13.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 345/1

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) hangsúlyozza a 2018-as év fontosságát, amely az utolsó olyan teljes év, amikor a jelenlegi Európai Bizottság, valamint a jelenlegi Európai Parlament dolgozik. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ambiciózus, mégis pragmatikus munkaprogramot dolgozzon ki, hogy megfelelően kezelni tudja a válaszút előtt álló Európai Unióban felmerülő kihívásokat. A brexittel és a globális fejleményekkel kapcsolatos bizonytalanságok miatt minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy széles körű, részvételen alapuló és strukturált vitát folytassunk Európa jövőjéről. Fontos visszatérnünk a gyökereinkhez, és emlékezni az eredeti projektre és az Európai Unió Szerződésekben rögzített alapvető értékeire és célkitűzéseire.

1.2.

Az eddig elért pozitív eredményekre kell építkeznünk. Azonban a nacionalista, protekcionista, autoriter és populista attitűdök és mozgalmak megjelenése fel kell, hogy ébressze az uniós intézmények és a tagállamok vezetőit a tekintetben, hogy meg kell vizsgálnunk, mit kell tenni a közbizalom visszanyerése és az európai projekt sikeres jövőjének biztosítása érdekében.

1.3.

Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egy olyan erős, szilárd és kohéziós erővel rendelkező Unió létrehozására törekedjen, amely közös jövőkép és a nyilvánosság bevonásában és részvételében gyökerező pozitív értelmezési keret alapján Európa minden népe számára képes megteremteni a fenntartható növekedést, a jó minőségű munkahelyeket, a jólétet és az egyenlő esélyeket. Ahhoz, hogy választ tudjunk adni az EU előtt álló gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokra, égető szükség van egy olyan egységes és összetartó erővel rendelkező Unióra, amely a tagállamoknak az ügy melletti elkötelezettségére épül. A belső kohézió szintén előfeltétele annak, hogy az EU erős globális szereplőként lépjen fel olyan területeken, mint a nemzetközi kereskedelem, a biztonság, az energia, az éghajlat-politika és az emberi jogok előmozdítása.

1.4.

Az EGSZB elismeri, hogy a brexitről folyó tárgyalások miatt 2018 egy nagy próbatételt jelentő év lesz. Fontos azonban, hogy az Európai Bizottság folytassa a már elfogadott intézkedések végrehajtását, különös tekintettel az egységes piacra vonatkozó kezdeményezésekhez kapcsolódóakra. Ugyanakkor fel kell készülni az EU hosszú távú jövőjére is. Az EGSZB ezen a ponton utalni kíván az Európa jövőjéről szóló fehér könyvvel kapcsolatban kifejtett nézeteire. Az EGSZB továbbá véleményt fog nyilvánítani a kapcsolódó vitaanyagokról is, ezért ebben a hozzájárulásban ezeket a témákat csak röviden érintjük.

1.5.

Mivel szoros kapcsolat van a gazdaság, a foglalkoztatás, az emberek jóléte és a környezet között, az EGSZB felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a munkaprogramjába átfogó megközelítésként vezesse be a fenntartható fejlődést. Ennek értelmében az EGSZB a fenntarthatóság három „pillére” szerint fogalmazza meg hozzájárulását, amelyek a következők:

1.6.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ez a három pillér egyetemes, oszthatatlan, és kölcsönösen függ egymástól. Az EU-nak ambiciózus célokat kell kitűznie és olyan politikákra és kezdeményezésekre kell törekednie, amelyek a gazdasági, társadalmi és környezeti haszon szempontjából egy mindenki számára nyertes helyzetet teremtenek.

1.7.

Az EGSZB ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy integrált módon dolgozza ki politikáit, és koherens, következetes megközelítést alkalmazzon, bevonva az Európai Bizottság valamennyi egységét, és felszámolva a szakpolitikai döntéshozatal és a szabályalkotás merev kereteit. Az EGSZB arra is kéri az Európai Bizottságot, hogy a minőségi jogalkotás elveivel összhangban folytassa az uniós jogalkotás minőségének javítását, valamint a jogszabályok egyszerűsítését és érthetővé tételét, hogy kézzelfogható előnyökhöz juttasson minden szereplőt.

1.8.

Az EGSZB továbbá megismétli azt az felhívását, hogy egy átfogó stratégiára van szükség, amelyet úgy kell kialakítani, hogy minden ide kapcsolódó uniós politikában általánosan érvényesítse az Egyesült Nemzetek 2030-ra vonatkozó menetrendjének fenntartható fejlesztési céljait, és felkéri az Európai Bizottságot, hogy az EGSZB által az „Átállás egy fenntarthatóbb európai jövőre – stratégia 2050-ig” tárgyban elkészítendő vélemény alapján dolgozzon ki hosszú távú jövőképet és stratégiát a fenntarthatóságról.

1.9.

Az EGSZB kiemeli annak döntő fontosságát, hogy a civil társadalom strukturált módon részt vegyen az uniós politikák, programok és más kezdeményezések megtervezésében, végrehajtásában és nyomon követésében, mégpedig annak érdekében, hogy kézzelfogható eredményeket érjenek el, növeljék a közvéleményben az elfogadottságot, és előmozdítsák a társadalmi kohéziót. A szociális partnereknek sajátos szerepet kell játszaniuk a foglalkoztatást és a munkaerőpiacokat közvetlenül vagy közvetetten érintő politikák kidolgozásában és végrehajtásában.

1.10.

A cselekvési javaslatokat az EGSZB részletesen a 2.5. pontban mutatja be, az Európai Bizottság 2018. évi munkaprogramjával kapcsolatos fő politikai prioritásai pedig a következőképpen foglalhatók össze:

2.1.1.

Az európai szemeszter folyamatának meg kell erősítenie az Európai Bizottság koordináló szerepét annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok megfeleljenek az Európa 2020 stratégia céljainak és ajánlásainak, és végrehajtsák a hosszú távú fenntartható gazdasági növekedéshez, a jó minőségű munkahelyek létrehozásához és a társadalmi haladáshoz szükséges strukturális reformokat. E folyamat sikerének egyik kulcstényezője a szociális partnerek és a civil társadalom egyéb képviseleti szerveinek szorosabb bevonása, valamint e szervezetek nagyobb felelősségvállalása a reformprogramok megfogalmazásában és végrehajtásában, elismerve azt, hogy a szociális partnereknek kizárólagos hatásköreik, felelősségi köreik és feladataik fényében különleges szerepet kell betölteniük.

2.1.2.

Az EGSZB szimmetrikus makrogazdasági kiigazításokat szorgalmaz az euroövezetben, amelyekben mind a hiánnyal, mind pedig a többlettel rendelkező tagállamoknak részt kell vállalniuk. Ez azt is magában foglalja, hogy az euroövezet egésze összességében pozitív költségvetési irányvonallal rendelkezzen.

2.1.3.

A gazdasági és monetáris unió az európai integráció egyik alapvető eleme. Az EGSZB korábban kifejtett álláspontjaira utalva kezdeményezéseket szorgalmaz a GMU kiteljesítésére, beleértve a GMU irányításának és demokratikus kontrolljának fejlesztését, valamint a makrogazdasági párbeszéd bővítését is.

2.2.1.

A következő többéves pénzügyi kerettel az Európai Bizottságnak meg kell szabnia azt az irányt, amely egy teljesítmény- és eredményorientált megközelítés bevezetésével lehetővé teszi a pénzügyi erőforrások célzott és hatékony felhasználását, és választ ad a brexit által előidézett jövőbeni kihívásokra, valamint a fenntartható növekedés, az innováció, a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió szükségességére. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keret időtartamát igazítsa az Európai Bizottság és a Parlament politikai ciklusához. Azt is szorgalmazza, hogy készítsék elő az uniós saját források új típusainak bevezetését.

2.2.2.

Az EGSZB üdvözli az ESBA (Európai Stratégiai Beruházási Alap) második szakaszát, amely arra irányul, hogy a nemzeti és regionális forrásokból származó állami tőke mellett még több magántőke bevonásával fellendítse a beruházásokat. Ennek érdekében az ESBA hatókörének a bankok mellett más pénzügyi ágazatokra is ki kell terjednie.

2.2.3.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az európai forrásokat hatékonyan és eredményesen kell felhasználni. Elsőbbséget kell adni az innovációval, vállalkozói készségekkel, készségfejlesztéssel, aktív munkaerőpiaci politikákkal, valamint a digitális, energetikai és közlekedési rendszerekkel kapcsolatos beruházásoknak, biztosítva, hogy a finanszírozást megfelelő módon a nagy társadalmi hatású projektekhez rendeljék.

2.2.4.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy folytatni kell a tőkepiaci unió megvalósítását a magánfinanszírozáshoz való hozzáférés javítása érdekében, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozások (kkv-k) szükségleteire. Elő kell mozdítani a saját tőke és a tőkepiaci finanszírozás nagyobb mértékű igénybevételét is.

2.2.5.

A bankunió kiteljesítésével kapcsolatban az EGSZB hangsúlyozza, hogy a további kockázatmegosztáshoz további kockázatcsökkentési javaslatoknak kell társulniuk. A bankszabályozás közelgő reformja során az Európai Bizottságnak kellő figyelmet kell fordítania a kisméretű és nem komplex szerkezetű bankok sajátos jellemzőire és lehetőségeire.

2.2.6.

Az EGSZB határozott lépéseket szorgalmaz az adócsalás, adókijátszás és agresszív adótervezés ellen. Meg kell változtatni az adórendszerek jelenleg tapasztalható torzítását, amely a vállalkozások idegen tőkével történő finanszírozásának kedvez. A hozzáadottérték-adót illetően az EGSZB megismétli azt az ajánlását, miszerint a jelenlegi átmeneti rendszerből el kell mozdulni az európai egységes piacra szabott végleges héa-rendszer felé.

2.3.1.

Az EGSZB rámutat a digitális egységes piac fontosságára, amely a társadalom egészét érinti. A digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázásának legkritikusabb feltételei közé tartoznak a digitális készségek, a támogató üzleti környezet és a fogyasztói bizalom. Mivel az adat hozzáadott gazdasági értéket teremtő termelési tényező és nyersanyag, rendkívül fontos a hozzáférhetőség és az adatok szabad áramlása. Ugyanakkor biztosítani kell a személyes és üzleti adatok megfelelő védelmét, különös figyelmet fordítva az egyes vállalkozások által előállított adatokra. Az EGSZB továbbá sürgeti az Európai Bizottságot, hogy folytassa a kiberbiztonsági képességek és együttműködés javítására irányuló munkáját. Az EGSZB emellett szorgalmazza a digitális területen – például az OECD keretében – folytatandó nemzetközi együttműködést is.

2.3.2.

Folytatni kell a digitális infrastruktúra fejlesztését, ideértve a széles sávú és vezeték nélküli kapcsolatokat, a digitális energetikai és közlekedési rendszereket, valamint az „intelligens” épületeket és közösségeket is. Ennek megfelelően az oktatásban, az egészségügyben és a szociális szektorban is ösztönözni kell a digitalizáció alkalmazását. Az adminisztratív eljárások gördülékenyebbé tétele érdekében elő kell segíteni a digitalizáció teljes körű kiaknázását. Különös hangsúlyt kell helyezni a távoli területek lefedettségére és arra, hogy mindenki számára biztosítsák a minimális digitális hozzáférést, javítva ezzel a társadalom veszélyeztetett csoportjainak integrációját is.

2.3.3.

Az EGSZB már kezdetektől fogva eltökélten támogatta az energiaunióra irányuló kezdeményezést. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy folytassa az energiaunióra irányuló stratégia végrehajtását, hogy létrejöjjenek a megfelelő energetikai infrastruktúrák és a zökkenőmentesen működő energiapiacok, amelyek biztosítják a biztonságos, megfizethető és éghajlatbarát energia rendelkezésre állását a lakosság és a vállalkozások számára. Az EGSZB rámutat az uniós, nemzeti és helyi szinten a civil társadalom teljes körű bevonásával folytatott energiaügyi párbeszéd fontosságára. Az EGSZB rendszeresen véleményt nyilvánít az energiaunió helyzetéről és az egyes kezdeményezésekről.

2.3.4.

A közlekedés szorosan összefügg az energiaunióval. Mivel a közlekedés az egyik alapvető támogató eszköze az egész társadalom tevékenységeinek, kiemelt helyet kell kapnia az Európai Bizottság munkaprogramjában. Az intézkedéseknek elsődlegesen arra kell irányulniuk, hogy hozzáférhető, zökkenőmentesen működő, biztonságos, megfizethető és éghajlatbarát mobilitási lehetőségeket és közlekedést biztosítsanak az embereknek és vállalkozásoknak. Mindez jelentős állami és magánberuházásokat követel meg a közlekedési rendszerekbe, és szükségessé teszi a közösségi közlekedés fejlesztését. A közlekedéshez kapcsolódó energetikai és éghajlati kérdéseket, valamint az új technológiák bevezetését nem szabad a közlekedési piac kérdéseitől elszigetelten kezelni.

2.3.5.

Figyelembe véve az általános gazdasági érdekű szolgáltatások horizontális jelentőségét, az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy javítsa az általános érdekű szolgáltatások nyújtásának állami ellentételezésére vonatkozó szabályokat és azok alkalmazását annak érdekében, hogy ezáltal iránymutatásokat adjon és létrehozza a bevált gyakorlatok gyűjteményét.

2.3.6.

Az EGSZB elismeri, hogy a városoknak és a vidéki térségeknek is van szerepük a gazdasági, társadalmi és területi fejlődésben és kohézióban. A városok szerepének kiemelt kezelése során az EU-nak folytatnia kell a jól körülhatárolt és megfelelően végrehajtott városfejlesztési menetrenddel kapcsolatos munkát. Az Európai Bizottság új integrált területfejlesztési megközelítése keretében ki kell aknázni a vidéki és hegyvidéki térségekben és a szigetekben rejlő fontos lehetőségeket.

2.4.1.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fogadjon el egy átfogó iparfejlesztési megközelítést és stratégiát. Kiemelt figyelmet kell fordítani a globális megatrendek által előidézett lehetőségekre és kihívásokra is, mint amilyen a digitalizáció és a dolgok internete terén végbemenő gyors fejlődés, a gyártó és szolgáltató ágazatok összefonódása, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és körforgásos gazdaságra való átállás.

2.4.2.

Ki kell aknázni a szolgáltatási ágazatban, például a kiskereskedelemben rejlő növekedési lehetőségeket is, ugyanakkor meg kell védeni a fogyasztói és munkavállalói jogokat és el kell ismerni, hogy még mindig vannak akadályok az egységes piacon.

2.4.3.

Az innovációs politika, ideértve a szociális innovációt is, döntő fontosságú a gazdasági versenyképesség és megújulás, valamint a társadalmi hasznon elérése szempontjából. Az EGSZB szupranacionális hálózatok és az egyetemeket, vállalkozásokat és a civil szervezeteket átfogó hálózatok támogatását szorgalmazza a Horizont 2020 keretében. Az EGSZB javasolja a finanszírozásra és az állami támogatásra vonatkozó adminisztratív szabályok egyszerűsítését is.

2.4.4.

Egy uniós szintű Ipar 4.0 és Társadalom 4.0 stratégiára van szükség, amely a technológiákra és platformokra, szabványokra és referencia-architektúrákra, a regionális innovációs központok hálózataira, továbbá valamennyi szinten a készségekre összpontosít.

2.4.5.

A globális megatrendek által az egyes ágazatokban, például az gépjárműgyártásban és a szén- és acéliparban előidézett kihívásokat illetően az EGSZB azt kéri, hogy megfelelően kezeljék a strukturális változásokat, mégpedig úgy, hogy egy igazságos és alkalmas átállási keretrendszert hoznak létre, és párbeszédet folytatnak a szociális partnerekkel az ágazatspecifikus problémákról. Másrészről meg kell ragadni a például az űr- és védelmi iparban megjelenő lehetőségeket, és előnyt kell kovácsolni belőlük, miközben általánosságban kedvező feltételeket kell biztosítani az ipari ágazatok fejlődésének, jó munkafeltételek mellett.

2.4.6.

Külön erőfeszítéseket kell fordítani a kis- és középvállalkozások finanszírozásának, innovációjának és nemzetközi piacokra történő kilépésének fokozására, és teljeskörűen végre kell hajtani az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot. A kkv-politikákat a különböző vállalkozástípusok – például a családi vállalkozások, a hagyományos kis- és mikrovállalkozások, az induló innovatív vállalkozások és a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások, köztük a szociális vállalkozások – eltérő szükségleteire kell szabni. Az EGSZB azt is kéri az Európai Bizottságtól, hogy kezdeményezzen konzultációt a kkv-k fogalommeghatározásáról.

2.4.7.

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy átfogóan szemléljék a termelési és fogyasztási szerkezetben bekövetkező új tendenciákat, mint például az együttműködésen alapuló, körforgásos, megosztásalapú és funkcionális gazdasági modelleket, illetve az olyan fejlesztési irányokat, mint amilyen a szociális gazdaság. Intézkedéseket kell hozni az ilyen új és sokféle modell bevezetésének elősegítése érdekében, ugyanakkor a polgárok és a fogyasztók védelme, valamint a munkavállalói jogok biztosítása érdekében garantálni kell az egyenlő versenyfeltételeket és az alkalmazandó megfelelő jogszabályok betartását.

2.4.8.

A szociális gazdaság által betöltött sajátos szerepet figyelembe véve az EGSZB megismétli azt a kérését, hogy az európai gazdasági és társadalmi fejlődés alapvető tényezőjének számító szociális gazdaság előmozdításáról szóló, 2015. decemberi tanácsi következtetésekkel összhangban indítsanak el egy átfogó cselekvési tervet a szociális gazdasággal kapcsolatban.

2.4.9.

Továbbra is a többfunkciós jellegnek, a gazdálkodási modellek diverzifikációjának és a fenntarthatóságnak kell prioritást képeznie, amikor a következő többéves pénzügyi keret részeként foglalkozni fognak a közös agrárpolitika (KAP) finanszírozási, korszerűsítési és egyszerűsítési kérdéseivel. Nagyobb erőfeszítésekre van szükség továbbá az agrárszektorral kapcsolatos kutatás és digitalizáció terén.

2.4.10.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egy integráltabb agrár- és élelmiszer-politika felé induljon el, figyelembe véve azt is, hogy el kell mozdulni a körforgásos gazdaság irányába, és jelentősen csökkenteni kell az élelmiszerpazarlást. Az Európai Bizottságnak jogszabályt kell elfogadnia az élelmiszer-ellátási láncban tapasztalható tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felszámolása érdekében is.

2.4.11.

Az ipari ágazatok és a mezőgazdaság megfelelő fejlődésének és megújulásának lehetővé tétele érdekében a politikai és szabályozási keretnek stabil és kiszámítható beruházási és működési környezetet kell biztosítania, és a minőségi jogalkotás elveit kell követnie, a polgárok jóllétét szolgálva.

2.5.1.

Az EGSZB szorgalmazza az olyan partnerekkel folytatott aktív és méltányos kereskedelmi tárgyalásokat, mint például Japán, a Déli Közös Piac (Mercosur) vagy az ASEAN, valamint a már megkötött megállapodások gördülékeny végrehajtását. Ennek kapcsán figyelembe kellene venni azokat a kérdéseket is, amelyeket az EGSZB korábbi véleményeiben már felvetett. Az Európai Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem” című közleményének végrehajtása során az EGSZB fontosnak tartja, hogy kiegyensúlyozott és átlátható módon, a vállalkozások és polgárok számára előnyöket teremtve zárják le a tárgyalásokat, miközben védelmezik a környezetvédelmi, szociális, munkaügyi, fogyasztóvédelmi és egyéb normákat, valamint a közszolgáltatásokat. Mindent egybevéve az EGSZB kiemeli annak fontosságát, hogy a kereskedelmi megállapodások letárgyalása, végrehajtása és nyomon követése során már a kezdetektől fogva biztosított legyen az átláthatóság és a civil társadalom részvétele.

2.5.2.

Az EGSZB üdvözli, hogy az ISDS-t felváltó új rendszer bevezetésével több szempontból javul a beruházó és állam közötti vitarendezés, de arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket annak érdekében, hogy a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer valóban független nemzetközi bírói testületként működhessen.

2.5.3.

A kétoldalú kereskedelmi tárgyalások folytatása nem gyengítheti az Európai Uniónak a WTO és egy szilárd többoldalú globális megállapodás melletti elkötelezettségét. Az EGSZB elvárja a WTO 2017. évi miniszteri konferenciájának aktív nyomon követését az olyan területeken, mint például a mezőgazdaság vagy az e-kereskedelem. Emellett sürgősen fel kell mérni a civil társadalom nézőpontjából a kockázatokat és a lehetőségeket, annak meghatározása érdekében, hogy miként lehet előrelépni a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásról (TiSA) és a környezeti termékekről szóló megállapodásról (EGA) folyó többoldalú tárgyalásokban. Az EGSZB kéri az uniós piacvédelmi politika reformjának gyors elfogadását és végrehajtását is.

2.5.4.

Az EGSZB fontosnak tartja a kereskedelempolitika, valamint az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak, az éghajlat-változás kezeléséről szóló Párizsi Megállapodásnak és az uniós fejlesztéspolitikának az összeegyeztetését. Ennek érdekében törekedni kell arra, hogy a kereskedelmi megállapodásokban a kereskedelem és a fenntartható fejlődés tekintetében ambiciózus fejezetek kapjanak helyet, amelyek mechanizmusokat írnak elő a civil társadalom által ellátott szoros felügyeletre.

2.5.5.

Az EGSZB szorgalmazza továbbá azt is, hogy a civil társadalom felügyelje a megállapodások valamennyi aspektusát, beleértve azokat is, amelyek rendelkezései nem írják elő kifejezetten a civil társadalom részvétele mellett egy közös felügyeleti szerv létrehozását. Az EGSZB szakértelme egyedülálló előnyöket teremt e munka szempontjából.

2.5.6.

Szorgalmazza továbbá, hogy vitassák meg a civil társadalommal a javasolt többoldalú beruházási bíróság hatásvizsgálatát és gyakorlati megvalósítását.

3.1.1.

Az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottságnak a szociális jogok európai pilléréről szóló közleményét, az EPSR kihirdetésére vonatkozó javaslatot, valamint az ahhoz kapcsolódó jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezéseket. Az EGSZB jelenleg is dolgozik ezen a javaslatcsomagon, és megfelelő időben véleményt fog nyilvánítani ezekről.

3.1.2.

Az EGSZB a szociális jogok európai pilléréről megfogalmazott korábbi véleményére (1) hivatkozik, amelyben rámutatott a pillér jogi és nem jogi eszközök kombinációjával történő létrehozásának általános célkitűzéseire például a munka jövőjével, a tisztességes munkafeltételekkel, a foglalkoztatással, a meglévő uniós szociális vívmányok végrehajtásával és a szociális befektetésekkel kapcsolatos területeken. Leszögezte, hogy a pillért valamennyi tagállamra alkalmazni kell, elismerve, hogy az euroövezetnek sajátos eszközökre/mechanizmusokra lehet szüksége. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy az európai szemeszternek és a nemzeti reformprogramoknak kell képezniük a pillér végrehajtásának és nyomon követésének fő eszközeit, és konkrét referenciaértékek meghatározását kérte az európai szemeszteren belül.

3.1.3.

A munkaerőpiaci keretfeltételeknek támogatniuk kell az új és változatosabb szakmai életpályákat. A munka világában a munkaerő-beszerzés és a munkavégzés különböző formáira van szükség. Ennek érdekében megfelelő foglalkoztatásvédelmi jogszabályi környezetről kell gondoskodni, hogy mindenfajta munkaszerződés esetében biztosítsuk a tisztességes munkakörülmények keretét és ösztönözzük a munkaerő-felvételt.

3.1.4.

Az EGSZB szerint a készségek és kompetenciák iránti változó keresletre mindenekelőtt a munkahelyi oktatási rendszer, a szakoktatás és -képzés, az egész életen át tartó tanulás, valamint a készségfejlesztés és az átképzés javításával kell reagálni. A befogadó munkaerőpiac megteremtése érdekében ki kell dolgozni a munkahelyek közötti, illetve a munkanélküliségből és az oktatásból a munka világába való zökkenőmentes átmenetet megkönnyítő módszereket is.

3.1.5.

Abból kiindulva, hogy az EU jövője nagyban függ attól, hogy a fiatalabb generációk mennyire bíznak az uniós projektben, az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak többet kellene tennie annak érdekében, hogy eredményesen lehessen kezelni a fiatalkori munkanélküliség és a fiatalokat érintő társadalmi kirekesztés főbb kiváltó okait.

3.1.6.

Az inkluzív növekedés és a társadalmi kohézió javítása érdekében az EGSZB intézkedéseket sürget annak érdekében, hogy megvalósuljanak a szükséges szociális beruházások, azaz az emberekbe, valamint a szociális infrastruktúrába és szolgáltatásokba történő befektetések. Tovább kell vizsgálni, hogy miként lehetne összekapcsolni a 2. Juncker-tervet a szociális beruházási csomag célkitűzéseivel, akár az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül is. Ezenfelül az EGSZB olyan európai szociális beruházási csomagot szorgalmazott, amely támogatná a társadalmi reformokat és a szociális beruházásokat, és segítene egy megújult gazdasági, társadalmi és területi konvergencia megvalósításában. Az éves növekedési jelentésnek is hangsúlyoznia kell a szociális beruházásokat.

3.1.7.

Az Európai Szociális Alapnak a jövőben is az európai strukturális és beruházási alapok kulcselemének kell maradnia, és kiemelt figyelmet kell fordítania a lakosság veszélyeztetett csoportjainak (pl. a fiatalok, bevándorlók és menekültek, fogyatékossággal élő személyek) képzésére és munkaerőpiaci integrációjára. Még jobban rendszerszintre kell emelni és inkluzívabbá kell tenni az új Erasmus eljárások konszolidálását és ismételt bevezetését. Az EGSZB ismételten szorgalmazza, hogy kínáljanak lehetőségeket a fiatalok számára ahhoz, hogy profitálhassanak az európai csereprogramokból.

3.1.8.

Az EGSZB – miközben elismeri, hogy a szegénység csökkentése elsődlegesen tagállami hatáskör – rámutat a következőkre: a szegénység csökkentésével rendszerszinten kell foglalkozni az európai szemeszter folyamata keretében; továbbra is támogatni kell az olyan „referencia-költségvetésekre” vonatkozó tudományos kutatásokat, amelyek lehetővé teszik a méltóságteljes életet; összehasonlítható közös mutatókra van szükség például a szegénységre és az egyenlőtlenségre vonatkozóan, továbbá kötelezően el kell végezni a nemzeti reformprogramokban és az országspecifikus ajánlásokban javasolt valamennyi reformterv szociális hatásvizsgálatát. Az EGSZB azt is támogatja, hogy a FEAD és az ESZA végrehajtásával kapcsolatban eddig összegyűlt tapasztalatok alapján hozzanak létre egy integrált európai alapot a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez. Ezen túlmenően az Európa 2020 stratégiát össze kell kapcsolni a 2030-ra vonatkozó menetrend végrehajtásával.

3.2.1.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az alapvető uniós értékek és elvek betartását valamennyi tagállamban, és erősítse meg a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető jogok és az emberi jogok védelmére, illetve az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés garantálására szolgáló eljárásokat.

3.2.2.

A fogyasztóvédelmi politika szoros kapcsolatban van a közérdekkel, és ezáltal befolyásolhatja az emberek uniós integrációs folyamat melletti elkötelezettségét. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa a fogyasztói jogok érvényesítését és tiszteletben tartását a REFIT-folyamatban, a digitális világban, valamint a termékek és szolgáltatások biztonságossága tekintetében. Az Európai Bizottságnak meg kell erősítenie az energiaszegénység és a fogyasztási szegénység felszámolására irányuló intézkedéseket, és javítania kell valamennyi európai hozzáférését az élelmiszerekhez és a szolgáltatásokhoz. Az Európai Bizottságnak a fogyasztók tájékoztatással, oktatással, részvétellel és szervezkedéssel kapcsolatos jogait is elő kell mozdítania, hogy érdekeik képviseltetve legyenek, amikor az őket érintő szabályokat megalkotják.

3.2.3.

Az Európai Bizottságnak teljeskörűen felül kell vizsgálnia az EU fogyasztóvédelmi politikájának mint horizontális uniós polgársági politikának a legfontosabb jogi és nem jogi eszközeit, és új cselekvési tervet kell benyújtania a fogyasztók védelmére az elkövetkező tíz évben.

3.2.4.

Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen meg minden megfelelő intézkedést a munkaerőpiacon, az oktatásban és a döntéshozatalban tapasztalható nemi alapú megkülönböztetés, valamint a nemi alapú erőszak elleni fellépés érdekében. Az EGSZB azt is kéri az Európai Bizottságtól, hogy fogadjon el egy, a kisebbségek és veszélyeztetett csoportok védelmére vonatkozó menetrendet, amely előmozdítja az alapvető jogok és a megkülönböztetésmentesség teljes körű tiszteletben tartását. Az Európai Bizottságnak nagyobb erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy újraindítsa az egyenlő bánásmód elvének érvényesítéséről szóló irányelv folyamatát, és foglalkozzon a kiszolgáltatott helyzetű gyermekek, nők és idősek körülményeivel, valamint a kiszolgáltatottság új formáival.

3.2.5.

Az Európai Bizottságnak az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága által kiadott ajánlásokkal összhangban korszerűsítenie kell az európai fogyatékosságügyi stratégiát, külső politikáiban és programjaiban pedig érvényesítenie kell a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt, ideértve egy minden tagállamban elismert uniós fogyatékossági kártya bevezetését is. Meg kell kezdeni a fogyatékossággal élők jogainak 2020–2030-as időszakra vonatkozó európai menetrendjével kapcsolatos előkészületeket is, 2021-et pedig a fogyatékossággal élők jogainak európai évévé kell nyilvánítani.

3.2.6.

A digitális egységes piac kezdeményezéseiben általánosan érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a hozzáférhetőséget mindenki számára biztosítani kell. Ezért az Európai Bizottságnak további erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy lezárja a többi intézménnyel az európai akadálymentesítési intézkedéscsomagról folytatott tárgyalásokat. Az utasjogokat is meg kell erősíteni, különös figyelmet fordítva a fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyekre.

3.2.7.

Az EGSZB emellett arra is biztatja az Európai Bizottságot, hogy valamennyi szinten támogassa az oktatási intézményekben azokat a tevékenységeket, amelyek abban segítenek a diákoknak, hogy meg tudják különböztetni egymástól a hamis híreket és a megalapozott tényeket.

3.3.1.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy támogatni és integrálni kell a menekülteket és menedékkérőket. Kiáll a közös európai menekültügyi rendszer tényleges reformja mellett, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat, és egy valóban közös rendszert hoz létre valamennyi tagállam számára. Azt javasolja, hogy a valós szükségletek kielégítése érdekében történjen előrelépés az áttelepítés és a menekülteknek kiadott humanitárius vízumok terén. Felszólítja az Európai Bizottságot, hogy kövesse nyomon a menekültek tagállamok közötti elosztásáról szóló megállapodás végrehajtását.

3.3.2.

Szorgalmazza továbbá, hogy az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartása szempontjából vizsgálják felül az olyan harmadik országokkal kötött partnerségi megállapodásokat, amelyek a migrációs áramlás származási és tranzitországai, és alakítsanak ki pénzügyi eszközöket a migráció kiváltó okainak kezelésére.

3.3.3.

Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság a meglévő irányelvek értékelésén keresztül foglalkozik a migráció jogszerű csatornáival, ugyanakkor a munkaerő-migráció hosszabb távú irányítását, a legális mobilitás aktualizált csatornáinak megtervezését, valamint a munkaerőpiaci lehetőségekkel kapcsolatos információcserét tartja szükségesnek. Európa demográfiai szerkezetét figyelembe véve az EGSZB rámutat arra, hogy a menekültek és migránsok munkaerőpiaci beilleszkedésével kapcsolatos kihívásokból lehetőséget kell kovácsolni. A képzésbe és a megfelelő támogató rendszerekbe való beruházásnak kulcsszerepe lesz a munkaerőpiaci integráció előmozdításában, hogy segítsük a migránsokat a bennük rejlő lehetőségek kiaknázásában, hasznosítva az érintettek készségeit, vállalkozó szellemét és dinamizmusát, és elismerve a sokszínűség és a különböző kultúrák értékét társadalmunkban.

3.3.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy 2018 mint a kulturális örökség európai éve egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy minden szereplőt mozgósítsunk a populizmussal és nacionalizmussal szemben, és egy pozitív értelmezési keretet népszerűsítsünk Európa jövőjével kapcsolatban. Ehhez kapcsolódva jobban tudatosítani lehetne azt is, hogy a menekültek és migránsok viszonylatában a kultúrák közötti kölcsönös megértésre van szükség.

3.4.1.

Az EGSZB felszólítja az Európai Bizottságot, hogy folytassa azon intézkedések végrehajtását, amelyek az európaiakat hivatottak védeni a biztonsági fenyegetésekkel, például a terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel és a számítástechnikai bűnözéssel szemben, ideértve a külső határok hatékony védelmét is.

3.4.2.

Emellett szükségesnek tartja a védelmi együttműködés megerősítését is. Az EGSZB ezért támogatja az Európai Védelmi Unió létrehozását, és üdvözli az európai védelmi cselekvési tervet.

3.4.3.

Az USA kiszámíthatatlan politikája nyomán felmerülő kihívásokat és a növekvő protekcionizmus és unilateralizmus kockázatát figyelembe véve az EGSZB arra ösztönzi az EU-t, hogy globális stratégiájával összhangban folytassa munkáját, az Egyesült Nemzetek keretében támogassa a többoldalú kapcsolatokat, és tevőlegesen dolgozzon a konfliktusok megelőzésén és a nemzetközi válságok megoldásán. Az EGSZB szerint emellett szorosabban össze kell hangolni a tagállamok között a célkitűzéseket, politikákat és erőforrásokat, hogy az EU eredményesebb szereplő lehessen a globális színtéren.

3.4.4.

Az uniós fejlesztési együttműködés alapját a 2030-ra vonatkozó menetrend végrehajtásának kell képeznie. Ahhoz hogy vezető szerepet mutasson, az EU-nak önkéntesen felül kell vizsgálnia a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatos belső és külső tevékenységeit az ENSZ fenntartható fejlődéssel foglalkozó magas szintű politikai fórumán.

3.4.5.

Az EGSZB támogatja, hogy az európai szomszédságpolitika keretében a munkaerőpiac jobb felmérése érdekében alakítsanak ki egy platformot a szociális partnerekkel folytatott párbeszédhez, és felszólítja az uniós tagállamokat, hogy dolgozzanak ki közös európai megközelítést a szociális biztonsági rendszereknek az EU és a déli szomszédos országok közötti összehangolására. A szomszédságpolitikának rá kell világítania az instabilitás és a szegénység, valamint az egyenlőtlenség és a lehetőségek hiánya közötti kapcsolatra, ami növelheti a radikalizálódással szembeni sebezhetőséget, és akadályozhatja a demokratizálódás folyamatát.

3.4.6.

Az EGSZB hangsúlyozza a külső gazdasági kapcsolatok és a nemzetközi diplomácia jelentőségét a stabilitás és biztonság megvédésében és növelésében. Egyben arra ösztönzi az EU-t, hogy teljeskörűen használja ki azt a szerepet, amelyet a kultúra tölthet be a nemzetközi kapcsolatokban.

4.1.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet integrált, következetes módon kell végrehajtani, kihasználva minden lehetőséget a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontok összeegyeztetésére. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az innováció előmozdításán, az úttörő kezdeményezések és azok kibontakozásának támogatásán, valamint a támogató szabályozási környezet megteremtésén keresztül ösztönözze a piaci alapú tevékenységeket, nem feledkezve meg ezzel kapcsolatban a távoli és a vidéki térségekről sem. Rámutat emellett a körforgásos gazdaság és más „új gazdasági modellek” közötti kapcsolatokra.

4.2.

Kellő figyelmet kell fordítani a „hagyományos” környezetvédelmi politikák és jogszabályok végrehajtására is, amelyek a hulladékgazdálkodást, valamint a levegő, a víz, a talaj és a biodiverzitás védelmét ölelik fel. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az európai környezetvédelmi felülvizsgálat keretében folytassa ezt a munkát.

4.3.

A 2030-ra vonatkozó éghajlati célokat lehetőség szerint költséghatékonyan kell megvalósítani. Az EGSZB ezért arra buzdítja az Európai Bizottságot, hogy készítsen átfogó értékelést az alacsony szén-dioxid-kibocsátás elérését szolgáló jelenlegi szakpolitikai eszközökről, és gondoskodjon arról, hogy a megfelelő eszközöket használják leghatékonyabb módon.

4.4.

Az Európai Bizottságnak az éghajlati igazságosság, azaz többek között az egyenlőség, az emberi jogok és a szegénység szempontjából is meg kell vizsgálnia az éghajlatvédelmi kérdéseket.

4.5.

A klímadiplomácia továbbra is az EU egyik fontos küldetése az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Rá kell venni az összes nagy kibocsátót, hogy kötelezze el magát olyan éghajlati célok elérése mellett, amelyek legalább annyira ambiciózusak, mint az EU céljai. Az EGSZB arra is ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy törekedjen egy globális szén-dioxid-árazás kialakítására, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen az Európai Unión kívüli versenytársakkal szemben.

4.6.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen elő egy stratégiát az éghajlat- és környezetvédelmi „kéznyomának”, azaz a pozitív globális hatásának javítására. Mindez megköveteli egy olyan környezet megteremtését, amely támogatja az innovációt és a beruházásokat, és kedvező kereskedelmi feltételeket biztosít az éghajlatvédelmi megoldások és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek exportja számára. Az Európai Unió így tud eredményesen hozzájárulni az éghajlatváltozás és a környezeti kihívások elleni küzdelemhez, és ezáltal jóval nagyobb hatást tud kifejteni, mint ha csak a saját határain belül tevékenykedne.

5.1.

Az EGSZB hangsúlyozza a civil társadalom alapvető szerepét a szakpolitikák kialakításában, végrehajtásában és nyomon követésében, azok mindegyik szakaszában, illetve minden, köztük helyi szinten is. Ez a kultúra megváltozását és a civil társadalom értékének uniós és tagállami szintű elismerését követeli meg, amit már az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke is rögzít, amely előírja, hogy az uniós intézményeknek elő kell mozdítaniuk és elő kell segíteniük a horizontális és vertikális civil párbeszédet, átfogó konzultációkat kell folytatniuk, és le kell fektetniük az európai polgári kezdeményezések alapjait. Ezek egymást kiegészítő folyamatok, amelyekre az EGSZB-vel folytatott egyeztetés és a szociális párbeszéd sérelme nélkül kerül sor.

5.2.

Az EGSZB szorosan figyelemmel kíséri a strukturált párbeszédeket, illetve a konzultációs fórumokat (pl. a körforgásos gazdaság érdekelt feleit tömörítő platformot, az európai migrációs fórumot), és tevőleges szerepet vállal azokban, és ennek során egyesíti és bevonja a civil társadalmi szervezeteket, valamint az uniós intézmények és a tagállamok egyéb szereplőit. Az EGSZB támogatást kér a „Platform a változásért” létrehozására irányuló kezdeményezéseihez (nemek közötti egyenlőség a közlekedési ágazatban), továbbá a polgári részvétel intézményesített fórumához (amely a polgári kezdeményezés keretében valósulna meg). Ezeknek a REFIT-hez hasonló platformoknak a létrehozásakor az Európai Bizottságnak gondolnia kellene arra is, hogy – a Szerződések által az EGSZB-nek biztosított mandátum alapján – az EGSZB is képviselve legyen ezekben, és ennek keretében pedig biztosítania kellene, hogy ez a képviselet tükrözze, hogy az EGSZB három csoportból áll össze.

5.3.

A fent említett kezdeményezéseket kiegészítő folyamatként az Európai Bizottság nemrégiben egy külön internetes portált hozott létre „Contribute to law-making” („Szóljon hozzá a jogalkotáshoz”) címmel, hogy összegyűjtse a nyilvánosságban megfogalmazódó véleményeket, és így bevonja mind a szervezeteket, mind pedig a magánszemélyeket. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság tegyen különbséget a civil szervezetektől és a magánszemélyektől érkező hozzászólások között. Ennek érdekében az Európai Bizottságnak az EGSZB-vel együttműködve az átláthatósági nyilvántartás alapján fel kell térképeznie az érdekelt feleket, hogy reprezentatív és földrajzilag kiegyensúlyozott célcsoportokat jelöljön ki. Az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról is, hogy kvantitatív és kvalitatív szempontokból is súlyozza a válaszokat. Emellett az Európai Bizottságnak folyamatosan dolgoznia kell azon, hogy a résztvevők oldaláról javuljon az átláthatóság, a hozzáférhetőség, a visszajelzés és az elszámoltathatóság.

5.4.

Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy stratégiaibb szemléletet dolgozzon ki ezekkel a gyakorlatokkal kapcsolatban, és helyezze azokat egy strukturáltabb intézményi és képviseleti alapra, kihasználva az európai, tagállami és regionális szinten már létező konzultatív képviseleti szervek erőforrásait. Ennek érdekében az Európai Bizottságnak szorosan együtt kell működnie az EGSZB-vel, és ki kell kérnie annak feltáró véleményét arról, hogy miként lehet hatékonyabban és állandó jelleggel megszervezni a civil párbeszédet, aminek eredményeként az Európai Bizottságnak egy konkrét közleményt kellene elfogadnia.

5.5.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy – összhangban azzal, hogy az Európai Bizottság első alelnöke, Frans Timmermans is bejelentette az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet felülvizsgálatát – javítani kell az európai polgári kezdeményezés hatékonyságát, és új módszereket kell feltárni – például a digitális eszközök alkalmazását – a fiatalok és különösen a veszélyeztetett csoportokból származó emberek szerepvállalásának növelése érdekében.

5.6.

Végezetül az EGSZB elismeri, hogy az Európai Bizottság figyelembe vette az EGSZB 2017. évi munkaprogramhoz tett hozzájárulásának számos elemét. Vannak azonban olyan kérdések is, amelyek nem kerültek be a munkaprogramba, ezért ezeket megismételtük ebben a dokumentumban. Az Európai Bizottság 2018. évi munkaprogramjának végrehajtását illetően az EGSZB készen áll arra, hogy előadja véleményét, és az elkövetkező év során részt vegyen a konkrét kezdeményezésekkel kapcsolatos munkában.