2.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 81/216

Előadó:

Petr ZAHRADNÍK

Társelőadó:

Javier DOZ ORRIT

1.1.

Ezeket a következtetéseket és ajánlásokat az ECO/423 jelű vélemény kiegészítésének szánjuk, amellyel ez a vélemény teljes mértékben egyetért, és azon alapul. A következtetések összhangban vannak továbbá a preambulumban említett, Európa gazdaságának jövőjéről szóló három másik véleménnyel is.

1.2.

Az EGSZB üdvözli az euroövezet gazdaságpolitikájának fejlesztése terén elért haladást, és szorosan figyelemmel kíséri az ezt a fejlődést formáló körülményeket. Ugyanakkor rendkívül fontosnak tartja az euroövezet környezetét a költségvetési szempontokkal összekapcsoló körülményeket, valamint az euroövezet intézményi keretének erősítését.

1.3.

Az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja, hogy az euroövezeti gazdaságpolitikai intézkedéseknek egy kiegyensúlyozott kombinációja álljon rendelkezésre, amelynek keretében megfelelően összekapcsolódnak a monetáris, költségvetési és strukturális elemek. Mivel a tervek szerint ezeket a szakpolitikákat a gazdasági fejlődéssel összhangban átcsoportosítják, ez egyre fontosabb tényezővé válik.

1.4.

Az EGSZB nem ért egyet azzal, hogy az Európai Tanács elutasította a növekedésbarát költségvetési irányvonalat, és arra kéri az Európai Tanácsot, hogy gondolja át újra ezt a következtetést. Különösen az Európai Központi Bank által folytatott mennyiségi lazítási politika várható kivezetése támasztja alá a növekedésbarát költségvetési irányvonal alkalmazása melletti érveket. Ugyanakkor az EGSZB elismeri, hogy a növekedésbarát költségvetési irányvonal hatókörét megfelelően kell megszabni, hogy ne növelje az államadósság még mindig magas szintjét, és az irányvonalnak az egyértelmű hosszú távú előnyöket teremtő területeket kell megcéloznia.

1.5.

Az EGSZB megállapítja, hogy javult a gazdasági helyzet az euroövezetben, és azt ajánlja, hogy ennek fenntartása és támogatása érdekében hozzanak döntő fontosságú intézkedéseket a beruházások ösztönzése és a strukturális reformok végrehajtása céljából, amelyek előmozdítják mind a termelékenység javítását, mind pedig a jó minőségű munkahelyek létrehozását. A strukturális reformok végrehajtását jobban hozzá kell igazítani az európai szemeszter folyamatához. Az EGSZB azt ajánlja továbbá, hogy a strukturális reformok szükségességét az euroövezet, illetve az EU szintjén átfogó módon vizsgálják, és ne csupán a különböző tagállamokban végrehajtott elszigetelt strukturális intézkedések tekintetében.

1.6.

Az EGSZB határozottan támogatja, hogy erősítsék az euroövezet kohézióját egyrészt azáltal, hogy megerősítik a gazdaság- és költségvetési politika koordinációját, és a pénzügyi unió kiteljesítésével javítják a pénzügyi közvetítést, másrészt pedig annak biztosításával, hogy az euroövezet nagyobb befolyást fejtsen ki a globális gazdaságban. Annak érdekében, hogy megfeleljen ezeknek a kihívásoknak, az EGSZB azt javasolja, hogy ennek megfelelően erősítsék meg az euroövezet intézményi keretét.

1.7.

Az EGSZB az eurót az egész EU pénznemének tekinti; támogatja, hogy a gazdasági helyzet javulása az EU-ban tegye ismét lehetővé az euroövezet kibővítését, ami várhatóan az euroövezet mind jelenlegi, mind új tagjai számára pozitív hatással járna.

1.8.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a brexit és az USA jelenlegi adminisztrációjának viszonylagos kiszámíthatatlansága miatt kellő figyelmet kell fordítani a világszinten bekövetkező politikai és gazdasági fejleményekre.

1.9.

Az EGSZB tudatában van annak, hogy a jelenlegi szabálykészlet keretében (mindenekelőtt a strukturális jellegű intézkedéseket illetően) az euroövezet működési módjának javítása korlátokba ütközik; néhány alapvetőbb fontosságú szempontot illetően (amelyek például az intézményi keretének javítását vagy az új fiskális eszközök alkalmazását érintik) új szabályokat kell elfogadni.

1.10.

A nemsokára közzéteendő, a 2018. évre vonatkozó gazdasági és politikai ajánlások kontextusában az EGSZB hangsúlyozza, hogy vitát kell indítani az alábbi témákban:

1.11.

Az EGSZB tudatában van annak, hogy nagyon fontos, hogy a fokozott beruházói tevékenység megnyilvánuljon a bérek trendjeiben és a munkanélküliség csökkenésében is. Törekedni kell az ebben a véleményben ismertetett egyensúlyhiányok kezelésére is, amelyek – ha továbbra is fennmaradnak, és nem kezelik őket – alapvető akadályokat gördíthetnek a hosszú távú növekedés elé.

1.12.

Annak érdekében, hogy biztosítsuk az euroövezet újjászervezésének létfontosságú támogatottságát a polgárok körében és garantáljuk az ezzel kapcsolatos strukturális reformok végrehajtását, meg kell erősíteni az említett reformok szociális dimenzióját, továbbá az euroövezeti kormányzás átlátható formáit kell alkalmazni, amelyek célja a gazdasági jólét és a magas életszínvonal biztosítása.

2.1.

Az európai szemeszter rendszeresen ismétlődő folyamatának részeként az Európai Bizottság 2016 novemberében tanácsi ajánlásra irányuló dokumentumot tett közzé az euroövezet gazdaságpolitikájáról, továbbá egy közleményt adott ki („A növekedésbarát euroövezeti költségvetési irányvonal felé”). Az EGSZB kidolgozta ECO/423 jelű véleményét ezekről a dokumentumokról, amelyet a 2017. februári plenáris ülésén fogadott el. Azóta az EU gazdaságpolitikájának alakulása, valamint néhány tagállam tevékenységei nyomán jelentős fejlemények mentek végbe ebben a kérdésben. Ez a kiegészítő vélemény e fejlemények közül a legfontosabbakkal foglalkozik:

Ezzel párhuzamosan a tárgyalt időszakban tették közzé az Európa jövőjéről szóló fehér könyvet, valamint a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről és az uniós finanszírozás jövőjéről szóló vitaanyagot, amelyeket az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker tovább részletezett a 2017 szeptemberében az Unió helyzetéről tartott beszédében. Emellett látható fejlemények következtek be az euroövezet költségvetési szempontokkal kapcsolatos működési módját illetően. Ez a vélemény így figyelembe veszi a 2018-as gazdasági fejlődést, és tükrözi az EGSZB által az euroövezet 2018-ra vonatkozó gazdaságpolitikájáról szóló ajánlásokkal kapcsolatban megfogalmazott javaslatokat.

2.2.

A jelenlegi gazdasági fellendülés a vártnál valamivel gyorsabb; azonban még mindig erőteljesebb beruházásokra van szükség az euroövezetben, amit olyan célzott költségvetési ösztönzővel lehetne támogatni, amely elkerüli, hogy hosszú távon tovább romoljon az államadósság szintje. A válság hatásai és az alkalmazott szakpolitikai intézkedések továbbra is befolyásolják a munkanélküliség, a szegénység és az egyenlőtlenség szintjét, és egyben a tagállamok közötti gazdasági és szociális egyenlőtlenségek egyik okát jelentik. Ezért alapvető fontosságú, hogy a befektetések számára nyújtott nagyobb támogatáson keresztül javítsák a növekedési kilátásokat az euroövezetben, amihez a szegénységet és egyenlőtlenséget csökkentő szociálpolitikának kell társulnia. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése szerint a gazdasági fellendülés fenntarthatósága szempontjából alapvető fontosságúak a bérek megfelelő fejlődésével és a munkanélküliség további csökkenésével kísért beruházások, amelyek így segítik a belföldi kereslet megszilárdítását.

2.3.

Emellett az euroövezetnek nagyobb kohéziós erővel kell bírnia. Ezt a pénzügyi unió kiteljesítésével lehetne elősegíteni, ami várhatóan kedvező hatást gyakorol a beruházásokra, és a jelenlegi szabályok keretében is elvégezhető; emellett meg kell erősíteni az euroövezet közös fiskális rendszere irányába mutató gazdaság- és fiskális politikai koordinációt, és önálló költségvetést kell létrehozni az euroövezet számára; az euroövezet jobb belső és külső képviseletet lehetővé tevő intézményi felépítésének megerősítéséhez, valamint az egyes tagok nagyobb felelősségvállalásához immár új szabályokat kell bevezetni.

2.4.

Az Európa jövőjéről szóló fehér könyv egyik forgatókönyve a többsebességes Európa lehetőségét vizsgálja, amelyben az euroövezet fontos lehetséges választóvonal. Az EGSZB azonban ez esetben az eurót az EU egésze pénznemének tekinti. Kívánatos lenne tehát ösztönzőket létrehozni az euroövezeten kívüli országok számára annak érdekében, hogy belpolitikai prioritásnak tekintsék a csatlakozást.

2.5.

Az Európai Bizottság téli és tavaszi előrejelzései a növekedés belső és külső kockázataival kapcsolatos „rendkívül bizonytalan” helyzetre összpontosítanak, amely kockázatok a kereskedelmi, pénzügyi és geopolitikai tényezőkből erednek. Tavaszi előrejelzésében az Európai Bizottság aggodalmának adott hangot az USA-ban és az Egyesült Királyságban (brexit) végbement fejlemények miatt, amelyek hátrányosan érinthetik Európa (mérsékelt) gazdasági fellendülését. A Trump-adminisztráció még annál is kiszámíthatatlanabb, mint ahogy az eredetileg látszott, és Németország és az euroövezet tartósan magas folyófizetésimérleg-többlete problémát jelent számára. Ez arra sarkallhatja az Egyesült Államokat, hogy kedvezőtlen kereskedelempolitikai intézkedéseket hozzon, amelyek romboló hatást fejthetnek ki az EU-ra és az euroövezetre. A brexit is kiszámíthatatlan: a tárgyalások elhúzódó előjátéka nem ad okot a bizakodásra a végleges kimenetelüket illetően, miközben a júniusi választások arra engednek következtetni, hogy bonyodalmak és késedelmek fognak fellépni a tárgyalások menetében.

2.6.

Az Európai Bizottság legutóbbi tavaszi előrejelzése szerint az Európai Bizottság ajánlása és az EGSZB véleménye (ECO/423), amely 2017-re vonatkozóan az euroövezet egészében támogatta a növekedésbarát költségvetési irányvonalat – amit a Tanács 2017. március 10-i ajánlása elutasított –, a helyes irányba tett lépés volt. Az EGSZB nem ért egyet az Európai Tanács döntésével, és úgy véli, hogy az azóta felmerült kockázatok és az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése megerősítik, hogy a költségvetési politika növekedésbarát költségvetési irányvonalának fenntartása helyénvaló megközelítés.

3.1.

A gazdasági és monetáris unió (GMU) mint kulcsfontosságú európai integrációs prioritás jelentőségét a Római Szerződések aláírásának 60. évfordulóján tartott megemlékezésen és az EU jövőjéről ezt követően folytatott vitákban is hangsúlyozták. Azt is kinyilvánították, hogy a fennmaradó és még mindig megoldatlan problémák ellenére helytelen lenne egy túlzóan defenzív hangnemet választani az euroövezettel kapcsolatban. Ehelyett jobb lenne ambiciózusabban tekinteni az euroövezet jövőjére, és olyan pozitív intézkedéseken dolgozni, amelyek jobban kiaknázzák a benne rejlő lehetőségeket. Az EGSZB támogatja ezt a hozzáállást.

3.2.

Az EU gazdaságának fellendítését és a jövedelmek és a javak igazságos újraelosztását illetően az ECO/423 jelű vélemény hangsúlyozza, hogy a gazdaságpolitikai intézkedések kiegyensúlyozott kombinációja szempontjából fontos, hogy az monetáris, költségvetési és strukturális eszközöket, valamint olyan intézkedéseket tartalmazzon, amelyek a pénzügyi piac működőképességének és hatékonyságának javítására összpontosítanak, beleértve a néhány pénzügyi intézmény felelőtlenül kockázatos magatartását megakadályozó megfelelő szabályozást is. Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az elmúlt néhány hónap fejleményei még fontosabbá tették ezt.

3.3.

Az EGSZB teljes mértékben támogatja a GMU 2025-ig történő kiteljesítését és elmélyítését. Ebben a tekintetben e vélemény összhangban van a preambulumban említett, Európa gazdasági jövőjéről szóló további EGSZB-véleményekből álló csomaggal. Az EGSZB szerint különös figyelmet kell fordítani a következő területekre:

3.3.1.

a fiskális, a gazdasági és a strukturális politikák erősítése és további összehangolása azzal a céllal, hogy azok eredményes politikai eszközrendszert alkossanak, és hogy létrejöjjön az euroövezet határozott (külön) költségvetési jogcíme az uniós költségvetésben. A gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló vitaanyagban szerepel a „költségvetési unió” fogalma, és első alkalommal fordul elő, hogy ilyen magas politikai szinten használták ezt a fogalmat. Egy homogén monetáris és gazdasági környezetben és működő belső piacon létrehozott „költségvetési unió” egyfajta közös vagy (mind az adók, mind a kiadások terén) szorosan összehangolt költségvetési politikát is magában foglalna, ami támogatná az igazságos adózást, valamint az adókijátszással és adócsalással szembeni módszeres és hatékony kiállást is;

3.3.2.

az euroövezet környezetének javításához – az EU gazdasági kormányzását, különösen az európai szemeszter folyamatát átfogóan tekintve – létfontosságú előfeltétel az egyes szereplők felelőssége: minden meglévő gazdaságirányítási mechanizmusban fenn kell tartani, sőt erősíteni kell a tagállamok egyéni felelősségét és kötelezettségeit, beleértve az objektív nyomon követést, az összes megelőző és korrekciós intézkedés alkalmazását és végül szükség esetén a szankciókat is;

3.3.3.

megfelelő eszközként ajánljuk az összes érintett szociális partner aktív részvételén alapuló versenyképességi testületeket, amelyek elősegíthetik az olyan strukturális reformok végrehajtását, amelyek azon túl, hogy javítják az egyes tagállamok gazdasági kapacitását, jelentős mértékben hozzájárulnak az egységes piac mint egész működőképességének és homogenitásának növeléséhez azzal, hogy a kialakult szociális és munkavállalói jogok sérelme nélkül megszüntetnek bizonyos szabályozási akadályokat;

3.3.4.

a pénzügyi közvetítés hatékonyságának jelentős javítása a pénzügyi piaci szereplők teljes körének igénybevételével, összhangban a bankunió és a tőkepiaci unió elképzelésével; a pénzügyi közvetítés hatékonyabbá tételének elsődleges irányát annak kell képeznie, hogy a virtuális pénzügyi szektor volumenének növelése helyett a reálbefektetésekre összpontosítanak;

3.3.5.

a globális gazdaságban végbemenő változások fényében egy erős és elismert GMU számára rendkívül fontos a külső képviselet; elengedhetetlen, hogy ne csupán konszenzusos egyetértés legyen az egyes tagállamok között a globális partnerekkel szemben, ahol az EU egységesen lép fel, hanem egy olyan megfelelő intézményi szerkezet kialakítására is törekedjenek, amely megfelel ennek a közös érdeknek a globális kontextusban (4);

3.3.6.

emellett észszerű esetekben figyelembe kellett volna venni a jelenlegi euroövezet bővítésének lehetőségét; néhány ország – különösen közép- és kelet-európai országok – nagyon pozitív gazdasági teljesítménymutatókkal rendelkeznek, és az európai szemeszter keretében nagyon pozitív értékelést kapnak; úgy tűnik, hogy ezek az országok támogathatnák az euroövezet működését, és növelhetnék az euroövezet súlyát az EU-ban;

3.3.7.

végezetül pedig ahhoz, hogy a polgárok támogassák az új GMU-projektet, eszközöket kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági kormányzással kapcsolatos döntések demokratikusak legyenek, és hogy az egységes piacot egy erős szociális pillér egészítse ki.

3.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy az euroövezet működése szempontjából kifejezetten központi jelentőségű a nagyobb mértékű befektetések ösztönzése és a strukturális reformok megvalósítása és végrehajtása, amelyeket az európai szemeszter folyamatában jobban lehetett volna támogatni, különös tekintettel az egységes piac keretrendszerére. Az EBB, az EBA vagy az ESBA által finanszírozott beruházások pozitív eredményeket érnek el, a szükséges regionális projektek terén is. Volumenük azonban még mindig nem elégséges ahhoz, hogy áthidalják a különösen a válság idején elmaradt beruházásokat. Ezeknek az eszközöknek elő kell segíteniük egy olyan, kellően szilárd rendszer létrehozását, amely lehetővé teszi a finanszírozás állami és magán forrásainak megosztását. E célból ki kell használni a Stabilitási és Növekedési Paktumban biztosított irányított rugalmasságot azon aranyszabály alkalmazásának lehetővé tétele érdekében, amely szerint a beruházásokat és az azokhoz kapcsolódó folyó kiadásokat úgy kell végrehajtani, hogy azok a jövőben előnyökkel és eredményekkel járjanak. A strukturális reformok irányultságát módosítani kell: azoknak az egyes tagállamok helyett az egységes piac általános működésére kell összpontosítaniuk.

3.4.1.

A strukturális reformok célját mindenekelőtt annak kell képeznie, hogy megszüntessék a jelenlegi egyensúlyhiányokat, és kedvező feltételeket teremtsenek a hosszú távú fejlődés számára, összhangban az ENSZ fenntartható fejlesztési célkitűzéseivel. Ezen egyensúlyhiányok közé tartoznak az EU-n és a tagállamokon belüli növekvő különbségek. A strukturális reformoknak olyan intézkedések elfogadásához kell elvezetniük, amelyek nemcsak a tagállamok részleges igényeit veszik figyelembe, hanem a páneurópai kontextust is.

3.4.2.

Uniós összefüggésben a reformoknak nemcsak a belföldi politikai prioritások kezelésére kell irányulniuk, hanem azokat az EU egészének perspektívájából kell szemlélni, azaz azon stratégiai projektek szemszögéből, amelyek képesek jelentős uniós hozzáadott értéket teremteni.

3.4.3.

A strukturális reformoknak együtt kell járniuk a munkahelyek színvonalának emelésével, hangsúlyt helyezve a megfelelő bérekre és a társadalmi igazságosság tiszteletben tartására.

3.4.4.

Még mindig számos olyan reformra van szükség, amely alkalmas a vállalkozásfejlesztés támogatására és a polgárok megfelelő védelmének biztosítására szolgáló szabályok javítására. A strukturális reformok területeinek példái közé tartoznak a következők: a vállalkozásindításra vonatkozó szabályok, építési engedélyek, hitelfelvétel, adózás, határokon átnyúló kereskedés, vagyonnyilvántartás és az adópolitika harmonizálása. Ezek támogatják a belső piac megfelelő működését, ezzel egyidejűleg pedig korlátozzák a káros verseny megjelenését. Fontos szerepet játszik az állami/politikai környezet is (azaz a közszféra hatékonysága és integritása, valamint a kiszámíthatóság és a stabilitás a projekt teljes időtartama alatt). Nem utolsósorban e reformok nyilvánosság általi elfogadottsága szempontjából meg kell említeni, hogy mennyire összetettek a reformok végrehajtása mögött meghúzódó folyamatok, és hogy ezek makrogazdasági kimenetele számos bonyolult mikroszintű folyamat működésétől függ. Ezeknek a bonyolult összefüggéseknek az elmagyarázása fontos előfeltétele annak, hogy megszerezzék a nyilvánosság támogatását ezekhez a reformokhoz. E támogatáshoz az szükséges, hogy az euroövezet jövőbeli működésének elősegítésére szolgáló eszközökről legitim, demokratikus módon döntsenek, megteremtve a megfelelő egyensúlyt a gazdasági és a szociális pillérek között.

3.4.5.

Szorosabbra lehetne fűzni a kapcsolatot a strukturális reformok szükségessége, az európai szemeszter, az európai strukturális és beruházási alapok többéves végrehajtási kerete (vagy általánosabban az uniós költségvetés), valamint a fejlettebb és hatékonyabb euroövezet között. A strukturális reformok és a konvergenciát közép- és hosszú távon előmozdítani igyekvő uniós költségvetés közötti kapcsolat megerősítése szorosan kapcsolódik az EKB által folytatott mennyiségi lazítási politika várható megszüntetéséhez, amelynek esetén a szigorúbb monetáris politika nagyobb teret hagy az adóbevételek felhasználásának.

3.5.

Ugyanakkor új erőfeszítéseket kell tennünk az életszínvonal és a szociális normák, valamint a bérek tagállamokon belüli és tagállamok közötti felzárkózása érdekében, ami az egyik minimális feltétele az EU-ba vetett bizalom növelésének és Európa jövője biztosításának. A szociális jogok európai pillérének támogatnia kell a konvergenciát.

3.5.1.

Ezek az összefüggések arra mutatnak rá, hogy olyan politikákat kell bevezetnünk, amelyek erősítik a belföldi keresletet általában az EU-ban és az euroövezetben és különösen a magas folyófizetésimérleg-/kereskedelmi többlettel rendelkező országokban, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt az euroövezetben és a világ többi részével.

3.5.2.

Az uniós tagállamoknak nem szabadna versenyképességi stratégiáikat arra a feltételezésre alapozniuk, hogy a bérszintek alacsonyak maradnak. Az eredményes gazdaságpolitikai eszköztárnak az infrastruktúrába irányuló beruházások újraindításához kell vezetnie, az oktatásra, kutatásra, képzésre és készségfejlesztésre fordított kiadások növekedésének pedig a termelékenység javulásában és a bér és a jövedelmek határozottabb emelkedésében kellene tükröződnie, ami egyszersmind megfelelne az életciklus, a szakmai előmenetel és a változó megélhetési költségek alakulásának is. Az EGSZB ugyanakkor tiszteletben tartja, hogy az egyes tagállamok helyzete eltér, és hogy elsődleges felelősségük az, hogy ezt kollektív tárgyalási módszerek révén kezeljék.

3.5.3.

A számos euroövezeti országban tapasztalható munkaerőpiaci helyzet azt jelzi, hogy az ezen a területen küszöbön álló strukturális reformoknak elsősorban arra kellene irányulniuk, hogy csökkentsék az ideiglenes, kényszerből vállalt részmunkaidős munkavégzés jelenlegi magas arányát, kezeljék az alacsony bérek problémáját és segítsék színvonalas munkahelyek felajánlását egy magasabban képzett, jobb készségekkel rendelkező munkaerő-állomány számára. Az újfajta munkaügyi reformnak a szociális partnerek autonómiáján alapuló szilárd szociális párbeszédre és kollektív tárgyalásra kell támaszkodnia. Ez nemcsak a társadalmi igazságosságot javítja, de a gazdaság termelékenységét is növeli.

3.6.

Elsősorban a strukturális reformok végrehajtásával és a gazdasági és költségvetési politika szorosabb összehangolásával kapcsolatos intézkedéseket végre lehet hajtani a jelenlegi szabályrendszer alapján; ezeket a 2020 utáni következő többéves pénzügyi kerettel tovább lehet erősíteni. Másrészről az euroövezetnek egy közös költségvetési politika útján történő további konszolidálása, illetve az euroövezet erőteljesebb globális jelenléte teljesen új szabályok megalkotását teszi szükségessé.

4.1.

Az ebben a véleményben említett okokból az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló, 2018-ra vonatkozó ajánlásokba építsenek be megfelelő növekedésbarát költségvetési irányvonalat. Ez a javaslat különösen fontos annak fényében, hogy megfelelő és fenntartható gazdasági növekedésre van szükség, és biztosítani kell a gazdasági és monetáris politika működőképes kombinációját, amelyek expanzív jellegét nem lehet a végtelenségig elnyújtani.

4.2.

Úgy véljük, hogy az általunk is támogatott európai beruházási terv végrehajtása során elsőbbséget kell adni azoknak a projekteknek, amelyek tiszteletben tartják a fenntartható fejlesztési célokat, és figyelembe veszik a társadalmi és környezeti felelősségvállalást.

4.3.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az uniós gazdaságpolitikai paradigmában az elmúlt néhány hónapban bekövetkezett legújabb fejlemények világossá teszik, hogy növekszik a politikai támogatottsága annak a megközelítésnek, amely az euroövezet alapzatán nyugvó költségvetési unió felé mutat; az EGSZB azt javasolja, hogy ezt nagyon gondosan kísérjék figyelemmel, és teljeskörűen fel van készülve arra, hogy csatlakozzon a költségvetési szempontot erősítő folyamathoz, ami előfeltétele az euroövezet homogénebb környezete megteremtésének; fontos annak megfigyelése is, hogy ez a fejlődés hogyan tükröződik az intézményi szerkezet és a rendszerek lehetséges változásaiban.

4.4.

Az EGSZB továbbra is úgy véli, hogy egy olyan időszakban, amikor újra kiemelt prioritás a GMU elmélyítése, nem szabad alábecsülni a hatékonyabb és jobban működő egységes piachoz kapcsolódó folyamatok jelentőségét. A hatékony és működőképes egységes piac olyan alapkövetelmény, amelyet mindenképpen teljesíteni kell, mielőtt akár csak elgondolkodnánk a GMU elmélyítéséről. A GMU csak akkor tud eleget tenni az általa nyújtott előnyökkel kapcsolatos várakozásoknak, ha a jövőben is folytatódik az egységes piac megnyitása és liberalizációja, a homogenitása nő, és ha felszámolják a látható és rejtett nemzeti protekcionista akadályokat.

4.5.

Az EGSZB támogatja azt a véleményt, hogy az elmélyített GMU környezetének összhangban kell lennie a pénzügyi közvetítés folyamatával. A pénzügyi unió sarkalatos pontjai közé tartozik a bankunió és a tőkepiaci unió. A bankunió elsődlegesen a bankszektor stabil és kiszámítható magatartását érinti. Megfelelő pénzügyi erőforrásokkal kell megtámogatni a bankuniót, hogy kezelni tudja az esetleges bankcsődöket. Eközben a tőkepiaci unió célja a pénzügyi források elhelyezési lehetőségeinek bővítése, azonban még mindig a fejlődése korai szakaszában jár. A pénzügyi közvetítés jobb működésének pedig sokkal nyilvánvalóbbnak kell lennie a reálbefektetési tevékenységek területén.

4.6.

Az EU jövője azon áll, hogy sikerül-e megerősítenie a belső integrációt és megszilárdítania helyzetét a globális színtéren. Ez – különösen napjainkban – az egyike annak a néhány kiemelt prioritásnak és témának, amely valamennyi uniós tagállam közös érdeke. Ennek a célnak az eléréséhez hasznos lehet az EU képviseletének megerősítése a globális színtéren, amint az is, ha ugyanezen a szinten népszerűsítik és tiszteletben tartják az olyan közös értékeket, elveket és politikákat, mint amilyen a politikai és gazdasági szabadság és egyenlőség, továbbá a társadalmi igazságosság, a szabad vállalkozás értéke a kereskedelemben és a beruházásokban, a tisztességes és nyílt versenykörnyezet feltételeinek megteremtése, valamint a jogellenes és bűncselekménynek minősülő üzleti gyakorlatok, például az adórendszerekkel és közbeszerzési eljárásokkal való visszaélések felszámolása; emellett mindenképpen létfontosságú a szociális és polgári jogok és a környezetvédelmi normákra vonatkozó alapvető követelmények tiszteletben tartása.