(1)

A Bizottság 2017. november 22-én elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2018. évi európai szemeszterét. A Bizottság kellő figyelmet fordított az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérére. Az Európai Tanács 2018. március 22-én jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2017. november 22-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Bulgáriát azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(2)

A Bulgáriára vonatkozó 2018. évi országjelentést 2018. március 7-én tették közzé. A Bizottság az országjelentésben értékelte a Tanács által 2017. július 11-én elfogadott országspecifikus ajánlások (3) és az előző években elfogadott országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzései tekintetében Bulgária által elért eredményeket. Az országjelentés emellett magában foglalta az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálatot is, amelynek eredményeit szintén 2018. március 7-én tették közzé. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Bulgáriában makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. A pénzügyi szektorbeli sebezhetőségek összekapcsolódnak a vállalatok jelentős eladósodottságával és nemteljesítő hitelállományával, amihez hiányos munkaerőpiaci kiigazítás jellemezte helyzet társul.

(3)

Bulgária 2018. április 19-én benyújtotta 2018. évi nemzeti reformprogramját és 2018. évi konvergenciaprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. Bulgária 2018. évi nemzeti reformprogramja mind rövid, mind középtávú kötelezettségvállalásokat tartalmaz, és kitér a 2018. évi országjelentésben szereplő kihívásokra is. Különösen a banki és nem banki felügyelet megerősítésére, a fizetésképtelenségi keret javítására és a 2016. évi stressztesztekben azonosított fennmaradó hiányosságok csökkentésére irányuló intézkedéseket jelent be. Vannak az adóbeszedés megerősítésére és az árnyékgazdasággal szembeni fellépésre, az aktív munkaerőpiaci politikák célzottságának javítására, a szociális védelem növelésére, valamint az egészségügyi és oktatási ágazatban jelentkező különböző kihívások kezelésére irányuló intézkedések is. Összességében a 2018. évi nemzeti reformprogram hatékony végrehajtása elősegítené az egyensúlyhiányok kiigazítását.

(4)

A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok programozását a vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételével alakították ki. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 23. cikke szerint, amennyiben az a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges, a Bizottság kérheti egy tagállamtól, hogy vizsgálja felül partnerségi megállapodását és releváns programjait, és javasoljon azokhoz módosításokat. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban további részletekkel szolgált arról, hogyan alkalmazná az említett rendelkezést.

(5)

Bulgária jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. 2018. évi konvergenciaprogramjában a kormány a 2017. évi 0,9 %-os GDP-arányos államháztartási többletből kiindulva 2018-ban kiegyensúlyozott költségvetésre, 2019-ben pedig 0,3 %-os, 2020-ban 0,5 %-os, 2021-ben 0,2 %-os GDP-arányos többletre törekszik. A középtávú költségvetési cél – a GDP 1 %-ának megfelelő strukturális hiány – a tervek szerint a programidőszak egésze során továbbra is biztonsággal teljesül. A 2018. évi stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság-ráta a 2017-es 25,4 %-os értékről 2021-re várhatóan fokozatosan 19,4 %-ra csökken. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A Bizottság 2018. tavaszi előrejelzése alapján a strukturális egyenleg várhatóan többletben marad, de a 2017-ben a GDP 0,9 %-ának megfelelő értékről 2018-ban a GDP 0,5 %-ára csökken, 2019-ben pedig ugyanazon a szinten marad. A strukturális egyenleg így várhatóan mindkét évben a középtávú költségvetési cél felett marad. Összességében a Tanács véleménye az, hogy Bulgária az előrejelzések szerint 2018-ban és 2019-ben meg fog felelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek.

(6)

A költségvetési politika hatékonyságának növelése rendkívül fontos. Az adószabályok betartása és az adóbevételek javulnak, de inkább a jobb gazdasági kilátások, mint az adóhatóság és az adóbegyűjtés fejlődésének eredményeként. Néhány ágazatban nagyon alacsony a költségvetési források felhasználásának hatékonysága. E tekintetben fontos az államháztartási gazdálkodás reformja, és a jelenlegi gazdasági és költségvetési feltételek különösen kedvezőek az ilyen reformokhoz. Az állami tulajdonban lévő vállalatok gazdasági teljesítménye gyenge a régió többi országával és a magánszektorral összehasonlítva, egyben bizonytalanságot és kockázatot jelent az államháztartás számára, mivel az ilyen vállalatok hátralékai függő kötelezettségeket képeznek. Összességében az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányítása továbbra is kihívást jelent, és nem felel meg a nemzetközi normáknak. Ezen túlmenően az e területen végrehajtott reformok nagyon fontosak az üzleti környezet szempontjából.

(7)

A fennmaradó gyenge pontok ellenére a pénzügyi szektor stabilitása tovább javult. A nemteljesítő vállalati hitelek még mindig jelentősek, bár csökkentek. A tőkepufferek átlagosan kényelmesek, így teret biztosítanak a mérleg megtisztításához. Jelentős előrelépés történt a pénzügyi szektor felügyeletének javítása terén, de néhány fontos intézkedést még teljes mértékben végre kell hajtani. A kapcsolt felek okozta kitettségekkel kapcsolatos fennmaradó kockázatok csökkentése és az eszközértékelés javítása kulcsfontosságú a mérlegek további megerősítéséhez, valamint a bankok és biztosítótársaságok stressztűrő képességének növeléséhez.

(8)

A fizetésképtelenségi keretrendszer alacsony hatékonysága lassítja a magánszektor eladósodottságának csökkenését és a nemteljesítő hitelek szanálását. Az eljárások hosszadalmasak és a visszafizetési ráta alacsony. A működőképes keret egyes elemei még mindig hiányoznak, különösen az adósságkibocsátásra, valamint a vállalkozóknak csődöt követően észszerű határidőn belül második esély biztosítására vonatkozó szabályok tekintetében. Az adatgyűjtés és a megfelelő nyomonkövetési eszközök hiánya nem teszi lehetővé a régebbi vagy új eljárások hatékonyságának értékelését, ideértve a vállalkozások szerkezetátalakítására vonatkozókat is.

(9)

A be nem jelentett munkavégzés szintje továbbra is magas, ami jelentős hatással van a költségvetési bevételekre, a munkafeltételekre és a nyugdíjba vonulás utáni jövedelem megfelelőségére. Bulgária a közelmúltban számos intézkedést tett a helyzet javítására. Ezek közé tartoznak az egynapos mezőgazdasági szerződések, a költségvetési és a munkaügyi hatóságok közötti együttműködés javítása, valamint a munkavállalókat érintő negatív következményekkel kapcsolatos tudatosság növelése. Ezek hatékonysága a végrehajtás eredményességétől függ. A formális gazdaságra való áttérés felgyorsítása elengedhetetlen az inkluzív növekedés eléréséhez és a tisztességes munkafeltételek biztosításához mindenki számára.

(10)

A munkaerőpiac fejlődött, de továbbra is fennállnak kihívások. A foglalkoztatási ráta elérte a válság előtti szintet, és a munkanélküliségi ráta az uniós átlag alatt van. A pozitív munkaerőpiaci fejlemények azonban nem egyformán kedveznek a munkaképes korú népesség egészének. A tartósan munkanélküli személyek, az inaktív fiatalok, a romák, valamint a szegényebb régiókban és a vidéki térségekben élők továbbra is jelentős nehézségekkel szembesülnek a foglalkoztatás területére való belépéskor és újbóli belépéskor. Az elöregedés és a csökkenő népesség az uniós átlag alatti aktivitási rátával párosulva munkaerő- és készséghiányhoz vezet, ezáltal gyengítve a gazdaság hosszú távú kilátásait. Ezért indokolt lenne a továbbképzésre és képzésre való fokozott összpontosítás. A munkaerőpiaci részvételt és a foglalkoztathatóságot hatékony tájékoztatási intézkedések, aktív munkaerőpiaci politikák és szociális szolgáltatások ötvözésével lehetne elősegíteni.

(11)

A jövedelem és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés (oktatás, egészségügy és lakhatás) terén jelenlevő egyenlőtlenségek, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata továbbra is a legmagasabbak között vannak az EU-ban. 2016-ban a lakosság kétötöde volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának, míg a háztartások leggazdagabb 20 %-ának jövedelme majdnem nyolcszorosa volt a legszegényebb 20 %-ának. A szociális védelemre – így az általános minimáljövedelmi rendszerre – fordított kiadások alacsonyak, és annak lefedettsége és megfelelősége, valamint a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentésére gyakorolt hatása mérsékelt. Hiányzik a juttatások szintjének felülvizsgálatára szolgáló objektív mechanizmus. A szociális ellátások és a minimálnyugdíjak megfelelőségének közelmúltbeli javulása ellenére a szociális védelmi rendszer nem nyújt megfelelő mértékű támogatást a leginkább kiszolgáltatott vagy hátrányos helyzetű csoportok – például a romák, a gyermekek, az idősek, a fogyatékossággal élők és a vidéki térségekben élők – számára. A szociális szolgáltatások nyújtása továbbra is gyenge, és a munkaerőpiaci és egyéb szolgáltatásokkal való integrációjuk hiányos.

(12)

A minimálbér meghatározása világos és átlátható mechanizmus nélkül történik, és az elmúlt hat évben több mint kétszeresére nőtt a minimálbérért dolgozó munkavállalók aránya. Egy ilyen mechanizmus hiánya kockázatot jelenthet a foglalkoztatás és a versenyképesség támogatása közötti megfelelő egyensúlynak a munkából származó jövedelmek megőrzése melletti megvalósítására vonatkozó célkitűzés teljesítése szempontjából. Emellett bizonytalansághoz vezet, ami hátrányosan befolyásolhatja az üzleti feltételek kiszámíthatóságát. A kormány javaslatokat terjesztett elő a minimálbér-megállapítási mechanizmusra vonatkozóan, amely ezt a hiányosságot orvosolja. A szociális partnerek azonban nem értenek egyet a kérdésben. Továbbá a kormány a költségvetési előrejelzésében 2020-ig minimálbér-emeléseket szerepeltetett. 2018-ban Bulgária megerősítette a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról szóló egyezményét. Ez jó alapot jelenthet egy objektív mechanizmus kialakításához.

(13)

Továbbra is jelentős kihívást jelent az egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférés, amelynek okai az állami kiadások alacsony szintje, a korlátozott erőforrások egyenlőtlen eloszlása és az alacsony egészségbiztosítási lefedettség. A közkiadások alacsony szintjét magas magánkiadásoknak kell ellensúlyozniuk, főként a betegek által fizetett közvetlen térítések formájában. Az egészségbiztosítás nélküli bolgárok aránya magas az uniós tagállamok többségében fennálló arányhoz képest. Továbbra is problémát jelentenek az orvosok eloszlásában mutatkozó területi különbségek, valamint az ápolók alacsony létszáma. Pozitív fejlemény, hogy a Bulgáriát elhagyó orvosok száma a közelmúltban csökkent. E hiányosságok kezelésére a nemzeti egészségügyi stratégiához hasonló intézkedéseket kell alkalmazni.

(14)

Az oktatási rendszer korszerűsítését célzó közelmúltbeli intézkedések ellenére az oktatási eredmények gyengék, és erősen befolyásolja őket a társadalmi-gazdasági helyzet. A hátrányos helyzetű, különösen a roma családokból származó gyerekek nem részesülnek egyenlő lehetőségekben. A korai iskolaelhagyás magas szintje negatív következményekkel jár a jövőbeli foglalkoztathatóságra és a munkaerőpiaci teljesítményre nézve. Az etnikailag vegyes óvodák, iskolák és osztályok kialakítása továbbra is kihívást jelent a minőségi inkluzív többségi oktatás biztosítása tekintetében. A tantervi reform célja az oktatási eredmények és a digitális készségek javítása. A digitális készségek szintje azonban még mindig a legalacsonyabbak között van az Unióban, és eltér a különböző társadalmi-gazdasági csoportok esetében. A közelmúltban hozott intézkedések ellenére továbbra sem megfelelő a szakképzés munkaerőpiaci relevanciája. A felsőoktatási reform folyamatban van, de kihívást jelent a szakemberhiány kezelése, mivel a diplomások profiljai kiegyensúlyozatlanok ágazatok szerint. A felnőttkori tanulásban való részvétel szintje a továbbképzés szükségessége ellenére nagyon alacsony. A tanári kar nagymértékű elöregedésével összefüggésben megkezdődtek a jövőbeli hiányok kezelésére szolgáló intézkedések. A közelmúltbeli javulás ellenére a tanárképzési programok további fejlesztésre szorulnak.

(15)

A nemzeti közbeszerzési stratégiában foglalt számos intézkedés már bevezetésre került. A nemzeti hatóságoknak azonban nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a hatékony végrehajtás biztosítása érdekében. Üzleti és nem kormányzati szervezetek szerint az általános közbeszerzési helyzet már javulni kezdett. Az átláthatóság és a korrupció tekintetében azonban továbbra is vannak okok az aggodalomra. A közvetlen odaítélések fokozott használata és azon eljárások magas száma, amikor csak egyetlen pályázó indul, jelentős akadályokat gördíthet a rendszer átláthatósága és hatékonysága elé. Folyamatban van a Közbeszerzési Ügynökség új ellenőrzési funkcióinak első független értékelése. Rendszeres frissítésre lenne szükség az ügynökség ellenőrzési funkcióinak további optimalizálása érdekében. Az igazgatási kapacitással kapcsolatban – többek között önkormányzati szinten – fennmaradó problémák további erőfeszítéseket tesznek szükségessé a szakmai színvonal javítása és a szabványosítás terén, továbbá komolyan meg kell fontolni a központi közbeszerzési szervek kínálta lehetőségeket. A kereslet aggregálása javíthatja az egészségügyi beszerzési rendszer hatékonyságát és gazdaságosabbá teheti azt. A fontos közprojektekhez kapcsolódó késedelmek megelőzéséhez szükséges megoldás megtalálása további mérlegelést igényel.

(16)

A kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer strukturális hiányosságai és nagy fokú széttagoltsága korlátozzák annak a termelékenységhez és növekedéshez való hozzájárulását. Továbbra is az alacsonyabb technológiai szegmensek uralják a gyártást, az innováció pedig nagyon alacsony szintű. A kutatásra és fejlesztésre fordított állami, illetve üzleti kiadások szintje különösen alacsony. A reformok lassúsága akadályozza az innováció-orientált rendszer irányába történő elmozdulást. Bár számos egyetem és kutatóintézet létezik, közülük csak néhány ér el magas színvonalú tudományos eredményeket. A kutatás kereskedelmi hasznosítása terén továbbra is jelentősek a hiányosságok. A kutatásfinanszírozási rendszerből hiányzik a versenyeztetés, a nemzetközi értékelés és a kutatóintézetek teljesítményalapú finanszírozása. Gyenge a köz- és magánszféra közötti együttműködés a kutatás-fejlesztés terén. A „Sofia Tech Park” kiemelt kezdeményezés még mindig számos kihívással néz szembe, többek között: nem hatékony az irányítás, a gazdálkodás instabil, kihasználatlan a tudományos infrastruktúra és hiányzik a kormány hosszú távú pénzügyi elkötelezettsége. A strukturális átalakulás, valamint a hatékony kormányzás és az állami kutatási és innovációs források stabil szintje együttesen maximalizálhatja a termelékenységre és a növekedésre gyakorolt hatást, és támogathatja a gazdaság átállását a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre, összhangban az intelligens szakosodási stratégiával.

(17)

Az üzleti környezet további javításra szorul. Bár számos reformot fogadtak el, gyakorlati végrehajtásuk lassú. A vállalkozásokat továbbra is aggasztja a korrupció, az intézményi hiányosságok és az elégtelen munkaerő-kínálat. A közigazgatási reform és az e-kormányzat terén lassú az előrehaladás. A nagyobb átláthatóság, a világosabb szabályok és a hosszú távú kilátások kedvezően hatnának a közszektor irányítására. Emellett tovább fejlődhet a szociális párbeszéd szerepe, amihez szükség esetén az állami hatóságok is hozzájárulhatnak. Az infrastruktúra hiányosságai megmutatkoznak a közlekedési ágazat alacsony hatékonyságában és teljesítményében. A vasúti személyszállítási piacot hátráltatja a tényleges verseny hiánya. Nem került sor célirányos és hatékony intézkedések bevezetésére a levegőszennyezés csökkentésére.

(18)

2017-ben Bulgária folytatta az igazságszolgáltatás reformjára, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén fennálló hiányosságok kezelésére irányuló erőfeszítéseit. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács új tagjainak megválasztása megerősítette a 2015-ben és 2016-ban végrehajtott alkotmányos és jogalkotási reformok pozitív hatását. Reformokra került sor a büntető törvénykönyvben a magas szintű korrupciós ügyekben folyó büntetőeljárások javítása érdekében, további reformok pedig mérlegelés tárgyát képezik. 2018 elején törvényt fogadtak el egy új, egységes korrupcióellenes hatóság létrehozásáról, hogy hatékonyabb legyen a magas szintű korrupció megelőzése és növekedjen a visszatartó erő. Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében a Bizottság folytatja a bolgár igazságügyi reform, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem figyelemmel kísérését. Ezek a területek nem szerepelnek a Bulgáriának címzett országspecifikus ajánlásokban, azonban fontosak ahhoz, hogy Bulgáriában pozitív üzleti környezet alakuljon ki.

(19)

A 2018. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte Bulgária gazdaságpolitikáját, és az elemzést közzétette a 2018. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2018. évi konvergenciaprogramot, a 2018. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Bulgáriának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak azoknak Bulgária fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy milyen mértékben felelnek meg az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(20)

Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2018. évi konvergenciaprogramot, és azt a véleményt fogalmazta meg (5), hogy Bulgária várhatóan megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek.

(21)

A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2018. évi nemzeti reformprogramot és a 2018. évi konvergenciaprogramot. A Tanácsnak az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait az alábbi 2. és 3. ajánlás tükrözi,

1.

2.

3.