2.8.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/3

(1)

Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) előírja a közösségi intézményeknek a tagállamokra alkalmazandó irányelvekben foglalt szabályok betartását a saját beszerzéseik során. Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) módosította ezeket a szabályokat. Ezért a 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletbe (3) – amely alapvetően a 92/50/EGK tanácsi irányelv (4) szabályait ülteti át az intézmények belső pénzügyi szabályzatába – be kell vezetni a 2004/18/EK irányelvben foglalt módosításokat, amennyiben azok helytállóak.

(2)

Az említett módosítások különösen az elektronikus beszerzés új lehetőségeit érintik, beleértve az új dinamikus beszerzési rendszert a gyakori beszerzések számára, valamint a versenypárbeszéd eljárását, a titkosnak nyilvánított szerződések esetében követendő szabályokat, keretszerződések – melyeket a közösségi költségvetés végrehajtásának összefüggésében gyakorlati okokból továbbra is keretszerződésekként célszerű azonosítani – alkalmazását, amelyek lehetővé teszik a keretszerződésben részt vevő felek versenyeztetését az egyedi szerződések odaítélése során és végül az ajánlatok értékelése során a társadalmi és környezetvédelmi dimenzió nagyobb mértékű érvényesülését. A Kereskedelmi Világszervezetben kötött megállapodás hatálya alá nem tartozó szolgáltatásnyújtási szerződések esetében alkalmazandó küszöbértékeket újra megállapították. A 2004/18/EK irányelv ezen túlmenően összehangolja a három nagy kategóriába tartozó szerződések esetében alkalmazandó rendelkezéseket, a közzététel, a műszaki előírások vagy a szerződés értékének kiszámítása tekintetében.

(3)

Az előfinanszírozás kamatainak meghatározására vonatkozó rendelkezések túl korlátozónak bizonyultak. Ezért engedélyezni kell, hogy e kamatokat valamennyi számviteli módszerrel meghatározhassák.

(4)

A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 31. cikke meghatározza a költségvetési rendelet 49. cikke értelmében vett alapjogi aktusok listáját, de nem tartalmazza a Tanácsnak a közös kül- és biztonságpolitika terén rendelkezésre álló jogi eszközeinek teljes skáláját. Ezért e listát ki kell egészíteni a nemzetközi megállapodások megkötésével, valamint a válsághelyzetek megválaszolására hozott sürgősségi és korlátozott időtartamú fellépésekkel kapcsolatos határozatokkal.

(5)

Elő kell írni továbbá az intézmények által saját számlájuk terhére odaítélt szerződésekből kizárt pályázók és ajánlattevők tájékoztatásának eljárását. E tájékoztatásnak a szerződés aláírása előtt kell megtörténnie, hogy a sikertelen pályázók és ajánlattevők megtudhassák pályázatuk vagy ajánlatuk elutasításának okait. Ilyen tájékoztatási eljárás bevezetése olyan kötelezettségnek vetné alá az intézményeket, mint amilyet a Bíróság a tagállamokra kiszabott.

(6)

Ezen túlmenően a tapasztalat azt mutatja, hogy az alacsony összegű közbeszerzési eljárások esetében jelenleg előírt kötelezettségek, valamint a még a 2004/18/EK irányelvben előírtaknál is több megszorítást tartalmazó, a jogi szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségek a gyakorlatban túlságosan nehézkesnek bizonyultak. Ezért a fenti kötelezettségeket rugalmasabbá kell tenni, különösen a közzététel és – az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatfelmérése függvényében – a csatolandó bizonylatok tekintetében. Ez utóbbi esetben az ajánlatkérőnek mindig tudnia kell indokolni választását.

(7)

A postai ágazat liberalizációját követően meg kell szüntetni a történelmileg fennálló megkülönböztetést az ajánlott küldemények és a futárszolgálat által továbbított küldemények között, mivel mindkét esetben az ajánlatok feladásának tekintetében hiteles igazolásnak minősülő kézbesítési igazolást adnak.

(8)

A közösségi intézményeknek be kell tartaniuk a közös közbeszerzési szójegyzékről (CPV) szóló, 2002. november 5-i 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) előírt szószedetet.

(9)

A támogatások tekintetében a munkaprogram elfogadására kitűzött január 31-i dátum rendkívül szigorú, majdhogynem betarthatatlan előírás, különösen a későn elfogadott alap jogi aktusok vagy kísérleti projektek esetében, illetve a bizottságok eljárásai miatt. Javasolt tehát ezt a határidőt rugalmasabbá tenni, megőrizve mindemellett a program előzetes közzétételi és előzetes feltétel dimenzióját, amely szükséges a költségvetés végrehajtásához.

(10)

A kifizetés iránti kérelmek alátámasztásához előírt ellenőrzések jellegével, valamint az alkalmazandó küszöbértékekkel kapcsolatos rendelkezések kétértelműnek vagy haszontalanul összetettnek bizonyultak. Ezért egyszerűsíteni és racionalizálni kell azokat.

(11)

A humanitárius segítségnyújtás területén a támogatások kedvezményezettjei általában partnerségi megállapodást írtak alá a Bizottsággal, amelyben előírták az auditálásra, valamint az általános és rendszeres ellenőrzésre vonatkozó intézkedéseket. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő az általa végzett igazgatásra vonatkozó kockázatelemzéstől függően úgy ítélheti meg, hogy az ilyen intézkedések a tevékenység elszámolásának ellenőrzésével egyenértékű garanciákat jelentenek. Ebben az esetben és az igazgatás megkönnyítésének érdekében engedélyezni kell az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, hogy ne kérjen ellenőrzést a záró kifizetésekhez.

(12)

A közösségi alapok felhasználása hatékonyságának és hatásosságának javítása érdekében célszerűnek tűnik kiszélesíteni az átalányfinanszírozás alkalmazásának feltételeit a kedvezményezettek felelősségének és az eredménnyel kapcsolatos kötelezettségeiknek megerősítésével.

(13)

A 2342/2002/EK, Euratom rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 4. cikk (2) bekezdésének első mondata és a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„Az engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy a kedvezményezettekkel és közvetítőikkel kötött megállapodások szerint:

2.

A 31. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A közös kül- és biztonságpolitika területén egy alapjogi aktus az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkének (2) bekezdésében, 14. cikkében, 23. cikke (2) bekezdésében, valamint 24. cikkében említett formákat veheti fel.

Az ezen rendelet 168. cikke (2) bekezdésében említett vészhelyzetekben, valamint a korlátozott idejű fellépések esetében az alapjogi aktus az Európai Unióról szóló Szerződés 13. cikke (3) bekezdésében és 23. cikke (1) bekezdésben említett formákat is felveheti.”

3.

A 116. cikk a következőképpen módosul:

4.

A 117. és a 118. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„117. cikk

Szerződések – keretszerződések és egyedi szerződések

(A költségvetési rendelet 88. cikke)

(1)   A keretszerződés egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több gazdasági szereplő között kötött megállapodás, amely megállapítja egy adott időszak alatt megköthető szerződések sorozatának lényeges feltételeit, különösen az árak és adott esetben az előirányzott mennyiségek tekintetében. Amikor a keretszerződést több gazdasági szereplővel kötik, a gazdasági szereplők száma legalább három kell, hogy legyen, amennyiben van elegendő számú olyan gazdasági szereplő, amelyik megfelel a kiválasztási szempontoknak és/vagy elegendő számú olyan elfogadható ajánlat van, amelyik megfelel az odaítélési szempontoknak.

A több gazdasági szereplővel kötött keretszerződés különálló, de azonos feltételeket tartalmazó szerződések formájában is köthető.

A keretszerződések időtartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a különösen a keretszerződés tárgya által kellően indokolt, kivételes eseteket.

Az ajánlatkérő csak indokolt esetben élhet a keretszerződés intézményével, amelyet nem alkalmazhat úgy, hogy célja, illetve eredménye a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása legyen.

A keretszerződések szerződésnek minősülnek a megkötésük – ideértve a közzétételüket is – szempontjából.

(2)   A keretszerződések alapján kötött egyedi szerződéseket a keretszerződésben meghatározott feltételek szerint kötik meg, kizárólag a keretszerződésben eredetileg részes ajánlatkérők és gazdasági szereplők között.

Az egyedi szerződések megkötése során a felek nem kezdeményezhetnek lényegi változtatásokat az említett keretszerződésben foglalt feltételekhez képest, különösen nem a (3) bekezdésben említett esetben.

(3)   Amikor a keretszerződést egy gazdasági szereplővel kötik, az egyedi szerződéseket a keretszerződésben foglalt feltételek által szabott határok között ítélik oda.

Az említett egyedi szerződések megkötésének tekintetében az ajánlatkérők írásos formában konzultálhatnak a keretszerződésben részes féllel, arra kérve ez utóbbit, hogy szükség esetén egészítse ki az ajánlatát.

(4)   A több gazdasági szereplővel kötött keretszerződések alapján kötött egyedi szerződések odaítélése az alábbi feltételek szerint történik:

Az első albekezdés b) pontjában előírt feltételek szerint megkötendő minden egyes egyedi szerződés esetében az ajánlatkérők írásos formában konzultálnak a szerződés tárgyának megvalósítására kapacitással rendelkező gazdasági szereplőkkel, megfelelő határidőt meghatározva számukra ajánlataik benyújtására. Az ajánlatokat írásban nyújtják be. Az ajánlatkérők annak az ajánlattevőnek ítélik oda az egyedi szerződést, amelyik a keretszerződés dokumentációjában meghatározott odaítélési kritériumok alapján a legkedvezőbb ajánlatot nyújtotta be.

(5)   Csak a keretszerződések alapján megkötött egyedi szerződéseket előzi meg költségvetési kötelezettségvállalás.

118. cikk

A 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések esetében alkalmazandó közzétételi intézkedések a IIB mellékletben található szerződések kivételével

(A költségvetési rendelet 90. cikke)

(1)   A 157. és a 158. cikkben említett küszöbértékkel azonos vagy azt meghaladó értékű szerződések esetében előzetes tájékoztató hirdetményt, ajánlati felhívást vagy egyszerűsített ajánlati felhívást és a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt kell közzétenni.

(2)   Az előzetes tájékoztató hirdetmény az a hirdetmény, amellyel az ajánlatkérők tájékoztató jelleggel közzéteszik a szerződések és a keretszerződések előzetesen megállapított teljes összegét szolgáltatási kategóriánként vagy termékcsoportonként, és meghatározzák a költségvetési évben előirányzott építési beruházások alapvető jellemzőit, kivéve a tárgyalásos eljárásban, ajánlati felhívás előzetes közzététele nélkül megkötendő szerződéseket. Az előzetes tájékoztató hirdetmény csak abban az esetben kötelező, ha a szerződés becsült teljes összege eléri vagy meghaladja a 157. cikkben meghatározott küszöbértéket, és ha az ajánlatkérő a 140. cikk (4) bekezdésében előírtak szerint élni kíván az ajánlatok beérkezésére vonatkozó rövidített határidők alkalmazásának lehetőségével.

Az előzetes tájékoztató hirdetményt az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala (EKHKH) vagy maguk az ajánlatkérők teszik közzé a 2004/18/EK irányelv VIII. melléklete 2. pontjának b) alpontjában említett »felhasználói oldalukona«.

Az előzetes tájékoztató hirdetményt árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén amint lehetséges, de legkésőbb a költségvetési év március 31-éig, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén pedig a szerződésben foglalt program jóváhagyását követően a lehető leghamarabb meg kell küldeni az EKHKH-nak vagy közzé kell tenni a felhasználói oldalon.

Azon ajánlatkérők, melyek felhasználói oldalukon közzéteszik az előzetes tájékoztató hirdetményt, a 2004/18/EK irányelv VIII. mellékletének 3. pontja szerint elektronikus úton bejelentik az EKHKH-nak, hogy felhasználói oldalukon előzetes tájékoztató hirdetményt tettek közzé.

(3)   Az ajánlati felhívás lehetővé teszi az ajánlatkérők számára a szerződéskötési vagy keretszerződés-kötési eljárás elindítására, illetve a 125a. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer létrehozására vonatkozó szándékuk közzétételét. Az ajánlati felhívás kötelező az olyan szerződések esetében, amelyek becsült összege eléri vagy meghaladja a 158. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott küszöbértéket, a 126. cikkben említett tárgyalásos eljárás eredményeként megkötött szerződések sérelme nélkül. Nem kötelező azonban az ajánlati felhívás a keretszerződés alapján kötött egyedi szerződések esetében.

Amennyiben az ajánlatkérők dinamikus beszerzési rendszer alapján kívánnak egyedi szerződést kötni, ezt a szándékukat egyszerűsített ajánlati felhívással teszik közzé.

Nyílt eljárás során az ajánlati felhívás meghatározza az ajánlatbontó bizottság az ajánlattevők számára is nyitott ülésének napját, időpontját és adott esetben helyét.

Az ajánlatkérők meghatározzák, hogy engedélyezik-e vagy sem változatok benyújtását, valamint az általuk megkövetelt minimális kapacitásszintet, amennyiben élnek a 135. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében előírt lehetőséggel. Az ajánlatkérők feltüntetik, hogy a 135. cikkben említett kiválasztási szempontok közül melyeket kívánják alkalmazni, a szándékaik szerint meghívandó pályázók minimális – és adott esetben maximális – számát, valamint az említett szám csökkentéséhez alkalmazandó objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokat a 123. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban.

Amennyiben a versenytárgyalási felhíváshoz kapcsolódó dokumentáció elektronikus úton szabadon, teljeskörűen és közvetlenül hozzáférhető, különösen a 125a. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszerek esetében, az ajánlati felhívásban szerepelnie kell annak az internetcímnek, amelyen az említett dokumentáció elérhető.

Azon ajánlatkérő, aki versenypályázatot kíván szervezni, megfelelő hirdetményben teszi közzé szándékát.

(4)   A szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény a szerződéskötési, a keretszerződés-kötési vagy a dinamikus beszerzési rendszer alapján kötött szerződési eljárás eredményét teszi közzé. Olyan közbeszerzési szerződés esetén, amelynek értéke eléri, illetve meghaladja a 158. cikkben megállapított küszöbértéket, kötelező a szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény közzététele. Nem kötelező azonban az ajánlati felhívás a keretszerződések alapján kötött egyedi szerződések esetében.

A szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt az eljárás lezárását, azaz a szerződés vagy a keretszerződés aláírását követően legkésőbb negyvennyolc naptári napon belül meg kell küldeni az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatalához (EKHKH). Ugyanakkor a dinamikus beszerzési rendszer alapján kötött szerződésekkel kapcsolatos hirdetmények negyedévente csoportosítva is közzétehetők. Ebben az esetben a hirdetményeket az adott negyedév végét követő legkésőbb negyvennyolc nap elteltével kell elküldeni az EKHKH-nak.

A versenypályázatot kiíró ajánlatkérők az EKHKH-nak megküldik a pályázat végeredményével kapcsolatos hirdetményt.

(5)   A hirdetményeket a Bizottság által a 2004/18/EK irányelv végrehajtásához elfogadott minta formanyomtatványoknak megfelelően kell megszövegezni.”

5.

A 119. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 120. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdésben említett időszak a 142. cikkben említett gyorsított eljárás esetén öt naptári napra rövidül.”

7.

A 122. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A versenytárgyalási felhívás akkor minősül nyíltnak, ha valamennyi érdeklődő gazdasági szereplő ajánlatot tehet. Ez érvényes a 125a. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszerek esetében is.

A versenytárgyalási felhívás akkor minősül meghívásosnak, ha valamennyi gazdasági szereplő pályázhat az abban való részvételre, de csak azok nyújthatnak be ajánlatot vagy megoldást a 125b. cikkben említett versenypárbeszéd eljárás keretében, akik eleget tesznek a 135. cikkben említett kiválasztási szempontoknak, és akiket az ajánlatkérő írásban, ezzel egyidejűleg meghív.

A kiválasztási szakasz vagy valamennyi egyedi szerződés esetén megismételhető – a versenypárbeszéd eljárás keretében is –, vagy magában foglalhatja a potenciális pályázókat tartalmazó jegyzék összeállítását a 128. cikkben említett meghívásos eljárás keretében.”

8.

A 123. cikk a következőképpen módosul:

9.

A 124. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az ajánlatkérők az ajánlati felhívás közzétételét követően tárgyalásos eljárás alkalmazásával köthetnek szerződést, a 127. cikknek megfelelően, előírhatják az eljárás egymást követő több fázisban történő lebonyolítását annak érdekében, hogy az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban meghatározott odaítélési kritériumok alkalmazásával csökkentsék az ajánlatok számát. Az ajánlati felhívás vagy dokumentáció tartalmazza e lehetőség alkalmazását.”

10.

A 125. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az értékelő bizottság felkérheti a pályázókat arra, hogy a projekt részleteinek tisztázása érdekében válaszoljanak a jegyzőkönyvben rögzített kérdésekre. Az ebből keletkező párbeszédről mindenre kiterjedő jegyzőkönyv készül.”

11.

A rendelet a következő 125a. és 125b. cikkekkel egészül ki:

„125a. cikk

Dinamikus beszerzési rendszer

(A költségvetési rendelet 91. cikke)

(1)   A 2004/18/EK irányelv 1. cikke (6) bekezdésében és 33. cikkében leírt dinamikus beszerzési rendszer egy teljesen elektronikus beszerzési eljárás a gyakori beszerzések számára, amely az eljárás teljes tartama alatt nyitott minden olyan gazdasági szereplő előtt, aki megfelel a kiválasztási szempontoknak és benyújtott egy, a dokumentációnak, illetve az esetleges kiegészítő dokumentumoknak megfelelő tájékoztató ajánlatot. A tájékoztató ajánlatok bármikor módosíthatók azzal a feltétellel, hogy a módosítás után is megfelelnek a dokumentációban meghatározott feltételeknek.

(2)   A dinamikus beszerzési rendszer felállításának alkalmazásában az ajánlatkérők közzétesznek egy olyan ajánlati felhívást, amely meghatározza, hogy dinamikus beszerzési rendszerről van szó, és hivatkozást tartalmaz arra az internetcímre, amelyen szabadon, közvetlenül és teljeskörűen elérhető a dokumentáció, illetve minden egyéb kapcsolódó dokumentum a hirdetmény közzétételétől kezdve egészen a rendszer lejártáig.

A dokumentációban az ajánlatkérők többek között meghatározzák a rendszer tárgyát képező tervezett árubeszerzés jellegét, valamint a beszerzési rendszerrel kapcsolatos minden szükséges információt, az alkalmazott elektronikus eszközöket, továbbá a csatlakozás feltételeit és műszaki előírásait.

(3)   Az ajánlatkérők a dinamikus beszerzési rendszer teljes tartama alatt megadják a lehetőséget minden gazdasági szereplőnek arra, hogy tájékoztató ajánlatot nyújtsanak be annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek mellett felvegyék őket a rendszerbe. Az ajánlatkérők a tájékoztató ajánlat benyújtásától számított maximum tizenöt napos határidőn belül befejezik az értékelést. Ugyanakkor meghosszabbíthatják az értékelési periódust, ha időközben nem következik be versenyeztetés.

Az ajánlatkérő a lehető legrövidebb határidőn belül tájékoztatja az ajánlattevőt ajánlatának a dinamikus beszerzési rendszerben történő elfogadásáról vagy annak elutasításáról.

(4)   Minden egyedi szerződés versenyeztetés tárgyát képezi. A versenyeztetés megkezdése előtt az ajánlatkérők egy egyszerűsített ajánlati felhívást tesznek közzé, amelyben felkérik az összes érdeklődő gazdasági szereplőt egy tájékoztató ajánlat benyújtására az egyszerűsített hirdetmény elküldésének napjától számított nem kevesebb, mint tizenöt napos határidőn belül. Az ajánlatkérők csak az említett határidőn belül benyújtott összes tájékoztató ajánlat értékelése után kezdik meg a versenyeztetést.

Az ajánlatkérők ezután felkérik a rendszerbe felvett összes ajánlattevőt arra, hogy ésszerű határidőn belül ajánlatot nyújtsanak be. Az ajánlatkérők annak az ajánlattevőnek ítélik oda a szerződést, amelyik a dinamikus beszerzési rendszer felállításával kapcsolatos ajánlati felhívásban meghatározott odaítélési kritériumok alapján a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be. Ezeket a kritériumokat adott esetben meg lehet határozni az ajánlattételi felhívásban.

(5)   A dinamikus beszerzési rendszer időtartama nem haladhatja meg a négy évet, eltekintve a megfelelően indokolt kivételes esetektől.

Az ajánlatkérők nem alkalmazhatják ezt a rendszert a versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító módon.

Semmilyen díj nem számítható fel az érdeklődő gazdasági szereplőknek vagy a rendszerben részt vevőknek.

125b. cikk

Versenypárbeszéd

(A költségvetési rendelet 91. cikke)

(1)   Különösen összetett szerződés esetében, ha az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a nyílt eljárás, vagy a meghívásos eljárást jelenleg szabályozó feltételek közvetlen alkalmazása nem teszi lehetővé, hogy a szerződést a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlatnak ítéljék oda, igénybe vehető a 2004/18/EK irányelv 29. cikkében említett versenypárbeszéd.

Egy szerződés akkor tekinthető különösen összetettnek, ha az ajánlatkérő objektív módon nincs abban a helyzetben, hogy meghatározza a szükségleteinek vagy célkitűzéseinek megfelelő műszaki megoldásokat, illetve egy projekt jogi vagy pénzügyi feltételeit.

(2)   Az ajánlatkérők közzétesznek egy szükségleteiket és elvárásaikat tartalmazó ajánlati felhívást, amelyeket az említett hirdetményben és/vagy egy ismertetőben meg is határoznak.

(3)   Az ajánlatkérők a 135. cikkben szereplő kiválasztási szempontoknak eleget tevő pályázókkal párbeszédet kezdenek, amelynek segítségével meg lehet határozni a szükségleteiknek legjobban megfelelő megoldásokat.

A párbeszéd során az ajánlatkérők az ajánlattevők számára egyenlő elbánást biztosítanak, valamint biztosítják a párbeszédben részt vevő pályázó által javasolt megoldások vagy egyéb információk bizalmas kezelését, kivéve ha a pályázó belegyezik az említett adatok nyilvánosságra hozatalába.

Az ajánlatkérők előírhatják az eljárás egymást követő több fázisban történő lebonyolítását annak érdekében, hogy a párbeszéd fázisára csökkenjen az ajánlati felhívásban vagy ismertetőben meghatározott odaítélési kritériumok alkalmazásával megvitatandó megoldások száma, amennyiben ez a lehetőség szerepel az ajánlati felhívásban vagy az ismertetőben.

(4)   A résztvevőknek a párbeszéd lezárásáról történő tájékoztatását követően az ajánlatkérők felhívják a pályázókat, hogy a párbeszéd során benyújtott és meghatározott megoldások alapján nyújtsák be végső ajánlatukat. Ezek az ajánlatok tartalmazzák a projekt megvalósításához megkövetelt és szükséges összes elemet.

Az ajánlatkérő kérésére az említett ajánlatokat lehet tisztázni, pontosítani és tökéletesíteni, de csak anélkül, hogy ez az ajánlat vagy az ajánlati felhívás alapvető elemeit módosítaná, mert ezek megváltozása nagy valószínűséggel torzítaná a versenyt vagy megkülönböztetést eredményezne.

Az ajánlatkérő kérésére a gazdasági szempontból legkedvezőbbnek nyilvánított ajánlatot benyújtó ajánlattevő felkérhető ajánlata részleteinek tisztázására vagy az ebben szereplő kötelezettségvállalásainak megerősítésére, azzal a feltétellel, hogy ez nem járhat az ajánlat vagy az ajánlati felhívás alapvető fontosságú elemeinek módosításával, a verseny torzításával vagy megkülönböztető hatással.

(5)   Az ajánlatkérő előírhat árakat vagy befizetéseket a párbeszéd résztvevőinek.”

12.

A 126. cikk a következőképpen módosul:

13.

A 127. cikk a következőképpen módosul:

14.

A 129. cikk (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A 3 500 eurónál kisebb értékű szerződések egyetlen résztvevővel folytatott tárgyalás alapján is odaítélhetők.

(4)   A 200 eurónál alacsonyabb összegű kiadások esetén teljesített kifizetések számla ellenében történő egyszerű kifizetéssel is megvalósíthatók ajánlat előzetes elfogadása nélkül.”

15.

A 130. cikk a következőképpen módosul:

16.

A 131. cikk a következőképpen módosul:

17.

A 134. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„134. cikk

Bizonyítási eszközök

(A költségvetési rendelet 93–96. cikke)

(1)   Annak kielégítő igazolásaként, hogy a pályázó, illetve az ajánlattevő esetében nem áll fenn a költségvetési rendelet 93. cikke (1) bekezdésének a), b) vagy e) pontjában leírt helyzet, az ajánlatkérő friss hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy ennek hiányában, egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság által a származási országban frissen kiállított, azzal egyenértékű okmányt fogad el, amely tanúsítja az említett követelmények teljesülését. Annak kielégítő igazolásaként, hogy a pályázó, illetve az ajánlattevő esetében nem áll fenn a költségvetési rendelet 93. cikke (1) bekezdésének d) pontjában leírt helyzet, az ajánlatkérő az érintett állam illetékes hatósága által frissen kibocsátott igazolást fogad el.

(2)   Amennyiben az érintett országban nem adnak ki ilyen dokumentumot vagy az (1) bekezdésben említett igazolást, illetve a költségvetési rendelet 93. és 94. cikkében említett kizárást maga után vonó esetek tekintetében az igazolást helyettesítheti az érdekelt félnek a származási ország igazságügyi vagy közigazgatási hatósága, közjegyzője vagy minősített szakmai testülete előtt, eskü alatt tett vagy, ennek hiányában, egyéb ünnepélyes nyilatkozata.

Az 50 000 eurónál alacsonyabb értékű szerződések esetében, kockázatelemzése alapján az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy a pályázóktól vagy az ajánlattevőktől csak egy becsületbeli nyilatkozatot kér, amely tanúsítja, hogy az említettek nincsenek a költségvetési rendelet 93. és 94. cikkében említett helyzetek egyikében sem.

(3)   Azon ország nemzeti jogszabályaitól függően, ahol az ajánlattevő, illetve a pályázó letelepedett, az (1) és (2) bekezdésben említett dokumentumok jogi és természetes személyekre egyaránt vonatkoznak, beleértve, az ajánlatkérő által szükségesnek ítélt esetben, a vállalat igazgatóit vagy olyan személyeket, akik képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési hatáskörrel rendelkeznek a pályázó, illetve az ajánlattevő vonatkozásában.

(4)   Amennyiben kétségek merülnek fel a pályázók vagy az ajánlattevők személyes helyzetével kapcsolatban, az ajánlatkérők saját maguk az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságokhoz fordulhatnak az általuk a helyzettel kapcsolatban fontosnak ítélt információk beszerzése céljából.”

18.

A 135. cikk a következőképpen módosul:

19.

A 136. cikk a következőképpen módosul:

20.

A 137. cikk a következőképpen módosul:

21.

A 138. cikk (3) bekezdésének első és második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben meghatározza a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat kiválasztására szolgáló egyes szempontok relatív súlyozását. Ezeket a súlyozásokat – megfelelő maximális terjedelem megadása mellett – egy skálán lehet kifejezni.

Az árkritériumnak a többi kritériumhoz képest történő relatív súlyozása nem vezethet az ajánlattevő kiválasztásában az árkritérium semlegesítéséhez, az intézmény által bizonyos, az értékelő szakértők által nyújtott szolgáltatások díjazásának tekintetében megállapított költségskála sérelme nélkül.”

22.

A szöveg a következő 138a. cikkel egészül ki:

„138a. cikk

Elektronikus árverés alkalmazása

(A költségvetési rendelet 97. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A nyílt, a meghívásos és a 127. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését a 2004/18/EK irányelv 54. cikkében leírt elektronikus árverés előzze meg, amennyiben a szerződési feltételek pontosan meghatározhatók.

Ugyanilyen körülmények között az elektronikus árverés megtartható az ezen rendelet 117. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti keretszerződés felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is, valamint a 125a. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződésekre vonatkozó pályázat kiírása esetén is.

Az elektronikus árverés vagy kizárólag az árakon alapul, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján ítélik oda, és/vagy az árakon és/vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltüntetett ajánlati összetevők értékén, amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik oda.

(2)   Az elektronikus árverés megtartása mellett döntő ajánlatkérő szervnek e tényt fel kell tüntetnie az ajánlati felhívásban.

Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció többek között a következőket foglalja magában:

(3)   Az ajánlatkérő, mielőtt elektronikus árverést tartana, a meghatározott szerződés-odaítélési szemponttal/szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését.

Minden elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell kérni arra, hogy nyújtson be új árakat és/vagy új értékeket. A felhívásnak tartalmaznia kell minden szükséges információt az alkalmazott elektronikus berendezéshez történő egyéni csatlakozással kapcsolatban, és meg kell jelölnie az elektronikus árverés kezdetének napját és időpontját. Az elektronikus árverés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árverés legkorábban a felhívások feladása után két munkanappal kezdődhet meg.

(4)   Amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz az érintett ajánlattevő ajánlata tekintetében a 138. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében előírt súlyozással összhangban végzett teljes körű értékelés eredményét csatolni kell.

A felhívásnak azt az elektronikus árverés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához szükséges. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak az ajánlati felhívásban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő súlyozását; e célból bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékkel kell kifejezni.

Amennyiben a változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell előírni.

(5)   Az ajánlatkérőnek az elektronikus árverés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul legalább annyi információval kell ellátnia, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő egyéb benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó információt is közölhet, feltéve hogy ennek lehetősége szerepel az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. Ezenkívül bármikor közzéteheti az árverés adott szakaszában részt vevők számát. Azonban az elektronikus árverés egyik szakaszában sem fedheti fel az ajánlattevők kilétét.

(6)   Az ajánlatkérő az elektronikus árverést a következő szabályozások közül egy vagy több megléte esetén zárja le:

Amennyiben az ajánlatkérő szerv úgy döntött, hogy az elektronikus árverést a c) ponttal összhangban – esetleg azt a b) pontban megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva – zárja le, az árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetni minden egyes árverési szakasz ütemtervét.

(7)   Az elektronikus árverés lezárása után az ajánlatkérő szerv a szerződést a 138. cikkel összhangban, az elektronikus árverés eredményei alapján ítéli oda.

Az ajánlatkérő nem élhet vissza az elektronikus árverés alkalmazásával és azt nem használhatja úgy, hogy ezáltal a versenyt akadályozza, korlátozza vagy torzítsa, vagy a szerződésnek a közzétett ajánlati felhívásban meghirdetett és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott tárgyát megváltoztassa.”

23.

A 139. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az említett pontosítások különösen érinthetik a szolgáltatás végrehajtásának helye szerint hatályban lévő munkavédelmi és munkakörülményekre vonatkozó rendelkezések tiszteletben tartását.”

24.

A 140. cikk a következőképpen módosul:

25.

A 141. cikk a következőképpen módosul:

26.

A 142. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„142. cikk

Sürgősségi határidők

(A költségvetési rendelet 98. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Ajánlati felhívás közzétételével történő meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén, amennyiben kellően indokolt sürgősségre való tekintettel lehetetlen a 140. cikk (3) bekezdésében említett határidők betartása, úgy az ajánlatkérő az alábbi, naptári napokban kifejezett határidőket szabhatja:

(2)   A meghívásos eljárás, valamint a gyorsított versenytárgyalási eljárás esetén a dokumentációhoz kapcsolódó kiegészítő információt valamennyi pályázónak vagy ajánlattevőnek legkésőbb az ajánlatok benyújtási határideje előtt hat nappal küldik meg, feltéve hogy a kérés kellő időben érkezik.”

27.

A 143. cikk a következőképpen módosul:

28.

A 145. cikk a következőképpen módosul:

29.

A 146. cikk a következőképpen módosul:

30.

A 147. cikk a következőképpen módosul:

31.

A 148. cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A 2004/18/EK irányelv IIB. melléklete szerinti jogi szolgáltatásokra vonatkozó szerződések esetében az ajánlatkérő felveheti az ajánlattevőkkel a kiválasztási és/vagy odaítélési kritériumoknak való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges kapcsolatot.”

32.

A 149. cikk a következőképpen módosul:

33.

A 154. cikk címének helyébe a következő szöveg lép:

„154. cikk

A küszöbértékek elérésének meghatározása

(A költségvetési rendelet 104. és 105. cikke)”.

34.

A 155. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben az árubeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra vagy építési beruházásra irányuló beszerzési szerződés több tételre oszlik, amely tételek mindegyike önálló szerződés tárgyát képezi, úgy a szerződés valamennyi tételének értékét figyelembe kell venni az alkalmazandó küszöbérték értékelésekor.

Amennyiben a tételek összértéke eléri vagy meghaladja a 158. cikkben megállapított küszöbértéket, úgy a költségvetési rendelet 90. cikke (1) bekezdésének, valamint 91. cikke (1) és (2) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók minden egyes tételre, azok kivételével, amelyek becsült értéke szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre irányuló szerződés esetén kevesebb, mint 80 000 euró, illetve építési beruházásra irányuló szerződés esetén kevesebb, mint 1 000 000 euró, feltéve hogy e tételek összértéke nem haladja meg a szóban forgó szerződésben foglalt valamennyi tétel összértékének 20 %-át.”

35.

A 156. cikk a következőképpen módosul:

36.

A 157. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„157. cikk

Az előzetes tájékoztató hirdetményre vonatkozó küszöbérték

(A költségvetési rendelet 105. cikke)

Az előzetes tájékoztató hirdetmény közzétételére vonatkozó, a 118. cikkben említett küszöbértékek a következők:

37.

A 158. cikk címe és (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„158. cikk

A 2004/18/EK irányelv eljárásainak alkalmazásához megállapított küszöbértékek

(A költségvetési rendelet 105. cikke)

(1)   A költségvetési rendelet 105. cikkében említett küszöbértékek a következők:

38.

A 164. cikk első bekezdése a következőképpen módosul:

39.

A 165. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók sem a természetes személyeknek fizetett tanulmányi, kutatási vagy képzési ösztöndíjakra, sem a versenytárgyalást követően odaítélt pályadíjakra, sem pedig a 181. cikk (1) bekezdésében említett átalányösszegben történő hozzájárulások, valamint a termékegységre vetített költségskála esetére;”.

40.

A 166. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„166. cikk

Éves program

(A költségvetési rendelet 110. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Minden illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a támogatásokra vonatkozó éves munkaprogramot készít, amelyet a Bizottság fogad el. A munkaprogramot a Bizottság támogatások számára fenntartott internetes honlapján teszik közzé a lehető leghamarabb a pénzügyi év kezdetén és legkésőbb minden egyes pénzügyi évben március 31. előtt.

A munkaprogram meghatározza az alap jogi aktust, a célkitűzéseket, valamint a javaslattételi felhívások ütemtervét az irányadó összeg és a várt eredmények feltüntetésével.

(2)   A munkaprogramban a pénzügyi év során végrehajtott minden jelentős módosítást el kell fogadni, és a módosításról kiegészítő közleményt kell nyilvánosságra hozni az (1) bekezdésben említett szabályok alkalmazásával.”

41.

A 168. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

42.

A 169. cikk (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

43.

A 172. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A kedvezményezett igazolja a saját forrásainak felhasználásával, vagy harmadik személytől származó pénzügyi átutalás útján, vagy természetben biztosított társfinanszírozást, kivéve a 181. cikk (1) bekezdésében említett átalányösszegek és a termékegységre vetített költségskála esetét.”

44.

A 180. cikk a következőképpen módosul:

45.

A 181. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„181. cikk

Átalányfinanszírozás

(A költségvetési rendelet 117. cikke)

(1)   Az ösztöndíjak és pályadíjak mellett a Bizottság engedélyezheti a 10 000 eurót meg nem haladó átalányösszegű hozzájárulások és a termékegységre vetített költségskála, valamint – a személyzeti szabályzat mellékletében szereplő vagy a Bizottság által évente elfogadott skála szerint – napidíjak alkalmazását a szolgálati utakkal kapcsolatos kiadások tekintetében.

(2)   Az (1) bekezdésben említett többféle finanszírozási forma összevonható egy kedvezményezett javára a különböző jól azonosítható és egymástól eltérő támogatható költségtípusok fedezésére.

A Bizottság (1) bekezdésben említett határozata határozza meg a támogatásonként vagy támogatástípusonként engedélyezett finanszírozás teljes összegére vonatkozóan a maximális összeget.

(3)   A támogatási megállapodás engedélyezheti a kedvezményezettet közvetetten terhelő költségek átalányalapon történő finanszírozását, az intézkedés közvetlenül támogatható összköltségének 7 %-áig, kivéve ha a kedvezményezett a közösségi költségvetésből finanszírozott működési támogatásban részesül. A 7 %-os felső határ a Bizottság indoklással ellátott határozatával túlléphető.

(4)   A társfinanszírozás, a nonprofit és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve tiszteletben tartásának biztosítása érdekében az (1) bekezdésben említett finanszírozási formákat, valamint a fentiek esetleges kombinálásának feltételeit a Bizottság értékeli és határozza meg, valamint azokat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő legalább kétévente felülvizsgálja. A Bizottság ennek megfelelően az (1) bekezdésben említett eredeti határozatát megerősíti vagy módosítja.”

46.

A 182. cikk a következőképpen módosul:

47.

A 183. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„183. cikk

A támogatások felfüggesztése és csökkentése

(A költségvetési rendelet 119. cikke)

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az alábbi esetekben felfüggeszti a kifizetéseket:

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az eljárás előrehaladottságának függvényében, azt követően, hogy megadta a lehetőséget a kedvezményezett(ek)nek észrevételeik megtételére, lecsökkenti a támogatást vagy felkéri a kedvezményezett(ek)et a támogatás megfelelő visszafizetésére.”

48.

A 234. cikk első bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A kedvezményezett állam valutájában történő fizetések lebonyolítására a Bizottság nevében vagy – közös megegyezéssel – a kedvezményezett nevében, euróban vezetett számlákat kell nyitni a kedvezményezett állam vagy az egyik tagállam pénzügyi intézményénél.”

49.

A 241. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ha az ajánlatkérő nem kap legalább három érvényes ajánlatot, úgy az eljárást törölni kell, és újra kell indítani. Ha a második eljárásban sem érkezik be három érvényes ajánlat, az ajánlatkérő egy érvényes ajánlat alapján is odaítélheti a szerződést.”