28.1.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 24/119

1.1

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság átfogóan felülvizsgálta az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályokat, és elismeri, hogy nehéz egyértelmű különbséget tenni az átlagos fogyasztóknak és a meghatározott csoportoknak szánt élelmiszerek között. Az egyértelműség ezen hiánya megnehezíti a jelenlegi jogszabályok értelmezését, alkalmazását és végrehajtását, különösen a tagállamok és a civil társadalom számára.

1.2

Az Európai Bizottság mélyreható hatásvizsgálatot végzett, és ehhez kapcsolódó konzultációkat tartott célkitűzéseinek – a belső piac koherenciája, egyszerűsítése és harmonizációja – vizsgálata érdekében. A hatásvizsgálat olyan kérdésekkel foglalkozott, mint például az adminisztratív terhek, a termékek megváltoztatása, a címkézés, az innováció, a versenyképesség, az árak, a fogyasztóvédelem és a tájékoztatás, a lehetséges következmények a foglalkoztatás és a kisvállalkozások szempontjából és a társadalmi jólét.

1.3

Mindenképpen meg kell tartani a „speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek” jelenlegi fogalommeghatározását annak érdekében, hogy különbséget lehessen tenni az általános fogyasztásra szánt élelmiszerek és az olyan élelmiszerek között, amelyeket bizonyos összetevők, például – a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek alapvető részét képező – aminosavak vagy oligopeptidek hozzáadásával állítottak elő.

1.4

Ezenkívül az EGSZB úgy véli, hogy a szélsőségesen kiszolgáltatott helyzetben lévő és gyakran rossz egészségi állapotú népességcsoportot jelentő koraszülöttek tápszereinek a normál tápanyag-összetételű, teljes tápértékű élelmiszerek kategóriájába kellene tartozniuk.

1.5

Ahogy az Európai Bizottság megállapítja, a keretjogszabály jelenlegi alkalmazása a jogszabályok tagállamonkénti eltérő értelmezése és végrehajtása miatt a belső piaci kereskedelem torzulásához vezet. Reméljük, hogy a javasolt új rendelet anélkül szünteti meg ezt a torzulást, hogy az ágazaton belüli foglalkoztatásra vagy kkv-kra kedvezőtlen hatást gyakorolna, és lehetővé teszi a folyamatos innovációt.

1.6

Jelenleg minden emberi fogyasztásra szánt terméket az élelmiszerbiztonsági és címkézési rendszerekre vonatkozó uniós jogszabályok védenek az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) támogatása mellett. Az új javaslat támogatni fogja az uniós szabályok harmonizálását az élelmiszerbiztonság és a fogyasztóvédelem területén, valamint megszünteti az átfedéseket és a kétértelműségeket. A szubszidiaritás elve pedig azáltal érvényesül, hogy a tagállamok lehetőséget kapnak nemzeti szabályok meghozatalára, amennyiben azok igazoltan a közegészség védelmének érdekét szolgálják.

1.7

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy alapos tudományos vizsgálatokkal vizsgálja felül a 12–36 hónapos csecsemők számára készülő, növekedést serkentő készítményeket. Jelenleg eltérőek az idevonatkozó tudományos következtetések, a nyilvánosságnak pedig egyértelmű iránymutatásokra és tájékoztatásra van szüksége.

1.8

Az EGSZB kéri, hogy az új jogszabályban is szerepeljen az a jelenleg hatályos (a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről szóló 2009. május 6-i 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8.2. cikkében foglalt) rendelkezés, amely lehetővé teszi az egészségügyi szakemberek tájékoztatását a különleges táplálkozási célú termékekről és azok helyes felhasználásáról, hogy ezek a szakemberek megfelelő információkkal és ajánlásokkal láthassák el a fogyasztókat és a betegeket.

1.9

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjon a sportolóknak szánt élelmiszerek területén tapasztalt torzulások felszámolásáról. E területnek 2 357 millió euróra becsült kiskereskedelmi piaca van Európában, és 7 %-os növekedést produkál. Az EGSZB az élelmiszerbiztonság és a címkézés tágabb összefüggésében arra is kéri az Európai Bizottságot, hogy a jövőbeli jogszabályokban vegye fontolóra figyelmeztető megjegyzések bevezetését olyan élelmiszertermékek esetében, amelyek tápanyag-összetétele (különösen a sporttermékek és fogyasztó/diétás termékek esetében) ellenkező hatáshoz vezethetne, amennyiben hosszú időn keresztül vagy nem tanácsolt mennyiségben használják őket.

1.10

Az EGSZB elismeri, hogy Európa jelenlegi gazdasági, társadalmi és kulturális különbségei miatt nem mindig áll fenn a lehetőség arra, hogy a társadalom valamennyi csoportja hozzájusson valamennyi, az egészséges élethez szükséges tápanyaghoz. Ez a dúsított élelmiszerek kifejlesztéséhez vezetett, amelyre vonatkozóan az Európai Bizottság kialakította a reklámozással és címkézéssel kapcsolatos szabályokat. Az EGSZB ebből a szempontból határozottan támogatja a hatályos uniós jogi keretet és a végrehajtási intézkedéseket, amelyek biztosítani fogják, hogy az élelmiszerekre vonatkozó minden önkéntes adat egyértelmű, pontos és megalapozott legyen. Ezeknek az adatoknak nem szabad megtévesztőnek lenniük, hogy a végfogyasztók tudatosan választhassanak, és hogy a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek esetében a szakképzett orvos- és táplálkozástudományi, illetve gyógyszerész szakemberek megfelelő információkkal rendelkezzenek az ilyen élelmiszerek tápanyagtartalmáról és helyes alkalmazásáról.

1.11

Végül, az EGSZB támogatja az európai bizottsági javaslat preambulumbekezdésében szereplő folyamatos követelményt arra nézve, hogy élelmiszerválság esetén – amely bárhol kihatással lehet a fogyasztókra Európában – alkalmazzák az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszert (RASFF-rendszer).

2.1

A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása a belső piac lényeges eleme, és jelentős mértékben hozzájárul a polgárok egészségéhez és jólétéhez. Ennek kapcsán az élelmiszerekre vonatozó uniós jogszabályokat a következő cél biztosítása érdekében dolgozták ki: „nem biztonságos élelmiszer nem hozható kereskedelmi forgalomba”. Ez a követelmény egyaránt vonatkozik a tényleges összetevőkre és a címkézési rendelkezésekre.

2.2

1977-ben elfogadták a diétás élelmiszerekről szóló keretirányelvet (2009/39/EK irányelv), hogy megoldást találjanak a következő helyzetre: „a különleges táplálkozási célú élelmiszerekre vonatkozó nemzeti jogszabályok közötti különbségek akadályozzák az ilyen élelmiszerek szabad mozgását, [és] egyenlőtlen versenyfeltételeket teremthetnek”. A javaslatban megtartották a „speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek” meghatározásában szereplő olyan kifejezéseket, amelyek lehetővé teszik a „normál” élelmiszerek és az alapvető összetevőkkel kiegészített élelmiszerek megkülönböztetését. A diétás élelmiszereknek az Általános rendelkezések és a címkézésre vonatkozó közös szabályokban történő közös meghatározása alapján három fő jellemzőjük van:

2.3

A diétás élelmiszerekről szóló keretirányelvben meghatározottak alapján a diétás élelmiszerek közé tartoznak például a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek, valamint a lisztérzékenységben szenvedőknek szánt élelmiszerek vagy speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek, amelyek esetében a csomagoláson fel kell tüntetni a „különleges táplálkozási célra való alkalmasságra utaló állítást”. Néhány élelmiszercsoport esetében (anyatej-helyettesítő tápszer, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek, csökkentett energiatartalmú étrendben történő felhasználásra szánt élelmiszerek, gyógyászati célokra szánt élelmiszerek és lisztérzékenységben szenvedőknek szánt élelmiszerek) már kidolgoztak az összetételre és címkézésre vonatkozó konkrét szabályokat. Ugyanakkor sportolók, diabéteszben és laktózérzékenységben szenvedők számára nem állapítottak meg konkrét szabályokat.

2.4

Az Európai Bizottság 2007-ben konzultációs folyamatba kezdett a tagállamokkal a diétás élelmiszerekről szóló keretirányelvről. Azóta sor került további konzultációkra is a tagállamokkal, szolgálatközi irányítócsoportokkal (Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság, Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, Kereskedelmi Főigazgatóság, Főtitkárság), az iparágat és a fogyasztókat képviselő csoportokkal, valamint egy külső tanácsadói jelentést is kidolgoztak.

2.5

E konzultációk alapján az Európai Bizottság előterjesztette a jelenlegi, a csecsemők és kisgyermekek számára készült, valamint a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerekről szóló rendeletre vonatkozó javaslatot. A javasolt rendelet hatályon kívül fogja helyezni a következő irányelveket:

2.6

Az Európai Bizottság által jelenleg javasolt fellépés célja, hogy egyszerűsítse és egyértelművé tegye az élelmiszerek csupán egyes csoportjaira vonatkozó jogi követelményeket, valamint meghatározza a javaslat tárgyát képező élelmiszerekhez hozzáadható anyagok egységes jegyzékét („uniós jegyzék”). Különösen:

2.7

Arra az esetre, ha a javaslat tárgyát képező valamely élelmiszer súlyos veszélyt jelent az emberi egészségre, az európai bizottsági javaslat 6. cikke meghatározza az alkalmazható sürgősségi intézkedéseket.