52017AE5295

Language
- My EUR-Lex
- Sign in
- Register
- My recent searches (0)

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52017AE5295 - EN

Document 52017AE5295

Help

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet; az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról szóló 1094/2010/EU rendelet; az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendelet; az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet; az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet; a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet; az európai hosszú távú befektetési alapról szóló (EU) 2015/760 rendelet; a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről szóló (EU) 2016/1011 rendelet, valamint az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló (EU) 2017/1129 rendelet módosításáról [COM(2017) 536 final – 2017/0230 (COD)], Javaslat európai parlamenti és tanács irányelvre a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.) módosításáról [COM(2017) 537 final – 2017/0231 (COD)], Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló 1092/2010/EU rendelet módosításáról [COM(2017) 538 final – 2017/0232 (COD)]

EESC 2017/05295

OJ C 227, 28.6.2018, p. 63–69 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

28.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 227/63

[COM(2017) 536 final – 2017/0230 (COD)]

Javaslat európai parlamenti és tanács irányelvre a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.) módosításáról

[COM(2017) 537 final – 2017/0231 (COD)]

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló 1092/2010/EU rendelet módosításáról

[COM(2017) 538 final – 2017/0232 (COD)]

(2018/C 227/09)

Előadó:

Daniel MAREELS

Felkérés:	Az Európai Unió Tanácsa, COM(2017) 538 final: 2017.10.23., COM(2017) 536 final: 2017.11.22. és COM(2017) 537 final: 2017.11.29. Európai Parlament, COM(2017) 538 final: 2017.10.26., COM(2017) 536 final: 2017.11.16. és COM(2017) 537 final: 2017.11.16.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. és 304. cikke
Illetékes szekció:	„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.1.29.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.2.15.
Plenáris ülés száma:	532.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	156/0/5

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy fokozza a tőkepiaci unió felügyeletét, amelynek célkitűzéseit teljes mértékben támogatja. Ezekkel a javaslatokkal nemcsak a nagyobb integráció és konvergencia felé való törekvést illetően történik egy új, fontos lépés a tőkepiaci unió integrált felügyeletének megerősítésén keresztül, hanem a nagyobb célkitűzések megvalósításának irányában is.

1.2.

Valójában e javaslatok mindenekelőtt új építőelemei egy tőkepiaci unió Európai Unióban történő megvalósításának, amelynek gyors létrehozása rendkívül kívánatos. A tőkepiaci unió pedig a bankunióval együtt hozzá kell, hogy járuljon a gazdasági és monetáris unió további elmélyítéséhez és megvalósításához. Globális szinten ez elősegítheti az Unió és a tagállamok erősebb helyzetét is a változó globális kontextusban.

1.3.

Nem szabad alábecsülni a jól működő tőkepiaci unió fontosságát, mivel ez jelentősen hozzájárulhat a határokon átnyúló kockázatmegosztáshoz a magánszektorban. A tőkepiaci uniónak a tagállamokat válság idején ellenállóbbá kell tennie az aszimmetrikus megrázkódtatásokkal szemben. E cél elérése érdekében szükséges, hogy ezek a piacok biztonságosak, stabilak és a megrázkódtatásoknak ellenállóak legyenek. Ebben kiemelkedő szerepet játszik a mind mikro-, mind makroprudenciális szinten történő integráltabb felügyelet.

1.4.

Ezért rendkívül fontos és kiemelt prioritás, hogy előkészítsük az utat több olyan, határokon átnyúló piaci művelethez, amelyek nemzeti és más akadályok, ellenállások és egyenlőtlenségek nélkül, alacsonyabb bekerülési értéken kell, hogy megvalósuljanak. Az egyenlő versenyfeltételek elengedhetetlenek, és szabályozási arbitrázsnak nincs helye ebben. A vállalkozásoknak képesnek kell lenniük arra, hogy jobban és könnyebben, kevesebb adminisztratív teherrel és alacsonyabb költségek mellett alkalmazzák a finanszírozási lehetőségeket.

1.5.

A fogyasztóknak és a befektetőknek a maguk részéről több és jobb választási lehetőségre, valamint nagyobb védelemre van szükségük. Végső soron az EGSZB egyetért azzal, hogy minden érdekelt félnek – ideértve a szabályozó hatóságokat is – a piacokban való bizalom erősítését kellene célként kitűznie. Ezt a bizalmat a nemzetközi tevékenységekkel és megállapodásokkal összhangban lévő fenntartható finanszírozásra való törekvéssel is lehet ösztönözni. Ennek a felügyeletben is tükröződnie kell.

1.6.

Az új felügyeleti környezetet a lehető legnagyobb fokú kiszámíthatóság és a mindenki számára érvényes jogbiztonság kell, hogy jellemezze. Fontos megtalálni a megfelelő egyensúlyt a nemzeti és az európai felügyeletek hatáskörei között, és ahol lehetséges, érvényesíteni kell a szubszidiaritás és az arányosság lehetőségét, különösen most, a tőkepiaci unió kiépítési szakaszában és a piaci szereplők – különösen a kisebbek – sokszínűségének érdekében. Ez a helyi ügyletekre is vonatkozik. Ugyanakkor el kell kerülni a felügyelet területén fennálló bizonytalanságokat, átfedéseket és más olyan helyzeteket, amelyek gátolják vagy súlyosan akadályozzák az unió megvalósítását.

1.7.

Fontos eközben a jövőt is szem előtt tartani, hogy az újabb fejlesztések és modern technológiák, mint például a pénzügyi technológia (FinTech), alkalmazhatók legyenek a pénzügyi környezetben, az összes szereplő számára biztosított egyenlő feltételek mellett.

1.8.

Az integrált felügyelet kidolgozása során fontos, hogy a konvergenciára és a kölcsönös harmonizációra törekedjünk, és a REFIT megközelítéssel összhangban a hatékonyságnak kell érvényesülnie. Ebben hasznos lehet az európai felügyeletek saját hatástanulmányok elvégzésére való kapacitásának megerősítése. Ezenkívül komoly figyelmet kell fordítani a költségek szempontjára is. Ha a költségek egy részét közvetlenül a magánszektor viseli, figyelmet kell fordítani a költségvetési fegyelemre, és kerülni kell a kettős elszámolásokat. Az esetleges módosításokat átlátható módon kell végrehajtani, és minden esetben szükséges a globális források adekvát ellenőrzése. Az ágazatot ebbe megfelelő módon be kell vonni.

1.9.

A jelenlegihez hasonlóan a jövőbeli lépéseknek is támogatniuk kell az összes hatósággal és más érintettel folytatott párbeszédet és konzultációt, valamint az összes érdekelt fél nyilvános konzultációját. Ez a megközelítés rendkívül fontos az EGSZB számára, mivel lehetővé teszi a konkrét helyzetek függvényében a legoptimálisabb eredmények elérését, amelyek a lehető legszélesebb egyetértésen alapulnak.

1.10.

Ezek a javaslatok fontos előrelépést, de nem a folyamat végét jelentik. Az EGSZB számára fontos, hogy a végső célnak tekintett közös felügyelet elérését célzó erőfeszítések folytatódjanak, amint azt „az öt elnök jelentése” is jelzi. A jelenlegi javaslatok megvalósulását követően az a fontos, hogy intelligensen és tartósan fejlesszük őket tovább a fentiek szellemében.

1.11.

Az EGSZB teljes mértékben támogatja azt a javaslatot, hogy bizonyos biztosítási felügyeleti jogköröket a nemzeti felügyeletekről az európai szintű felügyeletre ruházzanak át, ami hozzájárul a felügyelet fokozottabb konvergenciájához és a minden piaci szereplő számára egyenlő versenyfeltételekhez.

2. Háttér (1)

2.1.

A tőkepiaci unió kiépítéséről alkotott, jelenlegi általános vélekedés szerint Európában a Bankszövetség a bankszektor számára már rendelkezik egységes felügyelettel a 19 tagállam részvételével működő bankunión belüli egységes felügyeleti mechanizmusa révén, míg az ugyanebben az EU-ban működő tőkepiacok felügyelete néhány kivétellel nemzeti szinten történik.

2.2.

Egyértelmű, hogy ez a helyzet nem áll összhangban sem a tőkepiaci unió, sem a bankszövetség alapelveivel. Ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a kitűzött pénzügyi integráció nem csak a gazdasági és monetáris uniót, hanem valamennyi tagállamot is szolgálja.

2.3.

Most, hogy a tőkepiaci unió megvalósítása a jelenlegi Európai Bizottság egyik prioritása, kiemelt munka folyik annak érdekében, hogy a felügyelet jobban illeszkedjen a tőkepiaci unió elveihez és a pénzügyi integrációhoz egy változó környezetben. Ezt a lépést már bejelentették a tőkepiaci unió legutóbbi időközi értékelésében (2).

2.4.

Az Európai Bizottság 2017. szeptember 20-án egy közleményt (3) és három jogalkotási javaslatot terjesztett elő, amelyek két irányelv és kilenc rendelet módosítását írják elő (4). A javasolt intézkedések minden tagállamra vonatkoznak.

2.5.

E javaslatok a jelenlegi uniós felügyeleti keret megerősítése és további integrálására irányulnak a következők révén:

2.5.1.

a felügyeleti tevékenységek jobb koordinációja a következők révén:

2.5.1.1.

az Európai Rendszerkockázati Testület kezében lévő makroprudenciális felügyelet célzott erősítése az egész EU-ban;

2.5.1.2.

a felügyelet jobb konvergenciája az európai felügyeleti hatóságok meglévő hatáskörének erősítése;

2.5.1.3.

az európai felügyeleti hatóságok eljárásainak javítása olyan iránymutatások és ajánlások kidolgozása révén, melyek figyelembe veszik a szóban forgó eszközök fontosságát;

2.5.1.4.

annak lehetővé tétele, hogy az Európai Értékpapír-piaci Hatóság közvetlenül a piaci szereplőktől kapja meg a tranzakciókra vonatkozó adatokat;

2.5.1.5.

erőteljesebb szerep biztosítása az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) számára a biztosítók és a viszontbiztosítók belső kockázatmérési modelljei engedélyezésének koordinálásában.

2.5.2.

Az ESMA közvetlen felügyeleti hatáskörének kiterjesztése;

2.5.2.1.

a tőkepiacok új felügyeleti területei elsősorban azok, amelyekben a közvetlen felügyelet megszünteti a határokon átnyúló akadályokat és elősegíti a további piaci integrációt. Ezt egy közös felügyelet felé vezető első lépésnek lehet tekinteni.

2.5.3.

A felügyeleti hatóságok irányításának és finanszírozásának javítása;

2.5.3.1.

az irányítási struktúra vonatkozásában meg kell különböztetni a nemzeti hatóságok és az európai felügyeletek hatásköreit. Az előbbiek továbbra is meghatározzák az általános irányt, és döntenek a szabályozási kérdésekről, míg az utóbbiak biztosítják az uniós döntéshozatalt a felügyeleti gyakorlatok összehangolását illetően.

2.5.3.2.

A finanszírozás vonatkozásában diverzifikációra kell törekedni. A szándék az, hogy a kormányok mellett az ágazati és a piaci szereplőknek is hozzá kell járulniuk az eszközök egy részéhez.

2.5.4.

Az európai felügyeleti hatóságoknak a hatáskörükbe tartozó feladatok ellátása során figyelembe kell venniük a környezeti, szociális és irányítással kapcsolatos tényezőket, illetve a pénzügyi technológiával kapcsolatos szempontokat;

2.5.4.1.

első lépésként tisztázni és erősíteni kell az európai felügyeleti hatóságok szerepét a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok értékelésében az európai pénzügyi szektor hosszú távú stabilitásának biztosítása és a fenntartható gazdaság számára nyújtott előnyök biztosítása érdekében (5).

2.5.4.2.

A pénzügyi technológia vonatkozásában a szabályozóknak és a felügyeleteknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy megismerkedjenek ezekkel a technológiákkal, és lehetőséget kapjanak új szabályozás és felügyelet kidolgozására, többek között az ilyen vállalatokkal folytatott együttműködés révén (6).

2.6.

Ezenkívül közzétettek egy olyan javaslatot (7) is, amely előírja számos, jelenleg még az illetékes nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozó felügyeleti feladat átadását az európai felügyeleti hatóságok számára. Ezek elsősorban a biztosítási ágazatra vonatkoznak.

2.6.1.

Ami az ESMA-t illeti, itt lényegében az adatszolgáltatók engedélyezésére és felügyeletének gyakorlására vonatkozó hatáskör átruházásáról van szó, valamint az információgyűjtés jogköréről ezen a területen.

2.6.2.

Az EIOPA vonatkozásában pedig az a cél, hogy az nagyobb szerepet töltsön be a belső kockázatértékelési modellek alkalmazására vonatkozó kérelmek felügyeletének konvergenciájában és az ilyen modellekre vonatkozó információk cseréjét érintő változásokban, illetve ezzel kapcsolatosan véleményt bocsáthasson ki, valamint hogy segítsen a felügyeleti hatóságok közötti viták rendezésében.

3. Megjegyzések

3.1.

A szóban forgó bizottsági javaslatok általánosan összhangban állnak a tőkepiaci unió létrehozásának átfogóbb célkitűzésűvel, amelynek alapvető és aktuális fontossága vitathatatlan. E tekintetben az EGSZB „nagymértékben támogatja ezt az uniót, és ambiciózus, amikor ennek megvalósításáról van szó”. Ennek gyors megvalósítása rendkívül fontos érdek (8). Egyébként az Európai Tanács (9) és az Európai Parlament (10) is rendszeresen sürgette a tőkepiaci unió megvalósítása irányába tett erőfeszítéseket.

3.2.

Az EGSZB szerint a tőkepiaci uniónak Európa nemzetközi helyzetének szélesebb körű keretébe kell illeszkednie a változó globális kontextusban, elő kell segítenie a gazdasági és monetáris unió további elmélyítését és befejezését, és végül, de nem utolsósorban az Unió tagállamai közötti további pénzügyi integrációt.

3.3.

A tervezett további pénzügyi integráció különösen fontos, mivel megkönnyíti és elősegíti a határokon átnyúló kockázatmegosztást a magánszektorban. Ahogyan azt a közelmúltbeli válság is megmutatta, a válság idején a tagállamoknak ellenállóbbnak kell lenniük az aszimmetrikus megrázkódtatásokkal szemben.

3.4.

„A tőkepiaci unió jelentősen hozzájárulhat a gazdasági fellendülés megszilárdításához, ezáltal biztosítva a növekedést, a beruházásokat és a munkahelyeket. Ez mind az egyes tagállamoknak, mind az EU egészének előnyére válik. (…) Ez viszont hozzá fog járulni a gazdasági és a pénzügyi rendszer nagyobb stabilitásához, biztonsághoz és a válságokkal szembeni ellenálló képességéhez”. (11).

3.5.

Az EGSZB ezért üdvözli az európai megfigyelési mechanizmus megerősítésére és integrálására irányuló jelenlegi javaslatokat, valamint azt a tényt, hogy ezeket gyorsan végrehajtották. Most valóban el kell kezdeni ezeken dolgozni. Egyébként emlékeztethetünk más, e célkitűzésekhez hozzájáruló korábbi kezdeményezésekre is, amelyekhez az EGSZB szintén pozitívan állt hozzá. Ilyenek többek között a központi szerződő felek (12) és a páneurópai magánnyugdíjtermék (13) integráltabb felügyeleti mechanizmusára vonatkozó javaslatok, amelyek fontos szerepet szánnak az EIOPA-nak.

3.6.

Ahogy korábban említettük, „az EGSZB örömmel veszi tudomásul, hogy a felügyelet központi helyet kap a tőkepiaci unió kiépítését célzó erőfeszítésekben. Az európai szintű felügyelet kulcsfontosságú szerepet játszik mind a biztonság, mind a stabilitás tekintetében, a kívánt piaci integráció elérésében , továbbá a tőkepiaci unión belüli akadályok, korlátok és egyenlőtlenségek felszámolásában ” (14). A fent említett kereteken belül ezek a célok érintik az ügy lényegét, ezért mindig jelen kell lenniük, és érvényesülniük kell.

3.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy a javasolt szabályoknak konkrét és közvetlen módon kell hozzájárulniuk a célkitűzések eléréséhez, és pozitív eredményeket kell teremteniük valamennyi érintett részére, minden tagállamban.

3.8.

Ebben az értelemben az EGSZB támogatja a közleményben ezzel kapcsolatban megfogalmazott álláspontot, amely megállapítja, hogy „a következetes felügyeletnek és az egységes szabálykönyv egységes végrehajtásának biztosítása érdekében létfontosságú az európai felügyeleti hatóságok kapacitásának megerősítése. Ez javítja majd a tőkepiacok működését azáltal, hogy csökkennek a határokon átnyúló befektetések akadályai, egyszerűsödik az üzleti környezet, és csökkennek a határokon átnyúlóan működő vállalkozások megfelelési költségei, amelyek a szabályok eltérő alkalmazásából erednek. A befektetők szemszögéből a következetes felügyelet és a szabályok egységes végrehajtása hozzájárul a befektetővédelem javításához és a tőkepiacok iránti bizalom kiépítéséhez” (15). E célkitűzések eléréséhez hasonló felügyeleti standardok szükségesek az összes európai tagállamban.

3.9.

A felügyeleti hatáskörök kiterjesztésénél a lehető legnagyobb egyértelműségre és jogbiztonságra kell törekedni minden fél, mind az európai, mind a nemzeti felügyeletek és a felügyelt vállalatok számára. Fontos, hogy az előirányzott ellenőrzési intézkedések megfelelőek legyenek.

3.10.

A nemzeti és az európai felügyeletek hatásköreiben meg kell keresni a megfelelő egyensúlyt,. A legfontosabb cél az, hogy a határokon átnyúló műveletek számára a lehető legjobb körülményeket biztosítsák, és az ezeket akadályozó tényezőket hárítsák el. Más esetekben pedig meg kell vizsgálni, hogy a felügyelet nem maradhat-e helyi szinten. Ez különösen fontos most, a tőkepiaci unió kiépítésének szakaszában és a piaci szereplők – mindenekelőtt a kisebbek – diverzitására való tekintettel is. Lehetőség szerint mérlegelni kell az arányosság és a szubszidiaritás elvét is. Ez a helyi ügyletekre is érvényes, amelyek esetében a nemzeti felügyeletek piacközelibb helyzetben vannak. A szabályozási arbitrázst, a felügyelet átfedéseket, a különleges nemzeti szabályokat és a túlszabályozást („goldplating”) minimálisra kell csökkenteni, különösen akkor, ha gátolják vagy súlyosan akadályozzák a tőkepiaci unió megvalósítását.

3.11.

Biztosítani kell továbbá – és ez nagyon fontos – a megfelelő egyensúlyt a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások, ill. eszközök nyújtása (lásd fent, a határokon átnyúló kockázatmegosztásról a magánszektorban) –, és a befektetők és a fogyasztók védelme között is. Ennek fontossága egyre növekszik azáltal, hogy egyre több ügyletet már nem a hagyományos személyes módon, hanem inkább „távolról” (16) folytatnak. Végső soron a (potenciális) ügyfelek számára lehetővé kell tenni, hogy ugyanolyan szintű információkkal és védelemmel rendelkezzenek, attól függetlenül, hogy a szolgáltatás nyújtója (a szolgáltatás vagy az eszköz) hol található, és milyen módon végzi tevékenységét.

3.12.

Az európai felügyelet nem valósítható meg a fogyasztók és a befektetők védelmére irányuló kellő figyelem nélkül. Több és jobb választási lehetőséget kell kapniuk, valamint nagyobb védelmet kell élvezniük. Ezért szükséges, hogy az alaptermékeket is kockázat nélkül kínálják fel. Figyelembe kell venni a más kezdeményezésekkel (17) való összefüggéseket, és az új szabályok végrehajtása nem lehet hátrányos a fogyasztók számára. Végső soron az EGSZB egyetért azzal, hogy minden érdekelt félnek – ideértve a szabályozó hatóságokat is – a piacokban való bizalom erősítését kellene célként kitűznie. Ezt a bizalmat a nemzetközi tevékenységekkel és megállapodásokkal összhangban lévő fenntartható finanszírozásra való törekvéssel is lehet ösztönözni.

3.13.

Fontos eközben a jövőt is szem előtt tartani, hogy az újabb fejlesztések és modern technológiák, mint például a FinTech, alkalmazhatók legyenek a pénzügyi környezetben. Ezt a potenciált ki kell használni, de ez nem történhet a biztonság rovására. Valamennyi szereplő számára egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani, függetlenül azok működésének módjától.

3.14.

Fontos, hogy hangsúlyozzuk és elismerjük az európai felügyeletek által a jogszabályi standardok kidolgozásával kapcsolatban végzett komoly munkát. Fontos továbbá, hogy a jövőben több erőfeszítést tegyenek a konvergencia és a kölcsönös koordináció megvalósításának irányában annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat a lehető legjobban kihasználják. Az európai jogszabályok megfelelő alkalmazásának fontosságát sem szabad szem elől téveszteni.

3.15.

A jelen és a jövőbeli intézkedések kidolgozása során a REFIT megközelítésnek ösztönzőnek kell lennie ezen a területen: a hatékonyságot kell előtérbe helyezni, és arra kell törekdeni, hogy a kívánt eredményeket a lehető legalacsonyabb költségek mellett érjük el. A REFIT egyszerű megközelítést kínál, megszünteti a felesleges költségeket és úgy alkalmazza a szabályokat, hogy közben nem veszélyezteti a politikai célkitűzéseket.

3.16.

Ebben az összefüggésben megfontolandó lehet az európai felügyeletek saját hatástanulmányok elvégzésében való kapacitásának megerősítése, mivel ez lehetővé tenné számukra, hogy elemezzék az általuk kidolgozott szabványok végrehajtási költségeit és hatékonyságát, lehetőség szerint figyelembe véve az arányosság elvét is. E tanulmányok tekintetében még átfogóbb és strukturáltabb módon lehetne támaszkodni a különböző meglévő érdekcsoportokra az üzleti szférából származó ismereteket és tapasztalatokat összegyűjtése érdekében.

3.17.

Annak érdekében, hogy munkájukat megfelelően végezhessék, az európai felügyeletek számára biztosítani kell a feladataik ellátásához szükséges forrásokat. Ezek a források jelenleg részben az európai költségvetésből, részben a nemzeti felügyeletektől származnak. Mindenféle változtatás esetében, többek között abban az esetben, amikor a közvetett felügyeletek költségeinek egy részét közvetlenül a magánszektorra terhelik, figyelmet kell fordítani a költségvetési fegyelemre, és kerülni kell a kettős elszámolásokat. A jelenlegi struktúrában működő pénzügyi szervezetek a nemzeti felügyelőiktől származó hozzájárulásaikkal máris gazdagítják az európai felügyeletek erőforrásait. Ezért tehát a pénzügyi szervezeteknek a nemzeti és az európai felügyeletekhez való hozzájárulását újra el kell osztani, és el kell kerülni a felügyeleti költségek további általános növekedését. Az esetleges későbbi módosításoknak a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságon kell alapulniuk, és szigorú ellenőrzési mechanizmusokat kell beépíteni a folyamatba. A globális források adekvát ellenőrzésére is szükség van. Ezt az ellenőrzési hatáskört – többek között és megfelelő módon – a pénzügyi ágazatnak kell gyakorolnia.

3.18.

Ezek a javaslatok kétségkívül fontos előrelépést, de nem a folyamat végét jelentik. Az EGSZB támogatja a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló legutóbbi vitaanyagban (18) foglaltakat, különösen azt, hogy „a felügyeleti keret fokozatos megerősítésével végezetül ki kell alakítani az egységes európai tőkepiaci felügyeleti hatóságot”. Ezt a célkitűzést „az öt elnök jelentése” (19) (2015 közepe) is említi.

3.19.

A jelenlegi javaslatok fokozatos megközelítésen alapulnak. Ez a megközelítés különösen megfelelőnek tűnik, különösen a tőkepiaci unió építési szakaszának ezen a pontján (20), mert figyelembe veszi mind a tagállamok eltérő helyzetét és törekvéseit, mind pedig a jelenlévő nagyszámú globális gazdasági, technológiai és egyéb politikai kihívást és fejleményt.

3.20.

Az EGSZB üdvözli azt is, hogy a javaslatok az európai felügyeletek által szerzett működtetési tapasztalatokon, az Európai Bizottság munkáján és az Európai Parlament ajánlásain, valamint az érdekelt felekkel folytatott intenzív párbeszéden és széles körű nyilvános konzultáción alapulnak. Az EGSZB helyesnek és megfelelőnek tartja ezt a megközelítést. Ez lehetővé teszi a konkrét helyzetek függvényében a legoptimálisabb eredmények elérését, amelyek a lehető legszélesebb körű megállapodáson alapulnak. Ezért kifejezetten azt javasolja, hogy ezt a megközelítést a jövőben is alkalmazzák, mind a jogalkotás rendszeres értékelésében, mind pedig a végső cél irányába teendő újabb lépések megtételekor (lásd fent).

3.21.

Az Európai Unió pénzügyi piacain az egyenlő versenyfeltételek megteremtésének mindenkor prioritást kell élveznie, mind az euróövezeten belül, mind a többi tagállam vonatkozásában. Az Unión kívüli szolgáltatók tekintetében is megfontolandó az egyenlő versenyfeltételek alkalmazása. Ez csak akkor lehetséges, ha az említett harmadik országok szabályozása és felügyelete ugyanazokkal a célokat tűzi ki, mint az EU.

3.22.

Az egyes biztosítói felügyeleti jogkörök nemzeti felügyeletektől európai szintű felügyeleti hatáskörbe való átruházására irányuló javaslat összhangban van azzal a törekvéssel, hogy kiterjesszék az Unió pénzügyi piacainak felügyeletét, és ezáltal előmozdítsák a tőkepiaci unió megvalósítását az EU-ban. Ezek hozzá fognak járulni a felügyelet fokozottabb konvergenciájához, és egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak majd valamennyi piaci szereplő számára.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 15-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Georges DASSIS

(1) Ezt a szöveget számos hivatalos – többek között a Tanács és az Európai Bizottság által közzétett – kiadvány ihlette. Lásd többek között http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-13447-2017-INIT/hu/pdf és http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-3308_en.htm

(2) A Bizottság közleménye a tőkepiaci uniós cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról, COM(2017) 292 final.

(3) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának „Az integrált felügyelet fokozása a tőkepiaci unió és a pénzügyi integráció erősítése érdekében egy változó környezetben”, COM(2017) 542 final.

(4) Lásd https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/banking-and-finance/financial-supervision-and-risk-management/european-system-financial-supervision_en#reviewoftheesfs

(5) 2018-ban teszik közzé a szabályozási intézkedésekkel kapcsolatos cselekvési tervet.

(6) Az Európai Bizottság 2018-ra cselekvési teret jelentett be ezen e területen.

(7) Javaslat európai parlamenti és tanács irányelvre a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.) módosításáról, COM(2017) 537 final.

(8) HL C 81., 2018.3.2., 117. o., 1.1. pont.

(9) Az Európai Tanács következtetései (2017. június 22–23.).

(10) Az Európai Parlament 2015. július 9-i állásfoglalása a tőkepiaci unió kiépítéséről. Lásd http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2015-0268+0+DOC+XML+V0//HU.

(11) HL C 81., 2018.3.2., 117. o., 1.3. pont.

(12) HL C 434., 2017.12.15., 63. o.

(13) HL C 81., 2018.3.2., 139. o.

(14) HL C 81., 2018.3.2., 117. o., 1.12. pont.

(15) Az Európai Bizottság közleménye, COM(2017) 542 final, 5. oldal.

(16) Például az interneten keresztül.

(17) Példaként többek között megemlíthetjük az Európai Bizottság közelmúltban megjelent „Cselekvési terv a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról: jobb termékek és nagyobb választék” című dokumentumát. Lásd erről az EGSZB „Lakossági pénzügyi szolgáltatások” című véleményét, HL C 434., 2017.12.15., 51. o.

(18) 2017. május 31-i dokumentum, 21. oldal. Lásd https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/reflection-paper-emu_hu.pdf

(19) 2015. júniusi dokumentum, 3.2. pont, 14. oldal. Lásd https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/5-presidents-report_hu.pdf

(20) A tőkepiaci unió cselekvési tervének időközi értékeléséről szóló, 2017. június 7-i bizottsági közlemény további 38, 2019-re tervezett építőelemet említ, COM(2017) 292 final.

Top