

(80)

Az ebben a vizsgálatban megállapított dömping szintje miatt nem történt meg az előző dömping utáni teljes helyreállás, és megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is érzékenyen reagál az uniós piacon megjelenő bármilyen dömpingelt behozatalra. Megjegyzendő, hogy az eredeti vizsgálatban a piacgazdasági elbánásban részesített két együttműködő kínai gyártó esetében 4,7 %, illetve 10,1 %-os dömpingkülönbözetet állapítottak meg. Az összes többi vállalat dömpingkülönbözete 34,9 %. Ezenkívül a (7) preambulumbekezdésben említettek szerint dömpingellenes eljárást indítottak egy kínai exportáló gyártó, a Hangzhou Bioking ellen, amely nem tartozik az intézkedések hatálya alá; nem zárható ki, hogy ez az exportáló gyártó dömpinget folytat. A fenti (48)–(54) preambulumbekezdésben leírtak szerint továbbá valószínűsítették a dömping folytatódását, elsősorban a rendelkezésre álló kínai gyártási többletkapacitás és a kínai belföldi piac viszonylagos kis mérete miatt. A Kínából származó korábbi dömpingelt behozatal okozta helyzetből való kilábalást illetően fontos megjegyezni, hogy a végleges intézkedések 2006. januári meghozatalát követően a Kínából származó, intézkedések hatálya alá tartozó behozatal tovább nőtt, mint ahogy a fenti (46) preambulumbekezdés említi. Ezért nem történt meg az előző dömping utáni helyreállás, és megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is érzékenyen reagál az uniós piacon megjelenő bármilyen dömpingelt behozatalra.

(81)

A készletek mennyisége a figyelembe vett időszakban stabil maradt, csak kis mértékben, 2 %-kal emelkedett. E mennyiség konkrétan nagymértékben, 65 %-kal emelkedett 2008-ban a (74) preambulumbekezdésben említett értékesítések alakulásának következtében. 2008 és a felülvizsgálati időszak között a készletek mennyisége csökkent, mivel a független feleknek történő értékesítések ugyanebben az időszakban nőttek.

12.   táblázat

(82)

Az átlagos munkaerőköltség a mintában részt vevő gyártók – különösen a betanított munkások esetében tapasztalt – munkaerőköltség-csökkentési törekvései ellenére a figyelembe vett időszak alatt 19 %-kal nőtt, mint ahogyan a (77) preambulumbekezdésben említett általános munkaerő-csökkentés tükrözi.

13.   táblázat

(83)

A figyelembe vett időszakban a hasonló termék mintába felvett gyártóinak az uniós piac független vevői esetében megvalósított értékesítéseinek a nyereségessége a nettó értékesítések százalékában kifejezve több mint 6 százalékponttal nőtt. Pontosabban a mintába felvett gyártók nyeresége 2007 és 2008 között 3,7 százalékponttal 7,7 %-os szintre csökkent, és ezzel az elérendő haszonkulcs alatt maradt, majd 2009-ben és a felülvizsgálati időszakban 17,6 %-ra nőtt.

(84)

A beruházások megtérülése mint a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség nagy vonalakban a nyereségességi tendenciát követte. A 2007-es 36,4 %-os szintről 2008-ban 21,9 %-ra csökkent. 2009-ben 44,4 %-ra nőtt, majd a felülvizsgálati időszakban tovább emelkedett, elérve a 142,9 %-ot. Összességében a beruházások megtérülése a figyelembe vett időszakban igen pozitív maradt.

14.   táblázat

(85)

A működési tevékenységekből származó nettó pénzforgalom 2007-ben pozitív volt, 4,6 millió EUR értékben. 2008-ban ez az érték 1,8 millió EUR-ra csökkent, majd a figyelembe vett időszak végéig jelentősen javult, és a felülvizsgálati időszakban 6,8 millió EUR-s szintet ért el. A pénzforgalom összességében a figyelembe vett időszakban állandóan pozitív volt.

(86)

Nem volt jele annak, hogy a tőkebevonás terén az uniós gazdasági ágazatnak nehézségei lettek volna, főként mivel a mintába felvett gyártók legnagyobb része integrált vállalat (lásd az (58) preambulumbekezdést).

15.   táblázat

(87)

A mintába felvett gyártóknak a hasonló termék gyártása terén megvalósított éves beruházásai 2007 és a felülvizsgálati időszak között 23 %-kal csökkentek. E beruházások konkrétan 5 %-kal nőttek 2007 és 2008 között, és 2009-ben további 32 százalékpontos növekedést mutattak. A beruházások 2009 és a felülvizsgálati időszak között tapasztalt erőteljes csökkenése (– 60 százalékpont) részben azzal magyarázható, hogy a vizsgált vállalatok a figyelembe vett időszak alatt már elérték a tervezett szükséges fő beruházásokat.

16.   táblázat

(88)

A makrogazdasági adatok elemzése rámutat arra, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban növelte gyártását és értékesítését. Bár a tapasztalt növekedés önmagában nem volt jelentős, mégis a 2007 és a felülvizsgálati időszak közötti keresletnövekedés összefüggésében kell vizsgálni; ennek hatására az uniós gyártók piaci részesedése 7,3 százalékponttal, 68,8 %-ra esett vissza.

(89)

Ugyanakkor a vonatkozó mikroökonómiai mutatók szerint az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete javult. A felülvizsgálati időszakban a nyereségesség és a beruházások megtérülése pozitív maradt, csakúgy, mint a pénzforgalom.

(90)

A fentiek figyelembevételével megállapítást nyer, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdése értelmében. Mindenesetre azt, hogy a felülvizsgálati időszakban összességében nem történt jelentős kár, más fontos kármutatók tekintetében kell mérlegelni, amelyek a figyelembe vett időszakban kedvezőtlenül alakultak, különösen az értékesítési árak, a piaci részesedés csökkenése és a foglalkoztatás szempontjából. Ezért az uniós gazdasági ágazat helyzete még mindig érzékenynek tekintendő, és bizonyos szempontok tekintetében még messze áll attól a szinttől, ahol várhatóan lehetne akkor, ha az eredeti vizsgálatban megállapított kárból már teljesen felépült volna.

(91)

A (48)–(52) preambulumbekezdésben megállapítottaknak megfelelően a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, és egyértelmű potenciál rejlik bennük arra, hogy az uniós piacra irányuló behozatal mennyiségét növeljék, ideértve az export más piacokról történő átirányítását is.

(92)

Az Unióba szánt borkősav CIF-exportárai, amelyeket a jelenleg az intézkedések hatálya alatt álló kínai exportőrök alkalmaznak, sokkal alacsonyabbak, mint a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat árai; az áralákínálás típusonként 32,6 %-ot tett ki.

(93)

A borkősav felülvizsgálati időszakot követően a világ többi részére irányuló kínai kiviteleinek (12) elemzése azt mutatja, hogy e kivitelek mennyisége jelentősen csökkent, 10 862 tonnáról (felülvizsgálati időszak) 8 118 tonnára (2011. július) (– 25 %). A többi piacra irányuló kínai exportmennyiség ezen 2 744 tonnás csökkenése az Unió piacára további kínai exportbeáramlást eredményezhet.

(94)

Figyelembe véve a Kínában fennálló szabad kapacitást és az uniós piac vonzerejét, a kínai exportőrök minden valószínűség szerint megpróbálják növelni piaci részesedésüket az Unióban, ezáltal jelentős kárt okozva az uniós gazdasági ágazatnak. Ennek következtében a Kínából származó borkősav-behozatalra vonatkozó dömpingellenes vámok hiányában a Kínából származó dömpingelt behozatal bármilyen megnövekedett mennyisége még nagyobb nyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat áraira, és jelentős kárt okozna.

(95)

A (79) preambulumbekezdésben említettek szerint az éghajlati/betakarítási körülmények kihatnak az uniós gazdasági ágazat általános pénzügyi helyzetére. Emlékeztetőül a borkősav, amelyet a bortermelők is használnak, a borkészítés melléktermékeként vagy pedig – mint ahogyan a kínai exportőrök esetében is – kémiai szintézissel, petrolkémiai vagy szénvegyületekből, pl. benzolból nyerhető ki.

(96)

Ezért azt is meg kell jegyezni, hogy szintetikus gyártási módszereik miatt a kínai gyártás mennyiségére vonatkozóan nincsenek számottevő korlátozások, ellentétben az uniós gazdasági ágazat gyártóival, amelyek természetes nyersanyagokat (borseprőt) használnak.

(97)

Mivel az uniós gazdasági ágazat nyereségessége részben az éghajlati viszonyokon múlik, úgy tűnik, hogy a felülvizsgálati időszakban elért jó nyereségesség nem tekinthető tartósnak. Valójában még a figyelembe vett időszakban sem volt mindig képes az uniós gazdasági ágazat elérni a 8 %-os elérendő haszonkulcsot. A felülvizsgálati időszak utáni hat hónapban továbbá az uniós gazdasági ágazat nyereségessége már jelentősen, kb. 3 %-ra csökkent, és a gazdasági ágazat ismét érzékeny helyzetbe került.

(98)

Ennek alapján az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint növelné a Kínából származó dömpingelt kivitelt, ami leszorítaná az uniós gazdasági ágazat árait, és rontaná az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetét. Ezért az a következtetés vonható le, hogy a Kína elleni intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megismétlődéséhez vezetne.

(99)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kína elleni dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. A Bizottság az uniós érdeket az összes érintett érdek értékelése alapján határozta meg. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

(100)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban az intézkedések elfogadása nem minősült az Unió érdekeivel ellentétesnek. Továbbá az, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, tehát egy olyan helyzet elemzése, amelyben dömpingellenes intézkedések vannak hatályban, lehetővé tette, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleges indokolatlanul hátrányos hatását is értékeljék.

(101)

Ennek alapján megvizsgálták, hogy a káros dömping várható megismétlődésére vonatkozó következtetések ellenére létezik-e olyan kényszerítő ok, amely alapján arra lehet következtetni, hogy ebben a konkrét esetben a Kínából származó behozatal elleni intézkedések fenntartása ellentétes az uniós érdekkel.

(102)

Az uniós gazdasági ágazat alapvetően életképes iparágnak bizonyult. Ezt alátámasztották a figyelembe vett időszak alatt tapasztalt kedvező gazdasági fejlemények, amelyek részben a szerkezetátalakítási törekvéseknek és a meglévő intézkedéseknek köszönhetőek. Pontosabban az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban javította árstruktúráját, nyereségességét és gyártási mennyiségét.

(103)

Várható tehát, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is ki tudja használni a fenntartandó intézkedéseket. Amennyiben nem maradnak fenn a Kínából származó behozatal elleni intézkedések, az uniós gazdasági ágazat valószínűleg ismét jelentős kárt szenved a Kínából érkező dömpingelt behozatal nagy mennyisége miatt, ami komolyan rontaná pénzügyi helyzetét. A nagy mennyiségű káros dömpingnek valóban nagy a valószínűsége, amit az uniós gazdasági ágazat nem tudna elviselni. Az uniós gazdasági ágazatnak ezért továbbra is előnyére válna a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása.

(104)

Ennek megfelelően megállapítást nyer, hogy a Kína elleni dömpingellenes intézkedések fenntartása egyértelműen az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(105)

Emlékeztetni kell arra, hogy az előző vizsgálatban úgy találták, hogy az intézkedések bevezetésének hatása nem lesz jelentős. A jelenlegi vizsgálatban egy kereskedő/importőr sem működött együtt. Figyelembe véve, hogy nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely szerint a hatályos intézkedések jelentős hatást gyakorolnának az importőrökre, az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések fenntartása nem hat majd jelentősen az uniós importőrökre.

(106)

A borkősavat élelmiszer- és ital-adalékanyagként elsősorban a bor- és élelmiszeriparban, továbbá az építőiparban, a gipszkészítési folyamatok lassítására használják.

(107)

A vizsgálat során minden ismert felhasználóval felvették a kapcsolatot.

(108)

Az építőiparban egy felhasználó sem működött együtt. Az eredeti vizsgálatban megállapítottak szerint a gipsztermékekhez felhasznált borkősav azok költségeinek kevesebb mint 2 %-át teszi ki. Ezért az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések fenntartása elhanyagolható hatást gyakorolna az építőipar költségeire és versenyhelyzetére.

(109)

Az élelmiszeripar két fő importőre/felhasználója maximálisan együttműködött az eljárásban. Megállapítható, hogy mindkét vállalat nyereséges, ideértve azokat a termékeket is, amelyekhez az érintett terméket nyersanyagként használják fel. Az érintett terméket felhasználó, előállított termékek értékesítése teljes áruforgalmuknak csak kis százalékát tette ki. Ezért az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések fenntartása nem lenne kedvezőtlen hatással az élelmiszeripar felhasználói számára. Ráadásul ezeknek a felhasználóknak igen fontos volt, hogy az érintett termék tekintetében több ellátási forrás álljon rendelkezésre.

(110)

Valamennyi fent említett tényezőt figyelembe véve az a következtetés vonható le, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartásával szemben nem állnak fenn kényszerítő okok.

(111)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések fenntartását szándékozza javasolni.

(112)

Az egyik építőipari felhasználó azt állította, hogy a hatályos intézkedések meghosszabbítása hiányt okozna az érintett termékből, növelné a vállalat gyártási költségeit, ezáltal végtermékei drágulásához vezetne. Az állítások igazolására nem nyújtottak be bizonyítékokat. Ezért az állítások indoklásának, valamint az építőipari felhasználók együttműködésének a hiánya miatt nem lehetett igazolni ezeket az állításokat.

(113)

A vizsgálatban együttműködő két élelmiszer-ipari felhasználó azt állította, hogy az intézkedések fenntartásának az élelmiszeriparral gyakorolt hatását nem vették eléggé figyelembe, és az egyik meghallgatást is kért a meghallgatási tisztviselőnél.

(114)

A meghallgatás alatt ez a felhasználó nem ellenkezett azzal a következtetéssel, hogy az intézkedések fenntartása összességében nem befolyásolná kedvezőtlenül a vállalat egészének a nyereségességét, de azt állította, hogy az érintett termék felhasználásával készülő termékcsoport nyereségességére gyakorolt hatás – amely termékcsoport a teljes áruforgalomnak csak kis százalékát teszi ki – szerinte jelentős lenne. Azt is állította, hogy a borkősav belföldi árai a felülvizsgálati időszak után jelentősen nőttek, és ezek az árszintek ismét számottevően csökkentenék a termékükkel megvalósítható nyereségességet. A felhasználó azonban nem tagadta, hogy az áremelkedés a nyersanyag uniós piacon tapasztalható hiányának a következménye volt; ennek szintje a szőlőbetakarítástól függően igen hullámzó, ezért nem tekinthető sem tartósnak, és az sem igaz, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések miatt alakult ki.

(115)

A másik együttműködő felhasználó a vizsgálati csoport előtti meghallgatás során hasonló érvekkel az intézkedések meghosszabbítása ellen foglalt állást. Ezeket az érveket ezért hasonlóképpen elutasították (lásd az előző preambulumbekezdést).

(116)

Az egyik együttműködő kínai exportáló gyártó szerint az uniós gazdasági ágazatot már nem kell érzékenynek tekinteni, az uniós gazdasági ágazat helyzete alapvetően az éghajlati viszonyokkal hozhatók szoros összefüggésbe, ebből adódóan az intézkedések fenntartása ellen foglalt állást. Ezeket az állításokat nem támasztották alá bizonyítékokkal, ezért nem voltak elfogadhatók. Ráadásul nem olyan jellegűek voltak, amelyek megváltoztatnák az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó megállapításokat.

(117)

Végül az uniós gazdasági ágazat, tekintettel a figyelembe vett időszak alatti nyereségességi adataira, igazolta, hogy az egyetlen francia gyártó vállalat 2008 közepén történő bezárása rövid távon csökkentette a belföldi piacon rendelkezésre álló érintett termék mennyiségét, azaz ideiglenesen megemelte az értékesítési árakat, és ennek megfelelően csökkentette nyereségességét. Az uniós gazdasági ágazat szerint ilyen körülmények között ezek a változások semmi esetre sem tekinthetők tartósnak. Az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó megállapítások ezért változatlanok maradtak.

(118)

Összefoglalva, miután minden olyan megjegyzést figyelembe vettek, amelyeket azután nyújtották be, hogy a vizsgálatok következtetéseiről az érdekelt feleket értesítették, úgy vélték, hogy egyik megjegyzés sem volt olyan jellegű, hogy megváltoztatná a vizsgálat alatt levont következtetéseket.

(119)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Kínából származó borkősav behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket további öt évig fenn kell tartani,