PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

A közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó 2019. évi tájékoztatási intézkedések támogatása

(2018/C 395/03)

1.   BEVEZETÉS – HÁTTÉR

E pályázati felhívás a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 45. cikke szerinti tájékoztatási intézkedésekre vonatkozik.

Erre a pályázati felhívásra irányadó még az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a költségvetési rendelet).

A tájékoztatási intézkedés olyan tájékoztatási események önálló és koherens együttese, amelyek megszervezésére egyetlen költségvetés keretében kerül sor.

2.   CÉLOK, TÉMÁK ÉS A CÉLKÖZÖNSÉG

2.1.   Célok

A pályázati felhívás általános célja, hogy erősítse az Európai Unióba vetett bizalmat valamennyi polgár – mind a mezőgazdasági termelők, mind pedig a mezőgazdasági tevékenységet nem folytatók – körében. A közös agrárpolitika (KAP) az összes uniós polgárt érintő szakpolitika, és egyértelműen be kell mutatni, hogy milyen előnyökkel jár a polgárok számára.

A legfontosabb kérdéseknek és üzeneteknek teljes mértékben összhangban kell lenniük az 1306/2013/EU rendelet 45. cikke értelmében a KAP-pal kapcsolatban végrehajtandó tájékoztatási intézkedésekre vonatkozó bizottsági jogi követelménnyel.

A széles nyilvánosságot tekintetve célja az, hogy a közvélemény figyelmét felhívja a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés számára a KAP révén nyújtott uniós támogatás jelentőségére.

Az érdekelt felek szempontjából pedig az érdekeltekkel (elsősorban a mezőgazdasági termelőkkel és a vidéki térségekben tevékenykedő további érintettekkel) való kapcsolatfelvétel a cél, annak érdekében, hogy rajtuk keresztül eljussanak a KAP-pal kapcsolatos információk a helyi választókhoz és a szélesebb nyilvánossághoz is.

2.2.   Témák

A tájékoztatási intézkedésekre irányuló pályázatoknak szemléltetniük kell, hogy a KAP-nak miként kellene továbbra is hozzájárulnia a Bizottság politikai prioritásainak teljesítéséhez.

A közös agrárpolitika az EU egyik legfontosabb szakpolitikája. A KAP partnerség a mezőgazdaság és a társadalom, valamint Európa és mezőgazdasági termelői között. A KAP az EU valamennyi országának közös politikája. A KAP számos célt szolgál, ilyenek például a mezőgazdasági termelők támogatása és a mezőgazdasági termelés javítása, a vidéki térségek és tájak fenntartása, a vidéki gazdaság életben tartása, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás elősegítése.

Tekintettel ezekre a célkitűzésekre és különösen a termelés fenntarthatóságára, a környezetre és a vidéki térségekre irányuló egyre nagyobb figyelemre, a tájékoztatási intézkedésekre irányuló pályázatoknak kifejezetten a fenntartható közös agrárpolitika gazdasági, környezetvédelmi és szociális vonatkozásaira kell összpontosítaniuk.

2.3.   Célközönség

A 2.2. szakaszban meghatározott témák célközönsége a lakosság (különösen a városi fiatalok) és/vagy a mezőgazdasági termelők, valamint a vidéki térségekben tevékenykedő további szereplők. A KAP-pal kapcsolatos tájékoztatás keretében nagyobb hangsúlyt kapnának az európai mezőgazdaságról, valamint a gazdálkodásnak a társadalomban betöltött szerepéről alkotott – megalapozott és téves – elképzelések, valamint annak bemutatása, hogy milyen jelentős mértékben járul hozzá az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat a tágabb értelemben vett európai uniós gazdaság teljesítményéhez.

Konkrétabban fogalmazva:

—

A diákok, a tanárok és az egyetemi hallgatók esetében: új megközelítéseket kell alkalmazni a fiatalokkal való kommunikáció során annak érdekében, hogy tisztában legyenek a KAP-pal és annak jelentőségével számos területet illetően: például az éghajlatváltozás jelentette kihívások, az élelmiszerek, az egészséges és minőségi étkezés mint választott életmód terén, valamint a 2017. augusztus 1-jén hatályba lépett új uniós iskolatej-, iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program (3) kapcsán.

—	Az érdekelt felek esetében: még inkább tudatosítani kell a KAP hozzájárulását a vidéki térségek fenntartható növekedéséhez.

3.   INDIKATÍV ÜTEMEZÉS

	Szakaszok	Dátum vagy indikatív időszak
a)	A pályázati felhívás közzététele	2018. október
b)	A pályázatok benyújtásának határideje	2018. december 14.
c)	Értékelési időszak	2019. február
d)	A pályázók tájékoztatása	2019. április
e)	A támogatási megállapodások aláírása	2019. június

A tájékoztatási intézkedések időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.

4.   A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉS

A tájékoztatási intézkedések társfinanszírozására előirányzott teljes költségvetés becsült összege 4 000 000 EUR.

Az összeg rendelkezésre állásának feltétele, hogy a 2019. évi költségvetési tervezetben szereplő előirányzatok a 2019. évi költségvetésnek a költségvetési hatóság általi elfogadását követően elérhetővé váljanak, vagy az ideiglenes tizenkettedek rendszerében elérhetők legyenek.

A támogatás összege legalább 75 000 EUR és legfeljebb 500 000 EUR.

A Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy ne ossza ki a rendelkezésre álló összes pénzeszközt.

5.   ELFOGADHATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK

—	A pályázatokat a pályázatok benyújtására a 3. szakaszban megállapított határidőn belül kell benyújtani;

—	a pályázatokat a pályázatok benyújtására a 14. szakaszban megadott címre kell küldeni;

—	a pályázatokat írásban (lásd a 14. szakaszt), a következő webhelyen elérhető pályázati űrlap és mellékletek kitöltésével kell benyújtani: https://ec.europa.eu/agriculture/grants-for-information-measures_hu;

—	a pályázatokat az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni. A pályázatok elbírálásának elősegítése érdekében ugyanakkor azt tanácsoljuk a pályázóknak, hogy a pályázatokat angol nyelven készítsék el.

—	A pályázók erre a pályázati felhívásra csak egy pályázatot nyújthatnak be.

E követelmények teljesítésének elmulasztása a pályázat elutasítását vonhatja maga után.

6.   TÁMOGATHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK

6.1.   Támogatható pályázók

A pályázóknak (és adott esetben a hozzájuk kapcsolódó jogalanyoknak) valamely uniós tagállamban létrehozott jogi személynek kell lenniük.

Az alkalmazandó nemzeti jog értelmében jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok csak akkor pályázhatnak, ha képviselőik jogosultak jogi kötelezettségvállalásokat tenni a nevükben, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme szempontjából ugyanolyan garanciákat képesek nyújtani, mint a jogi személyek.

Az igazoló dokumentumokat a pályázati űrlappal együtt kell benyújtani.

A természetes személyek, valamint a kizárólag az e pályázati felhívás keretébe tartozó tájékoztatási intézkedés végrehajtásának céljával létrehozott jogalanyok nem tartoznak a támogatható pályázók körébe.

Példák a támogatható szervezetekre:

—	nonprofit szervezetek (magán vagy állami),

—	állami hatóságok (országos, regionális, helyi),

—	európai szervezetek,

—	egyetemek,

—	oktatási intézmények,

—	kutatóközpontok,

—	magánvállalatok (például kommunikációval és médiával foglalkozó cégek).

Kapcsolódó jogalanyok

Azon jogi személyek, amelyek a pályázókkal olyan jogi vagy tőkekapcsolatban állnak, amely nem korlátozódik a tájékoztatási intézkedésre, illetve amelyet nem kizárólag annak végrehajtása céljából hoztak létre (pl. hálózatok, szövetségek, szakszervezetek tagjai), kapcsolódó jogalanyként vehetnek részt, és a 11.1. szakaszban meghatározottak szerint nyújthatnak be elszámolható költségeket.

A jogi és tőkekapcsolat nem korlátozódhat a tájékoztatási intézkedésre, illetve nem szolgálhatja kizárólag annak végrehajtását.

A jogi és tőkekapcsolat három fogalmat fed le:

i.

Kontroll: a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) meghatározásának megfelelően. Kedvezményezettel kapcsolatban álló jogalany lehet például: — egy annak közvetlen vagy közvetett kontrollja alatt álló jogalany (leányvállalat). Ide tartozhatnak továbbá a kedvezményezett kontrollja alatt álló jogalany ellenőrzése alatt álló jogalanyok (unokavállalatok) is, és ugyanez vonatkozik a további, kontroll alatt álló szintekre is; — a kedvezményezettet közvetlenül vagy közvetetten kontrolláló jogalany (anyavállalat), akárcsak a kedvezményezettet kontrolláló jogalanyt kontrolláló jogalany; — a kedvezményezettet közvetlenül vagy közvetetten kontrolláló jogalany kontrollja alatt álló másik jogalany (testvérvállalat).

ii.

Tagság: a kedvezményezett jogi szempontból hálózatnak, szövetségnek, társulásnak vagy hasonlónak minősül, amelyben a javasolt kapcsolódó jogalanyok szintén részt vesznek, vagy mind a kedvezményezett, mind a javasolt kapcsolódó jogalanyok ugyanannak a jogalanynak (hálózatnak, szövetségnek, társulásnak vagy hasonlónak) a tagjai.

iii.

A közjogi szervek vagy köztulajdonban lévő jogalanyok esete: A köztulajdonban lévő jogalanyok és a közjogi szervek (a nemzeti, európai vagy nemzetközi jog értelmében ilyenként létrehozott jogalanyok) nem minden esetben tekinthetők kapcsolódó jogalanyoknak (például állami egyetemek vagy kutatóintézetek).

Az állami szférában a következők tekintendők kapcsolatban állónak:

—	decentralizált irányítás esetében az adminisztráció különböző szintjei (a nemzeti, regionális vagy helyi minisztériumok, amennyiben külön jogalanyok) tekinthetők az államhoz kapcsolódónak;

—

állami hatóság által adminisztrációs feladat ellátására létrehozott, az állami hatóság által felügyelt közjogi szervek. E feltétel teljesülését a közjogi szervet létrehozó alapokmány vagy egyéb alapító okirat alapján kell ellenőrizni. Nem feltétel, hogy a szervet részben vagy teljesen az állami költségvetés finanszírozza (pl. az állammal kapcsolatban álló iskolák).

A következők nem tekintendők kedvezményezetthez kapcsolódó jogalanyoknak:

—	a kedvezményezettel (beszállítói) szerződésben vagy alvállalkozói szerződésben álló jogalanyok, közszolgáltatások nyújtásában a kedvezményezett koncessziós jogosultjai vagy felhatalmazottai;

—	a kedvezményezettől pénzügyi támogatásban részesülő jogalanyok;

—	a kedvezményezettel egyetértési megállapodás alapján vagy közös javak kapcsán rendszeresen együttműködő jogalanyok;

—	azok a jogalanyok, amelyek a támogatási megállapodás értelmében konzorciumi megállapodást kötöttek;

—	azok a jogalanyok, amelyek az ikerintézményi projektek céljából együttműködési megállapodást kötöttek.

Ha a tájékoztatási intézkedésben részt vesz kapcsolódó jogalany, akkor a pályázatnak:

—	a pályázati űrlapon meg kell neveznie a kapcsolódó jogalanyokat;

—	tartalmaznia kell a kapcsolódó jogalanyokkal kötött írásos megállapodást;

—	tartalmaznia kell a kapcsolódó jogalanyok támogathatóságát és ki nem zárandóságát igazoló dokumentumokat.

A pályázók támogathatóságának értékelése érdekében a pályázóknak és a kapcsolódó jogalanyoknak az alábbi igazoló dokumentumokat kell benyújtaniuk:

—	magánjogi szervezet: a tagállami hivatalos közlöny kivonata, az alapszabály másolata, a cégjegyzék vagy a kamarai névjegyzék kivonata, a héaigazoló okirat másolata (azokban az országokban, ahol a cégjegyzékszám és a héaszám megegyezik, a két utolsó dokumentum közül csak az egyiket kell benyújtani);

—	közjogi szervezet: a közjogi szervezetet létrehozó állásfoglalás, határozat vagy más hivatalos dokumentum másolata;

—	jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok: arra vonatkozó igazoló dokumentumok, hogy képviselőjük (képviselőik) felhatalmazással rendelkezik (rendelkeznek) arra, hogy az entitás nevében jogi kötelezettséget vállaljon.

Brit pályázók esetében: kérjük annak figyelembevételét, hogy a támogathatósági kritériumoknak a támogatás teljes időtartama alatt meg kell felelni. Amennyiben az Egyesült Királyság a támogatási időszak alatt kilép az EU-ból és nem köt olyan megállapodást, amelynek értelmében biztosított a brit kérelmezők folyamatos jogosultsága, a támogatási megállapodás II.17. cikke (A megállapodás Bizottság általi megszüntetése) alapján az uniós finanszírozás folyósítását meg kell szüntetni – amennyiben lehetséges, a projektben történő további részvétel fenntartásával, – vagy ki kell lépni a projektből.

6.2.   Az e pályázati felhívás keretében támogatható tevékenységek és a végrehajtási időszak

A.

A tájékoztatási intézkedéseknek egy vagy több alábbi tevékenységre kell kiterjedniük: — multimédiás vagy audiovizuális anyagok készítése és terjesztése, — internetes és közösségi médiában folytatott kampányok, — médiaesemények, — konferenciák, szemináriumok, műhelymunkák és tanulmányok a KAP-pal kapcsolatos kérdésekről.

B.	A tájékoztatási intézkedések végrehajtása a következő szinteken történhet: — egy uniós tagállam multiregionális vagy országos szintjén, vagy — uniós szinten (legalább két tagállamban).

C.	Nem támogatható tevékenységek: — a törvény erejénél fogva kötelező intézkedések, — közgyűlések és taggyűlések, — harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás.

D.	A tájékoztatási intézkedések végrehajtási időszaka — A tájékoztatási intézkedések maximális időtartama 12 hónap. Az e pályázati felhívásban meghatározottnál hosszabb időszakra tervezett projektekre irányuló pályázatok elutasításra kerülnek.

7.   KIZÁRÁSI KRITÉRIUMOK

7.1.   Kizárás

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő az alábbi esetekben kizárja a pályázót a pályázati eljárásban való részvételből:

a)

a pályázó csődeljárás, fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás alatt áll, a vagyonát végelszámoló vagy bíróság kezeli, a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van;

b)

jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a pályázó megszegte a székhelye szerinti ország joga, az engedélyezésre jogosult tisztviselő országának joga, illetve a szerződés teljesítési helye szerinti ország joga alapján fennálló, adófizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét;

c)

jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a pályázó súlyos szakmai kötelezettségszegést követett el azáltal, hogy megsértette a szakmai tevékenységére vonatkozó törvényeket, rendeleteket vagy etikai normákat, vagy a szakmai hitelességét befolyásoló, szándékosságra vagy súlyos gondatlanságra utaló jogellenes magatartást tanúsított, beleértve különösen az alábbiakat: i. csalárd vagy gondatlan módon félrevezető információt szolgáltatott a kizárási okok fennállásának vagy a kiválasztási szempontok teljesülésének ellenőrzése céljából, vagy a szerződés, támogatási megállapodás vagy támogatási határozat teljesítése során; ii. a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött más pályázókkal; iii. szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértett; iv. az odaítélési eljárás során megkísérelte befolyásolni a Bizottság döntéshozatali eljárását; v. olyan bizalmas információkat próbált megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára az odaítélési eljárásban;

d)

jogerős ítélet megállapította, hogy a pályázó bűnös az alábbiak valamelyikében: i. csalás, az 1995. július 26-i tanácsi jogi aktusban kidolgozott, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikkének értelmében; ii. korrupció, az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktusban kidolgozott, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény 3. cikkében és a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat (5) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint, továbbá az ajánlatkérő szerv országának jogában, a gazdasági szereplő székhelye szerinti ország jogában, illetve a szerződés teljesítési helye szerinti ország jogában meghatározott értelemben; iii. bűnszervezetben való részvétel, a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat (6) 2. cikkében meghatározottak szerint; iv. pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása, a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 1. cikkében meghatározottak szerint; v. terrorista bűncselekmények vagy terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekmények, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat (8) 1., illetve 3. cikkében meghatározottak szerint, vagy ilyen bűncselekményre való felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet az említett határozat 4. cikkében foglaltak szerint; vi. gyermekmunka vagy az emberkereskedelem egyéb formái, a 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 2. cikkében meghatározottak szerint;

e)

a pályázó az uniós költségvetésből finanszírozott valamely szerződés, támogatási megállapodás vagy támogatási határozat teljesítése során lényeges hiányosságokkal teljesítette a főbb kötelezettségeit, ami a szerződés idő előtti felmondásához, kötbér kivetéséhez vagy más szerződéses szankciókhoz vezetett, vagy amit az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF vagy a Számvevőszék tárt fel az ellenőrzések és vizsgálatok folyamán;

f)	jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a pályázó a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (10) 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szabálytalanságot követett el;

g)

súlyos szakmai kötelezettségszegés, csalás, korrupció, egyéb bűncselekmények, a szerződés teljesítése alatti lényeges hiányosságok vagy szabálytalanság esetén a pályázóra az alábbiak vonatkoznak: i. a Számvevőszék, az OLAF vagy a belső ellenőrzés által elvégzett vizsgálatok és ellenőrzések keretében, illetve valamely uniós intézmény, uniós hivatal vagy uniós ügynökség vagy szerv engedélyezésre jogosult tisztviselőjének felelősségi körébe tartozó bármely egyéb ellenőrzés, vizsgálat vagy kontroll keretében megállapított tények; ii. nem jogerős közigazgatási határozatok, amelyek magukban foglalhatnak a szakmai etikai normák betartásának ellenőrzéséért felelős illetékes felügyeleti szerv által hozott fegyelmi intézkedéseket; iii. az EKB, az EBB, az Európai Beruházási Alap vagy nemzetközi szervezetek határozatai; iv. a Bizottságnak az uniós versenyszabályok megsértésével kapcsolatos határozatai vagy egy illetékes nemzeti hatóságnak az uniós vagy a nemzeti versenyszabályok megsértésével kapcsolatos határozatai. v. valamely uniós intézmény, uniós hivatal vagy uniós ügynökség vagy szerv engedélyezésre jogosult tisztviselőjének kizárásra vonatkozó határozatai.

7.2.   Korrekciós intézkedések

Amennyiben a pályázó úgy nyilatkozik, hogy esetében fennáll a fentiekben (lásd: 7.1. szakasz) felsorolt, kizárást indokoló helyzetek egyike, ez esetben megbízhatóságának igazolására meg kell adnia, hogy milyen intézkedéseket hozott a kizárást indokoló helyzet orvoslására. Ezen intézkedések között lehetnek az ismételt előfordulás megelőzése, valamint a kártérítés vagy pénzbírság teljesítése érdekében hozott technikai, szervezeti vagy személyzeti intézkedések. A meghozott korrekciós intézkedéseket megfelelően ismertető, releváns igazoló dokumentumokat mellékletként csatolni kell a nyilatkozathoz. Ez nem vonatkozik a 7.1. szakasz d) pontjában említett helyzetekre.

7.3.   A pályázati felhívásból való kizárás

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő nem ítélhet oda támogatást olyan pályázónak, aki

a)	a 7.1. szakasszal összhangban megállapított, kizárást indokoló helyzetben van;

b)	az eljárásban való részvétel feltételeként megkövetelt információk tekintetében megtévesztő információt szolgáltatott vagy elmulasztotta ezen információk benyújtását;

c)	korábban pályázati dokumentumok készítésében vett részt, és ez másként nem orvosolható versenytorzulást eredményez.

Ugyanezek a kizárási kritériumok vonatkoznak a kapcsolódó jogalanyokra is.

Közigazgatási és pénzügyi szankciók szabhatók ki azokra a pályázókra vagy adott esetben azokra a kapcsolódó jogalanyokra, amelyek hamis nyilatkozatot tesznek.

7.4.   Igazoló dokumentumok

A pályázóknak és a kapcsolódó jogalanyoknak be kell nyújtaniuk egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy a költségvetési rendelet 136. cikke (1) bekezdésében, valamint 141. cikkében említett helyzetek egyike sem vonatkozik rájuk; ehhez ki kell tölteniük a pályázati felhívás űrlapjához csatolt, a következő webhelyen hozzáférhető megfelelő nyomtatványt: http://ec.europa.eu/agriculture/grants-for-information-measures_hu.

E kötelezettségnek az alábbi módokon lehet eleget tenni:

i.	a pályázó nyilatkozatot ír alá a saját és a kapcsolódó jogalanyok nevében; VAGY

ii.	a pályázó és a kapcsolódó jogalanyok mindegyike külön nyilatkozatot tesz saját nevében.

8.   KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK

8.1.   Pénzügyi kapacitás

A pályázóknak elegendő stabil finanszírozási forrással kell rendelkezniük ahhoz, hogy a projekt teljes időtartama alatt folytathassák tevékenységüket, másrészt ahhoz, hogy maguk is részt tudjanak venni annak finanszírozásában. A pályázók pénzügyi kapacitása a pályázattal együtt benyújtandó alábbi igazoló dokumentumok alapján kerül elbírálásra:

—	nyilatkozat, valamint

VAGY

—	eredmény-kimutatás és az utolsó lezárt pénzügyi év mérlege,

—	új szervezetek esetében a fenti dokumentumokat helyettesítheti az üzleti terv,

VAGY

—	a pályázati űrlapon található táblázat, kitöltve az űrlapon meghatározott arányszámok kiszámításához szükséges, a számviteli előírásoknak megfelelő számadatokkal.

Ha a benyújtott dokumentumok alapján az engedélyezésre jogosult tisztviselő gyengének ítéli a pályázó pénzügyi kapacitását, akkor további információkat kérhet.

Ha az engedélyezésre jogosult tisztviselő úgy ítélte meg, hogy a pályázó pénzügyi kapacitása nem kielégítő, elutasítja a pályázatot.

8.2.   Működési kapacitás

A pályázóknak rendelkezniük kell a javasolt tájékoztatási intézkedés elvégzéséhez szükséges szakmai alkalmassággal és képzettséggel. E tekintetben a pályázóknak nyilatkozatot kell benyújtaniuk, és csatolniuk kell a következő igazoló dokumentumokat:

—

a tájékoztatási intézkedés irányításáért és végrehajtásáért elsősorban felelős személyek szakmai önéletrajza vagy profiljának ismertetése (adott esetben – például az oktatás területét érintő pályázatok esetében – a témába vágó publikációk jegyzékével együtt). A tájékoztatási intézkedés irányításáért felelős személynek legalább ötéves, hasonló projektekben szerzett tapasztalattal kell rendelkeznie,

—	a szervezet tevékenységi jelentése,

—	az adott pályázati felhívás szakpolitikai területéhez vagy a végrehajtandó tájékoztatási intézkedéshez kapcsolódó korábbi projektek és tevékenységek felsorolása (lásd az 1. számú pályázati űrlapot: legfeljebb 4 projekt/tevékenység).

9.   ODAÍTÉLÉSI KRITÉRIUMOK

A tájékoztatási intézkedést alkotó kommunikációs eszközöknek és fellépéseknek kapcsolódniuk kell egymáshoz, továbbá koncepciójuk és céljaik tekintetében egyértelműeknek kell lenniük.

A tájékoztatási intézkedések keretében végzett tevékenységeknek konkrét eredményeket kell hozniuk az adott intézkedés időtartama alatt.

A tájékoztatási intézkedéseknek a pályázati szakaszban meg kell határozniuk a várt releváns eredményeket (lásd a 3. számú pályázati űrlapot).

A pályázatnak tartalmaznia kell a tájékoztatási intézkedés várt eredményeinek/hatásainak mérésére szolgáló releváns (minőségi és mennyiségi) mutatók jegyzékét (lásd a 3. számú pályázati űrlapot).

A pályázatok elbírálásának szempontjai a következők:

1.	Az intézkedés relevanciája: a szükségletek és az elérendő konkrét, mérhető, reális és releváns cél, valamint az innovatív jelleg előzetes értékelése. (25 pont; az előírt minimális pontszám 12,5)

2.	Az intézkedés hatása: témák, üzenetek és célközönség, részletes program, ütemterv és az utólagos értékelés módja. (25 pont; az előírt minimális pontszám 12,5)

3.	Az intézkedés hatékonysága: a javasolt források felhasználásának költséghatékonysága. (25 pont; az előírt minimális pontszám 12,5)

4.	A projektmenedzsment minősége: a javasolt intézkedés részét képező különböző tevékenységek végrehajtását szolgáló eljárások és munkamegosztás színvonala. (25 pont; az előírt minimális pontszám 12,5)

A pályázat minőségére legfeljebb 100 pont adható. Az előírt minimális összesített pontszám 60 pont, és minden egyes kritérium esetében el kell érni a maximálisan adható pontszám 50 %-át.

10.   JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

Abban az esetben, ha a Bizottság támogatást ítél oda, megküldi a pályázónak a támogatási megállapodást – amely az összegeket euróban tartalmazza, és részletesen meghatározza a finanszírozás feltételeit és mértékét –, valamint a felek közötti megállapodás hivatalos megkötését célzó eljárásra vonatkozó információkat.

A kedvezményezettnek az eredeti megállapodás két példányát alá kell írnia, majd haladéktalanul vissza kell küldenie a Bizottságnak. A megállapodást a Bizottság írja alá utoljára.

Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy egy támogatás odaítélése nem hoz létre jogosultságot a következő évekre nézve.

11.   PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

11.1.   Elszámolható költségek

Az elszámolható költségeknek meg kell felelniük valamennyi alábbi kritériumnak:

—	a költségek a kedvezményezettnél merültek fel,

—

a tájékoztatási intézkedés időtartama alatt merülnek fel, kivéve a zárójelentések és könyvvizsgálói igazolások költségeit; a költségek elszámolhatóságának időszaka a támogatási megállapodásban meghatározott időpontban kezdődik el. Ha a kedvezményezett bizonyítani tudja, hogy a tájékoztatási intézkedést már a megállapodás aláírása előtt meg kell kezdeni, a költségek elszámolhatóságának időszaka a megállapodás aláírása előtt is megkezdődhet. Az elszámolhatósági időszak semmilyen körülmények között nem kezdődhet meg a támogatás iránti pályázat benyújtásának időpontja előtt.

—	szerepelnek a becsült költségvetésben,

—	a támogatás tárgyát képező tájékoztatási intézkedés végrehajtásához szükségesek,

—	azonosíthatók és ellenőrizhetők, azaz szerepelnek a kedvezményezett számviteli nyilvántartásaiban, és a kedvezményezett székhelye szerinti ország alkalmazandó számviteli standardjaival, valamint a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatával összhangban kerültek meghatározásra,

—	megfelelnek az alkalmazandó adóügyi és szociális jogszabályok előírásainak,

—	észszerűek, indokoltak, és eleget tesznek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményeinek, különösen a gazdaságosság és a hatékonyság tekintetében.

A kedvezményezett belső számviteli és ellenőrzési eljárásainak lehetővé kell tenniük a tájékoztatási intézkedésre vonatkozóan bevallott költségek és bevételek közvetlen egyeztetését a megfelelő számviteli kimutatásokkal és igazoló dokumentumokkal.

Ugyanezek a kritériumok vonatkoznak a kapcsolódó jogalanyoknál felmerülő költségekre.

Az elszámolható költségek egyaránt lehetnek közvetlenek és közvetettek.

11.1.1.   Elszámolható közvetlen költségek

A tájékoztatási intézkedéshez kapcsolódó elszámolható közvetlen költségek azok a költségek, amelyek:

a fentebb ismertetett támogathatósági feltételek figyelembevételével a tájékoztatási intézkedés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó, konkrét költségekként azonosíthatók, és közvetlenül az intézkedésre könyvelhetők. Ilyenek például a következők:

a)

a kedvezményezettel kötött munkaszerződés vagy azzal egyenértékű megbízási okmány értelmében munkát végző és a tájékoztatási intézkedéshez rendelt személyzet költségei, amennyiben ezek a költségek összhangban állnak a kedvezményezett rendes javadalmazási politikájával. Az említett költségek magukban foglalják a tényleges béreket, valamint a társadalombiztosítási járulékokat és a javadalmazásban foglalt, jogszabályilag előírt egyéb költségeket. Magukban foglalhatnak kiegészítő javadalmazást is, ideértve a kiegészítő szerződések alapján teljesítendő kifizetéseket az említett szerződések jellegétől függetlenül, feltéve, hogy kifizetésükre ugyanolyan típusú munka elvégzése vagy szakértelem nyújtása esetén következetesen, az igénybe vett finanszírozás forrásától függetlenül kerül sor. A kedvezményezettel kötött, munkaszerződéstől eltérő tárgyú szerződés értelmében munkát végző vagy harmadik fél által a kedvezményezetthez fizetség ellenében kihelyezett természetes személyek költségei belefoglalhatók az ilyen személyzeti költségekbe, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek: i. a személy hasonló feltételek mellett dolgozik, mint egy alkalmazott (különösen a munka szervezésének módját, a végzett feladatokat és a feladatok elvégzésének helyszínét tekintve); ii. a munkavégzés eredménye a kedvezményezettet illeti meg (kivéve, ha erről kivételes jelleggel másként állapodtak meg); valamint iii. a költségek nem térnek el jelentősen a kedvezményezettel kötött munkaszerződés értelmében hasonló feladatokat végző személyek költségeitől; A közvetlen személyzeti költségek ajánlott számítási módszerei a függelékben találhatók.

b)	utazási költség és napidíj, amennyiben ezek megfelelnek a kedvezményezett utazással kapcsolatos szokásos gyakorlatának;

c)	a terem- vagy eszközbérlés költségei;

d)	az alvállalkozói szerződésekkel kapcsolatban felmerülő költségek, feltéve, hogy a támogatási megállapodásban az alvállalkozói szerződések tekintetében megállapított feltételek teljesülnek;

e)

a megállapodásban megszabott követelményekből közvetlenül adódó költségek (tájékoztatás, a tájékoztatási intézkedés egyedi értékelése, ellenőrzés, fordítás, sokszorosítás), beleértve az előírt pénzügyi biztosítékok költségeit, feltéve, hogy a kapcsolódó szolgáltatások beszerzése a támogatási megállapodásban a végrehajtási szerződésekre vonatkozóan megállapított feltételeknek megfelelően történt;

f)	a támogatási megállapodásban foglalt eltérő rendelkezés hiányában a kedvezményezett által fizetett illetékek, adók és díjak, elsősorban a hozzáadottérték-adó (héa), feltéve, hogy ezeket az elszámolható közvetlen költségek tartalmazzák.

11.1.2.   Elszámolható (általános) közvetett költségek

„Közvetett költség” az a költség, amely nem kapcsolódik közvetlenül a tájékoztatási intézkedés végrehajtásához, és így közvetlenül nem rendelhető ahhoz hozzá.

A tájékoztatási intézkedés teljes elszámolható közvetlen költségének 7 %-át kitevő átalányösszeg számolható el közvetett költségként, amely a kedvezményezettet az adott intézkedés kapcsán terhelő általános adminisztrációs költségnek felel meg.

A közvetett költségek nem tartalmazhatnak olyan költségeket, amelyek más költségvetési tétel alatt már szerepelnek.

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy ha az EU vagy az Euratom költségvetéséből működési támogatásban részesülnek, a működési támogatás által lefedett időszak(ok)ra nem számolhatnak el közvetett költségeket, kivéve, ha bizonyítani tudják, hogy a működési támogatás nem fedezi a tájékoztatási intézkedés semmilyen költségét.

Ennek bizonyítására a kedvezményezettnek elvben az alábbiakat kell biztosítania:

a)

olyan analitikus költségelszámolási módszert kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi a működési támogatáshoz és a tájékoztatási intézkedésre irányuló támogatáshoz hozzárendelhető különféle költségek elkülönítését (köztük az általános költségekét is). E célból a kedvezményezettnek olyan megbízható számviteli kódokat és elosztási kulcsokat kell alkalmaznia, amelyekkel biztosítható a költségek méltányos, objektív és reális módon történő elosztása.

b)

külön kell nyilvántartania: — a működési támogatáshoz kapcsolódó valamennyi felmerült költséget (azaz a kedvezményezett rendes éves tevékenységeihez kapcsolódó személyzeti költségeket, általános működési költségeket és egyéb működési költségeket), valamint — a tájékoztatási intézkedésre irányuló támogatáshoz kapcsolódó valamennyi felmerült költséget (beleértve a tájékoztatási intézkedéshez kapcsolódó tényleges közvetett költségeket).

Ha a működési támogatás teljes mértékben fedezi a kedvezményezett rendes éves tevékenységeit és költségvetését, akkor a kedvezményezett a tájékoztatási intézkedésre irányuló támogatás keretében nem jogosult a közvetett költségei térítésére.

11.2.   El nem számolható költségek

a)	tőkemegtérülés és a kedvezményezett által fizetett osztalékok;

b)	adósság- és adósságszolgálati költségek;

c)	veszteségekre vagy adósságokra képzett tartalék;

d)	kamattartozás;

e)	kétes tartozások;

f)	árfolyamveszteségek;

g)	a Bizottságtól érkező átutalásokra a kedvezményezett bankja által felszámított költségek;

h)

a kedvezményezett által bevallott, az Unió költségvetéséből fedezett támogatásban részesülő másik tájékoztatási intézkedés keretében fedezett költségek; Ilyen támogatások a tagállamok által odaítélt és az uniós költségvetéséből finanszírozott támogatások, valamint az uniós költségvetés végrehajtása keretében a Bizottságtól eltérő szervek által odaítélt támogatások is. Különösen az EU vagy az Euratom költségvetéséből működési támogatásban részesülő kedvezményezettek a működési támogatás által lefedett időszak(ok)ra nem számolhatnak el közvetett költségeket, kivéve, ha bizonyítani tudják, hogy a működési támogatás nem fedezi a tájékoztatási intézkedés semmilyen költségét.

i)	természetbeni hozzájárulás harmadik felektől;

j)	túlzott vagy meggondolatlan kiadások;

k)	levonható héa;

l)	eszközbeszerzés.

11.3.   Támogatási formák

11.3.1.   A ténylegesen felmerült költségek térítése

A támogatás meghatározása úgy történik, hogy a 60 %-os maximális társfinanszírozási arányt alkalmazzák a ténylegesen felmerült és elszámolható, a kedvezményezett, illetve a hozzá kapcsolódó jogalanyok által bevallott költségekre.

11.3.2.   Átalányösszeg

Az elszámolható közvetlen költségek 7 %-át kitevő átalányösszeg a kedvezményezettet a tájékoztatási intézkedés kapcsán terhelő általános adminisztrációs költségeknek megfelelő közvetett költségek fedezésére. Az átalányösszeg kifizetésére a kiszámításának alapjául szolgáló költségek elfogadását követően kerül sor.

A kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelőségére vonatkozó feltételek

A kedvezményezett köteles biztosítani, hogy az elszámolható költségek bevallására alkalmazott költségelszámolási gyakorlat megfeleljen az alábbi követelményeknek:

a)	az alkalmazott költségelszámolási gyakorlat a kedvezményezett rendes alkalmazott költségelszámolási gyakorlata. E gyakorlatot a kedvezményezett köteles következetesen, objektív kritériumok alapján, a finanszírozás forrásától függetlenül (uniós vagy más forrás) alkalmazni;

b)	a bevallott költségek közvetlenül egyeztethetőek az általános könyvelésben rögzített összegekkel; valamint

c)	a bevallott költségek meghatározására alkalmazott költségkategóriák nem tartalmaznak el nem számolható költségeket és más támogatási formák által fedezett költségeket.

11.4.   Költségvetési egyensúly

A tájékoztatási intézkedés becsült költségvetését mellékelni kell a pályázati űrlaphoz. Ebben a bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

A költségvetést euróban kell elkészíteni.

Azoknak a pályázóknak, akik esetében a költségek nem euróban merülnek fel, az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy az Infor-euro weboldalon (http://ec.europa.eu/budget/contracts_grants/info_contracts/inforeuro/inforeuro_en.cfm) közzétett átváltási árfolyamot kell használniuk.

A pályázóknak gondoskodnia kell arról, hogy a tájékoztatási intézkedés végrehajtásához szükséges források ne származzanak teljes egészében az EU által nyújtott támogatásból.

A tájékoztatási intézkedés társfinanszírozása az alábbi formákban történhet:

—	a kedvezményezett saját forrásaiból,

—	a tájékoztatási intézkedés saját bevételéből,

—	harmadik felektől származó pénzügyi támogatásból.

A társfinanszírozás tartalmazhat harmadik felektől származó természetbeni hozzájárulásokat is, azaz olyan nem pénzügyi forrásokat, amelyeket harmadik felek díjmentesen bocsátanak a kedvezményezett rendelkezésére. A harmadik felek ezzel kapcsolatos költségei – pl. az önkéntes munka, ülésterem ingyenes biztosítása stb. – nem számolhatók el a támogatás keretében.

A természetbeni hozzájárulás értéke nem haladhatja meg:

—	a ténylegesen felmerült és számviteli bizonylatokkal kellően alátámasztott költségeket,

—	vagy ilyen dokumentumok hiányában a szóban forgó piacon általánosan elfogadott költségeket.

A természetbeni hozzájárulásokat a tájékoztatási intézkedésre elkülönített források teljes összegének megjelenítése érdekében külön kell feltüntetni a becsült költségvetésben. Az egységértéküket az ideiglenes költségvetésben értékelik, és a későbbiekben nem változtatható.

A természetbeni hozzájárulásoknak meg kell felelniük a nemzeti adózási és társadalombiztosítási szabályoknak.

11.5.   A végleges támogatási összeg kiszámítása

A támogatás végleges összegét a Bizottság számítja ki az egyenlegkifizetéskor. A kiszámítás a következő lépésekben történik:

1. lépés: a visszatérítési ráta alkalmazása az elszámolható költségekre és az átalány-hozzájárulás hozzáadása

Az 1. lépésben szereplő összeget a 11.3.1. szakaszban meghatározott visszatérítési rátának a Bizottság által elfogadott elszámolható költségekre való alkalmazásával és a 11.3.2. szakasz szerinti átalány-hozzájárulás alkalmazásával kell kiszámítani.

2. lépés: a támogatás maximális összegére való korlátozás

A Bizottság által a kedvezményezettnek kifizetett teljes összeg semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a támogatási megállapodásban feltüntetett maximális támogatási összeget. Ha az 1. lépésben meghatározott összeg meghaladja ezt a maximális összeget, akkor a támogatás végleges összege lecsökken az utóbbi összegre.

3. lépés: Csökkentés a haszonszerzés tilalma miatt

„Nyereség”: az 1. és a 2. lépést követően kapott összeg és a tájékoztatási intézkedés teljes bevétele együttes értékének és a tájékoztatási intézkedés összes elszámolható költségének a pozitív különbözete.

A tájékoztatási intézkedés összes elszámolható költsége a Bizottság által jóváhagyott teljes konszolidált elszámolható költség. A tájékoztatási intézkedés teljes bevétele az egyenlegkifizetési kérelem kedvezményezett általi elkészítésének napján megállapított, termelt vagy visszaigazolt teljes konszolidált bevétel.

Bevételnek kell tekinteni az alábbiakat:

a)	a tájékoztatási intézkedésből származó bevétel.

Nyereség keletkezésekor az a Bizottság által jóváhagyott tájékoztatási intézkedés tényleges elszámolható költségei végleges visszatérítési rátájának arányában kerül levonásra.

4. lépés – Csökkentés szabálytalan végrehajtás vagy más kötelezettségszegés miatt

A Bizottság csökkentheti a támogatás maximális összegét, ha a tájékoztatási intézkedés végrehajtása nem volt megfelelő (vagyis ha azt nem, illetve rosszul, részben vagy késedelmesen hajtották végre), vagy ha a megállapodásban foglalt más kötelezettségek nem teljesültek.

A csökkentés mértéke arányos a tájékoztatási intézkedés szabálytalan végrehajtásával, illetve a kötelezettségszegés súlyosságával.

11.6.   Jelentéstételi és kifizetési mechanizmusok

11.6.1.   A kedvezményezett kérheti a kifizetést, feltéve, hogy a támogatási megállapodás feltételei teljesülnek (pl. kifizetési határidők, felső határok stb.). A kifizetési kérelmet a támogatási megállapodásban részletezett alábbi dokumentumoknak kell kísérniük:

Kifizetés iránti kérelem	Kísérő dokumentumok
Egyenlegkifizetés
A Bizottság e kifizetés összegét a támogatás végleges összege alapján határozza meg (lásd a fenti 11.5. szakaszt).	a) végleges technikai jelentés b) végleges pénzügyi kimutatás

11.7.   Egyéb pénzügyi feltételek

a)   A támogatáshalmozás és a kettős finanszírozás tilalma

Egy tájékoztatási intézkedés csak egy támogatást kaphat az EU költségvetéséből.

Az uniós költségvetésből semmilyen körülmények között nem finanszírozható kétszer ugyanaz a költség. Ennek biztosítása érdekében a pályázóknak a támogatás iránti pályázatban fel kell tüntetniük az uniós finanszírozásból származó azon forrásokat és összegeket, amelyeket ugyanazon pénzügyi évben ugyanazon tájékoztatási intézkedés vagy annak egy része tekintetében, illetve a pályázó működéséhez kaptak vagy igényeltek, valamint az ugyanazon tájékoztatási intézkedés tekintetében kapott vagy igényelt egyéb finanszírozásokat is.

b)   A visszamenőleges hatály tilalma

Már végrehajtott tájékoztatási intézkedéshez visszamenőlegesen nem nyújtható támogatás.

Már megkezdett tájékoztatási intézkedésre csak abban az esetben ítélhető oda támogatás, ha a pályázó a támogatás iránti pályázatban be tudja bizonyítani, hogy a tájékoztatási intézkedésnek a támogatási megállapodás aláírása előtti megkezdésére valóban szükség volt.

Ilyen esetekben a finanszírozásra jogosult költségek felmerülésének időpontja nem lehet a támogatás iránti pályázat benyújtásánál korábbi időpont.

c)   Végrehajtási szerződések/alvállalkozók bevonása

Amennyiben a tájékoztatási intézkedés végrehajtásához beszerzési szerződések (végrehajtási szerződések) odaítélése szükséges, a kedvezményezettnek a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat vagy (adott esetben) a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlat alapján kell odaítélnie a szerződést, elkerülve az összeférhetetlenséget.

60 000 EUR-t meghaladó értékű végrehajtási szerződés esetén a kedvezményezett köteles betartani az e pályázati felhíváshoz csatolt támogatásimegállapodás-minta szerinti kiegészítő szabályokat.

A kedvezményezettnek egyértelműen dokumentálnia kell a pályázati eljárást, és a dokumentációt meg kell őriznie egy esetleges ellenőrzés esetére.

A 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) szerinti ajánlatkérő szerv minőségében eljáró jogalanyoknak és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) szerinti közszolgáltató ajánlatkérőknek be kell tartaniuk az alkalmazandó nemzeti közbeszerzési szabályokat.

A kedvezményezettek alvállalkozókat vonhatnak be a tájékoztatási intézkedés részét képező feladatok elvégzésére. Ebben az esetben biztosítaniuk kell, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatra és az összeférhetetlenség elkerülésére vonatkozó fenti feltételek mellett az alábbi feltételek is teljesülnek:

a)	az alvállalkozásba adott feladatok nem a tájékoztatási intézkedéshez kapcsolódó legfontosabb feladatok;

b)	a tájékoztatási intézkedés természete és a végrehajtásához szükséges eszközök miatt indokolt az alvállalkozói szerződésbe adás;

c)	az alvállalkozók bevonásának becsült költségei egyértelműen azonosíthatók az előzetes költségvetésben;

d)

az alvállalkozók bevonását, ha a tájékoztatási intézkedés leírása nem rendelkezik róla, a kedvezményezettnek be kell jelentenie, és a Bizottságnak jóvá kell hagynia. A Bizottság a jóváhagyást megadhatja: i. az alvállalkozók bevonását megelőzően, ha a kedvezményezett módosítást kér; ii. az alvállalkozó bevonását követően, amennyiben az alvállalkozó bevonása: — kifejezetten indokolásra kerül a végleges technikai jelentésben, és — nem jár a támogatási megállapodás olyan módosításával, amely megkérdőjelezné a támogatás odaítélésére vonatkozó határozatot, vagy ellentétes lenne a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód elvével;

e)	a kedvezményezettek biztosítják, hogy a kedvezményezettekre vonatkozó, a támogatási megállapodásban felsorolt bizonyos feltételeknek (például láthatóság, titoktartás stb.) az alvállalkozók is eleget tegyenek.

d)   Harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás

A pályázatok nem vetíthetik elő pénzügyi támogatás nyújtását harmadik felek részére.

12.   A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA

12.1.   A kedvezményezettek részéről

A kedvezményezetteknek egyértelműen jelezniük kell az Európai Unió hozzájárulását minden kiadványban, illetve minden olyan tevékenységgel összefüggésben, amelyhez igénybe vették a támogatást.

Ezzel kapcsolatosan a kedvezményezettek kötelesek minden kiadványukon, poszterükön, programjaikon, valamint a társfinanszírozott projekt keretében megvalósított bármely más produktumon jól láthatóan feltüntetni az Európai Bizottság nevét és emblémáját.

Ehhez a https://ec.europa.eu/agriculture/grants-for-information-measures_hu webhelyen elérhető szöveget, emblémát és felelősségkizáró nyilatkozatot kell használniuk.

Ha ez a követelmény nem teljesül maradéktalanul, a kedvezményezett támogatása a támogatási megállapodás rendelkezéseinek megfelelően csökkenthető.

12.2.   A Bizottság részéről

A természetes személyeknek fizetett ösztöndíjak, valamint a leginkább rászoruló természetes személyeknek fizetett egyéb közvetlen támogatások kivételével az egy pénzügyi év folyamán odaítélt támogatásokhoz kapcsolódó valamennyi információt legkésőbb a támogatások odaítélésének pénzügyi évét követő év június 30-áig közzé kell tenni az Európai Unió intézményeinek valamely honlapján.

A Bizottság a következő információkat teszi közzé:

—	a kedvezményezett neve,

—	a kedvezményezett címe, amennyiben jogi személyről van szó, a NUTS 2 szinten meghatározott térséget, amennyiben a kedvezményezett természetes személy és a lakóhelye az EU területén található, vagy az ezzel egyenértékű térséget, ha a lakóhelye az EU területén kívül található,

—	a támogatás tárgya,

—	az odaítélt összeg.

A pályázó indokolt és kellően alátámasztott kérésére a Bizottság eltekint a közzétételtől, amennyiben e közzététel veszélyeztethetné az érintett egyéneknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett jogait és szabadságait, vagy sérti a kedvezményezettek kereskedelmi érdekeit.

13.   A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE

A pályázati felhívásra történő jelentkezés a személyes adatok (például név, cím, önéletrajz) rögzítésével és feldolgozásával jár. A személyes adatok feldolgozása a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) összhangban történik. Eltérő közlés hiányában a kérdések és a bekért személyes adatok a pályázatoknak a pályázati felhívás szerinti elbírálására szolgálnak, és azokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság R5. egysége kizárólag ebből a célból fogja feldolgozni.

A Bizottság felveheti a személyes adatokat a korai felismerési és kizárási rendszerbe, amennyiben a kedvezményezett a költségvetési rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében és 141. cikkében említett helyzetek valamelyikében van (további információk a következő webhelyen található adatvédelmi nyilatkozatban olvashatók:

http://ec.europa.eu/budget/library/explained/management/protecting/privacy_statement_edes_en.pdf).

14.   A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS

A pályázatokat 2018. december 14-ig kell benyújtani.

A pályázatok benyújtására vonatkozó határidő lejárta után a pályázatok nem módosíthatók. Ha azonban bizonyos szempontok tisztázására vagy elírás kijavítására van szükség, a Bizottság adott esetben kapcsolatba léphet a pályázóval az értékelési eljárás során.

A kérdések benyújtásának határideje 2018. december 4.

A pályázókat írásban tájékoztatják a kiválasztási folyamat eredményéről.

Papíron történő benyújtás

A pályázati űrlapok a következő honlapon érhetők el: https://ec.europa.eu/agriculture/grants-for-information-measures_hu.

A pályázatokat a megfelelő formanyomtatványon, megfelelően kitöltve, dátummal ellátva kell benyújtani. A pályázatokat a pályázó szervezet nevében jogilag kötelező érvényű kötelezettségek vállalására jogosult személynek kell aláírnia.

Adott esetben a pályázó külön lapokon nyújthatja be az általa szükségesnek ítélt további információkat.

A pályázatokat az alábbi címre kell benyújtani:

European Commission Unit AGRI. B.1

Call for proposals 2018/C 395/03

To the attention of the Head of Unit

L130 4/053

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

—	postai úton, mely esetben a postai bélyegzőn szereplő dátum tekintendő hitelesnek,

—	futárszolgálattal, ekkor a feladás időpontját a futárszolgálat átvételi elismervényének keltezése igazolja,

—

személyesen – mely esetben az átvételi elismervény kelte tekintendő hitelesnek –, a következő címen: Személyes kézbesítés/expressz küldemény esetén az alábbi címet kell használni: European Commission Central Mail Service Avenue du Bourget, no 1/Bourgetlaan 1 1049 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË A benyújtás igazolásaként a Bizottság központi postabontó osztályán a küldeményt átvevő tisztviselőtől aláírt és keltezett elismervényt kell kérni. Az osztály hétfőtől csütörtökig 8.00 és 17.00 között, pénteken 8.00 és 16.00 között tart nyitva. Szombaton, vasárnap és a Bizottság munkaszüneti napjain zárva tart.

A faxon vagy e-mailben küldött pályázatok nem fogadhatók el.

Kérjük, a nyomtatott példány mellett a pályázók ugyanabban a borítékban elektronikus formában is nyújtsák be a pályázatot és annak valamennyi mellékletét, amihez adathordozóként CD-ROM vagy USB-kulcs használata javasolt. Az irányadó változat a nyomtatott változat. A pályázatok elfogadhatóságát a papíron benyújtottak alapján bírálják el.

Elérhetőségek

Kérdésekkel a következő kapcsolattartó ponthoz lehet fordulni: agri-grants@ec.europa.eu

A gyakran ismételt kérdések és válaszok közzétételre kerülnek az alábbi webhelyen: https://ec.europa.eu/agriculture/grants-for-information-measures_hu.

Mellékletek

—	A költségvetési táblázatokat tartalmazó pályázati űrlap (és a benyújtandó dokumentumok felsorolása) a következő honlapon érhető el: http://ec.europa.eu/agriculture/grants-for-information-measures_hu

—	A pénzügyi és technikai jelentés sablonját tartalmazó támogatásimegállapodás-minta a következő honlapon érhető el: https://ec.europa.eu/agriculture/grants-for-information-measures_hu

—	A jogi személyekre vonatkozó űrlap a következő webhelyen érhető el: http://ec.europa.eu/budget/contracts_grants/info_contracts/legal_entities/legal_entities_en.cfm

—	A pénzügyi adatlap a következő webhelyen érhető el: http://ec.europa.eu/budget/contracts_grants/info_contracts/financial_id/financial_id_en.cfm

---

(1)  HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(2)  HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/791 rendelete (2016. május 11.) az 1308/2013/EU és az 1306/2013/EU rendeleteknek a gyümölcs- és zöldségfélék, a banán és a tej oktatási intézményekben való kínálatához kapcsolódó támogatási program tekintetében történő módosításáról (HL L 135., 2016.5.24., 1. o.).

(4)  HL L 182., 2013.6.29., 19. o.

(5)  HL L 192., 2003.7.31., 54. o.

(6)  HL L 300., 2008.11.11., 42. o.

(7)  HL L 309., 2005.11.25., 15. o.

(8)  HL L 164., 2002.6.22., 3. o.

(9)  HL L 101., 2011.4.15., 1. o.

(10)  HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(13)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.