27.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 225/200

—

határozottan támogatja, hogy az Európai Bizottság nagyobb költségvetési keretet javasol a program számára. Az oktatási ágak és az ifjúság területe között úgy kellene elosztani a forrásokat, hogy valamennyi terület részesüljön a forrásnövelésből;

—

kiemeli, hogy igen fontos az egész életen át tartó tanulás, ezért a programnak egyformán kell támogatnia minden korcsoportot és a tanulás minden típusát;

—

úgy véli, hogy a támogatásnak azokon a területeken kell a legbőségesebbnek lennie, ahol a legnagyobb az igény és a lehetséges hatás. Ebből kifolyólag az eszközöket egyértelműen újra fel kell osztani, mégpedig az olyan projektek támogatására, amelyeknek célcsoportjába azok tartoznak, akik jelenleg csak korlátozott mértékben találkoznak mobilitási programokkal, vagyis az iskolák, a formális tanulásban nem részesülő fiatalok, illetve a képzésben és továbbképzésben részt vevő felnőttek;

—

véleménye szerint egyéni szinten akkor leszünk jól felkészülve az állandó változásokat hozó jövőre, ha helyi és regionális szinten sikerül megoldást találni a nagy kihívásokra. Az egyén így fel lesz vértezve az egész életen át tartó tanulásra. Egyre többen fejezik majd be megkezdett szakképzésüket, kezdenek felsőfokú tanulmányokba és élnek azzal a lehetőséggel, hogy tanulmányaik egy részét Európa különböző helyein végezzék el, és egész Európára is egy nagy munkaerőpiacként fognak tekinteni;

—

úgy véli, az intézményi együttműködés a mobilitási projektek esetében is előnyös lehet. Ha intézményi keretben kerül sor a mobilitásra, akkor az kedvezőbb feltételeket teremthet a jó minőség és a tartósabb, stratégiai hatás szempontjából;

—

utal az egyes korábbi programrészekkel kapcsolatban szerzett jó tapasztalataira. Ilyen például a COMENIUS Regio, amely lehetővé teszi a nem iskolai jellegű létesítmények bevonását, az iskolai oktatás területén megvalósuló európai együttműködést pedig a régiók és közösségek szintjén kívánja ösztönözni.

Előadó

Yoomi RENSTRÖM (SE/PES), Ovanåker képviselőtestületének tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja, az „Erasmus mindenkinek” létrehozásáról

COM(2011) 788 final

1.

úgy véli, hogy Európa olyan kihívások előtt áll, melyek a pénzügyi és gazdasági válság következtében még komolyabbá váltak. Egyre nyilvánvalóbbak a strukturális problémák: a termelékenység csak kis mértékben növekszik; a társadalom jelentős része kiszorult a munkaerőpiacról; az öregedő lakosság miatt növekszik a kereslet az egészségügyi és gondozási szolgáltatások iránt; az államháztartások pedig hiánnyal küzdenek;

2.

úgy látja, hogy a gazdasági egyenlőtlenségek alapvető és egyre égetőbbé váló problémát okoznak, amely akár a demokráciára is veszélyt jelenthet majd. Túl sok fiatal kerül ki úgy az iskolapadból, hogy nem rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek a demokratikus életben való részvételhez, illetve a megfelelő – és állandó változások jegyében telő – szakmai pályafutás megkezdéséhez szükségesek. A szilárd demokrácia és a jövőbeli növekedés alapfeltétele, hogy mindenki részt vehessen az egész életen át tartó tanulásban. A munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem során a munkaerőpiacon történő nemi szegregációt is fel kell számolni;

3.

úgy véli, hogy az oktatás kulcsfontosságú eszközt jelent abban, hogy az EU megbirkózhasson a nagy kihívásokkal, és hogy mindenki részese lehessen a tudásalapú társadalomnak. Tudomásul veszi, hogy új programjavaslatával az Európai Bizottság fel kívánja váltani és egy közös programban kívánja összesíteni az eddigi oktatási és ifjúsági programokat. Az európai vetület hangsúlyozásával a program képes erősíteni az uniós polgárságot, és azáltal, hogy egyre többen részesülnek egész életükön át magas színvonalú oktatásban, hozzájárul a társadalmi kohézió elmélyítéséhez is. Fontos, hogy az ezt megelőző programok valamennyi célcsoportja továbbra is elégséges mértékben részesedhessen az uniós támogatásokból;

4.

teljes mértékben támogatja az Európa 2020 stratégiának azt a két kiemelt célját, amely a javasolt oktatási program szempontjából a legfontosabb, azaz: 1. az iskolából kimaradók arányának csökkentését 10 % alá, illetve 2. azt, hogy a 30–34 éves korosztály legalább 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási végzettséggel. Ahhoz, hogy ezek a célok elérhetővé is váljanak, máshogy kell megszervezni és nyújtani az oktatást, mint azokban az időkben, amikor csak kevesek szereztek végzettséget. Mindez új követelményeket támaszt azzal szemben, hogy miként lehet jobb minőségben mindenki számára elérhetővé tenni az oktatást helyi és regionális szinten;

5.

úgy véli, hogy az a nagy kihívás, hogy mindenkit elérjünk, azt jelenti – és ez az európai bizottsági dokumentumból is kitűnik –, hogy új munkamódszerre van szükség az iskolák számára. Ha már egy jól kiépített iskola-előkészítő rendszer keretében minőségi oktatást nyújtunk, immár kora gyermekkorban felkelthetjük a gyermekek érdeklődését a tanulás iránt, és kedvet csinálhatunk hozzá. Az egész életen át tartó tanulás ösztönzéséhez nemcsak arra van szükség, hogy egész életünkben lehetőségeket kapjunk szak- és továbbképzésre, illetve esélyt a szakmaváltásra, hanem arra is, hogy már gyermek- és fiatalkorban megfelelően álljunk a tanuláshoz; ez jelenti ugyanis az első lépést az egész életen át tartó tanuláshoz;

6.

meggyőződése, hogy mindenki előtt meg kell nyitni a felsőoktatást, hogy minél nagyobb réteg számára hozzáférhetővé váljon. Egyébként a munkaerőpiac is új követelményeket támaszt, ami azt jelenti, hogy mind uniós, mind pedig tagállami, regionális és települési szinten továbbra is fokozottan foglalkozni kell azzal, hogy jobban összehangolják egymással a képesítéseket és az elhelyezkedési lehetőségeket. Ezért fontos, hogy az Európa 2020 stratégia keretében összefogjuk a különböző kezdeményezéseket, és egyértelmű kell, hogy legyen, hogy a képzési program prioritásain keresztül valamennyi idevonatkozó kezdeményezés támogatásban részesül; (1)

7.

úgy véli, hogy képzési lehetőségek széles körére van szükség ahhoz, hogy mindenkit elérhessünk. Jó példát jelent ehhez az ikt kiterjedt használata, a széles célcsoportot elérni képes regionális főiskolák, illetve a szakképzésben való ismételt részvétel megkönnyítése érdekében a fiatalok és a felnőttek informális és nem formális tanulásának ösztönzése stb. Emellett meg kell teremteni a megkezdett képzés befejezéséhez és az egész életen át tartó tanulás lehetővé tételéhez szükséges feltételeket;

8.

véleménye szerint figyelembe kell venni, hogy a helyi és regionális önkormányzatok központi szerepet játszanak mind az európai oktatási és továbbképzési programok, mind pedig az egyéb ilyen témájú uniós kezdeményezések végrehajtásában. Számos tagállamban ugyanis az első helyen a régiók és a települések felelősek az alap- és középfokú általános és szakoktatásért, illetve a felnőttképzésért;

9.

úgy véli, hogy a helyi és regionális szint koordinációs szerepet tölt be a helyi és regionális fejlesztésben és növekedésben, és így érdekelt a munkaerő képességeinek (ki)fejlesztésében is. A helyi és regionális szinten derül ki elsőként és a legegyértelműbben az, hogy a munkaerőpiac a jövőben milyen követelményeket támaszt majd, és ezen a szinten lehet a leghatékonyabban egy olyan alkalmazkodási mechanizmust is beindítani, melynek része, hogy az egyén egész életében tanul;

10.

utal arra, hogy manapság sok helyen működnek helyi és regionális szintű innovációs és tudásközpontú partnerségek, amelyekkel hatóságok, a helyi gazdaság, ifjúsági szervezetek, regionális felsőoktatási és egyéb oktatási intézmények különböző együttműködési lehetőségeket alakítanak ki. Az ilyen partnerségek sokat segíthetnek abban, hogy az oktatási és szakképzési tartalmakat a társadalom és a munkaerőpiac igényei, valamint a hasonló kihívások előtt álló régiók egyedi igényei szerint alakítsák ki. Ezért a nemzeti programügynökségeknek az uniós képzési program végrehajtása során együttműködésre kell törekedniük ezekkel a partnerségekkel, az ilyen partnerségek ugyanis stratégiailag jelentősek, mivel előmozdítják a határokon átnyúló együttműködést és a tudástranszfert a helyi és regionális önkormányzatok között;

11.

úgy véli, hogy egy fontos demokratikus szempontból is szükség van arra, hogy a helyi és regionális szint aktívan közreműködjön az uniós oktatási programban: arról a lehetőségről van szó, hogy az egyén szerepet vállalhasson a demokratikus társadalomban, abban fejlődhessen és a demokrácia támasza lehessen;

12.

rávilágít arra, hogy ezenkívül a helyi és regionális szintnek van a legnagyobb ráhatása a bevándorlókra, támogatva integrációjukat új hazájukban; ebben pedig döntő szerepe van az oktatásnak és a szakképzésnek mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek esetében. A helyzet akár egy országon belül is nagyon eltérő lehet;

13.

megállapítja, hogy az Unió oktatási, képzési és ifjúsági programjának, az „Erasmus mindenkinek” programnak az a célja, hogy az internacionalizálás segítségével javítsa az oktatás és a tudásszerzés minőségét és ösztönözze az európai vetületet; támogatja ezt az átfogó célkitűzést és úgy véli, hogy az európai bizottsági javaslat jó alapot teremt ahhoz, hogy tényleges változtatásokat lehessen végrehajtani. Az intenzívebb tapasztalatcsere révén jobban el lehet terjeszteni a példaértékű elképzeléseket és eljárásokat, illetve jobban véghez lehet vinni a modern oktatási rendszerek szükséges reformjait;

14.

úgy véli, hogy a program komolyan hozzájárulhat ahhoz, hogy valamennyi érintett szereplőt sikerüljön mobilizálni annak érdekében, hogy felgyorsuljanak a változások az oktatási rendszerben és a fiatalokkal való munkában, és így eleget lehessen tenni az új tudásalapú gazdaság követelményeinek és a közösség arra irányuló törekvéseinek, hogy az emberek nagyobb szerepet és felelősséget vállaljanak a társadalomban;

15.

hangsúlyozza, hogy a tanulmányok és a szakképzés során egy külföldi tartózkodás vagy egy külföldön végzett gyakornoki munka rengeteget segíthet az egyéni fejlődésben és abban, hogy az illető a további szakképzés és a későbbi munkavállalás szempontjából értékes tapasztalatokra tegyen szert. Ha egy számunkra új környezetben alkalmazzuk személyes képességeinket, azzal továbbfejlesztjük szaktudásunkat és általános ismereteinket, növeljük önállóságunkat és javítjuk kommunikációs képességeinket;

16.

meggyőződése, hogy manapság – amikor fokozódik a globalizáció, illetve határokon átnyúlóan is összefonódik a magánélet és a munka – egyre fontosabbak az interkulturális készségek, a nyelvtudás és a nemzetközi ismeretek;

17.

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a fiatalok mobilitása elősegíti az európai identitás mélyebb megértését és az európai polgári tudatot, és az idegenellenesség ellen hat;

18.

ismét hangot ad abbéli meggyőződésének, hogy konkrét intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a program által megszólított valamennyi célcsoport számára egyenlő lehetőségeket biztosíthassunk a mobilitásban való részvételre, függetlenül származási régiójuk földrajzi elhelyezkedésétől (2), és nem utolsósorban a ritkán lakott térségekben, szigeteken, hegyvidéki vagy legkülső régiókban élők számára;

19.

véleménye szerint egyéni szinten akkor leszünk jól felkészülve az állandó változásokat hozó jövőre, ha helyi és regionális szinten sikerül megoldást találni a nagy kihívásokra. Az egyén így fel lesz vértezve az egész életen át tartó tanulásra. Egyre többen fejezik majd be megkezdett szakképzésüket, kezdenek felsőfokú tanulmányokba és élnek azzal a lehetőséggel, hogy tanulmányaik egy részét Európa különböző helyein végezzék el, és egész Európára is egy nagy munkaerőpiacként fognak tekinteni;

20.

teljes mértékben támogatja azt a célt, hogy a munkaerő-piaci integráció megkönnyítése és a foglalkoztathatóság javítása érdekében általánosan javítsák az egyéni tudás, illetve készségek és tapasztalatok szintjét. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az oktatásnak és a szakképzésnek nem kizárólag a jobb foglalkoztathatóságot kellene szolgálnia, átfogó célként inkább az egyéni személyiség egészének kibontakoztatását kell kitűzni. Utal az egész életen át tartó tanulás jelentőségére is: ezért a programnak egyformán kell támogatnia minden korcsoportot és a tanulás minden típusát;

21.

azt is kiemeli, hogy az oktatásnak és a szakképzésnek ösztönöznie kellene mindenki kreativitását és innovációs képességét, valamint segítenie a szellemi és a szociális fejlődést. Kézenfekvő, hogy gazdasági válság és magas munkanélküliség idején a szakképzés szerepére és a foglalkoztathatóság támogatására kell helyezni a hangsúlyt; ugyanakkor hangsúlyozni szeretné, hogy még válságos időkben is jó fejlődést kell biztosítani hosszú távon, hogy később aztán Európa jobb pozícióban legyen. Ezért olyan integrált oktatást kell ösztönözni, amely egységes egészként kezeli az egyént, és rendszereket kell kidolgozni az egész életen át tartó tanuláshoz;

22.

hangsúlyozza, hogy milyen fontos, hogy a szakképzést egyértelműen az egész életen át tartó tanulás elemének tekintsék. A tudás és a képzettség kulcsfontosságú tényezők, és a mai munkaerőpiacon például nagyobb követelményeket támasztanak a nyelvtudás terén. Ezzel kapcsolatban gondolni kell arra, hogy a szakképzés nagyon széles területet ölel fel, és fontos szerepet játszik a bizonytalan helyzetben levők beilleszkedésében, de a különböző szakmákban megjelenő kiválóságot illetően is;

23.

utal arra, hogy a helyi és regionális szereplők központi szerepet játszanak a fiatalok kreativitásának és innovációs képességeinek fejlesztésében, illetve abban, hogy teret kapjon intellektuális és szociális fejlődésük. Ez rendkívül fontos a fiatalok személyes emancipációja és társadalmi beilleszkedése szempontjából. Ehhez olyan intézkedésekre is szükség van, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy a képzést és a hivatást összeegyeztessék a magánélettel;

24.

hangsúlyozza, hogy a felsőoktatási intézmények nem egyszerűen csak oktatási intézmények, hanem a regionális fejlődés fontos szereplői, illetve jövőbeli innovációk fontos forrásai is. Ezért van szükség a felsőoktatás modernizációjára. Az RB 2012 februárjában ismertette az Európai Bizottsággal a felsőoktatásban szükséges változtatásokkal kapcsolatos álláspontját (3). Egyértelműen össze kell kapcsolni egymással a tudásháromszög három alkotóelemét: az oktatást, a kutatást és az innovációt. Ez az összekapcsolódás és a regionális szint kölcsönösen erősíti egymást. Ezért a helyi, regionális, nemzeti és európai szintnek együtt kell működnie, nem utolsósorban helyi és regionális partnerségek révén;

25.

felhívja a figyelmet arra, hogy a felnőttképzés esélyt teremt az embereknek arra, hogy egész életük során fejlesszék egyéni képességeiket. Segíti az új szakmák iránti orientációt, amelyre a rugalmas és állandóan változó munkaerőpiacon most már egyébként is szükség van. A felnőttképzés emellett komoly többletértékkel gazdagítja a résztvevők társadalmi, szakmai, polgári, kulturális és gazdasági életét. A partnerségen alapuló felnőttképzési programok jelentik az egyik legfontosabb lehetőséget ahhoz, hogy egyének és helyi közösségek nagyobb beleszólást kapjanak életük alakításába. Ezért különösen fontos, hogy az uniós oktatási program támogassa a felnőttképzés fejlesztését a tagállamokban és a régiókban;

26.

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a javasolt program az EUMSZ 165. és 166. cikkében foglalt célkitűzésekre épül, és a szubszidiaritás elvével összhangban valósítandó meg. Ezért különösen fontos, hogy a javasolt intézkedések kidolgozásába, végrehajtásába és irányításába bevonják a helyi és regionális adminisztrációkat és döntéshozókat. A 174. cikk kapcsán a területi kohéziót illetően hangsúlyozza, hogy teljes mértékben figyelembe kell venni az EU-ban jelentkező regionális különbségeket, illetve azokat az eltérő feltételeket, amelyekkel a régiók az Európa 2020-as célok megvalósításának szempontjából rendelkeznek;

27.

hangsúlyozza, hogy a program javasolt hármas tagolásában (a három fő terület: mobilitás, intézményi együttműködés és intézkedések kidolgozása) szereplő egyes tevékenységeket úgy kell szervezni, hogy jó alapot teremtsenek valamennyi célcsoport számára a részvételre, illetve a program céljainak eléréséhez. A javasolt struktúrának elő kellene segítenie az ágazatközi együttműködést, valamint a legjobb gyakorlatok és eredmények nagyobb mértékű terjesztését. Az RB megjegyzi azonban, hogy jobban figyelembe kell venni a fiatalok tanrenden kívüli és informális tanulásának sajátosságait, ezért – a sporttal kapcsolatoshoz hasonlóan – külön ifjúsági fejezet beillesztését javasolja;

28.

különösen fontosnak tartja, hogy az új programban megfeleljünk a különböző célcsoportok támogatási igényének részvételük erősítése érdekében. Egy koherens program az igénylők számára nagyobb érthetőséget és átláthatóságot jelent. A tevékenységeket azonban úgy kell megszervezni, hogy azokat az adott célcsoport számára releváns módon lehessen alkalmazni. A mobilitásban és az együttműködési tervekben való részvételnek különböző előfeltételei vannak, attól függően, hogy a résztvevők az ifjúság területén milyen képzésben vagy tevékenységben vesznek részt. Tekintettel kell lenni a különböző célcsoportok információval, kérelmezési eljárásokkal, költségvetési előírásokkal kapcsolatos igényeire, valamint az egyes tevékenységekkel kapcsolatos kritériumokra, például azáltal, hogy az eszközök egyes részét különböző célcsoportok részvételére különítik el, különleges struktúrákat hoznak létre az egyes célcsoportok számára, olyan tevékenységeket teremtenek, amelyek kiemelt jelentőséggel bírnak egyes célcsoportok számára stb. Ezenfelül mindenképpen biztosítani kell azt, hogy kis szervezetek is jelentkezhessenek, főként olyanok, amelyek az iskola, az ifjúsági munka és a felnőttképzés területén tevékenykednek. Az RB főként olyan intézkedéseket támogat, amelyek lehetővé teszik a hátrányos helyzetűek részvételének támogatását;

29.

üdvözli azt a célt, hogy növeljék a hatékonyságot és egyszerűsítsék a programot főként a felhasználók számára. Nagyon fontos, hogy az adminisztrációs egyszerűsítésekkel kedvezzenek a felhasználóknak;

30.

úgy véli, az intézményi együttműködés a mobilitási projektek esetében is előnyös lehet. Ha intézményi keretben kerül sor a mobilitásra, akkor az kedvezőbb feltételeket teremthet a jó minőség és a tartósabb, stratégiai hatás szempontjából. Ez könnyítéseket jelenthet egyéni szinten is, például egy egyszerűbb beszámítás révén. Fontos azonban, hogy egy ilyen intézményi összefüggés megteremtésekor vegyék figyelembe a programban részt vevő szervezetek különböző jellegét;

31.

úgy véli, hogy a mobilitási projektekkel kapcsolatos munkában növelni kell a nemzeti, regionális és helyi szint elkötelezettségét aziránt, hogy a mobilitást a projekt lejártát követően is tovább támogatják, hogy megmaradjanak a már kiépített struktúrák és kapcsolatok. A projekteknek elő kell segíteniük az akadályok felszámolását, és tartós kapcsolatok kialakítására kell ösztönözniük, hogy a mobilitás a projekt lezárását követően is a megszokott tevékenységek részévé válhasson;

32.

fontosnak tartja, hogy a tanulmányok finanszírozásának tagállami formái lehetőséget teremtsenek arra is, hogy a diákok a képzés egy részét egy másik tagállamban végezzék el;

33.

tudomásul veszi azt az európai bizottsági javaslatot, hogy az Európai Beruházási Bank bevonásával egy olyan európai tanulmányihitel-rendszert dolgozzanak ki, amely kiegészíti az egyes tagállamok rendszereit. Hangsúlyozza: nem szabad, hogy az ilyen hitelek a tanulási mobilitás kommercializálódását okozzák, és kétségének ad hangot, hogy a programot alapvetően az EBB-csoportra kell-e építeni, hiszen a hitelgarancia-eszköz nagyon költséges, az igények pedig tagállamonként nagyon változóak;

34.

az intézkedések kialakítása során folytatott együttműködéssel kapcsolatban kiemeli, hogy platformokra van szükség a párbeszéd érdekében az oktatásügy és a gazdaság érdekelt feleinek bevonásával, és hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok hozzájárulásának jelentőségét mind a nyitott koordinációs módszer, mind a programok megvalósítása területén;

35.

fontosnak tartja, hogy a mobilitás minden tanulási helyzetben megmaradjon. Ez a megközelítés például azáltal érvényesül, hogy valamennyi tanulási forma, így a formális, az informális és a nem formális tanulás jelentőségét kiemelik. Tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság ugyanabba a programba szeretné felvenni valamennyi tanulási formát. Kiemeli ugyanakkor, hogy mivel az oktatási intézményen kívüli informális és nem formális tanulás megszervezése egészen más elvárásokkal jár, ezt a program felépítésében megfelelően tükrözni kell. Ebben a tekintetben olyan intézkedésekre is szükség lenne, amelyek felébresztenék és növelnék a fiatalok kezdeményező kedvét;

36.

különösen támogatja az olyan intézkedéseket, amelyek a valamilyen módon hátrányos helyzetű személyek részvételét segítik elő, és céljuk a társadalmi befogadás, a helyi kezdeményezésű sporttevékenységek, az önkéntesség, az esélyegyenlőség és az egészségvédő testmozgás ösztönzése a sportban való fokozott részvétel révén, mégpedig az olyan hátrányos helyzetű csoportokra összpontosítva, mint a szellemi vagy testi fogyatékossággal élők;

37.

úgy véli, hogy a program struktúrája hasznos lehet a tanulás minden típusa számára. Hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi önkormányzatok számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek a program végrehajtásának és utólagos kezelésének kialakításában, hogy azokat a részeket, amelyek helyi összefüggésben problematikusnak bizonyulnak, még minél hatékonyabban meg lehessen változtatni;

38.

úgy véli, hogy változtatásokra és pontosításokra van szükség például a tekintetben is, hogy lehetővé kell tenni a kis szervezeteken keresztül történő részvételt, illetve a kisebb keretben folytatott együttműködést. Ez főleg a fiatalok szervezeteire, illetve a felnőttképzéssel foglalkozó intézményekre vonatkozik, de több tekintetben az iskolákra és az óvodákra is;

39.

utal arra, hogy a sport területén nagymértékben kerül sor informális és nem formális tanulásra. Ezenkívül vannak olyan kérdések, amelyek sajátosan a sporthoz kapcsolódnak és a politikai együttműködésben is kiemelten megjelennek, így a dopping, az erőszak és a rasszizmus elleni küzdelem, valamint a jól működő sportszervezetek támogatása;

40.

elismeri, hogy a mostani „Mozgásban az ifjúság” program intézkedései, amelyek a fiatalok politikai szerepvállalásának támogatására szolgálnak, kimondottan kedvező eredményeket hoznak, különösen, ami a strukturált párbeszédet, valamint a fiatalokat érdeklő társadalmi, kulturális és politikai kérdésekkel foglalkozó ifjúsági szemináriumokat illeti. Hangsúlyozza ezek jelentőségét, és szorgalmazza, hogy az új programok keretében is folytassák, illetve fejlesszék tovább őket;

41.

úgy véli tehát, hogy az informális és a nem formális tanulás részeként a programnak nagyobb mértékben kellene támogatnia a vezetők és a szakoktatók mobilitását, a régiók és tagállamok körében kölcsönösen elismert, közösen megállapított normák alapján;

42.

szintén üdvözli, hogy a program támogatja a sport céljait szolgáló nemzetek feletti együttműködési projekteket, és úgy véli, hogy annak lehetősége, hogy a program által lefedett területeken határokon átnyúló projekteket valósítsanak meg, az európai hozzáadott értékének alapvető elemét jelenti;

43.

üdvözli a nemzetközi dimenzió tekintetében is végrehajtott egyszerűsítést, és egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy támogatni kell a kapacitásépítést a harmadik országokban, így a csatlakozni kívánó országokban is, különös tekintettel a szomszédos országokra. Kiemeli ugyanakkor, hogy maradéktalanul ki kell aknázni a külső együttműködésre elkülönített uniós pénzügyi eszközöket;

44.

kifejezetten üdvözli a program számára javasolt bőségesebb pénzügyi forrásokat; a költségvetés nagyságában mutatkozik meg, milyen jelentőséget tulajdonít az Európai Bizottság a képzés jobb minőségének. A képzés minőségének döntő jelentősége van az EU átfogó célkitűzései elérésének szempontjából. Az oktatási ágak és az ifjúság területe között úgy kellene elosztani a forrásokat, hogy valamennyi terület részesüljön az emelésből;

45.

úgy véli, hogy az uniós eszközöket forráshatékony módon kell felhasználni a programban kitűzött célok elérése érdekében, valamint hogy lehetőségeket kell biztosítani arra, hogy a forrásokat olyan területekre összpontosítsák, ahol azok átlátható mennyiségi és minőségi kritériumok alapján a legnagyobb hatást fejtik ki és a leghatékonyabban használhatók fel. Hangsúlyozza ezért, hogy a programot valamennyi szinten rendszeresen ellenőrizni kell annak megállapítása céljából, hogy milyen mértékben lehetséges az eszközök átcsoportosítása. Ennek során azonban fontos az eszközátcsoportosításra helyi és regionális összefüggésben tekinteni, hogy figyelembe lehessen venni az egy tagállamon belüli elosztást. Ezenkívül lehetővé kell tenni, hogy az eszközök akár egy tagállamon belül is átcsoportosíthatók legyenek, hogy a helyi és regionális adottságoknak legmegfelelőbben kerüljenek felhasználásra;

46.

úgy véli, hogy a nemzeti ügynökségek szerkezetét a tagállamoknak kell meghatározniuk, mivel ők illetékesek a nemzeti, decentralizált programintézkedések végrehajtásában és kezelésében;

47.

ebben az összefüggésben úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak a program elindulása előtt időben ki kell fejtenie, hogyan kell mérni a hatékonyságot, és ehhez milyen mutatókat kell alkalmazni. A mutatókat és a megfelelő kritériumokat előre tisztázni kell, hogy a tagállamok, valamint a részt vevő helyi és regionális önkormányzatok tudják, mit kell tenniük. A Régiók Bizottsága véleménye szerint ezeknek a mutatóknak mind mennyiségi, mind minőségi elemeket is tartalmazniuk kell;

48.

tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság azoknak a tevékenységeknek egy részét, amelyek régebben az egész életen át tartó tanulás program részét képezték, a jövőben az Európai Szociális Alapból kívánja finanszírozni. Annak érdekében, hogy ez működjön, szavatolni kell, hogy az ESZA rendelkezései ezt lehetővé tegyék, valamint hogy a tagállamok, illetve a települési és regionális képviselők tisztában legyenek és egyetértsenek ezzel a változással;

49.

úgy véli, hogy a közigazgatással és a számvitellel szemben támasztott elvárásoknak arányban kell lenniük a pénzügyi támogatás mértékével. A kisebb projekteknél nincs szükség annyira átfogó és munkaigényes ellenőrzésre, mint a nagyobbak esetében;

50.

ezzel egyidejűleg felhívja a figyelmet arra, hogy a programban való részvétel feltételei, illetve az erre való képesség különböző, ami hatással lehet a költségekre. Ez összefügghet például az oktatástól való eltávolodással, a fogyatékossággal, az utazási és tartózkodási költségek vállalásának lehetőségével vagy különböző regionális feltételekkel;

51.

a továbbiakban végzett munka szempontjából lényegesnek tartja, hogy az Európai Bizottság a javaslatában vezérelvként alkalmazza az egész életen át tartó tanulást, és központi jelentőségűnek tartja, hogy mindenki lehetőséget kapjon azon alapvető ismeretek és készségek elsajátítására, amelyek a kulcskompetenciákkal kapcsolatos ajánlásban szerepelnek; (4)

52.

úgy véli, hogy a program kiindulási pontja az kell, hogy legyen, hogy minden embert támogatni kell a kulcskompetenciák megszerzésében. Ez azt jelenti, hogy a központi célcsoportok az iskolában a gyermekek és a tanárok, a formális képzésen kívüli fiatalok, valamint azok a felnőttek, akiknek további oktatásra és képzésre van szükségük;

53.

utal az RB egy régebbi véleményére (5), amelyben azt hangsúlyozta, hogy idejekorán ösztönözni kell a tanulási célból való külföldi tartózkodást. Minél előbb fel kell ébreszteni a gyermekekben és a fiatalokban a más kultúrák iránti érdeklődést, és lehetőséget kell, hogy kapjanak arra, hogy felfedezzék az egymástól való tanulás előnyeit. Az európai uniós programokkal való korai kapcsolat ösztönzi a külföldön való tanulást és munkavállalást, ami pedig jó hatással van a közös munkaerőpiacra, a növekedésre és az uniós polgárságra. Emlékeztet arra, hogy az idegen nyelvi ismeretek könnyebben és hatékonyabban szerezhetőek meg korai gyermekkorban;

54.

felhívja a figyelmet arra, hogy az RB számára igen fontos kérdés a társadalmi integráció, amelyre ez a program komoly hatást gyakorolhat. Ez tanulók kiterjedt, heterogén csoportjaira vonatkozik, akik tanulási nehézségek, szociális problémák és kirekesztés miatt, vagy mert egy számukra idegen országban, idegen kultúrában nőnek fel, különböző módon szorulnak segítségre. Jelenleg fennáll az a probléma, hogy sok fiatal elégtelen alapismeretekkel hagyja el (adott esetben a kelleténél korábban) az iskolát. Lehetőségeket kell teremteni a módszerek kifejlesztésének és a szaktudás átadásának ösztönzésére, hogy ezzel támogassuk a helyi, regionális és nemzeti döntéshozókat ezen a területen;

55.

hangsúlyozza, hogy az oktatástól eltávolodott és gazdaságilag hátrányos helyzetű rétegek ennek fényében nagy kihívást jelentenek. Emiatt még fontosabb, hogy minél korábbi szakaszban alkalmazzuk az európai uniós projekteket az óvodai és az iskolai képzésben. Így minden tanulót el lehet érni, ami által a program ki tudja fejteni kiegyensúlyozó hatását és ezzel egyidejűleg képes az európai dimenzió erősítésére;

56.

osztja az Európai Bizottság véleményét a stratégiai pozíciókban lévő személyek, illetve az olyan személyek bevonásának jelentőségét illetően, akik képesek az információk és a jó gyakorlatok terjesztésére. Ilyenek lehetnek például a tanárok, a szakoktatók, az ifjúságsegítők, a tanácsadók, a mobilitási intézkedések volt résztvevői, az iskolák vezetői, illetve a döntési pozícióban lévő személyek. A mobilitás előmozdításában játszott kulcsszerepük miatt szeretné, ha egyértelműen kiemelnék ezeket a csoportokat;

57.

utal az egyes korábbi programrészekkel kapcsolatban szerzett jó tapasztalataira. Ilyen például a COMENIUS Regio, amely lehetővé teszi a nem iskolai jellegű létesítmények bevonását, az iskolai oktatás területén megvalósuló európai együttműködést pedig a régiók és közösségek szintjén kívánja ösztönözni. Ennek keretében a partnerek a közös érdeklődésre számot tartó területeken együttműködhetnek, tapasztalatokat cserélhetnek és kialakíthatják az együttműködés fenntartható struktúráit;

58.

úgy véli, hogy a programot minden szinten ellenőrizni kell annak biztosítása érdekében, hogy az átfogó célokat szolgáljon. Az új programban továbbra is lehetővé kell tenni olyan intézkedések támogatását, melyek hatása nehezen vagy csak hosszabb távon (vagyis a programozási időszak vége után) mérhető, melyeknek értékét ugyanakkor más jelek mutatják. A kellő időben végrehajtott intézkedések jelentősége például más vizsgálatokból már ismert, az RB véleménye szerint ez az európai dimenzió támogatására is érvényes;

59.

vegyes érzésekkel fogadja, hogy a jelenlegi költségvetés erőteljesen a mobilitási projektekre irányul – ami a program nevében is tükröződik. Úgy véli, hogy a minőségi javításokat az oktatásban, valamint a legnagyobb európai többletértéket főként együttműködési projektek és intézményi együttműködés által kell megvalósítani, s ennek világosabban ki kell derülnie a költségvetésből. Ilyen módon kisebb együttműködési projekteket is lehetne támogatni, amelyek jobban megcéloznak bizonyos célcsoportokat, vagy átfogóbb együttműködést tehetnek lehetővé;

60.

úgy véli, hogy az Európai Bizottság által a bevezetőben megemlített kihívásokra a javaslat preambulumbekezdéseiben megfelelő módon utalnak. Az eszközök javasolt felosztása tekintetében azonban ezt nem lehet feltétlenül elmondani. Itt a hangsúly szemmel láthatóan inkább a felsőoktatási projektek és mobilitás kiemeltebb finanszírozásán van. Az európai programoknak támogatniuk és ösztönözniük kell a kívánatos fejlődést és a jobb minőséget, emiatt a támogatásnak azokon a területeken kell a legbőségesebbnek lennie, ahol a legnagyobb az igény és a lehetséges hatás. Ebből kifolyólag az eszközöket egyértelműen újra fel kell osztani, mégpedig az olyan projektek támogatására, amelyeknek célcsoportjába azok tartoznak, akik jelenleg csak korlátozott mértékben találkoznak mobilitási programokkal, vagyis az iskolák, a formális tanuláson kívüli fiatalok, illetve a képzésben és továbbképzésben részt vevő felnőttek;

61.

üdvözli, hogy a jövőben is támogatni kívánják az európai integrációt szolgáló, a felsőoktatáshoz és a kutatáshoz kapcsolódó Jean Monnet tevékenységeket. Ugyanakkor úgy véli, hogy ennek a speciális támogatásnak nem szabad csupán arra a két intézményre korlátozódnia, amelyek az európai bizottsági javaslatban szerepelnek. A Régiók Bizottsága hangsúlyozza, hogy a jövőben is figyelembe kell venni azt a hat európai felsőoktatási intézményt (az Európai Jogi Akadémiát, az Európa Tanulmányok Szakkollégiumát, az Európai Egyetemi Intézetet, az Európai Szakképzés Nemzetközi Központját, az Európai Közigazgatási Intézetet és a Különleges Nevelési Igényűek Oktatásának Fejlesztését Támogató Európai Ügynökséget), amelyek 2007 és 2013 között a Jean Monnet programból támogatásban részesülnek, hogy javuljon ezeknek az európai érdekek szempontjából kiemelkedő intézményeknek a földrajzi megoszlása és kulturális sokszínűsége;

62.

utal az alacsony iskolai végzettség és a szocioökönómiai hátrányos helyzet közötti szoros kapcsolatra, amelyek meghatározó tényezők abban, hogy számos fiatal nem rendelkezik munkával, nem jár iskolába, illetve nem szerez szakképesítést. Ennek az ördögi körnek az áttörése jelentős kihívás a helyi és regionális önkormányzatok számára egész Európában. Ezt a kihívást a szóban forgó program keretében olyan prioritásként kell kezelni, amely megfelel egyrészt a képzési, másrészt a foglalkoztatási céloknak, és amelyet több kiemelt kezdeményezés is támogat; azt szeretné, ha az eszközök felosztásánál nagyobb súllyal esne latba ez a szempont;

63.

teljes mértékben támogatja a képzéssel és az ifjúsággal kapcsolatos új programra irányuló javaslat preambulumbekezdéseiből kirajzolódó célt, illetve az Európai Bizottság arra irányuló törekvését, hogy számos csoportot figyelembe vegyenek, akik életük különböző szakaszaiban egyénként továbbfejlődhetnek és magas szintű oktatási kínálatban részesülhetnek. Ezért a program célját annyira világosan kell megfogalmazni, hogy minden célcsoport érezze magát megszólítva. A program neve azonban („Erasmus mindenkinek”) azt az üzenetet közvetíti, hogy annak középpontjában lényegében a felsőoktatás áll. A kifejtett ambiciózus céllal való ellentmondás miatt, és az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott célok minél átfogóbb elérése érdekében a költségvetés átcsoportosítására és a program nevének módosítására van szükség.