Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52015XC0321(02)

Iránymutatások ( 2015. március 19. ) az emberi használatra szánt gyógyszerek segédanyagaira vonatkozó megfelelő helyes gyártási gyakorlat megállapítására szolgáló hivatalos kockázatelemzéshez EGT-vonatkozású szöveg

OJ C 95, 21.3.2015, p. 10–13 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

21.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/10

Iránymutatások

(2015. március 19.)

az emberi használatra szánt gyógyszerek segédanyagaira vonatkozó megfelelő helyes gyártási gyakorlat megállapítására szolgáló hivatalos kockázatelemzéshez

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2015/C 95/02)

Bevezetés

Ezek az iránymutatások a 2001/83/EK irányelv (1) 47. cikkének ötödik bekezdésén alapulnak.

A 2001/83/EK irányelv 46. cikke f) pontjának második bekezdése szerint a gyártási engedély jogosultjának biztosítania kell, hogy a segédanyagok alkalmasak legyenek gyógyszerekben való felhasználásra annak megállapítása révén, hogy mi a megfelelő helyes gyártási gyakorlat. Az emberi használatra szánt gyógyszerek segédanyagai tekintetében a megfelelő helyes gyártási gyakorlatot hivatalos kockázatelemzés alapján kell megállapítani, összhangban ezekkel az iránymutatásokkal. A kockázatelemzés figyelembe veszi a megfelelő minőségbiztosítási rendszerek követelményeit, a segédanyagok forrását és tervezett felhasználását, valamint a minőségi hiányosságok korábbi eseteit. A gyártási engedély jogosultjának biztosítania kell, hogy a megállapított megfelelő helyes gyártási gyakorlat kerül alkalmazásra. A gyártási engedély jogosultjának a meghozott intézkedéseket dokumentálnia kell.

A segédanyagokra vonatkozó kockázatelemzési/kockázatkezelési eljárást be kell építeni a gyártási engedély jogosultjának gyógyszerészeti minőségbiztosítási rendszerébe.

A segédanyagok tekintetében alkalmazandó megfelelő helyes gyártási gyakorlatot megállapító kockázatelemzés/kockázatkezelés dokumentációját a gyártási engedély jogosultjának a helyszínen felülvizsgálat céljára a helyes gyártási gyakorlat ellenőreinek rendelkezésére kell bocsátania. A folyamatos javítás előmozdítása érdekében mérlegelni kell a kockázatelemzés releváns információinak megosztását a segédanyag gyártójával.

Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek segédanyagaira vonatkozó, ezekben az iránymutatásokban meghatározott kockázatelemzést 2016. március 21-ig kell elvégezni.

1. FEJEZET – HATÁLY

1.1.

Ezek az iránymutatások az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek segédanyagai tekintetében alkalmazandó megfelelő helyes gyártási gyakorlatot megállapító kockázatelemzésre vonatkoznak. A 2001/83/EK irányelv 1. cikkének 3b. pontja szerint a segédanyag a gyógyszernek a hatóanyagtól és a csomagolóanyagtól eltérő bármely összetevője.

1.2.

Ezek az iránymutatások nem terjednek ki az olyan hatóanyagok stabilizálása céljából hozzáadott anyagokra, amelyek önmagukban nem fordulhatnak elő.

2. FEJEZET – A MEGFELELŐ HELYES GYÁRTÁSI GYAKORLAT MEGHATÁROZÁSA A SEGÉDANYAG TÍPUSA ÉS FELHASZNÁLÁSA ALAPJÁN

2.1.

Az EudraLex 4. kötetének („Guidelines for Good Manufacturing Practice, Medicinal Products for Human and Veterinary Use”) III. része helyes gyártási gyakorlattal kapcsolatos dokumentumokat, minőségügyi kockázatkezeléssel kapcsolatos ICH-iránymutatásokat (ICH Q9), valamint olyan minőségügyi kockázatkezelési eszközökkel kapcsolatos példákat tartalmaz, amelyek a gyógyszerészeti minőség különféle aspektusai tekintetében alkalmazhatók, ideértve a segédanyagokat is.

2.2.

A minőségügyi kockázatkezelés ezen elveit az egyes segédanyagok minőségével, biztonságosságával és szerepével összefüggő kockázatok elemzése, valamint az adott segédanyag kockázati besorolása (alacsony, közepes, magas kockázatú) céljából kell alkalmazni. Ehhez olyan minőségügyi kockázatkezelési eszközöket kell használni, amilyeneket az EudraLex 4. kötetének III. része (ICH Q9) is felsorol (pl. veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok – HACCP).

2.3.

A gyártási engedély jogosultjának valamennyi gyártó által használt valamennyi segédanyag tekintetében be kell azonosítania a segédanyag minőségével, biztonságosságával és szerepével összefüggő kockázatokat, a segédanyag eredetétől kezdve – legyen az állati, ásványi, növényi vagy szintetikus stb. – egészen addig, amíg be nem tölti szerepét a végleges gyógyszerformában. E tekintetben többek között a következőket kell figyelembe venni:

i.

fertőző szivacsos agyvelőbántalom;

ii.

vírusos fertőzöttség lehetősége;

iii.

mikrobiológiai vagy endotoxin/pirogén fertőzöttség lehetősége;

iv.

a nyersanyagokból származó (pl. aflatoxinok vagy peszticidek) vagy az eljárás során keletkező és átvitt szennyeződések (pl. oldószermaradványok és katalizátorok) lehetősége általánosságban;

v.

a sterilitás biztosítása sterilnek nyilvánított segédanyagok tekintetében;

vi.

egyéb eljárások során, megfelelő felszerelés és/vagy létesítmény hiányában átvitt szennyeződések lehetősége;

vii.

környezetvédelmi célú ellenőrzés, tárolási/szállítási feltételek, többek között hűtőlánc biztosítása (adott esetben);

viii.

az ellátási lánc összetettsége;

ix.

a segédanyag stabilitása;

x.

a csomagolás sértetlenségének bizonyítékai.

2.4.

Ezenkívül a gyártási engedély jogosultjának az egyes segédanyagok felhasználása és szerepe tekintetében figyelembe kell vennie a következőket:

i.

a segédanyagot tartalmazó gyógyszer felhasználása és formája;

ii.

a segédanyag szerepe a gyógyszer összetételében, pl. fényezőanyag tablettában vagy tartósítószer folyadékban stb.;

iii.

a segédanyag aránya a gyógyszer összetételében;

iv.

a segédanyag megengedhető napi bevitele;

v.

a segédanyaggal kapcsolatos bármely ismert minőségi kifogás/hamisítási kísérlet mind globális szinten, mind a helyi vállalkozás szintjén;

vi.

a segédanyag esetében összetett anyagról van-e szó;

vii.

a gyógyszer kritikus minőségi jellemzőit befolyásoló ismert vagy lehetséges hatások;

viii.

a betegek biztonságát befolyásoló egyéb beazonosított vagy ismert tényező.

2.5.

A segédanyag kockázati profiljának összeállítását és dokumentálását követően a gyártási engedély jogosultja megállapítja és dokumentálja, hogy véleménye szerint az EudraLex 4. kötete szerinti mely elemek szükségesek a segédanyag minőségének ellenőrzéséhez és fenntartásához, pl. az I. rész 1. és/vagy 2. melléklete vagy a II. rész („Basic Requirements for Active Substances used as Starting Materials”).

2.6.

Ezek az elemek a segédanyag eredetétől, ellátási láncától és felhasználásától függően mások és mások lehetnek, de a gyártási engedély jogosultjának legalább a helyes gyártási gyakorlat következő elemeit figyelembe kell vennie:

i.

egy hatékony gyógyszerészeti minőségbiztosítási rendszer felállítása és végrehajtása;

ii.

kellő kompetenciával és megfelelő képesítéssel rendelkező személyzet;

iii.

a gyártásért és a minőségbiztosítási feladatokért felelős vezetők és felügyeleti személyzet egyértelmű munkaköri leírása;

iv.

képzési programok a gyártásban és a minőségbiztosítási feladatokban részt vevő személyzet részére;

v.

az egészségre, a higiéniára és a ruházatra vonatkozó képzési program, mint amely elismerten szükséges a tervezett tevékenységek elvégzéséhez;

vi.

a tervezett tevékenységek elvégzésére alkalmas helyiségek és felszerelések rendelkezésre állása és fenntartása;

vii.

a különféle gyártási és minőségbiztosítási műveleteket érintő eljárásokra és előírásokra kiterjedő dokumentumkezelő rendszer(ek);

viii.

a kiindulási anyagok, intermedierek és segédanyagok kódolására és meghatározására szolgáló, teljes körű nyomonkövethetőséget lehetővé tevő rendszerek;

ix.

beszállítók minősítésére szolgáló program;

x.

segédanyagminőség-ellenőrzési rendszer, valamint a gyártási tétel felszabadítását végző, termeléstől független személy;

xi.

a beérkező anyagokkal és segédanyagokkal kapcsolatos nyilvántartás megőrzése, valamint a segédanyagminták megőrzése az EudraLex 4. kötetének II. részében előírt ideig;

xii.

azt biztosító eljárás, hogy a kiszervezett tevékenységek írásbeli szerződés tárgyát képezzék;

xiii.

a panaszok kivizsgálását és a segédanyagok visszahívását lehetővé tevő hatékony rendszer fenntartása;

xiv.

változáskezelő és eltéréskezelő rendszer;

xv.

önellenőrzési program;

xvi.

környezetvédelmi célú ellenőrzés és tárolási feltételek.

3. FEJEZET – A SEGÉDANYAGGYÁRTÓ KOCKÁZATI PROFILJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

3.1.

A megfelelő helyes gyártási gyakorlat meghatározását követően végre kell hajtani a kívánt helyes gyártási gyakorlat hiányelemzését a segédanyaggyártó tevékenységei és képességei tekintetében.

3.2.

A hiányelemzést támogató adatokat/bizonyítékokat audit során vagy a segédanyaggyártótól kapott információk alapján kell beszerezni.

3.3.

Meg kell fontolni a segédanyaggyártó minőségbiztosítási rendszerének és/vagy helyes gyártási gyakorlatának tanúsítását, valamint a tanúsítvány kiadására vonatkozó előírásokat, ugyanis egy ilyen tanúsítás teljesítheti a követelményeket.

3.4.

A kívánt helyes gyártási gyakorlat, illetve a segédanyaggyártó tevékenységei és képességei közötti mindenkori eltéréseket dokumentálni kell. Ezenkívül a gyártási engedély jogosultjának további kockázatelemzést kell végeznie a segédanyaggyártó kockázati profiljának meghatározására (pl. alacsony, közepes vagy magas kockázatú). E célból az EudraLex 4. kötetének III. részét (ICH Q9) kell alkalmazni. Igénybe kell venni az ebben felsorolt minőségügyi kockázatkezelési eszközöket, pl. a HACCP-t.

3.5.

A gyártási engedély jogosultjának több stratégiával is rendelkeznie kell, melyek az ellenőrzést követő elfogadástól a különféle kockázati profilok elutasításáig terjednek, és ezek alapján ki kell alakítania egy ellenőrzési stratégiát (pl. audit, dokumentumok felkutatása és ellenőrzése).

4. FEJEZET – A MEGFELELŐ HELYES GYÁRTÁSI GYAKORLAT ALKALMAZÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE

4.1.

Attól kezdve, hogy a segédanyagra vonatkozó megfelelő helyes gyártási gyakorlat és a segédanyaggyártó kockázati profilja meghatározásra került, folyamatos kockázati felülvizsgálatot kell végezni a következő szempontok alapján:

i.

a beérkező segédanyagtételekhez kapcsolódó hibák száma;

ii.

az ilyen hibák típusa/súlyossága;

iii.

a segédanyag-minőség figyelemmel kísérése és változásainak elemzése;

iv.

megtartotta-e a segédanyaggyártó a releváns minőségbiztosítási rendszert és/vagy a helyes gyártási gyakorlatot vagy sem;

v.

a gyógyszer-minőségjellemzők változásainak figyelemmel követése, a segédanyagok jellegétől és szerepétől függően;

vi.

a segédanyaggyártónál megfigyelt szervezeti, eljárási vagy technológiai/folyamatbeli változások;

vii.

a segédanyaggyártó auditálása és újraauditálása;

viii.

kérdőívek.

A kialakított ellenőrzési stratégiát a kockázati felülvizsgálat eredménye alapján felül kell vizsgálni és szükséges esetben módosítani kell.

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. november 6-i 2001/83/EK irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).

Top