29.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 247/20

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a növekedést és a foglalkoztatást célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén.

(2)

A Tanács a Bizottság javaslatai alapján 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (3), amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A tagállamok állam-, illetve kormányfői 2012. június 29-én elfogadták a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot, amely koherens keretet teremt a minden lehetséges ösztönzőt, jogi és szakpolitikai eszközt felhasználó tagállami, uniós és euroövezeti tevékenységek számára. Döntöttek a tagállami szinten megvalósítandó intézkedésekről, és kifejezték teljes körű elkötelezettségüket az „Európa 2020” stratégia céljainak megvalósítása és az országspecifikus ajánlások végrehajtása iránt.

(4)

A Tanács 2013. július 9-én ajánlást (4) fogadott el Németország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte Németország 2012‐2017-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját. A Bizottság 2013. november 15-én a 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kiadta véleményét Németország 2014-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatáról.

(5)

A Bizottság 2013. november 13-án elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2014. évi európai szemeszterét. Szintén 2013. november 13-án a Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Németországot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(6)

Az Európai Tanács 2013. december 20-án elfogadta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás rendes feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(7)

A Bizottság 2014. március 5-én az 1176/2011/EU rendelet 5. cikkének megfelelően közzétette a Németországra vonatkozó részletes vizsgálat eredményeit. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Németországban makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható, amely nyomon követést és szakpolitikai intézkedéseket tesz szükségessé. A folyó fizetési mérleg tartósan nagyon magas többletet mutat fel, ami tükrözi az erős versenyképesség pozitív hatásait, mindemellett igen jelentősek a külföldön befektetett megtakarítások. Ez azt is jelzi, hogy visszafogott a belső növekedés, és a gazdasági források elosztása nem mindig hatékony. Bár a folyó fizetési mérleg jelentős többlete nem hordoz olyan kockázatokat, mint a nagy hiány, Németországban e többlet nagysága és tartóssága azonban különös figyelmet igényel. Tekintettel a német gazdaság méretére, különösen fontosak a német gazdaság és az euroövezet működésére gyakorolt negatív hatások kockázatát csökkentő intézkedések.

(8)

Németország 2014. április 14-én benyújtotta 2014. évi nemzeti reformprogramját, 2014. április 8-án pedig 2014. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(9)

A 2014. évi stabilitási programban felvázolt költségvetési stratégia célja annak biztosítása, hogy a középtávú költségvetési cél továbbra is teljesüljön. A stabilitási program megerősíti a GDP 0,5 %-ának megfelelő középtávú célt, amely összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel. A stabilitási program szerint az (újraszámított) strukturális egyenleg 2014-ben pozitív marad és a bruttó államadósság aránya 2014-ben a GDP 76 %-ára esik vissza, majd ezután kellőképpen csökkenő pályára áll. Ennélfogva a stabilitási programban felvázolt költségvetési stratégia összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel. A stabilitási program költségvetési előrejelzéseit alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv – amelyet független szerv ez idáig nem hagyott jóvá – megalapozott, hiszen messzemenően megfelel a Bizottság szolgálatai által készített 2014. évi tavaszi előrejelzésnek. A stabilitási programnak és a Bizottság előrejelzésének az 1466/97/EK rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy az államháztartás helyzete Németországban összességében rendezett, mivel a középtávú költségvetési cél az előrejelzések alapján továbbra is fenntartható, és az államadósságra vonatkozó szabályozást tiszteletben tartják.

(10)

Az egészségügyre és a tartós ápolás-gondozásra fordított állami kiadások hatékonyságának növelését illetően Németország – a meghirdetett új kezdeményezések ellenére – csak korlátozott haladást ért el. E kezdeményezések célja az egészségügy hatékonyságának növelése, a tervezett intézkedések azonban valószínűleg nem lesznek elegendők a várható későbbi költségnövekedés visszafogásához. A nemrég elfogadott nyugdíjreform célja az előrehozott nyugdíjba vonulás feltételeinek a megkönnyítése („Rente mit 63”) és bizonyos csoportok nyugdíjszintjének a javítása; utóbbiak közé sorolható az 1992 előtt született gyermekeket felnevelőknek járó nyugdíj-kiegészítés („Mütterrente”). A reform, amely további terhet jelent az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságára nézve, a tervek szerint a nyugdíjjárulék mértékének emelésével kerül finanszírozásra, ami pedig az aktív keresők rendelkezésre álló jövedelmére lesz negatív hatással. A reform negatívan érintheti a második és harmadik pillérhez tartozó kiegészítő nyugdíjak elterjedését. Németország az oktatást célzó ráfordítások növelése terén korlátozott előrelépéseket tett, míg a magasabb szintű kutatásokkal kapcsolatos kiadások terén némi haladást ért el. További erőfeszítésekre van szükség a közigazgatás minden szintjén, hogy 2015-re teljesüljön az oktatással és kutatással összefüggő állami és magánösszkiadások tekintetében a GDP 10 %-ában rögzített cél, annak érdekében pedig, hogy Németország felzárkózzon a leginnovatívabb gazdaságokhoz, még ambiciózusabb célokat kell előirányoznia. Németország az elmúlt években fokozta az infrastrukturális beruházásokat, és továbbiak vannak tervben, ugyanakkor pótlólagos erőfeszítések szükségesek.

(11)

Összességében korlátozott erőfeszítések történtek az adórendszer hatékonyságának és növekedést elősegítő jellegének javítására, illetve a munka magas adóterheinek csökkentésére. Németország nem helyezett kilátásba a növekedést elősegítő bevételi források irányába mutató jelentős intézkedéseket. A hozzáadottérték-adó (héa) – jelenleg 7 %-os – kedvezményes mértékének alkalmazási köre csökkenthető, az általános héaalap pedig kiszélesíthető. A rendszeres vagyonadókból származó meglehetősen alacsony bevételek mozgásteret hagynak az emelésnek, és a helyi ingatlanadóra (Grundsteuer) alkalmazott adóalap felülvizsgálatával igazságosabbá tehető az adóteher-elosztás. A helyi iparűzési adó (Gewerbesteuer) reformjával, az adóbehajtáshoz kapcsolódó adminisztratív terhek mérséklésével és a társasági adózás meglévő, adósságfinanszírozást ösztönző elemeinek csökkentésével Németország tovább javíthatna a beruházási feltételeken.

(12)

A költségvetési keret kiegészült a kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó nemzeti szabállyal és egy független tanácsadó testület létrehozásával. Számos tartományban (Länder ) továbbra is a kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó alkotmányos szabály (államadósság-korlát) érvényesítésére vonatkozó, konkrét végrehajtási szabályokra van szükség annak biztosításához, hogy az adósságféket hatékonyan alkalmazzák az éves költségvetési eljárásban. A szövetségi, tartományi és önkormányzati szintek közötti fiskális kapcsolatok tervezett felülvizsgálatát a fiskális felelősség és költségvetési elszámoltathatóság fokozására kellene használni.

(13)

A bérek visszaszorításának többéves időszaka után az elmúlt években ismét emelkedtek a bérek, de a 2013-as reálbér-növekedés alacsonyabb volt a 2012. évinél. Németország 8,50 EUR/óra minimálbér 2015-ös bevezetését helyezte kilátásba, amely 2017-től válna teljes érvényűvé. A munkavállalók megfelelő minimális jövedelmét biztosítani hivatott általános minimálbér bevezetésének (különösen a foglalkoztatásra gyakorolt) hatását szorosan nyomon kell követni. A magas adóék csökkentésére irányuló – elsősorban az alacsony jövedelműeket érintő – erőfeszítések korlátozottak voltak. Az elfogadott nyugdíjreform és a tartós ápolás-gondozás területén nemrégiben megfogalmazott reformtervek, amelyek a társadalombiztosítási járulékok mértékének növekedésével járnak, ismét az adóék növekedését eredményezhetik. Németország tett némi előrelépést a hátrányos helyzetű csoportok tanulmányi teljesítményének fokozása érdekében, de a tanulmányi teljesítmény és a társadalmi-gazdasági háttér közötti reláció továbbra is erős, és a munkavállalók aktív kereső időszakának egészében meghatározó marad. A megfelelő aktivizálási és integrációs intézkedések irányába tett lépések ellenére a tartós munkanélküliség továbbra is problémát jelent – ez arra utal, hogy kiegészítő intézkedésekre van szükség. Csak korlátozott előrelépés történt a miniállások (minijob) olyan állásokká alakítását elősegítő intézkedések meghozatala terén, amelyek esetében kötelezően teljes társadalombiztosítási járulékokat kell fizetni. Nem sikerült eredményt elérni a második keresők foglalkoztatását hátráltató adóügyi tényezők csökkentését illetően. Németországban valamelyest javult a helyzet a kisgyermekek számára rendelkezésre álló egész napos nevelési és gondozási férőhelyek számának bővítése terén, csakúgy, mint az egész napos iskolák kibővítésében. Ezzel egyidejűleg továbbra is aggályos a gyermekgondozási létesítmények és az egész napos iskolák minősége, és a regionális különbségeket sem sikerült felszámolni.

(14)

A megújuló energiáról szóló törvény felülvizsgálatára irányuló kormányjavaslat célja az általános energiaköltségek emelkedésének mérséklése, a fogyasztók közötti egyenlőbb költségelosztás, a megújuló energia térhódításának szabályozása, továbbá a piaci integráció előmozdítása. Gondosan figyelemmel kell kísérni, milyen hatást gyakorol a reform végrehajtása a támogatási rendszer költséghatékonyságára. A hálózatok kiterjesztését és a szomszédos országokkal való koordinálást illetően további erőfeszítésekre van szükség.

(15)

Korlátozottak voltak a szolgáltatási ágazatokban a verseny további ösztönzése érdekében tett szakpolitikai intézkedések, mindazonáltal bizonyos szakmákban és régiókban életbe lépett egy-egy reform, így például az építőiparban az engedélyezések és a kereskedelmi kommunikáció tekintetében. Jóllehet a termelékenységnövekedés strukturálisan alacsonyabb a szolgáltatási ágazatokban, mint az iparban, ugyanakkor néhány szolgáltatási ágazat – különösképpen a szakmai szolgáltatások – esetében kifejezetten alacsony. E területen változatlanul fennállnak az egyes szakmai tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó korlátok. Ide sorolhatók a jogi formára és részesedésre vonatkozó korlátozások, illetve a szakmai képesítéssel kapcsolatos követelmények. A szakmai tevékenységekre vonatkozó, tartományonként eltérő szabályozási rendelkezések azt mutatják, hogy van mozgástér a legkevésbé terhelő szabályozási gyakorlatok kiválasztására és azoknak az ország egészére történő kiterjesztésére. A német hatóságok által az uniós közbeszerzési jogszabályokkal összhangban közzétett közbeszerzési szerződések értéke továbbra is az egyik legalacsonyabb az Unióban. Az elektronikus közbeszerzési piacra való teljes körű átállással növelhető lenne a verseny. A kiskereskedelmi ágazatban egyes tartományok tervezésre vonatkozó szabályai továbbra is korlátozzák a piacra lépést. A vasúti piaci verseny élénkítése terén csak korlátozott eredményeket értek el.

(16)

Németország korlátozott előrelépéseket tett a bankszektor konszolidációjára irányuló intézkedések, többek között az irányítási keret javítása tekintetében. A tartományi bankok (Landesbanken) szerkezetátalakítását az elmúlt években mindenekelőtt a Bizottság állami támogatással kapcsolatos határozatai vitték előre, az ágazat töredezettsége nem változott. További erőfeszítések szükségesek a piac által irányított konszolidációt akadályozó strukturális és kormányzati akadályok kezeléséhez, amellyel az egész ágazat általános hatékonysága is javulna. A második pillérbe tartozó bankok jogi keretének felülvizsgálata tovább ösztönözhetné az állami bankszektor konszolidálását.

(17)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte Németország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, értékelte a nemzeti reformprogramot és a stabilitási programot. Figyelembe vette nemcsak a programok Németország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–4. ajánlás tükrözi a Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(18)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és arról alkotott véleményét (6) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(19)

A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és a stabilitási programot. Az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlását az alábbi 1–4. ajánlás tükrözi.

(20)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elkészítette az euroövezet egészének gazdaságpolitikájára vonatkozó elemzését is. Ezen elemzés alapján a Tanács külön ajánlásokat adott ki azon tagállamok számára, amelyek pénzneme az euro (7). Németországnak, amelynek pénzneme ugyancsak az euro, szintén biztosítania kell ezen ajánlások teljes körű és időben történő végrehajtását,

1.

Folytasson növekedést ösztönző költségvetési politikát és tartsa fenn a költségvetés rendezett pozícióját, biztosítva a középtávú költségvetési célnak való megfelelést a stabilitási program által lefedett teljes időszakban, valamint az államadósság-ráta stabil csökkenő pályán tartását. Használja ki a rendelkezésre álló mozgásteret annak érdekében, hogy nagyobb mértékben és hatékonyabb módon eszközöljön állami beruházásokat az infrastruktúra, az oktatás és a kutatás területén. Többek között a magánberuházások ösztönzése céljából javítsa az adórendszer hatékonyságát, mindenekelőtt a (fogyasztásra vonatkozó) adóalap szélesítésével, a helyi ingatlanadóra alkalmazott adóalap átértékelésével, az adóigazgatás javításával és a helyi iparűzési adó felülvizsgálatával. Tegyen további erőfeszítéseket az egészségügyre és a tartós ápolás-gondozásra fordított állami kiadások hatékonyságának növelését illetően. Biztosítsa az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát a következők révén: i. a biztosítástól idegen/külső ellátások („Mütterrente”) finanszírozásának adóbevétel-alapú finanszírozássá alakítása (többek között a társadalombiztosítási járulékok további emelésének elkerülése érdekében), ii. a későbbi nyugdíjba vonulást serkentő ösztönzők fokozása, valamint iii. a második és harmadik pillérhez tartozó nyugdíjrendszerekbe való belépés növelése. Következetes módon hajtsa végre az adósságféket valamennyi tartományban, időben történő és releváns ellenőrzési eljárások és korrekciós mechanizmusok biztosításával. Javítson a szövetségi, tartományi és önkormányzati szintek közötti fiskális kapcsolatok kialakításán, többek között a közigazgatás minden szintjén megfelelő állami beruházás biztosítása céljával.

2.

Javítsa a belső kereslet további ösztönzését szolgáló feltételeket, többek között a magas adók és társadalombiztosítási járulékok csökkentésével, különösen az alacsony jövedelműek esetében. Az általános minimálbér végrehajtásakor kövesse nyomon annak foglalkoztatásra gyakorolt hatását. Javítsa a munkavállalók foglalkoztathatóságát a hátrányos helyzetű csoportok tanulmányi teljesítményének további fokozásával, valamint még ambiciózusabb aktivizálási és integrációs intézkedések munkaerő-piaci végrehajtásával, különösen a tartósan munkanélküli személyek tekintetében. Hozzon intézkedéseket a foglalkoztatást hátráltató adóügyi tényezők csökkentésére, különösen a második keresők vonatkozásában, valamint könnyítse meg a miniállások olyan állásokká alakítását, amelyek esetében kötelezően teljes társadalombiztosítási járulékokat kell fizetni. Kezelje az egész napos gyermekgondozási létesítmények és iskolák rendelkezésre állása tekintetében regionális szinten fennálló hiányt, és ezzel egyidejűleg javítson az oktatás általános minőségén.

3.

Minimalizálja az energiarendszer átalakításának általános költségeit. Ennek részeként kísérje figyelemmel a megújuló energiáról szóló törvény reformja által a megújuló energiák támogatási rendszerének költséghatékonyságára gyakorolt hatást. Erősítse meg a nemzeti és a határokon átnyúló villamosenergia- és gázhálózatok kiterjesztésének felgyorsítására irányuló erőfeszítéseket. Fokozza az energiapolitika szomszédos országokkal történő szoros összehangolását.

4.

Hozzon ambiciózusabb intézkedéseket a szolgáltatási ágazatokban – egyebek mellett bizonyos szakmai szolgáltatások terén – a verseny további ösztönzése érdekében, többek között a meglévő szabályozási gyakorlatok felülvizsgálata és azoknak az ország egészére történő kiterjesztése révén. Azonosítsa az uniós közbeszerzési jogszabályok keretében odaítélt állami szerződések alacsony értéke mögött rejlő okokat. Növelje a kiskereskedelmi ágazatban a piacra lépést korlátozó indokolatlan tervezési szabályok megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket. Tegyen intézkedéseket a vasúti piacokon még érvényesülő versenykorlátozás megszüntetése érdekében. Folytassa a tartományi bankok szektorának konszolidációjára irányuló erőfeszítéseket, többek között az irányítási keret javításával.