EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52014IE0625

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Nők a tudomány területén (saját kezdeményezésű vélemény)

OJ C 12, 15.1.2015, p. 10–15 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

15.1.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 12/10


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Nők a tudomány területén

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2015/C 012/02)

Előadó:

Indrė VAREIKYTĖ

2014. január 22-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy eljárási szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki a következő tárgyban:

Nők a tudomány területén

(saját kezdeményezésű vélemény).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció 2014. szeptember 30-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2014. október 15–16-án tartott, 502. plenáris ülésén (a 2014. október 15-i ülésnapon) 169 szavazattal 1 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az Európai Unió jövője a kutatástól és az innovációtól függ, és Európának 2020-ig további egymillió kutatóra van szüksége ahhoz, hogy versenyképes maradjon a világban. Ha 2020-ra elérjük azt a célt, hogy az EU GDP-jének 3 %-át kutatás-fejlesztésre fordítsuk, akkor a kutatás 2025-re emellett még 3,7 millió munkahelyet is teremthet, és az EU éves GDP-jét 795 milliárd euróval növelheti (1).

1.2

Az EU elkötelezett amellett, hogy valamennyi szakpolitikájában – így a kutatás-fejlesztés területén is – elősegítse a nemek közötti egyenlőséget, valamint a nők és a férfiak esélyegyenlőségét. A rendelkezésre álló európai szintű adatok azt mutatják, hogy az európai kutatási szektort a férfiak szembeötlő túlsúlya jellemzi (2).

1.3

A nemek közötti egyensúly elengedhetetlen a kutatási rendszer jó működéséhez. A tagállamoknak és az EU egészének a kutatás területén kitűzött szakpolitikai céljaik eléréséhez minden rendelkezésükre álló emberi tőkét ki kell használniuk.

Az Európai Bizottság figyelmébe:

1.4

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy – ahogy azt az Európai Kutatási Térségről szóló 2012-es közleményben meghirdették – tegyen javaslatot olyan, a tagállamoknak címzett ajánlásokra, amelyek közös iránymutatásokat tartalmaznak az egyetemeken és a kutatóintézetekben a nemek közötti egyenlőséget elősegítő intézményi változtatásokra vonatkozóan.

1.5

Az ajánlásnak ösztönöznie kell a tagállamokat a női kutatók felvétele, megtartása és szakmai előmenetele előtt álló jogi és egyéb akadályok felszámolására, foglalkoznia kell azzal a problémával, hogy a döntéshozatali folyamatokban a két nem nem egyformán vesz részt, és az eddigieknél jobban érvényesítenie kell az egyes kutatási programokban a nemek közötti egyenlőség szempontjait.

1.6

Az EGSZB emellett arra is kéri az Európai Bizottságot, hogy folytassa azoknak a figyelemfelkeltő programoknak a kidolgozását és végrehajtását, amelyek azt célozzák, hogy az úgynevezett „STEM területeken” (tudomány, technológia, műszaki tudományok és matematika) folytatott tanulmányok több lány, illetve a kutatási tevékenységek több nő számára jelentsenek vonzerőt.

1.7

Biztosítani kell a szorosabb együttműködést az Európai Bizottság megfelelő főigazgatóságai (az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság, illetve a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság) között.

1.8

Az EGSZB ezenkívül azt ajánlja, hogy az Eurostat keretén belül gyűjtsenek és tegyenek közzé a kutatás és az innováció területéhez kapcsolódó, nemek szerint bontott adatokat.

A tagállamok figyelmébe:

1.9

A tagállamoknak törekedniük kellene arra, hogy az EKT-ről szóló közlemény és a Horizont 2020 program ajánlásai alapján fejlesszék a nemek közötti egyenlőség kutatás területén való érvényesülésére vonatkozó jogi és szakpolitikai kereteiket.

1.10

Az EGSZB sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a kutatás-fejlesztési kiadások elérjék a GDP 3 %-át, azaz az Európa 2020 stratégiában meghatározott szintet.

1.11

A tagállamoknak emellett – az EKT-közleménnyel összhangban – gondoskodniuk kellene arról is, hogy az európai strukturális alapokat és más finanszírozási mechanizmusokat igénybe lehessen venni az intézményi átalakításokra vonatkozó kezdeményezésekhez.

1.12

A kutatóintézetek és -szervezetek értékelését, akkreditációját és finanszírozását a nemek közötti egyenlőség terén mutatott teljesítményükhöz kellene kapcsolni.

1.13

A tagállamoknak – az állami/nemzeti kutatóintézetekkel és a szociális partnerekkel együtt – fel kellene tárniuk, miképp lehetne a női és a férfi kutatókat egyaránt érintő családbarát politikák kidolgozása és bevezetése révén biztosítani a munka és a családi élet közötti egyensúlyt.

1.14

A tagállamoknak támogatniuk és erősíteniük kell a kutatóintézetek, a vállalkozások és a kapcsolódó szociális partnerek közötti párbeszédet.

A kutatás szereplői figyelmébe:

1.15

Az EGSZB sürgeti a kutatóintézeteket és az egyetemeket, hogy biztosítsák, hogy a döntéshozatallal és kiválasztással foglalkozó, illetve egyéb fontos szervezeti egységeikben a két nem kiegyensúlyozottan legyen képviselve.

1.16

A nemek közötti egyenlőséget célzó törekvéseket be kell építeni a kutatóintézetek, egyetemek és ezek megfelelő részlegei tervezési folyamataiba.

1.17

Az EGSZB fokozottabb párbeszédre szólít fel a tudományos kiadványok kiadóival és szerkesztőivel annak érdekében, hogy a tudományos közlemények, vezércikkek, valamint ismertető és áttekintő cikkek vonatkozásában számolják fel a nemekkel kapcsolatos előítéleteket, és adjanak nagyobb teret a női kutatók cikkeinek.

2.   A jelenlegi helyzet áttekintése  (3)

2.1

2005-ben az Európai Tanács azt tűzte ki célul, hogy a közszférabeli kutatások területén a vezetői állások 25 %-át nők töltsék be. A nemek közötti egyenlőtlenség a döntéshozatalban ennek ellenére fennmaradt: 2010-ben a kutatóintézetek vezetőinek csupán 15,5 %-a, a felsőoktatási intézmények vezetőinek pedig csak 10 %-a volt nő.

2.2

Továbbra is megfigyelhető a horizontális szegregáció a különböző gazdasági ágazatok és tudományterületek között. A kutatók között a nők aránya a felsőoktatási és a kormányzati szektorban magasabb, mint az üzleti vállalkozásoknál. Uniós viszonylatban a professzorok között („A” fokozat) a nők aránya a humán és a társadalomtudományok terén a legmagasabb (28,4, illetve 19,4 %), és a műszaki és technológiai területeken a legalacsonyabb (7,9 %).

2.3

A nők tudományos karrierjét emellett továbbra is a jelentős vertikális szegregáció jellemzi. 2010-ben a női diákok és a végzett nők aránya (55 %, illetve 59 %) meghaladta a férfiakét, a PhD-hallgatók és a PhD-fokozatot elnyertek között azonban már a férfiak voltak többségben (a nők aránya csupán 49 %, illetve 46 % volt). Továbbmenve, a „C” fokozatú tudományos és felsőoktatási dolgozóknak 44 %-a, a „B” fokozatúaknak 37 %-a, az „A” fokozatúaknak pedig már csak 20 %-a volt nő. A nők alulreprezentáltsága még inkább szembeötlő a természettudományok és a műszaki tudományok területén, ahol a „C” fokozatú dolgozóknak mindössze 33 %-át, a „B” fokozatúaknak 23 %-át, az „A” fokozatba soroltaknak pedig már csak 11 %-át teszik ki (4).

2.4

A nemek közötti egyenlőség elérésének továbbra is fontos eleme a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly megteremtése. A női kutatók szakmai előrelépése előtt nem csupán az ún. „üvegplafon” áll akadályként, hanem egy „anyasági fal”, azaz a dolgozó anyákkal szembeni sztereotípiák és hátrányos megkülönböztetés is, mivel még ma is a nők azok, akik a gondozási és a háztartási munkák fő terheit viselik.

2.5

További fontos tényezők, amelyek akadályt és korlátot jelentenek az európai kutatási rendszerben a nők felvétele, munkaerőként való megtartása és szakmai előmenetele szempontjából: a demokrácia és az átláthatóság hiánya a felvételi és az előléptetési folyamatokban, a nőkkel szembeni előítéletek a teljesítményértékelésnél, a döntéshozatali testületek munkájának átláthatatlansága, illetve a lányok/nők tudománybeli szerepét illető berögződött sztereotípiák. Az európai kutatóintézeteknél további jelentős korszerűsítésre van szükség ahhoz, hogy létrejöjjenek a nők és a férfiak esélyegyenlőségének strukturális alapfeltételei.

3.   A nemek közötti egyenlőség előnyei a kutatás és az innováció területén

3.1

A kutatás és az innováció az európai gazdasági növekedés fontos hajtóerői, és Európának további egymillió kutatóra van szüksége ahhoz, hogy versenyképes maradjon a világban. A kutatás és az innováció nem csupán annak előfeltétele, hogy az EU tudásalapú társadalommá váljon: ha 2020-ra elérjük azt a célt, hogy az EU GDP-jének 3 %-át kutatás-fejlesztésre fordítsuk, akkor 2025-re emellett még 3,7 millió munkahelyet is teremthetnek, és az EU éves GDP-jét 795 milliárd euróval növelhetik (5).

3.2

A nemek közötti egyenlőség elengedhetetlen a kutatási rendszer jó működéséhez. A tagállamoknak és az EU egészének a kutatás területén kitűzött szakpolitikai céljaik eléréséhez minden rendelkezésükre álló emberi tőkét – tehetséget és erőforrást – ki kell használniuk. A nők képességeiben, tudásában és képzettségében rejlő lehetőségek teljes kihasználása hozzájárul majd a virágzó gazdaság megteremtéséhez szükséges fő hajtóerők: a növekedés, a munkahelyteremtés és az európai versenyképesség fellendítéséhez.

3.3

Annak elérésére, hogy a színvonalas kutatások a társadalom számára hasznosak legyenek, több különböző megoldást is meg kellene fontolni. Ez a legjobban úgy oldható meg, ha a kutatói közösségek sokszínűek, és képesek a tudományágukon belüli, illetve más tudományágakban működő kutatócsoportokkal együttműködni. A kutatás és az oktatás nélkülözhetetlen eleme a politikaalkotásnak és a közigazgatásnak, és hozzájárul egy kritikusabb, sokszínű és nyitott általános vitához (6).

3.4

Ha több nőt vesznek fel a kutatási ágazatba, az növelheti a tudásforrást, javíthatja a tudástermelés minőségét, továbbá ellenállóbbá és versenyképesebbé teheti a szektort. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a heterogén kutatócsoportok stabilabbak és innovatívabbak a homogén csoportoknál (7), illetve hogy a tudás és a szociális tőke csoportokon belüli diverzitása fontos az új ötletek kialakulásához (8). A természet-, orvos- és műszaki tudományok, valamint a környezetvédelem területén megjelenő nemi szempontokat is figyelembe vevő innovációk a biológiai és társadalmi nemek alapján történő elemzésekből kiindulva dolgoznak ki új elgondolásokat, szolgáltatásokat és technológiákat (9).

3.5

Az egyes tagállamok nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutatóinak összehasonlítása alapján azt láthatjuk, hogy azok az országok, amelyeknél magas a nemek közötti egyenlőség mutatószáma (GEI), GDP-jüknek jellemzően nagyobb százalékát fektetik kutatás-fejlesztésbe, és jobb eredményeket érnek el az innováció terén.

3.6

A nemek szempontjából végzett elemzésnek a kutatási és innovációs tartalomba való beépítése biztosítja, hogy a kutatás, valamint a jelenlegi innovációk kellően figyelembe vegyék mind a nők, mind pedig a férfiak szükségleteit, viselkedési formáit és attitűdjeit. A tanulmányok azt mutatják, hogy a biológiai és a társadalmi nemek szempontjából történő elemzések beépítése javítja a kutatások és innovációk felhasználhatóságát és minőségét. Emellett többletértéket is jelent a társadalom és a vállalkozások számára azáltal, hogy a kutatást egy széles és sokrétű felhasználói bázis igényeihez igazítja, illetve hogy integratívabb innovációs folyamatokat hoz létre, ahogy azt a nemi szempontokat figyelembe vevő innováció projektje is megmutatta (10).

4.   Európai politikai fellépések

4.1

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy – ahogy azt az Európai Kutatási Térségről szóló 2012-es közleményben meghirdették – tegyen javaslatot olyan, a tagállamoknak címzett ajánlásokra, amelyek közös iránymutatásokat tartalmaznak az egyetemeken és a kutatóintézetekben a nemek közötti egyenlőséget elősegítő intézményi változtatásokra vonatkozóan. Az ajánlásnak ösztönöznie kell a tagállamokat a női kutatók felvétele, megtartása és szakmai előmenetele előtt álló jogi és egyéb akadályok felszámolására, foglalkoznia kell azzal a problémával, hogy a döntéshozatali folyamatokban a két nem nem egyformán vesz részt, és az eddigieknél jobban érvényesítenie kell az egyes kutatási programokban a nemek közötti egyenlőség szempontjait. Emellett magában kell foglalnia az Európai Kutatási Térséghez (EKT) tartozó országokban létező legeredményesebb példák átfogó listáját is.

4.2

Az EGSZB emellett arra is kéri az Európai Bizottságot, hogy folytassa azoknak a figyelemfelkeltő programoknak a kidolgozását és végrehajtását, amelyek azt célozzák, hogy az úgynevezett „STEM területeken” (tudomány, technológia, műszaki tudományok és matematika) folytatott tanulmányok több lány, illetve a kutatási tevékenységek több nő számára jelentsenek vonzerőt, és vezessen be speciális karriertanácsadási és támogató programokat. Ezzel kapcsolatban biztosítani kell a szorosabb együttműködést az Európai Bizottság megfelelő főigazgatóságai (az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság, illetve a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság) között. Ez lehetővé tenné, hogy a közös erőfeszítések jobb eredményt hozzanak a nemek közötti egyenlőséget illetően, és általában a kutatás és az oktatás terén is.

4.3

Az Európai Bizottságnak biztosítania kellene a nemek közötti egyensúlyt az uniós oktatási és kutatási mobilitási rendszerekben.

4.4

Az EGSZB javasolja továbbá, hogy az Eurostat keretén belül gyűjtsenek és tegyenek közzé a kutatás és az innováció területéhez kapcsolódó, nemek szerint bontott adatokat. Így megbízhatóbb és jobban összehasonlítható mutatószámokat nyerhetnénk és az adatgyűjtési és nyomonkövetési folyamatok is gördülékenyebben zajlanának, ami segíthetné a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőségre irányuló 2015 utáni stratégia kidolgozását.

5.   Nemzeti és intézményi fellépések

5.1

Az EGSZB szorgalmazza, hogy a tagállamok igazítsák a nemek kutatás és innováció területén megnyilvánuló egyenlőségére vonatkozó nemzeti politikáikat az Európai Kutatási Térségre, illetve a Horizont 2020 programra vonatkozóan uniós szinten meghozott döntésekhez.

5.2

Az EGSZB sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a kutatás-fejlesztési kiadások elérjék a GDP 3 %-át, azaz az Európa 2020 stratégiában meghatározott szintet. Az EU-28 országai jelenleg átlagosan csak GDP-jük 2,07 %-át költik kutatás-fejlesztésre (11), ami visszafogja a gazdasági növekedést, hátráltatja a munkahelyteremtést, és megakadályozza, hogy a kutatóintézetek teljes mértékben kihasználják a rendelkezésre álló szellemi potenciált.

5.3

A tagállamoknak olyan figyelemfelkeltő programokat kellene kidolgozniuk és bevezetniük, amelyek azt célozzák, hogy az úgynevezett „STEM területek” több lányt vonzzanak, és több nő kerüljön kutatási területre. Ez a fenti tárgyaknak az iskolában való népszerűsítésével kezdődne.

5.4

Az EGSZB úgy véli, hogy a nemek közti egyensúly oktatás és kutatás területén való javításának egyik legeredményesebb módja az, ha pénzügyi ösztönzőket biztosítunk azon oktatási intézmények és kutatóintézetek számára, amelyek határozott előrelépést mutatnak a nemek közötti egyensúly megteremtése terén. A tagállamoknak a kutatóintézetek és -szervezetek értékelését, akkreditációját és finanszírozását a nemek közötti egyenlőség terén mutatott teljesítményükhöz kellene kapcsolniuk.

5.5

A tagállamoknak és megfelelő intézményeiknek ki kellene dolgozniuk egy módszertant a nemek közötti egyenlőség területén történt fellépések nyomon követésére és hatékonyságuk értékelésére, hogy erős bázist biztosítsanak az európai kutatóintézetek és -szervezetek sürgetően szükséges strukturális módosításához.

5.6

A tagállamoknak – kutatóintézeteikkel és oktatási intézményeikkel, valamint a szociális partnerekkel együtt – fel kellene tárniuk, miképp lehetne a női és a férfi kutatókra egyaránt vonatkozó családbarát politikák – gyermekgondozási létesítmények, távmunka, részmunkaidős munka stb. – kidolgozása és bevezetése révén biztosítani a munka és a családi élet közötti egyensúlyt.

5.7

Az EGSZB sürgeti a kutatóintézeteket, hogy biztosítsák, hogy döntéshozatali, kiválasztási és más fontos testületeikben a két nem kiegyensúlyozottan legyen képviselve.

5.8

A nemek közötti egyenlőséget célzó törekvéseket be kell építeni a kutatóintézetek, egyetemek és ezek megfelelő részlegei tervezési folyamataiba. Minden szinten cselekvési terveket kell kidolgozni, a célszámokról, az intézkedésekről és az elért eredményekről szóló éves beszámolókkal. Az egyes részlegeket aktívan be kell vonni a folyamatba, és felelősségi kört kell a kezükbe adni azáltal, hogy saját maguk dönthessenek céljaikról és lépéseikről. Ebben a tervezésben nőknek is részt kell venniük, hogy a női kutatók szempontjai és érdeklődési területei semmiképp se maradjanak figyelmen kívül.

5.9

A tudomány és az innováció a vállalkozások számára igen előnyös. A tagállamoknak ezért támogatniuk és erősíteniük kell a kutatóintézetek, a vállalkozások és a kapcsolódó szociális partnerek közötti párbeszédet. Ez a párbeszéd biztosíthatja, hogy a kutatások jobban kapcsolódjanak az üzleti szférához, és segítheti a kutatóintézeteket költségvetésük diverzifikációjában.

5.10

Az EGSZB fokozottabb párbeszédre szólít fel a tudományos kiadványok kiadóival és szerkesztőivel a nemekkel kapcsolatos előítéletek felszámolásáért, illetve annak érdekében, hogy nagyobb arányban jelenjenek meg tudományos közlemények, vezércikkek, valamint ismertető és áttekintő cikkek női kutatóktól.

5.11

A párbeszédet a különböző nemzedékekhez tartozó kutatók között is meg kell valósítani, erősítve ezzel a kutatásbeli együttműködést, és informális tanulási lehetőségeket biztosítva a fiatal kutatók számára.

5.12

A vezetés jelentős befolyást gyakorol a kutatási tevékenységre, és alapvetően fontos szerepet játszik a minőségfejlesztésben. A felsővezetői állások betöltéséhez szükséges tréningekre nőket és férfiakat egyaránt be kell iskolázni. A vezetői képzéseknek ki kell terjedniük a nemek között a kutatás területén megnyilvánuló egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre is, amely külön szakterület.

5.13

Az EGSZB támogatja a nemzetközi és országos díjakat, például az UNESCO–L'Oréal „For Women in Science” programját (12), az „Athena Swan”-t (13) és más kezdeményezéseket, mivel ezek, amellett hogy tudományos tevékenységre ösztönzik a nőket és strukturális változtatások bevezetésére bátorítják az intézményeket, egyben igen hatékony kommunikációs eszközök is a nemek közötti egyenlőség eszméjének népszerűsítésére.

6.   Példák a személyzeti politikát és a szervezési intézkedéseket illetően

6.1

A nemek közötti egyensúly megteremtését célzó egyik intézkedés a mérsékelt pozitív diszkrimináció, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben rögzítettek szerint és a Bíróság ítélkezési gyakorlata által kialakított határokon belül. Ennek alapján – több, nagyjából hasonló képesítéssel rendelkező pályázó esetén – előnyben lehet részesíteni az adott álláskategóriához tartozó alkalmazottak körében 40 %-osnál kisebb arányban képviseltetett nemhez tartozó pályázókat.

6.2

A kutatóintézetek és egyetemek a dolgozók felvételekor két dolgot is tehetnek az ellen, hogy túlságosan a férfiak felé billenhessen a mérleg. Az első, hogy irányelveket határoznak meg annak biztosítására, hogy a kinevezési eljárásokat a kari tanács, a nemek közötti esélyegyenlőséggel foglalkozó ombudsman vagy más illetékes szerv felügyelje. A második megközelítés pedig az, hogy meg kell követelni a karoktól, hogy számoljanak be az új felvételekről, oly módon, hogy abból nemek szerint bontott statisztikát lehessen összeállítani az álláshelyekre pályázókról, az első rostán átjutottakról és a végül felvettekről. Fontos, hogy törekedjünk a kinevezési gyakorlatok informális jellegének kiküszöbölésére, mivel az jellemzően a férfiaknak kedvez. Ide tartozik például, ha „szólnak” egyes embereknek, hogy pályázzanak valamely állásra, vagy ha az álláshirdetéseket úgy fogalmazzák meg, hogy a bennük foglaltaknak a férfiak képzettségei és tapasztalatai jobban megfeleljenek.

6.3

Testre szabott programokat is ki lehet alakítani, illetve bölcsődéket, óvodákat lehet létesíteni. Ezeket a vonzerő növelése érdekében meg lehet említeni az álláshirdetésekben. Az is vonzóbbá tehet egy állást – mindkét nem szemében –, ha felkínálják egy, a szülői szabadsághoz kapcsolódó későbbi ösztöndíj lehetőségét.

6.4

Több európai ország külön adatbázist hozott létre a női kutatókról és szakértőkről. Ezek különösen akkor hasznosak, ha konkrét kutatót vagy meghatározott készségekkel rendelkező kutatót keresnek olyan kutatócsoportba vagy intézményi testületbe, ahol a nők alulreprezentáltak.

6.5

A költségvetések nemi szempontokat figyelembe vevő értékelésének és a források ilyen elosztásának biztosítása érdekében támogatni kell a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést. Ebbe az is beletartozik, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjait beépítjük a költségvetési folyamat minden szintjébe, lehetővé téve az esélyegyenlőség nyomon követését és felmérését, illetve a szükség szerinti beavatkozások megtételét.

6.6

Speciális nemzeti és/vagy intézményi alapokat lehetne létrehozni kifejezetten arra a célra, hogy pénzügyi támogatást lehessen nyújtani a női kutatóknak azokban a tudományágakban, ahol alacsony a nők aránya. Emellett különböző ösztönzési programok révén jutalmazni is lehetne azokat az intézményeket és/vagy részlegeket, amelyek aktívan közreműködnek a nemek közötti egyenlőség előmozdításában és jó eredményeket tudnak felmutatni.

6.7

Az alkalmazottak körében és a bizottságokban úgy javítható a nemek közötti egyensúly, ha arra ösztönözzük a megfelelő szervezeti egységeket, hogy harmadik országokból származó női tudósokat hívjanak meg vendégprofesszornak, illetve bizottsági tagnak.

6.8

A munkáltatóknak a kutatói és posztdoktorális kutatói álláshelyek betöltését célzó álláshirdetésekben tartózkodniuk kellene attól, hogy nagyfokú szakosodást követeljenek meg – így több pályázó jelentkezhet a hirdetésre, és elkerülhető, hogy túl korán szűrjék ki a jelölteket.

6.9

Célszerű, ha a kinevezést lebonyolító bizottságok munkájában női tagok is részt vesznek, és kiegyensúlyozott arányban képviseltetik magukat a nők és a férfiak. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy női pályázók is jelentkezzenek, és fel is vegyék őket.

6.10

A vezetőknek szóló tréningprogramokba fel kell venni a nemek közötti esélyegyenlőség és a nemi szempontok iránti tudatosság témakörét is. A nemek közötti egyenlőség témakörében szerzett képesítés előfeltétel lehet vezetői posztok betöltésénél, illetve szempont lehet a vezetők értékelésénél (14).

6.11

Igen fontos, hogy a nemek közötti egyenlőség alakulását az emberi erőforrásokra és a pénzügyi források elosztására vonatkozó megfelelő mutatószámok révén nyomon kövessük. Az ezek alapjául szolgáló adatokat tehát mindig nemek szerint elkülönítve kell gyűjteni.

6.12

A kutatócsoportoknak ösztönző hatásuk van a kutatási környezetre. Több tanulmány is azt mutatja, hogy a különböző hátterű emberekből álló kutatócsoportoknak nagyobb lehetőségük van arra, hogy szélesebb perspektívából tekintsenek a kutatás tárgyára. A tanulmányok azt is kimutatták, hogy ha vegyes összetételű kutatócsoportokat hoznak létre, az jobb feltételeket teremt a kreativitáshoz és az innovációhoz, és nagyobb lesz a publikációk gyakorisága is (15).

6.13

A „pályakezdési csomagok” (ez a projektek végrehajtásához, felszerelések vásárlásához és a kutatói asszisztensek fizetéséhez szükséges forrásokat jelentené) megkönnyíthetik az újonnan kinevezett nők számára, hogy elindítsák kutatói pályájukat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nők nem tudnak olyan jó kutatási feltételeket kialkudni maguknak, mint a férfiak. A pályakezdési csomagok ennek orvoslását célozzák, ezért alkalmazásukat feltétlenül meg kellene fontolni.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 15-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Henri MALOSSE


(1)  P. Zagamé, L. Soete: „The cost of a non-innovative Europe” [A nem innovatív Európa költségei], 2010.

(2)  A jelenlegi helyzet áttekintése a dokumentum második részében található.

(3)  A második részben szereplő statisztikai adatok forrása: „She Figures 2012: Gender in Research and Innovation” [A nőkre vonatkozó 2012-es számadatok: Nemek a kutatás és innováció terén], Európai Bizottság, 2013.

(4)  Az „A”, „B” és „C” fokozat az intézményen belüli pozíciót jelzi (magas, közép-, illetve alacsony szintű).

(5)  P. Zagamé, L. Soete: „The cost of a non-innovative Europe” [A nem innovatív Európa költségei], 2010.

(6)  Women in science [Nők a tudományban], Norvégia, 2010.

(7)  L.G. Campbell, S. Mehtani, M.E. Dozier, J. Rinehart: „Gender-Heterogeneous Working Groups Produce Higher Quality Science” [A nemi szempontból heterogén munkacsoportok magasabb színvonalú tudományos eredményeket érnek el], 2013.

(8)  http://www.genderinscience.org.uk/index.php/consensus-seminars/recommendations-report

(9)  Az „Innovation through gender” [Innováció a nemeken keresztül] szakértői csoport jelentése, Európai Bizottság, 2013.

(10)  Az „Innovation through gender” [Innováció a nemeken keresztül] szakértői csoport jelentése, Európai Bizottság, 2013.

(11)  EUROSTAT, 2012.

(12)  http://www.loreal.com/Foundation/Article.aspx?topcode=Foundation_AccessibleScience_WomenExcellence_W

(13)  http://www.athenaswan.org.uk

(14)  IDAS – nemzeti vezető-továbbképzési program, amely a nők arányának növelését célozza a svéd egyetemek és főiskolák vezetői posztjain.

(15)  The Scientist,2005. november 7. és Science, 309. kötet, 2005.


Top