Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról

[COM(2018) 434 final – 2018/0227 (COD)]

(2019/C 62/46)

Előadó:	Norbert KLUGE
Társelőadó:	Ulrich SAMM

Felkérés:	az Európai Parlament felkérése: 2018.6.14. a Tanács felkérése: 2018.6.25.
Jogalap:	Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 172. cikke, 173. cikkének (3) bekezdése és 304. cikke
Elnökségi határozat kelte:	2018.6.19.
Illetékes szekció:	„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.10.4.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.10.17.
Plenáris ülés száma:	538.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	212/0/2

1.   Következtetés és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli, hogy az Európai Bizottság kidolgozta a Digitális Európa programot. Az EGSZB hangsúlyozza azt a szándékot, hogy Európát kiemelkedő szereplővé tegyük a digitalizáció során, és erősítsük gazdasági erejét a globális versenyben. A Digitális Európa program azt tűzi ki célul, hogy lehetővé váljon a digitális egységes piac kialakulása, és a digitális átállás minden európai polgár számára kedvező módon alakuljon. A program kifejezetten sikeres lehet, de csak akkor, ha helyesen dolgozzák ki az eddig ismeretlen részleteit.

1.2.

A kutatók a társadalmi és gazdasági fejlődés mozgatórugói közé tartoznak. Megfelelő kompetenciák és készségek nélkül elképzelhetetlen a magas színvonalú kutatás és a program gyakorlati végrehajtása, így ezek a tényezők a program sikerében is meghatározó szerepet játszanak. Az EGSZB látja, hogy a program ezért nagy jelentőséget tulajdonít a kutatás és fejlesztés támogatásának.

1.3.

Annak érdekében, hogy a kutatási és fejlesztési eredményeket az Európai Unió (EU) minden polgárának szolgálatába állítsák és terjesszék, az EGSZB fokozni szeretné a kutatás, a szociális partnerek és a civil szervezetek közötti párbeszédet. Az összetett kérdéseket úgy kell bemutatni, hogy azokat a nem szakértő közönség is meg tudja érteni. Az EGSZB továbbá azt javasolja, hogy a programot a Horizont 2020 (Horizont Európa) keretében kapcsolják össze a kutatásfinanszírozási elvekkel, amelyek többek között a Kutatók Európai Chartájának betartásán, valamint a felelős kutatás és innováció és a nyílt tudomány elvein alapulnak.

1.4.

Az EGSZB kedvezőnek tartja, hogy a digitális kompetenciák támogatása a program egyik központi elemévé vált. A digitális kompetenciák és készségek a másik négy kiemelt terület teljesítésének előfeltételei. Sajnálatos, hogy az ehhez a kiemelt területhez rendelt költségvetés kisebb, mint a többi kiemelt terület költségvetése. Ezért az EGSZB támogatja az Európai Parlament javaslatát, hogy a 700 millió eurós költségvetést (a teljes költségvetés 7,6 %-a) emeljék 830 millió euróra (a teljes költségvetés 9 %-a). Ugyanakkor az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy a képzési kérdésekért elsősorban a tagállamok felelnek a saját nemzeti költségvetéseikkel. Az EGSZB tudatában van annak, hogy a digitális képzéshez rendelt költségvetés tekintetében nagyok a különbségek az uniós tagállamok között. Ezért kéri, hogy az Európai Bizottság hívja fel a tagállamok figyelmét jelentős saját felelősségükre ezen a területen, hogy mindenki egyenlően profitálhasson a digitalizációból.

1.5.

Az EGSZB szükségesnek tartja az elitképzést és az ilyen tehetségek toborzását annak érdekében, hogy Európa vonzóbb legyen a globális versenyben e csoport számára. Az EGSZB azt is hangsúlyozza azonban, hogy a program nem helyezheti a hangsúlyt csak a magas színvonalú és digitálisan fejlett készségek és kapacitások megszerzését célzó különleges erőfeszítésekre. Fontos, hogy a vállalatok, a munkavállalók és a fogyasztók átfogó támogatást kapjanak mind az alapvető, mind pedig a fejlett digitális technológiák bevezetéséhez és alkalmazásához. Ennek döntő jelentősége van a munkahelyek mennyisége és minősége, illetve Európa versenyképessége szempontjából. Az EGSZB megállapítja, hogy napjainkban még mindig sok vállalkozás, munkavállaló és polgár nem rendelkezik az alapvető műszaki felszereléssel és képességekkel. Ezzel összefüggésben az EGSZB felhívja a figyelmet az Európai Tanács 2017. október 19-i következtetéseire, amelyek szerint a digitális kompetenciákba történő befektetéseknek azt a célt kell szolgálniuk, „hogy minden európai polgár számára biztosíthassuk a szükséges képességeket és lehetőségeket” (1).

1.6.

A Digitális Európa program akkor lesz sikeres ezen a területen, ha „irányítóközpontként” működik, és szemmel tartja a hasonló célokat követő egyéb uniós támogatási programokat. A szükséges intézkedések finanszírozásába például az ESZA+-ból is be kell vonni eszközöket.

1.7.

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a digitális innovációs központok létrehozásába rendszerszerűen vonják be a szociális partnereket és a civil társadalmat. Fontos, hogy hozzáférést biztosítsunk számukra a digitális innovációs központokhoz. Nem állami szervezetként láthatóbbá tudják tenni az innovációs központok működését, és növelhetik elfogadottságukat. Az EGSZB mindenekelőtt el szeretné kerülni, hogy a program végrehajtása során szociális nehézségek alakuljanak ki. Mivel a digitalizáció az élet minden területét és az összes embert érinti, létfontosságú, hogy az EU minden polgára előnyt kovácsolhasson belőle. Ezért az EGSZB szerint fontos úgy kialakítani a programot, hogy a digitális Európa által kínált előnyök és lehetőségek az európai társadalom egésze számára nyitva álljanak. A digitalizációt Európában inkluzív módon kell kialakítani. A digitális fejlődésből senkit sem szabad kizárni olyan tényezők alapján, mint a neme, szociális helyzete, alacsony képzettsége, képesítése, digitális készségei, származása, életkora vagy akár fogyatékossága. A keletkező „digitális hozamot” a megfelelő politikai intézkedéseken keresztül igazságosan kell elosztani. Nem szabad csak néhány érdekcsoportot előnyökhöz juttatni. A program végrehajtását szolgáló intézkedéseknél figyelembe kell venni azt az EU-ban érvényes elvet, hogy saját adataik az egyének birtokában vannak és maradnak.

1.8.

Az EGSZB szorosabban összekötné a programot a társadalmi realitásokkal. Figyelembe kell venni a munkaerőpiaci következményeket, valamint azokat a különböző hatásokat, amelyeket a digitalizáció a régiókra gyakorol. Ezért a program sikere szempontjából alapvető kritériumnak tekinti, hogy a digitalizáció Európa minden régiójában gazdasági részvételt és munkahelyeket eredményezzen.

1.9.

Az EGSZB szeretné, hogy az EU-t világszerte olyan szereplőnek tekintsék, amely tudást közvetít, és a nemzetközi versenyben tartani tudja a lépést Kínával és az USA-val. Ehhez az is kell, hogy a vállalkozások és a munkavállalók bízzanak a technológiában. A Digitális Európa program különösen ott nyújthat hozzáadott értéket, ahol az egyes államok egyedül nem sokat tudnak tenni. Ez különösen igaz a kiberbűnözés mint kiemelt terület vonatkozásában, gondolva itt az Európán kívülről érkező kibertámadásokkal szembeni módszerek és stratégiák közös fejlesztésére. Ennek része pl. egy független európai mikrocsipágazat kiépítése.

1.10.

Az EGSZB amellett szól, hogy a program keretében minden tevékenység etikai alapelveket kövessen. Ennek kapcsán az EGSZB emlékeztet arra a kérésére, hogy – különösen a mesterséges intelligenciának a munka világában történő továbbfejlesztésekor és alkalmazásakor – érvényesüljön a „human-in-command” (emberi vezérlésű megközelítés) elv. Az ilyen jellegű etikai alapelvekre építkezve további jogalkotási intézkedésekre is feltétlenül szükség van (például a felelősségi kérdések, az adatvédelem, a munkavállalók védelme és a fogyasztóvédelem terén). Társadalmunk további digitalizációja végül csak akkor lesz sikeres, ha jogszabályok mellett olyan kultúrabeli változásokat is kezdeményezünk, amelyek a digitális fejlődéssel járó előnyök és kockázatok tudatosításának irányába hatnak.

2.   Háttér – A Digitális Európa program

2.1.

2018. május 2-án az Európai Bizottság javaslatot fogadott el a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre. E pénzügyi kerettel összefüggésben 2018. június 6-án az Európai Bizottság előterjesztette a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló rendeletet.

2.2.

A Digitális Európa programmal az Európai Bizottság arra törekszik, hogy szilárd pénzügyi keretet állítson a digitális egységes piacra irányuló stratégia mellé, és orvosolja a beruházási hiányt. Ehhez egy 9,2 milliárd EUR összértékű költségvetést különített el. A program általános célja az ipar digitális átalakulásának támogatása. Növelni kell a digitális átalakulás előnyeit, és lehetővé kell tenni, hogy ezeket az előnyöket minden európai polgár, illetve az EU-ban működő közigazgatások és vállalkozások is kiaknázzák.

2.3.

A Digitális Európa program öt kiemelt területet ölel fel: (1) nagy teljesítményű számítástechnika; (2) mesterséges intelligencia; (3) kiberbiztonság és bizalom; (4) korszerű digitális készségek; valamint (5) a digitális technológia széles körű használatának biztosítása a gazdaság és a társadalom egészében. A program emellett az ipar digitalizációjával is foglalkozik.

2.4.

Az első kiemelt területen, a nagy teljesítményű számítástechnikában úgynevezett „szuperszámítógépek” segítségével kapacitásokat hoznak létre, hogy jobban fel lehessen dolgozni a folyamatosan növekvő adatmennyiséget. A program 2,7 milliárd euróval kívánja erősíteni az uniós kapacitásokat a nagy teljesítményű számítástechnika és az adatfeldolgozás terén, és gondoskodik arról, hogy ezeket átfogó módon használják fel az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint az egészségügyi ellátás és a biztonság javításában.

2.5.

A mesterséges intelligencia kiemelt területére tervezett 2,5 milliárd eurót az Európai Bizottság arra fogja használni, hogy kiépítse és erősítse az Unió kapacitásait ezen a területen. Ide tartozik a nagy adatállományok és algoritmusok felépítésének, biztonságos elérésének és tárolásának lehetővé tétele. Emellett meg kell erősíteni a tagállamokban már meglévő mesterségesintelligencia-tesztelési és kísérleti létesítményeket, és támogatni kell a létesítmények közötti együttműködést. A technológiai fejlesztéseket a vállalatok és az állami intézmények használják majd fel.

2.6.

A „kiberbiztonság és bizalom” kiemelt területen 2 milliárd euróval kívánják biztosítani, hogy az Unió rendelkezzen a gazdaságának, társadalmának és demokráciájának biztonságához szükséges technológiai és ipari kapacitásokkal. A beruházások többek között arra szolgálnak, hogy a tagállamokkal közösen fejlett kiberbiztonsági felszereléseket és eszközöket szerezzenek be, biztosítsák a legújabb kiberbiztonsági megoldások bevezetését a gazdaság minden területén, optimálisan használják fel a meglévő európai ismereteket, valamint hogy megerősítsék az ezzel a területtel kapcsolatos kapacitásokat a tagállamokban és a magángazdaságban.

2.7.

A digitális technológiai beruházásokból csak akkor lehet profitálni, ha a társadalom és a munkaerő fel van erre készülve. A negyedik kiemelt területen az Európai Bizottság 700 millió euróval szeretné támogatni a korszerű digitális készségeket, különösen a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a megosztott könyvelési technológia (pl. blokklánc), valamint a kiberbiztonság terén. Hosszú távú képzéseket és tanfolyamokat kell kidolgozni és végrehajtani a felsőoktatási hallgatók, az informatikai szakemberek és a munkaerő számára. Fontos továbbá a rövid távú képzések és tanfolyamok, valamint a munkahelyi képzések támogatása is. A képességek átadását elsősorban a digitális innovációs központokban kell elvégezni.

2.8.

A program az ötödik kiemelt területen keresztül kívánja támogatni a közigazgatást és a közérdekű szolgáltatások nyújtását. Például 1,3 milliárd euróval kívánják biztosítani, hogy a közszférában, az egészségügyben és gondozásban, az oktatásban, a közlekedésben, valamint a kulturális és kreatív ágazatban korszerű digitális technológiákat lehessen bevezetni és használni. Emellett a közigazgatás, az ipar és különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) is támogatásra számíthatnak a digitális technológiák bevezetésében.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

A digitalizáció, valamint a munka világának és a mindennapi életnek a technológiai fejlődéssel együtt járó átalakulása mindenütt tetten érhető. Alig van olyan terület az életünkben, amelyet ne érintenének már most is ezek a változások.

3.2.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság előterjesztette a Digitális Európa programot, mivel ez mutatja, hogy milyen jelentőséget tulajdonít az Európai Bizottság ennek a témának. Ezek a prioritások egyértelmű uniós hozzáadott értéket teremthetnek az olyan korszerű csúcstechnológiák támogatásán keresztül, amelyek segítséget nyújtanak korunk legnagyobb társadalmi kihívásainak kezelésében, és kedvező hatást gyakorolnak a foglalkoztatásra, a versenyképességre és minden polgár általános életkörülményeire. Ezt igazolja vissza az is, hogy az Európai Bizottság a többéves pénzügyi keretről szóló közleményben egy olyan forgatókönyvet mutat be, amelyben megkétszerezi a digitális beruházások volumenét (2). Az EGSZB a digitális átalakulással összefüggésben hangsúlyozza a szociális beruházások szükségességét is, hogy az egész társadalom ki tudja aknázni a digitális átalakulás előnyeit. Kiemeli, hogy az ember mindig ellenőrzést kell hogy tudjon gyakorolni a gép felett („human-in-command”). Ez különösen igaz a mesterséges intelligencia területére.

3.3.

Az EGSZB örömmel jegyzi meg, hogy az Európai Bizottság a Digitális Európa programmal támogatja a digitális kapacitások bevezetését és optimális használatát. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a digitális kapacitások alapozzák meg az innovációt a közérdekű területeken és a gazdaságban. Az EU pozitív irányú digitális átalakulásához elengedhetetlen, hogy rendelkezzen a vezető digitális technológiákkal és a megfelelő képességekkel. Az EGSZB szerint az előirányzott költségvetés figyelemre méltó ugyan, de össze sem hasonlítható a versenytársakéval (USA és Kína). Bár meggyőződése, hogy ezzel a költségvetéssel elérhetők a kitűzött célok, figyelmeztet arra, hogy az uniós tagállamokban is jelentős mértékben növelni kell a beruházásokat ahhoz, hogy Európa a világ élvonalában maradjon.

3.4.

Az EGSZB szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az európai társadalom egésze részt vehessen a technológiai fejlődésben. A Digitális Európa programnak azt kell célul kitűznie, hogy a teljes európai népesség körében igazságosan ossza el azt a digitális hozamot, amely a következő években és évtizedekben a különböző területeken keletkezik (gondolva itt pl. az adatok feletti rendelkezési jogra). Mivel a digitalizáció az élet minden területét és az összes embert érinti, rendkívül nagy szükség van arra, hogy mindenki előnyt kovácsolhasson belőle. A digitalizáció átfogó gazdasági és társadalmi előnyei csak akkor valósulnak meg, ha Európa képes nagy kapacitású hálózatokat biztosítani a városi és a vidéki területeken, a társadalom egészére kiterjedően. Állami beruházások szükségesek, mivel önmagában a piac nem fog lefedni minden távoli területet, és nem garantálja a digitális hozzáférés minimális szintjét a társadalom kiszolgáltatott helyzetű tagjai számára.

3.5.

Az EGSZB számára fontos, hogy az egységes és összehangolt fellépés olyan hozzáadott értéket tudjon teremteni az EU-ban, amelyet az egyes államok önmagukban nem tudnának megvalósítani. Ide tartozik különösen egy független európai mikrocsipágazat kiépítése a nagy teljesítményű számítástechnikára irányuló támogatási program keretében (3), a külső kibertámadások elleni módszerek és stratégiák közös kidolgozása (4), a digitális belső piac szabványainak létrehozása, az általános európai adatvédelmi rendelet következetes alkalmazása és továbbfejlesztése, különös tekintettel a mesterséges intelligencia (5) és az önvezetés (6) alkalmazásaira. A mesterséges intelligencia fejlesztése során az európai értékek (adatvédelem, a magánélet védelme, szociális védelem, fenntarthatóság) alkalmazása versenyelőnnyé válhat egy napon, nevezetesen akkor, ha az emberek tájékozottabbak lesznek a harmadik országok adatfelhasználási módszereit illetően (USA) és a mesterséges intelligenciára épülő rendszerekben rejlő megfigyelési potenciállal kapcsolatban (Kína).

3.6.

Az EGSZB pozitív fejleménynek tekinti, hogy a Digitális Európa program több helyen is az ipar digitalizációját állította az előtérbe. Nem kérdéses, hogy a digitális átalakulás csak akkor lehet sikeres, ha minden vállalkozás és azok minden munkavállalója kiaknázhatja annak előnyeit. Ezért kívánatos lenne, ha ezt a szempontot koherensebben figyelembe vennék a programban, és így – például a különböző méretű vállalkozások digitalizációjára vonatkozó mutatókon keresztül – felismerhetőek lennének az előrelépések.

3.7.

A műszaki és digitális kapacitások erősítése érdekében a költségvetés nagy része kutatási projektekbe és innovációs programokba fog folyni. Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a támogatást a Horizont 2020 (Horizont Európa) keretében szorosan kapcsolják össze a kutatásfinanszírozási elvekkel, amelyek többek között a Kutatók Európai Chartájának (7) betartásán, valamint a felelős kutatás és innováció (8) és a nyílt tudomány (9) elvein alapulnak. Csak ezeknek az elveknek a bevonásával biztosítható, hogy a kutatást az emberiség szolgálatába állítják. Fontos, hogy a kutatás eredményeit terjesszük és hasznosítsuk, és a nem szakértő közönség számára is érthetővé tegyük. Röviden: a kutatás társadalmi szempontból releváns kell hogy legyen.

3.8.

Annak biztosítása érdekében, hogy a kutatás az európai társadalom egésze számára releváns legyen, rendszeres párbeszédeket kell szervezni. Ezeken a rendezvényeken a kutatók eszmecserét folytathatnak egymással, de a társadalom szélesebb körével is, és ösztönzést meríthetnek egymás gondolataiból.

3.9.

Ebben az értelemben örvendetes, hogy a program céljai között szerepel a közigazgatás és a vállalkozások bevonása a fejlesztésbe. Az EGSZB támogatja a különböző szereplők közötti eszmecserét. Az EGSZB arra bátorítja az Európai Bizottságot, hogy erre az eszmecserére minden régióban, ágazatban és mérettől függetlenül minden vállalkozás szintjén kerítsen sort. A fejlett technológiák beépítését partnerségekkel és megfelelő ágazati környezettel könnyíthetjük meg a vállalkozások és különösen a kkv-k számára. Emellett az EGSZB síkraszáll a partnerség elvének betartása és amellett, hogy a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek szerepet kapjanak a Digitális Európa program végrehajtásában. A szociális partnerek közötti szociális párbeszéd a Digitális Európa program végrehajtásának munkavállalói szempontjait támogatja.

3.10.

Az EGSZB szükségesnek tartja az elitképzést és az ilyen tehetségek toborzását annak érdekében, hogy Európa vonzóbb legyen a globális versenyben e csoport számára. Az EGSZB azt is hangsúlyozza azonban, hogy a Digitális Európa program nem összpontosíthat csak a magasan képzett és jó digitális készségekkel rendelkező munkavállalókra. A Digitális Európa program azt tűzi ki célul, hogy lehetővé tegye a digitális egységes piacot, valamint hogy kedvező módon alakítsa a digitális transzformációt, éppen ezért fontos, hogy az Unió minden polgára és munkavállalója ki tudja aknázni ennek az erős támogatási programnak az előnyeit. Ha ez nem sikerül, fennáll a veszélye annak, hogy tovább nyílik a szociális olló Európában. Ahogy az EGSZB már más véleményeiben is kifejtette, a digitális egységes piac eléréséhez a legfontosabb tennivaló a szakismerethiány orvoslása, a digitális készségek területén is (10). Programjában az Európai Bizottság az alapvető digitális ismeretek közvetítése érdekében az olyan támogatási programokra is felhívja a figyelmet, mint az ESZA+ vagy az ERFA. Mivel e programok felépítése nem teszi lehetővé a mindent lefedő támogatást Európában, a Digitális Európa programnak még a különböző képesítési szinteket is át kell fognia. Ha ez a program nem rendelkezik elegendő forrással ahhoz, hogy a digitalizáció előnyeit mindenki számára garantálja, ezeket a követeléseket a többi programnál, például az ESZA+-nál kell érvényesíteni. A Digitális Európa program a téma „irányítóközpontjaként” kellene hogy működjön, amely a célok elérése érdekében szemmel tartja a többi programot. Ellenkező esetben csak egy kisebbség tudná kihasználni a különböző uniós támogatási programok előnyeit.

3.11.

Ezzel összefüggésben az EGSZB kiemeli azt a célt, hogy egy inkluzív társadalomra törekedjünk, amelyben mindenki egyenlő. A digitális átalakulás során senkit sem szabad háttérbe szorítani olyan tényezők alapján, mint a neme, szociális helyzete, képzettsége, képesítése, digitális készségei, származása, életkora vagy akár fogyatékossága.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak azt a célját, hogy ösztönözze a vállalkozások, különösen a kkv-k könnyebb hozzáférését a digitális kapacitásokhoz és technológiákhoz. Mindazonáltal a program – azáltal, hogy a fejlett technológiákra összpontosít – elsiklik afelett, hogy sok munkavállalónak és vállalkozásnak ma elsősorban a digitalizációs alapfelszereltséggel összefüggésben van szüksége támogatásra. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az európai versenyképesség és munkahelyek szempontjából döntő jelentősége van annak, hogy átfogóan támogassák a vállalkozásokat mind az alapvető, mind pedig a fejlett digitális technológiák bevezetésében. Az EGSZB szorgalmazza, hogy a szociális partnerek a programra épülő beruházások kapcsán is keressék egymással a szociális párbeszédet.

4.2.

Az EGSZB üdvözli a programban a „Kiberbiztonság és bizalom” kiemelt területet. A kiberbiztonság a fejlődés és demokráciáink működése szempontjából egyaránt fontos. A program csak akkor lehet sikeres, ha a vállalkozások és a munkavállalók bíznak a kiberbiztonságban.

4.3.

A programnak minél szorosabban kapcsolódnia kell a társadalmi realitásokhoz. Figyelembe kell venni a munkaerőpiaci következményeket, valamint azokat a különféle hatásokat, amelyeket a digitalizáció a különböző régiókra gyakorol. Az EGSZB ezért fontosnak tartja, hogy a program végrehajtása során kidolgozzák a gazdasági részvétel és a munkahelyteremtés digitalizáció nyomán létrejövő lehetőségeit. Az is rendkívül fontos, hogy ezeket a lehetőségeket támogassák Európa régióiban. Erre kínál lehetőséget az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA) és a Kohéziós Alappal tervezett együttműködés. A Digitális Európa program, az ERFA és a Kohéziós Alap között rendszeres cserekapcsolatokra van szükség. Emellett az innovációs központoknak, amelyek helyi szinten, a régiókban jönnek létre, a regionális fejlesztést kell célul kitűzniük.

4.4.

A negyedik kiemelt területet („Fejlett digitális készségek”), valamint az ipar digitalizációját elsősorban az innovációs központokon keresztül kell megvalósítani. Ezek lesznek a hozzáférési pontok a legújabb digitális kapacitásokhoz. Az EGSZB örömmel jegyzi meg, hogy mennyire átgondolt a program végrehajtása. Az EGSZB támogatja azt a célt, hogy tagállamonként legalább egy digitális innovációs központot alakítsanak ki, az Unió legkülső területein lévő tagállamoknak pedig további helyszíneket biztosítsanak. Támogatandó az innovációs központok közötti együttműködés. Az EGSZB bírálja az innovációs központok kiépítésével együtt járó nagy bürokratikus terhet. E tekintetben határokon átnyúló konzorciumok jelenthetnének segítséget. Emellett a digitális innovációs központok kialakításának feltételéül kellene szabni a szociális partnerek és a civil társadalom bevonását. Az ő részvételükön keresztül a központok munkáját összhangba lehetne hozni a helyi vállalkozásoknak és munkavállalóknak, valamint a technológiák egyéb felhasználóinak a szükségleteivel, a megteremtett hasznot pedig a lakosság széles rétegei számára hozzáférhetővé lehetne tenni.

4.5.

A fejlett digitális készségek támogatására vonatkozó kiemelt terület kulcsfontosságú ahhoz, hogy a másik négy kiemelt területen célba lehessen érni. Ezért sajnálatos, hogy az ehhez a kiemelt területhez rendelt költségvetés kisebb, mint a többi kiemelt terület költségvetése. Az EGSZB támogatja az Európai Parlament javaslatát, hogy a 700 millió eurós költségvetést (a teljes költségvetés 7,6 %-a) emeljék 830 millió euróra (a teljes költségvetés 9 %-a) (11). Ugyanakkor az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy a képzési kérdésekért elsősorban a tagállamok felelnek a saját nemzeti költségvetéseikkel. Az EGSZB kétli azonban, hogy az Európai Bizottság képes lesz az összes szükséges eszközt bevetni annak érdekében, hogy ráébressze a tagállamokat: a népesség minden csoportja számára sürgősen szükség van digitális képzésre, már az általános iskolától kezdve. Az ehhez a feladathoz rendelt költségvetést illetően nagy különbségek vannak a tagállamok között. Annak érdekében, hogy a túlságosan szűk tagállami költségvetések miatt senki se szoruljon ki a továbbképzési programokból, az EU-nak szorosan nyomon kellene követnie ennek a kiemelt területnek a végrehajtását, és közzé kellene tennie a levont tanulságokat.

4.6.

Az Európai Parlamenthez hasonlóan (12) az EGSZB is megállapítja, hogy a program keretében minden tevékenységnél tiszteletben kell tartani bizonyos etikai alapelveket. Különösen a mesterséges intelligencia terén folyó munka során kell követni a már megfogalmazott és a még kidolgozandó alapelveket (13). Ezzel kapcsolatban az EGSZB emlékeztet a „human-in-command” (emberi vezérlésű megközelítés) elvvel kapcsolatos kérésére. Fontos, hogy ez az elv lényeges iránymutatásként szolgáljon a jövőbeli fejlődéshez. Az ilyen jellegű etikai alapelvekre építkezve további jogalkotási intézkedésekre is feltétlenül szükség van (például a felelősségi kérdések, az adatvédelem és a fogyasztóvédelem terén). Társadalmunk további digitalizációja végül csak akkor lesz sikeres, ha a jogszabályok mellett támogatást kapnak az előnyök és a kockázatok tudatosításának irányába ható, megfelelő kultúrabeli változások is.

4.7.

Az EGSZB azt szeretné, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó cselekvési prioritás keretében – a kapacitások erősítése és hozzáférhetővé tétele mellett – a mesterséges intelligencia és az automatizált rendszerek használatával összefüggésben középpontba kerüljön a jogi felelősség kérdése. Pozitív fejlemény, hogy az adatbázisokat a kkv-k számára is szabadon hozzáférhetővé kell tenni. Fontos, hogy a közszektor is hozzáférést kapjon. Ezen túlmenően a vállalkozásokat fel kell készíteni erre a munkára, és egyértelmű jogi iránymutatásra van szükség azzal kapcsolatban, hogy balesetek vagy hasonló események esetén ki felelős. A munkavállalók és a polgárok védelme ugyanolyan fontos, mint a gazdasági növekedés generálása.

---

(1)  EUCO 14/17 – Az Európai Tanács ülése (2017. október 19.) – Következtetések.

(2)  COM(2018) 98 final.

(3)  HL C 283., 2018.8.10., 89. o.

(4)  HL C 227, 2018.6.28., 86. o.

(5)  HL C 288., 2017.8.31., 1. o., INT/851, „A mesterséges intelligencia Európa szolgálatában” (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), valamint TEN/664, „Kezdeményezés az online platformokkal kapcsolatos, a félretájékoztatást illető kihívások kezelésére” (HL C 440., 2018.12.6., 183. o.).

(6)  TEN/673, „Összekapcsolt és automatizált mobilitás” (lásd e Hivatalos Lap 274. oldalát), valamint INT/846, „Bizalom, magánélet és biztonság/A dolgok internete” (HL C 440., 2018.12.6., 8. o.)

(7)  https://euraxess.ec.europa.eu/jobs/charter

(8)  https://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/en/h2020-section/science-and-society

(9)  https://ec.europa.eu/research/openscience/

(10)  HL C 71., 2016.2.24., 65. o.

(11)  Véleménytervezet – 2018/0227 (COD).

(12)  Jelentéstervezet – 2018/0227 (COD).

(13)  https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/high-level-expert-group-artificial-intelligence