14.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 183/30

1.

a jobb munkahelyekre, az erőteljesebb növekedésre és a fokozottabb versenyképességre való törekvésben kulcsszerepet játszó uniós oktatási és képzési rendszerek jelentős kihívásokkal szembesülnek, amelyek a minőség folyamatos javításával oldhatók csak meg. Ezek a kihívások magukban foglalják többek között a következőket: az oktatásban és a képzésben való részvétel lehetőségének bővítése, a lemorzsolódás csökkentése, az oktatásban és képzésben való benntartás arányának növelése, az innovatív tanulás támogatása és annak biztosítása, hogy a tanulók – szociális és gazdasági hátterüktől függetlenül – elsajátítsák a befogadó társadalomhoz, az aktív polgársághoz, az egész életen át tartó tanuláshoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges ismereteket, készségeket és kompetenciákat;

2.

a minőségbiztosítási mechanizmusok fontos szerepet játszhatnak annak elősegítésében, hogy az oktatási és képzési intézmények és a politikaformálók megfeleljenek ezeknek a kihívásoknak, mégpedig annak biztosítása révén, hogy az oktatási és képzési rendszerek és az egyes intézmények színvonala a céloknak megfelelő legyen. A minőségbiztosítás – kormányzati és intézményi intézkedések részeként – alátámasztja az ismeretek, a készségek, a kompetenciák és a képesítések relevanciájába és minőségébe vetett bizalmat és növeli ezek átláthatóságát, amely az oktatási és képzési intézmények és szolgáltatók minőségébe vetett bizalmon alapul;

3.

az európai minőségbiztosítási eszközök az európai képesítési keretrendszerrel, az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszerével és a hozzájuk kapcsolódó nemzeti képesítési keretrendszerekkel együtt hozzájárultak a minőségkultúrának az oktatási és képzési intézményekben való kialakításához, ami szintén elősegítette a határokon átnyúló és a rendszerek közötti, tanulási célú és munkavállalói mobilitást;

4.

a felsőoktatásban és a szakképzésben szerzett tapasztalatok alapján a rugalmas minőségbiztosítási eljárások képesek támogatni a minőség javítását a formális és a nem formális tanulás területén az oktatás és képzés minden ágazatában, továbbá képesek figyelembe venni az olyan, egyre fontosabb jelenségeket, mint a nyitott oktatási segédanyagok és a határokon átnyúló oktatás (2), a franchise rendszerben működő oktatási intézményeket is beleértve;

1.

az oktatás és képzés minden ágazatában számos lehetőség kínálkozik a minőségbiztosítás olyan hatékonyabb megközelítéseinek kidolgozására, amelyek túllépik az „ellenőrzési listákon” alapuló megközelítést, és a tanítás és a tanulás szerves részévé váló valódi minőségjavítási kultúra kialakításának irányába történő olyan elmozdulást jelentenek, ami a színvonal és a tanulási eredmények javulását eredményezheti;

2.

a minőségbiztosításnak – a folyamatos minőségjavítás keretében – támogatnia kell az oktatási és képzési rendszereknek az uniós és nemzeti reformtervekkel összhangban álló reformját;

3.

a felsőoktatás területén a minőségbiztosítás – különösen a belső minőségbiztosítás – egyre hatékonyabban támogatja a felsőoktatási intézményeket céljaik elérésében. A külső minőségbiztosítás kialakítása a tagállamok között – nemzeti igényeiknek és körülményeiknek megfelelően – eltérő képet mutat, amelyen belül többek között a programakkreditáció és az intézményi szintű értékelés járul hozzá a bizalom növeléséhez és a színvonal javulásához. A külső minőségbiztosítás keretében egyre nagyobb hangsúlyt kap az intézményi szintű értékelés, amely lehetővé teszi a felsőoktatási intézmények számára, hogy az általuk nyújtott oktatást rugalmasabbá tegyék annak érdekében, hogy reagálhassanak saját igényeikre, valamint a diákjaik, a munkaerőpiac és a társadalom támasztotta igényekre;

4.

ugyanezen a területen a minőségbiztosításra irányuló, határokon átnyúló együttműködés elengedhetetlenül fontos szerepet tölt be a bizalom kialakításában, a minőségi előírások javításában, a tanulási célú mobilitás támogatásában, a közös programokat illetően kedvezőbb környezet kialakításában, valamint a határokon átnyúló és a franchise rendszerű felsőoktatás zökkenőmentes működéséhez való hozzájárulásban. Ösztönözné a minőségbiztosítás európai dimenziójának kialakulását,valamint megkönnyítené a közös programok határokon átnyúló értékelését és a velük kapcsolatos eljárások egyszerűsítését, ha az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartáson keresztül a minőségbiztosítási szervezetek lehetőséget kapnának arra is, hogy határokon átnyúló minőségbiztosítási szolgáltatásokat nyújtsanak, a nemzeti követelmények egyidejű betartásával;

5.

a szakképzés területén a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének hálózata (3) révén kidolgozott iránymutatási eszközök és képzési anyagok elősegítették, hogy a tagállamokban előrelépés történjen a minőségkultúra kialakításában. A legtöbb tagállam már bevezetett a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretével összhangban lévő nemzeti minőségbiztosítási megközelítést, illetve jelenleg dolgozik e megközelítés kialakításán. Fokozott erőfeszítéseket kell tenni különösen annak biztosítása érdekében, hogy a minőségbiztosítási eljárások nagyobb mértékben vegyék figyelembe a tanulási eredményeket és megfeleljenek a nem formális tanulás és a munka alapú tanulás sajátosságainak akár formális, akár nem formális keretek között, a nemzeti körülményeknek megfelelően;

6.

a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretével kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapul szolgálhatnak egy átfogó minőségbiztosítási megközelítés kialakításához a felnőttoktatás területén;

7.

a különböző ágazatokban, valamint az e-tanulás különböző formáit is magában foglaló nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítésére irányuló intézkedésekben a minőségbiztosítási rendszerek közötti nagyobb átláthatóság szintén elősegítené a bizalomépítést, továbbá támogatná az ágazatok és az országok közötti átjárhatóságot;

1.

a minőségjavítás kultúrájának kialakítása és előmozdítása az oktatás és képzés egészében, a tanulók által elsajátított ismeretek, készségek és kompetenciák színvonalának és a tanulási folyamat minőségének javítása céljából, és megfelelően alkalmazva a minőségbiztosítást célzó európai eszközöket;

2.

a minőségbiztosítási intézkedések kapacitásának erősítése az oktatás és képzés terén kibontakozó olyan jelenlegi és jövőbeli fejlemények kezelése céljából, mint például az e-tanulás minden formája, továbbá annak biztosítása, hogy a minőségbiztosítási szervezetek hatásköre e tekintetben kellően rugalmas legyen;

3.

nagyobb átláthatóság biztosítása a minőségértékelések eredménye tekintetében;

4.

az Erasmus+ program keretében rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek kiaknázása olyan innovatív transznacionális projektek kidolgozása céljából, amelyek növelik a minőségbiztosítás arra irányuló kapacitását, hogy Unió-szerte az oktatás és képzés valamennyi szintjén támogassa a fenntartható reformokat, továbbá – adott esetben – az európai strukturális és beruházási alapok felhasználása minőségbiztosítással rendelkező oktatási és képzési rendszerek kialakításának ösztönzésére;

5.

a minőségbiztosításon keresztül az oktatás és képzés egészében a színvonalas oktatás ösztönzése;

6.

a bolognai folyamat keretében az európai felsőoktatási minőségbiztosítási normák és útmutatások folyamatban lévő felülvizsgálatának a támogatása, azok egyértelműségének, alkalmazhatóságának és hasznosságának, valamint hatályának javítása érdekében, a minőségre vonatkozó előírások szigorítására helyezve a hangsúlyt;

7.

adott esetben a minőségbiztosítási szervek közötti határokon átnyúló együttműködés ösztönzése az oktatás és képzés minden ágazata és minden formája tekintetében;

8.

a nemzeti minőségbiztosítási szervezetek részéről nyújtott támogatás révén a külföldön kampuszokkal rendelkező és franchise rendszerben kurzusokat nyújtó felsőoktatási intézmények által nyújtott oktatás megfelelő színvonalának biztosítása a küldő és a fogadó ország minőségbiztosítási szervezetei közötti szorosabb együttműködés révén, vagy lehetővé téve az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartásban (EQAR) szereplő szervezetek számára, hogy értékeljék a határokon átnyúló és franchise rendszerben oktatást kínáló intézményeket azzal a céllal, hogy teljesüljenek a minőséggel kapcsolatos elvárások, továbbá hogy ösztönzést kapjon a határokon átnyúló együttműködés és az egymástól való tanulás;

9.

a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete bevezetésének folytatása azzal a céllal, hogy a tagállamokban és a tagállamok között – így például a szakképzési szolgáltatók szintjén is – kialakuljon egy minőségbiztosítási kultúra, különösen azáltal, hogy erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy nemzeti szinten 2015 végére – a bruges-i közleménnyel összhangban – létrejöjjön a szakképzési szolgáltatók közös minőségbiztosítási kerete, amely a nemzeti körülményeknek megfelelően kiterjed a szakképzés keretében zajló iskolai és munkaalapú tanulásra is;

10.

annak biztosítása, hogy rendszeresen sor kerüljön a minőségbiztosítási rendszerek, intézkedések és eszközök értékelésére folyamatos fejlődésük és hatékonyságuk javítása érdekében.

1.

Továbbra is támogassák az átláthatóságot és a minőségbiztosítással kapcsolatos ágazati megközelítések egymást kiegészítő jellegét azáltal, hogy az egész életen át tartó tanulás szem előtt tartásával a minőségbiztosítás közös európai elveire építenek, arra törekedve, hogy biztosítsák a tanulók eredményeinek színvonalát, és javítsák az átjárhatóságot az oktatási és képzési ágazatok között. E munka eredményei közé tartozhatnak az alábbiak:

2.

Használják ki a minőségbiztosításban rejlő potenciált az európai képesítési keretrendszerhez kapcsolódó nemzeti képesítési keretrendszerek alkalmazásának megerősítésére.

3.

Építsenek az európai felsőoktatásban zajló bolognai folyamat keretében folyó munkára annak érdekében, hogy a minőségbiztosításban rejlő lehetőségek kiaknázásával növelhessék a kölcsönös bizalmat és az átláthatóságot mint a valamennyi releváns képesítés zökkenőmentesebb elismerésének irányába való haladás alapját.

4.

A felsőoktatás területén megszerzett tapasztalatok figyelembevételével törekedjenek a más ágazatokat, illetve az oktatás és képzés más szintjeit érintő minőségbiztosítási rendszerek országok közötti átláthatóságának fokozására.

5.

Vizsgálják meg a minőségbiztosítási intézkedéseket azzal a céllal, hogy megfelelőbben lehessen kezelni a nem formális tanulás és a munkaalapú tanulás minőségével kapcsolatos kérdéseket a tagállami körülményeknek megfelelően, adott esetben többek között a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretére építve.

6.

Folytassák az e-tanulás minden formájához kapcsolódó minőségbiztosítási kérdéseknek – így például az új tanulási és oktatási módok értékelésének és tanúsításának – a vizsgálatát.

7.

Különösen az európai képesítési keretrendszerről szóló legutóbbi bizottsági értékelő jelentés, valamint a szakoktatásban és szakképzésben, illetve a felsőoktatásban alkalmazott minőségbiztosítás terén elért eredményekről szóló jelentések (6) fényében törekedjenek a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete és a felsőoktatásban alkalmazott minőségbiztosítás európai eszközei közötti szorosabb koordinációra és ezek tökéletesítésére, mindenekelőtt a tanulási eredményeken alapuló megközelítés alkalmazásával, valamint az olyan átláthatósági eszközök támogatásával, mint például az európai képesítési keretrendszer, az Europass és az európai kreditrendszerek.

8.

A nyitott koordinációs módszer keretében térképezzék fel, hogy a tagállamok hogyan tudják eredményesebbé tenni a minőségbiztosításra irányuló saját rendelkezéseiket és kezdeményezéseiket az iskola előtti nevelés, az iskolai oktatás és a felnőttoktatás területén a más ágazatokban szerzett tapasztalatok figyelembevételével.

9.

A nemzetközi szervezetekkel való együttműködés, a kulcsfontosságú nemzetközi partnerekkel való szakpolitikai párbeszéd és világszerte a különböző intézményekkel való partnerségek révén valamennyi ágazatban folytassák a minőségbiztosításra irányuló nemzetközi szintű együttműködés ösztönzését.

1.

Folytassa a minőségbiztosítást, az elismerést és a mobilitást támogató uniós átláthatósági eszközök közötti kapcsolatok javítását és szinergiák elmélyítését, az ezen eszközök közötti további komplementaritásra és konvergenciára törekedve, többek között a készségek és képesítések európai térségéről folytatott konzultációk figyelembevételével.

2.

A minden ágazatra kiterjedő európai minőségbiztosítási együttműködésen keresztül folytassa az egymástól való tanulás megszilárdítását, többek között az Erasmus+ programból történő finanszírozás segítségével.

3.

Térképezze fel annak lehetőségeit, hogy hogyan lehet támogatni a tagállamokat saját minőségbiztosítási rendszereik fejlesztésében úgy, hogy e rendszerek kiterjedjenek a különböző tanulási és oktatási módokra, valamint a különböző ágazatokra, illetve az oktatás és képzés különböző szintjeire is alkalmazhatók legyenek.