12.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 327/33

1.1

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak azt a célkitűzését, hogy az intelligens szabályozás kérdésének napirendjén kiemelt szerepet adjon. A szabályozás fontos, de azt jól kell kialakítani, hogy az uniós célokat minimális költséggel lehessen elérni. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság évek óta arra törekszik, hogy elősegítse jobb szabályozási eszközök – köztük hatásvizsgálatok és az érintettekkel történő konzultációk – kidolgozását és alkalmazását.

1.2

Ezért az EGSZB:

2.1

2011 novemberében az Európai Bizottság kiadta „A kkv-k szabályozási terheinek minimálisra csökkentése – Az uniós szabályozás hozzáigazítása a mikrovállalkozások szükségleteihez” című jelentését (1), amely kimondottan a kkv-kra vonatkozóan tartalmaz intézkedéseket. Ez a jelentés a kisvállalkozási intézkedéscsomagban (2) megjelenő „Gondolkozzunk előbb kicsiben!” elvet vizsgálja, amely szerint a jogszabályok kidolgozásakor figyelembe kellene venni, hogy azok hogyan hatnak a kkv-kra, illetve egyszerűsíteni kellene a meglévő szabályozási környezetet. Az Európai Bizottság jelezte, hogy a 2012 decemberében útjára indított új célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) (3) révén kész foglalkozni a kkv-kra nehezedő terhekkel.

2.2

A 2013. március 7-én elfogadott „Intelligens szabályozás – válasz a kis- és középvállalkozások szükségleteire” című európai bizottsági közlemény (4), amely a tavaszi európai tanácsi csúcsra készült, számba veszi az összes olyan intézkedést, melyet az Európai Bizottság 2011 óta a kkv-k terheivel kapcsolatban hozott. A jelentés szerint az alábbi területeken sikerült előrelépéseket elérni:

3.1.1

Ahogy korábbi véleményeiből (5) is egyértelműen kiderül, az EGSZB mindig is támogatta és ösztönözte is a jobb szabályozásra irányuló kezdeményezéseket. Az EGSZB megjegyzi, hogy intelligens szabályozásra minden vállalkozás számára szükség van ugyan, de a bürokrácia aránytalan következményekkel jár a kis- és mikrovállalkozásokra. Ezért új jogszabályok kidolgozásánál és a teljes döntéshozatali folyamatban vezérelvnek kellene tekinteni a „Gondolkozzunk előbb kicsiben!” elvet.

3.1.2

A kkv-k különböznek egymástól méretükben, tevékenységi körükben, céljaikban, finanszírozásukban, irányításukban, földrajzi és jogi státuszukban (6). A politikai döntéshozóknak tehát figyelembe kell venniük ezeket a különbségeket, amikor szabályozásokat dolgoznak ki számukra. Nem szabad elfelejteniük, hogy az egyes szabályozások talán nem okoznak sok terhet, de többek között a szabályok és szabályozások összessége az, ami elveszi a mikro- és kisvállalkozások kedvét attól, hogy új ötleteket valósítsanak meg, terjeszkedjenek a piacon vagy több embert foglalkoztassanak.

3.1.3

Ennek következményeként számos kkv – különösen mikro- és kisvállalatok – úgy érzik, hogy a jogszabályokkal inkább beszűkítik a vállalati fejlesztések lehetőségeit, nem pedig megkönnyítik a növekedést. Az EGSZB szerint az uniós szintű intelligensebb szabályozás csak akkor jelent segítséget, ha a jogszabályok nagyon pontosan meghatározzák, hogy mely vállalkozásoknak is akarnak segíteni, illetve milyen mentesítéseket kapnak vagy kérhetnek ezek a vállalatok (már ha egyáltalán lesznek ilyen mentesítések). Az EGSZB ezért határozottan kéri az Európai Bizottságot, hogy minden hatásvizsgálat során, amelyre a különböző főigazgatóságokon kerül sor, teljes egészében végezzék el a kkv-tesztet. Az EGSZB szerint a kkv-tesztnek tartalmaznia kell, hogy a vállalkozások méretétől függően az egyes javaslatok milyen lehetséges költségekkel és előnyökkel járhatnak, és ennek során egyértelműen különbséget kell tenni a mikro-, kis- és közepes vállalkozások között. Amennyiben nem végzik el megfelelően a kkv-tesztet, akkor az értékelési testület negatív véleményt ad ki róla.

3.2.1

A fentiek alapján az EGSZB leszögezi, hogy a hatásvizsgálatoknak (7) kulcsfontosságú szerepük van a kkv-kra vonatkozó uniós politikai döntések meghozatalában. Az EGSZB azt kéri, hogy az Európai Bizottság olyan hatékony hatásvizsgálatokat alakítson ki, amelyek megfelelnek a célnak és logikusak. Az EGSZB emlékezteti az Európai Bizottságot, hogy tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás és az arányosság elveit. A hatásvizsgálatoknak ki kell térniük a költségelemzésre is. Az egyes szabályozásokból eredő vállalati többletköltségek miatt gazdaságtalanná válik néhány olyan tevékenység, amely a szabályozás hiányában profitot termelne. Ennek eredményeként bizonyos, már eleve gyenge pozíciójú cégek a piac elhagyására kényszerülhetnek, ami pedig károsan hat a magánszektor gazdasági tevékenységgel kapcsolatos lehetőségeire. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy adjon ki egy független és ellenőrzött éves listát arról, hogy a vállalkozásoknak összesen milyen nettó költségeik adódnak a szabályozási javaslatok következtében. Ennek a felsorolásnak azt is tartalmaznia kellene, hogy a hatáselemzések alapján milyen jelentős változtatásokat hajtottak végre az eredeti javaslatokon.

3.2.2

Az EGSZB tisztában van azzal, hogy a hatásvizsgálatok technikai jellegű dokumentumok, de terjedelmük és nyelvezetük miatt átláthatatlanok lehetnek, különösen a hozzájárulni kívánó kisvállalkozások számára. Az EGSZB azt javasolja, hogy a hatásvizsgálatok készüljenek felhasználóbarátabb módon (8), és összpontosítsanak külön minden egyes kkv-alcsoportra. Ehhez pedig alkalmazzanak szabványűrlapot és mellékeljenek egy átlátható összegzést a megvitatott legfontosabb kérdésekről.

3.2.3

Az EGSZB azt kéri, hogy az érintett felek (köztük mikro-, kis- és középvállalkozásokat képviselő üzleti szervezetek) független és átlátható módon vizsgálják át a hatásvizsgálat-tervezeteket, hogy garantálni lehessen azok magas minőségét és azt, hogy az irányvonalaknak megfelelően készültek (9).

3.2.4

A hatásvizsgálatoknak részletesen fel kell mérniük, hogy miként és milyen mértékig kell alkalmazni speciális intézkedéseket és modelleket (például mentesítéseket, egyszerűsítéseket stb.) a kkv-kra nehezedő szabályozási jellegű terhek csökkentéséhez. Az EGSZB jónak tartja a kkv-teszt fokozott alkalmazását, de emlékeztet arra, hogy alaposan és egyesével át kell nézni, hogy a szabályozás milyen hatásokkal jár a három különböző alkategóriára, majd ezt követően meg kell vizsgálni, hogy milyen mentesítéseket lehet adni a mikrovállalkozásoknak az új szabályozások alól, illetve milyen kevésbé szigorú előírásokat lehet hozni.

3.2.5

Az EGSZB megállapítja, hogy az Európai Bizottság szemmel láthatóan eltér azoktól az eredeti terveitől, hogy a hatásvizsgálat lezárásakor általános mentesítést adjon a mikrovállalkozásoknak az uniós szabályok alól. Az EGSZB üdvözli ezt és hangsúlyozza, hogy az intelligens szabályozást az adott vállalattípusra és -méretre kell szabni, és nem szabad azt túl bonyolulttá tenni. Amennyiben teljesülnek ezek a feltételek, akkor a vállalatok tulajdonosai könnyen ki tudnak alakítani olyan hatékony belső eljárásokat, melyek megfelelnek az intelligens szabályozás céljainak.

3.2.6

A mikro- és kisvállalkozások tisztában vannak azzal, hogy közvetlenebb kapcsolatban vannak ügyfeleikkel, mint a nagy multinacionális vállalatok. Azt is tudják, hogy az ügyfelek részéről egyre nagyobb az igény az olyan helyi vállalkozások iránt, amelyek etikai normák mentén, a helyi környezetet óvva működnek. Az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét, hogy ezek alapján nagyon fontos, hogy a vállalatok betartsák a vállalkozások minőségére és termékeire vonatkozó szabványokat és szabályozásokat, ha sikeresek akarnak lenni, illetve versenyképesek akarnak maradni a különböző piacokon. Ha a mikrovállalkozások mentesítést kapnak például a fogyasztó- és környezetvédelmi szabályozások alól, akkor végül az számukra jelenthet majd hátrányt (10).

3.2.7

Az EGSZB szerint a hatásvizsgálatoknak a fentieken túl pontosan mérniük kellene azt a dominóhatást, melyet egy olyan intézkedés okozhat, amely a kkv-kra vonatkozó szabályozás módosításával kívánja csökkenteni az adminisztratív terheket. Olyan mellékhatások léphetnek ugyanis fel, amelyek befolyásolhatják a szociális egyensúlyt, kihatva a közigazgatási hatóságokkal fenntartott kapcsolatokra (feketemunka, adóügyi információk ismerete, társadalombiztosítási járulékok, szakképesítések, a munkaszerződések besorolása és típusa stb.).

Egy, a kkv-kra vonatkozó intelligens szabályozásnak már eleve garantálnia kell, hogy a fellépő külső hatások minimálisak legyenek, vagy legalább ne járjanak negatív következményekkel. Ezért az EGSZB emlékezteti az Európai Bizottságot arra, hogy nem szabad, hogy az intelligens szabályozás aláássa a munkavállalók jogait (11) vagy csökkentse minimális védelmi szintjüket, különösen a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén.

3.3.1

Az EGSZB jónak tartja, hogy létrehoznak egy éves kkv-eredménytáblát, amely lehetővé teszi, hogy a döntéshozatali folyamaton keresztül végig nyomon kövessenek speciális intézkedéseket. Nagy várakozással tekintünk az eredménytábla alkalmazása és eredményei elé.

3.3.2

Az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak egy központi koordinációs szolgálaton keresztül, szorosan együttműködve a különböző uniós intézményekkel és szervekkel, folyamatosan nyomon kellene követnie a kkv-eredménytábla alakulását. Tagállamok és kkv-szervezetek is részt vehetnének ebben a feladatban.

3.4.1

Az EGSZB üdvözli, hogy tervezett előkészítési és konzultatív munka keretében az érdekelt felek számára hozzáférhetővé tesznek olyan menetrendeket, amelyek tájékoztatást nyújtanak számukra lehetséges európai bizottsági kezdeményezésekről. Az érdekeltekkel folytatandó konzultációkat széles körben meg kell hirdetni, hogy az érintettek időben választ adhassanak a feltett kérdésekre. A konzultációknak viszont kevésbé mennyiségi, inkább minőségi szempontokra kellene épülniük, és olyan empirikus adatokra kellene támaszkodniuk, melyeket gyakorló üzletemberekkel, munkavállalókkal és üzleti szervezetekkel folyatott megbeszélésekből, illetve mikro- és kisvállalkozások meglátogatása vagy megfigyelése révén nyertek. Az EGSZB emlékezteti az Európai Bizottságot, hogy a menetrendeknek mindig tartalmazniuk kellene egy előzetes durva becslést a várható költségekről, hogy az érdekelt felek minőségi ellenőrzést végezhessenek a lehetséges hatásokkal kapcsolatban. Az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét, hogy mindenképpen átfogó konzultációkat kell tartani az érintettekkel, hogy jó minőségű adatokat kapjunk és javaslatokat dolgozhassunk ki az intelligens szabályozáshoz.

3.4.2

Lezárult konzultációkat követően számos üzleti szervezet és azok tagjai számára még mindig kérdéses, hogy érdemes volt-e részt venniük a lehetséges problémák feltárásában és a lehetséges megoldások megtalálásában. Az EGSZB azt ajánlja, hogy egy hivatalos eljárás alapján közülük többen is működjenek közre külső szakértőként a hatásvizsgálatokban, hogy így az európai bizottsági javaslatok további vizsgálaton essenek át. Ez garantálná, hogy a különböző felmerülő koncepciókat megfelelően megértsék.

3.4.3

Az EGSZB úgy látja, hogy az elmúlt években relatíve nőtt a jogalkotók által hozott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok száma. Az ilyen jogi aktusokon keresztül hozott döntések jó része komoly hatással van a kkv-kra. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy a konzultációkat ki kellene terjeszteni néhány olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusra is, amelyeknek jelentős gazdasági, környezetei és/vagy társadalmi hatása lehet bizonyos ágazatokra vagy fontos szereplőkre.

3.4.4

Az EGSZB azt kéri, hogy a jogalkotás során folytassanak tényleges és strukturált „kkv-párbeszédet” a különböző felekkel. Ennek a partnerségnek garantálnia kell, hogy valamennyi kkv és azok szervezetei részt vehessenek a párbeszédben, különös tekintettel azokra a kisvállalkozói szövetségekre, amelyek hatékonysági célok érdekében a kisvállalkozói intézkedéscsomagban foglalt „Gondolkozzunk először kicsiben!” és „csak egyszer” elvek (12) érvényesüléséért küzdenek.

3.4.5

Az EGSZB elvben támogatja az európai vállalkozási hálózatot (EEN). Sajnálja viszont, hogy az ebben rejlő lehetőségeket még nem sikerült kiaknázni, mivel számos európai kkv nem is tud a hálózat létezéséről. Az EEN-nek a kkv-k szervezeteivel szorosan együttműködve, a kkv-k valós igényei és elvárásai alapján kellene szolgáltatásokat nyújtania.

Az EGSZB szerint támogatni kell az EEN-hez tartozó szervezeteket, hogy több forrást lehessen fordítani a kkv-k államigazgatással kapcsolatos igényeire. Az EGSZB úgy véli, hogy az ilyen támogatások során elsősorban a legkisebb vállalkozásokra kellene helyezni a hangsúlyt, és szabályozási kérdésekben az EEN helyi központjának közvetlenül konzultálnia kellene ezekkel a vállalkozásokkal. Az európai bizottsági szerveknek figyelembe kellene venniük az ilyen személyes találkozók eredményeit és a kkv-szervezetek észrevételeit, hogy a „Gondolkozzunk előbb kicsiben!” elv a gyakorlatban is megvalósuljon.

3.4.6

Az EGSZB örömmel fogadja, hogy meghosszabbították az adminisztratív terhek csökkentésével foglalkozó, független szakértőkből álló magas szintű csoport (13) (az ún. Stoiber-csoport) mandátumát. Az EGSZB kifejezett kérése, hogy a csoport kapjon egy olyan fontos új szerepet, amely szerint a kkv-k szervezeteivel és a szakszervezetekkel szorosan együttműködve segítséget nyújt az Európai Bizottságnak a mikro- és kisvállalkozásokkal kapcsolatos politikák előkészítésében, nyomon követésében és végrehajtásában.

3.4.7

Az EGSZB tudomásul veszi a kkv-kat érintő bürokrácia legrosszabb példáiról tartott TOP 10 konzultáció eredményeit (14). Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy mielőbb reagáljon ezekre, és terjesszen elő konkrét egyszerűsítési javaslatokat.

3.5.1

Az EGSZB támogatja a szabályozással kapcsolatos állapotfelmérést a kkv-kkal kapcsolatos politika területén (15) (az ún. REFIT programot). Az EGSZB nagy érdeklődéssel várja a kísérleti értékelés eredményeit (16), és arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy 2014-es programjában végezzen még több ilyen állapotfelmérést azokon a kiemelt területeken, melyek szerintünk különösen fontosak a növekedés serkentése és a munkahelyteremtés szempontjából. Arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy honlapjain tegye közzé az összes elvégzett, illetve tervbe vett állapotfelmérést.

3.5.2

Az EGSZB azt is javasolja, hogy végezzenek átfogó állapotfelmérést az olyan uniós jogszabályokról, amelyeket a vállalkozásoknak olyankor kell figyelembe venniük, amikor az EU külső határain kívül kereskednek. Az EGSZB szerint az ilyen jogszabályok is jelentős szabályozási terheket okoznak, így egy ilyen felmérés jelentősen hozzájárulna az intelligens szabályozással, növekedéssel és kereskedelemmel kapcsolatos uniós menetrendhez.

3.5.3

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy használja fel a REFIT programot arra, hogy egyrészt feltárja, hogy melyek a létező és függőben levő, de már nem alkalmazható szabályozások, és minél előbb javasolja ezek hatályon kívül helyezését, másrészt pedig hogy egyszerűsítési törekvéseinek keretében végezze el a meglevő jogszabályok konszolidációját. Javasoljuk, hogy valamennyi csökkentési cél legyen mérhető, és hozzon érezhető kedvező változást a vállalkozások számára.

3.5.4

Az EGSZB úgy véli, hogy jobban kell kiválasztani az alkalmazandó jogi eszközöket, önszabályozási és társszabályozási mechanizmusokat is beválogatva közéjük (17).

3.6.1

Az EGSZB rámutat arra, hogy az intelligens szabályozás minden olyan szereplő közös felelőssége, aki részt vesz a kkv-kkal kapcsolatos politikák kidolgozásában, akár uniós, akár tagállami szinten.

3.6.2

Európai szinten:

3.6.3

Tagállami szinten: