2.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 34/86

Előadó:

Antonello PEZZINI

1.1.

Az EGSZB alapvetőnek tartja egy olyan európai szabványosítási rendszer kialakítására vonatkozó új jövőkép meghatározását, amely képes alkalmazkodni a folyamatosan változó nemzetközi környezethez, és amely egyre több előnnyel jár a vállalkozások, a fogyasztók, a munkavállalók és a környezet számára.

1.2.

A „civil társadalom otthonaként” az EGSZB különös jelentőséget tulajdonít az európai szabványosítási rendszer átláthatósága és inkluzivitása javításának, és annak proaktív szerepét hangsúlyozza a stratégiai orientációban, a szabályozás végrehajtásában és ismertetésében, valamint a szabványosítási kultúra támogatásában.

1.3.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a műszaki szabványosítás stratégiai szerepét az alábbiak biztosítása érdekében:

1.4.

Az EGSZB üdvözli az európai szabványosítási rendszer köz- és magánszférabeli partnereinek részvételével megvalósuló közös szabványosítási kezdeményezés elindítását, amelynek célja egy közös megközelítés kialakítása a prioritások meghatározása, valamint a szabványok elfogadásának korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló közös intézkedések kidolgozása terén.

1.5.

Az EGSZB-t ugyanakkor nagymértékben aggasztja a konkrét megvalósításra vonatkozó iránymutatások és a vonatkozó pénzügyi keretösszegek korlátozott volta, hiszen azok alapvető szerepet játszanak abban, hogy egy közös innovatív jövőképből korszerűsítési stratégiák és konkrét intézkedések szülessenek.

1.6.

Ezzel kapcsolatban az EGSZB azt javasolja, hogy a JIS (1) köz-magán társulása mind strukturális, mind pedig pénzügyi szempontból találja meg a helyét a Horizont 2020  (2) közös technológiai kezdeményezéseinek keretén belül, annak érdekében, hogy:

1.7.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságot egy közös stratégia kidolgozására irányuló, integrált és strukturált rendszer kialakításában, amely csökkentené a szabványok és tervezési rendszereik széttagoltságát.

1.8.

Az EGSZB ezért a szabályozási intézkedések stratégiáinak jobb irányítási rendszerét támogatja, mely figyelembe veszi a technológiák konvergenciáját, a vállalkozások és szolgáltatások digitalizálását, illetve az új és egyre növekvő társadalmi és környezetvédelmi szaktudást, valamint együtt tud működni a jelenlegi műszaki szabványügyi bizottsággal.

1.9.

A szabványosításról folyó európai intézményközi párbeszédnek kiemelt szerepet kell biztosítania valamennyi érdekelt képviseleti szerv számára. Állandó értékelő- és irányítócsoportokat kellene felállítani az uniós intézményeken belül, elsősorban az EGSZB-vel és a Régiók Bizottságával (RB), tekintettel az EUMSZ 114. cikkében kötelezően előírt konzultációkra.

1.10.

Az EGSZB véleménye szerint meg kell erősíteni az európai szabványosítási kezdeményezés és az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságainak kapacitását az adott ágazatokra – különösen a szolgáltatási szektorra – vonatkozó műszaki szabványosítás eszközének összehangolt használatára.

1.11.

Az EGSZB kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy egy hatásos európai figyelemfelhívó kampány elindításával és támogatásával kialakuljon egy valódi európai szabványosítási kultúra, amely az alapfokú oktatástól kezdve a politikai döntéshozókig és a nemzetközi megállapodások tárgyalásaiban részt vevő felekig minden szintet áthat.

1.12.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy egy valóban innovatív európai szabványosítási politikának elsősorban a polgárok, a vállalkozások és a munkavállalók körében mért fogyasztói elégedettség elveinek kell megfelelnie, valamint magas szintű biztonságot, minőséget és hatékonyságot, új munkahelyek teremtését és nemzetközi versenyképességet kell eredményeznie egy, a szabványosítás és a kreativitás megfelelő arányát biztosító kiegyensúlyozott és rugalmas megközelítés révén (3).

2.1.

A műszaki szabványosítás alapvetően fontos szerepet játszik a belső piac működésében, valamint a termékek és szolgáltatások nemzetközi versenyképességében. A javak és szolgáltatások minősége, teljesítménye és biztonsága stratégiai eszközeként biztosítja a hálózatok és a rendszerek interoperabilitását, a vállalkozások, a munkavállalók, a fogyasztók és a környezet magas szintű védelmét, valamint a magasabb szintű innovációt és társadalmi integrációt.

2.2.

A technológiai fejlődés, a politikai prioritások, a globális – különösen a szolgáltatásokkal kapcsolatos – tendenciák és az információs forradalom fényében, a számos sikeres elem megőrzése, a hibák kijavítása, az európai és a nemzeti dimenzió, illetve az innovációs szabadság, a kreativitás és a műszaki-szabályozási interoperabilitás közötti megfelelő egyensúly, valamint – nagyobb általánosságban – a vállalkozások, a fogyasztók, a munkavállalók és az egész európai társadalom új igényeinek kielégítése érdekében szükség van az európai szabványosítási rendszer felülvizsgálatára.

2.3.

A „civil társadalom otthonaként” az EGSZB különös jelentőséget tulajdonít az európai szabványosítási rendszer átláthatósága és inkluzivitása javításának, és annak proaktív szerepét hangsúlyozza a stratégiai orientációban, a szabályozás végrehajtásában és ismertetésében, valamint a szabványosítási kultúra támogatásában, mely a jövőbeli vállalkozások és nemzedékek sikerének záloga.

2.4.

Az EGSZB mindig is úgy vélte, hogy „egy gyors, hatékony és az érintett feleket bevonó európai szabványosítási folyamat nemcsak az egységes piac sarokköve, amely az európai integráció és az azt megvalósítani kívánó Európa 2020 stratégia központi eleme, hanem – és mindenek előtt – az európai gazdaság versenyképességének alapeleme és az innováció előrelendítő eszköze” (4). Éppen ezért egyértelmű és átlátható, a fogyasztók és a vállalkozások, valamint a környezet és a társadalom védelmét szolgáló szabványokra van szükség.

2.5.

Az európai szabványosítási rendszer legfőbb általános célkitűzése növelni a szabványok és az európai szabványosítási folyamat hozzájárulását az áruk és szolgáltatások belső piacon belüli szabad áramlásához a növekedés és az innováció ösztönzése, valamint az európai vállalkozások, főként a kkv-k versenyképességének elősegítése – ugyanakkor magas szintű fogyasztó-, munkavállaló- és környezetvédelem biztosítása – érdekében, átfogóbb, mégis gyors, inkluzív és átlátható, nemzeti és európai szintű folyamatok révén, amelyek elismert kritériumokra, például a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-egyezmény és az 1025/2012/EU rendelet által meghatározott kritériumokra épülnek.

2.6.

Az EGSZB a közelmúltban hangsúlyozta, hogy „az európai szabványosításnak – az összes szociális partner és érintett fél hozzájárulása révén – egyre inkább hozzá kell járulnia a világgazdasági folyamatok kiteljesítéséhez és gazdagításához”, valamint azt, hogy „az európai szabványosítási kultúrának nagyobb súllyal kellene jelen lennie a globális szabványosítási folyamatokban”, (5) többek között a kommunikációval kapcsolatos tájékoztatás, könnyű hozzáférés és alacsony költségek révén.

2.6.1.

Hasonló fontossággal bír a szabványosítás és a kreativitás közötti megfelelő egyensúly fenntartása (6), biztosítva a lehetőséget – többek között a kézművesipari, illetve a kisebb vállalkozásoknak – a szabad véleménynyilvánításra és az áruk és szolgáltatások fejlesztésére a szabványok által meghatározott alapvető korlátokon belül.

2.7.

Az európai szabványosításnak kulcsszerepet kell betöltenie az áruk és szolgáltatások egységes piacának megteremtésében és működésében a nemzeti szabványok fokozatos, uniós szintű harmonizációja révén, amelyek gyakran technikai akadályokat előidézve gátolhatják a nemzeti piacokhoz való hozzáférést, a kereskedelmet és az Európán belüli cserét.

2.8.

A technológiák konvergenciájának és az informatikának a társadalom, a vállalkozások és a közszolgáltatások körében tapasztalt egyre nagyobb térnyerése hatására az általános szabványosítás és a digitális szabványosítás közötti hagyományos válaszvonal kezd elmosódni, ahogyan arról az EGSZB egy másik véleményében (7) beszámol, és az Európai Bizottságon belül szükségessé tesz egy, a szabványosítás prioritásainak tervezésére és meghatározására vonatkozó egységes megközelítést.

2.9.

Mivel az uniós gazdaság és ipar számos szereplője az ISO/IEC nemzetközi szabványait részesíti előnyben, rendkívül fontossá válik az európai szabványosítási rendszer megerősítése a gyors, hatékony és minden érdekelt felet – különösen a kisebb vállalkozások, a fogyasztók és egyéb érdekelt felek képviselőit – bevonó európai szabványosításhoz igazodó nemzetközi szabványok kidolgozása érdekében.

2.10.

A szolgáltatásokkal kapcsolatos önkéntes európai szabványok fokozott fejlesztése előmozdíthatja a foglalkoztatást és a növekedést a határokon átnyúló nagyobb mértékű szolgáltatásnyújtás és a piacok nagyobb mértékű integrációja révén, lehetővé téve az ágazatban rejlő lehetőségek teljes kiaknázását az európai gazdaság javára, biztosítva a munkakörülmények és a helyi életkörülmények védelmét és tiszteletben tartását, valamint hozzájárulva a nemzeti tanúsítási rendszerek használatából fakadó akadályok megszüntetéséhez.

2.11.

A technológiai ciklusok gyors változására, az ipari rendszerek fokozott összetettségére és kölcsönhatásaira, az áruk, a szolgáltatások és az ikt között egyre inkább elmosódó határokra adott válaszként az Európai Bizottság (EB) elindított egy közös szabványosítási kezdeményezést – az EGSZB kívánságának megfelelően – az európai szabványosítási rendszer köz- és magánszférabeli partnereinek részvételével. A kezdeményezés célja meghatározni egy közös jövőképet és egy 2019 végéig tartó olyan közös folyamatot, amely a szabványok kidolgozásának korszerűsítésére, priorizálására, felgyorsítására és észszerűsítésére törekvő különféle kezdeményezésekre összpontosít, az alábbiak révén:

3.1.

Az Európai Bizottság közleménye egy jövőképet ismertet, amelyet egy olyan szabványosítási csomag kísér, amely számos célkitűzést megfogalmaz az európai szabványosítási rendszer korszerűsítésére vonatkozóan:

3.2.

Az Európai Bizottságnak – különösen a szolgáltatási ágazatban – szándékában áll:

3.2.1.

Az Európai Bizottság ezenkívül azt tervezi, hogy az egységes piaci stratégiában szereplő egységes digitális portálhoz való jobb hozzáférés révén javítja a harmonizált európai szabványokról szóló információk rendelkezésre állását.

4.1.

Az EGSZB ismételten (8) egyetértését fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy sürgető szükség van az európai szabványosítási rendszer eredményes és hatékony korszerűsítésére, amelyről több mint öt éve folynak a tárgyalások, és elengedhetetlennek tartja egy új közös jövőkép és konkrét intézkedések kidolgozását ahhoz, hogy a szabványosítás terén jelentkező globális kihívásokra önkéntes alapon válasz szülessen egy olyan innovatív együttműködési folyamat keretében, amely a gyorsan változó technológiai környezetben a szabványok időben történő kidolgozásával kapcsolatos konszenzuson alapul.

4.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy a szabványosítási folyamatnak már a kutatás és fejlesztés szakaszában el kell kezdődnie társszabványosítási és előszabványosítási intézkedések révén, valamint fejleszteni kell az európai szabványok nemzetközi szintre emelését célzó mechanizmusokat az ipar, a kkv-k, a fogyasztók, a szociális partnerek és a környezetvédők képviselőinek és a civil társadalom releváns szereplőinek támogatásával.

4.3.

Az EGSZB véleménye szerint ahhoz, hogy az európai szabványosítási rendszernek a közös szabványosítási kezdeményezés dokumentumában szereplő korszerűsítési intézkedései európai és nemzetközi szinten eredményesek és hatékonyak legyenek, elsősorban arra van szükség, hogy:

4.3.1.

Ezzel kapcsolatban az EGSZB javasolja egy köz-magán társulási kezdeményezés létrehozását a Horizont 2020 közös technológiai kezdeményezései terén, a közös szabványosítási kezdeményezésben felvázolt folyamat alapján, megfelelő pénzügyi keretösszeg rendelkezésre állása, illetve a stratégiák és prioritások meghatározása strukturált rendszerének kialakítása mellett.

4.4.

Az EGSZB-t hasonlóképpen aggodalommal tölti el, hogy mind a különböző uniós politikák és az azokat végrehajtó főigazgatóságok, mind pedig a programozási eszközök szintjén hiányzik egy, a prioritások összehangolását szolgáló erős és innovatív struktúra, amely túlmutat a szabványügyi bizottságon és az egyébként dicséretre méltó kezdeményezéseken (a közös szabványosítási kezdeményezésen és a strukturált párbeszéden).

4.4.1.

Az EGSZB véleménye szerint ezért új irányító szervre van szükség a szabványosítás valamennyi aspektusát – a tudományostól a technológiain át a társadalmiig és környezetvédelmiig – felölelő szabályozási intézkedési stratégiák előkészítésében és nyomon követésében, és ennek a szervnek együtt kell tudnia működni a jelenlegi műszaki szabványügyi bizottsággal.

4.4.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy a Tanács 2015. márciusi sürgős felhívásaira tekintettel egy, a változatlan ügymenet fenntartására irányuló modell nem képes hatékony választ adni az európai szabványosítási rendszer erőteljes korszerűsítésének és fejlesztésének sürgető szükségességére. A szabványosításról folyó strukturált európai intézményközi párbeszédnek kiemelt proaktív szerepet kellene biztosítania a képviseleti szervek, különösen a Régiók Bizottsága és az EGSZB számára, tekintettel arra, hogy az EUMSZ 114. cikke előírja az utóbbival való kötelező konzultációt.

5.1.

Az európai műszaki szabványok gyorsasága és időszerűsége. Eltérő érdekek találkoznak a folyamatok nyomon követéséhez szükséges idő és a felmerülő hiányosságok csökkentése érdekében egy minden helyzetre egyformán használható megoldás alkalmazásának gyorsaságát és nehézségeit illetően. Az időszerűség fontosabb, mint a gyorsaság, amennyiben ez utóbbi veszélyeztetheti a konszenzus kialakítását.

5.2.

Az európai vállalkozások versenyképességének támogatása. A kkv-knak a szabályozás kidolgozásában/alkalmazásában való részvételét gátló akadályok lebontása, valamint a szabványosítás, az innováció és a kutatási projektek közötti kapcsolatok megerősítése, a kisebb vállalkozások kapacitásépítését támogató intézkedések révén is.

5.3.

Az uniós jogalkotás és politikák támogatása. Egyre nagyobb igény mutatkozik az uniós jogalkotást és politikákat támogató szabványok iránt a kért szabványok megszerzése érdekében: javítani kell a különböző szereplők és érdekeltek közötti koordinációs és kommunikációs kapacitást.

5.4.

A felkészülésre vonatkozó kapacitás javítása. Meg kell erősíteni azt a képességet, hogy az európai szabványosítási folyamatok meghatározásakor időben előre tudják jelezni a jogszabályok szükségességét, többek között a nemzeti szabályozás által jelentett veszélyek csökkentése érdekében, melyek gyengíthetik az európai szabványosítási rendszer általános hatékonyságát.

5.5.

Inkluzivitás. Kapacitásépítési intézkedések révén javítani kell a civil társadalmi szereplők és a kisebb szervezetek képviseleti kapacitását. Az EGSZB-nek már alkalma nyílt hangsúlyozni „annak fontosságát, hogy megkönnyítsék a kkv-k és a társadalom érintett szereplőinek hozzáférését a szabványosítási folyamathoz”, valamint hogy „biztosítsák a szabványosítási folyamat legfőbb szereplői erőfeszítéseinek részletes nyomon követését az európai szabványosítási rendszer inkluzivitásának megerősítése érdekében” (10). A III. mellékletben szereplő szervezeteknek egyértelmű jogokkal – különösen a véleménynyilvánítás terén – és kötelezettségekkel rendelkező tag/partner státust kell biztosítani.

5.6.

Az európai szabványok globális szintű támogatása. Nagyobb hatékonyságra, képviseleti kapacitásra, több kompetenciára és koherenciára van szükség, különösen az ISO/IEC/ITU keretein belül, és főként a kisvállalkozások, a fogyasztók és a környezetvédelem, valamint a multilaterális és szabadkereskedelmi megállapodások tekintetében.

5.7.

Irányítás. Az alábbi lépések megtétele szükséges:

5.8.

Többéves pénzügyi támogatások. Elengedhetetlen szükség van egy többéves költségvetési keretre, nemcsak az előzetes és egyidejű szabványosítási kutatás (11), a „tudomány és társadalom” és a „társadalomtudományok és bölcsészettudományok” terén zajló fellépések, valamint a szabványosítás széles körű ismertségének és kultúrájának kialakítása érdekében, hanem konkrét szabványosítási stratégiák és kísérleti intézkedések támogatására is a csúcságazatokban, a „Horizont 2020” általános és szabályozási keretén belüli társfinanszírozás felhasználásával.

5.9.

A jövő struktúrái és stratégiái. Elemezni kell a jövőbeli nemzetközi szabványok hatását az európai piacra, valamint az ágazati és ágazatközi kilátásokat. A bevezetett intézkedések hatékony végrehajtását rendszeresen értékelni kell és nyomon kell követni az intézmények e célból kialakított mechanizmusai – például az EGSZB-n belül felállított, a szabványosítással foglalkozó állandó csoport, illetve a Régiók Bizottságán és az Európai Parlamenten belül működő hasonló szervek – segítségével.

5.10.

A szabványosítás mint uniós politikai eszköz. Valamennyi európai politika esetében meg kell erősíteni az európai szabványosítási kezdeményezés és az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságainak kapacitását az adott ágazatokra vonatkozó műszaki szabványosítás eszközének megvalósítására és összehangolt használatára.

5.11.

Strukturált intézményközi párbeszéd. Az EGSZB véleménye szerint ennek az eszköznek teljes mértékben interaktívnak és proaktívnak kell lennie, az európai intézményeken belül működő állandó csoportok tevékenységére kell épülnie, és a tervezési folyamat kezdetétől fogva be kell vonni a Régiók Bizottságát és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot a munkálatokba, mivel az EUMSZ (12) kimondja, hogy ez utóbbi hatáskörébe tartozik az egységes piac, melynek a szabványosítás szerves része.