2.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 34/66

Előadó:

Ulrich SAMM

1.1.

Az EGSZB üdvözli a Horizont 2020 programot, amely a kiválóságot, a közös kutatási infrastruktúrát, a határokon átnyúló együttműködést, valamint a tudományos körök, az ipar, a kkv-k és a kutatási szervezetek között szinergiákat egyesítő erős és sikeres program.

1.2.

A Horizont 2020 egyike azoknak a fő politikai eszközöknek, amelyek az Európa 2020 stratégia végrehajtását szolgálják a fenntartható európai gazdasági növekedéshez és versenyképességhez való hozzájárulás céljából, a tagállamok és az Unió innovációs kapacitásának megerősítése révén az európai társadalom előtt álló jelentős kihívások kezelése érdekében.

1.3.

Ezért az EGSZB, összhangban az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságával (ITRE), javasolja 2,2 milliárd euro visszacsoportosítását az Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA) az EU Horizont 2020 kutatási és innovációs programjához.

1.4.

Az EGSZB üdvözli, hogy az innováció nagyobb súllyal szerepel a Horizont 2020 programban. Az innováció kulcsfontosságú a gazdasági növekedéshez. Az újonnan bevezetett kkv-eszköz a hatékony pályázati, kiválasztási és nyomonkövetési folyamat egy pozitív példája.

1.5.

Az alapkutatás finanszírozása rendkívül sikeres. Az EKT támogatásai (ERC Grants) különösen nagy megbecsülésnek örvendenek: azokra mint az egyéni kutatóknak adott magas szintű díjra tekintenek, és Európa-szerte viszonyítási alapként szolgálnak.

1.6.

Az EGSZB aggasztónak tartja, hogy a társadalmi kihívásokra (Societal Challenges) irányuló kutatások finanszírozása jelentősen csökkent. A 6. és a 7. kutatási keretprogram számos sikeres uniós szintű kutatási együttműködése ért véget a Horizont 2020-szal. Az együttműködésen alapuló kutatásnak ismét nélkülözhetetlen szerepet kell játszania a kutatási és innovációs láncban.

1.7.

Az EGSZB alapos értékelést kér a három finanszírozási alappillér – Kiváló tudomány (Excellent Science), Ipari vezető szerep (Industrial Leadership) és Társadalmi kihívások (Societal Challenges) – közötti észszerű egyensúly megtalálása érdekében. Az értékelésnek figyelembe kell vennie a hatás, az átfutási idő, a multiplikátorhatás és különösen a konkrét uniós hozzáadott érték terén meglévő különbségeiket.

1.8.

Az Európai Uniónak jól kiegyensúlyozott támogatást kell biztosítania a kutatási és innovációs lánc egészének, az alapkutatástól a termékközpontú kutatásig.

1.9.

Az EGSZB hangsúlyozza azt is, hogy a társadalom- és bölcsészettudományoknak kulcsszerepet kell játszaniuk azoknak társadalmi fejleményeknek az elemzésében és prognosztizálásában, amelyeket a munka- és életkörülményeknek a demográfiai változásokból, a globalizációból, az éghajlatváltozásból, a kialakulóban lévő technológiákból, a digitális átállásból és az új, színvonalas munkakörök ellátását lehetővé tévő képzésből eredő változásai idéznek elő.

1.10.

Az EGSZB nagy érdeklődéssel követi az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) teljesítményét és a Számvevőszék által kibocsátott ajánlásokat. Reméljük, hogy az időközi értékelés jelentős javulást eredményez majd az EIT teljesítményében.

1.11.

Az Európai Bizottság által létrehozni javasolt új, a vállalkozókat/innovátorokat közvetlenül megszólítani hivatott Európai Innovációs Tanács olyan ernyőszervezetté válhat, amely racionalizálja az innováció finanszírozásának eszközeit, hatékony eszközt nyújtva ezzel az innovációs szakadék megszüntetéséhez.

1.12.

Az EGSZB erősen javasolja az új finanszírozási eszköz bevezetésekor a többi finanszírozási eszköz alapos áttekintését a számuk csökkentése, valamint a lehető legnagyobb mértékű harmonizációjuk céljából.

1.13.

Az EGSZB szeretné kihangsúlyozni, hogy a mobilitás finanszírozása, valamint a kutatók határokon átnyúló infrastruktúrákhoz való hozzáférése és annak támogatása az Európai Kutatási Térség egyik fő előnye, amelyet még hatékonyabban kellene támogatni.

1.14.

Az EGSZB rendkívüli aggodalmát fejezi ki a tagállamok között a kutatás és az innováció nemzeti finanszírozása terén meglévő nagy egyenlőtlenségek miatt. Ez nagy eltérésekhez vezetett az uniós finanszírozásokhoz való hozzájutás terén.

1.15.

Az EGSZB valamennyi eszköz felülvizsgálatát javasolja, hogy olyan fejlesztéseket lehessen végrehajtani, amelyek segíthetik ezeknek az eltéréseknek a felszámolását. Ebben fontos szerepet fog játszani a több tagállamot összefogó, együttműködésen alapuló kutatás, valamint a kiválóság terjesztésére és a részvétel szélesítésére (Spreading Excellence and Widening Participation) irányuló új intézkedések.

1.16.

Az EGSZB szükségesnek tartja a K+I nemzeti finanszírozásának megerősítését, és hangsúlyozni szeretné a tagállamok számára, hogy a K+I uniós finanszírozása nem helyettesítheti nemzeti erőfeszítéseiket.

1.17.

Az EGSZB támogatja továbbá a 2016. május 27-i tanácsi következtetéseket, kiemelve, hogy a Horizont 2020 program keretében gondoskodni kell arról, hogy a hitelalapú finanszírozás ne bővüljön tovább a K+I támogatásalapú finanszírozásának kárára.

1.18.

Elfogadható sikerességi rátát kell elérni az erőforrások pazarlásának, valamint az ipar és a tudományos körök legjobb résztvevői csalódottságának elkerülése érdekében. Számos, ellenintézkedésekre irányuló javaslat áll rendelkezésre, és ezeket az Európai Bizottságnak azonnal be kellene vezetnie a Horizont 2020 program hátralévő idejére.

1.19.

A Horizont 2020 eljárásainak további egyszerűsítése még mindig komoly problémát jelent. Elismerjük, hogy az Európai Bizottság sikeres erőfeszítéseket tett a pályázatok megkönnyítése érdekében. Ezzel ellentétben most a projekt végrehajtási szakasza jár többletterhekkel. Az EGSZB javasolja, hogy amennyiben lehetséges, az Európai Bizottság fogadja el azt az alapelvet, miszerint a fő kritérium a nemzeti szabályoknak való megfelelés, feltéve, hogy ezek a szabályok eleget tesznek a megállapodás szerinti normáknak.

1.20.

Az időközi értékelésnek – ahelyett, hogy túlságosan is az olyan mennyiségi mérőszámokra koncentrálna, mint a publikációk és szabadalmak száma, illetve a megtérülési ráták, ahogy azt a 7. keretprogram tette – azt kell elemeznie, hogy minőségi szempontból hogyan járul hozzá a Horizont 2020 program a kiváló tudomány (Excellent Science) elősegítésének, a sürgős társadalmi kihívások (Societal Challenges) kezelésének, valamint az Európában valódi munkahelyeket teremtő, nagyobb gazdasági és inkluzív növekedést hozó ipari vezető szerep (Industrial Leadership) támogatásának célkitűzéseihez. Az EGSZB javasolja továbbá kompatibilis mutatók létrehozását a kutatási és az innovációs beruházásokra a strukturális alapokon és az ESBA-n belül.

2.1.

A Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) programot 2014-ben indították a tudományos kiválóság megerősítése céljából, illetve az európai társadalom előtt álló főbb kihívások leküzdése és a gazdasági növekedés elősegítése érdekében. A program a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramot (2007–2013) követte. A Horizont 2020 program felépítése jelentősen eltér a hetedik keretprogramétól, tekintettel arra, hogy az már az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT) és a korábbi versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) egyes részeit is magában foglalja. Ahogyan az ebből az új felépítésből és a névből is látható, az innováció sokkal komolyabb szerepet játszik a Horizont 2020 programban, mint az elődjénél.

2.2.

Az EGSZB 2012. márciusi véleményében (1) részletes elemzést adott a Horizont 2020-ra vonatkozó rendeletjavaslatokról.

2.3.

Az EGSZB üdvözli a Horizont 2020-at, amely a kiválóságot, a kutatási infrastruktúrát, és mindenekelőtt a különböző uniós tagállamokból, a társult államokból és a világ egyéb részeiről származó kutatókat egyesítő erős és sikeres program, amely fontos eredményeket szolgáltat, illetve a tudományos körök, az ipar, a kkv-k és a kutatási szervezetek közötti szinergiákat hoz létre. A Horizont 2020 a világ legnagyobb közfinanszírozású kutatási és innovációs programja, és egyértelmű üzenet arra vonatkozóan, hogy az EU befektet jövőjébe.

2.4.

A Horizont 2020 alábbi három fő pillére a program költségvetésének több mint 90 %-át teszi ki:

3.1.

Az EGSZB elismeri a Horizont 2020 sikerét, és üdvözli a növekvő gazdaság érdekében a fokozott innováció irányába tett elmozdulást. Ugyanakkor szeretné kiemelni a kutatási és innovációs lánc néhány veszélyét, amelyek érzése szerint veszélyeztethetik a program sikerét.

3.2.

Az Európai Uniónak a kutatási és innovációs lánc egészét kezelnie kell, az alapkutatástól a termékközpontú kutatásig. Kizárólag a lánc egésze mentén nyújtott jól kiegyensúlyozott támogatás biztosíthatja, hogy az előállított know-how-t alkalmazzák is, és így az végső soron társadalmi és gazdasági előnyöket eredményezzen. Az EGSZB alapos értékelést kér a három finanszírozási pillér – Kiváló tudomány (Excellent Science), Ipari vezető szerep (Industrial Leadership) és Társadalmi kihívások (Societal Challenges) – közötti észszerű egyensúly megtalálása érdekében, figyelembe véve a hatás, az átfutási idő, a multiplikátorhatás és különösen a konkrét uniós hozzáadott érték terén meglévő különbségeiket.

3.3.

Az alapkutatás Európában rendkívül sikeres. A jövőbeni és feltörekvő technológiák, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA-k) és az Európai Kutatási Tanács alulról felfelé irányuló finanszírozását egyértelműen magas szinten kell tartani. Az EKT támogatásai (ERC Grants) különösen nagy megbecsülésnek örvendenek: azokra mint az egyéni kutatóknak adott magas szintű díjra tekintenek, és Európa-szerte viszonyítási alapként szolgálnak.

3.4.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a modern kutatásokat jórészt együttműködésben végzik. Ezért az egyéni kutatók támogatásának fontosságától függetlenül sajnáljuk, hogy az együttműködésen alapuló alapkutatás finanszírozása jelentősen csökkent a Horizont 2020 programban.

3.5.

Az alapkutatásokat, amelyeknek az innováció elérését megelőző átfutási ideje nagy, és amelyeket főként a társadalmi kihívások motiválják, az Európai Kutatási Tanács a legtöbb esetben nem fedezi. Az ilyen típusú, együttműködésen alapuló kutatás nagyon sikeres volt a korábbi keretprogramok során, azonban a Horizont 2020-szal sokat vesztett jelentőségéből. A társadalmi kihívások költségvetését 3,5 %-kal csökkentették az ESBA finanszírozása érdekében, az alacsonyabb, 1–5. technológiai készültségi szinteken végzett, együttműködésen alapuló kutatás pedig háttérbe szorult a magasabb technológiai készültségi szinteken végzettek mellett. Ez számos egyetemet és kutatási szervezetet tántorított el a társadalmi kihívások terén végzett kutatástól, amelynek eredményeképpen az ipar és a tudományos körök közötti kölcsönhatás nemhogy megerősödött volna, hanem inkább csökkent. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy orvosolja ezt az aggodalomra okot adó fejleményt. Alapvető fontosságú a társadalmi kihívások (Societal Challenges) finanszírozásának helyreállítása, és hogy az 1–5. technológiai készültségi szinteken végzett kutatás hangsúlyosabban szerepeljen a Horizont 2020 társadalmi kihívások pillérében, lefedve a teljes kutatási és innovációs ciklust. Ezzel összefüggésben továbbra is rendkívüli fontosságú, hogy az Európai Bizottság kapcsolatot tartson fenn az érdekelt felekkel annak részletes kidolgozása során, hogy a társadalmi kihívások (Societal Challenges) hogyan jelenjenek meg a munkaprogramok szintjén.

3.6.

Az EGSZB üdvözli, hogy az innováció nagyobb súllyal szerepel a Horizont 2020 programban. Az innováció kulcsfontosságú a gazdasági növekedéshez. Az újonnan bevezetett kkv-eszköz a hatékony pályázati, kiválasztási és nyomonkövetési folyamat egy pozitív példája. Az eszköz sikerességét mutatja, hogy a kkv-k költségvetésből való 20 %-os részesedésének eredeti célkitűzését máris túllépték. Az értékelésnek elemeznie kell az eszköz hatását és hatékonyságát a különböző kkv-típusok tekintetében, valamint annak okát, hogy azok miért önálló vállalkozásként (ahogy a legtöbbjük tette), nem pedig (nemzeti vagy uniós szintű) konzorciumként pályáztak. Figyelmet kell fordítani annak elemzésére is, hogy a kkv-k nemzeti finanszírozásában bekövetkezett csökkenés milyen korrelációt mutat az uniós szintű finanszírozás iránti kérelmekkel. Lényeges, hogy a kkv-k finanszírozása továbbra is hozzáférhető legyen a kkv-k számára regionális és helyi szinten, valamint hogy az uniós finanszírozást ne használják fel a helyi szinten nyújtott támogatás e fő forrása csökkentésének indoklására.

3.7.

Az ipar részvétele alapvető fontosságú a Horizont 2020 sikeréhez. Nyilvánvaló, hogy a Horizont 2020 programból az ipar számára nyújtott finanszírozás teljes összege az ipar a K+I-re költött kiadásaihoz viszonyítva kevésbé jelentős. Az ipari partnerek főként a hálózatépítésből, valamint az egyetemekkel, kutatási szervezetekkel és az egyéb érdekelt felekkel, például városokkal való új kapcsolatokból profitálhatnak. Az uniós projektek jelentős szerepet játszanak az új szabványok kidolgozásához szükséges kritikus tömeg biztosítása, valamint az ipar új szakértelemmel, új ügyfelekkel és piacokkal, illetve új tehetségekkel való ellátása terén. Ezt az Európa versenyképességére gyakorolt jótékony hatást tovább kell erősíteni. Megjegyzendő, hogy a siker olyan mutatói, mint az új munkahelyek száma, a Horizont 2020 programra még nem alkalmazhatóak, tekintettel az innováció és a munkahelyteremtés átfutási idejére.

3.8.

Az EGSZB nagy érdeklődéssel követi az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) teljesítményét. Európának arra van szükséges, hogy az ipar, a kutatás és az oktatás szoros, kölcsönös kapcsolatban legyen egymással – és ez az EIT fő célja. A Számvevőszék egy 2016. áprilisi különjelentése szerint azonban az EIT több komoly kihívással küzd. Bár ezek közül néhányat a közelmúltban megoldottak, reméljük, hogy az időközi értékelés jelentős általános javulást hoz az EIT tevékenységében.

3.9.

Az Európai Bizottság eszmecserét kezdeményezett egy Európai Innovációs Tanács hatályát és létrehozását illetően. Az Európai Innovációs Tanács feladata a vállalkozók/innovátorok közvetlen megszólítása lenne. Az Európai Innovációs Tanács az innovációs szakadék megszüntetése felé tett végső lépések megtételének egy gyorsabb mechanizmusa lehet. Az EIT olyan ernyőszervezetté válhat, amelynek keretében az innováció szempontjából lényeges finanszírozási eszközök racionálisabban használhatók fel. Ehhez persze az egyéb finanszírozási eszközökkel való körültekintő szinkronizálás és harmonizálás szükséges. Az EGSZB üdvözli ezt a kezdeményezést, és a konkrét javaslatok rendelkezésre állását követően kész hozzájárulni a párbeszédhez.

3.10.

Az elkövetkező évek fő kihívásainak egyike a Horizont 2020 program társadalmi innováció támogatására irányuló teljes potenciáljának kiaknázása, amely létfontosságú az EU 2020 stratégia céljainak teljesítéséhez. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a szociális gazdasági vállalkozások jellegüknél fogva fontos szerepet játszanak ebben, és sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy ezen vállalkozások más szereplőkkel egyenlő feltételek mellett férhessenek hozzá a Horizont 2020 keretében nyújtott finanszírozáshoz.

3.11.

Az EGSZB hangsúlyozza emellett, hogy a társadalom- és bölcsészeti tudományok nagyon fontosak Európa számára. Társadalmunk a lakosság elöregedése és a demográfiai változás miatt elkerülhetetlenül meg fog változni, ami új kutatási prioritások kijelölését teszi szükségessé (2). Társadalmunk a fenntartható feltételek kialakítása során alapvető változásokon fog keresztülmenni. A peremfeltételek olyan jelenségekből eredő megváltozása, mint a globalizáció, az éghajlatváltozás, az energiához és a kialakulóban lévő technológiákhoz való hozzáférés – melynek a digitalizáció az egyik fő hajtóereje – még inkább felgyorsítják majd a társadalmi változásokat. Oktatási rendszerünk javításának kulcsszerep jut majd abban, hogy a jövőbeli színvonalas munkahelyekhez szükséges megfelelő készségek kialakításával fel tudjunk készülni a jövőre. Kiemelt figyelmet kell fordítani mindezen fejlemények társadalmunkra gyakorolt hatásának – köztük a munka- és életkörülmények változásai által kiváltott esetleges problémáknak – a kiértékelésére, és ebben a társadalomtudományok kulcsszerepet kell hogy kapjanak.

4.1.

A Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram célkitűzéseinek egyike az Európai Kutatási Térség (EKT) teljes körű létrehozása. A Horizont 2020 programot emellett az Európa 2020 és az Innovatív Unió kezdeményezések végrehajtása szakpolitikai eszközének is tekintik. Az EKT fő elemei a közös kutatási infrastruktúrára irányuló európai politika, az együttműködésen alapuló kutatási projektek, a kutatók határokon átnyúló mobilitása, valamint a jelentős kutatási programok koordinálása azon kedvezőtlen peremfeltételek mellett, amelyekben az uniós programoknak működniük kell, egy olyan környezetben, amelyben a legtöbb kutatási és innovációs közfinanszírozás a tagállamoktól érkezik.

4.2.

A Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) mind ez idáig hasznos koordinációs eszközként szolgált a páneurópai érdekeket szolgáló, új kutatási infrastruktúrák azonosításához. Bár a nagyszabású kutatási létesítmények létesítése elsősorban a nemzeti finanszírozástól függ, az európai szint a konzorciumok támogatásához, valamint a kutatók infrastruktúrához való, európai határokon átnyúló hozzáférésének biztosításához fontos. Az EGSZB osztja a kutatói közösségek aggodalmát a nem elégséges támogatás miatt, és arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy jelentősen fokozza azt, ezáltal hozzáférést biztosítva az európai kutatók részéről az EKT fő előnyét képező nemzeti és európai létesítményekhez.

4.3.

Általában véve az EKT-n belüli mobilitás rendkívüli fontosságú, Nyomatékosan javasoljuk ezért, hogy az olyan finanszírozási programokat, mint pl. a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések, továbbra is kiemelten kezeljék.

4.4.

Üdvözöljük a Nyitunk a világra (Open to the World) kezdeményezést, feltételezve, hogy a tudományos minőség marad továbbra is e tevékenység fő mozgatórugója. Gondosan ki kell vizsgálni annak első jeleit, hogy a harmadik országok csökkenő részvétele még az iparosodott gazdaságokra (pl. az USA-ra) is hatással van, hogy megállapíthassuk ezen aggodalomra okot adó fejlemény okait.

4.5.

Az EGSZB szeretné hangsúlyozni, hogy a legalább három, különböző tagállamokból származó partnert magában foglaló, együttműködésen alapuló kutatásnak kell továbbra is az európai kutatásfinanszírozás gerincét alkotnia. Lehetővé kell tenni uniós szinten, hogy az innovációban és a kutatásban érintett különböző szereplők közös erővel kezelhessék az egyetlen ország által önállóan nem leküzdhető kihívásokat, és szinergiákat alakíthassanak ki az Unió kutatási környezeten belül. Ez jelentős uniós hozzáadott értéket hozna létre.

4.6.

Az EGSZB rendkívüli aggodalmát fejezi ki a tagállamok között a kutatás és az innováció nemzeti finanszírozása terén meglévő nagy egyenlőtlenségek miatt. Ez nagy eltéréseket eredményezett az uniós finanszírozásokhoz való hozzájutás terén. Mély aggodalommal tapasztaljuk, hogy ezek az egyenlőtlenségek valójában még növekednek is. Az EU 13 tagállamok különösen kevéssé voltak képesek finanszírozáshoz jutni a Horizont 2020 programból. Az innováció és kutatás nemzeti finanszírozása terén hatalmas különbségek tapasztalhatóak, ami nem kizárólag a GNP Unión belül eltéréséből ered. Az erősebb tagállamok emellett arányait tekintve jóval többet költenek a kutatásra és az innovációra, mint gyengébb társaik.

4.7.

Egyértelműen kijelenthető, hogy annak oka, hogy nem sikerült megvalósítani azt a célkitűzést, hogy a K+I elérje a GNP 3 %-át (Lisszabon 2007), alapvetően a kutatás és az innováció nemzeti finanszírozásának a hiánya. A Horizont 2020 ehhez csak csekély arányban járul hozzá. Az EGSZB szükségesnek tartja a kutatás nemzeti finanszírozásának fokozását, és hangsúlyozni szeretné a tagállamok számára, hogy a kutatás uniós finanszírozása nem helyettesítheti nemzeti erőfeszítéseiket. Ez lényeges az egyes tagállamokban tapasztalható agyelszívás veszélyeinek ellensúlyozása érdekében is.

4.8.

Megfelelő elemzéssel fel kell tárni, milyen okai vannak annak, hogy a tagállamok között egyre növekszik a szakadék. Az EGSZB üdvözli a kiválóság terjesztésére és a részvétel szélesítésére irányuló (Spreading Excellence and Widening Participation) új intézkedéseket, amelyek segíthetnek e szakadék csökkentésében. Az egyéb intézkedések közt szóba jöhet a tanácsadás a pályázók számára a támogató struktúrákat illetően; vagy az EU-13 országok részvételének mint előnyt jelentő kritériumnak a figyelembevétele egyformán jó projektek esetén, feltéve, hogy az egymással versengő pályázók megfelelnek ugyanazoknak a kiválósági kritériumoknak. Különösen javasolnánk egy, már működő finanszírozási eszköznek – az együttműködésen alapuló kutatásnak – a megerősítését, amely hidakat épít a kutatóközösségek között, segítve ezzel az egyenlőtlenségek felszámolását.

4.9.

Az EGSZB támogatja a nyílt tudománnyal kapcsolatos (Open Science) tevékenységeket (3). A publikációkhoz való nyílt hozzáférés (Open Access) használata terén történtek előrelépések; ugyanakkor továbbra is komoly problémák vannak egyes kiadókkal – ez egy olyan akadály, amely koordinált uniós erőfeszítésekkel legyőzhető. Üdvözlendő a nyílt hozzáférésű adatok (Open Data) kidolgozása, azonban a végrehajtás részleteinek meghatározásához továbbra is szükség van a kutatói közösségeken belüli, alulról felfelé építkező folyamatra.

4.10.

Az Európai Bizottság által javasolt európai tudományos felhő olyan virtuális környezetet kínálhatna Európa kutatói számára, amelyben a tudományágakon és a határokon átnyúlva tárolhatják, oszthatják meg és használhatják újra adataikat. Az EGSZB támogatja ezt a kezdeményezést (4), mivel hisz abban, hogy az a nyílt hozzáférésű adatok (Open Data) egy fontos eleme lehet. Ösztönözzük az Európai Bizottságot, hogy gondosan vegye figyelembe az egyes tudományos közösségekben már meglévő és jól működő határokon átnyúló felhőrendszereket, valamint az ugyanezen célkitűzés elérését célzó nemzeti intézkedéseket.

5.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által a Horizont 2020 további egyszerűsítése irányába tett erőfeszítéseket. Különösen a kisebb szereplők számára lesz vonzóbb a kevesebb bürokrácia, az egyszerűbb szabályok és a nagyobb jogbiztonság.

5.2.

Az újonnan bevezetett kkv-eszköz a hatékony pályázati, kiválasztási és nyomonkövetési folyamat egy pozitív példája. A vállalkozások rendkívül kedvező véleménnyel vannak az olyan elemekről, mint a hitelkérelmek gyors elbírálása és az alulról felfelé építkező ötletek finanszírozása. Ezeket az elemeket a H2020 egyéb eszközei kapcsán mint bevált gyakorlatokat kellene alkalmazni.

5.3.

Számos jelentős eredmény született a szabályok és eszközök – mint például a jelentős fejlesztésen átesett résztvevői portál – egyszerűsítése terén, de továbbra is fontos kérdések várnak megoldásra, mivel azok károsan befolyásolhatják a program vonzerejét. Például az ipar és a tudományos szervezetek nagy része által alkalmazott belső számlázás szinte teljesen ellehetetlenül, a létesítmények „teljes kapacitásáról” szóló szigorúbb rendelkezések pedig további komplikációkat jelentenek. Azt a problémát, hogy az Európai Bizottság vonakodik az utolsó lezárt pénzügyi év múltbéli összegei helyett a tényleges egyéni bérköltségeket visszatéríteni, részben orvosolták, de még így is külön adminisztrációs terheket eredményez. A Horizont 2020 programra vonatkozó szabályok még mindig gyakran párhuzamos könyvelést tesznek szükségessé. A H2020 program ezen aspektusának végrehajtásához a résztvevők oldaláról szükséges komoly adminisztrációs szakértelem különösen a kkv-k számára nehezíti meg a részvételt, emellett a nemzetközi partnereket is eltántorítja.

5.4.

Az EGSZB arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy egyszerűsítse tovább a Horizont 2020-at, és tartsa tiszteletben a program részvételi szabályait, melyek „a kedvezményezettek által szokásosan követett költségszámítási gyakorlatok szélesebb körű elfogadását” tűzik ki célul. Javasolja továbbá, hogy a jövőbeni keretprogramokkal kapcsolatos elképzeléseknek az ebbe az irányba tett továbbhaladásra kell törekedniük, amikor csak lehetséges, elfogadva a résztvevők szokásosan követett költségszámítási elveit, abból az alapelvből kiindulva, hogy a nemzeti szabályoknak való megfelelés a fő kritérium, feltéve, hogy e szabályok eleget tesznek a megállapodás szerinti normáknak. Ezeket a normákat az Európai Számvevőszékkel együttműködésben lehetne kidolgozni és tesztelni.

5.5.

A következő keretprogram kapcsán emellett az EGSZB határozottan szorgalmazza, hogy ne hozzanak létre újabb eszközöket, ehelyett inkább arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy aktívan csökkentse az eszközök számát és használja fel a közös technológiai kezdeményezés értékelését ahhoz, hogy a leghatékonyabbakra szűkítse azokat.

5.6.

Az EGSZB, összhangban az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságával (ITRE), javasolja 2,2 milliárd euro visszacsoportosítását az Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA) az EU Horizont 2020 kutatási és innovációs programhoz a csökkentések által okozott jelentős negatív hatás kompenzálása érdekében. Az ESBA olyan projektekbe ruház be, amelyek nem tekinthetők a Horizont 2020 program keretében már nem végrehajtható projektek kompenzálásának, mivel az ESBA projektjeinek túlnyomó többsége nem kutatási aspektusokkal foglalkozik, hanem a meglévő technológiák megvalósításával. Ennek kétségtelenül vannak előnyei, azonban Európa versenyképessége érdekében nem szűkítheti az innovatív új technológiákra rendelkezésre álló forrásokat, amelyeket a Horizont 2020 biztosítani képes.

5.7.

A Horizont 2020-ban a projektek klasszikus társfinanszírozása – amely során az Európai Bizottság konkrét projektekhez rendel támogatást, hozzájárulva ezzel a teljes költséghez – egyre inkább visszaszorul a pénzügyi eszközök javára. A kutatás hitelek révén történő finanszírozása azonban mind az ipar, mind a tudományos körök esetében kizárólag az innovációs lánc legvégén hasznos, nem pedig az áttörést jelentő innovációk területén. Emellett számos releváns szereplő számára nem elérhetőek ezek az eszközök, mivel sok tagállamban az állami kutatási szervezetek nem vehetnek fel hiteleket. Az EGSZB ezért nyomatékosan javasolja, hogy mind a Horizont 2020, mind az azt követő programok továbbra is elsősorban a társfinanszírozásra összpontosítsanak.

5.8.

Az EGSZB ezért támogatja a 2016. május 27-i tanácsi következtetéseket, kiemelve, hogy a Horizont 2020 program keretében gondoskodni kell arról, hogy a hitelalapú finanszírozás ne bővüljön tovább a K+I támogatásalapú finanszírozásának kárára. Európa iparának hozzá kell férnie a magas kockázattal járó projektekből származó, áttörést hozó új technológiákhoz, és ezeket nem hitelek révén fogják felfedezni.

5.9.

A Horizont 2020 program első évei egyes esetekben csupán 3 %-os sikerességi rátát produkáltak. Általánosságban, a sikerességi ráta a 7. keretprogram 1:5 arányához képest a Horizont 2020-ban 1:8-ra változott. Elfogadható sikerességi rátát kell elérni az erőforrások pazarlásának, valamint az ipar és a tudományos körök legjobb résztvevői csalódottságának elkerülése érdekében. Ha a sikerességi ráták sokkal alacsonyabbak, a javaslatokba fektetett erőfeszítések kapcsán felmerülő költségek meghaladhatják a nyújtott finanszírozást. Számos, ellenintézkedésekre irányuló javaslat áll rendelkezésre (pontosabban meghatározott hatás, két szakaszból álló folyamatok, professzionális tanácsadók, bevált gyakorlatok követése), és ezeket az Európai Bizottságnak azonnal be kellene vezetnie a Horizont 2020 program hátralévő idejére.

5.10.

A kiválósági pecsét (Seal of Excellence) a nem finanszírozott kiváló kérelmek esetén különösen előnyös lehet azon kkv-k számára, amelyek támogatáshoz szeretnének jutni az európai strukturális és beruházási alapokból. Még nem tisztázott az a kérdés, hogy az állami támogatással kapcsolatos szabályok problémát jelenthetnek-e ezekben az esetekben.

5.11.

Az EGSZB azt javasolja, hogy az időközi értékelésnek – ahelyett, hogy túlságosan is az olyan mennyiségi mérőszámokra koncentrálna, mint a publikációk és szabadalmak száma, illetve a megtérülési ráták, ahogy azt a 7. keretprogram tette – azt kellene elemeznie, hogy minőségi szempontból hogyan járul hozzá a Horizont 2020 program a kiváló tudomány elősegítésének, a sürgős társadalmi kihívások kezelésének, valamint az Európában valódi munkahelyeket teremtő, nagyobb gazdasági és inkluzív növekedést hozó ipari vezető szerep támogatásának célkitűzéseihez. Az EGSZB javasolja továbbá kompatibilis mutatók létrehozását a kutatási és az innovációs támogatásokra a strukturális alapokon és az Európai Stratégiai Beruházási Alapon belül.