14.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 133/37

Előadó:

Juan MENDOZA CASTRO

1.1.

A munkanélküliség továbbra is magas. A válság kezdete után hét évvel az EGSZB aggodalmát fejezi ki a magas munkanélküliség miatt, főként bizonyos tagállamokat illetően. Szintén magas a munkanélküli fiatalok, a nem foglalkoztatott, illetve oktatásban és képzésben sem részesülő fiatalok („NEET-fiatalok”), valamint a tartós munkanélküliek száma.

1.2.

A 2016. évi éves növekedési jelentés több elemzést, szociális célt és célkitűzést tartalmaz, azonban ennek az új megközelítésnek a hatékonyság érdekében nem szabad a korábbi években alkalmazott szakpolitikai javaslatok ismétlésén alapulnia. A magánberuházások ösztönzésén kívül, amelyre az Európai Bizottság utalást tesz, a gazdasági és a foglalkoztatási stagnálás miatt a belső kereslet növelésére és erőteljes állami beruházásra is szükség van.

1.3.

Az európai szemeszter. Az EGSZB üdvözli azt a döntést, hogy megerősítik az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott célkitűzések nyomon követését, illetve ennek két – egy európai és egy nemzeti – szakaszra történő felosztását, mivel ezáltal az érintett célkitűzések teljesítése során pontosabban elhatárolhatók a felelősségi körök. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy nagyobb összhang legyen az európai irányítási politikák és az Európa 2020 stratégia célkitűzései között.

1.4.

Az európai szemeszternek figyelembe kellene vennie a 17 fenntartható fejlesztési cél elérését, melyek az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési stratégiájából erednek.

1.5.

A gazdaság. Az Európai Unióban mérsékelt fellendülés tapasztalható, bár a fellendülést átmeneti pozitív tényezők segítik. Az euróövezet szintjén jelentkező rekordméretű exporttöbblet egyebek mellett az euro leértékelődésének hatásait tükrözi. A beruházásokat meghaladó belföldi megtakarítások pedig azokat a bizonytalanságokat, amelyek továbbra is visszafogják a gazdasági fellendülést és a növekedést.

1.6.

A beruházások erőteljes visszaesése miatt az Ecofin jelezte, hogy a gazdasági fellendülés támogatása, valamint a termelékenység és a növekedési potenciál növelése érdekében sürgősen szükség van a beruházások feltételeinek javítására. Az EGSZB viszont úgy véli, hogy újra kell gondolni az úgynevezett megszorítási politikát, nagyobb összhangra törekedve a növekedési politikákkal (1).

1.7.

A szegénység vagy a kirekesztés veszélye által fenyegetett emberek magas száma bizonytalanná teszi, hogy teljesül-e az Európa 2020 stratégia egyik fő célkitűzése.

1.8.

A menekültek és menedékkérők nagyarányú beáramlása kapcsán az EGSZB a közös és szolidáris fellépésen, az értékek és a nemzetközi jog tiszteletben tartásán, valamint – az elsősorban „biztonsági” intézkedésekre alapozott megközelítések helyett – az élet elsőbbségén alapuló intézkedéseket javasol. Ezenkívül megerősíti, hogy a Schengeni Megállapodás az EU egyik alappillére.

2.1.

A 2016. évi éves növekedési jelentés – az EGSZB korábbi javaslatának megfelelően – hangsúlyozza a foglalkoztatásba és a szociálpolitikákba történő befektetés jelentőségét, amihez az Európai Bizottság részéről egy ambiciózus megközelítés elfogadása szükséges.

2.2.

Az európai gazdaság korszerűsítését és a piaci integrációt célzó nagy európai szakpolitikák hatékony megvalósítása érdekében a 2016. évi éves növekedési jelentésben ki kell hangsúlyozni az irányítás megerősítését, hangsúlyozva ennek kapcsán az Unió gazdasági kormányzásról szóló csomagját. A hatékony tagállami irányítási kereteknek pedig javítaniuk kell a bizalmat, helyre kell állítaniuk a szükséges költségvetési tartalékokat, és kerülniük kell a prociklikus költségvetési politikákat.

2.3.

Mindenképpen javítani kell a beruházási és fejlesztési stratégiák szinergiáit a tagállami gazdaságok és az európai gazdaság között.

2.4.

Az EGSZB azt javasolja, hogy a politikai prioritások közül elsősorban két területre: a beruházásokra és a foglalkoztatásra összpontosítsanak.

2.5.

A többéves pénzügyi keret és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz alapvető fontossággal bír a válság leküzdésében és a növekedési pályára történő visszatérésben. Az EGSZB üdvözli az európai beruházási terv pozitív indulását. Ezzel kapcsolatban már javasolta, hogy vonzzanak több intézményi befektetőt és szélesebb körben tájékoztassanak a finanszírozási lehetőségekről.

2.6.

„Azonnali intézkedésekre” van szükség (az összes munkanélküliség 50 %-át kitevő) tartós munkanélküliség és az ifjúsági munkanélküliség kezeléséhez. Ezenkívül az Európai Bizottságnak általános stratégiát kell előterjesztenie a munka világában érvényesítendő nemek közti egyenlőségre vonatkozóan.

2.7.

Az energetikai átállás (Párizsi Egyezmény) megvalósításához szükséges beruházásoknak új munkahelyeket és gazdasági fejlődést kell eredményezniük.

2.8.

Az EGSZB több összehangolt erőfeszítést kér az agresszív adótervezés és az adócsalás és -kijátszás elleni küzdelemre.

2.9.

Az EGSZB szót emel azért, hogy például a gazdasági és szociális tanácsokon és hasonló szervezeteken keresztül a szociális partnerek és a civil társadalom egyéb képviselői teljes körűen részt vehessenek a szociálpolitikákban és a nemzeti reformprogramokban. Az EGSZB 2016 márciusában egy külön véleményt fog elfogadni arról az európai bizottsági javaslatról, hogy hozzanak létre nemzeti versenyképességi testületeket az euróövezetben. Ezeknek a testületeknek egyébként teljesen kompatibilisnek kell lenniük a szabad kollektív tárgyalásokkal, valamint a szociális partnerek részvételét és a velük való párbeszédet célzó, minden tagállamban létező mechanizmusokkal.

2.10.

Demokratikus legitimitás. A demokratikus deficitre adott válasz részeként meg kell szilárdítani az Európai Unió alapköveit képező társadalmi igazságossági alapelveket, valamint a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem és a szolidaritás fenntartása iránt elkötelezett szociális Európát.

3.1.

3.2.

Érvényben maradnak a korábbi szakpolitikai prioritások, melyek olyan keret megvalósítására irányulnak, ahol a strukturális átalakítások, az államháztartások megszilárdítása és a beruházások egyensúlyban vannak. A 2016. évi éves növekedési jelentés konkrétabb szempontokat ismertet többek között a munkaerőpiacra, a bejelentés nélküli munkavégzésre, a munkaerőpiaci integrációra, a nemek közötti szakadékra és a fiatalkori foglalkoztatásra vonatkozóan.

3.3.

Korszerű és hatékony közigazgatás nélkül a vállalkozások és a magánszemélyek nem részesülhetnek gyors és színvonalas igazgatási szolgáltatásokban.

3.4.

Kiemelten kezeli továbbá a tagállami igazságszolgáltatási rendszerek színvonalának, függetlenségének és hatékonyságának javítását, ami a beruházások és a gazdasági tevékenységek számára kedvező környezet megteremtésének előfeltétele.

3.5.

A közös foglalkoztatási jelentés tervezete alapján az alábbi főbb következtetések vonhatók le: a tagállamok között nagymértékű egyenlőtlenségek vannak, és a szociális és foglalkoztatási körülmények lassan javulnak. További következtetések:

4.1.

A válság kezdete után hét évvel az EGSZB ismételten aggodalmát fejezi ki a főként egyes euróövezetbe tartozó tagállamokat érintő foglalkoztatási helyzet miatt. Az EU-ban 22,5 millió munkanélküli él (ebből 17,2 millió az euróövezetben), és az elkövetkező két évben nincs kilátás jelentős javulásra ezen a területen. A társadalmi és gazdasági következményeken kívül mindez hozzáadódik egyéb tényezőkhöz, amelyek közrejátszanak az állampolgárok európai projekttel kapcsolatos elégedetlenségében.

4.2.

A 2016. évi éves növekedési jelentés nagyobb számban tartalmaz szociális jellegű elemzéseket, célkitűzéseket és célokat. Ennek az új megközelítésnek az eredményessége érdekében, és azért, hogy ne csak az üres szavak szintjén maradjunk, nem szabad pusztán a korábbi évek szakpolitikai javaslatait – főként a munkaerőpiacra vonatkozó szerkezeti reformokat – újrahasznosítania, hanem a növekedést és foglalkoztatást célzó összehangolt, igazi lendületet kell adnia.

4.3.

A 2016. évi éves növekedési jelentés – az EGSZB korábbi javaslatának megfelelően – hangsúlyozza a foglalkoztatásba és a szociálpolitikákba történő befektetés jelentőségét, amihez az Európai Bizottság részéről egy ambiciózus megközelítés elfogadása szükséges.

4.4.

A magánberuházások ösztönzésén kívül, amelyre az Európai Bizottság javaslata alapul, a gazdasági és a foglalkoztatási stagnálás miatt a komoly állami beruházásokat is ösztönözni kell.

5.1.

Az európai gazdaság korszerűsítését és a piaci integrációt célzó nagy európai szakpolitikák hatékony megvalósítása érdekében a 2016. évi éves növekedési jelentésben szükséges volna kihangsúlyozni az irányítás megerősítését.

5.2.

Az európai szemeszternek emellett a 2015 októberében felülvizsgált gazdaságirányítási csomag végrehajtásával is haladnia kell. A hatékony tagállami irányítási kereteknek pedig javítaniuk kell a bizalmat, helyre kell állítaniuk a szükséges költségvetési tartalékokat, és kerülniük kell a prociklikus költségvetési politikákat (2). Az uniós pénzügyi eszközöknek és a tagállami költségvetéseknek hozzá kell járulniuk e célok eléréséhez.

5.3.

Az EGSZB üdvözli azt a döntést, hogy az európai szemeszter keretében növelik az Európa 2020 stratégia célkitűzései megvalósításának nyomon követését, amint azt az öt elnök javasolta (3). A jelenlegi stratégia végrehajtásának és ellenőrzésének javítása mellett bejelentették a 2020 utáni időszakra szóló hosszú távú elképzelések kidolgozását, amelyhez az Egyesült Nemzetek Szervezete által 2030 tekintetében jóváhagyott fenntartható fejlesztési célokat is figyelembe veszik. Az EGSZB üdvözli ezt a tervezett kezdeményezést, mivel az megerősíti azt a nézetét, hogy a fenntartható fejlesztési célok végrehajtása érdekében az EU-nak legalább 2030-ig meg kell hosszabbítania tervezési távlatait egy a globalizált világban is fenntartható Európára irányuló integrált stratégia bevezetésével.

5.4.

A szemeszter két – uniós (novembertől februárig) és nemzeti (februártól júniusig) – szakaszra történő felosztása pontosabban elhatárolja a felelősségi köröket, és lehetővé teszi a szociális partnerekkel való alaposabb konzultációt az Európában zajló reformfolyamatokról.

6.1.

Az EU-ban a reál GDP 2015-ben 1,9 %-kal nőtt, 2016-ra és 2017-re pedig 2,0, illetve 2,1 %-ot prognosztizálnak (4), de az uniós tagállamok közötti jelentős különbségek vannak.

6.2.

Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy a fellendülés mozgatórugója az exporttevékenység volt – az euróövezetben a GDP 3,5 %-ának megfelelő rekordtöbblettel (az EU-28-ban a GDP 1,9 %-a volt). Összességében az euróövezet folyófizetésimérleg-többlete az egyik legnagyobb a világon, és 2015-re újabb emelkedést vártak. Noha az alacsonyabb nyersanyagárak és az euróátváltási árfolyamok leértékelődése hozzájárult a kereskedelmi egyenleg javításához, a többlet jórészt a beruházásokat meghaladó belföldi megtakarításokat tükrözi az euróövezet szintjén (5). Ez azokat a bizonytalanságokat is tükrözi, amelyek továbbra is visszafogják a gazdasági fellendülést és a növekedést

6.3.

A bérszint korlátozott növekedése, az olajárak csökkenése, az alacsony kamatlábak és az árfolyamok alakulása kedvező hatással vannak az európai gazdaság versenyképességére. A gazdasági fellendülés egyre nagyobb mértékben függ a belső kereslettől, de ez utóbbit erőteljesen befolyásolják a költségvetési megszorítások, a foglalkoztatás nagymértékű szezonalitása, a bérkorlátozások és a nem elegendő rendelkezésre álló hitel a családok és a vállalatok, különösen a kkv-k számára.

7.1.

A jelentéstervezet szerint több tagállam reformokkal erősítette meg a bérmegállapítási mechanizmusokat – különös tekintettel a minimálbérre –, amelyek azt segítik elő, hogy a bérek alakulása összhangban maradjon a termelékenység változásával, valamint hogy nőjön a háztartások rendelkezésére álló jövedelem. Az EGSZB azonban figyelmeztet arra, hogy 2018 és 2015 között a bérek legalább 18 tagállamban kisebb mértékben nőttek, mint a termelékenység (6).

7.2.

2014-ben jó néhány, a válság által erőteljesen érintett euróövezetbeli országban a fajlagos munkaköltség csökkenése volt megfigyelhető. Ezen túlmenően azokban az országokban, ahol a munkaerőpiac javuló tendenciát mutat, a munkaórák száma pozitív módon kezdett hozzájárulni a fajlagos munkaköltség alakulásához (7).

7.3.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a korszerűsítés, a készségek jobb összehangolása a munkaerőpiaci igényekkel, valamint az oktatásba és képzésbe, ezen belül a digitális készségekbe történő folyamatos beruházás alapvető a foglalkoztatás jövője, a gazdasági növekedés és az EU versenyképessége szempontjából.

7.4.

Jelenleg az összes munkanélküli 50 %-a tartós munkanélküli. E probléma megoldása „azonnali fellépést” igényel, így kiemelten kell kezelni a foglalkoztatási politikák terén. Szintén kiemelt figyelmet kell szentelni a munkanélküli fiatalok, valamint a nem foglalkoztatott és oktatásban és képzésben sem részesülő fiatalok („NEET-fiatalok”) nagy számának.

7.5.

Fontos, hogy az igényeknek nem megfelelő készségekről készült friss elemzések azt mutatják, hogy a munkaerő-felvételi nehézségeknek kevesebb mint a fele adódik a valódi készséghiányból, viszont majdnem egyharmada a nem túl vonzó fizetésnek tudható be.

7.6.

A szegénység vagy a kirekesztés veszélye által fenyegetett emberek magas száma (2014-ben az EU 28 tagállamában 24,4 %, vagyis 122 millió ember) és az utóbbi évek tendenciája bizonytalanná teszi az Európa 2020 stratégia egyik alapvető célkitűzésének teljesülését.

7.7.

A nők továbbra is alulreprezentáltak a munkaerőpiacon, jóllehet képzettségük javult, sőt, a formális oktatásban számuk meg is haladja a férfiakét. A 40 %-os különbség a nyugdíjak terén a ledolgozott évek alacsonyabb száma és az alacsonyabb bérek következménye. Az EGSZB sajnálja, hogy a 2016. évi éves növekedési jelentés nem fogalmaz meg javaslatokat ebben a témában. Hangsúlyozza továbbá, hogy az Európai Bizottság még nem terjesztett elő átfogó stratégiát a nemek közötti egyenlőség tárgyában olyan konkrét intézkedésekkel, amelyek figyelembe vennék a meglevő politikai kötelezettségvállalásokat és a szervezett civil társadalom elvárásait (8).

8.1.

A válság leküzdésével kapcsolatos várakozások még nem teljesültek.

8.2.

Az Európai Unión belüli nagy mértékű társadalmi és gazdasági különbségek miatt erősíteni kell a tagállamok közti konvergenciát az idevonatkozó célkitűzések teljesítése terén. Mindenképpen javítani kell a beruházási és fejlesztési stratégiák szinergiáit a tagállami gazdaságok és az európai gazdaság között.

8.3.

A 2016-os politikai prioritások közül az EGSZB különösen két területet emel ki: a beruházásokat és a foglalkoztatást.

8.4.1.

A beruházások erőteljes visszaesése miatt, a gazdasági fellendülés támogatása, valamint a termelékenység és a növekedési potenciál növelése érdekében sürgősen szükség van a beruházások feltételeinek javítására (9). Az EGSZB viszont úgy véli, hogy újra kell gondolni az úgynevezett megszorítási politikát, nagyobb összhangra törekedve a növekedési politikákkal.

8.4.2.

A többéves pénzügyi keret eszközei (többek között a strukturális és beruházási alapok) alapvető fontossággal bírnak a válság leküzdésében és a tartós növekedési pályára történő visszatérésben. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pedig különösen fontos a transzeurópai közlekedési, távközlési és energiaipari infrastruktúrahálózatok megerősítéséhez.

8.4.3.

Az európai beruházási terv – mely jó irányba tett lépést jelent, de más intézkedésekkel kiegészítendő – jól indult, mivel az EBB szerint a támogatott összberuházások 2015-ben akár az 50 milliárd eurót is elérhetik, másrészt azt, hogy 71 000 kkv és közepes kapitalizációjú társaság részesülhet az ESIF beruházási projektekből. A 2017-ig megvalósítandó 315 milliárd eurós beruházási célkitűzés eléréséhez szükséges:

8.4.4.

Az ESIF-projektek több mint a fele az energiahatékonyságot, a megújuló energiát és az innovációt célozza meg. A Párizsi Egyezmény betartása a fossziliserőforrás- és energiaigényes gazdaságokról az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és szénlábnyomú technológiákra történő átállást illetően nagy kihívást jelent az Európai Uniónak, amelynek jelentősen csökkentenie kell kibocsátását. Az energetikai átállás megvalósításához szükséges beruházások a munkahelyteremtés és a gazdasági fejlődés forrásai. Ezenkívül kulcsfontosságú tényezői az energiaárak csökkenésének, aminek pozitív társadalmi és gazdasági hatásai lehetnek.

8.4.5.

Az EGSZB egyetért abban, hogy a reálgazdaság finanszírozása jelentősen javult, habár a tagállamok közötti különbségek még fennállnak. Mindazonáltal ez a probléma főként a kkv-kat érinti, amelyek jelentős mértékben támaszkodnak a banki hitelekre. A tőkepiaci uniónak, az EU egyik nagyszabású kezdeményezésének fő céljaként a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítését kell kijelölnie (10).

8.4.6.

Humánerőforrásba történő beruházások. Az EGSZB sajnálja az oktatásra fordított állami kiadások csökkenését (11), hiszen gazdasági potenciáljának eléréséhez Európának szüksége van a jól képzett és felkészült munkaerőre. A reformintézkedéseknek előnyben kellene részesíteniük a tudás, a készségek és a kompetenciák szintjének emelését, valamint a kevéssé és a magasan képzett emberek közötti növekvő szakadék áthidalását.

8.5.1.

Az innovatív ágazatok nagy munkahelyteremtési potenciállal rendelkeznek. Ezekre irányulnak az európai gazdaság korszerűsítését és a piaci integrációt célzó európai szakpolitikák (digitális menetrend, belső energiapiac, az audiovizuális szektorra vonatkozó keretszabályok, távközlési piac).

8.5.2.

A stabil foglalkoztatás elengedhetetlen a gazdasági fellendüléshez, de a munkaerőpiac erősen szegmentált (12). A gyökeresen átalakuló munkapiac világához való alkalmazkodás szükségességét kell összeegyeztetni a munkahelyek biztonságával, a munkavállaló munkahellyel való azonosulásával és képességei fejlesztésével.

8.5.3.

Az EGSZB már hangsúlyozta, hogy a „rugalmas biztonság” fogalma, amelyet az Európai Bizottság a 2016. évi éves növekedési jelentésben újra napirendre vesz, nem a munkavállalók jogainak egyoldalú és jogszerűtlen csökkentését jelenti, hanem a munkajogi törvényhozás, munkahelyvédelmi rendszerek és – a szociális partnerekkel együtt – a kollektív tárgyalási gyakorlatok megtervezését annak érdekében, hogy minden munkaviszony terén biztosítsa a rugalmasság és a biztonság közötti optimális egyensúlyt, és bármilyen szerződéssel foglalkoztatott dolgozó számára biztosítva legyen a biztonság megfelelő szintje, annak érdekében, hogy kezelni lehessen a szegmentált munkaerőpiacok problémáját (13).

8.5.4.

Az EGSZB kedvezően fogadja:

8.5.5.

Az EGSZB támogatta a zöld gazdaság (15) irányába történő átmenetet; üdvözli a körforgásos gazdaság elvét és most értékeli az Európai Bizottság 2015 decemberében közzétett csomagjával kapcsolatos előnyöket és hátrányokat.

8.5.6.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az európai szemeszternek és az éves növekedési jelentésnek nagy szerepet kellene játszania a fenntartható fejlesztési politikák nyomon követésének biztosításában. Az elmúlt években az Európai Bizottság környezetvédelmi kérdéseket is elkezdett beépíteni az éves növekedési jelentésekbe és az országspecifikus ajánlásokba. Az EGSZB sajnálja, hogy az Európai Bizottság úgy tűnik, az aktuális növekedési jelentésben már nem alkalmazta ezt a megközelítést („az európai szemeszter zöldebbé tételét”), és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az európai szemeszterben újból vegye napirendre az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való átállást, amely létfontosságú a gazdasági jólét, versenyképesség és ellenálló képesség hosszú távú biztosításához.

9.1.1.

Az utóbbi években az EU és a tagállamok a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében elfogadtak egy átfogó intézkedéscsomagot (többek között a bankunió és a strukturális reformok vonatkozásában). Ennek következtében továbblépés történt a makrogazdasági egyensúlyhiányok korrigálása terén. Nagyon alacsony infláció mellett (2015-ben 0 %, a 2017-re vonatkozó előrejelzés 1,7 %) jelentősen csökkent az államháztartási hiány (jelenleg a GDP 2,5 %-a, az előrejelzés szerint 2017-ben a GDP 1,6 %-a lesz (16)). A magas állami (a GDP 86,8 %-a) és magán adósságok (háztartások esetében 57,9 %, a nem pénzügyi vállalatoknál 79,5 %) csökkentését célzó intézkedések a beruházások és a fogyasztás korlátozásával járnak.

9.1.2.

Az adórendszerek hatékonyságának és méltányosságának növelése. Az EGSZB támogatja az adóztatás indokolatlan, az eladósodás irányába történő torzulásának (debt bias) megszüntetését, az IMF-jelentésekben tanácsoltaknak megfelelően. Ez elősegíti a banki hitelt kiváltó alternatív finanszírozási csatornákat, különösen a tőkepiacokat.

9.1.3.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak a gazdasági tevékenység helyszínére vonatkozó kezdeményezéseit és az adóügyi átláthatóságot érintő intézkedéscsomagot. Az európai és a nemzeti hatóságoknak tágabb, összehangolt fellépést kell kezdeményezniük az adóparadicsomok felszámolására és az agresszív adótervezés, az adócsalás és -elkerülés elleni küzdelem érdekében, amely becslések szerint egybillió eurós veszteséget okoz az EU-ban (17).

9.2.1.

Az EU-tagállamok az állami nyugdíjrendszerekre vonatkozó intézkedéseket fogadtak el, egyrészt a válság szociális következményeinek enyhítése, másrészt a rendszerek hosszú távú életképességének javítása érdekében. Ez utóbbiak többek között olyan megszorító intézkedésekből álltak, mint a nyugdíjkorhatár kitolása, illetve a járulékok és ellátások közötti szigorú kapcsolat létrehozása. Amint az EGSZB már korábban kifejtette (18), a magánnyugdíj-megtakarítások fontos szociális szereppel bírnak, de nem szabad őket pusztán pénzügyi eszközöknek tekinteni.

9.2.2.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy létre kell hozni egy alapot a fenntartható egészségügyi rendszerek működőképes finanszírozására. Ezeknek a rendszereknek az uniós polgárok nagyobb jóléte érdekében Európa szociális dimenziójának olyan elveire és értékeire kell alapulniuk, mint az egyetemesség, a hozzáférhetőség, a méltányosság és a szolidaritás (19).

9.3.1.

Ahhoz, hogy Európa-szerte megteremtsük a szükséges társadalmi konszenzust, kulcsfontosságú, hogy teljes mértékben biztosítsuk az egyenlő bánásmódot és tiszteletben tartsuk a szociális jogokat mind az uniós polgárok, mind a menekültek esetében, különös tekintettel a legsérülékenyebb helyzetben lévőkre. A menekültek társadalmi és munkaerőpiaci integrálásába történő mielőbbi beruházás fontos ahhoz, hogy segítsük őket életük újrakezdésében, ugyanakkor hozzájárul a helyi lakossággal való esetleges konfliktusok előfordulásának minimálisra csökkentéséhez és a jövőbeli nagyobb költségek elkerüléséhez.

9.3.2.

Az EGSZB reméli, hogy az áthelyezési válságmechanizmus hozzásegíti majd az EU-t ahhoz, hogy közös megegyezés alapján elmozdulhasson egy olyan rendszer felé, amely elég teherbíró és elég rugalmas ahhoz, hogy megfeleljen a migrációból adódó különféle kihívásoknak.

9.3.3.

Az Európai Bizottságnak és a többi uniós intézménynek aktívan támogatnia kell a tagállamok kormányait annak érdekében, hogy azok megfelelő feltételeket és integrációs kilátásokat biztosíthassanak az áthelyezett menedékkérők számára. Ennek kapcsán egyértelművé kell tenni többek között, hogy a menedékkérők és menekültek befogadásával és integrációjával összefüggő tagállami kiadások nem tartós, strukturális kiadások, ezért a strukturális költségvetési deficitek kiszámolásába sem kell beszámítani őket.

9.3.4.

Az EGSZB megerősíti, hogy a Schengeni Megállapodás az EU egyik alappillére (20).

9.4.1.

Az EGSZB elengedhetetlennek tartja a civil társadalom részvételét a gazdaság- és szociálpolitikák alakításában, mivel ez előfeltétele annak, hogy e politikák hatékonyabbak legyenek.

9.4.2.

A nemzeti reformprogramoknak lehetőséget kell adniuk a vitára, kiváltképp a gazdasági és szociális tanácsok keretében. E részvétel azonban egyes tagállamokban nem valósul meg.

9.4.3.

Amennyiben az Európai Bizottság által ajánlottaknak megfelelően létrehozzák a nemzeti versenyképességi testületeket, akkor azoknak teljesen kompatibilisnek kell lenniük a szabad kollektív tárgyalásokkal, valamint a szociális partnerek részvételét és a velük való párbeszédet célzó, minden tagállamban létező mechanizmusokkal. Az ezzel kapcsolatos EGSZB-véleményt 2016 márciusában fogják elfogadni.

9.5.1.

A demokratikus deficit az európai eszme iránti bizalomvesztéshez vezetett. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy vissza kell szerezni az állampolgárok bizalmát, és újjá kell éleszteni a szociális Európa eszményét, ami majd megerősíti és támogatja az európai konstrukció társadalmi legitimitását.

9.5.2.

Az EU elméletben és gyakorlatban sem rendelkezik elegendő társadalmi legitimációval. Az Unió „demokratikus deficitjével” kapcsolatos vita továbbra is fennáll, bár történt egy szemantikai elmozdulás a „demokratikus deficit” kifejezéstől az „igazságszolgáltatási deficit” és a tágabb értelemben vett „legitimitási deficit” irányába. Konszolidálni kell a társadalmi igazságosságnak az Európai Unió alapjául szolgáló elveit, és meg kell szilárdítani a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem és a szolidaritás fenntartása iránt elkötelezett szociális Európát.