22.5.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/125

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a transzeurópai energia-infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(COM(2011) 658 végleges – 2011/0300 (COD))

2012/C 143/25

Előadó: Egbert BIERMANN

2011. november 15-én az Európai Parlament, november 29-én pedig a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 172. és 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

COM(2011) 658 final – 2011/0300 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció 2012. február 3-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. február 22–23-án tartott, 478. plenáris ülésén (a február 22-i ülésnapon) 131 szavazattal 1 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

Ez a vélemény része egy 5 véleményt tartalmazó csomagnak, amelyet az EGSZB az „európai összekapcsolódási eszközről” és az Európai Bizottság által 2011 októberében kiadott iránymutatásokról dolgozott ki. A csomag a következőkből áll: TEN/468 sz. vélemény az európai összekapcsolódási eszközről (előadó: Raymond HENCKS), TEN/469 sz. vélemény a távközlési hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról (előadó: Antonio LONGO), TEN/470 sz. vélemény az energiainfrastruktúrákra vonatkozó iránymutatásokról (előadó: Egbert BIERMANN), TEN/471 sz. vélemény a közlekedési hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról (előadó: Stefan BACK) és TEN/472 sz. vélemény a projektkötvény-kezdeményezésről (előadó: Armin DUTTINE és Gunta ANČA).

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB támogatja az európai energiainfrastruktúra korszerűsítésére és átfogó bővítésére vonatkozó célkitűzést. Az energiahordozók, az ellátási források és a tranzitútvonalak diverzifikálása mellett az EU biztonságos és stabil energiaellátásának alapja a hatékony, ellátási biztonságot nyújtó és stabil európai energiainfrastruktúra.

1.2   A pénzügyi válság megmutatta, hogy a stabil iparszerkezet és mellette a stabil kis- és középvállalkozási szektor olyan értékteremtő tényezőt jelent, amely felgyorsítja a válságból való kilábalást. A stabil, magas fokú ellátási biztonságot nyújtó energiainfrastruktúra mindkét szektor számára alapfeltétel.

1.3   A jövőben a ma lehetségesnél gyakrabban és nagyobb mennyiségben kell majd nagy távolságokra energiát szállítani. Ennek feltételeit az Európai Bizottság javaslatában foglaltak szerint elméletben és gyakorlatban is meg kell teremteni.

1.4   A nagyon nagy feszültségű egyenáram-átvitelt az Európai Unió egész területére kiterjedő stabil hálózat formájában kell megvalósítani. Az eddig használt lineáris összeköttetések üzembiztonsága nem megfelelő.

1.5   A túlterhelések elkerülése érdekében a határokon európai rendszerösszekötőket kell létrehozni, a túlterhelések kezelése ugyanis hozzájárul az ellátásbiztonság megteremtéséhez.

1.6   Az Európai Unió valamennyi tagállama csak akkor tudja kihasználni a nemzeti energiahordozókban rejlő helyi előnyöket, ha létrejön a transzeurópai energiainfrastruktúra. Ez a vízenergia és szélenergia felhasználására ugyanúgy érvényes, mint a dél-európai napenergia-hasznosító berendezések alkalmazására. Ilyen módon a fosszilis energiahordozók – például a kőolaj, a földgáz és a szén – hasznosítása is optimalizálható lenne.

1.7   A fenntartható, biztonságos és szén-dioxidban szegény energiaellátásra történő áttérés csak fejlett energiainfrastruktúra mellett valósítható meg.

1.8   Az EGSZB támogatja az európai összekapcsolódási eszköz létrehozását. A szükséges beruházási volumenre vonatkozóan még csak becslések vannak. A megvalósításhoz azonban meg kell határozni a tényleges beruházási igényt, valamint jobb innovációs keretfeltételekre és eszközökre van szükség az európai energiainfrastruktúra fejlesztése során. Ezek az innovációk ugyanakkor nem mehetnek a tagállamok és a régiók elosztóhálózatai terén megvalósuló éppoly fontos fejlesztések rovására. Minden szinten olyan hálózati hozzáférési díjakra van szükség, amelyek ösztönzik a magánbefektetéseket. A magánbefektetések ösztönzése érdekében hatékony állami garancia- és támogatási programokra is szükség van.

1.9   A projektek jóváhagyásának kritériumai kiemelt jelentőségűek. Ezeket úgy kell kialakítani, hogy a hálózatüzemeltetők, az energiatermelő és energiafogyasztó gazdaság, valamint a lakosság számára egyaránt átláthatók legyenek. Az EGSZB üdvözöli a lakosság és a régiók bevonásának a javaslatban megfogalmazott rendszerét, ezért támogatja a rendelettervezet mellékletében megfogalmazott projekt-odaítélési kritériumokat.

1.10   Az összekapcsolt európai villamosenergia-hálózatot egyrészt a terheléskiegyenlítés optimalizálása, másrészt a hatékonyságnövelési lehetőségek kiaknázása érdekében kell kiépíteni. Az engedélyezési eljárásokat jelentősen fel kell gyorsítani annak érdekében, hogy a hálózatfejlesztés ne gátolja az európai növekedést. A rendeletjavaslat ezzel kapcsolatos javaslatai is üdvözlendők. Az ehhez nemzeti szinten szükséges törvénymódosítási lépéseket a tagállamoknak kell megtenniük.

1.11   Az EGSZB véleménye szerint a hálózatfejlesztés során felmerülő kihívások leküzdése érdekében a résztvevők között alapvetően szélesebb körű elfogadásra és párbeszédre van szükség.

1.12   A kutatásban további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a megújuló forrásokból előállított ingadozó villamosenergia-mennyiség intelligens hálózatok, nagyobb tárolási kapacitás és intelligens energiaszerkezeti koncepciók révén kiegyenlíthető legyen. Ennek megvalósításához az Európai Unió egész területén jogbiztonságot kell teremteni.

1.13   Az ingadozó hozamú megújuló energiákból nyert áram egyre nagyobb mennyiségű betáplálásának változó feltételeit tekintve különös figyelmet kell fordítani az európai villamosenergia-hálózat stabilitására. A feszültség- és frekvenciatartás nem ingadozhat.

1.14   A transzeurópai energiainfrastruktúra létrehozása messzemenő elfogadottságot feltételez a lakosság részéről. A rendeletjavaslatban javasolt lehetőségek fontos lépést jelentenek ennek elérésében. Ezeket a lehetőségeket az egyes EU-tagállamokban szükség esetén bővíteni kell.

1.15   A transznacionális energiahálózatok kiépítése és üzemeltetése egyaránt magas követelményeket támaszt a munkavállalókkal szemben. A megvalósítás lényeges eleme az, hogy e tevékenységek folytatásához megfelelő képzettség és továbbképzés szükséges. Főként a magasan képzett munkavállalók – például a vezetők és mérnökök – továbbképzésére van szükség, amelynek ki kell terjednie a különböző országok közötti energiaszállítással kapcsolatos innovációra, kutatásra és kockázatmegelőzésre ugyanúgy, mint az állandóan változó nemzeti szabályozásra. A szerződések odaítélésekor ügyelni kell a szociális normák betartására is.

1.16   Az EGSZB üdvözli, hogy a javaslat ragaszkodik az átfogó gázhálózathoz. A különböző földgázkitermelő régiók bekapcsolásával nő az ellátásbiztonság.

1.17   A szén-dioxid-leválasztással és -tárolással kapcsolatban az EU által szorgalmazott kutatási projektek vontatottan haladnak előre. A kutatási helyszíneket és a potenciális tárolási helyeket egymással összekötő vagy a tárolást szolgáló hálózatot már ma meg kellene tervezni, de a mai helyzet szerint kétséges, hogy ez 2020 előtt megvalósul-e. Az EGSZB ezért a technológia alkalmazhatóságát tovább kutató és tesztelő nyomonkövetési folyamatot javasol (lásd még a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 1203/2008. számú EGSZB-véleményt, előadó: Gerd Wolf). (1)

2.   Bevezetés

2.1   Európa jövőbeli energiaellátásának kialakítása nagy kihívás az európai politika és az európai társadalom számára. E cél megvalósítása következetes, céltudatos és a realitásokhoz igazodó fellépést feltételez, amelynek alapjául például megvalósíthatósági tanulmányok szolgálnak. E fellépésnek a tagállamok határain átnyúló közös európai koncepciót kell tartalmaznia.

2.2   A közös európai fellépés vezérelve az EU három energiapolitikai célkitűzése: az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság. E három célkitűzés követése azonban társadalmi felelősségvállalást is jelent, azaz annak biztosítását, hogy az EU valamennyi polgára hozzáférhessen a megfizethető energiához.

2.3   Az Európai Bizottság 2010. november 17-én közleményt fogadott el „Energiainfrastruktúra-prioritások 2020-ig és azt követően” címmel. A közlemény új európai energiaipari infrastruktúra-politika létrehozását sürgeti. Ennek értelmében a jövőben transzeurópai szinten kell koordinálni a hálózatfejlesztést. Ez azt is jelenti, hogy a transzeurópai energiahálózatokkal kapcsolatos eddigi stratégiákat és koncepciókat át kell dolgozni és tovább kell fejleszteni.

2.4   Végül az Európai Bizottság 2011. október 19-én elfogadta a „Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről” című dokumentumot, amelynek célja az Unió belső energiainfrastruktúra-piacának megteremtése. A tervek szerint a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba. A transzeurópai energiainfrastruktúra ezzel a 2020-ra vonatkozó energiakoncepció részévé válik. A koncepció elemei: a tagállamok integrálása az európai hálózatba, a fenntartható energiatermelés támogatása, az energiahatékonyság növelése, az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése és a megújuló energia térnyerése.

2.5   Az energiainfrastruktúrának a jövőben sokkal nagyobb jelentősége lesz: a német szövetségi kormány „Biztonságos energiaellátás” elnevezésű etikai bizottsága „a csúcstechnológiai ágazatok szívének” nevezi az energiainfrastruktúrát. (2)

2.5.1

Az áramszállítás területén ez az Európai Unió egész területére kiterjedő, nagyon nagy feszültségű egyenáram-átviteli hálózat („villamosenergia-szupersztráda”) rendszerösszekötőket is tartalmazó kiépítését, villamosenergia-tárolók kutatását és továbbfejlesztését, intelligens és decentralizált villamosenergia-elosztórendszerek („intelligens hálózatok”) kiépítését és az intelligens villamosenergia-felhasználás szabályozását foglalja magában.

2.5.2

A földgáz a jövőben is központi szerepet fog játszani az EU energiaszerkezetében a villamosenergia-termelés ingadozásainak kiegyenlítése és egy alapellátás biztosítása érdekében. Meg kell gyorsítani a nagynyomású csővezetékek és a megfelelő tárolási kapacitás kiépítését. Mivel a tárolás költségei ma viszonylag magasnak számítanak, mérlegelni kell, hogy a földgáz tárolása nem helyettesíthető-e legalább részben más energiatermelési formákkal.

2.5.3

Középtávon a kőolaj továbbra is központi szerepet fog játszani, főként a közúti közlekedésben. Ezért a széles körű ellátásbiztonság figyelembevételével itt is fejleszteni és optimalizálni kell a szállítási infrastruktúrát.

2.5.4

Ehhez járul még a szén-dioxid-szállítási infrastruktúra kiépítése. Jelenleg zajlik a vita e technológia előnyeiről és hátrányairól. Itt még további kutatásokra, fejlesztésekre és az elfogadottság ösztönzésére van szükség, ezért a megvalósítás elhúzódásával kell számolni.

2.6   A tagállamok energiahordozóit integrálni kell az európai energiainfrastruktúrába. Így például a legmodernebb kőolaj- és széntüzelésű erőművek hozzájárulhatnak az alapellátás biztosításához és a villamosenergia-termelés ingadozásainak kiegyenlítéséhez.

3.   Az Európai Bizottság európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslata

3.1   A transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló javasolt európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmi alapját a tagállamoknak az a kötelezettsége képezi, hogy részt kell venniük a transzeurópai infrastrukturális intézkedésekben, és ezzel egyidejűleg hatékony szállítási struktúrákat kell létrehozniuk. Tartósan növekvő energiakereslet esetén a transzeurópai energiahálózatokká történő összekapcsolás elengedhetetlen. Ez az összes energiaipari szektort érinti.

3.2   A javaslat 12 kiemelt jelentőségű energiainfrastruktúra-projektet és területet határoz meg. Az egyes projektekbe – érintettségtől függően – valamennyi tagállam bevonásra került. A szóban forgó projektek:

—	4 villamosenergia-folyosó; ide tartozik többek között az északi tengereken létrehozandó hálózat és egy észak-déli irányú hálózat kiépítése;

—	4 földgázfolyosó; ide tartozik többek között az európai gázhálózatoknak az ellátás biztonságát szolgáló fejlesztése;

—	1 kőolajfolyosó; itt is az ellátás biztonsága áll előtérben; valamint

—	3 kiemelt jelentőségű tematikus terület: intelligens hálózatok létrehozása, villamosenergia-szupersztrádák építése és határokon átnyúló széndioxid-szállítási hálózatok létrehozása.

3.3   Az Európai Bizottság javaslata a négy infrastruktúraterületen 15 kategóriát határoz meg (többek között a villamosenergia-szupersztrádák, a villamosenergia-tároló létesítmények, gázvezetékek, a kőolajszállításra és a szén-dioxid szállítására használt csővezetékek). Ez előfeltétele annak, hogy valamennyi résztvevő azonos és elfogadott fogalmakból induljon ki.

3.4   Ugyanez vonatkozik a regionális megvalósítást végző csoportok együttműködésével kapcsolatban az Európai Bizottság javaslatában meghatározott kötelező szabályokra is. Ezek a játékszabályok valamennyi regionális csoportra vonatkoznak, és céljuk az együttműködés optimalizálása. E csoportokba valamennyi érintett érdekcsoportot be kell vonni. Mivel a projektek a tagállamok területén és a határokon átnyúlóan is jelentős hatást fejtenek ki, ezek a szabályok és mutatók elengedhetetlenek.

3.5   Mivel az egyes tagállamokban nemcsak a villamosenergia-árak, hanem a hálózathasználati díjak is eltérőek, a javaslat egy költség-haszon elemzési módszert fogalmaz meg, amelynek segítségével forgatókönyveket lehet készíteni az egyes energiaágazatokra vonatkozóan, például a kereslet, az árak és termelési kapacitás kérdésében, és azokat össze lehet vetni.

3.6   Végül a javaslat az átláthatóságra és a lakosság bevonására vonatkozó iránymutatásokat is megfogalmaz. Ennek során a szöveg szem előtt tartja azt a tényt, hogy a tagállamok eltérő szabályozásait összehangoló egységes eljárást kell kialakítani. Ehhez eljárási kézikönyv létrehozását javasolja. A cél a lakosság széles körű bevonása. Az ennek érdekében javasolt kötelező szabályozások egész Európára érvényesek lennének. Ezek a szabályozások lehetővé teszik a folyamatok összehangolását (lásd a javaslat II. mellékletét).

3.7   Ez egyben a lakosság bevonására irányuló kísérleti projektek megvalósítására is lehetőséget ad, aminek célja a lakossági részvétel európai kultúrájának megteremtése.

3.8   A települési önkormányzatok, a gazdaság és a lakosság nyilvános bevonása itt teljesen új értelmet nyer. Itt nemcsak egy tagállam, hanem valamennyi érintett tagállam nyilvánosságának bevonásáról van szó. Így lényegében transznacionális részvétel valósul meg, aminek következtében várható és kívánatos is, hogy kialakuljon a lakossági részvétel európai kultúrája. A Régiók Bizottsága (RB) ezt a tényezőt kellő mértékben hangsúlyozta az „Energiainfrastruktúra-prioritások 2020-ig és azt követően” (3) című véleményében (lásd többek között a 3. és 4. pontot).

3.9   Egy esetleges rendelet megvalósításának jogalapját mindenekelőtt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 171. cikkének egyértelműen megfogalmazott (1) bekezdése, eljárási szinten pedig a 172. cikk szerinti együttdöntési jog képezi. Fontos, hogy az energiaszerkezetet illetően a tagállamok változatlan hatásköre továbbra is biztosított legyen. Mindezek figyelembevételével hasznos az, hogy a transzeurópai hálózatok az EU hatáskörébe tartoznak, és ez a hatáskör tovább erősítendő.

3.10   Az európai energiainfrastruktúra fejlesztésére 2020-ig szükséges pénzügyi keret becsült összege mintegy 210 milliárd EUR. (4) Kívánatos lenne, hogy a magánbefektetők aránya 50% körül legyen. Ennek az aránynak az elérése érdekében az Európai Bizottság jelenleg finanszírozási eszközöket vitat meg és alakít ki. Ezek értékelése a TEN szekció „Az infrastruktúra-projektek finanszírozására szolgáló Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés” tanulmányozócsoportjának a feladata. (5)

3.11   A javasolt rendelet a tervek szerint 2013. január 1-jén lép hatályba. Az erre vonatkozó finanszírozási elvek az EU 2014 és 2020 közötti tervezett közös pénzügyi keretének részét képezik.

4.   Az EGSZB megjegyzései

4.1   A modern energiainfrastruktúra által biztosított energiaellátás az európai társadalom további fejlődésének alapfeltétele. Ennek figyelembevételével az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, amely a 2020-ig tartó időszak energiapolitikai céljai megvalósításának fontos eleme.

4.2   A javasolt megoldás szerint meg kell találni a piac átláthatósága, a szükséges szabályozás és a piac szabadsága közötti középutat. Ez üdvözlendő szempont. A tagállamok energiapiacainak szabályozása jelenleg eltérő, ami érdekellentéteket okozhat. A javaslat ezért – a nemzeti szükségszerűségek megtartásával – a nemzeti energiapiacok harmonizációjára törekszik.

4.3   Főként a közös mutatókra és szabályokra vonatkozóan javasolt, mindenkire kötelezően alkalmazandó előírások területén nyílik lehetőség közös célirányos fellépésre. Így a fogalomértelmezési viták már előzetesen csökkenthetők.

4.4   A decentralizált szerkezetű intelligens hálózatokat is magában foglaló energia-szuperhálózat létrehozásának célkitűzése több kedvező járulékos hatással is jár:

—	több és jobb munkahely létrehozása főként az európai peremterületeken;

—	a biztonságos energiaellátás erősíti Európa mint ipari és szolgáltatási színtér globális versenyben elfoglalt pozícióját, ez kiemelten érvényes a kis- és középvállalkozásokra;

—	az európai energiainfrastruktúra korszerűsítése és bővítése hozzájárul a jobb energiahatékonysághoz;

—	a regionális hálózatok kiépítésével párhuzamosan létrehozott transznacionális infrastruktúra megteremti a jelenleg meglévő túlterhelések jobb kiegyenlítésének lehetőségét;

—

az a cél, hogy nagyobb legyen a verseny az energiapiacokon, magában rejti az árstabilizálás, vagy akár az árcsökkentés lehetőségét is. Ez ellen hat azonban a részben nagyfokú szabályozási igény, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja az árakat; ésszerű lenne politikai mérlegelés tárgyává tenni azt, hogy melyik a megfelelő út.

4.5   A regionális és helyi önkormányzatok tervezett bevonásával nő az általuk javasolt infrastrukturális innovációk elfogadottsága. Ezt a szempontot a Régiók Bizottsága kifejezetten kiemelte véleményében.

4.6   A hálózatszabályozást át kell szervezni. Itt meg kell találni azt az utat, amely az üzemeltetők hozamorientáltságát átfogóbb koncepciókkal helyettesíti. Ennek során a műszaki megvalósíthatóság kulcskérdés, a megvalósítás gazdaságossága, fenntarthatósága és szociális megfelelősége pedig további fontos kérdések.

4.7   A modern energiainfrastruktúra lényeges eleme az energiakészletek tárolása. Ez eddig lényegében a földgázra és a kőolajra vonatkozott. Az eddigi energiakészlet-tárolás most kiegészül a villamosenergia-készletek tárolásával. Ezzel kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy itt közös érdekű projektekről vagy nemzeti projektről van-e szó. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban még nincs európai uniós szabályozás, és komoly jogi aggályok fogalmazódnak meg. Az Európai Bizottságnak ezért egy olyan javaslatot kell kidolgoznia, ami az energiatárolás területén jogbiztonságot teremt. Az eddig támogatni tervezett energiatárolási lehetőségeken túl a javaslatnak az összes elképzelhető műszaki lehetőséget – például akkumulátorok, gőztechnológiák, hidrogén vagy metán – figyelembe kell vennie. Ezenkívül a megvalósítással párhuzamosan támogatott kutatási projektekre is szükség lenne.

4.8   A nemzeti gazdasági és szociális tanácsokkal rendelkező tagállamokban ajánlatos meghallgatni, és a tervezés és megvalósítás során tanácsadóként bevonni ezeket a tanácsokat.

4.9   A munkavállalók beleszólási és részvételi jogára vonatkozó nemzeti előírások a regionális energiainfrastruktúra-projektek részévé válnak. Ez az európai infrastruktúraprojektek keretében már meglévő és létrejövő munkahelyek szociálisan is megfelelő kialakításának lényeges előfeltétele.

4.10   Az infrastruktúraprojektekben részt vevő munkavállalókat megfelelő képzésekkel és továbbképzésekkel kell felkészíteni ezekre az igényes feladatokra, hogy a megvalósítás zökkenőmentes legyen.

4.11   Az Európai Unió polgárait körültekintően kell tájékoztatni a létrejövő infrastruktúraprojektekről. A megvalósítás széles körű lakossági elfogadottság nélkül nem lehetséges.

4.12   Az infrastruktúraköltségek az energia fogyasztói árának részét képezik. Ezeket a költségeket a gyakorlatban felosztják és beépítik a fogyasztói árakba. Ezzel kapcsolatban fennáll annak a veszélye, hogy egyes polgárok kirekesztődnek a villamosenergia-használatból. A javaslat ezzel csak mellékesen foglalkozik. Kísérő intézkedésként koncepciókat kell kidolgozni az európai energiaszegénység megszüntetése érdekében. Itt végső soron meghatározó tényező az is, hogy mennyiben sikerül az áremelkedés ellen ható versenyt gerjeszteni az energiapiacokon.

4.13   Az infrastruktúraköltségek úgy is optimalizálhatók, hogy a megfelelő energiát a megfelelő helyen kell előállítani. Ez azt jelenti, hogy szélenergiát a szélben gazdag régiókban, napenergiát pedig a napsütésben gazdag régiókban kell termelni. Ezzel nemcsak az energiatermelés, hanem az energiaszállítás is optimalizálható.

4.14   Az ipar, illetve a kis- és középvállalkozások továbbra is fontos értékteremtő tényezők Európában. Itt is fontos előfeltétel a nemzetközi piacokon versenyképes árú, stabil energiaellátás.

4.15   Nyitott kérdés a szén-dioxid-szállítási infrastruktúra tervezett létrehozása. Jelenleg folyik a vita e technika előnyeiről és hátrányairól. Mivel azonban középtávon a fosszilis energiahordozók – például a kőolaj, a földgáz és a szén – továbbra is az európai energiaszerkezet részei maradnak, olyan kísérő intézkedésekre van szükség, amelyek ezt a technológiát erősítik, és megteremtik a megfelelő infrastruktúrát annak érdekében, hogy az EU éghajlatra vonatkozó hosszú távú célkitűzései megvalósíthatók legyenek. Jelenleg azonban alig vannak kísérleti projektek. Kérdéses, hogy ez a 2020-ig tartó időszakban megvalósul-e, vagy túlnyúlik azon.

4.16   Mindezek alapján az EGSZB támogatja az energiainfrastruktúrára vonatkozó rendeletjavaslatot, továbbá azt, hogy megjegyzéseinek figyelembevételével minél hamarabb megvalósítsák azt.

---

(1)  HL C 27., 2009.2.3., 75. o.

(2)  A „Biztonságos energiaellátás” tárgykörrel foglalkozó etikai bizottság által előterjesztett „Deutschlands Energiewende – Ein Gemeinschaftswerk für die Zukunft” [Németország energiaipari fordulata – Közös munka a jövőért] című dokumentum, Berlin, 2011. május 30., 37. o.

(3)  HL C 259., 2011.9.2., 48–53. o.

(4)  Az Európai Bizottság javaslata körülbelül 140 milliárd euróval számol a nagyfeszültségű villamosenergia-átviteli rendszerekre, tárolásra és intelligens hálózati alkalmazásokra, 70 milliárd euróval a nagynyomású földgázszállító csővezetékekre és 2,5 milliárd euróval szén-dioxid-szállítási infrastruktúrára.

(5)  Lásd az EGSZB-nek az infrastruktúra-projektek finanszírozására szolgáló Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezésről szóló véleményét (Lásd e Hivatalos Lap 3 oldalát).

---