27.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 378/72

(1)

Az Európai Unió alapjogi chartájának (3) („a Charta”) 1. cikke kimondja az emberi méltóság sérthetetlenségét és előírja, hogy azt tiszteletben kell tartani és védelmezni kell. A Charta 24. cikke megállapítja, hogy a gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, valamint hogy a hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie.

(2)

Az Európai Unió politikai tevékenységének arra kell irányulnia, hogy megakadályozza az emberi méltóság tiszteletben tartása elvének bármilyen formában megvalósuló megsértését.

(3)

Az audiovizuális és információs szolgáltatások tartalmára vonatkozó jogi eszközöket kell elfogadni uniós szinten a kiskorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlődése védelmében, valamint annak megakadályozására, hogy a kiskorúak a számukra nem megfelelő, felnőtteknek szóló műsorokhoz hozzáférjenek.

(4)

Az új információs és kommunikációs technológiák folyamatos fejlődésével sürgőssé válik, hogy a Közösség az állampolgárok érdekeinek teljes és megfelelő védelmét nyújtsa e téren egyrészről az információs szolgáltatások szabad közvetítésének és szabad rendelkezésre bocsátásának garantálásával, másrészről pedig annak biztosításával, hogy azok tartalma jogszerű, tiszteletben tartja az emberi méltóság elvét és nem hat károsan a kiskorúak általános fejlődésére.

(5)

A Közösség már fellépett az audiovizuális és információs szolgáltatások területén annak érdekében, hogy megteremtse a televíziós műsorok és más információs szolgáltatások szabad mozgásának szükséges feltételeit, tiszteletben tartva a szabad verseny és a véleménynyilvánítás, valamint a tájékoztatás szabadságának alapelveit, de határozottabban kell e területen cselekednie, hogy olyan intézkedéseket fogadjon el, amelyek védik a fogyasztókat a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésre való izgatás ellen, illetve amelyek küzdenek az ilyen megkülönböztetés ellen. Az ilyen cselekvéseknek egyensúlyt kell teremteniük a személyhez fűződő jogok védelme és a véleménynyilvánítás szabadsága között, különös tekintettel a tagállamok felelősségére a gyűlöletkeltés vagy a megkülönböztetésre izgatás fogalmának nemzeti jogszabályaik és erkölcsi értékeik szerinti meghatározása során.

(6)

A kiskorúak és az emberi méltóság összehasonlítható, hatékony védelmének megvalósítását célzó nemzeti keretek ösztönzése által az európai audiovizuális és információs szolgáltatási ipar versenyképességének javításáról szóló, 1998. szeptember 24-i 98/560/EK tanácsi ajánlás (4) az első közösségi szintű jogi eszköz, amely az (5) preambulumbekezdésében szól a kiskorúak és az emberi méltóság védelmének kérdéseiről a nyilvánosság számára bármilyen hordozó eszközön közvetített audiovizuális és információs szolgáltatással összefüggésben. A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelv (5) („a határok nélküli televíziózásról szóló irányelv”) 22. cikke a televíziós műsorszolgáltató tevékenységekkel kapcsolatosan kifejezetten rendelkezett a kiskorúak és az emberi méltóság védelmének kérdéséről.

(7)

Ajánlott, hogy a Tanács és a Bizottság a harmadik országokkal fennálló partnerségi megállapodások és együttműködési programok felülvizsgálatakor, illetve azok tárgyalásakor vagy megkötésekor különös figyelmet fordítson ezen ajánlás végrehajtására, tekintetbe véve az audiovizuális tartalmat előállítók és terjesztők, illetve az ilyen tartalmat és internet-hozzáférést szolgáltatók globális jellegét.

(8)

A 276/1999/EK határozatban (6) az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az internet biztonságosabb használatát a világhálón található tiltott és káros tartalom ellen folytatott harccal elősegítő többéves közösségi cselekvési tervet (a „biztonságosabb internet cselekvési terv”).

(9)

Az 1151/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (7) a „biztonságosabb internet cselekvési terv” időbeli hatályát két évvel meghosszabbította, és tárgyi hatályát úgy módosította, hogy abba belefoglalta az érintett nemzeti szintű szereplőkkel való információcserét és koordinációt elősegítő intézkedéseket, valamint a csatlakozó országok számára hozott különös rendelkezéseket.

(10)

A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) pontosít néhány jogi fogalmat és összehangol meghatározott szempontokat annak érdekében, hogy lehetővé tegye az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások számára a belső piac elveinek teljes körű hasznosítását. A 2000/31/EK irányelv számos rendelkezése ugyancsak kapcsolódik a kiskorúak és az emberi méltóság védelméhez, különösen a 16. cikk (1) bekezdésének e) pontja, amelynek értelmében a tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönözniük kell a kiskorúak és az emberi méltóság védelmére vonatkozó magatartási kódexek kidolgozását.

(11)

Az új technológiák és a média területén bekövetkezett innováció révén változó médiapaletta szükségessé teszi, hogy ne csupán a gyermekek, de a szülők, a tanárok és a nevelők is megtanulják az audiovizuális és on-line információs szolgáltatások hatékony használatát.

(12)

Egészét tekintve az audiovizuális ágazat önszabályozása hatékony kiegészítő eszköznek bizonyul, de nem elégséges a kiskorúak védelmére a káros tartalmú üzenetekkel szemben. A véleménynyilvánítási szabadságon és az állampolgári jogok tiszteletén nyugvó európai audiovizuális térség kialakítása a nemzeti és európai jogalkotók, a szabályozó hatóságok, az iparágak, az egyesületek, az állampolgárok és a civil társadalom folyamatos párbeszédén kell, hogy alapuljon.

(13)

A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 1997. június 30-i 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) nyilvános konzultációja során javaslat született arra vonatkozólag, hogy a médiaismeretek szerepeljenek a 98/560/EK ajánlás által lefedett tárgykörök között.

(14)

A Bizottság ösztönzi az együttműködést, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét a jelenlegi ön- és együttszabályozó szervek között, amelyek – a közvetítés módjától függetlenül – az audiovizuális tartalom minősítésével vagy besorolásával foglalkoznak azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék minden felhasználó, de különösen a szülők, a tanárok és a nevelők számára, hogy jelenthessék a tiltott tartalmat és értékelhessék az audiovizuális és on-line információs szolgáltatások tartalmát, illetve azt a jogszerű tartalmat is, amely káros lehet a kiskorúak testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére.

(15)

Amint azt a 97/36/EK irányelvvel kapcsolatos nyilvános konzultáció alkalmával javasolták, helyénvaló a válaszadás jogát vagy az azzal egyenértékű jogorvoslatokhoz való jogot az on-line médiában alkalmazni, figyelembe véve a kérdéses médium és a szolgáltatás sajátos jellemzőit.

(16)

A nők és a férfiak médiában és reklámokban való ábrázolásáról szóló, 1995. október 5-i tanácsi állásfoglalás (10) felhívja a tagállamokat és a Bizottságot megfelelő intézkedések meghozatalára a férfiak és nők társadalombeli készségei és tehetsége sokrétű és valós ábrázolásának előmozdítása érdekében.

(17)

A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló irányelvre irányuló javaslata előterjesztésekor a Bizottság megjegyezte, hogy a nemek médiában, illetve reklámokban történő ábrázolása fontos kérdéseket vet fel a férfiak és nők méltóságának védelmével kapcsolatban, ugyanakkor a többi alapvető jog fényében, beleértve a média szabadságát és pluralizmusát, arra a következtetésre jutott, hogy e kérdéseket nem lenne helyénvaló az említett javaslatban megválaszolni, de további megfontolás tárgyává kell tenni azokat.

(18)

Az audiovizuális és on-line információs szolgáltatási ipart ösztönözni kell a tagállamok szintjén a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés bármilyen formájának – a véleménynyilvánítási és sajtószabadság megsértése nélkül történő – elkerülésére és az az ellen folytatott küzdelemre ezekben a médiumokban és minden reklámban, beleértve a reklámozás új technikáit is.

(19)

Ezen ajánlás kiterjed az új technológiai fejlesztésekre, és kiegészíti a 98/560/EK ajánlást. Ezen ajánlás hatálya a technológiai haladás fényében kiterjed az audiovizuális és on-line információs szolgáltatásokra, amelyekhez a nyilvánosság helyhez kötött vagy mobil elektronikus hálózatokon fér hozzá.

(20)

Ezen ajánlás nem akadályozza a tagállamokat a véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatos alkotmányos előírásaik és más jogszabályaik vagy jogi gyakorlataik alkalmazásában,

1.

Fontolják meg, hogy a hazai jogukba vagy gyakorlatukba az on-line médiával kapcsolatos válaszadás jogára vagy azzal egyenértékű jogorvoslathoz való jogra vonatkozó intézkedéseket vezetnek be, kellő tekintettel hazai és alkotmányos jogszabályi rendelkezéseikre, és azon lehetőség sérelme nélkül, hogy annak módját az egyes médiumtípusok sajátosságaihoz igazítsák.

2.

A technológiai fejlesztések megkezdésének ösztönzése érdekében a műsorszóró szolgáltatásokra vonatkozó meglévő jogi és egyéb intézkedések mellett és azokkal összhangban, az érintett felekkel szoros együttműködésben segítsék elő azokat az alábbi cselekvéseket:

A médiaismeretekkel kapcsolatos lehetséges cselekvésekre vonatkozó példákat a II. melléklet tartalmazza.

3.

A szakemberek, közvetítők és az internethez hasonló új kommunikációs médiumokat használók felelősségteljes magatartását mozdítsák elő a következő eszközökkel:

4.

A kiskorúakra káros, jogellenes internetes tevékenységek elleni küzdelmet szolgáló, valamint az internetet sokkal biztonságosabb médiummá tevő intézkedések ösztönzése; megfontolhatók többek között a következő intézkedések:

1.

Dolgozzanak ki a kiskorúak érdekeit szolgáló pozitív intézkedéseket, beleértve az audiovizuális és on-line információs szolgáltatásokhoz való szélesebb körű hozzáférés megkönnyítését és az esetlegesen káros tartalom egyidejű kiszűrését, például szűrőrendszerek révén. Ilyen intézkedés lehet a harmonizáció a tagállamok szabályozó, önszabályozó és együttszabályozó szerveinek együttműködésén, valamint az olyan kérdésekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok átadásán keresztül, mint a közös leíró jelzések vagy a korhatár-besorolási kategóriák, illetve korhatárra és/vagy a tartalomra vonatkozó, az adott besorolási kategória ajánlásához vezető szempontokat jelölő figyelmeztető üzenetek, amelyek segítenék a felhasználókat az audiovizuális és on-line információs szolgáltatások tartalmának megítélésében. Ez például a III. mellékletben bemutatott lehetséges cselekvések révén valósulhat meg.

2.

Vizsgálják meg olyan szűrők létrehozásának lehetőségét, amelyek megakadályozzák az emberi méltóságot sértő információk interneten történő terjesztését.

3.

Dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, amelyek fokozzák az interneten terjesztett anyagok tartalomminősítő rendszerének használatát.

4.

Fontoljanak meg hatékony eszközöket az audiovizuális és on-line információs szolgáltatások terén a nemen, fajon vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés bármilyen formájának elkerülésére és az az elleni küzdelemre, valamint a férfiak és nők társadalombeli készségei és tehetsége sokrétű és valós ábrázolásának előmozdítására.

1.

Szándékában áll előmozdítani az internet és az on-line technológiák biztonságos használatára vonatkozó a 2005-2008-as többéves közösségi programmal kapcsolatosan az állampolgárokat Európa-szerte megcélzó, minden kommunikációs eszközt felhasználó tájékoztató cselekvéseket, amelyek célja a nyilvánosság tájékoztatása az internet előnyeiről és esetleges kockázatairól, felelősségteljes és biztonságos használatáról, a panasztétel módjáról, valamint a szülői felügyelet gyakorlásáról. Egyedi kampányok folytathatók egyes célcsoportok, így iskolák, szülői egyesületek és felhasználók tekintetében.

2.

Szándékában áll felmérni egy európai ingyenes telefonszám bevezetésének vagy egy létező szolgáltatás kiterjesztésének lehetőségét az internethasználóknak való segítségnyújtás céljából azáltal, hogy a rendelkezésre álló panasztételi mechanizmusokhoz és információforráshoz irányítja őket, illetve tájékoztatja a szülőket a szűrőszoftverek hatékonyságáról.

3.

Szándékában áll felmérni egy általános, a kiskorúakat és jogaikat tiszteletben tartó, felügyelt honlapoknak fenntartott második szintű domainnév (pl. .KID.eu) létrehozása támogatásának lehetőségét.

4.

Továbbra is építő jellegű és folyamatos párbeszédet tart fenn a tartalomszolgáltató szervezetekkel, a fogyasztói szervezetekkel és minden érintett féllel.

5.

Szándékában áll megkönnyíteni és támogatni az önszabályozó szervek hálózatba tömörülését és a közöttük megvalósuló tapasztalatcserét, valamint felmérni a magatartási kódexek és az önszabályozáson alapuló megközelítések hatékonyságát a kiskorúak lehető legmagasabb szintű védelmének biztosítása érdekében.

6.

Szándékában áll a tagállamok által nyújtott tájékoztatás alapján jelentést benyújtani az Európai Parlament és a Tanács részére az ezen ajánlásban foglalt intézkedések végrehajtásáról és hatékonyságáról, valamint szükség esetén felül kívánja vizsgálni ezt az ajánlást.