EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52016XC1210(03)

Értesítés a Kínai Népköztársaságból és Indiából származó egyes öntöttvas áruk behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

C/2016/8376

OJ C 461, 10.12.2016, p. 22–32 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

10.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 461/22


Értesítés a Kínai Népköztársaságból és Indiából származó egyes öntöttvas áruk behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2016/C 461/07)

Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Indiából származó egyes öntöttvas áruk behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   A panasz

A panaszt 2016. október 31-én nyújtotta be hét uniós gyártó, nevezetesen a Fondatel Lecompte SA, az Ulefos Niemisen Valimo Oy Ltd, a Saint-Gobain PAM SA, a Fonderies Dechaumont SA, a Heinrich Meier Eisengießerei GmbH & Co. KG, a Saint-Gobain Construction Products UK Ltd és a Fundiciones de Odena SA (a továbbiakban: panaszosok), amelyek termelése az egyes öntöttvas áruk teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

2.   A vizsgált termék

A jelenlegi vizsgálat tárgyát képező termék körébe a lemezgrafitos öntöttvasból (szürke vas) vagy gömbgrafitos öntöttvasból (más néven alakítható öntöttvas) készült egyes áruk, valamint ezek részei tartoznak. Ezeket az árukat az alábbiakra használják:

földben vagy föld alatt elhelyezkedő rendszerek és/vagy földben vagy föld alatt elhelyezkedő rendszerek nyílásainak lefedése, és

földben vagy föld alatt elhelyezkedő rendszerek megközelíthetőségének és/vagy földben vagy föld alatt elhelyezkedő rendszerek megtekinthetőségének biztosítása.

Az áruk lehetnek géppel előállítva, bevonattal ellátva, festve és/vagy más olyan anyaggal illesztve, mint például – de nem kizárólag – a beton, útburkoló lapok vagy borítólapok, viszont nem foglalják magukban a tűzcsapokat (a továbbiakban: öntvények vagy vizsgált termék).

3.   A dömping fennállására vonatkozó állítás

Az állítások szerint dömpingelt termék a Kínából és Indiából (a továbbiakban: érintett országok) származó, jelenleg az ex 7325 10 00 és ex 7325 99 10 KN-kódok alá tartozó vizsgált termék. A fenti KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

India esetében a dömping fennállására vonatkozó állítás a belföldi árnak a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi alapon megállapított) exportárával történő összehasonlításán alapul.

Mivel – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezéseit tekintve – Kína nem piacgazdasággal rendelkező országnak minősül, a panaszosok a Kínából érkező behozatalra vonatkozó rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország, ebben az esetben az Egyesült Amerikai Államok (a továbbiakban: USA) által alkalmazott ár alapján állapították meg. A panaszosok emellett norvégiai és indiai árak alapján is megállapítottak rendes értéket (2). A dömping fennállására vonatkozó állítás az így megállapított rendes érték és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során felszámított exportár (gyártelepi alapon történő) összehasonlításán alapul.

Ennek alapján az érintett országok vonatkozásában kiszámított dömpingkülönbözetek jelentősek.

4.   A kárra és az okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszosok bizonyítékokkal szolgáltak arról, hogy a vizsgált termék érintett országokból történő behozatala mind abszolút értékben, mind pedig a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszosok által benyújtott meggyőző bizonyítékok azt mutatják, hogy a vizsgált termék behozatali volumene – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hat az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségekre és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontja az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét.

5.   Az eljárás

Minthogy – a tagállamok tájékoztatását követően – megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy annak nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országokból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a következtetések ezt megerősítik, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor.

5.1.    Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping és a kár vizsgálata a 2015. október 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2013. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjed ki.

5.2.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országokban működő exportáló gyártóit (3), hogy vegyenek részt az általa folytatott vizsgálatban.

5.2.1.   Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

Az érintett országok vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a)   Mintavétel

Tekintettel az ezen eljárásban érintett, Kínában és Indiában működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri az összes exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. E feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az érintett országok hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló exportnak azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett országok hatóságain keresztül – az összes ismert exportáló gyártót, az érintett országok hatóságait és az exportáló gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetének és az érintett országok hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába felvett valamennyi exportáló gyártónak a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtania a kitöltött kérdőívet.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatalra alkalmazható dömpingellenes vám nem haladhatja meg a mintába felvett exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát (4).

b)   A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra. Az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezni szándékozó exportáló gyártóknak kérdőívet kell igényelniük, és azt – eltérő rendelkezés hiányában – a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük. A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e számukra egyedi vám. A nem piacgazdasággal rendelkező ország exportáló gyártói, amelyek úgy vélik, hogy a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek esetükben, megfelelően indokolt piacgazdasági elbánás iránti kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem); ebben az esetben az erre szolgáló igénylőlapot az 5.2.2.2. szakaszban megállapított határidőkön belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet, ha például az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.2.2.   A nem piacgazdasággal rendelkező érintett országok exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

5.2.2.1.   Piacgazdasággal rendelkező harmadik ország kiválasztása

Az 5.2.2.2. szakasz rendelkezései alapján – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban – a Kínából érkező behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország ára vagy számtanilag képzett értéke alapján kell kiszámítani. Ennek érdekében a Bizottságnak megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot kell kiválasztania. A Bizottság ideiglenesen Indiát választotta ki erre a célra. A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján piacgazdasággal rendelkező országbeli gyártók még – többek között – Norvégiában, az USA-ban, Törökországban és Iránban találhatók. A piacgazdasággal rendelkező harmadik ország végleges kiválasztásához a Bizottság megvizsgálja, hogy az információk szerint a vizsgált termék gyártását folytató piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban valóban gyártják és értékesítik-e a vizsgált terméket. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül tegyék meg észrevételeiket az analóg ország kiválasztásának megfelelőségére vonatkozóan.

5.2.2.2.   A nem piacgazdasággal rendelkező érintett országban működő exportáló gyártókra vonatkozó elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjával összhangban a Kínában működő egyes exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy esetükben a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek, megfelelően indokolt piacgazdasági elbánás iránti kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem). Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha az arra irányuló kérelem vizsgálatából az tűnik ki, hogy teljesülnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok (5). A piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözete az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjával összhangban – lehetőség szerint és az alaprendelet 18. cikkében szereplő, a rendelkezésre álló tények felhasználására vonatkozó rész sérelme nélkül – az adott exportáló gyártók saját rendes értéke és exportárai felhasználásával számítandó ki.

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld a Kínában működő, mintába felvett exportáló gyártók mindegyikének, valamint a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó valamennyi együttműködő exportáló gyártónak, az exportáló gyártók minden ismert szervezetének, valamint Kína hatóságainak. A Bizottság kizárólag azokat a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat vizsgálja, amelyeket a Kínában működő, mintába felvett exportáló gyártók nyújtottak be, valamint olyan mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók, amelyeknek az egyéni dömpingkülönbözet iránti kérelemét elfogadták.

Eltérő rendelkezés hiányában a piacgazdasági elbánást igénylő valamennyi exportáló gyártónak a minta kiválasztásáról, illetve a mintavétel elmaradásáról kapott értesítés dátumától számított 21 napon belül kell benyújtania a kitöltött, piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot.

5.2.3.   A független importőrökre  (6) vonatkozó vizsgálat  (7)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket az érintett országokból az Unióba importáló független importőröket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri az összes független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. E feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság az összes ismert független importőrt és importőrszervezetet értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és valamennyi ismert importőrszervezetnek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3.    A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a dömpingelt behozatal mennyiségének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint ezen behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapítása érdekében, hogy érte-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit, hogy vegyenek részt a Bizottság vizsgálatában.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavétel az alaprendelet 17. cikkének megfelelően történik.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az 5.7. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak vagy a nevükben eljáró képviselőknek, amelyek úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell kapcsolatba lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság az összes ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók valamennyi ismert szervezetének. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.4.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően és abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindenesetre csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.5.    Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.6.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

5.7.    Az írásbeli beadványok benyújtására, a kitöltött kérdőívek elküldésére és a levelezésre vonatkozó instrukciók

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. A harmadik felek szerzői joga alatt álló információknak és/vagy adatoknak a Bizottság rendelkezésére történő bocsátását megelőzően az érdekelt feleknek a szerzői jog tulajdonosától külön engedélyt kell kérniük, amelyben kifejezetten lehetővé teszik a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő használatát, valamint b) az információk és/vagy adatok e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeztek, „Limited” (korlátozott hozzáférés) (8) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat rendelkezésre bocsátó érdekelt feleknek azokról az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak megfelelő részletességűeknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt rendelkezésre bocsátó érdekelt fél nem nyújt be nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az ilyen információt figyelmen kívül hagyhatja.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket e-mailben kell benyújtaniuk, ideértve a beszkennelt meghatalmazásokat és tanúsítványokat is, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy ajánlott levélben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím olyan működő hivatalos e-mail-cím legyen, amelyet naponta ellenőriznek. Amennyiben az érdekelt felek megadják elérhetőségeiket, a Bizottság ettől az időponttól kezdve kizárólag e-mailben kommunikál velük, kivéve, ha kifejezetten kérik, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat – egyebek mellett az e-mailben eljuttatott küldeményekre vonatkozó elveket – megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail-címek:

Dömpinggel kapcsolatos e-mail-cím

:

TRADE-AD637-CASTINGS-DUMPING-PRC@ec.europa.eu

TRADE-AD637-CASTINGS-DUMPING-INDIA@ec.europa.eu

Kárral kapcsolatos e-mail-cím

:

TRADE-AD637-CASTINGS-INJURY@ec.europa.eu

6.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike nem biztosít hozzáférést a szükséges információkhoz, vagy nem szolgáltat információkat a meghatározott határidőkön belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban ideiglenes vagy végleges, megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, a Bizottság ezeket az információkat figyelmen kívül hagyja, és a rendelkezésre álló tényeket használhatja.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépesített válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, feltéve, hogy az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletterhekkel vagy indokolatlan többletköltségekkel járt volna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást biztosíthat az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják – a többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes ténymegállapítások nyilvánosságra hozatalától számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

8.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított kilenc hónapon belül lehet bevezetni.

9.   A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően fogja kezelni.


(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  A panaszosok azzal érveltek, hogy India nem tekinthető megfelelő analóg országnak, hiszen piaci torzulásokkal kell számolni a támogatások és különösen amiatt, hogy a vasércet exportadó terheli, a vasérc vasúti szállítására pedig kettős fuvarozási politika vonatkozik, ami csökkenti a vizsgált termék gyártóinak a fő nyersanyaggal kapcsolatos költségeit. Lásd az Indiából behozott alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövekre vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló, 2016. március 17-i (EU) 2016/387 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 73., 2016.3.18., 1. o.) (278) preambulumbekezdését.

(3)  Exportáló gyártó az érintett országokban működő minden olyan vállalat, amely a vizsgált terméket gyártja és közvetlenül vagy harmadik félen – így például a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton – keresztül az Unió piacára exportálja.

(4)  Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkében foglalt körülmények között megállapított különbözetet.

(5)  Az exportáló gyártóknak konkrétan a következőket kell bizonyítaniuk: i. az üzleti döntések és a költségek a piaci viszonyoknak megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakulnak; ii. a vállalkozások egy átlátható könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak vetnek alá, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások; iv. a csődre és a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak; és v. a valutaváltásokat piaci árfolyamon végzik.

(6)  A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikkével összhangban két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint a „személy” természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(7)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívül más vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(8)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(9)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.


I. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

II. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Top