EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62014TN0289

T-289/14. sz. ügy: 2014. május 2-án benyújtott kereset – H-O-T Servicecenter Nürnberg és társai kontra Bizottság

OJ C 223, 14.7.2014, p. 41–42 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

14.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/41


2014. május 2-án benyújtott kereset – H-O-T Servicecenter Nürnberg és társai kontra Bizottság

(T-289/14. sz. ügy)

2014/C 223/44

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek:H-O-T Servicecenter Nürnberg GmbH (Nürnberg, Németország), H-O-T Servicecenter Schmölln GmbH & Co. KG (Schmölln), H-O-T Servicecenter Allgäu GmbH & Co. KG (Memmingerberg), EB Härtetechnik GmbH & Co. KG (Nürnberg) (képviselők: A. Reuter, C. Arhold, N. Wimmer, F.-A. Wesche, K. Kindereit, R. Busch, A. Hohler és T. Woltering ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az alperes SA.33995 (2013/C) (korábbi 2013/NN) sz. állami támogatásra (támogatás a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia számára és csökkentett EEG-pótdíj az energiaigényes vállalkozások számára) vonatkozó ügyben történő hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló 2013. december 18-i határozatát (HL C 37., 2014.2.7., 73. o.);

egyesítse a jelen eljárást és Németországnak a vitatott határozat megsemmisítése iránt a Bírósághoz (2014. március 21-én) benyújtott kereset ügyében indított eljárást;

másodlagosan: vizsgálja meg a Németország keresetét érintő hivatkozott eljárás iratait is;

az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek tíz jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első jogalap: az előny hiánya

A felperesek arra hivatkoznak, hogy a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvényben (a továbbiakban: EEG) előírt külön kompenzációs rendszer különösebben nem jelent előnyt általában az edzőműhelyek és burkolóanyaggyártó-ipari energiaigényes vállalkozások és különösen a felperesek számára.

2.

A második jogalap: a szelektív előny hiánya

A felperesek ezenkívül arra hivatkoznak, hogy a külön kompenzációs rendszer különösen nem biztosít az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdés szerinti szelektív előnyt a felperesek javára.

3.

A harmadik jogalap: az állami források hiánya

A felperesek előadják továbbá, hogy a külön kompenzációs rendszer nem minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdés szerinti „állami vagy állami forrásból” nyújtott támogatásnak.

4.

A negyedik jogalap: a versenytorzítás hiánya

A felperesek arra hivatkoznak, hogy a külön kompenzációs rendszer nem torzítja a versenyt az Európai Unióban.

5.

Az ötödik jogalap: a tagállamok közötti kereskedelem korlátozásának hiánya

A felperesek előadják továbbá, hogy a külön kompenzációs rendszer nem korlátozza a tagállamok közötti kereskedelmet sem.

6.

A hatodik jogalap: a külön kompenzációs rendszer megszüntetése vagy jelentős csökkentése sérti a felperesek alapjogait

A felperesek előadják, hogy a külön kompenzációs rendszer támogatásnak minősítésével vagy a külön kompenzációs rendszer jelentős csökkentésével nemcsak az Európai Unió Bíróságának az EUMSZ 107. cikk vonatkozásában nyilvánvalóan megállapított korlátokat lépik túl, hanem az igazságos pénzügyi teherre vonatkozó alapvető követelményt is sértik. A külön kompenzációs rendszer megszüntetése vagy jelentős csökkentése így sérti a felperesek alapjogait, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogait.

7.

A hetedik jogalap: a külön kompenzációs rendszerre vonatkozik a Bizottság 2002. május 22-i határozata

A felperesek arra hivatkoznak továbbá, hogy a Bizottság a 2002. május 22-i határozatában (1) kifejezetten megállapította, hogy az EEG és a „kompenzációs rendszere” nem valósítják meg a támogatás tényállását. E határozat vonatkozik a külön kompenzációs rendszerre is.

8.

A nyolcadik jogalap: nyilvánvaló értékelési hiba és elégtelen előzetes vizsgálat

A felperesek ezenkívül arra hivatkoznak, hogy a Bizottság nem vizsgálta kellően és ezért nem ismerte fel, hogy az EEG célja, jellege, illetve belső szerkezete alapján igazolt a külön kompenzációs rendszer a legenergiaigényesebb vállalkozások számára, és ezért nem jelent szelektív előnyt.

9.

A kilencedik jogalap: a meghallgatáshoz való jog megsértése

A felperesek állítják ezenkívül, hogy a Bizottságnak az ilyen súlyos joghatásokkal járó határozat elfogadása előtt meg kellett volna hallgatnia a felpereseket.

10.

A tizedik jogalap: elégtelen indokolás

A felperesek végül arra hivatkoznak, hogy az eljárást megindító határozat számos helyen nem tartalmaz kellő indokolást.


(1)  2002. május 22-i C (2002) 1887 végleges bizottsági határozat/ NN 27/2000. sz. állami támogatás – Németország


Top