18.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 427/79

—

az alkalmazott terminológia hozzáigazítása a Lisszaboni Szerződéshez és a rendelkezések hozzáigazítása a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéshez,

—

az európai védjegy iránti kérelem benyújtására és a védjegy lajstromoztatására vonatkozó eljárások egyszerűsítése,

—

a jogbiztonság növelése egyes rendelkezések tisztázása és a kétértelműségek megszüntetése révén,

—

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (a továbbiakban: BPHH) és a nemzeti hivatalok közötti együttműködés megfelelő keretének kialakítása a joggyakorlatok közelítésének és a közös eszközök kifejlesztésének ösztönzése érdekében,

—

a keretrendszer összehangolása az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkével.

—

a nemzeti és az uniós védjegyoltalom egymást kiegészítő jellegének hangsúlyozása,

—

az alkalmazott terminológia összehangolása a Lisszaboni Szerződés előírásaival (a „közösségi védjegy” kifejezést felváltja az „európai uniós védjegy” kifejezés),

—

a hivatali idők és az irányítási elvek kiigazítása a decentralizált ügynökségekre vonatkozó, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2012 júliusában elfogadott közös megközelítés alapján,

—

a tagállami központi iparjogvédelmi hivataloknál tett európai uniós védjegybejelentés lehetőségének megszüntetése,

—

a kutatásokra, a bejelentések közzétételére, a harmadik felek észrevételeire, az ellenérdekű fél esetén saját hatáskörben hozott jogorvoslatra, az eljárás folytatására, valamint a nemzetközi lajstromozás esetén biztosított felszólalási időszakra vonatkozó technikai előírások ésszerűsítése,

—

a megjelölések tekintetében az európai uniós védjegyként történő lajstromba vétel feltételeként előírt „grafikai ábrázolhatóság” követelményének törlése,

—

a feltétlen kizáró okok hatályának kiterjesztése az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre, a borral kapcsolatos hagyományos kifejezésekre, a hagyományos különleges termékekre és a növényfajta-oltalomra,

—

a viszonylagos kizáró okok hatályának kiterjesztése az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre,

—

az európai uniós védjegyek jogosultjainak feljogosítása arra, hogy megakadályozzák azon címkék és csomagolások vagy hasonló cikkek forgalmazását és értékesítését, amelyeket a későbbiekben esetleg védjegybitorlással érintett termékekkel vagy szolgáltatásokkal kombinálva használhatnak fel,

—

külön rendelkezés beillesztése, amely kifejezetten előírja, hogy az európai uniós védjegyjogok az adott védjegyhez kapcsolódó korábbi joggal szemben nem érvényesíthetők,

—

az európai uniós védjegyoltalom kiterjesztése a megjelölés kereskedelmi névben vagy vállalkozás nevében történő használatára,

—

átfogó rendelkezések az áruk és a szolgáltatások megnevezéséről és osztályozásáról, a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban,

—

az európai uniós tanúsító védjegy megszerzésének lehetővé tétele,

—

a BPHH átnevezése a következőre: az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatala;

—

a Hivatal feladatainak átfogó meghatározása,

—

megfelelő jogalap biztosítása a Hivatal számára a közvetítői központ létrehozásához,

—

a Hivatal és a központi iparjogvédelmi hivatalok között az alkalmazott módszerek és eszközök közelítésének elősegítése érdekében folytatott együttműködés jogi keretének kidolgozása, ideértve az együttműködési projektek Hivatal általi finanszírozásához szükséges jogalap biztosítását,

—

a rendelet összehangolása az EUMSZ 290. cikkével, lehetőség szerint úgy, hogy minél több rendelkezést – köztük például a díjak összegét meghatározó rendelkezéseket – az alaprendeletbe emeljenek be.

—

a hamisított áruk belépését szabályozó rendelkezés bevezetése, különösen az interneten értékesített, kis csomagban szállított árukkal összefüggésben, amikor csak a hamisított áruk feladója jár el gazdasági tevékenység körében,

—

noha a Tanács egyetért azzal, hogy az európai uniós védjegy jogosultját fel kell jogosítani arra, hogy harmadik feleket megakadályozhasson abban, hogy harmadik országokból olyan árukat hozzanak be az Unió vámterületére – függetlenül attól, hogy szabad forgalomba bocsátják-e azokat vagy sem –, amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áruk vonatkozásában lajstromozott európai uniós védjeggyel lényegében megegyező megjelölés, egyúttal úgy rendelkezik, hogy ez a jogosultság megszűnik, ha a nyilatkozattevő, illetve az áru birtokosa bizonyítani tudja, hogy az európai uniós védjegy jogosultjának az áru rendeltetési helye szerinti országban nincs joga megtiltani az adott áru forgalomba hozatalát,

—

az európai uniós védjegyjogokra vonatkozó általános kivétel bevezetése abban az esetben, ha a harmadik fél a védjegyet nem kereskedelmi célra használja, valamint az európai uniós védjegyjogokhoz kapcsolódó további kivételek bevezetése, például olyan esetekben, amikor egy harmadik fél abból a célból használja az európai uniós védjegyet, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét az eredetileg az európai uniós védjegy jogosultja által vagy jóváhagyásával értékesített eredeti termékek újraértékesítésére, vagy hogy megfelelő alternatívát szolgáltasson az európai uniós védjegy jogosultjának termékei vagy szolgáltatásai tekintetében, illetve ha a védjegyhasználat célja paródia, művészi kifejezés, kritika vagy észrevételek tétele,

—

a BPHH ügyvezető igazgatójának az igazgatótanács általi kiválasztása és kinevezése,

—

kompenzációs mechanizmus bevezetése, amely biztosítja a tagállamok számára az európai uniós védjegy alkalmazásához kapcsolódó szolgáltatásnyújtás és eljárások nyomán felmerülő költségeik megtérülését.